Nemzet, 1886. április (5. évfolyam, 1288-1316. szám)
1886-04-02 / 1289. szám
demia dísztermében rendkívül nagy számú és válogatott közönség előtt nagy érdekű felolvasást tartott »A politikai és társadalmi viszonyokról Francziaországban.« A felolvasást a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta. — Tisztelgés. Az országos középiskolai tanáregyesületnek Fiuméban tartandó közgyűlése iránt a fiumei kormányzó gróf Zichy Ágost nemcsak meleg érdeklődést tanúsít, hanem annak ügyeit hathatósan támogatja is, így az ő jóindulatának és hathatós közbenjárásának köszönhető, hogy a közgyűlés utánra tervezett dalmácziai tengeri kirándulás ügye immár biztosítva van; amennyiben a kormányzó a magyar kikötői illetékeket a kirándulásnak elengedte s az ő közbenjárására azokat (ami egy párezer forintra rúgott volna) az összes osztrák kikötőkre nézve a triesti tengerészeti hatóság is elengedte. A kormányzónak az országos tanügy és most különösebben a tanáregyesület közgyűlése iránt tanúsított jóakaró érdeklődéséért a fiumei tanári kör küldöttségileg mondott köszönetét. Dr. Erődi Béla főgymnasiumi igazgató, a kör elnöke meleg szavakban megemlékezve a kormányzónak országszerte ismeretes érdemeiről, nemcsak a kör tagjai, hanem az országos középiskolai tanáregyesület tagjainak is köszönetét, tiszteletét, ragaszkodását és szeretetét tolmácsolta. Köszönetet mondott különösebben a kikötői illetékek elengedéséért, miáltal a közgyűlési programm egy érdekes pontja biztosítva van. Fölkérte azután a kormányzót, hogy a közgyűlés ügyét ezután is oly hathatósan támogatni szíveskedjék, miáltal annak sikere biztosítva lesz. A kormányzó a küldöttséget lekötelező előzékenységgel fogadta, s biztosítá, vagy a közgyűlés iránt a legnagyobb érdeklődéssel viseltetik, s amint eddig minden lehetőt megtett érdekében, úgy ezután is nemcsak a rendező bizottság erre irányult kívánságának fog mindenben eleget tenni, hanem a maga kezdeményezéséből is el fog követni mindent, hogy a közgyűlés minél fényesebben sikerüljön. Maga részéről várva várja az időt, hogy az ország tanári testületeit Fiuméban üdvözölhesse s buzdítja a bizottságot, hogy a szívesen várt vendégek méltó fogadtatására buzgóan munkálkodjék. Az új pápai követ az osztrák-magyar udvarnál, hir szerint Mocenni érsek lesz, aki most a szentszék helyettes államtitkára. Mocenni azelőtt Brazíliában volt nuntius és Falcinelli pápai követ idejében mint üdítőre volt beosztva a bécsi pápai követséghez. Vanutelli érsek júniusban távozik Bécsből. — Honvédmenházi alapítvány. Czegléd város házipénztára 1000 frtnyi összeget szavazott meg a honvédmenház javára, hogy az mint alapítvány kezeltessék. A honvédelmi miniszter értesítette Czegléd város közönségét, hogy az összeget gyümölcsözés végett elhelyezte, egyúttal Czegléd városnak hazafias áldozatkészségéért elismerését fejezte ki. — Samaritanus colonia. Tegnap délután 5 órakor Elischer Jr., Erzsébet-kórházi főorvos, Budán a vízbefulás, jégszesz, széngőz stb., miatti megfulások eseteiben nyújtandó segélyről tartott német nyelven felolvasást. Holnap, áprilikán a Kisfaludy-teremben Takács Endre tr. főorvos a betegápolásról tart magyar nyelven felolvasást. — A Battyányi-mauzóleum helyreállítása. A Battyányi mauzóleum igen megrongált állapotban van. A fővárosi közegészségügyi osztály, melynek ügykörébe a köztemetői ügyek tartoznak, ennélfogva a mauzóleum helyreállítására javaslatot tett, a mérnöki hivatal pedig kidolgozta a terveket és költségvetést, mely szerint a helyreállítási munka mintegy 10.000 frtot venne igénybe, úgy értesülünk, hogy legközelebb bizottság megy ki a helyszínére, mely, a megrongált mauzóleumot megvizsgálja s a teendő intézkedéseket megbeszéli. — Halálozások. Brosilav. Ferencz, Fuchs Ignácz bankár apósa f. hó 30-án, élte 74-ik évében elhunyt. Temetése ma délután 1/2 5 órakor ment végbe a Király-utcza 78. sz. házból, a róm. kath. hitvallás szertartása szerint, a közönség nagy részvéte mellett. Mint lapunknak írják, Bécsben ma délben rövid szenvedés után dr. Oesterreicher Ede meghalt. Az elhunyt, ki 77 évet élt, huzamos idő előtt fővárosunk egyik legkedveltebb és legtiszteltebb gyakorló orvosa volt. Rokonszenves modora és nagy orvosi tudománya méltó hírnevet szereztek neki. Mióta a gyakorlattól visszavonult, a telet rendesen Meranban tölte. Itt, daczára előrehaladott korának, élénk fogékonysággal birt a tudomány előre haladása iránt és ha a fővárosban tartózkodott, rendesen felkereste a kórházakat és laboratóriumokat. Rövid