Nemzet, 1885. szeptember (4. évfolyam, 1076-1105. szám)

1885-09-01 / 1076. szám

nagy orosz városok között osztották szét, de ki­küldötték a külföldre is, hogy az angol, franczia, svájczi és belga ügynökökkel kutassák ki és akadá­lyozzák meg a nihilisták törekvéseit. Eleinte e kísér­letet fényes siker követte és Demidov-San-Donato herczeg számos érdekes tudósítást kapott, melyeket diadalmasan küldött el Pétervárra. Ennek folytán Oroszországban sokakat elfogtak. A Néva-partján csak azon ütköztek meg, hogy az idegen kormányok nagyon nehezen voltak hajlandók bizonyos gyanús egyéneket kiadni; később azonban kiderült, hogy a külföld ez óvatossága nagyon helyén volt. Hasonlók voltak e följelentések ahoz, a­mit a párisi rendőrség ten, hogy a »hazafias liga« c­ége alatt teljesen ártal­matlan embereket üldöztek. Ellenben sok tekintélyes orosz család panaszt tett egyes hozzátartozói ellen a­miatt, hogy fölöttébb kicsapongó életet élnek és a ligától kapják ez életmódhoz a szükséges pénzt. Így történt aztán, hogy a czár rendőrminisztere javasla­tára a »szent ligát« föloszlatta. Táviratok. Bécs, aug. 31. (Eredeti távirat.) A király utazási programmja a kép­pen megállapítva, hogy felsége Pilsenből visszaérkezve, a St.-Pölten mellett szept. 3—5-én tartandó hadgyakorlatokon részt vesz és 7-én este a Klagenfurt melletti gyakorlatokra uta­zik. Szeptember 12-én érkezik meg ő felsége Pozse­­gába, s onnan 16-án utazik el Gödöllőre. Pilsen, aug. 31. Király ő felsége a keresked­elmi kamara elnökének tegnapi beszédére adott válaszá­­ban kijelenté, hogy a közgazdasági érdekeknek szaka­datlanul nagy figyelmet szentel és azokat mindenkor védelemben részesíti és előmozdításukra mindent megtesz. Pilsen, aug. 31. Ő felsége a Pilsen városi és környékbeli szegények, valamint egyéb jótékony czélokra 2100 frtot adományozott. Stiahlau, aug. 31. A mai hadgyakorlatokon König altábornagy, a 9. (keleti) hadtest parancsnoka ma is folytatni akarta Dobrau irányában az ellenség üldözését. Ő felsége a bolgár fejedelemmel, valamint az egész kiséret egész Ozernitzig kocsin mentek, a­hol a király 1/28 órakor lóra ült és a Valik hegycsúcs legmagasabb pontjára lovagolt, a­honnan a két had­test minden egyes positiója teljesen betekinthető volt. A­­ hadtest már 6 órakor megkezdte a felderí­tést és a tegnap épített hidat szétrombolta. Az ösz­­szes csapatok felvonulása a legnagyobb szabatosság­gal történt, sőt csaknem 15 perc­c­el hamarabb fe­jeztetett be. A 19 dandár megkezdte Tiegelberg tá­madását. Időközben az ellenséges tüzérség megszál­lotta a Tiegelberget, a Slovit­z­tól északra fek­vő Hurka hegyet és a Slenovitztől délre fekvő Ma­­lvitzerberg­­et és szakadatlanul tüzelt. A király fu­­kor pihenőre fuvatott és egybe hivatta a döntnököket, hogy döntsék el,melyik félnek kell majd itt visszavonul­nia. A döntnökök kimondották, hogy a keleti 9. hadtest­nek kell visszavonulnia. 20 perc­ múltával a harczot tovább folytatták. A 9. (keleti) hadtest parancsnoka, König altábornagy a visszavonulásnál a védelem te­kintetében kitűnő rendelkezéseket tett. A király visz­­szatért a Válik-hegyre és látható örömmel nézte a sikerült harczot, Slenovitz faluban valóságos utczai harcz fejlődött ki. Az ütközet a 8. hadtest javára dőlt el, úgy hogy a 9. (keleti) hadtest kénytelen volt tegnapi állására visszavonulni. 2 órakor a király kí­séretével a gyakorlati mezőről kocsival Pilsenbe visz­­szament. Albrecht főherczeg, valamint a vezérkar fő­nöke báró Beck táborszernagy, ő felségét St.­Pöltenbe, Klagenfurtba, valamint Pozsegára is el fogják ki­sérni. Pilsen, aug. 31. Király ő felsége a mai hadgya­korlat után megtekinti a múzeumot, hol a helytartó és a múzeumi igazgatóság fogadták. A mai udvari ebéden Sándor bolgár fejedelem, K­á­l­n­o­k­y gr. külügyminiszter, B­y­r­a­n­d­t-R­h­e­i­d­t gróf­­ közös hadügyminiszter, Kraus br. helytartó, a főállam­­ügyész és több előkelő személyiség vett részt. Bécs, aug. 31. (Eredeti távirat.) A »P. C.« jelentése : Mint Athénből távirják, Trikupis Bécsen át csak azért utazik Angliába, hogy ott kösz­­vénybajából magát ki gyógy­ittassa. Bécs, aug.31. (Eredeti távirat.) A »P. C.« jelentése: Mint S­o­f­i­á­b­ó­l jelentik, Sándor bol­gár fejedelem a jövő hó 5-ikén Sumlába utazik, hogy hosszabb időn át részt vegyen a hadgyakorlatokban. — A montenegrói fejedelemnek azon szándékáról, hogy Sofiába utazzék látogatóba, jól értesült körök­ben mindeddig mit sem tudnak. Lemberg, aug. 31. (Eredeti távirat.) A »P. C.