Nemzet, 1885. december (4. évfolyam, 1167-1197. szám)
1885-12-03 / 1169. szám
a megszaporodott munka daczára apasztotta a miniszter a személyzetet. A rabmunka jövedelmét (37,155 frt) Busbach előadó a zárszámadási eredmények alapján emelhetőnek tartja. Pauer miniszter nem ellenzi, hogy e tétel 50,000 frtra emeltessék. A bizottság ezen emeléssel megszavazza az előirányzatot. A fegyintézetek szükségleténél: Pauer miniszter a soproni fegyintézetnél tekintettel arra, hogy csak áprilisban nyílik meg, a szükségletből 26,950 frt, a bevételekből 2000 frt törlést indítványoz. A bizottság e törlésekkel megszavazza az előirányzatot. A beruházásoknál: Pauler miniszter 20.000 frt törlést hoz javaslatba. Hegedűs S. felhívja a miniszter figyelmét a kolozsvári bíróságok czélszerűtlen elhelyezésére. Szentgyörgyi államtitkár válaszolja, hogy a törvényszéki épületek felépítésére szükséges telkek megszerzése iránt megtörténtek a szükséges lépések s mihelyt azok eredményhez vezetnek, a minisztérium intézkedni fog az állandó törvénykezési épület felépítése iránt. Hefy szükségesnek tartja, hogy ily építkezéseknél a város is hozzon áldozatot, legalább a telket ingyen adhatná. A bizottság a miniszter által javasolt törléssel megszavazza az előirányzatot. Ezzel az igazságügyi tárca elintéztetvén, a honvédelmi tárca költségvetését vette a bizottság tárgyalás alá. A központi igazgatás szükségletét Dánies Ernő előadó megszavazásra ajánlja. Fejérváry d. honvédelmi miniszter felemlíti, hogy a delegáció a közös hadseregnél az alantas tisztek díjazását javítván, minthogy a törvény szerint a honvédségnél is ugyanolyan a fizetés, kéri ennek fejében a szükségletnek 146.490 írttal való felemelését. Helly nem járul a miniszter kívánságához, mert határozottan helyteleníti a delegátiónak ez ügyben való eljárását s e helytelenítésből itt is levonja a következtetést. Midőn a bizottság az állam többi szolgáival szemben annyira kénytelen takarékoskodni, mintegy sértés lenne reájuk nézve itt emelni a költségeket, különösen akkor, midőn a hadsereg szükségletei évről évre fokozódnak. Fejérváry G. miniszter egészen el is tekintve a törvény rendelkezésétől, felemlíti, hogy az alsóbb rangú tisztek fizetése olyan, amiből megélni nem lehet ; ez maga elég ok reá, hogy a díjazás ily szerény mértékben javíttassék. Hegedüs Sándor megemlíti, hogyha Helfy ma kezébe venné a kormányt s látná a többi államok fegyverkezési viszonyait, ő sem tenne semmiféle reductiót sem a hadseregnél, sem a honvédségnél. Nem csodálkozik szóló, hogy Helfy a közös hadseregtől megtagadja a javítást, de azt valóban nem várta volna, hogy megtagadja a honvédségtől azt, amit a közös hadseregnek megadtak. A szolgálat itt felemésztőbb, mint a legnagyobb buzgalommal teljesített polgári szolgálatban is. Helfy azt válaszolja előtte szólónak, hogy ha azon helyzetben lenne, hogy javítsa a honvédség helyzetét, nem a tiszteknél, hanem a legénységnél kezdené. Amidőn nem vagyunk azon helyzetben, hogy itt segítsünk, ahol a kenyérről van szó, nem költhetünk arra, hogy a tiszteknek társadalmi állásuk szempontjából több legyen a fizetésük. A bizottság megszavazza a központi igazgatás szükségletét s a miniszter által kért többletet az egyes czimek közt megfelelőleg felosztandónak határozza. A Ludovica academiánál Dániel előadja, hogy a 60,000 frt többletet az vonja maga után, hogy a jövő évben életbe lép a harmadik tanév s így 60 növendékkel több lesz az académiában. A növendékek e szaporodásának megfelelőleg 26,000 írttal szaporodnak a bevételek is. A bizottság megszavazza az előirányzatot. A