idő előtt keletkezett fülbaj, mely akuttá vált, okozta sokak által gyászolt halálát. A holttestet Budapestre szállítják és hétfőn itt temetik el. — A Duna áradása. A vízállás éjfél után 2 órától egész ma estig semmit sem változott és a hivatalos jegyzések szerint, este is csak 4 m. 86 emétert mutatott. — Lázadás egy dologházban. A florenczi dologházban tegnap lázadás tört ki s csakhamar valóságos harczczá fejlődött. A rabok összezúzták a dologház berendezését s a felügyelő személyzetet fenyegették. Az utóbbi azonban katonaságot és csendőröket hívott segítségül, hogy a rendet visszaállítsák. A zendülők az udvarban egy hirtelen készült vörös zászló köré csoportosultak, éltetve a köztársaságot. A katonaság kezdetben csak a levegőbe lőtt. Mivel azonban a rabok nem adták meg magukat, betörték a kapukat, mire köztük és a fegyveres erő között véres küzdelem keletkezett, amelynek végeztével mindkét oldalon több halott maradt és számosan megsebesültek. — Nagy puskapor-robbanás Panamában. Az esti lapunkban közlöttek kiegészítéseképen sürgönyzik, hogy márczius 18-án éjjel a panamai csatorna munkatelepén 15,000 kilogramm puskapor röpült légbe és borzasztó pusztításokat vitt véghez. Tíz ember halálát lelte, számosan eltűntek, a sebesültek száma meghaladja a negyvenet. Azt hiszik, hogy perui munkások amerikai munkavezetőjük elleni boszúból gyújtották fel a puskaport. — Rejtélyes haláleset. Bécsből jelentik, hogy Breitenseeben az úgynevezett »Hangya-patak«-ban, tegnap este egy feketébe öltözött, éltesebb asszony holttestét találták. A hulla testén nem mutatkozott a külső sértés semmi nyoma, úgy, hogy valószínűleg — de nem biztosan — vízbefulás okozta a halált. A hullát rendőrileg felbonczolták és eltemették. A temetés után egy fiatalember jelentkezett a rendőrségnél, aki a felmutatott ruhákban anyjáéira ismert — Pillinger Francisca »tisztviselő özvegyre, aki már hétfőn tűnt el lakásából és azóta nem tért volt vissza. — Elemi csapások Amerikában. Az Egyesült Államok déli tartományaiban viharok és vízáradások számos szerencsétlenséget okoztak. Georgiában egy híd szakadt be, az azon járó vasúti vonat a folyóba esett, az utasok nagyobb része megfuladt. Alábama állam Bullock városában a templom az istentisztelet ideje alatt a vihar folytán összedőlt és a benne lévők csaknem mindnyájan halálukat lelték. A Pasteur és a párisi községtanács néhány tagja közt a napokban heves összekoccanás történt. Az esetről a párisi lapok a következőket jelentik: A párisi községtanács múlt hó 19-én elhatározta, hogy közjótékonysági bizottsága menjen el Pasteur laboratóriumába és tegyen jelentést arról, hogy Paris városa mikép mozdíthatná elő a Pasteurféle intézet létesítését. A bizottság két tagja, Navarre és Cattiaux urak, sorra járták a betegeket és kérdéseket intéztek a betegekhez, miután ezek nem (Hírek folytatását lásd mellékletünkön. Irodalom, színház és művészet. — Az operaház személyzete és az intendáns. A »Pester Lloyd«-ban megjelent és a »Budapester Tagblatt« által commentált ama hírre, hogy az operaház személyzete az intendánssal ellentétbe helyezkedett, a következő sorok közlésére kérettünk fel: »T. szerkesztő ur! A m. kir. operaház személyzete avval gyanusittatik, hogy az intendáns személye ellen »conspirál«, sőt egyik tisztelt lap igy fejezi ki magát, hogy »intriguál«. E vádat onnan merítik, hogy az intendáns személyével és intézkedéseivel a személyzet állítólag nem rokonszenvez s ezen érzelemnek az által ad kifejezést, hogy a műsort visszavonások által esetről-esetre ingataggá teszi. A critica, amely szabályozza és figyelemmel kíséri működésünket, legyen az szigorú vagy enyhe, a művésznek mindig előnyére válik, mert tanít és méltat,de ha oly váddal is terhel, amely makacsságot, engedetlenséget, tiszteletlenséget is feltételez a művészi személyzetről, ez nem tanít, nem méltat, hanem erkölcsi értékünket rontja le. A m. kir. operaház személyzete eltelve kötelességérzete által, mindig kész feladatának teljesítésére, az a személyzet, amely egész éven át működő tagja az intézetnek, teljes odaadással igyekszik a közönség, az intendatúra és a sajtó megelégedését kiérdemelni egyenként úgy, mint összesen. Mi tehát ma, midőn ez igyekezetünk méltányoltatik, nem conspirálunk, nem intriguálunk. Máskor sem.Hogy azon esélyek, amelyek a műsor változóságát és ingatagságát előidézték,nem a conspiratio és nem az intrigua útján jöttek létre, ezt szükségesnek láttam kinyilvánítani azért, hogy az operaház személyzetének erkölcsi értékét fentartsam. Teszem ezt azon reményben, hogy tagtársaim közt e tekintetben nézeteltérés nincs. Tisztelettel stb. Odry Lehel, a m. kir. operaház tagja.