« jelentése: Egy miniszteri rendelet értelmé­ben a helytartóság a gácsországi vasutak igazgató­ságaival egyetértve elrendelte, hogy minden csatlako­zási állomáson Oroszországgal és Romániával szem előtt tartassanak azon rendszabályok, melyek a cho­lera behurczolása ellen kibocsátottak, így lehetségessé válik az, hogy az óvatossági intézkedése­ket azonnal életbe léptessék, mihelyt az említett álla­mok területén egyetlen choleraeset fordul elő. Berlin, aug. 31. (Eredeti távirat.) A »P. C.« jelentése: A b­r­a­u­n­s­ch­wei­gi régensség ügyében Braunschweig irányadó köreiben m még semminő elhatározásra nem ju­tottak, s azért teljesen korainak mondható az a hír, mintha bárkinek is módjában lett volna eddigelé a fölajánlott régensséget elfogadni vagy visszautasítani. Berlin, aug. 30. Bismarck herczeg Bernben és Rómában tiltakozott a Gotthárd vasút részvé­nyeinek való osztalékfizetés ellen és azt követelte, hogy a rendelkezésre álló pénz az alapszabályok ér­telmében egy második vágány építésére fordíttassék. Wiesbaden, aug. 31. Reichard Pál afrikai uta­zótól ma a következő távirat érkezett:­­Zanzibar, augusztus 29-én. Az egész karaván megérkezett. Zan­­zibárban tizennégy napig maradok.« Ischl, aug. 31. A dán és hannoveri királynék, a walesi herczegnő leányaival, továbbá a tecki és cum­­berlandi herczegnők ma délben ide érkeztek és az »Erzsébet császárné« szállodába szálltak. Páris, aug. 31. Eichener őrnagy becsületsza­vát adta a »Matin« levelezőjének arra, hogy Szeliko­­vics ezredes adatai hamisak. A mahdi nem akart Pain Oliviern segíteni s ez útközben meghalt. Páris, aug. 31. Mint a »Liberté«-nek Berlinből táviratozzák, a német birodalmi canczellári hivatal a legnagyobb erőfeszítéseket teszi, hogy a Carolina­­szigetek ügye rendeztessék. London, aug. 31. A »Times«-nak írják Calcuttából: Itt az a nézet, hogy a crisis csak el van odázva, és hogy Oroszország minden alkalmat meg fog ragadni új beavat­kozásra. Peds abban deczemberben katonai gyakorlatok lesznek, melyhez a csapatokat két 13,000 főnyi hadosztályban osztják be. Drontheim, aug. 31. A walesi herczeg tegnap este ide érkezett és a »Britannia« vendégfoga-­­­dóba szállt. Róma, aug. 31. (Eredeti távirat.) A »P. C.« jelentése: A Massalahba szállí­tandó 11200 embernyi csapatba annyi katona és tiszt jelentkezett önkéntesen, hogy azokkal a szükséges szám bő­ven fedezve van. Madrid, aug. 31. Spanyolország több városában nevezetesen Saragossában, tegnap ismét németel­lenes tüntetések voltak. Néhány socialista lá­zító jelszókat kiabált, minek következtében több el­­fogatás történt. Konstantinápoly, aug. 31. Sir Drummond Wolff tegnapi kihallgatása a szultánnál dél­utáni háromtól esti kilencz óráig tartott. As­­sim pasa szintén jelen volt a kihallgatásnál. A Havas-ügynökség határozottan állítja, hogy az egyptomi kérdés csak érintetett. A társalgás csak átalánosságban mozgott anél­kül, hogy az ügy érdemébe bocsátkoztak volna. Kiev, aug. 31. A czár és czárné tegnap délelőtt megtekintették a­ történelmi nevezetességű Pecsers­­kaji zárdát, hol jelen voltak az isteni tiszteleten és az­után Platon metropolitánál b­eáztak. Délben dísz­szemle volt a csapatok fölött. A palotába visszatérve, a felségek a polgári hatóságok, a nemesség és a város hölgyeinek tisztelgéseit fogadták. Este megnézték, hogyan ver a katonaság hidat a Dnieperen, és azután gőzhajóra szállván,sétautat tettek egy erre külön meg­hívott társasággal. Trieszt, aug. 31. A hitelintézet itteni fiókjánál két rendőrügynök kutatást tartott, s ez intézet két alkalmazottjánál compromittáló tartalmú iratokat talált. Mind a kettőt elfogták. A kutatás nagy feltű­nést kelt. Toulon, aug. 31. A tegnapi nap folyamán itt 17 ember halt meg cholerában. Madrid, aug. 31. Spanyolországban a tegnapi nap folyamán összesen 1157 ember halt meg cho­lerában. Athén, aug. 31. Genuából érkező szállítmá­nyokra öt napi megfigyelési vesztegzár rendeltetett el. Daruvár, aug. 31. Ő felségét a királyt, ki a po­­zsegai hadgyakorlatokra szept. 