Nemzet, 1886. március (5. évfolyam, 1257-1287. szám)

1886-03-30 / 1286. szám

Néhány gabonapiaci zárlati árfolyamának összehasonlítása. Márczius 27. Márczius 29. Páris: Búza e hóra............................ 21.40 21.40 frank „ áprilra........................ 21.50 21.60 „ „ május—j uniusra........ 22.10 22.25 „ „ julius—augusztusra. ... 23.— 23.— „ Liszt e hóra..................................... 47.40 47.40 „ „ május—júniusra........ 48.40 48.50 „ „ julius—augusztusra . . . 49.40 49.40 „ Berliu : Búza ápril—májusra.................... 157.75 157.25 márka „ szeptember—októberre . . 166.75 166.— „ Rozs ápril—májusra............ 136.75 135.75 ., „ szeptember—októberre . . 142.— 140.75 „ Zab ápril—májusra............ 126.— 125.75 „ „ május—júniusra........ 128.75 128.50 „ Stefiin: Búza ápril—májusra........... 159.— 158.50 „ „ szeptember—októberre . . 166.— 167.— „ Rozs ápril—májusra............ 133.50 133.50 „ „ szeptember—októberre . . 139.— 139.— „ Köln: Búza márcziusra................... 17.50 17.50 „ „ májusra........................ 17.50 17.40 „ Rozs márcziusra.................... —.— —.— „ „ májusra....................... 13.70 13.70 „ HÍREK. Márczius 29. — Mai számunk mellékletének tartalma a követ­kező : Szabadalmi ügyeink rendezéséhez. (Irta : Gonda Béla.) — Tárcza: Az académiából. — Egyesületek és társulatok. — Fővárosi ügyek. — Törvényszéki csar­nok. — Közgazdaság : Közlemények. — Naptár. — Halá­lozások Budapesten. — Idegenek névjegyzéke. — Kivonat a hivatalos lapból. — Időjárás. — Vízállás. — Színházak. — Nyílt tér. — Hivatalos. Kinevezések. Ő felsége Metzler Ágost főszámtanácsost és számvevőségi főnököt, a budapesti központi vazműigazgatósághoz főbányatanácsossá, to­vábbá albirákká : a sátoralja-ujhelyi járásbírósághoz : Osváth Ferencz sátoralja-ujhelyi, a tapolczai járásbíró­sághoz: Hazai Gyula kalocsai, és a jász­apátii járásbí­rósághoz : Lippe Vilmos szolnoki törvényszéki jegyző­ket ; a török-kanizsai járásbírósághoz: Ringhofer Lajos szabadkai, a gyula­fehérvári járásbírósághoz : Czegezi Gyula marosludasi, és a biliéti járásbírósághoz: Rácz Lajos zsombolyai járásbirósági aljegyzőket; a sárvári járásbírósághoz: ifj. Bárdossy László szombathelyi, és a bajai járásbírósághoz : dr. Szendrődy Gábor szegzárdi törvényszéki aljegyzőket; végül a hódmezővásárhelyi járásbirósághoz : Dosics Sándor közjegyző-jelöltet ne­vezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter, a vezetése alatti minisztériumhoz: Klauzál Gábor czimze­­tes fogalmazót fogalmazóvá, Gosztonyi Béla fogalmazó gyakornokot segéd-fogalmazóvá, és dr. Váli Bélát díj­talan fogalmazó-gyakornokká nevezte ki. A m. kir. igazságügyminiszter, Baig Mór komáromi kir. járásbiró­sági irodagyakornokot, a korponai kir. járásbírósághoz végrehajtóvá nevezte ki. — Kitüntetés. Ő felsége Nagy István m. kir. I. számú csendőrkerületi parancsnokságbeli őrmesternek, a közbiztonsági szolgálatban tanúsított sok évi ered­ményteljes működéséért a koronás ezüst érdemkeresz­tet adományozta. — Névváltoztatások. Futics Károly abrudbányai il­letőségű ugyanottani lakos saját, valamint Gyula Ká­roly, Margit, Irén, Ödön és Mária nevű kiskorú gyer­mekei vezetéknevének ,Szigetidre, Jagicza Lajos ka­locsai illetőségű bajai lakos saját, valamint Elvira, Aranka, Szeréna és Jenő nevű kiskorú gyermekei veze­téknevének „Havas“-ra, Szommer Pál n.-czenki illetőségű nagyváradi lakos vezetéknevének „Nyári“-ra, Grünhut Jakab (János) kaposvári illetőségű budapesti lakos saját, valamint Janka, Fáni és Dunaj nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének „Gál“-ra, Kohn Dávid (Dezső) némedii illetőségű ugyanottani lakos saját, valamint Ilona és Erzsébet nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének „Ke­ményi“-re, Semen István és Mária muraszombati illető­ségű ugyanottani lakosok vezetéknevének „Simon“-ra, Friedmann Mór kassai illetőségű ugyanottani lakos veze­téknevének ,,Ferenczi“-re, Kiskorú Schäffer Lajos to­kaji illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Sán­doréra kért átváltoztatása, belügyministeriumi rendelet­tel megengedtetett. — Vásár. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi­ügyi m. kir. minister megengedte, hogy Trencsén megye terül­etéhez tartozó Nagy-Bittse községiben, a f. évi áp­rilis hó 29-re eső marhavásár ugyanazon hó 30-án, és a f. évi május hó 3-ára eső kirakóvásár ugyanazon hó 4-én tartassék meg, továbbá hogy Vas megye területéhez tar­tozó Hosszu-Pereszteg községben, a f. évi márczius hó 4-re esett de elmaradt országos vásár helyett, f. évi áp­­riliis hó 6-án pótvásár tartassék. — Személyi hír. Szilágyi Dezső országgyűlési képviselő tegnap este Budapestről Londonba utazott. — Berzeviczy Albert miniszteri tanácsos holnap, kedden este 8 órakor a terézvárosi casinoban felol­vasást tart »A társadalom­ és az iskoláról.