« A népszínházban holnap pénteken »A czigánybáró«-t ismétlik, melynek előadásai mindig telt ház előtt folynak; szombaton az Eötvös-egylet javára bérletszünetben a »Falu rosszá«-t adják Blaha L. asszonynyal és Tamássyval. Rátkay László pályanyertes népszínművéből, a »Felhő Klári«ból naponként tartanak színpadi próbákat. — Spányi Béla, a kiváló magyar tájfestő közelebb Münchenben keltett feltűnést újabb képeivel. Az odavaló helyi tárlaton két tájképet állított ki, melyek egyike őszi vetést, a másika mocsaras tájat ábrázolt. A critica nem győzte eléggé dicsérni a képeken elömlő költői hangulatot s azt az egészséges realizmust, mely a fiatal festő művét jellemzi. A mocsaras képet Luitpold herczeg, a bajor király nagybátyja vásárolta meg, kinek annyira megtetszettek Spányi festményei, hogy pár nap előtt a művészt ebédre is meghitta magához. Spányi e hó közepe felé Párisba utazik, hogy jelen lehessen a »Salon« megnyitásán. — Jubileum. Gobbi Henriknek az orsz. m. kir. zeneacademia tanárának 25 éves zeneművészi jubileumát folyó hó 3-án fogják megtartani a zeneacademia dísztermében. A trónörökös könyvéből: »Az osztrák-magyar monarchia írásban és képben« czímű nagy ethnographiai műből megjelent a bevezető kötet 4-ik füzete. Szövegében a birodalom geológiai vívmányait ismerteti Hauer Ferencz. Tizenegy rajz díszíti a füzetet; nyolcat ezek közül Lichtenfels Ede rajzolt, Feszty Árpád, Spányi Béla és Mészöly Géza egy-egy rajzzal vannak képviselve. A füzet ára 30 krajczár. Megrendelhető a Révai testvéreknél. — »Mehett ! !« czimmel »nyájaskodások és szaftos életek« gyűjteményét bocsátotta közre a vasúti életből Pokrócz Ádám. A 63 lapra terjedő füzet humoros aphorismákat, rövidebb vasúti történetkéket és adomákat tartalmaz, melyek közt van néhány talpraesett is, bár a túlnyomó rész jóformán elcsépelt. Kiadja Lampel Róbert. Ára 50 kr. — Füzetek. Az 1885-iki országos kiállítás nehány csarnoka egészségügyi szempontból. Irta dr. Kresz Géza. Budapest, 1886, nyomatott a magyar kir. egyetemi könyvnyomdában. — Magyaren und Böhmen. Betrachtungen über Oesterreich- Ungarn von Ludwig Odstreil. Prag. Verlag von Eduard Valecka, Buchhandlung. — »Biró előtt« czimmel apró elbeszéléseket tartalmazó kötetre hirdet előfizetést Békefi Antal, feleltek, egyikük azt jegyezte meg, hogy »a betegek fel vannak fogadva. » Bontroux orvos ezt elmondta Pasteurnek. A további történteket Navarre ur az »Intransigeant«-ban így adja elő: »Pasteur úr nem látta szükségesnek a községtanács küldöttségét hivatalosan elfogadni, pedig a látogatás be volt neki jelentve. Hozzám jött és igy szólt: »Nem engeden, hogy itt valaki enquétet csináljon; ha felvilágosításokat akar, hozzám kell fordulnia.« — »Én nem csinálok enquétet, csak azt kérdeztem a betegektől, hogy milyen körülmények közt kapták a marást. Constatáltam, hogy valamennyinél kiégették a sebet, mielőtt idehozták.« — »De kicsoda ön, hogy ilyen vizsgálatot enged meg magának?« — »En Navarre orvos vagyok, a községtanács tagja.« — »Nos felesé Pasteur, én nem engedem meg, hogy theóriáimat megvittassák és nem tűröm, hogy kísérleteimet ellenőrizzék. Meguntam a támadásokat, melyeket az Intransigeant és bizonyos községtanácsosok ellenem intéznek.« E közleményre azt kell megjegyeznünk, hogy az Intransigeant és elvtársai igen kevés hitelre tarthatnak igényt és a párisi községtanács, bármilyen hóbortos is tud egyébkor lenni, az Intransigeant« embereivel tán még nem fog solidaritást vallani Pasteurral szemben. Fővárosi krónika. Eltévedt leány. A VII. kerületben ma délután egy harmadfél éves, ruhája után ítélve a munkásosztályhoz tartozó leányka eltévedt, a kerületi kapitánysághoz vitték. Megfulladt. Cseh Gyula kilencz hónapos fiúcska tegnap bekövetkezett hirtelen halálát — mint a holttestet felbonczolása alkalmával ma konstatálták — fuladás okozta. A gyermek angolkórban és tüdővizenyőben szenvedettt s kínjában éjjel arczára fordult s igy fuladt meg. Elgázolás. Klezovia Ágost kocsis ma d. e. vigyázatlan hajtás következtében Valentin Betti 6 éves leánykáját elgázolta, de a gyermek szerencsére csak csekély, sérülést szenvedett. Öngyilkosság. Kracht Henrik 65 éves asztalos, kit tegnap az üllői út 69. számú házban felakasztva találták, mint a bonczolás konstatálta, öngyilkos volt. Öngyilkossági kísérlet. Egy szegény leányt szállítottak be