12-én érkezik ide, nagy ünnepélyességekkel akarják fogadni. A Tüköry-uradalomhoz tartozó Daru­vár, Szi­­rács és Uljanik város, illetőleg községek, melyeken keresztül a király 42 kéternyi utat tesz, kiválóan fog­nak feldiszittetni, a magaslatokon pedig az egész vasút mentében örömtüzek fognak égni. A templomok, a regényes stupcseniczai várrom és a daruvári kastély, nemkülönben a fürdőhöz tartozó épületek s végül a terjedelmes fürdőkért fényesen ki lesznek világítva. — Az udvari vonat, melyen a király Klagenfurtból ide utazik, az uj vasutat Daruváron keresztül Oma­­novácz állomásig használja, hova reggeli 2­6. 30 -kor érkezik. Az állomáson most készítik a kiszállóhelyet s a vasútépítő vállalkozók ez alkalomból díszes diadal­ívet emelnek. A király megérkezése után kocsira száll és Pakráczon s Kamenszkón keresztül Pozsegára utazik. Kamenszkó községe és Pakrácz városa szintén diadalíveket állítanak. Omanovácztól kezdve az egész vidék lakossága ünneplő ruhában az út mentén sorfa­lat fog képezni. A lakosság nagy lelkesedéssel néz a király jövetele elé, a mit emel az, hogy ember­emlé­kezet óta nem látott ez a vidék koronás királyt. Szept. 11-én érkezik ide Hunyady gr. főszertartásmester s innen folytatja útját Pozsegára. Szept. 10-én reggel különvonat érkezik a daruvári fürdőbe, mely az udvar orait és kocsijait hozza. A lovak és kocsik az udvar megérkezéséig a Tüköry-uradalmi Badljevina major­ban helyeztetnek el. A király pozsegai lakására szük­séges bútorok és berendezési eszközök egy részét ma szállították innen Pozsegára. Az­­udvar élelmezése Daruvárról fog történni, mely czélra naponként köz­lekedő szertárkocsi-járatok fognak berendeztetni. Az ez iránti intézkedés czéljából Branko udvari főfourier szept. 3-án érkezik a daruvári fürdőbe. Kolozsvár, aug. 31. Az erdélyrészi magyar köz­művelődési egylet megalapítása alkalmából ma dél­után 2 órakor a széllövő helyiségében díszebéd volt, melyen a még itt levő vendégeken kívül Erdély szá­mos kitűnősége volt jelen. A terem csinosan fel volt díszítve. A megjelentek száma mintegy 400-ra tehető. Az első felköszöntőt Bethlen Gábor gróf mondotta a királyra és felséges családjára, melyet a közönség állva hallgatván végig, lelkesen megéljenzett. Fel­­köszöntőket mondottak Szász Béla Kun-Kocsárd gróf tiszt, elnökre és a szászvárosi gymnasium alapítójára, Hegedűs István nagy lelkesedés közt Bethlen Gábor gróf elnökre, dr. Éltes plébá­nos zajos éljenzés közt Haller első alelnökre, Dr. Groisz Gusztáv egyetemi tanár, méltatva a többi alelnök jeles tulajdonait, Bánffy Ádám b., Teleki Do­mokos gr. és Bartha Miklós alelnökökre. Szász Gerő esperes, imaszerű toaszban Sándor József egyleti tit­kárt éltette, mint ki önfeláldozó munkásságának kö­szönhető az eddig is elért siker. Erre Haller alelnök szép beszéd kíséretében a titkárnak egy ezüst serle­get és egy értékes gyűrűt nyújtott át emlékként. Sándor József mélyen meghatva vette át az em­léket. Takács Lajos, mint budapesti törvényha­tósági bizottsági tag, Kolozsvárt, a testvér fő­várost éltette. Ivánka Imre hosszabb felköszön­tőben az erdélyrészi közművelődési egyletet, Deáky Al­bert a magyar sajtót, Szokolay Kornél Kolozsvár városát, Haller polgármester a vendégeket, Szerda­helyi Aladár (Zemplénből) Kolozsvár vendégszerető közönségét, Teleki Döme Bethlen Gábor gr. elnököt, Szász Béla élénk lelkesedés közt Kossuth Lajost, Moldován Gergely a nemzetiségek közti egyetértést, Kerekes Samu a testvéregyleteket és Szalacsi Szabó Lajos, deési földmives-gazda nagy figyelem közt Kolozsvár közönségét éltette. A társaság 5 órakor a legkedélyesebb hangulatban oszlott szét. Kolozsvár, aug. 31. Kossuth Lajos kiválóan si­került arczképe, melyet Sikó Miklós arczképfestő festett, ma a Helfy-ház földszinti nagy termében a culturegylet javára ki volt állítva. A festő e képet az írók és művészek kirándulása alkalmával a Kossuth által adott fénykép után festette. A képet nagy kö­zönség látogatta. Kolozsvár, aug. 31. Az erdélyrészi közművelő­dési egylet választmányi névsora a következő: Bánffy Zoltán b., Benigni Sámuel, dr. Concha Győző, Dániel Gábor, Esterházy Kálmán gr., dr. Felméri Lajos, Ferencz József unitárius püspök, Gaál Domokos, Haller Jenő gr., dr. Hegedűs István, Horváth László, dr. Jenei Victor, Jósika Lajos b., E. Kiss Károly, Koós Ferencz, Kornis Viktor gr., dr. Kovács Ödön, Lönhárt Ferencz r. kath. püspök, Moldován Gergely, Nagy Béla, Polcz Rezső, Sigmond Dezső, Szarvassy György, dr. Szász Béla, Szász Domokos ev. ref. püspök, Szoboszlay Károly, Teleky Gusztáv gr., Török Bertalan, Ugrón Gábor, Weisz Ignácz, Wesselényi Miklós b. és Zeyk József. Tiszteletbeli elnöknek kitörő lelkesedéssel Kuun Kocsárd gr. választatott meg. Szatmáry Károlynak az óvodák iránti indítványa a választmányhoz utasittatott. Orbán Balázs a vidéki pénzintézetek érdekében emel szót, mely után a gyű­lés nagy lelkesedés közt záratott be. Kolozsvár, aug. 31. (Er­e­d­e­t­i távirat.) Az itteni lóversenyek első napi eredménye a következő : Asszonyságok dija. Tiszteletdij. 