Nemzet, 1886. március (5. évfolyam, 1257-1287. szám)
1886-03-30 / 1286. szám
Néhány gabonapiaci zárlati árfolyamának összehasonlítása. Márczius 27. Márczius 29. Páris: Búza e hóra............................ 21.40 21.40 frank „ áprilra........................ 21.50 21.60 „ „ május—j uniusra........ 22.10 22.25 „ „ julius—augusztusra. ... 23.— 23.— „ Liszt e hóra..................................... 47.40 47.40 „ „ május—júniusra........ 48.40 48.50 „ „ julius—augusztusra . . . 49.40 49.40 „ Berliu : Búza ápril—májusra.................... 157.75 157.25 márka „ szeptember—októberre . . 166.75 166.— „ Rozs ápril—májusra............ 136.75 135.75 ., „ szeptember—októberre . . 142.— 140.75 „ Zab ápril—májusra............ 126.— 125.75 „ „ május—júniusra........ 128.75 128.50 „ Stefiin: Búza ápril—májusra........... 159.— 158.50 „ „ szeptember—októberre . . 166.— 167.— „ Rozs ápril—májusra............ 133.50 133.50 „ „ szeptember—októberre . . 139.— 139.— „ Köln: Búza márcziusra................... 17.50 17.50 „ „ májusra........................ 17.50 17.40 „ Rozs márcziusra.................... —.— —.— „ „ májusra....................... 13.70 13.70 „ HÍREK. Márczius 29. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : Szabadalmi ügyeink rendezéséhez. (Irta : Gonda Béla.) — Tárcza: Az académiából. — Egyesületek és társulatok. — Fővárosi ügyek. — Törvényszéki csarnok. — Közgazdaság : Közlemények. — Naptár. — Halálozások Budapesten. — Idegenek névjegyzéke. — Kivonat a hivatalos lapból. — Időjárás. — Vízállás. — Színházak. — Nyílt tér. — Hivatalos. Kinevezések. Ő felsége Metzler Ágost főszámtanácsost és számvevőségi főnököt, a budapesti központi vazműigazgatósághoz főbányatanácsossá, továbbá albirákká : a sátoralja-ujhelyi járásbírósághoz : Osváth Ferencz sátoralja-ujhelyi, a tapolczai járásbírósághoz: Hazai Gyula kalocsai, és a jászapátii járásbírósághoz : Lippe Vilmos szolnoki törvényszéki jegyzőket ; a török-kanizsai járásbírósághoz: Ringhofer Lajos szabadkai, a gyulafehérvári járásbírósághoz : Czegezi Gyula marosludasi, és a biliéti járásbírósághoz: Rácz Lajos zsombolyai járásbirósági aljegyzőket; a sárvári járásbírósághoz: ifj. Bárdossy László szombathelyi, és a bajai járásbírósághoz : dr. Szendrődy Gábor szegzárdi törvényszéki aljegyzőket; végül a hódmezővásárhelyi járásbirósághoz : Dosics Sándor közjegyző-jelöltet nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter, a vezetése alatti minisztériumhoz: Klauzál Gábor czimzetes fogalmazót fogalmazóvá, Gosztonyi Béla fogalmazó gyakornokot segéd-fogalmazóvá, és dr. Váli Bélát díjtalan fogalmazó-gyakornokká nevezte ki. A m. kir. igazságügyminiszter, Baig Mór komáromi kir. járásbirósági irodagyakornokot, a korponai kir. járásbírósághoz végrehajtóvá nevezte ki. — Kitüntetés. Ő felsége Nagy István m. kir. I. számú csendőrkerületi parancsnokságbeli őrmesternek, a közbiztonsági szolgálatban tanúsított sok évi eredményteljes működéséért a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta. — Névváltoztatások. Futics Károly abrudbányai illetőségű ugyanottani lakos saját, valamint Gyula Károly, Margit, Irén, Ödön és Mária nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének ,Szigetidre, Jagicza Lajos kalocsai illetőségű bajai lakos saját, valamint Elvira, Aranka, Szeréna és Jenő nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének „Havas“-ra, Szommer Pál n.-czenki illetőségű nagyváradi lakos vezetéknevének „Nyári“-ra, Grünhut Jakab (János) kaposvári illetőségű budapesti lakos saját, valamint Janka, Fáni és Dunaj nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének „Gál“-ra, Kohn Dávid (Dezső) némedii illetőségű ugyanottani lakos saját, valamint Ilona és Erzsébet nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének „Keményi“-re, Semen István és Mária muraszombati illetőségű ugyanottani lakosok vezetéknevének „Simon“-ra, Friedmann Mór kassai illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének ,,Ferenczi“-re, Kiskorú Schäffer Lajos tokaji illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Sándoréra kért átváltoztatása, belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. — Vásár. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmiügyi m. kir. minister megengedte, hogy Trencsén megye területéhez tartozó Nagy-Bittse községiben, a f. évi április hó 29-re eső marhavásár ugyanazon hó 30-án, és a f. évi május hó 3-ára eső kirakóvásár ugyanazon hó 4-én tartassék meg, továbbá hogy Vas megye területéhez tartozó Hosszu-Pereszteg községben, a f. évi márczius hó 4-re esett de elmaradt országos vásár helyett, f. évi ápriliis hó 6-án pótvásár tartassék. — Személyi hír. Szilágyi Dezső országgyűlési képviselő tegnap este Budapestről Londonba utazott. — Berzeviczy Albert miniszteri tanácsos holnap, kedden este 8 órakor a terézvárosi casinoban felolvasást tart »A társadalom és az iskoláról.