haldokolva a Rókus-kórházba. Dinna Julisnak hívják, s alig volt 24 éves. Könnyelműsége feslett emberek közé sodorta. Szépsége hervadt adóssága szaporodott, s akik behálózták nem beczézték többé, hanem kegyetlenül bántak vele. Ez a boldogtalant annyira elkeserítette, hogy gyufaoldatot ivott. A pálinkaivás ölte meg a Rókus-kórházban Klepanon szül. Kacsmarik Fanni asszonyt, kinek neve kisebb-nagyobb kihágások kapcsán majd minden héten előfordult a rendőri krónikában. Dolgozni nem szeretett, de annál többet ivott, s ittas állapotában követte el kihágásait. A kórházba is, hol két heti betegség után halt meg borszesz mérgezés következtében, a börtönből került. Baleset. A Ganz-féle vagyongyárban egy pléhlemez esett Zách Ferencz 25 éves gyári munkás ajkára és azt mélyen bevágta. A boldogtalant bevitték a Rókus kórházba. Hirtelen halállal múlt ki ma Székány József, Ferencz József rakparti lakásán. Holttestét bonczolás végett a Rókus kórházba szállították. Hamis tűzjelzés riasztotta fel ma este a központi tüzérséget. A jelzés a soroksári utczából jött, de a tűzoltóság nem talált semmi veszedelmet. Őrültet szállítottak be ma este a Rókuskórházba. Az illetőt Knot Sándornak hívják, nyitramegyei születésű, 40 éves, kőműves. A 10 évre terjedő könyv ára t írt s az előfizetések Bába Sándor nevére a »Szegedi Napló« kiadóhivatalába küldendők. Egyesületek és társulatok. — A magyar történelmi társulat Kemény Gábor br. elnöklete alatt ma délután ülést tartott. Első felolvasó Zsilinszky Mihály volt »Lippay György és a tokaji tanácskozmányok 1646-ban« czimü művével. Érdekesen jellemzi a vasakaratu, meggyőződéséhez szilárdan ragaszkodó Lippay György esztergomi érseket, ki kétségkívül legengesztelhetlenebb ellensége volt Rákóczy Györgynek. Különösen vallási ügyekben mindenkor magának vindiálta a döntő szót s mikor egyszer Eszterházy nádor vissza akarta utasítani, szakértelmének tudatában büszkén vágott vissza: »Ego sum theologus, non tu!« Vallási kérdésekben még a királynak is ellentmondott, mint ezt a tokaji tanácskozmányban vitt szereplése mutatja. E tanácskozmányra a király és Erdély fejedelme is elküldték követeiket, de mellőzték Lippayt, mivel jól ismerték indulatos jellemét. Azonban Lippay mégis ott volt s játszotta az akaratos súgó arczképét; szüntelen ott állott a király követének háta mögött és adta kéretlen is — izgató tanácsait. Elvégre a király is megunta izgatásait s felhívta, hogy hagyna fel azzal. Lippay leveleiből olvashatni, hogy ő ugyan látszólag engedelmeskedett, de azért kimondotta, hogy egyes kérdésekben nem enged. A tetszéssel fogadott előadás után Zichy Antal: »Zichy György soproni plébános és a szent Mihály egy festményéről« értekezett, fölemlítve egyik ősének emlékét, utána Fraknói Vilmos »Andreas Pannonius« czímű munkáját olvasta fel. Egy XV-ik századbeli magyarországi író munkáit ismerteti. Miként a fényesen kiállított kártya-kéziratok, melyek azokat tartalmazzák, ismeretlenül lappangtak ekkorig Olaszország könyvtáraiban, az író emlékét is a feledés homálya boritá. Családi nevét nem említi; következetesen Pannonius Andreasnak írja magát. Hogy tiszta magyar család sarja volt, kétségtelennek tüntetik fel ama magyar szók és mondások, melyeket mintegy öntudatlanul ejt el a latin szövegben. A velenczei zárdában vétetett fel a szerzet tagjai közé, hol számos évet töltött. Kiváló tulajdonai és erényei arra késztették elöljáróit, hogy őt a ferrarai zárda vicáriusává rendeljék. Az 1467-dik évben Mátyás király számára könyvet írt. A középkor irodalma hosszú sorozatát mutatja fel az oly könyveknek, melyek hivatva voltak kézikönyvek gyanánt szolgálni az uralkodóknak. Rendszerint »Regula Regum«, »Speculum Regum«, vagy »De Regimine Principum« czímet viselik. E munkából merítette Pannonius anyagának egy részét. Művei inkább történelmi vonatkozásaik, mint tudományos értékük miatt bírnak jelentőséggel. A Mátyás királyhoz intézett könyv kéziratát a Vatikán könyvtára Rómában őrzi. Az érdekes felolvasás után Szilágyi Sándor titkár jelenti, hogy a történelmi társulat a következő évdíjas tagokkal szaporodott: Jeszenszky István alsó-hidvéghi, Csiky László kir. alügyész lugosi, Rónai Horváth Jenő főhadnagy budapesti és Husz Lajos tanító debreczeni lakosok, végül a liptó-szentmiklósi polgári iskola könyvtára. Ezután zárt ülés következett, melynek tárgyát a titkári segédek hatáskörének megállapításáról szóló bizottsági jelentés képezte. Az országos magyar iskolaegyesület f. hó 4-én d. e. 10 órakor az uj