2000 méter. 3 neve­zés. Báró Bánffy Ádám 6 é. p. kanczája Gardenia a pályát körüljárva nyerte el a díjat. Háromévesek ver­senye Államdíj 2000 frank. 1600 méter. 6 nevezés. Jékey Albert százados iga­ménje Sokrates első, Mr. Prince Rigó­ja 2-ik, Legyes 3-ik, Verona 4-ik. — Erdélyi dij. 1000 frt az elsőnek, 200 frt 2-iknak. 8000 méter. Br. Bánffy Ádám id. p. kanczája Polka első, br. Wesselényi Miklós 4 é. Tatár­ja 2-ik. — Fogarasi ménes dija: 2000 fzk. 3200 méter. Jérigy A. százados 3 é. p. m. Bettelstudent első. Rigó kitört. Zágráb, aug. 31. Zimony, Mitrovicza, Petrinya, Károly város és Kapron­cza városok, továbbá Zágráb­­megye törvényhatósága küldöttségeket menesztenek Pozsegára, ő felsége üdvözlésére. Zágráb, aug. 31. A horvát regnicolaris küldött­ség, melynek ma kellett volna megkezdeni a tárgya­lásokat, csak egyszerű értekezletre gyűlt össze, mi­után a küldöttség két tagja még távol van. Holnap a küldöttség valószínűleg megválasztja elnökét. Zágráb, aug. 31. A községtanácsi választás az I. kerületben reggel 9 órától délután négy óráig tar­tott. A szavazatok összeszámlálása éjfél utánig fog eltartani. A választás eredményéről nem lehet véle­ményt nyilvánítani, mert a szavazatok nagyon meg­oszottak. Egyhangúlag csak Bonjakovics, Golub és Plochberger lesznek megválasztva. Holnap az I. ke­rület második választótestülete két városi képviselőt választ. Pozsony, aug. 31. Pozsony megye mai közgyü­ Schott József elhunyt alispán te­metésének költségeit és elhatározta, hogy emléke jegyzőkönyvileg örökíttessék meg. Egyúttal Prileszky Tádé orsz. képviselő indítványára az elhunyt alispán özvegyének öt évre évenkénti 600 frt nyugdíjt sza­vaztak meg. Ezután az új alispán választása követke­zett. Jelöltek voltak : Klempa Bertalan főjegyző és Földes Gyula volt orsz. képviselő. A szavazás megej­­tetvén, Klempa főjegyző 189 és Földes 76 szavazatot kapott. Minthogy e szerint Klempa főjegyző válasz­tatott meg alispánná, helyébe Massát Antalt, az eddigi első aljegyzőt választották 163 szavazattal 55 ellenében főjegyzővé. Massát helyébe első aljegyzővé egyhangúlag Petőcz Jenő, ez utóbbi helyébe második aljegyzővé Burián Pál, ennek helyébe harmadik al­jegyzővé Kiss Vilmos, negyedik aljegyzővé Jánoska és alszámvivővé Türinger választatott meg.­lése megszavazta Közgazdasági táviratok Bécs, aug. 31. (Eredeti távirat.) A nem­zetközi gabonavásár még mindig vigasztalan képet nyújt. A kivitel csaknem teljesen szünetel és búzában a létrejött néhány jelentékeny kötés is leginkább a fogyasztás számlájára írandó. Árpában oly csekély­­ volt az árajánlat, hogy a tulajdonosok nem határoz­­­­hatják el magukat az eladásra. Egyéb gabonanemek­­­­ben a forgalom majdnem semmi. Hogy ily körülmén­­­nyek közt a hangulat is nyomott a gabonavásáron, az­­ könnyen érthető. A Búza átalán véve 10 krral ol­­­­csóbb mint a múlt szombaton ; egyéb czikkek árvi­­­­szonyai az elenyészőleg csekély forgalom mellett­­ alig állapíthatók meg határozottan. Határidőüz­­­­letben csekély élénkség és irányzat is határo­­­­zottan lanyha. Takarmányáruk jól tartva. Je­­­­gyeztetett: búza Őszre 7.91—7.93 frt, tavaszra , 8.42—8.45 frt. Rozs őszre 7.61 frt, tavaszra, 8.22 frt. ; Zab őszre 6.55—6.57 frt, tavaszra 6.96 — 6 98 frt. ; Tengeri 5 82—5.84. — Készáruban a délnémet­­ és svájczi czégek közbelépése folytán valamivel­­ élénkebb mozgalom mutatkozott. Leginkább vá­­j pároltak búzát, kevésbbé árpát és még cseké­­l­lyebb mennyiségben rozsot. Más gabonanemü­­­ekben csak egyes kötések történtek. Elada­tott mintegy 50,000 mmázsa búza, 30 kocsirako­mány árpa, s 10,000 mm. rozs. Búzában az árak a származási hely és minőség szerint váltakoznak 6 90— 8.05 frt között. Tótvidéki árpáért 8 frtot fizettek. Rozsért 73 kiló súlyban, Nyitrán átvéve 6.15 forintot fizettek. Bécs, aug. 31. (Eredeti távirat.) A nem­­­­zetközi gabonavásáron kevés kötés jött létre. Búzá­ban 500 mm. Nyitrán átvéve 