« — Táblai uj birák. A kir. táblán öt bírói állomás van üresedésben. Rosenberszky Antal és Theofanovics Sándor nyugdíjba léptek, Závody Albin curiai bíróvá lett kinevezve, Bolváry Gellért és Csörghe László elhaltak. — A fiumei kormányzó és a középiskolai tanárok. A trsztenai tanári kör értesülvén, hogy Zichy Ágost gr. fiumei kormányzó mily érdeklődéssel viseltetik a középisk. tanáregyesület tervezett fiumei kirándulása iránt, febr. 24-én tartott rendes ülésében Csáka Károly igazgató indítványára jegyzőkönyvi köszönetet szavazott a kormányzónak, kit erről jegyzőkönyvi kivonatban is értesített. A kormányzó erre e hó 24- ről a következő szép levelet intézte a kör elnökéhez, Hruschka Lipót tanárhoz: »Fiume márcz. 14-én Tisztelt körelnök úr! F. é. febr. hó 27-ről keltezett becses levelét a trsztenai tanári körnek febr. 24-én tartott rendes havi ülésének jegyzőkönyvi kivonatával megkaptam és nem mulaszthatom el ezért őszinte meleg köszönetemet nyilvánítani. Felkérem tehát tisztelt korelnök urat, legyen szíves ezen köszönetem tolmácsa lenni és a tisztelt tanári kör minden egyes tagjának megmondani, hogy a csekély személyem iránt tanúsított rokonszenv érzelmeiért, nem csak meleg köszönetet mondok, de ezen érzelmet részemről is teljes mérvben viszonzom. Élénk érdeklődéssel kísérem hazai tanári köreink tevékenységét és örömmel győződtem meg arról, mily példás munkásságot fejt ki a trsztenai tanári kör, amely munkásság csak őszinte elismerésben részesülhet. Örömmel várom már ama napot, melyen édes hazánk összes középiskolai tanári egyesületeit itt egybegyülve fogom láthatni és csak azon benső óhajomnak adok még kifejezést, hogy vajmi számosabban szerencséltetnék meg kikötővárosunkat becses megjelenésükkel. Hazafius üdvözletem kifejezésével maradtam őszinte tisztelettel gr. Zichy Ágost. — A herczegprimás jubileumának megünneplése tárgyában a VIII. kerületben alakult szűkebb bizottság ma értekezletet tartott s elhatározta, hogy a Kokesch Sándor, Kölber János ás Rémi Róbert urakból álló kisebb bizottság a kerület polgáraiból kijelölt 160 tagból kiválaszt 130-at, akik azután megbizatnak a gyűjtésekkel. E 130 tag vasárnap értekezletet fog tartani a zerge-utczai reáltanoda helyiségében. — Esküvő. Barkassy Kálmán aradmegyei földbirtokos ma reggel 7 órakor tartotta esküvőjét Kintzly Etelka urhölgygyel, Kintzly földbirtokos bájos leányával a Kálvin téri református templomban. Az ifjú párt Szász Károly püspök eskette. Násznagyok voltak Gerlóczy Károly alpolgármester és Tormay Béla min. tanácsos. — A pesti ágost. hitv. evang. magyar egyházfelekezet Sárkány József kir. táblai tanácselnök elnöklete alatt ma délután rövid ülést tartott, melyen az újonan megválasztott lelkész, Horváth Sándor köszönő levelének fölolvasása után a tisztújítást beszélték meg. Az eddigi szokástól eltérőleg 32 praesbitert és két jegyzőt fognak választani. A megválasztásra ajánlandók lajstromának elkészítésére a közgyűlés 6 tagból álló bizottságot küldött ki, mely a következő tagokból áll: Zsigmondy Pál, Herrisch Károly, Földváry Mihály, Münnich Aurél, Loisch Ede, Fabinyi Gyula. — Egyházconventi képviselők. A dunamelléki református egyházkerület képviselői sorában az első szavazás alkalmával egy egyházi és egy világi tag, illetve egy-egy póttag helye üresen maradt. Az újból elrendelt szavazás következtében Szász Károly püspök és Vizsolyi Gusztáv gondnok elnöklete alatt f. hó 25-én bontották fel Budapesten a beérkezett szavazatokat, s az eredmény következő: Megválasztottak az egyháziak közül Filó Lajos 136, a világiak közül Ballagi Mór 161 szavazattal; póttagokká pedig az egyháziak közül Kovács Albert, a világiak közül Balogh Imre. — A dunántúli ref. egyházkerületben conventi képviselőküt megválasztattak, az egyháziak közül rendes tagokut Körmendy Sándor és Csonka Gábor, póttagnak Váli Lajos, a világiak közül rendes tagoknak Beöthy Zsigmond és Véghelyi Dezső, póttagnak pedig Molnár Béla. — Gyűjtés síremlékre. Mayer Miksa nemrég elhunyt közoktatásügyi miniszteri titkár s buzgó tanférfiu sírjának emlékkővel való megjelölésére a budavári állami paedagogium tanári kara gyűjtést indított szép eredménynyel. Az elhunyt gyámol nélkül maradt özvegye és négy árvája javára szintén gyűjteni fognak a hazai tanférfiak és tanügy barátok körében. ^ — Szilágyi Dániel hagyatéka Vámbéry Ármin becslése szerint különösen sok értékes kézirat-gyűjteményt tartalmaz. Vámbéry, a ki a