« — Táblai uj birák. A kir. táblán öt bírói állomás van üresedésben. Rosenberszky Antal és Theofano­­vics Sándor nyugdíjba léptek, Závody Albin curiai bíróvá lett kinevezve, Bolváry Gellért és Csörghe László elhaltak. — A fiumei kormányzó és a középiskolai ta­nárok. A trsztenai tanári kör értesülvén, hogy Zichy Ágost gr. fiumei kormányzó mily érdeklődéssel viselte­tik a középisk. tanáregyesület tervezett fiumei kirán­dulása iránt, febr. 24-én­ tartott rendes ülésében Csáka Károly igazgató indítványára jegyzőkönyvi köszönetet szavazott a kormányzónak, kit erről jegyzőkönyvi kivonatban is értesített. A kormányzó erre e hó 24- ről a következő szép levelet intézte a kör elnökéhez, Hruschka Lipót tanárhoz: »Fiume márcz. 14-én Tisz­telt körelnök úr! F. é. febr. hó 27-ről keltezett becses levelét a trsztenai tanári körnek febr. 24-én tartott rendes havi ülésének jegyzőkönyvi kivonatával megkap­tam és nem mulaszthatom el ezért őszinte meleg köszö­­netemet nyilvánítani. Felkérem tehát tisztelt korelnök urat, legyen szíves ezen köszönetem tolmácsa lenni és a tisztelt tanári kör minden egyes tagjának megmon­dani, hogy a csekély személyem iránt tanúsított ro­­konszenv érzelmeiért, nem csak meleg köszönetet mondok, de ezen érzelmet részemről is teljes mérvben viszonzom. Élénk érdeklődéssel kísérem hazai tanári köreink tevékenységét és örömmel győződtem meg arról, mily példás munkásságot fejt ki a trsztenai tanári kör, a­mely munkásság csak őszinte elismerés­ben részesülhet. Örömmel várom már ama napot, me­lyen édes hazánk összes középiskolai tanári egyesüle­teit itt egybegyülve fogom láthatni és csak azon benső óhajomnak adok még kifejezést, hogy vajmi számosabban szerencséltetnék meg kikötővárosunkat becses megjelenésükkel. Hazafius üdvözletem kifeje­zésével maradtam őszinte tisztelettel gr. Zichy Ágost. — A herczegprimás jubileumának megünneplése tárgyában a VIII. kerületben alakult szűkebb bizott­ság ma értekezletet tartott s elhatározta, hogy a Ko­­kesch Sándor, Kölber János ás Rémi Róbert urakból álló kisebb bizottság a kerület polgáraiból kijelölt 160 tagból kiválaszt 130-at, a­kik azután megbizat­­nak a gyűjtésekkel. E 130 tag vasárnap értekezletet fog tartani a zerge-utczai reáltanoda helyiségében. — Esküvő. Barkassy Kálmán aradmegyei föld­­birtokos ma reggel 7 órakor tartotta esküvőjét Kintzly Etelka urhölgygyel, Kintzly földbirtokos bájos leányával a Kálvin téri református templomban. Az ifjú párt Szász Károly püspök eskette. Nászna­gyok voltak Gerlóczy Károly alpolgármester és Tor­­may Béla min. tanácsos. — A pesti ágost. hitv. evang. magyar egyházfe­­lekezet Sárkány József kir. táblai tanácselnök elnök­lete alatt ma délután rövid ülést tartott, melyen az újonan megválasztott lelkész, Horváth Sándor köszönő levelének fölolvasása után a tisztújítást beszélték meg. Az eddigi szokástól eltérőleg 32 praesbitert és két jegyzőt fognak választani. A megválasztásra ajánlan­­dók lajstromának elkészítésére a közgyűlés 6 tagból álló bizottságot küldött ki, mely a következő tagokból áll: Zsigmondy Pál, Herrisch Károly, Földváry Mi­hály, Münnich Aurél, Loisch Ede, Fabinyi Gyula. — Egyházconventi képviselők. A dunamelléki református egyházkerület képviselői sorában az első szavazás alkalmával egy egyházi és egy világi tag, illetve egy-egy póttag helye üresen maradt. Az újból elrendelt szavazás következtében Szász Károly püs­pök és Vizsolyi Gusztáv gondnok elnöklete alatt f. hó 25-én bontották fel Budapesten a beérkezett szava­zatokat, s az eredmény következő: Megválasztottak az egyháziak közül Filó Lajos 136, a világiak közül Ballagi Mór 161 szavazattal; póttagokká pedig az egyháziak közül Kovács Albert, a világiak közül Balogh Imre. — A dunántúli ref. egyházkerületben conventi képviselőküt megválasztattak, az egyháziak közül rendes tagokut Körmendy Sándor és Csonka Gábor, póttagnak Váli Lajos, a világiak közül rendes tagoknak Beöthy Zsigmond és Véghelyi Dezső, pót­tagnak pedig Molnár Béla. — Gyűjtés síremlékre. Mayer Miksa nemrég el­hunyt közoktatásügyi miniszteri titkár s buzgó tan­­férfiu sírjának emlékkővel való megjelölésére a buda­vári állami paedagogium tanári kara gyűjtést indított szép eredménynyel. Az elhunyt gyámol nélkül ma­radt özvegye és négy árvája javára szintén gyűj­teni fognak a hazai tan­férfiak és tanügy barátok körében. ^ — Szilágyi Dániel hagyatéka Vámbéry Ármin becslése szerint különösen sok értékes kézirat-gyűjte­ményt tartalmaz. Vámbéry, a ki a magyar emigráns irodalmi hagyatékát a tud. academia megbízásából kutatja át és rendezi, e