Nemzet, 1886. március (5. évfolyam, 1257-1287. szám)

1886-03-14 / 1270. szám

(Hírek folytatását lásd mellékletünkön. Este fél 8 órakor »Társadalom« czim alatt felolva­sást tart. — Hírlapok összeírása. A főváros polgármes­tere a királyi főügyészség megkeresésére, utasította az összes elöljáróságokat, hogy a kerületükben meg­jelenő időszaki lapokat, azoknak czimük, tulajdono­suk, kiadójuk, felelős szerkesztőjük és tartalmuk, il­letőleg irányuk tekintetében 14 nap alatt a helyszí­nen írják össze. — Kirándulás a dalmát partokon. Az orsz. kö­­zéptanodai tanár egyesület ez évben Fiuméból igen érdekes kirándulást fog rendezni a dalmatiai partok mentén. A kirándulás programmja a következő: juli 10- én éjjel 11 órakor elindulás Faiméből; július 11- én reggel 8-kor érkezés Zárába (időzés 3 óra), déli 11-kor indulás Zárából; d. u. 4-kor érkezés Se­­benicoba (kirándulás a Kerka vizeséshez, éjjelezés a kikötőben); jul. 12-én reggel 5-kor indulás Sebenico­­ból, 8-kor érkezés Trauba (időzés 1 óra), 11-kor ér­kezés Spalatoba (kirándulás Solanóba, időzés Spala­­toban 9 ó­ra), este 8-kor indulás Spalatoból; jul. 13- án reggel 8-kor érkezés Gravosába (innen tetszés szerint kocsin Pagotába), 9-kor kikötés Lacroma előtt (időzés Raguzában 3 óra), 11-kor indulás Ra­­guza elől, este 6-kor megérkezés Cattaroba; innen tetszés szerinti kirándulás öszvéren vagy gyalog 6 óra alatt Cettinjébe, Montenegro fővárosába; jul. 14- én reggel 10 órakor indulás Cattaroból, érintve Lesinát és Lissát, jul. 16-án vagy 17-én megérkezés Fiuméba. Az egész kirándulás Fiumétól Cattaróig és vissza, teljes ellátással együtt 36 írtba fog kerülni. A kirándulás csak akkor jöhet létre, ha legalább 150 tag jelentkezik. A részt venni szándékozók je­lentkezzenek Brózik Károlynál, a tanáregyesület tit­káránál. (II. ker. reáliskola.) — Záróünnep a jégen. Az I. kerületi polgári kör jégpályáján, holnap zárünnep lesz. A jég még kitűnő s a pályát a mágnásvilág gyakran fölkeresi. Gróf Széchenyi Béla, leányaival rendes látogatója ; utóbbi időben Andrássy Gyula gróf is mindennapos vendége e jégpályának. — Nagy rablóbanda garázdálkodik vagy tiz hónap óta Minsk orosz kormányzóságban és az ezzel szomszédos vidékeken. A lapok majdnem min­den nap jelentik, hogy a nagy számú banda kifosztott itt egy földbirtokost, ott egy jómódú parasztot. Nem­régiben tizenegyen jöttek a rablók a Novogru­­dok város közelében levő Szvjadov majorba, vala­mennyien revolverrel és késsel felfegyverkezve és befeketített arc­c­al. A munkásokat megkötözték, az urasági lak felé mentek és betörték annak a kapuját. A földbirtokos két szolgával eléjük ment, de a rablók sortűzzel fogadták és mindhármat súlyosan megsebe­sítették. Ezután fosztogatni kezdtek a házban. Idő­közben a munkások segítséget hívtak és formaszerű ütközet fejlődött ki, melynél mindkét részről többen megsebesültek. A rablók végül engedtek a túlerőnek és megfutamodtak. Nyolc­at közülök elfogtak, de hárman, akik a földbirtokos nejének ékszereit és 42.000 rubel készpénzt vittek magukkal, elmene­kültek.­­ A montecarloi vasúti szerencsétlenségről a »Figaro« újabban a következő részleteket közli: Az összeütközést egy messze elhallatszó dördülés követte. A mozdonyok egymásba robbantak, három kocsi összetört, másik három pedig kikapcsolódott és 75 méter magas töltésről zuhant alá. A törmelékek valóságos hegyet képeztek a vonalon. A ca­­tastropha hírére a fürdőigazgatóság azonnal ki­küldötte személyzetét, melyhez csatlakoztak a tűzoltók. A herczeg őrsége , a csendőrök a monacói rendőrök a legnagyobb gyorsasággal siettek segíteni. A »Hotel de Paris« tulajdonosán felaján­lotta helyiségeit, hogy a sebesülteket és megcsonkí­tottakat, kiket a törmelékekből kihúznak, ott helyez­zék el. Egy egész családo­t, anyát, lányát, vőt és gyermeket hoztak be legelőször, kik súlyosan megse­besültek. Egy két éves leányt, ki a tengerbe esett, sértetlenül húztak ki. A táviró sodronyok Montecarlo és Mentone között elszakadtak, fáklyák fénye mellett dolgoznak a vonalon. A sebesültek megmen­tése, kiknek száma a húszat meghaladja, a legna­gyobb nehézségekkel jár. Az még nincs megállapítva, hogy a Roquebrunei vagy a montecarloi állomás­főnökét terheli-e a felelősség. — Fiú és anya. Egy New­ Yorkban élő Yutte Herman nevű magyar ember az iránt kereste meg a főkapitányságot, hogy egy levelet juttasson anyja kezeihez, ki előbb az akáczfa utcza 46, később pedig a dob utcza 11. számú házban lakott. Yutte évekkel ezelőtt vándorolt ki Amerikába és miután ott meg­gazdagodott, most azt akarja,hogy anyja, Yutte Eliz is jöjjön el hozzá. A főkapitányságnak még nem