Nemzet, 1886. május (5. évfolyam, 1317-1347. szám)

1886-05-01 / 1317. szám

Rozs tavaszra 6.10—6.15, máj.—jun. 6.03—6.08 őszre 6.67—6.72. Ten­geri máj.—jun. 5.75—5.80 jun.—­jul. 5.80—5.85, jul.—aug. 5.86—5.91. — augusztus—szeptemberre —.------.—, szeptember— októberre —.------.—. —• Zab tavaszra 6.63— 6.68 írton, máj.—jun. 6.63—6.68 forinton, szep­tember—okt. —.------.— forinton, őszre 6.62—6.67 Káposztarepcze aug.—szept. 12.25—12.35, szept.—okt. 12.35—12.45. S­z e s z. Az üzlet pangása egyre tart. Készáru változatlanul jegyezvék 23.B/8—237/g forinton. Stettin, ápril 30. Terményvásár. Búza ápril-május­­ra 147 márka — fillér (= 9 frt 19 kr.); szept.-októberre 162 márka — fillér (= 10 frt 01 kr.). Bors ápril-májusra 129 márka - fillér (= 7 frt 97 kr.); szept.-októberre 135 márka 50 fillér (= 8 frt 37 kr.). Kepczeolaj ápril-májusra 42 márka 50 fillér (= 26 frt 27 kr.); szeptember-októberre 44 márka 50 fillér (= 27 frt 51 kr.). Szesz kész szállításra 35 márka 30 fillér (= 21 frt 82 kr.) ; ápril-májusra 35 márka 80 fillér (= 22 frt 13 kr.); június-júliusra 36 márka 80 fillér (= 22 frt 75 kr.) július-augusztusra 38 márka 80 fillér (= 24 frt 8 kr.). Átszámítási árfolyam: 100 márka = 61 frt 80 krral. Köln, ápril 30. Terményvásár: Búza májusra 17 márka 20 fillér (= 10 frt 63 kr.) ; augusztusra 17 márka 50 fillér (= 10 frt 81 kr.). Bors májusra 13 márka 10 fillér (= 8 frt 09 kr.); augusztusra 13 márka 40 fillér (= 8­27 kr.). Kep­czeolaj (hordóstól) kész szállításra 22 márka 20 fillér (= 13 frt 72 kr.) ; májusra 22 márka 1 fillér (= 13 frt 60 kr.). Átszámítási árfolyam : 100 márka = 61 frt 80 krral. Páris, ápril 30. Terményvásár: Búza folyó hóra 21 frk 25 címe (= 10 frt 68 kr.); májusra 21 frk 40 címe (=­­10 frt 75 kr.); májustól 4 hóra 22 frk 10 címe (= 11 frt 11 kr.); julius-augusztusra 22 frk 60 ctme (= 11 frt 36 kr.). Liszt 12 márkás­ folyó hóra 46 frk 75 ctme (= 14 frt 80 kr.) májusra 47 frk 30 ctme (= 14 frt 96 kr.) ; májustól 4 hóra 48 frk 10 ctme (= 15 frt 20 kr.); julius-augusztusra 48 frk 60 ctme (= 15 frt 36 kr.). Kepczeolaj folyó hóra 54 frk 75 ctme (= 27 frt 52 kr.) ; májusra 55 frk — ctme (= 27 frt 64 kr.) ; májustól 4 hóra 55 frk 75 ctme (28 frt 01 kr.);­­ utolsó hóra 57 frk 75 ctme (= 29 frt 03 kr.). Szesz folyó hóra 45 frk — ctme (= 24 frt 72 kr.) ; májusra 45 frk 75 ctme (= 25 frt 09 kr.) ; májustól 4 hóra 46 frk 50 ctme (= 25 frt 47 kr.) ; utolsó 4 hóra 46 frk 75 d­me (= 25 frt 60 kr.). Átszámítási árfolyam : 100 frk = 50 frt 25 krral. Berlin, áprils 30. Terményvásár. (Z­á­rl­a­t.) Búza ápril-májusra 153 márk­a fillér (= 9 frt 45 kr.); szeptember októberre 161 márka 25 fillér (= 9 frt 97 kr.). Bors ápril­májusra 132 márka 25 fillér (= 8 frt 17 kr.); szeptember­októberre 138 márka — fillér (= 8 frt 52 kr.). Zab ápril­­májusra 128 márka 25 fillér (= 7 frt 93 kr.); május-júniusra 128 márka 25 fillér (= 7 frt 93 kr.). Bepczeolaj ápril-májusra 42 márka 70 fillér (· 26 frt 39 kr.); szeptember-októberre 44 márka 70 fillér (= 27 frt 63 kr.). Szesz ápril-májusra 36 márka 90 fillér (= 22 frt 81 kr.) ; augusztus-szeptemberre 39 márka 20 fillér (= 24 frt 24 kr.). Átszámítási árfolyam : 100 márka = 61 frt 80 krral. Boroszló, ápril 30. Terményvásár: Búza 15 márka 90 fillér (= 9 frt 83 kr.). Bors 13 márka 80 fillér (= 8 frt 52 kr.). Zab 20 márka 20 fillér (= 12 frt 48 kr.).Kepcze — márka — fillér (= — frt — kr.). Szesz 33 márka 70 fillér (= 20 frt 83 kr.). Tengeri 13 márka 30 fillér (= 8 frt 21 kr.). Búza ápril-májusra..............147 márka — fillér. 