munkával két hét múlva el­készül s ekkor jelentést fog tenni az académiának. — A magyar nyelvi tanfolyam Nagyszebenben e hó elején kitűnő eredménynyel fejeztetett be. A tan­folyamra való felhívás kibocsátásakor alig reméltek 10—15 jelentkezőt s pár hét alatt a beiratkozottak száma már a kétszázat is meghaladta s mintegy 70 jelentkezőt vissza kellett helyhiány miatt utasítani. A tanfolyamban részt vett 73 férfi és 120 nő, vala­mennyi németajkú. A tanfolyam 120 frtnyi költségét maguk a hallgatók adták össze. Hetenkint háromszor volt oktatás a magyar beszédben és olvasásban alkal­mas olvasókönyvek alapján, 6 tanítónő és 11 tanító vezetése mellett. A tanfolyam megnyitásán és a be­záráskor a megyei tanfelügyelő és több szakértő je­len volt, kik csodálkozásukat fejezték ki, hogy felnőtt férfiak és nők a magyar beszédben 4 hónap alatt ily szép eredményt értek el. — Az igazságügyi palota. A VIII. ker. fővárosi bizottsági tagok ma este 5 órakor a zerge-utczai reáliskola dísztermében Rémi Róbert elnöklete alatt a törvénykezési palota építésére kijelölendő telek ügyében értekezletet tartottak. Az elnök előadta az igazságügyi palota építéséhez szükséges telek ügyé­ben a kormány részéről a fővároshoz érkezett átira­tának tartalmát, mely szerint a kormány elfogadta a fővárosi tanács azon javaslatát, hogy a sóháztérre a közélelmezési csarnok építtessék és a csarnok építésére kijelölt a Kerepesi­ úton levő dologház és Mannó-féle telkeken együttvéve a törvénykezési palota építtessék.A kormány tehát a sóháztéri telket hajlandó felcserélni a régi dologházi telekkel. Most már az a kérdés, hogy mi­kép történjék a telkek kicserélése, mert azon nehéz­­ség áll útjában, hogy a Mannó-féle telek 150.000 frtba kerül s ezen összeget ki fedezze. A kormány a telkére ráfizetni nem hajlandó, a főváros pedig még eddig ezen kérdésben nem döntött. A kérdéshez hozzá­szóltak: Csepreghy János, Fenyvessy Adolf, dr. Gebhardt Lajos, Visi Imre, Felsman József, Krausz Lajos és dr. Ebner János, végre is Feny­vessy Adolf azon indítványa fogadtatott el, hogy a kérdés függőben hagyatik, mig az élelmezési bizott­ság, hová ezen ügy a közgyűlés által küldetik, nem dönt. — Az udvari lakatos czimet adta a király Ár­­kay Sándor budapesti műlakatosnak. — A hírlapírók nyugdíjintézete javára a Ganz­­féle vasöntöde részvénytársaság 30 forintot küldött be szerkesztőségünkhöz. Az összeget rendeltetési he­lyére juttattuk. — Az országos régészeti és embertani társu­lat f. hó 30-án (kedden) délután 5 órakor a magyar tudományos akadémia heti üléstermében nyilvános ülést tart, melynek tárgyai: Huszka József érteke­zése a magyar szentekről a székelyföldi régi falképe­ken. P. Szathmáry Károly értekezik az Oltban lelt középkori diszkardról és Pulszky Ferencz bemutatja a nemesvölgyi újabb leleteket. A felolvasó ülés után választmányi ülés lesz. — Az osztrák-magyar államvasut együttes taná­csának tegnapi ülésén — mint a »Bud. Corr.« utólag megjegyzi — báró Scudher Antal táborszernagy, újonnan választott igazgatóságtanácsi tag szintén résztvett az ülésben. — Kisfaludy-társaság szerdán, f. hó 31-dikén d . u. 5 órakor a magyar tudományos academia ülés­termében rendes havi ülést tart, melynek tárgyai a következők: 1. Pono­ri The­wrewk Emil r. t. Mutatványok a Görög Anthologiából (székfoglaló). 2. Salamon Ferencz r. t. Egykorú halotti be­széd a költő Zrínyi Miklós felett. 3. Bartók La­jos r. t. Költemény. 4. Tolnay Lajos r. t. A trió (novella). 5. Folyó ügyek. — A vulkóji aranyrablók. A bucsum-vulkóji franczia bányatársulatnál február hó 28-án elkö­vetett aranyrablásban való bűnrészesség miatt országszerte köröznek két oláhot, akik azzal árul­ták el bűnösségüket, hogy a­mint az ellenük irányuló vizsgálatról hírt vettek, rendes lakhelyükről meg­ugrottak. Az egyik Cristea Clement Spulbea 30—35 éves, magas erős testalkotású korcsmáros, a Mogos és Intregáld községekben divatos fehércondrában hasonló harisnyában és bod­korban; a másik stre­­gald-nacrilisci illetőségű 35 éves hasonló ruházatú román, ki az előbbinél kisebb és gyenge testalkotásu. — Gyújtogatás. Pilis-Szántó pestmegyei köz­ségben f. hó 21-én, vasárnap délelőtt 10 órakor, mi­dőn az összes lakosság templomban volt, Kovács Ist­ván szőlőskerti présházát boszuból felgyújtották. A lakosságnak sikerült a tüzet egy óra alatt eloltani. — Egy kis szűkkeblüség. M.