magyar emigráns irodalmi hagyatékát a tud. academia megbízásából kutatja át és rendezi, e munkával két hét múlva elkészül s ekkor jelentést fog tenni az académiának. — A magyar nyelvi tanfolyam Nagyszebenben e hó elején kitűnő eredménynyel fejeztetett be. A tanfolyamra való felhívás kibocsátásakor alig reméltek 10—15 jelentkezőt s pár hét alatt a beiratkozottak száma már a kétszázat is meghaladta s mintegy 70 jelentkezőt vissza kellett helyhiány miatt utasítani. A tanfolyamban részt vett 73 férfi és 120 nő, valamennyi németajkú. A tanfolyam 120 frtnyi költségét maguk a hallgatók adták össze. Hetenkint háromszor volt oktatás a magyar beszédben és olvasásban alkalmas olvasókönyvek alapján, 6 tanítónő és 11 tanító vezetése mellett. A tanfolyam megnyitásán és a bezáráskor a megyei tanfelügyelő és több szakértő jelen volt, kik csodálkozásukat fejezték ki, hogy felnőtt férfiak és nők a magyar beszédben 4 hónap alatt ily szép eredményt értek el. — Az igazságügyi palota. A VIII. ker. fővárosi bizottsági tagok ma este 5 órakor a zerge-utczai reáliskola dísztermében Rémi Róbert elnöklete alatt a törvénykezési palota építésére kijelölendő telek ügyében értekezletet tartottak. Az elnök előadta az igazságügyi palota építéséhez szükséges telek ügyében a kormány részéről a fővároshoz érkezett átiratának tartalmát, mely szerint a kormány elfogadta a fővárosi tanács azon javaslatát, hogy a sóháztérre a közélelmezési csarnok építtessék és a csarnok építésére kijelölt a Kerepesi úton levő dologház és Mannó-féle telkeken együttvéve a törvénykezési palota építtessék.A kormány tehát a sóháztéri telket hajlandó felcserélni a régi dologházi telekkel. Most már az a kérdés, hogy mikép történjék a telkek kicserélése, mert azon nehézség áll útjában, hogy a Mannó-féle telek 150.000 frtba kerül s ezen összeget ki fedezze. A kormány a telkére ráfizetni nem hajlandó, a főváros pedig még eddig ezen kérdésben nem döntött. A kérdéshez hozzászóltak: Csepreghy János, Fenyvessy Adolf, dr. Gebhardt Lajos, Visi Imre, Felsman József, Krausz Lajos és dr. Ebner János, végre is Fenyvessy Adolf azon indítványa fogadtatott el, hogy a kérdés függőben hagyatik, mig az élelmezési bizottság, hová ezen ügy a közgyűlés által küldetik, nem dönt. — Az udvari lakatos czimet adta a király Árkay Sándor budapesti műlakatosnak. — A hírlapírók nyugdíjintézete javára a Ganzféle vasöntöde részvénytársaság 30 forintot küldött be szerkesztőségünkhöz. Az összeget rendeltetési helyére juttattuk. — Az országos régészeti és embertani társulat f. hó 30-án (kedden) délután 5 órakor a magyar tudományos akadémia heti üléstermében nyilvános ülést tart, melynek tárgyai: Huszka József értekezése a magyar szentekről a székelyföldi régi falképeken. P. Szathmáry Károly értekezik az Oltban lelt középkori diszkardról és Pulszky Ferencz bemutatja a nemesvölgyi újabb leleteket. A felolvasó ülés után választmányi ülés lesz. — Az osztrák-magyar államvasut együttes tanácsának tegnapi ülésén — mint a »Bud. Corr.« utólag megjegyzi — báró Scudher Antal táborszernagy, újonnan választott igazgatóságtanácsi tag szintén résztvett az ülésben. — Kisfaludy-társaság szerdán, f. hó 31-dikén d . u. 5 órakor a magyar tudományos academia üléstermében rendes havi ülést tart, melynek tárgyai a következők: 1. Ponori Thewrewk Emil r. t. Mutatványok a Görög Anthologiából (székfoglaló). 2. Salamon Ferencz r. t. Egykorú halotti beszéd a költő Zrínyi Miklós felett. 3. Bartók Lajos r. t. Költemény. 4. Tolnay Lajos r. t. A trió (novella). 5. Folyó ügyek. — A vulkóji aranyrablók. A bucsum-vulkóji franczia bányatársulatnál február hó 28-án elkövetett aranyrablásban való bűnrészesség miatt országszerte köröznek két oláhot, akik azzal árulták el bűnösségüket, hogy amint az ellenük irányuló vizsgálatról hírt vettek, rendes lakhelyükről megugrottak. Az egyik Cristea Clement Spulbea 30—35 éves, magas erős testalkotású korcsmáros, a Mogos és Intregáld községekben divatos fehércondrában hasonló harisnyában és bodkorban; a másik stregald-nacrilisci illetőségű 35 éves hasonló ruházatú román, ki az előbbinél kisebb és gyenge testalkotásu. — Gyújtogatás. Pilis-Szántó pestmegyei községben f. hó 21-én, vasárnap délelőtt 10 órakor, midőn az összes lakosság templomban volt, Kovács István szőlőskerti présházát boszuból felgyújtották. A lakosságnak sikerült a tüzet egy óra alatt eloltani. — Egy kis szűkkeblüség. M.