7.25 frt, 1000 mm. 79 klgr. 7.12 frt, két kocsirakomány első rendű, Nyíregyházán átvéve 7 frt, 1200 mm. olajpogácsa 5.80 frt. Határidőüzlet változatlan, lanyha, ke­vés üzlet. Bécs, aug. 31. (Eredeti távirat). Érték­üzlet. Szilárd hangulat mellett, hitelintézeti rész­vények 288.50 frt. Berlin, aug. 31. (Eredeti távirat.) A moszkva-riesaui vaspálya 4°/0 elsőbbségeit 90 árfo­lyamon élénken keresték h­ írek. Augusztus 31. — Személyi hírek. Baross Gábor közleke­désügyi államtitkár ma reggel Illa város, T­o­l­n­a­y Lajos a magyar államvasutak igazgatósági elnöke tegnap este Érsekújvárról Budapestre érkezett. — B­r­a­t­i­a­n­u román miniszterelnök tegnap este Bu­dapestről Bukarestbe utazott. — Báró de T­r­a­u­x követségi titkár az osztrák-magyar ügyvivőségnél Sofiában, Budapesten idézik, hogy a kiállításunkon amaz iparágakat tanulmányozza, a­melyekből Bul­gáriába kivitelt lehetne létesíteni. — Stefánia trónörökösné kívánatéra a trieszti tisztikar pénteken délután 1­­ 2 órakor 35 kocsin Mi­ramar­ába ment. A trónörökösné igen szívesen fogadta a tisztikart, sok tisztet bemutattatok magának s töb­beket megszólitással tüntetett ki. Ezután frissitőket szolgáltak fel, mialatt ő fensége az udvarhölgyekkel a balconon ült. Kober báró altábornagy háromszoros »Hoch«-ot mondott ő fenségére, mit a tisztek nagy lelkesedéssel fogadtak. Mikor a főherczegnő, ki kere­setlen, szives kedvessége s leereszkedése által a tisz­teknek felejthetetlen perczeket szerzett, visszavonult, a tisztek 4 órakor visszatértek Triesztbe. — Szentgyörgyi Imre, igazságügyminiszteri ál­lamtitkár, vasár- és ünnepnapok kivételével, napon­ként délután 1 és 2 óra között fogad. — Podmaniczky Frigyes báró intendánsi műkö­­désének tíz éves ünnepét a ma délelőtti operaház tüntetés után lakomával ünnepelte meg a m. kir. operaház személyzete a Margitsziget alsó vendéglőjé­ben. A lakomán jelen volt az operaház minden tagja, továbbá Beniczky Ferencz belügyminiszteri állam­titkár, Paulay Ede a nemzeti színház igazgatója, dr. Országh Sándor, Stesser osztálytanácsos, Török Já­nos főkapitány stb. A lakomázók patkóformában állí­tott asztalán pompás rózsacsokrok állottak a Margit­sziget legszebb virágaiból kötve. A köszöntök sorát Hajós nyitotta meg, éltetve a királyt; szavait fölállva, hallgatták végig s zajosan megéljenezték. Második köszöntőjében Podmaniczky bárót élteté, mire hosz­­szas, viharos éljenzésbe és tapsba törtek ki. — Káldy Gyula lelkes köszöntőben Tisza Kálmánt, a bel­ügyminisztert élteté. — Podmaniczky báró, hivat­kozva arra, hogy a két színház által elért ered­ményt jórészt azon férfiaknak köszönheti, a kik teljes erejükkel és tehetségükkel támogatják, poharát Paulay Edére és Erkel Sándorra ülite. — Paulay­­ Ede poharát Beniczky Ferencz államtitkárra és ne­­­­jére emelte. — Jósika János megemlékezve a távol­­­­levőkről, Ribáry Józsefet élteté. — Stesser oszt. ta­nácsos a jelenlevő nőkre emelte poharát, mire Podmaniczky Szeged ujjáalkotásának kiváló részesére, Stesserre mondott köszöntőt. Ugyancsak Podmaniczky éltető ezután — némi hivatkozással arra a kiváló hírnévre és rendkívüli eredményre, a­mit Erkel Fe­rencz műveivel kivívott, bármit mondjanak is a lapok, — az ősz maestrot. — Adorján Sándor reflectálva az imént elmondottakra, élteti azt a férfiút, aki gentleman volt és igazmondó mint lapszerkesztő, igazat tevő mint honvéd a szabadságharcz alatt, s nyíltan zsörtölődik most is a lapok ellen, bármit mondjanak is a lapok, — élteti Podmaniczkyt. — Reményi Antal felköszönte Ybl Miklóst és Országh Sándort, Szendrey Károlyra mondott köszöntőt. — Hajós Török Jánost élteté, stb. A lakoma, mely 3 órakor kezdődött, hat óra után ért véget a legvigabb hangulatban. — Ludassy Gans Mór, egyike a legjelesebb publi­cistáknak, mint Reichenauból távirják, ott ma agy­­szélhűdés folytán 56 éves korában meghalt. Erős, egészséges ember volt élete utolsó per­­c­éig, s a halál valóban úgy érte, mint a villámcsapás. Ez egy táviratot irt, midőn egy név nem jutott eszébe, s benyitott a szomszéd szobába, hogy megkérdi nejé­től. E pillanatban torka elszorult, fuldokolni kez­dett, m­­e a mosdó készülékhez sietett, valószínű­leg inni akarva, de ezt már nem érhette el, mert összerogyott, s abban a pillanatban meghalt. A­mikor fia, dr. Ludassy Gyula segítségére sietett, atyja már bevégezte életét. Ludassy kora ifjúságá­tól kezdve rendkívül élénk tevékenységet fej­tett ki mint publicista és regényíró egyaránt. Tollát metsző élesség, az igazságnak gyakorta kíméletlen kimondása jellemző, s olyan könnyed­ség, mely művei hatását még azoknál is biztosította, akik vele egy nézetet nem vallottak. Működését az 1829-ben, Komáromban született Ludassy eleinte mint tanító kezdte meg a fővárosban, de már 1848- ban szerkesztőjévé lön az »Esti Lapok«-nak. Később, a szabadság leveretése után németül adott ki egy röp­­iratot, mely a külföldet volt hivatva tájékoztatni Ma­­­­gyarország viszonyairól. 