si­került a keresett anyját megtalálni. — Átkelési forgalom a Dunán. A lefolyt február hóban a lánczhidon átkelt 363,400 személy, 40,859 kocsi s ezek után befolyt 17,086 frt 98 kv vámjöve­delem. A Margithidon átkelt 74,800 személy, 26,312 kocsi­s vámjövedelem 7478 frt 44 kr volt. Csavargő­zösön átkelt közönséges jegygyei I. helyen 17,324, II. helyen 79,226 személy, ezek után befolyt 5173 frt 98 kr, oda-vissza jegygyei I. helyen 2689, II. he­lyen 16,377 személy, a bevétel 1823 frt 50 kr volt. * Kwizda-féle köszvényfolyadék. Ezen köszvény­­folyadék, mely nem csak mint nélkülözhetlen házi­szer fészkelte be magát a társadalom minden rétegé­nél, a köszvény, csúz és ideg bajok ellen, hanem még az orvosok részéről is előszeretettel rendeltetik, s folyton mindig jónak bizonyult, nem nyerhet mele­gebb ajánlást, mint dr. Stieger Herman orvostudor, császári tanácsos urnak Ischlben, alábbi vélemény­nyilvánításának a nyilvánosság elé való hozatala által. És ez igy hangzik: »Kwizda Ferencz János, cs. kir. udvari szállító és kerületi gyógyszerész urnak, Kor­­neuburg. Van szerencsém önnel közölhetni, miszerint én az ön köszvényfolyadékát, úgy a köszvény, mint a csúznát is, mindenkor a legjobb sikerrel alkalmaztam, sőt azt minden nagyobb út előtt és után, mint a csuk­lók s az ízületek erősítő szerét, a legmelegebben ajánl­hatom. Mély tisztelettel dr. Stieger Hermann, orvos­tudor. Ischl, 1885 november 20. Fővárosi krónika. Hirtelen halál. Missele Pál 54 éves házi szolga tegnap este a futó 52. szám alatti házban minden előzetes betegség nélkül hirtelen elhalt. Holttestét fel fogják bonczolni. Betörés. Gere Lajos kender-utcza 23. szám alatti asztalos műhelyébe tegnap éjjel behatoltak. A betörök az utczán szolgáló ablaknak redőnyeit kifeszí­­tették és az ablakon át bemásztak a műhelybe és onnan különféle ruhadarabokat loptak el. .. Baleset. Ganger Mihály földműves tegnap este Örkényből szénát szállított a külső soroksári után a fővárosba. A Gubacsi csárda mellett, kocsija egy gö­dörben megzökkent, s ennek következtében ő a széna tetejéről a lovak közé esett, és ezek egy darabig ma­s­zkkal vonszolták. Csak nehezen tudta magát kisza­­nditani s haza vánszorgott Illés utcza 6. számú la­kására. Miután sérülései veszélyesek, a Rókus kórházba szálitották. Megfagytak. Ma reggel a rendőri őrjárat az István-telki árok mellett levő üres telken Szluka Fe­rencz 70 éves újpesti fuvarost félig megfagyva találta. Az öreg fuvarost bevitték újpesti lakására, hol daczára a gyors orvosi segélynek nehány óra alatt meghalt.­­ Tegnap éjjel Németh János budapesti születésű 26 éves napszámos ittas állapotban egy félreeső helyen elaludt s reggelre megfagyott. Kéménytüzek. A déli vaspályatársaságnak Mészáros utcza 17. szám alatt levő igazgatósági épüle­tében tegnap délután 3 óra tájban az egyik kémény ki­­gyuladt.­­ Este 9 órakor pedig Harris Mihály Lipót utcza 13. számú házában volt kéménytűz. A tűzoltóság mindkét helyen a tüzet gyorsan­ eloltotta._______ Irodalom, színház és művészet. — Mayer bécsi egyetemi tanár igen érdekes czikket irt az »Oesterreichisches Centralblatt« leg­utóbbi számában a magyar büntetőtörvény franczia kiadása alkalmából. Bizvást elmondhatjuk, hogy a főérdem Mayert illeti a magyar büntetőtörvénynek külföldön való megismertetése körül. Ő irt erről ter­jedelmes könyvet német nyelven, ő irt a franczia és olasz szakfolyóiratokban úgy, hogy csak elismeréssel említhetjük nevét. A magyar büntetőjogi munkáknak külföldön való megismertetése körül is kiválólag buz­­gólkodik s ő különös mivelője az összehasonlító jog­nak és e téren kiváló érdemekkel bírván, őszin­tén örülhetünk, hogy oly lelkesüléssel csüng a ma­gyar büntetőjogi törvényhozási és irodalmi műveken. Úgy hatjuk, hogy a második bűnvádi eljárási ja­vaslatról is terjedelmes criticát készül írni, a­mit bi­zonyára csak örömmel vesz minden magyar jogász tudomásul. Legutóbb az orosz büntető törvényjavas­lat különös részének criticáját írta meg az orosz co­­dificationális bizottság felszólítására, melylyel kiváló érdemeit ismét jelentékenyen szaporította. Ezen munkálatában, melyet az orosz szerkesztőbizottság nyomatott ki, is elismeréssel szól az orosz büntető­­törvényjavaslatról magyar nyelven írt criticáról (Wlassics Gyula czikksorozata a »Jogtudományi Közlönyben«) és arra a szerkesztő­bizottság figyel­mét felhívja. Nem rég ismertette Fayernak bűnvádi eljárási kézi­könyvét s legközelebb is több magyar munkát fog a franczia és német irodalomban ismertté tenni. Csak örülhetünk, ha a magyar büntető­jogi irodalomnak a külföldön ily kiváló jeles ismertetője van, ki