csapatok szükségleténél: Fejérváry K. miniszter bejelenti, hogy az önálló zászlóaljakban szervezett gyalogságnál már béke idején szükségesnek mutatkozik a féldandárokba való beosztás, ami egyébiránt semmi új költségbe nem kerül. Az eddigi 245 frtos átlagár mellett, nem lehetően a honvédség számára szükséges lovakat megszerezni, minthogy átlag 20 ezer frton lovat vásárol a külföld az országban s sokkal jobban fizet, mint mi, kénytelen volt szóló a pótlovazási árt felemelni. Csak 300 frtot vett alapul, 25 írttal kevesebbet a közös hadseregnél fennállónál. Ez okozta a csapatok szükségleténél a 65.000 frt többletet. Hegedűs S. tekintettel az élelmiszerek, különösen a kenyér olcsóbb voltára, nem tartja indokoltnak, hogy az eddigi átlagár szerint történjék az élelmezés, annál kevésbé mert a közös hadseregnél 13 krral kissebb. Fejérváry K. miniszter válaszolja, hogy az előirányzatba az 1885-ki árakat vette fel. Megengedi, hogy a kenyér olcsóbb lesz, de a lótáp drágább s a kettő alkalmasint kiegyenlíti egymást Egyébiránt a pályázatok kihratnak, a legolcsóbb fogadtatik el s igy csak annyi adatik ki, a mennyi szükséges. Láng L. megjegyzi, hogy mégis le lehetne szállítani az előirányzatot, ha van valószínűség a megtakarításokra. A bizottság megszavazza a csapatok szükségletét és a tárcza többi czímeit is. Fejérváry K. miniszter bejelenti, hogy a budapesti fegyvergyár laktanyát és Pozsonyban a honvédlaktanyát a honvédelmi minisztérium igen előnyös feltételek mellett megvette. Hegedűs szerint erről külön jelentés teendő a háznak, addig nem tárgyalhatja az ügyet a bizottság. Ezzel a honvédelmi tárcza költségvetésének tárgyalása is befejeztetvén, az ülés véget ért. A holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülésben a pénzügyminisztérium, költségvetése fog tárgyalás alá vétetni, tenni, melyek ezen intézkedés további keresztülvitelét megakadályozhatnák ? Az elnök azon kérdésére, hogy a kormány mikor óhajt ezen interpellátióra felelni, Bismarck herczeg a következő császári üzenet felolvasásával válaszolt: »Mi Vilmos, isten kegyelméből német császár, Poroszország királya, tudomásul hozzuk és tudomásul venni rendeljük. A birodalmi gyűlés tárgyalásait figyelemmel kisérvén, deczember első napjának napirendjéből megtudtuk, hogy oly interpellatio terveztetik, mely azon jogi felfogáson alapul, mintha Németországban oly birodalmi kormány léteznék, mely alkotmányosan képes volna oly lépések megtételére, melyekkel megakadályozhatná oly intézkedések végrehajtását, melyeket mi porosz királyságunkban idegen alattvalók kiutasítását illetőleg rendeltünk el. Azon körülmény, hogy — az interpellatio aláírásainak száma után ítélve — a birodalmi gyűlésen eddigelé jelenlevő tagok többsége helyesli ezen jogi feltevést, kötelességünké teszi, jogunkat és porosz királyságunk jogait, úgyszintén minden egyes német szövetségállam jogát határozottan megóvni. Mi és minden más szövetségkormány lényeges és kétségbe sem vont felségjogokat önként áldoztunk fel a birodalom egysége érdekében és a birodalmi gyűlésnek messzemenő jogosítványokat engedélyeztünk. Mi a birodalmi gyűlés jogait és kiváltságait mindenkor tiszteletben tartottuk és elvállalt kötelességeinket mindig készséggel teljesítettük, hogy így a birodalom békéjét legjobb erőnkhöz képest előmozdítsuk és jólétét biztosítsuk. Hasonló bizonyossággal azonban el vagyunk tökélve, hogy örökölt koronánk jogait, úgyszintén a szövetségi alkotmány szerint érvényes jogot minden egyes szövetségkormány részére mindenkorra teljes mértékben fentartjuk és megóvjuk. Az interpellációban