-Szigetről írják la­punknak. E hó 25-ikén az itteni román preparandia felügyelő bizottsága, elütötte a várost egy díszes mu­latókerttől és a városnak megfelelő színkörtől. Ugyanis a régi színkört lebontották, melynek helyére a város újat épít. A színkör helye az úgynevezett » színház - kert« végén állott; a színházkert mellett van, a ro­mán preparandia tulajdonát képező preparandia-kert, melyet az előbb nevezett kerttel egyesíteni óhajtott a város közönsége, hogy a város közepén díszes mulató­kért nyittassák. A város meg akarta venni a kertet, csak a preparandiai felügyelő bizottság tagjainak lojalitásától függött, hogy hajlandók-e a városnak, a megye székhelyének, a magyar színészetnek (mert kedvező esetben a színház megfelelőbb helyre, az egyesített két kert felső részén épült volna) az egész közönségnek ez előzékenységet megtenni ? A felügyelő bizottság nyolc­ oláh papból és nyolcz polgári egyén­ből áll. Mihálka alispán, Mihálka szolgabíró, Vincz Gyula szolgabiró és Jódy lelkész a város részére való eladás mellett nyilatkozott; a többi lelkész és Mi­hályi János, meg Rednik György urak ellene voltak az eladásnak és három szóval megfosztották a várost egy igazán szép mulatókerttől. Büszkék lehetnek rá. — Szép ünnepély színhelye volt f. hó 28-án Tolna városháza. Schabel ottani lakosnak a király három ember élete megmentéséért az ezüst érdemke­resztet adományozta és a mondott napon a megye főispánja gróf Széchényi a derék életmentőnek mel­lére tűzte a keresztet. — A rácz-almási kikötőt a dunagőzhajózási tár­saság folyó hó 26-án adta át a forgalomnak. Az alul­ról jövő »Albrecht« és a fölülről jövő »Drau« gőzha­jók kapitányait dr. Kemény Kálmán fogadta szép beszéddel. — Tejszövetkezet Miskolczon. Miskolczon — mint a »Bud. Corr.«-nak írják — márczius 28-án M­e­­­c­z­e­r Gyula alispán elnöklete alatt Borsod­ és Zemplém megyéből mintegy 20 gazda értekezletre gyűlt egybe, hogy Miskolczon tej­szövetkezet alakíttas­sák. A kormány tejgazdasági szakközege a gyűlésen részletesen előadta a létesítendő vállalat programm­­ját, melyet az értekezlet egyhangúlag elfogadott és a nyomban megindított aláírások a tej­szövet­kezet meg­alakítását biztosították. Az elnökségre Harkányi Já­nos kéretett fel. — Emberevő franczia munkások. Említettük nemrég, hogy Chancelade mellett, Francziaországban egy kőbánya beomlott, úgy eltemetve húsz munkást, hogy nem lehetett őket megmenteni. Most már any­­nyira haladtak a munkálatok a bánya kibontásánál, hogy egy barlangot le is lehetett fényképezni. A fény­kép nagyításakor azonban rájöttek arra, hogy az el­temetett munkások közül az erősebbek megették a gyöngébbeket. Ezt mutatta több jel, milyen az is, hogy egy holttestel egészen külön találták meg a fel­karját. A bányamunkások megmentésén dolgozó em­berek csak most értik meg, hogy a betemetett bánya­részből mitől áradt ki az első napokban olyan fojtó füst: odalent az erősebb munkások előbb megsütötték társaikat, azután ették meg. — Emberölés. M.-Szigetről írják lapunknak: Hat hét előtt Gernyes községben orozva megölték Gangur Mihályt, a falu legöregebb emberét. A tette­seket, Molnár Ivánt és Popadinecz Ivánt azonnal el­fogták, s ezek töredelmesen bevallották tettöket. Gan­gur Mihály híres verekedő volt, ki évek óta rémület­ben tartotta a gernyesi csapszéket, mert ha verekedés volt, mindig az volt a vesztes, ki ellen a híres erős ember fordította erejét. Ez évi február 18-án szintén nagy verekedés készült. Gangur Mihály már várta, ki fizet több pálinkát, hogy ellenfelét tönkre verje. De öcscse, az ifjabb Gangur megelőzte, mert mielőtt a nagy verekedés kezdődött, összetűzött Molnár Iván­nal, felpofozta és kidobta a korcsmából. Molnár Iván tudta, hogy az ifjabb Gangur ezt nem merte volna, ha nincs a háta mögött az idősb Gangur. A hires ve­rekedőt akarta tehát előbb tönkre tenni. Szövetkezett Popadinecz Ivánnal és mikor­­az­nap éjjel, kissé be­­csipve haza felé ballagott Gangur Mihály, Mol­nár hátulról rárontott és úgy fejen vágta, hogy eszméletlenül rogyott össze. Most Popadinecz és Molnár egyesült erővel rárontottak s addig tán­­czoltak rajta, mig az erős ember szörnyű kí­nok közt kimúlt. Mája össze volt repesztve, gyomra szertezuzva, három oldalbordára betörve. A törvény­szék a bűnösöket: Molnár Ivánt 8 évi kényszermun­kára, Popadinecz Ivánt 3 évi kényszermunkára ítélte. A bűnösök megváltották, hogy először az idősebb Gangurral akartak elbánni, mert az ifjabbal már könnyebben végezhettek volna. Hanem hát a tör­vényszék végzett velük. Egész Gernyesen Gangur Mihály, Molnár Iván és Popadinecz Iván voltak a legkiválóbb verekedők. Gernyesen ugyanis az a szo­kás, hogy minden héten egyszer összegyűl a duhaj le­génység és aki bírja a’ marja , az a párt a diadalmas, mely a másik pártot kitaszítja. Gangur Mihály egész párttal felért egymaga, mert okvetetlenül ott győz­tek, hova ő szegődött. Talán egész évben másnak a pálinkáját itta, mert ugyancsak fizették a nagy erejét. — A románokat hottentottáknak mondja a nagyszebeni »Tribuna«. Mi legalább csak igy értel­mezhetjük a nevezett lap legújabb vezérczikkének azt a passusát, mely a magyart és a magyarországi ro­mánt a faji önérzet szempontjából hasonlítja össze és a következőket írja: »Tagadhatlan, hogy a népek és fajok a szerves fejlődés lépcsőjén nem állnak egy és ugyanazon ponton: némelyik tökéletesebb, más még kezdetlegesebb, némelyik erőteljesebb, más még gyön­gébb, némelyeknek több, másoknak kevesebb képes­ség van megadva.