146 márka — fillér. „ szept-októberre...............162 ., — „ 162 „ — „ ROZS ápril-májusra..................129 „ — „ 128 „ 50 „ „ szept-októberre...............135 „ 50 „ 133 „ — „ KDÉN. Búza májusra.................... 17 márka 20 fillér. 17 márka 10 fillér. „ júliusra....................... 17 „ 60 „ 17 „ 50 „ Rozs májusra.................... 13 „ 10 „ 13 „ 10 „ „ júliusra....................... 13 „ 40 „ 13 „ 50 „ 5 aranyat. M­a­z­á­r József budapesti műkertész Cac­­tus-gyűjteményért broncz oklevelet. Jegyzőkönyvi el­ismerést nyertek a következő versenyen kívül álló ki­állítók : Zichy Ferencz gróf, D­e­n­g­­­e­r Antal, kir. magy. egyetemi növénykert, Feich­­t­i­n­g­e­r József 6., II. osztály. Élővirágokból összeállí­tott kézimunkák. Szelnár József virágkö­tési munkákért arany oklevelet és Wenckheim Rezső gróf dijat 5 aranyat. Ocker Károly ezüst oklevelet és az állami díjból 2 aranyat. Mühle Vilmos ezüst oklevelet és az állami díjból 2 aranyat. Seyder­heim Irma ezüst oklevelet és az állami díjból 1 aranyat. Huszerik Pál sz.-fehérvári kertész ezüst oklevelet. G i 11 e m o t Sarolta broncz oklevelet. III. osztály. Konyhakertészet. Buda­pesti gyermekmenhelyegylet istvántelki kertészképző intézete áttelelt és szabadban tenyész­tett fajokért arany oklevelet és a fővárosi dijat 10 aranyat. N­o­n­a János budapesti konyhakertész idei korai termelésért aranyoklevelet és a vendéglősök diját 50 frankot. Hey­kai Ede áttelelt zöldségért arany oklevelet. Zichy Béla gr. lengyeltóti kerté­szete hajtatott zöldségért arany oklevelet. M­a­z­á­r József zöldségneműekért ezüst oklevelet és Emich Gusz­táv diját 5 aranyat. Szabó Ferencz budapesti mű­kertész gombatenyésztésért ezüst oklevelet és Krona­­wetter diját 3 aranyat. Hausknecht Jakab bu­dapesti konyhakertész idei korai termelésért ezüst ok­levelet és Mauthner Ödön diját 5 aranyat. L­é­g­­r­á­d­y Károly spárgáiért ezüst oklevelet és Elked Antal diját 5 aranyat. M­e­s­z­l­é­n­y­i Pál velenczei kertészete melegágyi termékekért ezüst oklevelet. N­i­r­s­c­h­y János karfioljáért ezüst oklevelet. IV. osztály. Gyümölcskertészet. Spie­gels. Budapesten áttelelt gyümölcsért aranyokleve­let és a vendéglősök diját 50 francot. Id. Petz Ármin Budapesten jól választott idomított gyümölcs­fákért arany oklevelet és 50 franc dijat. Kovács József bátorkeszi áttelelt gyümölcsért aranyoklevelet és Spiegel S. dijat 50 francot. Budapesti gyer­mekmenhelyegylet szamóczákért ezüstokleve­let és a fővárosi dijat, 5 aranyat. Kehrer Károly Versecz, különféle fajta almák és körtékért ezüstok­levelet és Elked Antal dijat 5 aranyat. F­i­l­e­p Albert Vármező, áttelelt almákért ezüstoklevelet. W­e­i­n­i­n­­g­e­r Mária Duna-Almás, áttelelt almákért ezüstok­levelet. Gottschlig József Budapest, spárgáért ezüstoklevelet. Unger Béla T.