-Szigetről írják lapunknak. E hó 25-ikén az itteni román preparandia felügyelő bizottsága, elütötte a várost egy díszes mulatókerttől és a városnak megfelelő színkörtől. Ugyanis a régi színkört lebontották, melynek helyére a város újat épít. A színkör helye az úgynevezett » színház - kert« végén állott; a színházkert mellett van, a román preparandia tulajdonát képező preparandia-kert, melyet az előbb nevezett kerttel egyesíteni óhajtott a város közönsége, hogy a város közepén díszes mulatókért nyittassák. A város meg akarta venni a kertet, csak a preparandiai felügyelő bizottság tagjainak lojalitásától függött, hogy hajlandók-e a városnak, a megye székhelyének, a magyar színészetnek (mert kedvező esetben a színház megfelelőbb helyre, az egyesített két kert felső részén épült volna) az egész közönségnek ez előzékenységet megtenni ? A felügyelő bizottság nyolc oláh papból és nyolcz polgári egyénből áll. Mihálka alispán, Mihálka szolgabíró, Vincz Gyula szolgabiró és Jódy lelkész a város részére való eladás mellett nyilatkozott; a többi lelkész és Mihályi János, meg Rednik György urak ellene voltak az eladásnak és három szóval megfosztották a várost egy igazán szép mulatókerttől. Büszkék lehetnek rá. — Szép ünnepély színhelye volt f. hó 28-án Tolna városháza. Schabel ottani lakosnak a király három ember élete megmentéséért az ezüst érdemkeresztet adományozta és a mondott napon a megye főispánja gróf Széchényi a derék életmentőnek mellére tűzte a keresztet. — A rácz-almási kikötőt a dunagőzhajózási társaság folyó hó 26-án adta át a forgalomnak. Az alulról jövő »Albrecht« és a fölülről jövő »Drau« gőzhajók kapitányait dr. Kemény Kálmán fogadta szép beszéddel. — Tejszövetkezet Miskolczon. Miskolczon — mint a »Bud. Corr.«-nak írják — márczius 28-án Meczer Gyula alispán elnöklete alatt Borsod és Zemplém megyéből mintegy 20 gazda értekezletre gyűlt egybe, hogy Miskolczon tejszövetkezet alakíttassák. A kormány tejgazdasági szakközege a gyűlésen részletesen előadta a létesítendő vállalat programmját, melyet az értekezlet egyhangúlag elfogadott és a nyomban megindított aláírások a tejszövetkezet megalakítását biztosították. Az elnökségre Harkányi János kéretett fel. — Emberevő franczia munkások. Említettük nemrég, hogy Chancelade mellett, Francziaországban egy kőbánya beomlott, úgy eltemetve húsz munkást, hogy nem lehetett őket megmenteni. Most már anynyira haladtak a munkálatok a bánya kibontásánál, hogy egy barlangot le is lehetett fényképezni. A fénykép nagyításakor azonban rájöttek arra, hogy az eltemetett munkások közül az erősebbek megették a gyöngébbeket. Ezt mutatta több jel, milyen az is, hogy egy holttestel egészen külön találták meg a felkarját. A bányamunkások megmentésén dolgozó emberek csak most értik meg, hogy a betemetett bányarészből mitől áradt ki az első napokban olyan fojtó füst: odalent az erősebb munkások előbb megsütötték társaikat, azután ették meg. — Emberölés. M.-Szigetről írják lapunknak: Hat hét előtt Gernyes községben orozva megölték Gangur Mihályt, a falu legöregebb emberét. A tetteseket, Molnár Ivánt és Popadinecz Ivánt azonnal elfogták, s ezek töredelmesen bevallották tettöket. Gangur Mihály híres verekedő volt, ki évek óta rémületben tartotta a gernyesi csapszéket, mert ha verekedés volt, mindig az volt a vesztes, ki ellen a híres erős ember fordította erejét. Ez évi február 18-án szintén nagy verekedés készült. Gangur Mihály már várta, ki fizet több pálinkát, hogy ellenfelét tönkre verje. De öcscse, az ifjabb Gangur megelőzte, mert mielőtt a nagy verekedés kezdődött, összetűzött Molnár Ivánnal, felpofozta és kidobta a korcsmából. Molnár Iván tudta, hogy az ifjabb Gangur ezt nem merte volna, ha nincs a háta mögött az idősb Gangur. A hires verekedőt akarta tehát előbb tönkre tenni. Szövetkezett Popadinecz Ivánnal és mikoraznap éjjel, kissé becsipve haza felé ballagott Gangur Mihály, Molnár hátulról rárontott és úgy fejen vágta, hogy eszméletlenül rogyott össze. Most Popadinecz és Molnár egyesült erővel rárontottak s addig tánczoltak rajta, mig az erős ember szörnyű kínok közt kimúlt. Mája össze volt repesztve, gyomra szertezuzva, három oldalbordára betörve. A törvényszék a bűnösöket: Molnár Ivánt 8 évi kényszermunkára, Popadinecz Ivánt 3 évi kényszermunkára ítélte. A bűnösök megváltották, hogy először az idősebb Gangurral akartak elbánni, mert az ifjabbal már könnyebben végezhettek volna. Hanem hát a törvényszék végzett velük. Egész Gernyesen Gangur Mihály, Molnár Iván és Popadinecz Iván voltak a legkiválóbb verekedők. Gernyesen ugyanis az a szokás, hogy minden héten egyszer összegyűl a duhaj legénység és aki bírja a’ marja , az a párt a diadalmas, mely a másik pártot kitaszítja. Gangur Mihály egész párttal felért egymaga, mert okvetetlenül ott győztek, hova ő szegődött. Talán egész évben másnak a pálinkáját itta, mert ugyancsak fizették a nagy erejét. — A románokat hottentottáknak mondja a nagyszebeni »Tribuna«. Mi legalább csak igy értelmezhetjük a nevezett lap legújabb vezérczikkének azt a passusát, mely a magyart és a magyarországi románt a faji önérzet szempontjából hasonlítja össze és a következőket írja: »Tagadhatlan, hogy a népek és fajok a szerves fejlődés lépcsőjén nem állnak egy és ugyanazon ponton: némelyik tökéletesebb, más még kezdetlegesebb, némelyik erőteljesebb, más még gyöngébb, némelyeknek több, másoknak kevesebb képesség van megadva.