nyilvánuló jogi felfogás nem létezik sem a szövetség államainak, sem a birodalom valamely törvényében. Nem létezik oly birodalmi kormány, mely arra volna hivatva, hogy a birodalmi gyűlés ellenőrzése mellett, amint azt az interpellatio megkísérli, befolyást gyakorolhatna a törvényeknek valamely szövetségállam részéről való alkalmazását illetőleg, kivéve ha e jog határozottan a birodalomra ruháztatott. Vannak bizonyítékaink arra nézve, hogy a népképviselet alkotmányos jogait mi és minden német szövetségkormány gondosan tiszteletben tartottuk, de azt is elvárhatjuk, hogy a birodalmi gyűlés hasonló lelkiismeretességgel tiszteletben fogja tartani minden egyes szövetséges fejedelem és a szabad városok jogát. Ezen kölcsönösségen alapul azon bizalom, melylyel az összes szövetség-kormányok a birodalmi alkotmány irányában viseltetnek és komoly törekvésünk, e bizalmat változatlanul fenntartani és tudatjuk a birodalmi gyűléssel, hogy azon jogi felfogás, melyet a birodalmi gyűlés képviselőinek többsége az interpellációban támogat, ellenkezik a német alkotmányjoggal és hogy mi annak ilynemű megingatását nemcsak, hogy nem támogatjuk, hanem hogy minden egyes szövetséges kormány jogait képviselni és védeni fogjuk. — Kelt Berlinben, 1885. nov. 30. Vilmos. Ellenjegyezve: Bismarck. Ez üzenet alapján, miként említettük, a birodalmi gyűlés Windthorst indítványára az interpellate levette a napirendről. KTLFDLn Budapest, decz. 2. (A németországi lengyelek interpellatiója és a császári üzenet.) Ismertettük tüzetesen a német birodalmi gyűlés tegnapi nevezetes ülését s azon nyilatkozatokat, melyeket Bismarck herczeg az általa fölolvasott császári üzenet kapcsán tett. Most előttünk van szószerinti szövegében úgy a császári üzenet, mint az interpellatio, amely annak közzétételére alkalmat szolgáltatott. Miután a kettő kiegészíti egymást, érdekesnek tartjuk, eltekintve tartalmuk nevezetességétől, mindkettőt közölni. A lengyelek interpellatioja, melyet a centrum, a német szabadelvűek, elszásziak és socialdemokraták, is támogattak, következőkép hangzik: »Az utolsó hónapokban több ezer idegen alattvalót utasítottak ki főleg a porosz állam keleti tartományaiból vagy a legközelebbi jövőre fenyegették őket a kiutasítással. Kérdezzük ezennel a birodalmi kormányt, vájjon van-e tudomása e tényről és annak okairól és vájjon tett-e már avagy szándékozik-e oly lépéseket meg Táviratok. A szerb-bolgár háború. BéCS, decz. 2. (Saját levelezőnk távirata.) Az orosz lapok tudvalevőleg azt írták, hogy Khevenhüller gróf osztrák-magyar követ kizárón monarchiánk nevében indult Pirókba Sándor fejedelemhez. Volt alkalmam ismételten kiemelni, hogy a közbelépés (mediatio) a hatalmak részéről történt s csupán az alak, a melyben a hatalmak óhaja Sándor fejedelemnek tudtára adatott, vezethető vissza monarchiánk megbízására. Azok a jelentések, melyek Szerbia harczias hangulatáról tudnak szólni, nem tekinthetők egyebeknek nagyzásnál és bizonyos szerb körök dicsőség-, s más belgrádi levelezők sensatio-hajhászásánál. Szerbia tudja jól, hogy a hatalmak nem csupán miatta, hanem egyúttal azért léptek közbe, hogy a további vérontásnak elejét vegyék. Milán király remélhetőleg okulni fog az eseményeken s nem fog vakmerőn még egyszer oly hadi vállalatba fogni, melyet mindenki perkorrestál, s melynél támogatásra nem számíthatván, egészen a maga sorsára lenne hagyva. Belgrád, decz. 2. (Saját tudósítónktól.) Hir szerint Szerbia folytatni fogja a háborút; ebben az esetben a cabinet le fog mondani és valamennyi pártból új cabinet alakíttatni. Horvatovics tábornok azt