valószínűleg még igen sok hálára méltó szolgálatot tesz hazai büntetőjogi irodalmunknak és törvényhozási alkotásainknak. — Majer I. Gyula, ifjú zeneszerzőnk legtehet­ségesebbjeinek egyike a zenekedvelők termében mu­tatta be legújabb szerzeményeit. A moll zongora triója, melyet kívüle Blau Gyula hegedűn és Will­­mouth Bódog gordonkán játszottak, már eleve figyel­­met keltett, s zongorasüttjének második és harmadik tétele zajos tetszést aratott. Dalait Rothauser Teréz énekelte el, s különösen emelték egymást: dal és elő­adása. A »Concert symphonique,« mely tulajdonképen zenekarra készült, két zongorán előadva is tetszett ezt, valamint több szerzeményét Párisban akarja leg-, közelebb bemutatni. — Lassale Jo­ur táviratilag fölkérte a m. kir. operaház igazgatóságát, egyeznék bele, hogy hétfőn Hamlet helyett »Rigolettot« énekelje, mivel a Hamletból hétfőn próbára volna szüksége, a­mi nem volna jó hatással az utazástól valószínűleg kime­rülten érkező művészre. Az igazgatóság a mű­vész ezen kérelmének engedett, s hétfőn »R­i­g­o­­let­to« kerül színre. A »Hamlet«-re történt előjegy­zések érvényben maradnak a . Rigoletto«-ra holnap vasárnap déli 1 óráig; ez időn túl a ki nem váltott előjegyzett jegyek másoknak adatnak el.". — Színházi játékrend a jövő hétre. A magy. kir. operaház műsora: márcz. 15-dikétől 21-dikéig. Hétfő márcz. 15. »Hamlet« (bérletszünet, felemelt helyárak), kedd márcz. 16. »Aida« (bérlet 8. sz), csütörtök márcz. 18. »Borgia Lukréczia« (bér­let 9. sz.), szombat márcz. 20. »Fekete domino« »Bécsi keringő« (bérlet 10. sz.), vasárnap már­­czius 21. »Lohengrin« (bérlet 11. szám. — A nemzeti színház műsora: Hétfőn »Stom­­fai család«, kedd: »Tündér ujjak«, szerda: »Egy szegény ifjú története«, csütörtök: »Lucretia Bor­gia«, péntek : »Serge Panin«, szombaton: »Zalameai biró«, vasárnap »Az ember tragédiája« (bérletszünet.) — A várszínház műsora: Vasárnap : »Nap és hold«. — A népszínház műsora. Vasárnap »Czifra Zsuzsi lakodalma« Blaha L. asszonynyal, harmadszor, hétfőn és kedden ugyanez, szerdán »A beárni leány«, csütörtökön »Czifra Zsuzsi lako­dalma«, pénteken »A beárni leány«, szombaton »A veteránok«.­­ A népszínház legközelebbi újdonságai Strauss operetteje a »Czigány báró« és Zlatkay László pályanyertes népszínműve »Felhő Klára« lesznek. A »Czigány báró« színpadi próbáit már megkezdték. A »Biharmegye földrajza« czímű munka meg­jelenését és kiadathatását, a nagyváradi tanszermú­zeum által, lehetővé teendő, des Echerolles K­r­u­s­p­é­r Károly biharmegyei földbirtokos 500 frtot ajándékozott e mű kiállításának költségeire.­­ Turolla Emma kisasszony ma bejelentette a m. kir. operaház igazgatóságának, hogy makacs rekedtsége miatt a holnapi, (vasárnap) előadásban sem vehet még részt. Ennek következtében »Ernani« fog színre kerülni és a »Bécsi keringő« ballet. — Héber bölcsészet, Spiegler Gyula Sámuel ily czimü könyvét Rudolf trónörökös, könyvtára szá­mára elfogadta s a nyomtatás költségeinek fedezé­sére a szerzőnek nagyobb összeget küldött. — Benedek János 120—130 lapra terjedő, dí­szes kiállítású költeményfüzetre hirdet előfizetést. A könyv húsvétra hagyja el a sajtót, s az 1 frtnyi elő­fizetési összeg szerző lakására (IV. Gizella-tér 2) küldendő. Azt olvassuk a felhívásból, hogy Benedek János úr is, mint újabb poéta­társai, a barátai kíván­ságainak engedve« bocsátja közre költeményeit. — A »Pallas-könyvtár«-ból, mely a hazai és külföldi elbeszélő irodalom jobb termékeit mutatja be, közelebb ismét megjelent két kötet. Ezek Benicz­­kyné Bajza Lenke eredeti regénye, a »Zárt ajtók mögött« és Henry G­r­é­v­i­tt­e, a közked­­veltségű franczia írónő »Kr e o p­a tr­a«-ja, melyet Fai J. Béla ültetett át magyar nyelvre. Ára egy-egy kötetnek, egész vászonba kötve, 1 forint. Helén, Hegedűs Sándorné, Bausznern Guidoné, Schnierer Gyuláné, Podmaciníczky Aranka báróné, Ábrányi Emilné, Dózsáné, Baumanné, Kelenffy Józsefné,ifj. Gönczy Pálné, Gönczy Béláné, Devecsics Gyuláné, özv. Damjanits Jánosné, özv. Bognár Ignáczné, Lippert Gyuláné, Schmidt Károlyné, Lass­­nerné, dr. Fried Samuné, Havas Sándorné, Mirsch Gusztávné, Kun Gyuláné, Zacher Gusztávné, Lang Lászlóné, Link Fülöpné, Streckné, özv. Molnár Endréné, Schnierer Gyuláné, Peckarik Vilmosné, Lampl Hugóné, Rudnay Józsefné, Majorosy Gézáné, Tallián Imréné, Obadits Jánosné, Freiler Gyuláné, Toldy Józsefné, Mészáros Józsefné, dr. Haasz Tiva­­darné, Hoffmann Károlyné, Horváth Józsefné, Wal­­tersdorfer Vilmosné, Fleischmann Rezsőné, Milassin Vilmosné, Kalmár Lajosné, Ledényi Ferenczné, dr. Gonda Ignáczné, dr. Ernyei Miksáné, Major Kálmánné, Raits Frigyesné, Bölönyi