1853-ban, amikor a politi­­­­kai újságírásra kedvező időjárás nem volt, Bécs­­ben dolgozó társává lön a »Wiener Telegraph«-nak és a »Morgen-Postnak«, melyekbe leginkább regényeket irt; e műveit, melyek önálló kötetekben is megjelen­tek, akkor valóságos mohósággal kapkodta el a kö­zönség. Legkiválóbb volt közöttük »Báthori Erzsé­bet«, s a »Boszorkány lánykája«. Majd megindította »Debatte« czímű lapját, melyben hevesen küzdött a kiegyezés létre­jötte mellett, s ennek megtörténtével Andrássy mellett főnökévé lett a magyar sajtóirodá­nak. Később, amikor Andrássy gróf külügyminisz­terré lön, Bécsbe költözött, s megindította a »Tages­presse« czimű lapot, mely kiválóan arra töreke­dett, hogy az osztrákok álljanak buszut az 1866-iki vereségért, s mely a franczia-német háború alatt is a franczia-barát pártnak volt közlönye. Mint ilyen igen nagy olvasóközönséget gyűjtött, s nagy ha­talomra vergődött. Az általa indított lapok között fölemlítendő még a »Magyar Világ«, és a »Flori«, mely utóbbi mind máig is fen áll. Legutóbb több éven át volt a »Norddeutsche Alig. Zeitung« levele­zője és külső munkatársa. Politikai működése közben, mely ellenesei számát ép úgy szaporította, mint tisz­telőjét, visszatért a költészethez, s ahoz, amibe legelőbb fogott, a gyermek irodalomhoz. Lefordította németre »Tamás bátya kunyhóját«, »Peregrine Picklet«, s fordításai közüi különösen fölemlítendő az is, hogy sokat fordított és közölt német lapokban Petőfi és Vörösmarty költeményeiből. Ludassy egyénisége fölöttébb elütő volt a gyakran kíméletlenül szóki­mondó írótól, mert nálánál szeretetre méltóbb, szívé­lyesebb, barátságosabb embert alig lehetett képzelni. Rendkívüli műveltség, tudományosság és erős tapasz­talatok olyanná tették modorát, melyben folyton nyilvánult a szivjóság, hogy ellenei is mindig a leg­nagyobb tisztelettel szólottak felőle, s ismerőinek szi­vében eltörülhetlen nyomokat hagyott. Halála szá­mos tisztelőin és barátain kívül, özvegyén kívül két fiát sújtja, kik közül az egyik már orvos, és mint író nagy sikert arat; másik fia most a pilseni hadgyakor­latoknál van. A mai bécsi esti lapok szintén a legtel­jesebb rokonszenv hangján emlékeznek róla. — Temetés. Krause Valdemár tűzfelügyelőt, ma délután 3 órakor kísérték örök nyugalomra, a Rókus kórház halottas házából. A temetésben részt vett a főváros összes tűzoltósága, Follmann Alajos főparancsnoki helyettes, Bárány N. Ernő, a malmok tűzoltói, a hajógyári tűzoltók, a magyar állami gép­gyár tűzoltósága, az osztrák­ államvasút tűzoltósága, továbbá Gerlóczy Károly alpolgármester, Királyi Pál és Horvát János. Koszorúkat tettek a ravatalra: a fővárosi tűzoltóság, Walser, Kern István és neje, Pucher József és neje, Saxlehner András tűzoltósága, Kern Ferencz és neje, a fővárosi tűzoltóság segéd­tisztjei, a budapesti önkéntes tűzoltóság, a 3-ik tüz­­őrség, osztrák-magyar államvasúti tűzoltóság, Sczer­­bovszky, Ehrlich Manó, a IV-ik tüzőrség stb. még számos oly koszorút küldtek, melyen felirat nem volt. A gyászszertartást Korbély Géza evangelicus lelkész végezte. A halottas kocsi jobb és bal oldalán 6—6 fáklyás tűzoltó haladt, a kocsi után egy csoportban a parancsnokok s utánuk a városi tűzoltók. — A budapesti közúti vaspályatársaság f. évi szept. hó 1-től további intézkedésig a következő új menetrendet állapította meg. A pesti részről indul: Károly-kaszárnya—zugliget reggel 6 órától kezdve este 8 óráig 20 perczenként; Károly-kaszár­nya—Szép­ Ilona reggel 6 órától este 10-ig 20 per­czenként ; zugliget-Károlykaszárnya reggel 6 órától este 9-ig 20 p.-ként. A budai részről indul: lánczhid­­fő—zugliget reggel 6 óra 42 p.-től este 7 óra 12 per­­czig; zugliget—lánczhidfő 6 óra 45 p.-től este 8 óráig 30 perczenként. — A társaság a nemzetközi sertés­­kiállítás alkalmából, mely f. évi szept. 