-Tótfalu, áttelelt gyümölcsért ezüstoklevelet. V. osztály. Kertészeti eszközök és be­rendezések. Mauthner Ödön Budapest fake­­verékeiért arany oklevelet. Puchs Emil Budapest, földnemek mintaszerű felhasználásáért ezüst oklevelet és a fővárosi dijat 5 aranyat. Weilbich Antal Budapest, olló ollóért 60 franc elnöki dijat és kerté­szeti egyéb eszközökért ezüst oklevelet és az állami díjból 2 aranyat. Kutschera György Budapest, kertészeti eszközökért arany oklevelet. G­e­i­t­n­e­r és R­a­u­s­c­h Budapesten szerszámokért ezüs oklevelet és az állami díjból 4 aranyat. Ziegler Krisztina Budapest selyem-mandhettákért ezüst oklevelet és az állami dijból 2 aranyat. S­p­i­e g­e­l S. szerszámokért ezüst oklevelet. Buchwald S.Budapest,pavillonért ezüst oklevelet. — Jegyzőkönyvi elismerést kapott Schwarz Antal Budapesten.__________________ Külföldi terménytőzsdék tegnapi és mai árjegyzéseinek összehasonlítása. BERI.IV. Ápril 30. Ápril 29. Búza ápril-májusra..................153 márka — fillér. 153 márka 75 fillér „ szept.-októberre...............161 „ 25 „ 161 „ 25 „ ROZS ápril-májusra..................132 „ 25 „ 132 „ 50 „ „ szept.-októberre...............138 „ — „ 138 „ — „ Zab ápril-májusra..................128 „ 25 „ 128 „ 75 „ „ szept.-októberre...............128 „ 25 „ 128 „ 75 „ STETTIN. PARIS. Búza folyó háza................. 21 frank 25 címe. 21 frank 25 címe „ májusra....................... 21 „ 40 „ 21 „ 30 „ „ májustól 4 hóra............ 22 „ 10 „ 22 „ 10 „ „ julius-augustusra .... 22 „ 60 „ 22 „ 60 „ Liszt folyó hóra................. 46 „ 75 „ 47 „ — „ „ májusra....................... 47 „ 30 „ 47 „ 50 „ „ májustól 4 hóra . . . . 4* .. 10 „ 48 „ 30 „ „ julius-augusztus............ 48 „ 60 „ 48 „ 80 „ A tavaszi virágkiállítás kitüntetései. Az orsz. magy. kertészeti egyesület által rende­zett tavaszi virágkiállítás juryje által odaítélt kitün­tetések és dijak hivatalos sorozata a következő: I. osztály. Nyíló virágok és más dísz­növények. Szelnár József budapesti mű- és kereskedelmi kertész, pálmákért a fővárosi dijat 20 aranyat és arany oklevelet; melegházi növényekből összeállított csoportért az elnöki dijat 20 aranyat és egy csoport rá szintért Aigner Ferencz dijat 5 ara­nyat. Ocker Károly budapesti mükertész 50 darab különféle fajú Caladiumért aranyoklevelet és az állami díjból 12 aranyat, Seyderheim Ernő Azaleákért aranyoklevelet és József főherczeg diját 10 aranyat, Coniferákért dr. Samassa érsek diját 5 aranyat, piaczi növényekért Mauthner Ödön diját 5 aranyat, G i 1 1 e m o t Vilmos Budapesten, virító rózsa­tövekért arany oklevelet és Mauthner Ödön dijat 5 aranyat. N­á­d­a­s­d­y Ferencz gróf nagy­ladányi kertészete Coniferákért aranyoklevelet. Mühle Vilmos temesvári mükertész Cyclamen csoportért arany oklevelet. Reichsthaler János pozsonyi mükertész Coniferákért ezüst oklevelet és Emich Gusztáv diját 5 aranyat. Ocker Ferencz Budapes­ten, virító rózsatövekért ezüst oklevelet és Nádasdy Ferencz gr. diját 5 aranyat. Hey­kai Ede pápai uradalmi főkertész Coleus gyűjteményért ezüst okle­velet. N­i­r­s­c­h­y István pozsonyi műkertész piaczi növényekért broncz oklevelet és Mauthner Ödön dijat, tek. Üldözni kezdtük őket, mert állást foglaltak, igy aztán végleg megfutamodtak. Vesztettek vagy negy­ven halottat és sebesültet, míg nálunk két ló kapott sebet«. .. Több támadást nem tettek az emberek, dékán­nál jobban dúlt a szakadó esővel párosult