kívánja, hogy a szerb-török háborúban alatta szolgált tisztek behivassanak. A 7. ezred ma érkezik Nisbe; ez az ezred néhány száz emberből áll csakis Nisben marad helyőrségen, mert az ottani helyőrség a csatatérre megy. A határra ismét több csapat és önkénytes indult el. A miniszterek holnap érkeznek ide Nizből. Khevenhüller osztrák-magyar követ diszlakomát adott a máltai lovagok tiszteletére, holnap Bécsbe utazik. Pirot, decz. 2. Ma még igen nehéz volna azt állítani, hogy a hadjárat tényleg be van fejezve, mert úgy a Widdin ellen intézett legutóbbi támadás, valamint ama lassúság is, melyet a szerbek a fegyverszüneti tárgyalások körül tanúsítanak, azt bizonyítják, hogy a szerbek a fegyverszünet iránt nem jó indulattal vannak. Itt nagyon is gyanítják, hogy Szerbia a bolgár győzelmek daczára azt fogja állítani, hogy a háború egyenlő eredménynyel végződött, mert a szerbek majdnem ép oly nagyságú bolgár területet, mint a bolgárok szerbet tartanak megszállva, habár Widdin sikeresen állott is ellent. A szerbek eme tényre támaszkodva nem akarnak beleegyezni, hogy a bolgár terület kiürítése a fegyverszünet feltételét képezze. A kedélyek sokkal inkább fel vannak itt izgatva, hogy sem remélni lehetne, hogy a bolgárok ez irányban engedni fognának, miért is lehetséges, hogy az ellenségeskedések újólag meg fognak kezdődni. A csapatok az utolsó ütközet napján elfoglalt szállásaikat máig nem változtatták. Mintegy 50 sebesült, kik Pirotban voltak, más sebesültekkel együtt Sophiába vitetett. Önkéntesek által több betegápoló csapat szerveztetett. Idegenek még igen sokan vannak itt. A fejedelem naponta megszemléli az előőrsöket számos jutalmat oszt és előléptetéseket rendel el. Pirot, decz. 2. Azon hír folytán, hogy Kelet-Ruméliába török biztos küldetik, a piroti táborban lévő összes keletruméliai ezredeknek egy küldöttsége jelentkezett Nikolajeff ezredes vezetése alatt a fejedelemnél és kinyilatkoztatta, hogy a Ruméliaiak, kik Bulgária védelmében a bolgárokkal együtt ontották vérüket a harczmezőn, az elválásba soha sem tudnának immár beleegyezni. Sándor fejedelem válaszában kiemelte, hogy ha ő a bolgár és a ruméliai hadsereget a szerb határra rendelte, ez Szerbia hadüzenete következtében történt és nem azért, mintha lemondott volna az unióról. Ha Rumélia lakossága a csapatok távolléte daczára is tiltakozik a különválasztás ellen, neki nincs joga az uniót viszszautasítani. Ő mint előbb, úgy ma is kész a bolgárok szent ügyének szentelni magát. Ma reggel szerb követ érkezett ide, ki a kölcsönös kiürítést és az ellenségeskedések megszüntetésének január 1-ig való meghoszszabbítását indítványozta,, ez indítvány azonban nem fogadtatott el. A követ e válaszszal visszament. Pirot, decz. 2. A szerbek január 1-ig tartó fegyverszünetet, az előőrsöknek, valamint a csapatok zömének az ellenségeskedések megszüntetésének napján, azaz nov. 28-án megszállva tartott területen való maradását és végül, ha lehetséges, a csapatok kölcsönös kivonulását indítványozzák. E javaslatok viszautasíttattak, mert nem nyújtanak elégtételt a győzelmes bolgár fegyvereknek. A bolgárok ellenjavaslatai a következők: A szerb csapatok teljes kivonulása Bulgária területéről; a bolgár csapatoknak a demarcationalis vonal által jelzett területen való maradása és meghatalmazottak kinevezése a békealkudozások megkezdése végett azonnal a fegyverszünet aláirása után. — A szerb követet ma estére vagy holnap reggelre várják vissza ide. Bécs, decz. 2. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr«, jelentése: Több amerikai orvos, kik itt tanulmányokat folytatnak, Szerbiába mentek és szolgálataikat a sebesültek ápolására felajánlották a szerb kormánynak, minden díjazás nélkül. Eddig elég utazik el, mos már készül az útra. Bécs, decz. 2. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« athénei tudósítója szerint a görög csapatok állapota a határon nagyon siralmas. Nincs sem ruházatuk, sem lábbelijök, sem hajlékuk, sem élelmük. Az esős időjárás következtében nem kedvező egészségi állapotuk, úgy hogy Artában naponkint 50 emberrel szaporodik az orvosok ápoltjainak száma. Tactikai gyakorlatokról eddig nincs szó , a legénység nagy része nem ismeri még sem tisztjeit, sem altisztjeit. A hadügyminisztérium kétség nélkül igyekszik segíteni ezeken a bajokon. A külföldön a hadsereg fölszerelésére megrendelt tárgyak tömegesen érkeznek ide. Bécs, decz. 2. (Eredeti távirat.) A »Pol Corr«, Kairóból jelenti, hogy ott is türelmetlenséggel várják az angliai választások eredményét és hogy e közben minden tevékenység szünetel. Sir Henry Drummond Wolff magány tanulmányainak él, de nem titkolja, hogy küldetése az angliai választások eredményétől függ. A Szudánból érkező tudósítások naponként aggasztóbbakká lesznek. A szudániak az angolok minden mozdulatáról a legpontosabban vannak értesülve. Cairoban ismét elfogták a lázadókkal folytatott titkos levelezést. Egy rabszolgákat és árukat szállító karavánt az egyiptomi csapatok Aszuánból csak 15 mértföldre fogtak el. A legnagyobb csöndben erősítések küldetnek a határra és második tevés hadtest szerveztetik. Gibraltárból és Cyprusból új csapatok érkeznek. Az alkirály kevés idővel ezelőtt meggyőződését nyilvánította, hogy Ozmán Digma és. Masznahból érkezett félhivatalos tudósítás megerősíti ezt, amely szerint Kaszalában tartózkodik, ahol kivégeztette a mudirt, ellenben a helyőrséget nem bántotta. Nyilvánvalóvá lesz az is, hogy az abbissiniai győzelmekről szóló hírek álmodozáson alapulnak. BéCS, decz. 2. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« kiváló konstantinápolyi forrásból merített tudósítása tiltakozik amaz állítás ellen, hogy az ottomán kormány ingadozik, mert állítólag a szultán sem tudja, hogy melyik párthoz csatlakozzék. Ellenkezőleg az ottomán kormány nézete a válság kezdete óta világos és változatlan: a status quo ante helyreállítása és a berlini szerződés tiszteletben tartása. A porta elérhetőnek tartja ezt a czélt a diplomatia békés eszközeivel is, de gondoskodott arról is, hogy minden eshetőségre el legyen készülve és erre a czélra több mint 400,000 embert mozgósított, akik jól fel vannak fegyverezve és legnagyobb részük azokon a pontokon felállítva, amelyeken éreztetniük kell actiójukat. A szultán oly gyanúsíttatása, hogy nem bízik tábornokaiban, egyértelmű megsértésével. A szultán úgyis ékeskedik az uralkodók egyik kiváló erényével, a háladatossággal azok iránt, akik akár katonai, akár polgári téren szolgálatokat tettek az államnak. Konstantinápoly, decz. 2. (E r e d e t i t á v i r a t.) A »N. Fr. Pr.« jelentése. Miután a török meghatalmazottak szombaton hivatalosan kinyilatkoztatták, hogy a porta küldöttei a konferentia határozata értelmében császári proclamatióval azonnal Philippopolba utaznak, a konferentia ülését másnapra halasztották és jegyzőkönyvét sem írták alá. Debib és Gadban effendik elutaztak a proclamatioval, melyben a ruméliai lázadást a hatalmak és a porta elleni lázadásnak jelentik ki és mely azt , a szup£n a berlini szerződésre való tekintettel Európa közbenjárását vette igénybe és a hatalmak elismerték a törvényes rend Kelet-Ruméliában való helyreállításának szükséges