1-én Kőbá­nyán megnyílik, a budapesti kőbányai vonalán rend­kívüli szolgálatot rendszeresít. Közvetlen vonatok in­dulnak : a váczi körútról, a Károly-kaszárnyától, a múzeum-körútról, a városligetből. A közvetlen vona­tokra és viszont átszállani lehet: az osztr. államvasut és Ludoviceum között, a városliget, vagy vágóhídi vo­nalon közlekedő vonatokról és a kerepesi vám előtt. — Kétvonat. F. é. szeptember hó 6-án a m. kir. államvasutak városi menetjegy-irodája által Buda­pestről (személypályaudvar.) Ruttkán át Tátrafü­­redre, illetőleg Poprádfelkára társas kirándulás fog kü­lönvonattal rendeztetni. A visszautazás 14 napon belül Kassán át közlekedő bármely szállító vonat­tal — gyorsvonat kivételével — is történhetik. Az utazás Poprádfelka és Kassa közt egyszer, valamint Kassa és Budapest közt szintén egyszer az érvényes­ségi időtartamon belül tetszés szerinti időn félbesza­kítható ; az utazás félbeszakítása esetében azonban a jegy láttamozás végett az illető állomás főnökének előmutatandó.­­ Ezen kiránduláshoz a m. kir. állam­vasutak városi menetjegy-irodája által oly jegyek adatnak ki, melyek áraiban az oda - visszautazás­ért járó menetdíjon kívül még az egész utazás tarta­mára terjedő ellátásért és éjjeli szállásért, valamint a Poprádfelkáról Tátrafüredre és viszont szükségelt külön kocsiért járó költségek, — tehát a 8 napi kirándulással egybekötött összes kiadások már ben­foglaltatnak. Ezen jegy ára a II. osztályban 30 frtot és a II. osztályban 23 frtot tesz. — Bővebb felvi­lágosítási, valamint külön programra az említett városi menetjegyirodában kapható. — A nemzeti muzeum régiségtárának Klein Ja­kab Zichyfalváról 3 darab római érmet, Baader Nándor tóalmási plébános 4 darab érmet, s Ferenczy Károly gyergyó­szt-miklósi plébános több régi és újabbkori érmet küldött ajándékul. — Miklós czár és Liszt Ferencz. Weimarban nemrég a következő adomát beszélték: Mikor Liszt Ferencz másodszor volt Pétervártt, Miklós czár meg­hívta egy ünnepélyre és ott megkérte, hogy játszszék valamit. Liszt zongorához ült és játszott. Játék köz­ben véletlenül a czárra nézett, a­ki, a­helyett, hogy hallgatott volna a játékra, beszélgetett egy tábor­nokkal, Liszt tovább játszott, de miután a czár azután sem hallgatott rá, egyszerre félbehagyta a játékot és felkelt. A hallgatók összenéztek és Miklós czár kér­­deztette, hogy miért nem játszik tovább a mester. »Oh«, felelt Liszt villámló szemekkel, »mikor ő fel­sége beszél, akkor mindenkinek hallgatnia kell«, és ezzel eltávozott. A czár nem vette ezt sértésnek és másnap reggel értékes ajándékot küldött a mes­ternek. — Egy felségsértő ünnepeltetése. Rómából Ír­ják a »P. Lloyd«-nak, augusztus 20-iki kelettel. Az olasz radikálisok, mint minden évben, úgy az idén is megünnepelték Borsanti Péter halálának évforduló­ját, ki 1870-ben káplár volt a hadseregben, és felség­sértés, valamint összeesküvés miatt a milánói kastély árkában agyonlövetett. Az ünnepély azonban az idén csendesebben folyt le, mint máskor. Csupán Romagna egyes városaiban osztottak szét manifestumokat, me­lyekben több »hazafi« Borsantit dicsőítette. Zavargás azonban sehol sem fordult elő. Rómában is kora reg­gel egy csoport republikánus és socialista ment ki a »Campo Verano« temetőbe, hogy Guadrio Mau­­rizio sírjára egy gyönyörű koszorút helyezzen. A ko­szorúra egy csaknem 2 méter hosszúságú szalag volt­­ kötve, melynek felirata a következőkép hangzott:­­ »Borsanti Péter, káplálnak — a forradalmárok.« A koszorút, szalagjával együtt később a rendőrség el­kobozta. — A pozsegaiak ugyancsak készülnek a király fogadtatására. Az eszéki küldöttségnek, mely tudako­zódott szállás után, azt felelték, hogy a király ott időzése tartamára egy-egy ágyért száz forint hálapénzt kérnek. — Halálozás. Dr. Hidegh Béla volt Szabadka városi főorvos f. hó 27-én, élte 51. évében elhunyt.­­ A gyár­ utczai szökőkutak őrizetére, a­melye­ket a környékbeli háztulajdonosok saját költségükön állíttattak fel, a tanács állandó felügyelőket szándé­kozik alkalmazni, mert már több ízben előfordult, hogy különösen éjjelenkint e kutakba sárt és szeme­tet dobáltak s csavargó nők ruháikat mosták benne. Addig is, mig a tanácsnak e határozata jóváhagyást nyer, megkereste a főkapitányt, hogy a sugárút ezen részére egy állandó rendőr őrszemet küldjön ki, aki egyúttal a sétányok köztisztaságára is felügyeljen.