« Hasonlítsuk csak össze a hotten­tottát az angollal. És nem intellectuális műveltség­ről, sem pedig gyakorlat által szerzett képességekről szólunk, de a fajnak saját és speciális képességeiről, azaz arról, hogy születése pillanatában mi a hottentotta és mi az angol ? Az angol születése pillanatában több a hottentottánál, természetes dolog hát, hogy az angol nem akar hottentottává lenni, mert ő annál több és feljebb áll az organikus fejlődés fokán, ő egy teljesebb lény és közelebben áll ahhoz az ideálhoz, a­melyet képzelünk magunknak az organikus fejlődés tökélyét elért embernél. Ez a faji öntudat. Az angolnak van öntudata arról, hogy lealacsonyítja magát, hogy ha hottentottává lenne«. A czikk ezután a hasonlatot a hazai viszonyokra átvive, beszél »irtó« és »irtott« fa­jokról. Köztudomású — legalább a »Tribuna« mindig hangoztatja — hogy ma a magyar »irtó« faj a román pedig »irtott«, azaz hottentotta. — A németek Oroszországban. Amióta az orosz kormány oly heves küzdelmet kezdett a balti tarto­mányokban lakó németek ellen, ismételten felmerült a terv, hogy a dorpáti német egyetemet oroszszá te­szik. Most azonban Szt.-Pétervárról azt jelentik, hogy az orosz kabinet nem szándékozik a dorpáti egyete­met megoroszosítani, hanem­­ megszüntetni, mert »Oroszország átalános érdekében annak fennállása nem szükséges.« Állítólag az egyetem gondnokától ered ez a szép eszme. — Közvacsora. A trencséni nőegylet e hó 20-án saját pénztára javára Marsovszky Jenő törvényszéki elnök termeiben közvacsorát rendezett. A fényes mu­latság, melynek Chorinszky Philoméne grófnő s a nő­egylet elnöke, Marsovszky Adél voltak lady patro­­nessei, emléktárgyak kisorsolásával kezdődött. Ezt követé a legkedélyesebben folyt vacsora s végül táncz. Az első négyest 50 pár tánczolta. Az 1600 frtot meg­haladó bevétel mindenesetre szép színben mutatja be Trencsén városának s vidékének a jó és szép iránt buzgó közönséget. — Kiss József az ismert költő e hó 27-én Komáromban felolvasást tartott, több költeményét adta elő, melyeket a nagyszámú díszes közönség élénk tetszéssel fogadott. A felolvasást társasvacsora követte, melyen az első felköszöntőt a polgármester Tátray József mondotta, üdvözölte az ünnepelt vendéget a város nevében, szóltak még Tuba János városi főjegyző, Vásárhelyi Zsigmond járásbiró, Magyari Sulpicius bencze-rendü tanár és számosan. — Felolvasás. A kath. legényegylet helyiségé­ben tegnap délután 5 órakor Hummer Nándor tanár, a szt. István társulat titkára érdekes felolvasást tar­tott a »kereszténység befolyásáról a társadalomra a középkorban.« Egy egyleti tagok, mint vendégek szép számmal hallgatták meg a tanulságos fejtegetéseket, melyeknek folytatását a felolvasó ápril hó 15-ére he­lyezte kilátásba.­­ A fővárosi iparosok köre tegnap este hang­versenyt rendezett, a­melyet nagy közönség hallgatott végig. Margó Zelma kisasszony csengő hangjával aratott zajos tapsokat és élénk tetszés mellett énekelt Gönczy Mariska kisasszony. Földesi Lipót hegedűjá­­tékát és Bódy Lajos szavalatát szintén megtapsol­ták. A hangversenyt táncz követte. Fővárosi krónika. Téves tűzjelzés. Tegnap délután öt óra tájban az újpesti kikötő felügyelőségétől tüzet jeleztek. Az V.—VI. kerületi tüzőrség azonnal kivo­nult, de tüzet sehol sem talált. Miután rövid idő alatt ez már a második eset, hogy az újpesti kikötőből téve­sen tüzet jeleztek, az ügyet szigorú vizsgálat tárgyává teszik. Tisztul a főváros. A főkapitányság újabban ismét 55, rendes foglalkozás nélküli egyént toloncoltatott el a fővárosból illetőségi helyeikre. Ezek közt volt 42 férfi és 13 nő; foglalkozásra nézve 30 napszámos, 6 cse­léd, két szabó, két kömives, két pinczér, két lakatos s egy-egy csizmadia, kovács, mészáros, tímár asztalos, molnár, mázoló, köteles, szeszégető, kocsis és koldus. Szerencsétl­enség. Tomhäuser Gizella 21 éves hajadon cseléd ma délután 6 óra tájban a nagy mező­ utcza 12 számú egyik egyik másodemeleti lakásá­ban az ablakok tisztogatása alkalmával egyensúlyt veszve, lezuhant az utcza kövezetére és annyira össze­zúzta magát, hogy szörnyet halt. Vér­es verekdések. Michó József napszá­mosnak tegnap a Margithidon felül levő Krakauer-féle pálinkamérésben egy ittas vendég egy palaczkot úgy vágott a fejéhez, hogy Michó arczát rögtön elborította a vér. A