városháza közgyűlési termében közgyűlést tart, melynek tárgysorozata : elnöki megnyitó; a m. kir. belügyminisztériumtól megerősítve leérkezett új alapszabályok bemutatása; a felügyelő bizottság, vagy a tisztikar útján a közgyűlés napja előtt legalább 7 nappal írásba benyújtott indítványok fölötti határozathozatal; az időközben beérkezett nevezetesebb ügyiratok előterjesztése; a jegyzőkönyv hitelesítésére két tagnak kiküldése ; a bizottság jelentése ; a számvizsgáló bizottság jelentése; az elnök- és alelnöknek, 40 felügyelő bizottsági tagnak, az egyenként 30 tagból és 12 póttagból álló fővárosi közigazgatási kerületi választmányoknak, nemkülönben a kéttagú számvizsgáló bizottság megválasztása. A tagok közt a közgyűlésen megválasztandó felügyelő-bizottságra a következő szavazatlapot körözik: elnök: Gerlóczy Károly; alelnök: Békey Imre; tagok : dr. Ballagi Mór, Busbach Péter, Csávolszky Lajos, Csukássg, József, dr. Darányi Ignácz, Evva Lajos, Fáczányi Ármin, Gyertyánffy István, dr. Halász Géza, Helfy Ignácz, Horánszky Nándor, Kalmár Endre, dr. Kaas Ivor, dr. Kenedi Géza, Királyi Pál, Komoróczy Sándor, Kürthy Antal, dr. Lutter Nándor, Mendl István, Mérő János, Neuschlosz Marczell, Ney Béla, dr. Országh Sándor, Osztoics Mihály, Paulovics László, Pordán Imre, Ribáry József, Sigray Pál, Somsich Pál, Szász Károly, Szentandrássy Lajos, Szilágyi Dezső, Tolnay Lajos, Tóth József, Török János, Török József, dr. Virava József, Wahrmann Mór, Vámossy Mihály, Zboray Béla. A számvizsgáló bizottság tagjai: Frey József, Wehner Gyula. A nemzeti hajós-egylet tegnap tartotta meg, a tagok élénk részvétele mellett, évi rendes közgyűlését a »Vadászkürt« nagyvendéglőben, Fülepp Kálmán igazgató elnöklete alatt. A múlt év zárszámadása 4083 frt 24 kr bevétellel és 4071 frt 88 kr kiadással, valamint a vagyonmérleg 12,391 frt 94 krral jóváhagyatott. A jelentésből kiemeljük, hogy az egyletnek 49 tagja és 20 csónakja van (ezekből 3 egyleti tagok tulajdona). A jövő évi költségvetés előirányzata 3105 frt 37 kr bevétellel és 3012 frt 75 kr kiadással elfogadtatott. Jankovics István indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy az eléves intézményt behozza azon czélból, hogy az egyetemi ifjúságnak az evezési sportban leendő kiképeztetése megkönnyíttessék és e tekintetből a folyó evezési évad alatt 12 éléveket szándékozik befogadni, akik a nyári hónapokon át havonkint 3 frtot fizetnek. A választások eredménye a következő : elnök Cziráky Béla gr., igazgató Fülepp Kálmán, jegyzők Széhner Lajos dr. és Csete Kálmán, művezetők Radisits György és F. Farkas László, pénztárnok Csuka Lajos, választmányi tagok D. Csorba Ferencz, Feilitzsch Arthur dr., Fischer József, Grill Richárd, Jankovics István, Németh László. Számvizsgálókat felkérettek Hellebronth Kálmán, Sztehló Róbert és Weninger Vincze. — A »Hunnia« csónakázó egyesület évi rendes közgyűlését megtartotta; az elnök által felolvasott évi jelentésből a következőket említjük fel: az egyesületnek a múlt évben 1 tiszteletbeli, 66 alapító és 50 rendes tagja volt, az evezéshez 13 csónak állt rendelkezésre, az egyesületi élet a múlt évben nem volt oly élénk, mint az azelőtti években, mindazonáltal megemlítendő az egyesületi tagok evezési képességéről tanúskodó az a körülmény, hogy Pogány József kormányos vezetése alatt Pálfy Victor, Lisznyai Tihamér, Pálföldy Lajos és dr. Lisznyai Elemér egyesületi tagok az egyesület »Balaton« nevű four-oar gigjével a Dunán Budapesttől a Fekete tengerig a sulinai ágon leeveztek 25 nap alatt. Ezután az évi tisztújítás ejtetett meg a következő eredménynyel: Elnök: id. gr. Teleki Géza. Alelnök: Dusóczky Károly. Titkár: dr. Pásztélyi Jenő. Másodtitkár: dr. Szabó Jenő. Igazgató: Pláner Gyula. Másodigazgató: Cherny Lajos. Pénztárnok: dr. Lisznyai Elemér. Ellenőr: Kriegner György. Orvos: dr. Lisznyai Elemér. Választmányi tagok: dr. Boncz Ödön, Csabay Jéla, Halászy Jenő, Kuicsán Zsiga, Lisznyai Tihamér, dr. Nagy Dezső, dr. Nyeviczkey Antal, Pálfy Victor, Pogány József, Stettina József. Hármas bizottság: Brencsán Géza, Asbóth Jenő, Gyöngyössy Zoltán. Versenybizottság : Cherny Lajos, Dusóczky Károly, Kuicsán Zsiga, dr. Pap Mór, Pálfy Victor. — A colportage-ügy rendezése. A magyar könyvkereskedők egyesülete elhatározta, hogy a colportage-ügy rendezése czéljából összeállítja a jelenleg fennálló colportage-cégek jegyzékét. Azután föl fogja kérni előbb a magyar, később pedig a nagyobb külföldieket is, hogy csakis a jegyzékben foglalt czégeknek adják meg