Lajosné, Lá­zár Izidorné, König Miklósné, "Walter Ferenczné, özv. Zimmermann Józsefné, Lengyel Sándorné, Skopf Ivánné, Lutilszky Tivadarné, Fromm Frigyesné, Bittó Aurélné, Bernhardt Jakabné, Gschwind Mi­­hályné, Vikus Károlyné, dr. Neuman Mórné, Thomka Lászlóné, Kada Mihályné, Korompai Lajosné, özv. Hugmayer Jánosné, Molnár Istvánná, Rózsa Péterné, Dömötör Kálmánné, Schöau Aurelné, Patrovics La­josné, Süttő Antalné, Vörös Kálmánné, Csikász Já­nosné, Gludovácz Példa, Iszer Gyuláné, Vendre Fe­renczné, Kehrer Pálné, Haidecker Jánosné, Viola Imréné, Békey Imréné, Huszár Imréné, Thék Endré­né, Morbitzer Mátyásné, Morbitzer Lőrinczné, Réthy Károlyné, dr. Podmaniczky Lászlóné, Mérő Jánosné, Wassilievits Vazulné, Kraemer Gézáné, Telkesi Ivánné,dr. Regéczi Nagy Imréné, dr. Mangold Lajosné, Wuck Alajosné, Takács Alajosné, Sajóhelyi Frigyesné, Fogl Irma, Münczl nővérek, Leber nővérek, Stei­­nitzer Ilona, Kelenffy Irma, Gerenday Rózsika, Csernovits nővérek, Buller nővérek, Medgyesi Jolán, Umer Etel, Totisz nővérek, Mario Katicza, Rauch­­bauer nővérek, Urbanek Borbála, Gradl Borbála, Oszvald Pepi, Lippert Teréz, Riesz Cecilia, Radano­­vits Mimi, Hofbauer Róza, Schmitt Irma, Hambur­ger Leonore, Sugár Juliska, Ullrich Böske, Havas Irma, Strassenreiter Irma, Zacher Lori, Lang Gi­zella Irma, Jentsch Giza, Streck nővérek, Molnár nővérek, Rudnay Lenke és Ilon, Hurray Aranka, Bognár Giza, Laczkovits Darinka, Tallián Malvin, Bukatar Helén, Riesz Teréz, Nikoletti nővérek, Stepanek nővérek, Funták Hedvig, Mészáros nővé­rek, Nászay Orzsike, Hoffmann nővérek, Gyöngyössy Etel, Horváth Irén, Göndöcs Tini, Waltersdorffer Hana, Döbrentey Ilona, Romocsa Emma, Petzka nővérek, Fleischmann Vilma, Fehér Ilonka, Kalmár nővérek, Szenchner Józsa, Szenger Irma, Staffen­­berger Margit, Lázár Margit, Grauer nővérek, König Antonia, Woggenhuber Vilma, Lutilszky Mariska, Lipp Irén, Bauer Paula, Bausnern Ilonka, Bittó Aranka, Pernhardt Lujza, Wehlfisch Janka, Búzás Ilona és Gizella, Thomka Ilona, Kada Teréz, Korompai nővérek, Fischer Juliska, Husszi Gizella, Stann Margit, Isza Valeri és Jolán, Dömö­tör Jolán (Vácz), Sári Katinka (Duna-Vecse), Süttő Ilon és Giza, Gerstinger nővérek, Rémi nővérek, Csi­kász Terike, Lujza, Ninus, Vendrei Klarissa, Klein­­eisel Etel, Huszár nővérek, Réthy nővérek, dr. Pod­maniczky Aranka, Wassilievits nővérek, Telkessy nővérek, Zimmermann Katinka, Zimmermann Ilonka, Schmidt Juliska, Groglott nővérek, Rimmel Józsa, Sladits Zsuska, továbbá Podmaniczky László b., Pró­nay Dezső b., Schnierer Gyula min. tanácsos, Hege­dűs Sándor, Szilágyi Dezső, Ráth Károly, Tolnay Lajos, Busbach Péter, Rémi Róbert, Fenyvessy Ferencz, stb. — A Vil­ik ker. club saját helyiségeiben ma fö­löttébb sikerült böjti mulatságot rendezett. A szám­talanszor megátkozott »szesz« káros hatásáról tartott szellemes felolvasást, dr. K. Nagy Lajos. Azután tár­sasvacsora majd pedig táncz következett, melyben részt vettek: Mátray Józsefné Harmos Gyuláné, ifj. Zachár Antalné, Emey Margit, Krucsay Etel, Kállay Jenőné, Ozarovszky Henrikné, dr. Apaticzky Sán­dorné, Apaticzky Bella, Meister Nándorné, Jandri­­kovits Irma, Zábay Alajosné, Fürst Irma, Kug­­ler Teri. — Hangverseny. Hétfőn f. hó 15-én esti 7­­ a órakor lesz a VI. és VII. kerületi kör dísztermében a kölni vonós­négyes társulat Heckmann R. hangver­seny mester, Forberg Ottó, Allekotte Th. és Bell­man 2-ik hangversenye. A műsor ez: Vonósnégyes. Es-dur (Dittersdorf). Kaiservariationen C-dur né­gyesből (Haydn). Vonósnégyes A-dur 3. sz. 41. mü (Schumann). Vonósnégyes Es-dur 127. mü (Bee­thoven). — A budapesti bérkocsis­ segédek betegsegélyző- és temetkezési egylet által f. hó 11-én a régi polgári lövölde termeiben megtartott tánczvigalom szépen sikerült. Vendégekül eljöttek gr. Batthyáni Ele­­mér, gr. C­z­i­r­á­k­y János, Pázmándy és Huszár Béla. A bálanya Géczi Józsefné volt. A termek zsúfolva voltak a mulató közönséggel, az első négyest 100 pár tánczolta. Ott voltak: Weinwurm Lajosné, Molitor Magdaléna, Glattfelder Jakabné, Dwor­­schák Lipótné és leánya, Kaszina Zsigmondné, Gasz­­ner Leopoldné, Judrák Józsefné, Fürstner Józsefné, Mayer Ferenczné, Zechmeister Rudolfné, Kaiser Mi­hályné, Kuchelbauer Károlyné, Kurz Hana, Hart­mann J. és leánya, Novák Jánosné, Mautner Lipótné, Grünberger Adolfné, Pollák Samuné, Braun Samuné és leánya, Deutsch Lipótné, Metznerné, Leikampfné, Neustadl Adolfné, Kölber Mária, Boschka Jo­hanna, Kovács Rosa, Kohanka Ida, Turczi Róza, Po­­tzenhardt Margit, Weternich Mária stb.