tettest elfogták és a sérültet a Rókusba vitték. — Tegnap reggel Nagy Miklós kádárlegény és Lang Samu asztaloslegény az utóbbinak kedvese miatt a Luther-utczában annyira összeverekedtek, hogy egy­másnak az arczát össze-vissza vagdalták. Mindkét sé­rültet ápolják a Rókusban. — Bartalos Lajos mészáros­legény tegnap Milli Ferencz nevű szobagazdájával Csengery utcza 7. sz. alatti lakásán összeveszett, mire Milli neki rohant egy késsel, karjába szúrt és úgy fejbe vágta, hogy a Rókusba kellett szállitani. Millit letartóztatták. Irodalom, színház és művészet. — A nemzeti színházban ma este zajosan tap­solták Ujházit a »Zalaméri bíró« czímszerepében, mely a jeles színésznek tudvalevőleg egyik legki­válóbb alakítása. Ez alkalommal Újházi különös nagy kedvvel játszotta e szerepet, mintha össze akart volna mérkőzni Németország legelső Pedro Crespojával, kit csak nemrég láttunk itt Budapesten. Meg is le­het elégedve estéjével; játéka nagyon tetszett és jog­gal. Mellette Bercsényi tűnt ki átgondolt, jellem­­zetes játékával; az ő Don Lope-ja méltó partner­je Újházi Pedrojának. Fái Szeréna kisasszony szépen, helyesen szavalt, a harmadik felvonás nagy jelenetében jelentékeny hatást tett. A szabatos és gondos összjá­­tékot Horváth (Don Alvaro), Vizváriné (Chis­­pa), Földényi (Don Mendo), Vízvári (Nu­­no), Benedek (Iván) és H­e­t­é­n­y­i (Robolledo) tették teljessé.­­ A budapesti zenekedvelők egylete ma a »Missa solemnis« reprisejével örvendeztette meg a közönséget. Beethoven remekművének újabb előadása csak úgy eseményszámba ment, mint az első átalános elismerést keltett bemutató a múlt év november ha­vában. Erre enged következtetést az a nagy érdeklő­dés, az odaadó figyelem, melyet a rengeteg közönség a vigadó zsúfolásig telt termeiben ma is mindvégig tanúsított. Az előadás minőségében alig történt vál­tozás. Bellovics Imre a buzgó karmester vezé­nyelt és a jól összerakott chorusmassák nehéz fel­adatuknak bátran és kellő sikerrel feleltek meg. W­­ 11 n­é asszony készséggel engedett a meghívásnak és a soprán magán­szólamokban ott ragyogott ismét hatalmas hangja csalhatatlan erejében , patheticusan és ellenállhatatlanul, mint mindig. A régi szereposztáshoz híven az altszólamot Rot­­h­a­u­s­e­r Teréz k. a. énekelte kellemesen, a tenort Blau Izidor úr kissé rekedten, a Benedictus hege­­dűsolóját pedig Blau Gyula úr játszotta. Csak a bassusszólam kiosztásában történt változás, a közön­ség örömére és az előadás nagy előnyére N­e­y Dávid úr foglalta el az egyedül őt megillető helyet Wiltné asszonynyal szemben. A zenekedvelők egylete mai érdemes hangversenyével szolgálatot tett a művé­szetnek, az ízlésnek és a nagy közönségnek egyaránt, de saját hivatottságának tudatát is növelte. — Hangverseny: Hubay Jenő hegedűművész ma este a VI. és VII. ker. kör dísztermében önálló hangversenyt rendezett. Az eredeti műsorban válto­zás történt. Maleczky Vilmosné közreműködése, közbejött gyöngélkedése miatt, elmaradt. Helyette Deutsch Vilmos játszott két számot és különösen Végh keringőjével Liszt átiiratában, melyet közkívá­natra adott elő, keltett nagy hatást. A hangversenyt Hubay és Deutsch urak kettőse nyitotta meg: Rubin­stein Sonátá­ját (19. mü.) adták elő. Azután természe­tesen Hubay Jenő magánjátéka volt túlsúlyban. A kö­zönség zajos elismeréssel halmozta el a művészt, az est folyamában. Különösen Reber »Berceuse«-ét és Wie­­niawski »Vals-Caprice«-ja valóságos, hosszantartó tapsra ragadta a közönséget, s ez csak akkor szűnt meg, a­midőn Hubay műsorát egy népdalegyveleggel még megtoldotta. — Lassalle J. ma, hétfőn tartott »Hamletból« próbát. A­kik jelen voltak, elragadtatással szólnak a geniális felfogásról, melylyel a franczia nagy művész Hamletet alakítja és énekli. Mint valódi művész, a legnagyobb lelkiismeretességgel próbál s nem csak szerepét igyekszik a legkisebb részletekig kidolgozni, de az összjátékra is nagy súlyt fektet, hogy minden, ami a színpadon történik, a darab meséjének hű, érthető tolmácsolására szolgáljon. Hamlet szerepében bő alkalma nyílik sokoldalú tehetségének kifejtésére. — Liszt Ferencz, akit jelenleg a párisiak elhal­moznak ovátiókkal, pénteken Grévy köztársasági el­nöknél tette tiszteletét. Hoyos gróf nagykövet kisérte oda a maestrot, aki ez alkalommal feltette a becsü­letrend keresztjét. Az elnök szívélyesen kezet nyújtott Lisztnek és a társalgás azonnal megeredt. A bemu­tatás után gróf Hoyos távozott, míg Liszt még vagy egy fél óráig időzött a köztársaság elnökénél. Grévy utóbb többek előtt bámulatát fejezte ki Liszt Ferencz­­nek élénk, erőteljes fellépése felett. Este a maestro az operába ment, ahol aznap megjelent Verdi is, úgy, hogy a közönség együtt láthatta a két legnagyobb élő maestrot. — Hangverseny. Az Udel-féle bécsi négyes társulat április hó 11-én (vasárnap) este 71/2 órakor a VI.