a teljes haszonengedményt, míg az állandó üzleti teleppel nem biró házalókat (colporteuröket) csupán a viszont-elárusítási engedményben részesítsék. A jegyzékben felsorolt czégeket pedig felfogják szólítani, hogy az egyletbe lépjenek be s abban külön szakosztályt képezve, óvják meg saját érdekeiket, mely irányban az egylet a könyvkiadók részéről pártfogásában fogja őket részesíteni. Fővárosi ügyek. A főváros közgyűlése. A törvényhatósági biz. tagok csekély részének jelenlétében folytatták ma a napirend hátralevő részetárgyalását. Alker Gusztáv tanácsnok előadta a tanács javaslatát a II. ker. állami reáliskolában — hol a város az állammal közös gazda — a beiratásnak a többi állami középiskola beiratási díjával egyenlő magasságra emeléséről. Némi vita után, amelyben Scheich, az előadó és Mayer József igazgató vettek részt, a közgyűlés az előterjesztést elfogadta. A VII-ik kerületben szükségessé vált iskolai osztályszaporítások indokából jóváhagyták, hogy Schön József diófa-utca 8. sz. házában 4 új tanterem 1400 frt bérért kivétetik. Az V-ik kerületben egy második fertőtlenítő alkalmazását engedélyezték. Dr. Nagy Lajos tanácsnok előadta Heves, Arad és Zólyom megyék köriratát a közigazgatás reformja tárgyában a képviselőházhoz intézett feliratának pártolásáért. A jogügyi bizottság véleménye az, hogy miután az országgyűlés előtt fekvő közigazgatási törvényjavaslat nem az önkormányzat és centralisatio nagy elveinek egyike vagy másikára fektetett reformmá, hanem az általa mostani közigazgatás egyszerű javítása czéloztatik, s bár alkalmas időben az administrativ elvei fölött a fővárosnak nemcsak jogában áll, de kívánatos is véleményt mondani, ez alkalommal a körirat tudomásul vétessék. Mályus Arisztid tapasztalta, hogy a főváros 20 év óta alig avatkozik politikai kérdésekbe. Habár a parlamentáris rendszer mellett szóló is osztja ezt a fölfogást, de nem oly mereven, hogy oly esetekben, midőn a közigazgatás irányelveire a törvényhatóság is, szavával befolyást gyakorolhat a parlamentben, esetleg föl ne szólaljon. Ha valaha, most volt rá jó alkalom s ha a nem történt, elsősorban maga a közgyűlés hibás, hanem ebben a pillanatban, midőn a törvényhozás már részleteiben is letárgyalta a kérdéses törvényjavaslatot, ily prostiumos előterjesztés nyomán a főváros állást nem foglalhat. A jogi bizottság »javítást« lát benne, de ehhez vita fér. Fogadja el a közgyűlés a tudomásul vételt, de a jogi bizottság indokolása nélkül. Schönberg Ármin kérdi, mi az oka, hogy a tárgy ilyen későn kerül a közgyűlés elé, mikor már idejét múlta? Elnök hangsúlyozza, hogy a törvényjavaslat fölött lehetett volna nyilatkozni a köriratok bevárása nélkül is, de ez nem tétetett meg. A megyék levelei későn lettek a bizottsághoz utasítva, hát csak most kerülnek elő. Minden indokolás nélkül lesz czélszerű tudomássul venni. Előadó felolvassa, hogy a kéziratok február 3-án utasíttattak a közgyűlésből a bizotsághoz. Szóló haladéktalanul összehívta azt, de a jogi bizottság szükségesnek látta először a javaslat szövegét megszerezni és tanulmányozni, s ekép történt, hogy érdemileg csak a márczius 12-iki ülésén nyilatkozott felette. (Nagy derültség.) A közgyűlés Máttyás indítványa értelmében indokolás nélkül veszi tudomásul a kéziratokat. Ezután észrevétel nélkül tudomásul vették Zólyom, Pozsony, sz.-németi város különböző tárgyú körleveleit. A kéményseprő ipar gyakorlásáról újabban kidolgozott szabályrendeletet, mely a kényszer munkakerületek elvére van fektetve s a fővárost 46 kerületre osztja föl, vita nélkül elfogadták. A szabályrendelet azon év január 1-jén lép majd életbe, mely évet megelőző esztendőben, a munkakerületek jogérvényes kiosztása be lesz fejezve. Hosszabb vitát ébresztett a magán zálogintézetek által szedhető kamatláb új megállapítására irányuló előterjesztés. E szerint úgy a mint eddig jövőre is ruhaneműekre 36°/0, ékszerekre 24°/0 megállapítása indítványoztatik. Dr. Nagy Lajos tanácsnok megjegyzi, hogy e kamatösszegben mindenféle kezelési költség és bélyegdíj isben foglaltatik. Kollár Lajos nem járulhat e javaslathoz. A zálogintézet nem pusztán ipari vállalatként ítélendő meg. Ez a pauperismus kérdése is. 1881 óta, mikor e kamatláb 1 évre megállapittatott, a közgyűlésnek e kérdéssel, nem tudni mi okból nem nyílt alkalma foglalkozni s igy 3—4 év óta e kamatot a zálogosok úgy is jogtalanul szedték. Manap, mikor 1881 óta a pénz olcsóbb lett, a kir. zálogház is, mint biztos forrásból tudja az eddig szedett 12°/0 kamatot 10°/o-ra mérsékelte, nincs indokolva a 24- sőt 36-os kamat biztosítása a magánzálogházak számára. 