vihar, mely­nek hideg lele olykor-olykor valóságos hóvihart rög­­tönzött. Az expeditio visszatért Czájdámba a rakodó helyre. Ezzel befejeződött a második és legérdeke­sebb szaka. * * * Czájdámból az expeditio Gasz nevű sós tóhoz indult, hogy ott új lerakodót állítva föl, Tibet felé kirándulásokat tehessen, s egyszersmind felkutassa a Lob-nor nevű tóhoz vivő utat. A kirándulás főleg a Közép-Kün-lün hegylánczban több, érdekes fölfede­zésre vezetett. Ennek a hegyláncznak csomópontját ké­pezi a 6000 métert meghaladó Csin-ri nevű, örökös hó­tól koszorúzott hegycsoport; tőle keletnek vonul a Marco Polo, vele egyenközűen a Goranga, Dzuchá, Torki és más hegylánczok egészen a Burkhan-Budd­háig. A Dsin-ritől éjszak-nyugatnak húzódó hegylán­­czot Przsevalszkij Amerika felfedezőjének nevéről Kolumbus hegyláncznak keresztelte; a Kolum­­bust az Altan-sággal összekapcsoló hegyláncz a Moszkovszkij (moszkvai), legmagasabb csúcsa a »Kreml« nevet nyeré. A Dvii­ritől egyenest nyugatra tartó s kellőleg át nem kutatott hegyláncznak a ke­­resztségben Zagadocsnoj (Rejtélyes) név jutott, legmagasabb csúcsa a SapkaMonomacha (Mo­­nomach sapkája) díszes nevet nyerő. 1885-ben január végével vége szakad a kirán­dulásoknak s az expeditio a Gasz mellől a Lob-norra vonult. Mikor ezt a környéket a híres Marco Polo a XIV. században felkereste, itt Lob nevű város állott; az ő lakosságának csak töredéke, mintegy négyszáz lélek él itten nádvityillókban. Április 1-én elhagyják a Lob-nort és egy hó­nap múlva a Csercsen-darja mentén elterülő Cser­­csen-hárba érkeznek. A Lob-nortól kezdve keleti Turkesztánba jutottak az utazók. Ennek három faj­tájú lakossága van, u. m. a mácsin, az ardbal vagy kasgeri és a c­urászan. A csercseni vázba s a Keri-vázba vivő után egy hegylánczot »Ruszkij«-nak (orosz) elnevez Przse­valszkij és a Kéri folyóhoz közel, gulaszerüleg ki­emelkedő mintegy 7000 m. csúcs a »Szabaditó czár hegyes nevét nyeri. Minthogy 1871-ben egy Lá­dákból kiinduló pundit eljutott Tibetbe, Przse­valszkij is meg akarta járni az általa hasz­nált utat , úgy jutni be vágyainak Mekkájába; csakhogy a chinaiak sem aludtak ám, és suttyomban olyan szépen szétromboltatták a hidakat és eltorla­szolták az ösvényeket, hogy a bejutás lehetetlenség volt. A bejutás megkisértetett, de mint mondom, eredménytelenül; annyi haszna mégis volt a tudo­mányra, hogy egy hegysor megkapta a »Keri«-hegy­­láncz nevet. Különben is a chinaiak sok borsot tör­tek az utazók orra alá. Egy helyen a helyi főnök nagy előzékenységgel fogadta az utazókat, kiket aztán merőben compromittálás kedvéért végig kalauzolt a szegény helybeli lakosság sze­­mefényén, verítékes fáradalmak árán megmun­kált termő­földén. Látva e turpisságot, Przse­valszkij, a­ki sok évi középázsiai utazása alatt azt a gyakorlati meggyőződést szerezte, hogy a­mely utazó boldogulni akar ezekben a kietlen országok­ban és ezen vad lakosságnak közepette, annak pénz csörögjön a zsebében, fegyver villogjon a kezében, maga pedig ezzel is, azzal is imponálni tudjon a föld népének — mondom, ez a katonautazó, hogy katonai műszóval éljek, karóhoz »kiköttette« a főnök uramat és segédjét és addig tartotta ilyen állapotban, míg a helyi lakosság rimánkodásai meg nem lágyítot­ták szivét. Przseválszkij