­kisasszonyok. A tiszta jövedelem részben az egyleti pénztár javára, részben a hírlapírói nyugdíjintézet javára fordítatik. Békey Imre: tagok: Osztoics Mihály, Szilágyi Dezső, Zboray Béla, Paulovich László, Darányi Ignácz, dr., Lutter Nándor, dr., Ribáry József, Királyi Pál, Kal­már Endre, dr.Kaas Ivor, dr. Halász Géza, dr. Sigray Pál, Wahrmann Mór, Neuschloss Marczell, Mérő János, Török József, Mendl István, Ney Béla, Helfy Ignácz, Kürthy Antal, Pordán Imre, Fáczány Imre, Virava József, dr., Török János, Szentandrássy La­jos, Kenedy Géza, dr., Csukássy József, Csávolszky Lajos, Szász Károly, Komoróczy Sándor, Tóth József, Busbach Péter, Somssich Pál, Vámossy Mihály és Horánszky Nándor. Ezután még elhatározták, hogy a közgyűlés határnapját jövő hó elsejére tűzik ki. — Az »Achilles« egylet f. hó 14-én (vasárnap) d. u. 5 órakor a Nemzeti szálló külön éttermében nagy ver­senybizottsági ülést tart. Mulatságok. — A »budapest-józsefvárosi 2. sz. tankerületi szegény tanulókat segélyző egyesület« javára ma éj­jel a vigadó nagytermében szépen sikerült tánczes­­télylyel egybekötött hangversenyt rendeztek. A ren­dezőség, élén Hegedűs Sándor orsz. képviselővel, megtett mindent, hogy a jó eredményt biztosítsa. A hangverseny változatos műsorát a közönség, mely a szó teljes értelmében a szorongásig tölte meg a nagy termet, minden pontjában osztatlan tetszéssel fogadta. Először S­i­p­o­s­s Antal­­ játszotta el zongorán saját szerzeményét, az »Ünnepi meg­nyitó«a nagy tetszés mellett. Podmaniczky Aranka bárónő hárfán adott elő két darabot: Hórát és egy indulót. Mint minden alkalommal, ma is el­ragadtatással hallgatták az ifjú bárónő játékát. Ha­sonló tetszésben részesült Mérő Jánosné úrhölgy éneke (»Szicíliai vecsernye«,) és Wassilievits Olga k. a. zongora­játéka (Liszt Magyar Rhapso­­dia). L­­­e­d­l Ferencz az »Ciacconná«-t hegedülte el; a közönség szép játékáért zajosan megtapsolta. A műsor utolsó pontját K. Splényiné Blah­a­ Lujza tölte be. »Sári néni«-ből énekelt el néhány közked­­vességű dalt viharos tetszést aratva. A közönség tapsa, éljenzése szinte tombolássá nőtt. Blaháné kény­telen volt nótáit megujrázni, egymásután háromszor. A hangversenyt táncz követte. A mulatságban részt vettek: b. Prónay Dezsőné, O'Donell grófnő, b. Podmaniczky Egyesületek és társulatok.­ ­ Az országos nőképző egyesület tegnapi vá­lasztmányi gyűlésén felolvasták a belügyminiszté­riumtól és a fővárostól beérkezett okmányokat, me­lyek értelmében a megállapított feltételek mellett, átengedtetik a két kis szomszéd felek, hogy­ az egye­sület kibővíthesse azokon a már annyira szűknek bi­zonyult tanintézetét. Ezt a gyűlés hálásan fogadta s már ez évben elkezdik az építkezést, elhatározták, hogy az e czélból tervezett műkedvelői előadást ez idő szerint elhalasztják., A folyó évben az egylet 5000 frt erejéig gyakorolta a jótékonyságot, ingyen ellátás­ban és tandíj elengedésben részesítvén vagyontalan növendékeket. Végre új tagokat bejelentettek. Alapitó tagokul: Gräffl báró Győrffy Rózát, dr. Prónay Gá­b­mét, rendes tagokul: Ugrón Lázárnét, Gönczy Bé­­lánét, Brunkala Lászlónét, Herz Antalnét, Gräffl- Horthy Paulát, Fekete Eleket s néhai Sándor Zsig­mondné alapítványát leánya, Tahy Istvánná fizette le. — A felső nép- és polgáriskolai tanítók és taní­tónők országos egyesületének választmányai, hó 17-én szerdán d. u. 4 órakor a Paedagogiumban ülést tart Tárgy: N­e­m­é­n­y­i Imre felolvasása, a polgáriskolai tornaanyag részletes elosztásáról. — Az országos magyar iskola egyesület fel­ügyelő bizottsága Gerlóczy Károly alpolgármester elnöklete alatt ma délutáni ülést tartott, melyen min­denekelőtt az alapszabályok XII. 44. §. értelmében a megválasztásra ajánlandó kerületi választmányi tagok jegyzékét állapította meg. A felügyelő bizott­ságba való megválasztásra a következő tagokat hoz­ták javaslatba: elnök : Gerlóczy Károly, alelnök: Fővárosi ügyek. — A stáczói-utczai lóvasút ügyét, f. hó 17-én, szerdán tartandó fővárosi közgyűlésen tárgyalni fog­ják. A józsefvárosi főv. bizottság tagjai által folyó hó 2-án tartott értekezlet megbízásából Rémi Róbert el­nök és Hűvös József az értekezlet jegyzője, a követ­kező felhívást intézték a főváros bizottsági tagjaihoz: A fővárosi törvényhatóság legközelebb tar­tandó közgyűlésén a VIII. kerület egy vitális érdeke lesz napirenden, a­melyre szíves figyelmét és pártolá­sát kikérni bátorkodunk. A Józsefváros (VIII. kerü­let) a főváros egyik legkiterjedtebb és valamennyi közt (75.000 lélekkel) legnépesebb kerülete, de köz­lekedési eszközökben, melyek közt legfontosabb a közúti vaspálya, fölötte szegény. A kerület szélein két oldalt a kerepesi és üllői útán van ugyan közúti vas­pálya , de ezen, valamennyi