—VII. kerületi kör dísz­termében hangver­senyt ad. — A »Turul« magyar heraldikai ás genealógiai közlöny ez évi első füzete megjelent. Szerkesztő F­e­­jérpataky László.Első czikkét dr. Szádeczky Lajos írja, egy maga nemében páratlan családtörté­neti, czimertani és mivelődés­történeti munkát, a Hal­ler grófok nemzetség könyvét ismertetve. A nagyér­­dekű codex magában foglalja a Hallerkeöi gróf Hal­ler család őseit 1198-tól a jelen század elejéig, és pedig nemcsak írásban, de képekben is (színezve) s a mi több: le vannak benne festve feleségeik is családi czimereikkel együtt. E kép mintegy 264 Hallernek és 174 Hallernénak a képe látható, s a minden lapon ismétlődő Haller-czimeren kívül mintegy 344 czimer­­képet (köztük 13 magyart) találunk. A följegyzések a német törzsnél német, az erdélyi ágnál később latin nyelven írvák. A könyvet pergamen lapokra irt hosz­­szabb német bevezetés nyitja meg, a nemesség erede­téről, továbbá a Hallerek régi nemességéről, a csa­ládi czimer fejlődéséről s a legrégibb családtagok életrajzáról. A codex (jelenleg Haller Jenő gróf tu­lajdona) úgy illustrációival, mint czimer- és nem­zetségtörténeti adataival egyaránt leköti a figyel­met. Szádeczky Lajos ezúttal a genealógiai ré­szét méltatja, a Haller-család czimerén kívül a Münczer-, Eizeller-, Hecht-, Schirmer-, Ke­mény-, Bocskay-, Pernyeszi-, Kendy-, Barkóczy-, Tar­­nóczy-, Keresdi-, Károlyi-, Perki és Gyulai-czímere­­ket mutatván be csinos metszetekben a »Turul« olva­sóinak. A könyv costumetani és művelődéstörténeti ré­szét később dr. Boncz Ödön fogja ismertetni. E hosz­­szabb közlemény után dr. W­e­rst­e­r Mór művelődés­történeti tanulmánya következik: »Adalékok a ge­nealógia történetéhez« . Kubinyi Ferencz Paczali Peres András 1331-ből eredő czimeres leveléről, Nagy Iván a Csák nemzetség ágazatairól, K­o­m­á­­r­o­m­y András a Tolcsvai Bónis-család őseiről tesz közzé érdekes följegyzéseket. A füzet rövidebb közle­ményei : Siebmacher czimertani művének ismertetése, új adatok Dürer Albert származásához, a sphragis­­tica az országos kiállításon,é s adatok a Sulyok-csa­lád nemzedékrendéhez. A »tárczá«-ban dr. Nyáry Albert meleghangú necrologján kívül a »heraldikai és genealógiai társaság« üléseinek ismertetését talál­juk. A »Turul« megjelenik évnegyedenkint, számos szövegbe nyomott képpel és színes mellékletekkel. A társaság évdíjas tagjai 5 forint lefizetése mellett kapják. — Új magyar regények. A »Gondüző« czímű gazdag tartalmú hetilapban megjelent hosszabb elbe­szélő művek közül hármat önálló kötetekben bocsá­tott közre a kiadó : Székely Aladár. Ezek: »A vér hatalma,« írta Beniczkyné Bajza Lenke, ki ebben a művében főleg a szenvedélyek erőteljes­­raj­zaival köti le érdeklésünket. Az egy kötetes regény ára 1 forint. — »Izsák,« elbeszélés, Kazár Emil­től. Az érdekesen szőtt hosszabb elbeszélés czime a bibliai Izsákra vonatkozik, kit az az áldozatul kívánt Ábrahámtól. Kazárnál egy emésztő családi betegség követel az apától ilyen áldozatot — a fiában. Az apa, hogy gyermekét más éghajlat alá vivén, meg­menthesse, bűnre vetemedik. A kötet ára 80 kr. — »Palkó vi­té­z,« regény irta: Margitay Dezső. Fordulatokban gazdag, érdekfeszitő mese s az előadás igazi,magyaros zamata a regény előnyös tulajdonsá­gai. Ára 80 kr. — »Kereskedelem- és forgalomismén-t adott ki Pozsonyban Stampfel Károly könyvkereskedé­se. írta J­ó­n­á­s János, a pozsonyi kereskedelmi aca­démia igazgatója. A könyv a gazdasági és jogi alap­fogalmak előrebocsátása után, 191 lapon szól a ke­reskedelemről általában, azután a kereskedés ala­nyairól, tárgyairól, a kereskedői ügyekről, a kereske­delmi intézményekről, végül külön fejezetben a közle­kedési eszközökről és intézményekről. A könyv első­sorban iskolák használatára készült, de a gyakorló kereskedő, a nemzet­gazda s a jogász is találhat ben­ne elolvasásra és megfigyelésre érdemes részleteket. Ára 1 írt 60 kr. — »Pálmaágak« czímmel egyházi és alkalmi énekek gyűjteménye jelent meg, férfikarra Kapi Gyulától, a soproni ev. tanító-képzőintézet igazgató­jától. A könyv czélja: az isteni tisztelet zenei részé­nek tisztultabb ízlés szerinti rendezése, a gyülekezeti ének emelése s a többhangú chorál és más egyházias kardalok meghonosítása. Mint ilyen hasznos segéd­eszközül kínálkozik főleg a theologiai és tanítóképző­­intézetek énekórái számára. A »Pálmaágak« Hor­­nyánszky Victor academiai könyvárus kiadásában jelent meg s ára kemény papírkötésben 60 kr. — »Költemények« czímmel 147 lapra terjedő kötetet bocsátott közre Csillag Károly. Az ártat­lan verselményekben csak nagyritkán csillan fel a tehetségnek egy-egy gyönge sugara. Nagy részük hu­moros igyekeznek lenni, de ép úgy hiányzik belőlük az igazi jókedv, mint a verselési technica szabatos­sága. Elcsépelt ötletek, erős fordulatokkal válta­koznak a versíró rosszul rímelő, gyakran hoszantólag döczögős soraiban. Az úgynevezett »humoristikus köl­temények« közül ízelítőül álljon itt a következő: Mi forr úgy bennem — véghetetlen — Mi rázza fel nyugalmamat ? Talán az ifjúságnak álma Mely Parnassusig elragad ? A hir s dicsőségnek ábrándja — Mely olympusra felsodort, — Oh nem, csak mostan jut eszembe: Hogy bevettem egy Seidlitz-port! Ennyi, azt hisszük, elég a poéta jellemzésére.’ Ha még ideírjuk, hogy a kötetnek csak igen csekély részét foglalják el a komolyabb versek, mindent el­mondtunk Csillag Károly első kísérletei felől. A kötet különben Aigner Lajos kiadása. Virágzó irodalmi viszonyokra mutat, hogy még ilyen termék kiadására is akadt vállalkozó. Ára 1 forint. — Vas Gereben munkáinak , teljes kiadásából újabban ismét négy füzet (11—14) jelent meg Méh­­ner Vilmosnál. E füzetekben a ’»Nagy Idők« czimü ismert korrajz folytatását kapjuk Gyulai László si­került rajzaival. Egy-egy füzet ára 25 kr. — Magyarország Budavár visszafoglalása ko­rában. Ez a czime dr. A­c­s­á­d­i Ignácz történeti munkájának, mely közelebb jelent meg Mehner Vilmos kiadásában. A díszes kiállítású kötet, mely­nek tüzetesebb méltatására­­még visszatérünk, 333 lapon foglalkozik tárgyával. Ára 1 frt 80 kr. — »A szív dolgai« czimü, elbeszéléseket és raj­zokat tartalmazó kötetre hirdet előfizetést Jászbe­rényben Polgári Kálmán. A kötet, mint a felhí­vásból látjuk, tiz elbeszélő művet fog nyújtani s az előfizetési pénz (fűzött példány ára t írt) szerző czi­me alatt ápril­ió végéig Jászberénybe küldendő.­­ A magyar irodalom fejlődéséről jól tájékoz­tató és rokonszenvesen írt czikksorozatot kezdett meg a »Revue universelle«-ben Raoul Chélard, a folyóirat budapesti levelezője. Chélard rövid törté­nelmi tájékoztatással kezdi ismertetését, majd futó­lagosan említést tévén irodalmunk régi emlékeiről, az újra ébredés korával hosszasabban is foglalkozik, ki­emelve egyes írók — különösen a franczia iskola kö­vetőinek érdemeit. Eddig már két közlemény jelent meg Chélard tanulmányából, de a javarésze hihető­leg még csak ezután fog következni. Erre mutat az is, hogy a márcziusi füzet már lapokon keresztül foglal­kozik dr. Eötvös és Madách méltatásával, míg a meg­előző korszak íróinak csak egy pár sort szentelt az ismertető. Chélard nem csupán jóakarattal, de egy­úttal idegeneknél ritka tájékozottsággal fogott mun­kájához. Érdeklődéssel várjuk az érdekes tanulmány folytatását. . . — Az akadémia kiadásában megjelentek: Em­lékbeszéd Konek Sándor tiszt. tag felett Kautz Gyula r. tagról. Ára 10 kr. — Emlékbeszéd dr. Kruesz Károly Krizosztom r. tag felett dr. Hollósy Jusz­­tinián lev. tagról. Ára Kruesz fénynyomatu arczképé­­vel 20 kr. — A természettudományi értekezések soro­zatainak újabb füzetei: »Vizsgálatok újszülött gyer­mekek rendes hőmérséki viszonyaira vonatkozólag« dr. E­r­ő­s­s Gyulától. Ára 30 kr. — »A szemlencse fejlődésének első mozzanatairól a gerinczeseknél.« Korányi Sándortól. Ára 20 kr. — Dolgozatok a k. m. tud. egyetem élettani intézetéből. 1. Észrevételek az osmosis elméletéhez Na­g­­y Imrétől. 2. Az izom mag­vakról Rothman Ármintól. Ára 30 kr. 3. A sima izomzat gyarapodása és pótlódása ifj. A­p­á­t­h­y Istvántól. 4. Adatok a gerinczes agyi duczok színeze­téhez a békán tett vizsgálatok alapján. Irta: Len­kos­s­é­k Mihály. Ára 60 kr. — »Magyarország er­dőségei« B­e­d­ő Albert lev.-tagtól. Ára 10 kr. — A falaearcticus övben élő terrikuláknak revisiója és el­terjedése dr. Ö­r­­­e­g Lászlótól. Ára 20 kr. — A »Mathematical és természettudomá­nyi Értesítő«-ből, melyet König Gyula szer­keszt, a IV. kötet 3. és 4. füzete jelent meg, B. Eötvös Loránd, Than Károly, Schenzl Guido, Vályi Gyula, Karpelles Lajos, Téglás Gábor, Konkoly Miklós és mások tollából hozva szakszerű közleményeket. — A franczia költészet ismertetése. Olvasó­könyv középiskoláknak s magán használatra. Szer­kesztette Haraszti Gyula. Budapest, Hornyánszky Viktor kiadása. A könyv első­sorban tanodai hasz­nálatra készült ugyan, de mindazok haszonnal for­gathatják, a kik a franczia költészettel, egy antho­­logia vezetése mellett, megismerkedni akarnak. Ha­raszti anthologiája, rövid levezetés után, a XVI-ik században, Corneille-lel, veszi föl a franczia költészet­történet fonalát, s bevezeti egészen napjainkig, végül Musser Alfréd műveiből közölve mutatványokat. Bevezető sorok s a szöveget magyarázó jegyzetek egé­szítik ki az egyes írók ismertetéseit. A 246 oldalra terjedő kötet ára 1 frt 80 kr.

Next