szerint a chinaiak ellen itt oly nagy az elkeseredés, hogy készek fellázadni, csak ve­zérül legalább egy kozákot kapjanak. Ohotánban a chinai katonák megverték az ex­peditio mongol tolmácsát, Przsevalszkij a várba kül­dött tizenkét embert, kik dalolva vonultak el az ut­­czákon és a kormányzó ablakai alatt ütöttek tanyát, csakhogy bebizonyítsák a chinaiak, hogy nem félnek tőlük.1885. évi november 10-én kiléptek a chinai bi­rodalom területéből s Karakol városba érve befeje­ződött a negyedik középázsiai expeditio is, mely két évig tartott. Részletes és kimerítő tudósítást csak az adatok feldolgozása után várhatunk. A tábornokká elő­léptetett Przsevalszkij Szentpétervárott és egye­bütt tartott felolvasásaiban is csak vázlatos képet nyújtott útjáról. Annyit tudunk,­­ hogy az expeditio munkálatát a következő tárgyak képez­ték : térképezés, földrajzi szélesség és hosszúság meg­határozása, barometri­us magasságmérés, meteoro­lógiai megfigyelések, állatok, növények, ásványok gyűjtése, naplóvezetés, ethnographiai kutatások és egyes kiváló pontok és alakok lerajzolása. * S mi lesz ezután! A most negyvenhat éves Przsevalszkij megelégszik-e eddigi babéraival, vagy újabbak szerzésére fogja szentelni idejét továbbra is ? Legyen szabad tulajdon szavaival felelnem, melyekkel harmadik útjáról szóló művét végezi, jelesül: »Méla busongás száll meg, valahányszor a hazatérés örömei­nek első fellobbanásai elszálltanak. És minél tovább fut az idő a mindennapi élet közepett, annál erősebb és erősebb az a hit, akárcsak valami feledhetetlent, becsest és Európában fel nem találhatót hagytam volna oda Ázsia messze sivatagjain, úgy van, ezek­ben a sivatagokban igazán van kizárólagos boldog­ság — a vad, korlátlan, majdnem tökéletes szabad­ság és igazság. Az utazó civilisált vademberré válik és érdeli az emberi fejlődés szélsőségeinek legjobb oldalait, egyszerű és kedélyes voltát a vad, tudomá­nyát és ismereteit a civilisált életnek. A rátermett utazót roppantul vonzza a benyomások naponkinti váltakozása, az újság sokasága és a tudomány hasz­nának tudása. A testi fáradalmakat pedig, ha egy­szer elmúltak, könnyen feledi az ember, és még erő­sebben ecsetelődnek emlékezetében a siker és szeren­cse pillanatai. Ezért nem feledheti a hivatott utazó a maga utazásait a további lét legkedvezőbb viszonyai köze­pett sem. Éjjel-nappal szemei előtt fognak lebegni a szerencsés múlt képei, és csalogatni őt: vesse el a ci­vilizált élet nyugalmát és kényelmét, és cserélje fel a fáradságos, koronkint barátságtalan, de azért függet­len és dicső utazó élettel.« CSOPEY LÁSZLÓ. * * * hTr­e­k. Április 30. — Mai számunk mellékletének tartalma a követ­kező : Besztercze-Naszódmegye és a magyar nyelv. (Irta : dr. Havas Gyula.) — Tárcza: Munkácsy „Mozartija. (Irta: Keszler József.) — Egyesületek és társulatok. — Fővárosi ügyek. — Törvényszéki csarnok. — Közgaz­daság . A kolozsvári ipartanműhelyek. — Közlemények. Halálozások Budapesten. — Naptár. — Színházak. — Az udvar Budapesten. A király ő felsége, mint halljuk, ma délután külön kihallgatáson fogadta Tisza Kálmán miniszterelnököt, a­ki Pauler minis­ter halálát tudatta ő felségével. Délután 5 órakor ő felsége kikocsizott a városligetbe s anélkül hogy ki­szállt volna