voltát. Végül a szultán teljes amnestiát hirdet. — Tegnap a porta körlevélben értesítette a hatalmakat intézkedéseiről és felhívta őket, hogy nevezzék meg küldötteiket. — Egy órakor azon hír volt elterjedve, hogy a porta követeit a rumeliai határon puskalövésekkel fogadták, mire a porta 2 órára Tophaneba hitta össze a nagyköveteket, hogy ezt tudomásukra hozza. Pétervár, decz. 2. A nem hivatalos lapok a czár napiparancsát, melyben ő felsége, a bolgár hadcsapatok magatartását megdicsérte, ama köteléknek félreismerhetlen erős jelének tekintik, melyekkel Oroszország és Bulgária még most is egybe vannak fűzve. A »Novoje Vremja« azt mondja, hogy a barátságos kötelékeknek ő felsége által történt elismerése folytán, mindama kellemetlenségeknek meg kell szűnniük, melyeket Oroszország vágytársai nagyon hajlandók volnának kiaknázni és úgy reménye, hogy a császár ezen lépése nemcsak Bulgáriában, hanem Londonban és Bécsben is kellőleg fog magyaráztatni és méltányoltatok A »Svet« szükségesnek látja, hogy a bolgár kormány ellen a külügyi hivatalban gyűjtött adatok igazoltassanak. Konstantinápoly, decz. 2. Hivatalos távirat jelenti, hogy Ledib és Gadban Philippopolisba megérkeztek, ahol valamennyi községből kérvények adattak át nekik a status quo ante fentartása iránt. Djevdet pasa, ki ideiglenes kormányzóvá és főbiztossá neveztetett ki, az éjjel utazik el Philippopolisba. Belgrád, decz. 2. (Eredeti távirat.) A »Wiener Alig. Ztg.« jelentése : Horvatovics tábornok ma Nisbe érkezett, hol Szerbia katonai helyzetéről nagy haditanácsot tartottak. Egyúttal azon kérdéssel is foglalkoztak, vajjon a háború folytatása esetleg lehetséges volna-e. Ez esetben, az ország harczkész hangulatára való tekintetből, coalitionális minisztérium alakulna, hogy a harczban az összes politikai erők egyesülhessenek. Athén, decz. 2. (Eredeti távirat.) A »W. Alig. Ztg.« jelentése: Válaszolva Görögország reclamatióira a görögöknek Kelet-Ruméliában való bántalmazását és a görög királyi pár megsértését illetőleg, Zanoff kijelente, hogy a bolgár befolyásos férfiak mindenkor figyelemmel voltak arra, hogy a nemzetiségek közt a békét fentartsák. A kormány el van tökélve, hogy a vétkesek ellen a jövőben is a legnagyobb szigort alkalmazza. Újvidék, decz. 2. (Eredeti távirat.) A »Szilrszki Národ« azt írja, hogy Szerbia csakis Ausztria-Magyarországnak köszönheti, hogy megkíméltetett egy második szégyenteljes vereségtől. A »Zasztava» ellenben úgy nyilatkozik, hogy a szerbek szívesebben látnak Belgrádban bolgár csapatokat, mint osztrák-magyar csapatokat. Bécs, decz. 2. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr. Konstantinápolyból jelenti: A minisztertanács helybenhagyta a török vasúttársasággal kötött egy milliós kölcsönszerződés függőben maradt részleteit. Ez összeg fele mint a török vasutak egykori építőjének cautiója van letéve, a másik fele kötvények kibocsátása által fog fedeztetni. Az új kölcsön kamatja 7°/0 lesz és egy százalékkal fog törlesztetni, biztosítékát fogja képezni a vasutak jövedelméből a török kormányra eső rész. Ezzel lényegesen javult a viszony a török kormány és az üzleti társaság közt; választott bíróságról nincs többé szó, e helyett bizottság fog kineveztetni a differenciált kiegyenlítése végett. Bécs, decz. 2. (Eredeti távirat.) A Duna vízállása igen magas, a töltésig kilépett medréből és elöntötte a Krems melletti réteket. Berlin, decz. 2. A »N. Frei Presse« jelentése: Valamennyi reggeli lap csodálkozásának ad kifejezést a császári üzenet felett és rosszalja a cancellár eljárását. A »National-Zeitung« szól a