« Hasonlítsuk csak össze a hottentottát az angollal. És nem intellectuális műveltségről, sem pedig gyakorlat által szerzett képességekről szólunk, de a fajnak saját és speciális képességeiről, azaz arról, hogy születése pillanatában mi a hottentotta és mi az angol ? Az angol születése pillanatában több a hottentottánál, természetes dolog hát, hogy az angol nem akar hottentottává lenni, mert ő annál több és feljebb áll az organikus fejlődés fokán, ő egy teljesebb lény és közelebben áll ahhoz az ideálhoz, amelyet képzelünk magunknak az organikus fejlődés tökélyét elért embernél. Ez a faji öntudat. Az angolnak van öntudata arról, hogy lealacsonyítja magát, hogy ha hottentottává lenne«. A czikk ezután a hasonlatot a hazai viszonyokra átvive, beszél »irtó« és »irtott« fajokról. Köztudomású — legalább a »Tribuna« mindig hangoztatja — hogy ma a magyar »irtó« faj a román pedig »irtott«, azaz hottentotta. — A németek Oroszországban. Amióta az orosz kormány oly heves küzdelmet kezdett a balti tartományokban lakó németek ellen, ismételten felmerült a terv, hogy a dorpáti német egyetemet oroszszá teszik. Most azonban Szt.-Pétervárról azt jelentik, hogy az orosz kabinet nem szándékozik a dorpáti egyetemet megoroszosítani, hanem megszüntetni, mert »Oroszország átalános érdekében annak fennállása nem szükséges.« Állítólag az egyetem gondnokától ered ez a szép eszme. — Közvacsora. A trencséni nőegylet e hó 20-án saját pénztára javára Marsovszky Jenő törvényszéki elnök termeiben közvacsorát rendezett. A fényes mulatság, melynek Chorinszky Philoméne grófnő s a nőegylet elnöke, Marsovszky Adél voltak lady patronessei, emléktárgyak kisorsolásával kezdődött. Ezt követé a legkedélyesebben folyt vacsora s végül táncz. Az első négyest 50 pár tánczolta. Az 1600 frtot meghaladó bevétel mindenesetre szép színben mutatja be Trencsén városának s vidékének a jó és szép iránt buzgó közönséget. — Kiss József az ismert költő e hó 27-én Komáromban felolvasást tartott, több költeményét adta elő, melyeket a nagyszámú díszes közönség élénk tetszéssel fogadott. A felolvasást társasvacsora követte, melyen az első felköszöntőt a polgármester Tátray József mondotta, üdvözölte az ünnepelt vendéget a város nevében, szóltak még Tuba János városi főjegyző, Vásárhelyi Zsigmond járásbiró, Magyari Sulpicius bencze-rendü tanár és számosan. — Felolvasás. A kath. legényegylet helyiségében tegnap délután 5 órakor Hummer Nándor tanár, a szt. István társulat titkára érdekes felolvasást tartott a »kereszténység befolyásáról a társadalomra a középkorban.« Egy egyleti tagok, mint vendégek szép számmal hallgatták meg a tanulságos fejtegetéseket, melyeknek folytatását a felolvasó ápril hó 15-ére helyezte kilátásba. A fővárosi iparosok köre tegnap este hangversenyt rendezett, amelyet nagy közönség hallgatott végig. Margó Zelma kisasszony csengő hangjával aratott zajos tapsokat és élénk tetszés mellett énekelt Gönczy Mariska kisasszony. Földesi Lipót hegedűjátékát és Bódy Lajos szavalatát szintén megtapsolták. A hangversenyt táncz követte. Fővárosi krónika. Téves tűzjelzés. Tegnap délután öt óra tájban az újpesti kikötő felügyelőségétől tüzet jeleztek. Az V.—VI. kerületi tüzőrség azonnal kivonult, de tüzet sehol sem talált. Miután rövid idő alatt ez már a második eset, hogy az újpesti kikötőből tévesen tüzet jeleztek, az ügyet szigorú vizsgálat tárgyává teszik. Tisztul a főváros. A főkapitányság újabban ismét 55, rendes foglalkozás nélküli egyént toloncoltatott el a fővárosból illetőségi helyeikre. Ezek közt volt 42 férfi és 13 nő; foglalkozásra nézve 30 napszámos, 6 cseléd, két szabó, két kömives, két pinczér, két lakatos s egy-egy csizmadia, kovács, mészáros, tímár asztalos, molnár, mázoló, köteles, szeszégető, kocsis és koldus. Szerencsétlenség. Tomhäuser Gizella 21 éves hajadon cseléd ma délután 6 óra tájban a nagy mező utcza 12 számú egyik egyik másodemeleti lakásában az ablakok tisztogatása alkalmával egyensúlyt veszve, lezuhant az utcza kövezetére és annyira összezúzta magát, hogy szörnyet halt. Véres verekdések. Michó József napszámosnak tegnap a Margithidon felül levő Krakauer-féle pálinkamérésben