kocsijából, közel egy órai sétakocsizást tett, mire visszatért a királyi váriakba. Ő felsége, mint a »Pester Lloyd« jelenti, a legutóbb tartott szemle alkalmával Edelsheim- Gyulai báró főhadparancsnok lovassági tábornok előtt legnagyobb megelégedésének adott kifejezést a helyőrség katonái jó kinézése, erős maguktartása és ügyes elvonulása fölött, s elrendelte, hogy ez a szemlé­ben részt vett csapatoknak tudtul adassék. A leg­felsőbb elismerést a csapatokkal napiparancsban kö­zölték. Erzsébet királyné ma délelőtt Schulek Vilmos egyetemi tanárt fogadta, a­ki ő felségének szemba­jára nézve azon örvendetes jelentéssel szolgált, hogy az öt-hat nap múlva teljesen elmúlik. Gizella főherczegnő ma újból megjelent a né­met színházban és végig nézte a »Fedora« előadását. — József főherczeg a »Szegény beteg gyermek­­egyesületnek«-nek pártoló tagja lett és nagyobb pénz­adományt küldött Tabódy József cs. k. kamarás, egy­leti elnökhöz. — Személyi hirek. Orczy Béla báró ő felsége személye körüli miniszter Budapestre érkezett. — Szilágyi Dezső országgyűlési képviselő ma délután 2 órakor londoni utjából vissza érkezett a fővá­rosba. — Korizmics Antal curiai biró, ki több éven át mint a kairói nemzetközi bíróság tagja működött, 40,000 franc évi fizetéssel az alexandriai nemzetközi felső bíróság (cour d'appel) tagjává fog kineveztetni. E bíróság előtt a tárgyalások franczia és olasz nyel­ven, a szóbeliség és közvetlenség elvei szerint folynak. — Dr. Medveczky Frigyes a budapesti tud. egye­temen a bölcsészet nyilv. rendkívüli tanára, nyilvános rendes tanárrá léptettetett elő. Ez előléptetés megelégedésére szolgálhat a tan­ügy minden barátjának, mert Dr. Medveczky, a ki a »Nemzet« olvasói előtt bizonyára előnyösen ismere­tes, — nem csak tanári hivatása körében, de az iro­dalomban is, kiterjedt szakmája egész terén s a rokon államtudományokban oly kiváló irodalmi tevékenysé­get fejtett ki, mely nemcsak a haza szakköreinek,hanem a külföldnek s különösen Németországnak figyelmét is magára vonta. Dr. Medveczky a Theresianum nö­vendéke volt s azután hosszabb ideig külföldi egyete­meken folytatta tanulmányait. E körülmény köze­lebb hozván őt a német tudományos literaturához, — melynek számos jelesével személyes összeköttetésbe is lépett, — első munkáit mind német nyelven irta, job­bára Bärenbach írói név alatt. Önálló művei közül megemlítjük a következőket: »Prolegomena zu einer anthropologischen Philosophie«, továbbá »Gedanken über die Teleologie in der Natur«,»Herder als der Vor­gänger Darwin’s« stb., újabban adta ki: »Die Sozial­wissenschaften« czímű terjedelmes munkáját s a kö­vetkező nagyobb értekezéseket: »Adalék a tulajdon történeti elméletéhez«, »A társadalmi elméletek az ó­korban«, »Spencer Herbert Ethikája« stb. stb. Mind e munkákba modern philosophiai buvárlat mód­szereit követik s határozott tudományos becscsel bír­nak, nem mint bölcseleti tanok compendiumai, hanem mint önálló tanulmány és vizsgálódás szüleményei. Mint magántanár dr. Medveczky különösen egy Kant felől tartott egyetemi értekezés által vonta magára a figyelmet; 1882-ben neveztetett ki rendkívüli tanárrá s azóta különösen a seminaristicus oktatásnak egye­temünkön meghonosítása érdekében működött s e kérdést külföldi kiküldetésén