kerület közt legszéleseb­ben elterülő városrész belsejében teljességgel hiány­zik ilyen közlekedési eszköz. Ezen régóta sajnosan érzett hiány megszüntetése végett a VIII. kerület számos polgárainak értekezlete küldöttség által a közúti vaspálya-társaság igazgatóságához fordult azon felhívással, hogy létesítsen a stáczió-utczán végig a Kálvin-térről kiindulva a kőbányai vonalig összekötő vonalat. Ezen pálya a kerület derekán haladna át, 30 utczára szolgálna, a főváros központ­jával és a kültelekkel a legrövidebb direct összeköt­tetést létesíteni. A közúti vaspályatársaság igazgató­sága, felismervén ezen vonal nagy forgalmi jelentő­ségét, késznek ajánlkozott annak kiépítésére s a fővá­rosi tanácshoz ez iránt engedélyért folyamodott, nem kérve a vonalért semminemű külön kedvezményt Miután a középítési bizottság a vonal kiépítését he­lyeselte és annak feltételeit megállapította, a tanács felterjeszté az ügyet a közmunka tanácshoz. Ezen hatóság azonban a fővárosi tanácshoz intézett átira­tában azt kívánja, hogy addig, míg a közúti pályák jövő hálózata az egész fővárosra meg nem lesz álla­pítva, maradjon függőben a stáczió-utczai vonal en­gedélyezése. A fővárosi tanács azonban e felfogásban nem osztozik és a legközelebbi közgyűlés elé terjesz­tendő javaslatában azt ajánlja, hogy a szóban lévő vonat haladék nélkül engedélyeztessék, de hogy egy­úttal megtörténjék minden intézkedés az egész közúti vaspályahálózat megállapítása végett. Kérjük J. tagtárs urat, méltóztassék a fővárosi tanács javasla­tát a közmunka tanács kivonatával szemben elfogadni. Élénken érzi a törvényhatósági közgyűlés minden tagja s a főváros összes polgársága, hogy az olyan or­­ganikus tervezet, a­minő a közúti vaspálya-háló­zat kidolgozása, mennyi időhaladékkal jár, érzi min­denki, hogy a végleges vízmű, az általános csatorná­zás, a közélelmezési intézmények meddig késnek és a főváros népessége mióta és mennyit szenved a hasonló rendszeres munkálatok késlekedése folytán. Ilyen késlekedés miatt a VIII. kerületet jogos kérésétől bizonytalan időre elütni nagy igazságtalanság lenne, még pedig annál inkább, mert józanul nem gondol­ható semmiféle oly hálózat, mely a stáczió-utczától a vasúti vonalat megtagadná. Nem gondolható továbbá az sem, hogy más vállalatnak adatnék át ezen össze­köttetés, mint a mostani közúti vaspálya társaságnak, mint a­melynek a stáczió-utczai vonal egyedül helyes kiinduló­s végpontjai, a Kálvin téren és a kőbányai úton tényleg birtokában vannak. Magunk is óhajtjuk, hogy a közúti közlekedés terén adassék mód és alkalom a józan versenyre. Ám lépjen életbe a Nagy­körúton végig és abból alkalmas ponto­kon kiágazva, ló- vagy gőzerővel folytatott új vasúti vállalat, de a­mely utak és utczák a belső vagyis a Margithídtól a vámkörút Duna parti végéig terjedő övből ágaznak ki, azoknak vasútjai természet­szerűleg az ott meglevő közúti vaspályából kell, hogy kiinduljanak. Arra pedig józanul gondolni sem lehet, hogy a stáczió-utczai közúti vasút azon pontig, hol azt a majdani nagy­körúti vaspálya szelni fogja, a mostani társaságnak, onnan folytatólag pedig egy másik vállalatnak engedélyeztessék, minélfogva ugyan­­egy utczán átszállással és kétszeri fizetéssel terhel­­tetnék a közönség. Mindezeknél fogva teljes bizalom­mal fordulunk mélyen tisztelt tagtárs úrhoz és kér­jük, hogy a f. hó 17-ikén tartandó rendes közgyűlésen megjelenni, a VIII. kerület itt előadott jogos ügyét, mely teljes összhangzásban van az egész főváros érdekeivel, ott pártolni és a tanács azon indítványát, hogy a stáczió-utczai közúti vaspálya haladék nélkül engedélyeztessék, elfogadni méltóztassék. Haza­fius tisztelettel a VIIl. kerület fővárosi bizott­sági tagjainak i. é. márczius hó 2-ikén tartott érte­kezletéből. Rémi Róbert, elnök. Hűvös József, jegyző. — Esküdtek szaporítása a belvárosban. A bel­ügyminiszter jóváhagyta a belvárosi elöljáróság es­küdteinek 2 rendes és 1 póttaggal szaporítását. A leirat újra hangsúlyozza a miniszternek azon már előbb is hangoztatott óhaját, hogy a város az elöljá­róságok eddig eszközölt szervezeténél ne álljon meg, hanem ezek teljes újjászervezését vigye keresztül és egyszersmind jelentést kér az elöljáróságok ez újjá­szervezése kérdésében eddig tett előmunkálatokról. — Újpestnek a fővároshoz leendő csatolása ügyében az ottani képviselőtestület tegnapelőtt ülést tartott s a 300 újpesti polgár által a belügyminisz­terhez benyújtott kérvénynyel szemben kimondotta, hogy nem kívánja Újpestnek a fővároshoz való csatolását s inkább lesz rendezett tanácsú várossá. A határozatnak legfőbb indoka az, hogy Újpest la­kossága a fővárosi terheket nem volna képes elviselni.