1883-ban keletkezett az uzsoratörvény is, mely a zálogintézeteket kivette ugyan, de nem vette ki a hatóságot a megszorult emberek védelmének morális kötelezettsége alól. Indítványozza, hogy a főváros a kormánynak e kérdéses kamatláb oly kép való megállapítását hozza javaslatba, miszerint a magánzálogintézetek Budapesten ékszerek utánl5°/0, ruhaneműek után 24°/0 kamatot (összes költséget) szedhessenek s a tanács köteleztessék, az év lejárta előtt egy hóval rendesen megtenni előterjesztéseit a kamat megállapítás iránt. Előadó arra utal, hogy úgy az ipari bizottság kebelében, mint a többi előkészítő fórumnál jól meghányták a kérdést s méltányosnak találták a javasolt kamatlábat, mert a magánzálogos összes, igen tetemes őrzési költségei beleszámítvák. A nagy helyiség, amit tartaniok kell, a 10.000 frt óvadékkal biztosított felelősség, a ruhaneműek gondozása a romlás ellen stb. s az a körülmény is figyelembe veendő, hogy az elzálogosított tárgyak 10—20 frt értékűek, sokszor ennél is kisebbek, amik után alig néhány krajczár jár. A királyi zálogház nem elégíti ki a közönség igényeit, ott a becsű igen alacsony, a magán zálogos többet ad, nagyobb aziskola. Ilyeneknek is kell tehát lenni a megélési feltételeknek. Dr Schönberg Ármin azt mondja, csakugyan tény, hogy 1881. óta a hitelviszonyok javultak, ha tehát a zálogosok olcsóbban szerzik be a tőkét, méltányos, hogy ők is olcsóbban adják. De a viszonyokat tekintve, ruha után 30, ékszer után 18°0-ot indítványoz. Kollár Lajos arra figyelmeztet, hogy a magánzálogintézetek létjogát, mit az előadó védelmezett, ő nem támadta meg, de hogy ez az üzlet igen jó, bizonyítja az, hogy minden utczában van kettő. — A Stáczió utczai lóvasút ügyében ma érkezett átiratában hozzájárul a közmunka tanács a főv. közgyűlés azon határozatához, hogy a stáczió utczai lóvasút kiépítésére a budapesti közúti vaspálya társaságnak engedélyt ad, de kiköti, hogy a visszaváltási jog fentartandó nemcsak az esetre, ha a közúti vonal más vállalatnak jut, hanem mindenesetre, és feltétlelenül, hogy továbbá a vasút akkér építessék ki, hogy azt esetleg gőzmozdonyú vasút czéljára is lehessen használni. A többiben hozzájárul a középítési bizottmány javaslataihoz s különösen hangsúlyozza, hogy az alapmunka ne fából, hanem vasból legyen. Egyáltalában a közmunkatanács örömének ad kifejezést a felett, hogy a közgyűlés a tanácsot a már létező vasúti hálózattal szerves kapcsolatba hozandó általános egységes közúti vasúti hálózat tervezetének mielőbb leendő kidolgozására utasította s kijelenti, hogy ezen tervezet egyelőre a legközelebb létesítendő, továbbá a közel fekvő falvakat összekötő úthálózatra vonatkozzék. — A fehér szavazólap. Ha a fővárosi közigazgatás első tisztviselőjének, a polgármesternek megválasztásáról lett volna szó, élénkebb és elkeseredettebb korteskedés nem folyhatott volna, mint amilyent a Mayer-féle árvaház igazgatói állásának betöltése miatt kifejtettek. A particularismus — mondhatni — elkeseredettsége lépett fel. Mert a Mayer-árvaház Budán van, a budai bizottsági tagok csak budai emberről akartak tudni s ha nem is elszakadással, de legalább avval fenyegetődztek, hogy közülök mindazok, kik az árvaházban tisztséget viselnek, odahagyják tiszteletbeli hivatalaikat. A szegény tanácstagok, kikre a választás terhe ódiumával együtt nehezedett, mióta a kérdés csak napirenden állott, valóságos prés alatt voltak: a budaiak Garay, a pestiek Szőke megválasztása mellett érveltek. Azért nehéz volt az embernek magát elhatározni s ha már elhatározásra jutott, azon megmaradni, miért meg is történt, hogy aki szavazatát már előbb Szőke Istvánnak ígérte oda, később Garay hívének vallotta magát, vagy megfordítva, de az is előfordult, hogy egyik másik többször is megváltoztatta meggyőződését. Végre eljött a választás válságos pillanata. A szavazás titkos, de a szavazó czédula írásáról a szavazót meg lehet ismerni, a kézírás elferdítése sem használ mindenkor, mert nem minden ember egyforma ügyes, s így történt meg, hogy amire a főváros egyesítése óta, tehát tizenhárom év alatt eset nem volt, megtörtént ma: egyik tanácstag tiszta lappal szavazott. A polgármester nem akart hinni szemeinek, alaposan vizsgálta a papírt, többször összeszámlálta a szavazatlapokat — mind hiába ezt is meg kellett érnie! De Szőke István, ki régebben szolgál s kitűnő szakember, jelentékeny többséggel megválasztva, a