leghiggadtabban, tárgyilagosan kifejti, hogy mivel az alkotmány 4. szakasza szerint az idegen rendőri ügyek a birodalom illetékességéhez tartozik, tehát a birodalmi gyűlésnek joga a kiutasítások felett tanácskozni ; mindazáltal az interpelláció második pontja helytelen, mert az idegen rendőri ügyekre vonatkozólag tényleg semmiféle birodalmi határozat nem létezik, Poroszország tehát saját illetékessége körében intézkedett. Ezt pedig a cancellár az üzenet ünnepélyes formája nélkül is kifejezhette volna. A vita tényleges lefolyása azt is igazolta, hogy lehetetlen a kormánynak csupán hallgatás által kitérni a viták elől. A »Vossiche Zeitung« oda nyilatkozik, hogy az interpellátiónak visszautasítása az üzenet által,egyszerű kétségbevonásával a birodalmi gyűlés illetékességének, a legnagyobb meglepetések közé tartozik a német parlament történetében. A illető lap véleménye szerint a cancellár ezen eljárása által okot akart szolgáltatni a birodalmi gyűlés feloszlatására. A »Freisinnige Zeitung« azt mondja, hogy pusztán alaki particuláris szempontnak előtérbe helyezése egy az egész birodalmat érdeklő ügyben, kell, hogy maguknál, a cancellár pártfeleinél is rosszalásra találjon. A »Tagblatt« valamint a többi liberális lapok azt hangoztatják, hogy Hänel, éppen úgy, mint a nemzeti szabadelvűpárti Marquardsen tegnap a birodalmi gyűlés jogát az alkotmány 4. szakasza szerint elismerték. A »Germania« Bismarck herczeg egész argumentátióját mesterkéltnek nyilvánítja. A kormány tegnapi magatartását Bismarck herczegnél vasárnap tartott bizalmas miniszteri tanácson határozták el. i j , 9 Mint Rangoonból híva-W angol területre érkezet^ j ? i j , „ 9 (E r e d e 111 a v í r a t.) A Pamdhakkla^a” f“3TM“ £ véve Ulster tartomi»»*. i_i__ ... ,m a conservatively diadallekezelt, és mel^TM ^ ^ egyetlen1 ír aválasztókerületben sem Intitek többséget szerezni. Rangoonból érkezett sürgönyök szerint, Tibo,a birmai király, ma mint fogoly angol területre érkezett. London, decz.2. (Eredeti távirat.) A »W. Alig. Ztg.« jelentése: Mexikóból érkezett magántáviratok szerint ott kitört a forradalom, mire a mexikói értékek árfolyama 11/* pointtal csökkent. Páris, decz. 2. Courcy tábornok azt táviratozza, hogy ő arról értesült, hogy a tonkingi hitel tárgyalására kiküldött bizottság többsége Tonking kiürítését kívánja. Felvilágosítást kér tehát, hogy megnyugtathassa a kedélyeket vagy ellenkező esetben óvintézkedéseket tegyen az előretolt őrsök védelmére. Kielégítő válasz esetére ígéri, hogy a deltát rövid időn pacificálni fogja. A hadügyminiszter erre azt válaszolta, hogy a kormány erélyesen védeni fogja az occupatiót. Páris, decz. 2. Az »Univers« szerbit a kamarában legközelebbről interpellatio fog előterjesztetni a papság üldözése tárgyában. Madrid, decz. 2. Moret külügyminiszter fogadván a kereskedők küldöttségének tisztelgését, megígérte, hogy a latin fajok lakta országokkal a kereskedelmi viszonyokat tőle telhetőleg fejleszteni fogja és kijelentette, hogy a kormány jövő évben kiállítást szándékozik rendezni Madridban. A kormány elhatározta, hogy a politikai menekülteknek kivétel nélkül megengedi a tartózkodást Spanyolországban. New York, decz. 2. (A Reuter-ügynökség távirata.) Nuevo-Leon államban, Mexicoban, forradalom ütött ki, melynek az a czélja, hogy Rubio belügyminiszter, ki versenytársa a mostani elnöknek, ruháztassék föl az elnöki tisztséggel. Már összeütközések is fordultak elő. Attól tartanak, hogy a mozgalom Mexico egész északi vidékére ki fog terjedni. Zágráb, decz. 2.