is tanulmányozván, fe­lőle kimerítő jelentést terjesztett a miniszter elé. Medveczky egyike a budapesti egyetem legifjabb ta­nárainak, kinek működésétől az eddigiek után ítélve, valóban szép eredményeket várhatunk. — A magyar jogászegylet a mára kitűzött ülést határozatlan időre elnapolta. — Az országos gyógyszerészegylet, mint egy kőnyomatos lap írja, elhatározta, hogy illetékes helyen lépéseket fog tenni, hogy a gyógyáruk eladá­sára nem jogosított egyének ellenőrzésére nem a főorvosok, vagy kerületi orvosok, hanem külön e czélra kinevezendő gyógyszerészek legyenek hivatva, kikre egyúttal a gyógyszertárak évenkénti megvizs­gálása és egyéb­ idevágó törvényes intézkedések végrehajtása is bízva legyen. Ezek értelmében min­den megyében bizonyos kerületekre az orsz. gyógy­szerészegylet ottani járásigazgatója, vagy ha ez nem lakik a kerületben, annak ajánlata alapján gyógy­szertár tulajdonosok volnának kinevezendők, a­kik szigorúan felügyelnének a gyógyáruk elárusitására, ez irányban a gyógyszerészek érdekeit megvédenék s esetleges panaszok felvételére, azok alaposságának kikutatására és orvoslás végett illő helyre való fel­­terj­esztésére jogosítva volnának. — A magyar földrajzi társaság lakomája. A fő­városunkban időző Ujfalvy-pár tiszteletére rende­zendő lakoma f. évi május 1-én (szombaton) fog a »Nemzeti szálloda« földszinti külön éttermében meg­tartatni. A lakomán részt venni óhajtók (társasági tagok vagy vendégek) a lakoma napján estig a neve­zett vendéglő kapujánál kitett ívre feliratkozhatnak. A lakoma kezdete esti 71/2 óra. Egy-egy teríték ára 2 frt 50 kr. — Időjóslat május hóra. Egy bécsi lap közle­ménye nagyon szomorú időket jósol a legszebb hó­napra. Május elején északi légáramlat lesz, hűvös, némileg viharos is.­z­ ikén hűvös idő, az Alpesek kö­zött havas esővel; 10—12. északi légáramlat, külö­nösen Észak Európában s valószínűleg Olaszország­ban is (kóra) 12-ikén eső, hó; 15—20. jelentékenyen hűvös idő, talán éjjeli fagygyal; 22—28. tartós és állandó hőmérsék emelkedés. A hó legvégén ismét eső és apadása a hőmérséknek. Általában a hó nagy ré­szét hűvös időjárás fogja betölteni, gyakori esővel és hóval, míg vége felé, valószínűleg heves zivatarok árán a hőmérsék ismét fölemelkedik, és a két véglet kiegyenlítődik. — Szerencsétlenség. Az üllői úti négykrajczáros omnibuszon ment Tegez Gyula főv.­adóbiztos beteg neje tegnap d. u. az orvoshoz a múzeum-köruton. Mi­dőn le akart szállni, a kocsi vezető túl hamar bittyen­tett, a kocsis a lovak közé vágott s Tegezné hanyatt esett a földre. Haza vánszorgott a saját lábain, de félóra múlva otthon meghalt. Holtteste törvényszéki bonczolás alá kerül. A vizsgálat, melynek megejtésére a kapitányság Gervasinszky Boldizsár rendőrtisztvi­selőt küldte ki, folyamatban van. — Vígjátéki vég. Egy párisi vendéglő külön ét­kezőjében érdekes vígjátékba való jelenet folyt le. Egy úr meghívta valamelyik színház kardalosnőjét a vacsorára, a­mint az Párisban néha meg szokott történni. A kisasszony elfogadta a meghívást, azon föltétel alatt, hogy magával viszi mamáját is. Az úr helyetlenül bár, de belenyugodott a föltételbe, azon reményben, hogy majd megszabadul a fölösleges tár­saságtól annak idején. Neki láttak hát a vacsorának becsületes igyekezettel s a pezsgő vidámitó hatása mellett a gavallér már azon töprengett, hogy mikép szabaduljon a mamától, midőn a mama hozzáfordul s szeretettel suttogja fülébe: »Nem kellene haza kül­denünk a kicsikét?