­­ A fővárosi közmunkák tanácsa f. hó 11-én, Báró Podmaniczky Frigyes elnöklete alatt ülést tar­tott. A főváros átirata, mely szerint a tanács kebelé­ben Házmán Ferencz lemondása folytán megürese­dett tagsági helyre Andrássy Gyula grófot választotta meg, örvendetes tudomásul vétetik. A pesti hazai első takarékpénztár-egyesülettel a nagykörúti 2 x­ 2 milliós kölcsön iránt az elnökség a tárgyalásokat sikeresen befejezte. Az eredmény szerint a pénzin­tézet hajlandó a már ismert feltételek mel­lett, a kölcsönt a nagykörút czéljaira meg­adni, csupán azt kötvén ki, hogy a kölcsön alap­jául és fedezetéül kijelölt bevételi forrásokból külön és a kormány felügyelete­ alatt kezelendő »nagy­körúti kölcsön-alap« létesíttessék, arról évenként költségelő­irányzat készítessék, és ebben gondoskodva legyen az esedékes kamat és tőkerészletek megfizetéséről. A ta­nácsnak e kikötés ellen semmi észrevétele. Ennek foly­tán az elnökség és az intézet által kölcsönös egyet­értéssel megállapított kölcsönszerződési tervezetet elfogadja és a kiállítandó két eredeti szerződési pél­dányt jóváhagyás végett a kormányhoz felterjeszteni rendeli. A tanács és a főváros között megállapodás jött létre a hajtsár út azon részének áthelyezése iránt mely a az osztr. magyar vaspálya bécsi és czeglédi vonala, valamint a kettőt összekötő ivalaku vonal által képezett háromszögben fekszik. Az érdekelt vasúttársulat nem mindenben hajlandó e megállapo­dást elfogadni és most azt kéri, hogy a nevezett út­szakasz áthelyezése ügyében az ő közbejöttével vegyes bizottság küldessék ki, mely a még­ függő kérdések meg­állapítására nézve minden részről, elfogadható meg­állapodásra juthatna. A főváros javaslatára a tanács a kérelem teljesítéséhez hozzájárul és a bizottságba a maga részéről Luczenbacher Pál, Rupp Imre és Wohl­­farth Henriket küldi ki. A főváros többrendbeli meg­keresést intézett a tanácshoz, hogy ez — mint köz­igazgatási bizottság — a dunai uszodák felállításának ellenőrzése és azok koronkénti megvizsgálása iránt in­tézkedj­ék. Miután azonban az uszodák ügye nem tar­tozik azon tárgyak közé, melyekben az 1876. évi VI. t. sz. a tanácsot a közigazgatási bizottság hatásköré­vel ruházza fel, a tanács a jelen esetben nem tarthatja magát illetékesnek. A városnak tehát ez értelemben fog válaszolni. — Deutsch Zsófia IV. múzeum körúti és magyar utczai telkeinek egyesítése, a budai polgári lövész-egylet a Rézmál dűlőben fekvő telkeinek felosztása, Koszgleba Antal I. k. Krisztina u. telkének rendezése, Domonkos György a budaörsi ut és Gellérthegyi út sarkán fekvő telkének szabályozása, dr. Schoenberg Ármin IX. ker. Ranolder u. telkének felosztása és Radiczky Ferencz VI. Szondy és Vörösmarty utczák sarkán fekvő telkének felosztásához a tanács a bemutatott tér­rajzok alapján és a középit. bizottság javaslata értel­mében hozzájárul. Az I. ker. győri út mentén, a már­vány utczától a tanító­képezdéig létesítendő járdára, továbbá a II. ker. tégla­ utcza egy részének légszesz­­világítására, a VII. ker. gyár-utcza egy részének bur­kolására és világítására és az I. ker. kör-ut csatorná­zására vonatkozó tervek ellen észrevétel fenn nem fo­rog. Az I. ker. Mártonhegyi út alsó szakaszá­nak tervezett kiépítéséhez a tanács azzal járul hozzá, hogy az Orbánhegyi ároknál szükséges áthidalásra nézve a főváros részlettervet mutasson be. A főváros a nagymező utczának a mozsár- és ki­rály utczák közt fekvő szakaszát akként tervezi ren­dezni, hogy 3 méter oldal járdák mellett a kocsi it a keleti oldalon 5 mtr., a másikon pedig 9 mtr. a két kocsi út között pedig középen 8 mtr. széles, fákkal szegélyzett járda legyen. A kocsi utakon a bérkocsi állomások is rendeztetnének be. Miután e czélra 2 mtr. szélességű terület igényeltetik, a kocsi útja a keleti oldalon a bérkocsi állomás mellett alig maradna 3 mtr., a­mi a közlekedés igényeinek annyira nem fe­lelne meg, hogy az ottani házakba kocsival behaj­tani nem is lehetne. A tanács ennélfogva a bemuta­tott tervet nem fogadja el, hanem a rendezést más boulevardokhoz hasonlóan úgy kívánja eszközölni, hogy a középen tervezett járda elhagyatván, a ház­sorok mellett létesíttessenek széles járdák, a fák ezek szélére ültettessenek, a közbe eső terület pedig kizá­rólag kocsi-útnak tartassák fenn. Ehhez képest a ta­nács a fővárost újabb terv kidolgozására hívja fel. A belügyminiszter kívánságára megengedi a tanács, hogy az angyalföldi tébolyda kerítése a szabályozás végrehajtásáig a mostani helyén maradhasson. Jász Ágoston, továbbá Mehnyr­­Vilmos és Rudnyánszky Antónia felfolyamodásának elintézése után építési engedélyt nyertek a következők: Bertich József III. ker. kiskorona és pacsirta­mező u. sarkán istállóra. Brenner Károly X. ker. fü­zér u. 8454—56/3. sz. a. átalakításokra. Finály Lajos II. ker. hajtsár ut 1536/b. sz. a. verenda és raktára. Traindl Ferencz I. k. Gellérthegy 8056. hr. sz. egyeme­letes lakházra. Gregersen Guilbrand IX. ker. Lónyay u. 31. 