Mayer-féle árvaház igazgatója. — A budapesti színházak tűzbiztonsága. Az állandó színházvizsgáló bizottság jelentésének tárgyalása alkalmából a tanács a következőket határozta el: A gyapjú-utczai német színházban három tömlőt kell beszerezni. Szóba került ugyanekkor a bejárás (vestibule) szűk volta s a lépcsők keskenysége, mely különösen a fordulóknál veszélyes s ha baj adná magát elő, nagyon végzetessé válhatnék. Igaz, hogy a szinház csak hírneves vendégek játékaira telik meg s rendesen majdnem egészen üres, de miután a szinház különben igen tágas ilyen esetekben, vagy ha sokan vannak benne, az előcsarnok és lépcsők állapota borzasztó szerencsétlenséget idézhetnének elő. Kamermayer Károly polgármester hangsúlyozta, hogy a türhetlen állapoton okvetlen segíteni kell, az előcsarnokot nagyobbítani, a lépcsőket változtatni kell. Ezek kezdeményezésére dr. Nagy Lajos tanácsnok van hivatva. A népszínházra nézve jelentékenyebb dolog elrendelve nem lett. A nemzeti színházban fölötte szűk az első emeleti erkély-bejárat s a folyosó olyan keskeny, hogy a közlekedés a kifelé nyíló páholyajtókkal megakasztatik. Erre való tekintettel a színházvizsgáló bizottság itten a lóvasúti kocsiajtókhoz hasonló, jobbra-balra toló ajtók létesítését kívánja. A tanács a javaslatot azonban el nem fogadta nemcsak azért, mert a színházi szabályzat szerint csupán kifelé nyíló ajtók lehetnek, de az ilyen tolóajtók veszélyben a szolgálatot esetleg megtagadván, a páholyban levők ott rekedhetnének. — Hírek a tanácsból. A tanács Tihanyi Miklós egyik árváját a Josephinumba fölvette. A rendőrségi börtönök vizsgálata tárgyában a t. főorvos bejelenti, hogy ha ő akadályozva lesz, Scherman Adolf fogja helyettesíteni. Sárkány S. volt váczi utczai kereskedőnek Deák Ferencz arczképei után nála levő fővárosi követelés befizetésére részletfizetési haladékot adtak. Az iskolai menhelyek alapítása érdekében a tanácshoz intézett beadványra azt a választ adja a tanács, hogy az eszme ugyan szép, hogy távol lakó gyermekek a délelőtti tanítástól a délutáni tanításig tanítói felügyelet alatt kivált télen az iskolában maradhassanak, hanem az ily ügyeknél sürgősebb teendői is vannak a városnak a tanügy körül. A budai Mayer-féle árvaház igazgatójául megválasztott tanítót Szőke Istvánnak és nem Györgynek hívják. A pénzügyi bizottság sürgősen fölhivatik, hogy az orsz. panoráma kérdésében nyilatkozzék. A vigadóban nem rég támadt tűz gyors elnyomása az ottani házmester fiának érdeme, ki a levegő elzárása által a továbbterjedést megakadályozta, miért is a tanács neki 50 frt jutalmat szavazott meg. A fejőstehenek mesterséges felnegyeléséről szóló szabályrendelet újra a közgyűlés elé vitetik. — Bérkocsi állomások áthelyezése. A főv. rendőrség megkereste a tanácsot, hogy a Váczi út 84. sz. ház előtt levő egyfogatú és a gyár utczában levő kétfogatú bérkocsi állomásokat a Terézkörútra helyezze át, előbit az osztrák-magyar államvasut pályaháza elé, utóbbit pedig az osztrák-magyar államvasut igazgatósági épülete elé. Ezen áthelyezést a váczi út és gyár utcza nagy kocsi forgalma kivánja. — Adókivetés. A fővárosi adókivető bizottságok április 2-án a következő uj helyrajzi házszámok alatt összeírt azon adókötelesekre vonatkozó III. osztályú kereseti adójavaslatokat fogják tárgyalni, akik az 1885. év folyamán nyitottak uj vagy fióküzletet, u. m.: az V. ker. (I. számú) a még visszamaradt tételeket; VI. kér. a 3782—3799. hr. számig; a VII. kér. a 4813—4870. hr. számig; a VIII kér. a 7263—7276. hr. számig; a IX—X. ker. a* kőbányai 7301—7773. házszámig. A közgyűlés, szavazás által, nagy többséggel Kollár Lajos indítványát fogadta el, s így a kamatot 15°/0, illetőleg 24°/0-ban kéri a keresk. minisztériumnál megállapítani. A kávésok és kávémérők ipartársulatát ama kérelmével, hogy kávéháznak tekintessék az egy billiárdos kávéhelyiség is, egyhangúlag elutasították. Az óbudai nagyharang újjáöntésére a kért költséget megszavazták, a kertészeti kiállításra —a több tag megjegyzése után — a tanács által proponált három díjat megadták, a vár szabályozási tervének módosítása s a zimonyi vasút őrháztelkei ügyében tett előterjesztésekhez hozzájárultak, a belvárosi esküdtek szaporítása ügyében érkezett leirat folytán a határozat végrehajtását elrendelték, Kuklay Jánost a Vili kér.községi bíráskodással megbízták, dr. Loeblin Miksa volt I kerületi orvost 12 évi szolgálat után évi 460 frt 80 krral nyugdíjazták, s ezzel több személyzeti ügy elintézése után a közgyűlés befejeztetett.