egy ittas vendég egy palaczkot úgy vágott a fejéhez, hogy Michó arczát rögtön elborította a vér. A tettest elfogták és a sérültet a Rókusba vitték. — Tegnap reggel Nagy Miklós kádárlegény és Lang Samu asztaloslegény az utóbbinak kedvese miatt a Luther-utczában annyira összeverekedtek, hogy egymásnak az arczát össze-vissza vagdalták. Mindkét sérültet ápolják a Rókusban. — Bartalos Lajos mészároslegény tegnap Milli Ferencz nevű szobagazdájával Csengery utcza 7. sz. alatti lakásán összeveszett, mire Milli neki rohant egy késsel, karjába szúrt és úgy fejbe vágta, hogy a Rókusba kellett szállitani. Millit letartóztatták. Irodalom, színház és művészet. — A nemzeti színházban ma este zajosan tapsolták Ujházit a »Zalaméri bíró« czímszerepében, mely a jeles színésznek tudvalevőleg egyik legkiválóbb alakítása. Ez alkalommal Újházi különös nagy kedvvel játszotta e szerepet, mintha össze akart volna mérkőzni Németország legelső Pedro Crespojával, kit csak nemrég láttunk itt Budapesten. Meg is lehet elégedve estéjével; játéka nagyon tetszett és joggal. Mellette Bercsényi tűnt ki átgondolt, jellemzetes játékával; az ő Don Lope-ja méltó partnerje Újházi Pedrojának. Fái Szeréna kisasszony szépen, helyesen szavalt, a harmadik felvonás nagy jelenetében jelentékeny hatást tett. A szabatos és gondos összjátékot Horváth (Don Alvaro), Vizváriné (Chispa), Földényi (Don Mendo), Vízvári (Nuno), Benedek (Iván) és Hetényi (Robolledo) tették teljessé. A budapesti zenekedvelők egylete ma a »Missa solemnis« reprisejével örvendeztette meg a közönséget. Beethoven remekművének újabb előadása csak úgy eseményszámba ment, mint az első átalános elismerést keltett bemutató a múlt év november havában. Erre enged következtetést az a nagy érdeklődés, az odaadó figyelem, melyet a rengeteg közönség a vigadó zsúfolásig telt termeiben ma is mindvégig tanúsított. Az előadás minőségében alig történt változás. Bellovics Imre a buzgó karmester vezényelt és a jól összerakott chorusmassák nehéz feladatuknak bátran és kellő sikerrel feleltek meg. W 11 né asszony készséggel engedett a meghívásnak és a soprán magánszólamokban ott ragyogott ismét hatalmas hangja csalhatatlan erejében , patheticusan és ellenállhatatlanul, mint mindig. A régi szereposztáshoz híven az altszólamot Rothauser Teréz k. a. énekelte kellemesen, a tenort Blau Izidor úr kissé rekedten, a Benedictus hegedűsolóját pedig Blau Gyula úr játszotta. Csak a bassusszólam kiosztásában történt változás, a közönség örömére és az előadás nagy előnyére Ney Dávid úr foglalta el az egyedül őt megillető helyet Wiltné asszonynyal szemben. A zenekedvelők egylete mai érdemes hangversenyével szolgálatot tett a művészetnek, az ízlésnek és a nagy közönségnek egyaránt, de saját hivatottságának tudatát is növelte. — Hangverseny: Hubay Jenő hegedűművész ma este a VI. és VII. ker. kör dísztermében önálló hangversenyt rendezett. Az eredeti műsorban változás történt. Maleczky Vilmosné közreműködése, közbejött gyöngélkedése miatt, elmaradt. Helyette Deutsch Vilmos játszott két számot és különösen Végh keringőjével Liszt átiiratában, melyet közkívánatra adott elő, keltett nagy hatást. A hangversenyt Hubay és Deutsch urak kettőse nyitotta meg: Rubinstein Sonátáját (19. mü.) adták elő. Azután természetesen Hubay Jenő magánjátéka volt túlsúlyban. A közönség zajos elismeréssel halmozta el a művészt, az est folyamában. Különösen Reber »Berceuse«-ét és Wieniawski »Vals-Caprice«-ja valóságos, hosszantartó tapsra ragadta a közönséget, s ez csak akkor szűnt meg, amidőn Hubay műsorát egy népdalegyveleggel még megtoldotta. — Lassalle J. ma, hétfőn tartott »Hamletból« próbát. Akik jelen voltak, elragadtatással szólnak a geniális felfogásról, melylyel a franczia nagy művész Hamletet alakítja és énekli. Mint valódi művész, a legnagyobb lelkiismeretességgel próbál s nem csak szerepét igyekszik a legkisebb részletekig kidolgozni, de az összjátékra is nagy súlyt fektet, hogy minden, ami a színpadon történik, a darab meséjének hű, érthető tolmácsolására szolgáljon. Hamlet szerepében bő alkalma nyílik sokoldalú tehetségének kifejtésére. — Liszt Ferencz, akit jelenleg a párisiak elhalmoznak ovátiókkal, pénteken Grévy köztársasági elnöknél tette tiszteletét. Hoyos gróf nagykövet kisérte oda a maestrot, aki ez alkalommal feltette a becsületrend keresztjét. Az elnök szívélyesen kezet nyújtott Lisztnek és a társalgás azonnal megeredt. A bemutatás után gróf Hoyos távozott, míg Liszt még vagy egy fél óráig időzött a köztársaság elnökénél. Grévy utóbb többek előtt bámulatát fejezte ki Liszt Ferencznek élénk, erőteljes fellépése felett. Este a maestro az operába ment, ahol aznap megjelent Verdi is, úgy, hogy a közönség együtt láthatta a két legnagyobb élő maestrot. — Hangverseny. Az Udel-féle bécsi négyes társulat április hó 11-én (vasárnap) este 71/2 órakor a VI.