33. 35. sz. raktárra. Koch Henrik V. ker. Kál­mán u. 15/984. sz. a. háromemeletes házra. Mellinger Mór VII. ker. István ut 4360/3. sz. a. földsz. házra. Müller Károly X. ker. a hegyen egy emeletes házra. Saxlekner András I. ker. Kelenföld, Árpád forrás tel­kén töltőházra. Winkler Ferencz és Karolin VII. ker. Egressy út 2470. sz. a. földsz. házra. Vidura Antal IX. ker. mester u. 35/9536. sz- földszintes toldalékra Kl­éh István VII. ker. István ut és Hermina ut sarkán 2894 sz. a. kerítésre. Budenz József I. Naphegy 10952/b sz. a. egy eml. nyaralóra. Ganz s társa II. k. Ganz u. 14 és 16 sz. eml. műhely és mellékhelyiségekre. Grill Lajosné VI. Szerecsen u. 3912. 3915. sz. a. két em. házra. Gr­oszmann és Bauschenbach VI. ker. külső váczi ut 2930/b. sz. gyártelepen ideigl. pajtára. Horváth János IV. páva u. 14. sz. a. földszintes toldalékra. B. Máthé Domokos I. ker. Svábhegy u. 516/7164. földszintes házra. Petz Eszternek II. ker. ostrom és Batthyány ut­czák sarkán 8/3251. sz. a. átalakítások és toldalék épí­tésére. Politzer Gusztáv VI. ker. Terézkörut 3429. sz. a. III. eml. lakh­ázra. Schwarz Ignácz II. mecset és Margit u. sarkán 3656. sz. a. földsz. házra. — Szegi Mór VII. ker. kis szugló Angol u. 2255/33 sz. a. földsz. lakházra. Szemis Jozefa VI. k. gyár u. 3481/13 sz. a. harmadik emelet ráépítésére és át­alakításokra. Trav­­nitsek József X. k. halom u. 7387. sz. a. földszintes toldalék és fáskamrák. Wirth József VIII. Magdolna u. 6484/37 sz. a. földszintes házra. Kozgleba Antal I. k. Krisztina u. 4. és 6. sz. a. egy eml. lakházra. Végre megjegyezzük, hogy a tanács ülései a tagok kívánsága folytán, délutáni 4 óra helyett ezen­túl 5 órakor fognak tartatni.­­ Az adókivető bizottságok márczius 15-én kez­dik meg működésüket. Miután a III-ad osztályú ke­reseti adó már 1884-ben három évre vettetett ki, most a bizottságok csak azokra a tételekre szorítkoznak, melyeket az 1883. évi XLIV. t. sz. 12. §-a e részben kijelöl. A bizottságok vasár és ünnepnapokat kivéve naponta 9 órától d. u. 1-ig tartják üléseiket. Az I. és II. kerületi bizottság márczius 15-én a várbeli, a III. kerületi az újlaki 3824—4342 hr. számig, az V. kerület (2-ik részt) a 801—832 hr. számig, a VI. kerületi az 1503—1780 hr. számig, a VII. kerületi az 1794—2554 hr. számig, a VIII. kerületi 5294— 5325/26 hr. számig, a IX., X. kerületi a ferenczvá­­rosi 8657—8761 hr. számig terjedő házakban össze­írt oly III-ad osztályú adókötelesekre vonatkozólag tárgyalja az adójavaslatokat, a­kik 1885. év folyamán nyitottak új vagy fióküzletet. — A krisztinavárosi iskola fölépítésének vég­számláit ma állították össze. Az építésre közgyűlési­­leg engedélyezve volt 90,902 frt, tényleg felhasznál­tatott 70,665 frt, tehát az építésnél megtakaríttatott 20,217 frt. E kétemeletes iskolaépület — mely a krisz­tinavárosi templom mellett fekszik, magába foglal 12 tantermet, egy külön tornatermet, 1 igazgatói lakást, 1 szolgalakást és 1 templomszolga lakást. — A belügyminiszter jóváhagyta a főváros ama határozatát, a­melylyel az árvaszék hivatalhelyiségei számára a Lipót­ utcza 13. sz. házat évi 6000 írtért bérbe vette. A X. kerületben leszúrt vagy elhullott sertések körüli eljárásra vonatkozó szabályrendeletet, a­mit e közgyűlés nem­régiben fogadott el, a belügyminisz­ter néhány módosítást és kiegészítés végett a fővá­roshoz vissza­küldötte. Különösen a 4. szakaszra nézve tartja a miniszter szükségesnek a módosítást, mert a földművelési minisztérium, melylyel e szabály szintén közölve lett, nem tartja megengedhetőnek, hogy Kőbányán, e közgazdaságilag oly fontos telepen az érkező s elszállított sertéseket a X. kerületi városi állatorvos vizsgálja , ezt az állam közegének akarja fentartani. — Népesedési mozgalom a fővárosban. A fővárosi sta­tisti­ai hivatal kimutatása szerint a múlt héten élve szü­letett 303 gyermek, elhalt 307 személy, a halálozások tehát 4 esettel múlják felül a születéseket. Az élve szü­löttek közt volt 215 törvényes, 88 törvénytelen; nemre nézve 148 fiú, 155 leány. Halva született 22 gyermek, köztük 6 törvényes, 16 törvénytelen. A halottak közt volt 177 finemű­, 130 nőnemű. — Születések arányszá­ma 1000 lakosra 35­6. — Halálozások arányszáma 1000 lakosra 36*1.

Next