­­ A közmivelődési egyesületek congressusa Az Odescalchi Gyula herczeg által megindított moz­galom, hogy a közművelődési egyesületek a hatályo­sabb működésre congressust tartsanak, annyira érett, hogy Gerlóczy Károly, mint az iskola­egyesület elnöke, e congressus programmjául a kö­vetkezőket hozta javaslatba : Első nap. A congressus megnyitása, a congressus megalakulása és a tisztikar megválasztása után követ­kezik a tárgysorozat letárgyalása a következő rendben : 1. Felolvasás a honunkban létező különböző egyesü­letek működési viszonyairól, anyagi és szellemi segéd­eszközeiről, az elért eredményekről, az egyesületek történetének vázolásával. Felolvassa: Gerlóczy Károly. 2. Szükségesnek tartja-e a congressus, hogy a külön­böző nevű, de a magyar állameszme megszilárdítását, a magyar nemzeti szellem és műveltség terjesztését illetőleg rokonczélú egyesületek működésük erősbí­­tése szempontjából összeköttetésbe lépjenek? Neveze­tesen: a) elégségesnek tartja-e a congressus az elszórtan működő egyesületek által a jelzett főczélt tekintve ed­dig elért eredményeket és b) kielégítőknek véli-e az egyesületek által eddig követett eljárási módokat, a fő­­czél megvalósítására eddig használt eszközöket, a tett intézkedéseket, az eddigi kölcsönös érintkezést, támo­gatást és ha nem c) mily közös irányelvek, az egyön­tetű eljárás mily módjai lennének alkalmazandók a pénzgyűjtés, az irodalmi téren való hatás s a szervez­­kezdés terén ? Következőleg: 3. Mi módon véli a con­gressus a főczél sikeresebb elérése végett az össze­köttetést a különböző közművelődési egyesületek kö­zött létesíthetni ? 4. Minő módozatokat ajánl a con­gressus a különböző egyesületek működési területein fölváltva, bizonyos időközökben tartandó vándorgyűlé­sek (congressusok) rendszeresítése ügyében ? Második nap. 5. Miként lehetne azon vidékeket közömbösségükből fölrázni, melyek eddig kevés anyagi támogatásban részesítik a közművelődési egyesülete­ket ? 6. Kívánatosnak tartja-e a congressus, hogy az egyesületek életmozgalmait, tanácskozásaik eredmé­nyét közlő, az egymással való érintkezést elősegíteni hivatott s bizonyos időközökben megjelenő, az egye­sületek által közösen föntartott lap létesíttessék ? 7. Czélszerűnek tartja-e a congressus, hogy a műveltséget terjesztő egyesületek a portamentesség ügyében a közlekedésügyi minisztériumnál a szük­séges lépéseket közösen tegyék meg? 8. A nép­szerű, hazafias, de irodalmi színvonalon álló mun­káknak a magyar tudom. Akadémia fölajánlott szíves közreműködése mellett való szerkesztése, terjesztése, továbbá a Fekésházy-alapítványnak az egyesületek irodalmi czéljaira leendő fölhasználása ügyében milyen intézkedéseket vél a congressus esz­közölhetni? 9. Mily módozatokat ajánl a congressus, a tagoknak kedvezmények gyanánt nyújtandó s tet­szetős külsővel ellátandó igazolványok, okmányok szerkesztése ügyében és czélszerűnek tartja-e, hogy a tagok erkölcsi kötelességeiről szóló, az úgynevezett 10 parancsolatot, az alapszabályok főbb pontjait ma­gában foglaló tárcza-naptár s egy nagyobbszabású naptár adassék ki ? 10. Miként lehetne a magyar nők tevékenységét a közművelődési egyesületek ügyé­ben értékesíteni? 11. Indítványok. — Elnöki zárszó. E congressus ügyrendjére Gerlóczy a követke­zőket indítványozza: 1. A congressust a magyar is­kola-egyesület felügyelőbizottsága nevében ez egyesü­let elnöke hívja össze s a congressus által kijelölt korelnök nyitja meg. 2. A congressuson részt vehet­nek : a) a magyar iskola-egyesület felügyelő-bizott­ságának tagjai; b) a napi sajtó szerkesztői; c) a meg­hívott egyesületek küldöttei. 3. Egy egyesület 10-nél több megbízottat nem küldhet. 4. Egy megbí­zott több egyesületet nem képviselhet. 5. A meghatalmazottak az illető egyesület elnökségé­től megbízatásukról igazolványt tartoznak hozni. 6. A congressusban való részvétel a congressus napját 8 nappal megelőzőleg, a megbízottak megjelölésével a Magyar Iskola-Egyesület elnökségének (Budapest, IV. ker. új városház) tudtára adandó. 7. Minden, a congressuson résztvevő egyesület, a congressus költ­ségeinek — posta, nyomtatványok — födözésére 5 (öt) frtot fizet, mely összeg vagy közvetlenül a Ma­gyar Iskola-Egyesület pénztárnokához, (Sigray Pál, IV. ker. Sebestyén­ utcza 2. sz.) vagy pedig a con­gressusban való résztvevési szándé­k közlésekor, h

Next