(O. K.) A tartománygyűlés ülése.) A megyék reformjáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása folyamán a 15—27. §§-ok a javaslat szövegezése szerint elfogadtattak. Obad és Persilovics minden szakaszhoz módosítványt nyújtottak be; kivülök a vitában még Mazzura, Sladovics Nándor és Stankovics osztályfőnök vettek részt. Az ülés délután egynegyed 3 órakor ért véget. Közgazdasági táviratok. Sophia, decz. 2. (Eredeti távirat.) A fejedelem ukáza Bulgária számára moratóriumot engedélyez. Bécs, decz. 2. (Eredeti távirat.) Értéküzlet. A speculatio kedvezőbben ítéli meg a helyzetet. Az összes árfolyamok javultak. Az esti tőzsde meglehetősen szilárd volt. Zárlatkor jegyeztetett: Osztrák hitelr. 286.60 frt. Magyar hitelr. 289.— frt. Magyar papirjáradék 90.— frt. Magyar aranyjáradék 98.05 frt hírek. Deczember 2. — Ő felsége a király, mint lapunknak Bécsből táviják, holnap az esteli személyvonattal Gödöllőre utazik. Az udvar f. hó 18-án költözik a budai várkastélyba és csak újév után tér vissza Bécsbe. — A szerb sebesültek javára ma este gyönyörűen sikerült estély volt Fackh Károly országgyűlési képviselő, a nyugati vasút igazgatójának Andrássyúti villájában. Az estély egészen zártkörű volt s annyiban bírt a nyilvános jótékonyczélű estélyek jellegével, sőt azok fölött jelentékeny előnynyel, hogy busás jövedelmet hajtott és a szerb sebesültek javára bizonnyal nagyon szép összeget jövedelmezett. Az estély közönsége a legelegánsabb, egészen összetartozó előkelő elemekből állott, a közélet számos kitűnőségével. Ott láttuk többek között Haynald Lajos bibornok-érseket, Angyelics Germán szerb patriarchát, Andrássy Gyula grófot, Tisza Lajos grófot, Steics szerb consult, Szapáry István grófot, Andrássy Manó és Zichy Jenő grófokat, Dőry Lajos b. ezredest, Ivánka Imrét, de Maistre grófot, Hieronymi Károlyt, Wahrmann Mórt, Krausz Lajost és Izidort, Edelsheim-Gyulay Lipót bárót, Pejachevich Gábor grófot, Török Jánost, Telepy Károlyt, Szerb Györgyöt, Reblyt, Bukovics Károlyt, Ujváry Lajost, Singer Zsigmondot, Lánczy Leót, Brahm Miksát stb. A pompás berendezésű villa első emeleti salonja, valamint a szomszédos termek egészen zsúfolásig megteltek elegáns szép közönséggel, midőn a proggramm megindult. Gosztonyi Béla eljátszotta Liszt »Hoffest-marschát és Polonaiseét«, Fackh Gabriella, Saárossy-Kapeller Ödönné és Pap Elek Braga »Serenata«-ját adták elő, Fackh Gabriella és Saárossy Kapeller Ödönné előadták a »D’ou venez-vous?« kezdetű kedves dalt, Gallia Vilmos reminiscentiált játszott harmóniumon Faustból, Rotter Gizella »Don Pasquale«-ból énekelt néhány dallamot Pap Elek zongora kísérete mellett, Saárossy-Kapeller Ödönné, Gallia és Pap Wagner Richardtól játszottak potpupurrit, Odry Lehel három szép dalt énekelt különböző dalművekből, Michaelsenné zongora kísérete mellett és Kordin Mariska népdalokat énekelt. Szinte fölösleges kiemelnünk, hogy mind e pontok nagy tetszéssel, zajos dalapokkal fogadtattak, de hozzátehetjük, hogy a dilettáns közreműködők is teljesen egyenrangúaknak mutatták magukat azokkal a művészekkel, akiket ma e salonban hallhatunk, ami nem róható föl a művészek hátrányára, csak a dillettánsok előnyére. Végül jött három meglepő szépen sikerült élőkép, melyek ügyes rendezéséért annál megérdemlettebb az elismerés, mivel aránytalanul szűk helyen kell megtérniük. Az elsőben, melynek czíme: »Segély a sebesülteknek «,közreműködtek : Maistre Mária grófnő, Öllő Jolán, Fackh Gabriella, Abay Leó, Madách Manó, Maistre Gaston gróf, Saárossy-Kapeller Ödön és Tamásy Árpád. A második »Czigány-élet« volt, melyben közreműködtek: Hideghéty Ágnes, Nyíri Jolán, Wickenburg Mór-