—VII. kerületi kör dísztermében hangversenyt ad. — A »Turul« magyar heraldikai ás genealógiai közlöny ez évi első füzete megjelent. Szerkesztő Fejérpataky László.Első czikkét dr. Szádeczky Lajos írja, egy maga nemében páratlan családtörténeti, czimertani és mivelődéstörténeti munkát, a Haller grófok nemzetség könyvét ismertetve. A nagyérdekű codex magában foglalja a Hallerkeöi gróf Haller család őseit 1198-tól a jelen század elejéig, és pedig nemcsak írásban, de képekben is (színezve) s a mi több: le vannak benne festve feleségeik is családi czimereikkel együtt. E kép mintegy 264 Hallernek és 174 Hallernénak a képe látható, s a minden lapon ismétlődő Haller-czimeren kívül mintegy 344 czimerképet (köztük 13 magyart) találunk. A följegyzések a német törzsnél német, az erdélyi ágnál később latin nyelven írvák. A könyvet pergamen lapokra irt hoszszabb német bevezetés nyitja meg, a nemesség eredetéről, továbbá a Hallerek régi nemességéről, a családi czimer fejlődéséről s a legrégibb családtagok életrajzáról. A codex (jelenleg Haller Jenő gróf tulajdona) úgy illustrációival, mint czimer- és nemzetségtörténeti adataival egyaránt leköti a figyelmet. Szádeczky Lajos ezúttal a genealógiai részét méltatja, a Haller-család czimerén kívül a Münczer-, Eizeller-, Hecht-, Schirmer-, Kemény-, Bocskay-, Pernyeszi-, Kendy-, Barkóczy-, Tarnóczy-, Keresdi-, Károlyi-, Perki és Gyulai-czímereket mutatván be csinos metszetekben a »Turul« olvasóinak. A könyv costumetani és művelődéstörténeti részét később dr. Boncz Ödön fogja ismertetni. E hoszszabb közlemény után dr. Werster Mór művelődéstörténeti tanulmánya következik: »Adalékok a genealógia történetéhez« . Kubinyi Ferencz Paczali Peres András 1331-ből eredő czimeres leveléről, Nagy Iván a Csák nemzetség ágazatairól, Komáromy András a Tolcsvai Bónis-család őseiről tesz közzé érdekes följegyzéseket. A füzet rövidebb közleményei : Siebmacher czimertani művének ismertetése, új adatok Dürer Albert származásához, a sphragistica az országos kiállításon,é s adatok a Sulyok-család nemzedékrendéhez. A »tárczá«-ban dr. Nyáry Albert meleghangú necrologján kívül a »heraldikai és genealógiai társaság« üléseinek ismertetését találjuk. A »Turul« megjelenik évnegyedenkint, számos szövegbe nyomott képpel és színes mellékletekkel. A társaság évdíjas tagjai 5 forint lefizetése mellett kapják. — Új magyar regények. A »Gondüző« czímű gazdag tartalmú hetilapban megjelent hosszabb elbeszélő művek közül hármat önálló kötetekben bocsátott közre a kiadó : Székely Aladár. Ezek: »A vér hatalma,« írta Beniczkyné Bajza Lenke, ki ebben a művében főleg a szenvedélyek erőteljesrajzaival köti le érdeklésünket. Az egy kötetes regény ára 1 forint. — »Izsák,« elbeszélés, Kazár Emiltől. Az érdekesen szőtt hosszabb elbeszélés czime a bibliai Izsákra vonatkozik, kit az az áldozatul kívánt Ábrahámtól. Kazárnál egy emésztő családi betegség követel az apától ilyen áldozatot — a fiában. Az apa, hogy gyermekét más éghajlat alá vivén, megmenthesse, bűnre vetemedik. A kötet ára 80 kr. — »Palkó vitéz,« regény irta: Margitay Dezső. Fordulatokban gazdag, érdekfeszitő mese s az előadás igazi,magyaros zamata a regény előnyös tulajdonságai. Ára 80 kr. — »Kereskedelem- és forgalomismén-t adott ki Pozsonyban Stampfel Károly könyvkereskedése. írta Jónás János, a pozsonyi kereskedelmi académia igazgatója. A könyv a gazdasági és jogi alapfogalmak előrebocsátása után, 191 lapon szól a kereskedelemről általában, azután a kereskedés alanyairól, tárgyairól, a kereskedői ügyekről, a kereskedelmi intézményekről, végül külön fejezetben a közlekedési eszközökről és intézményekről. A könyv elsősorban iskolák használatára készült, de a gyakorló kereskedő, a nemzetgazda s a jogász is találhat benne elolvasásra és megfigyelésre érdemes részleteket. Ára 1 írt 60 kr. — »Pálmaágak« czímmel egyházi és alkalmi énekek gyűjteménye jelent meg, férfikarra Kapi Gyulától, a soproni ev. tanító-képzőintézet igazgatójától. A könyv czélja: az isteni tisztelet zenei részének tisztultabb ízlés szerinti rendezése, a gyülekezeti ének emelése s a többhangú chorál és más egyházias kardalok meghonosítása. Mint ilyen hasznos segédeszközül kínálkozik főleg a theologiai és tanítóképzőintézetek énekórái számára. A »Pálmaágak« Hornyánszky Victor academiai könyvárus kiadásában jelent meg s ára kemény papírkötésben 60 kr. — »Költemények« czímmel 147 lapra terjedő kötetet bocsátott közre Csillag Károly. Az ártatlan verselményekben csak nagyritkán csillan fel a tehetségnek egy-egy gyönge sugara. Nagy részük humoros igyekeznek lenni, de ép úgy hiányzik belőlük az igazi jókedv, mint a verselési technica szabatossága. Elcsépelt ötletek, erős fordulatokkal váltakoznak a versíró rosszul rímelő, gyakran hoszantólag döczögős soraiban. Az úgynevezett »humoristikus költemények« közül ízelítőül álljon itt a következő: Mi forr úgy bennem — véghetetlen — Mi rázza fel nyugalmamat ? Talán az ifjúságnak álma Mely Parnassusig elragad ? A hir s dicsőségnek ábrándja — Mely olympusra felsodort, — Oh nem, csak mostan jut eszembe: Hogy bevettem egy Seidlitz-port! Ennyi, azt hisszük, elég a poéta jellemzésére.’ Ha még ideírjuk, hogy a kötetnek csak igen csekély részét foglalják el a komolyabb versek, mindent elmondtunk Csillag Károly első kísérletei felől. A kötet különben Aigner Lajos kiadása. Virágzó irodalmi viszonyokra mutat, hogy még ilyen termék kiadására is akadt vállalkozó. Ára 1 forint. — Vas Gereben munkáinak , teljes kiadásából újabban ismét négy füzet (11—14) jelent meg Méhner Vilmosnál. E füzetekben a ’»Nagy Idők« czimü ismert korrajz folytatását kapjuk Gyulai László sikerült rajzaival. Egy-egy füzet ára 25 kr. — Magyarország Budavár visszafoglalása korában. Ez a czime dr. Acsádi Ignácz történeti munkájának, mely közelebb jelent meg Mehner Vilmos kiadásában. A díszes kiállítású kötet, melynek tüzetesebb méltatásáramég visszatérünk, 333 lapon foglalkozik tárgyával. Ára 1 frt 80 kr. — »A szív dolgai« czimü, elbeszéléseket és rajzokat tartalmazó kötetre hirdet előfizetést Jászberényben Polgári Kálmán. A kötet, mint a felhívásból látjuk, tiz elbeszélő művet fog nyújtani s az előfizetési pénz (fűzött példány ára t írt) szerző czime alatt áprilió végéig Jászberénybe küldendő. A magyar irodalom fejlődéséről jól tájékoztató és rokonszenvesen írt czikksorozatot kezdett meg a »Revue universelle«-ben Raoul Chélard, a folyóirat budapesti levelezője. Chélard rövid történelmi tájékoztatással kezdi ismertetését, majd futólagosan említést tévén irodalmunk régi emlékeiről, az újra ébredés korával hosszasabban is foglalkozik, kiemelve egyes írók — különösen a franczia iskola követőinek érdemeit. Eddig már két közlemény jelent meg Chélard tanulmányából, de a javarésze hihetőleg még csak ezután fog következni. Erre mutat az is, hogy a márcziusi füzet már lapokon keresztül foglalkozik dr. Eötvös és Madách méltatásával, míg a megelőző korszak íróinak csak egy pár sort szentelt az ismertető. Chélard nem csupán jóakarattal, de egyúttal idegeneknél ritka tájékozottsággal fogott munkájához. Érdeklődéssel várjuk az érdekes tanulmány folytatását. . . — Az akadémia kiadásában megjelentek: Emlékbeszéd Konek Sándor tiszt. tag felett Kautz Gyula r. tagról. Ára 10 kr. — Emlékbeszéd dr. Kruesz Károly Krizosztom r. tag felett dr. Hollósy Jusztinián lev. tagról. Ára Kruesz fénynyomatu arczképével 20 kr. — A természettudományi értekezések sorozatainak újabb füzetei: »Vizsgálatok újszülött gyermekek rendes hőmérséki viszonyaira vonatkozólag« dr. Erőss Gyulától. Ára 30 kr. — »A szemlencse fejlődésének első mozzanatairól a gerinczeseknél.« Korányi Sándortól. Ára 20 kr. — Dolgozatok a k. m. tud. egyetem élettani intézetéből. 1. Észrevételek az osmosis elméletéhez Nagy Imrétől. 2. Az izom magvakról Rothman Ármintól. Ára 30 kr. 3. A sima izomzat gyarapodása és pótlódása ifj. Apáthy Istvántól. 4. Adatok a gerinczes agyi duczok színezetéhez a békán tett vizsgálatok alapján. Irta: Lenkossék Mihály. Ára 60 kr. — »Magyarország erdőségei« Bedő Albert lev.-tagtól. Ára 10 kr. — A falaearcticus övben élő terrikuláknak revisiója és elterjedése dr. Öreg Lászlótól. Ára 20 kr. — A »Mathematical és természettudományi Értesítő«-ből, melyet König Gyula szerkeszt, a IV. kötet 3. és 4. füzete jelent meg, B. Eötvös Loránd, Than Károly, Schenzl Guido, Vályi Gyula, Karpelles Lajos, Téglás Gábor, Konkoly Miklós és mások tollából hozva szakszerű közleményeket. — A franczia költészet ismertetése. Olvasókönyv középiskoláknak s magán használatra. Szerkesztette Haraszti Gyula. Budapest, Hornyánszky Viktor kiadása. A könyv elsősorban tanodai használatra készült ugyan, de mindazok haszonnal forgathatják, a kik a franczia költészettel, egy anthologia vezetése mellett, megismerkedni akarnak. Haraszti anthologiája, rövid levezetés után, a XVI-ik században, Corneille-lel, veszi föl a franczia költészettörténet fonalát, s bevezeti egészen napjainkig, végül Musser Alfréd műveiből közölve mutatványokat. Bevezető sorok s a szöveget magyarázó jegyzetek egészítik ki az egyes írók ismertetéseit. A 246 oldalra terjedő kötet ára 1 frt 80 kr.