« A gavallér hirtelen elájult erre a mondásra, s a­mikor fölocsúdott, akkor rávigyorgott egy szörnyen hosszú­­ számra. — Halálozás. Nyitray Mátyásné szül. Ten­­geri­ek Judith ma délután 47 éves korában el­hunyt. — Harcz a sáskajárás ellen. Sáskák pusztítot­tak márczius végén Bagdad város környékén. A pusz­tító állatok oly nagy mérvben lepték el a környéket, hogy az egész termés elveszettnek látszott. Ennek következtében a főkormányzó, Hydajat pasa paran­csot adott, hogy minden hét éven felüli ember, nem és osztálykülönbség nélkül a kártékony bogár pusztítá­sában tartozik részt venni. Még a tisztek és papok is kénytelenek voltak az irtóháborúban részt venni, s csakis a súlyos betegek képeztek kivételt. Minden embernek 21­ 2 kiló sáskát kellett esténkint beszállí­tani. A pusztító hadjárat 10 napig tartott.­­ A veszett eb­tárások ügyében a belügymi­niszter már korábban felhívta a törvényhatóságokat, hogy szigorúan ügyeljenek az ebtartási szabályok pontos megtartására s a­hol ilyen hatósági szabály­zat nem volna, haladéktalanul gondoskodjanak annak megalkotásáról. Minthogy pedig az utóbbi időben az elmarási esetek még sűrűbben fordultak elő, a mi­niszter egy újabb körrendeletben felhívja a hatósá­gokat, hogy a tett intézkedésekről hozzá mielőbb részletes jelentést terjeszszenek fel. — Operabál. A magyar királyi operaházban május 6-án álarc­osbál fog tartatni, mely okból a csütörtöki operaelőadás péntekre május 7-re lesz áttéve. — A műtárgyak meghamisítása ellen Bardoux törvényjavaslatot nyújtott be a franczia senatushoz, mely szerint a műtárgyak meghamisítói, — eltekintve a kártérítés kötelezettségétől, — 16 franctól 3000 francig terjedhető pénzbüntetésre ítéltessenek el. A ja­vaslat egy kérvény következménye, melyet Franczia­­országnak sokfélekép megkárosított művészei intéztek a képviselőházhoz aláírásuk gyakori meghamisítása folytán. — Ellopott ruhaneműek. Splényi Ödön báró, a titkos rendőrség főnöke, jelentést tett a központi rendőrségnél, hogy a következő ruhaneműek lopatt­ak el: 2 darab egyforma plyche köpeny, vörös kelmével bélelve, hozzátartozó 2 darab karmantyúval, értéke 250 frt, 1 db. uszályos fekete bársony ruha gyöngy­gyel, értéke 300 frt, 1 kék selyem ruha, értéke 200 frt, 1 ritka színű selyemruha, értéke 300 frt, 1 fehér színű selyem brocat ruha, értéke 350 frt, 1 fehér cadimir csipkével ékített reggeli ruha, értéke 150 forint. — Szerencsétlenség a bányában. Brüsselből távirják az »Extrablatt«-nak.­­ Borzasztó szerencsét­lenség történt a lefolyt acharleroi-i kőszénbá­­b­a­n. Ott, hol a lázongások következtében oly gazdag aratása volt a halálnak, most újból elemi csapás vitt véghez pusztításokat a munkájok köz.Oly. Reggel fele iszonyú robaj rázkódtatta meg a levegőt. Ezt a dur­ranó jég felrobbanása okozta, aminek következtében két munkás szörnyet halt, húsznál töb­be­t p­e­di­g s­ú­ly­o­s­an megsérülve vittek el a helyszínéről. A szerencsétlenül járt csa­ládok jajveszékelése szívszaggató. — Nagy gyárégés volt ma Brestonban, nem messze Nottinghamtól. Egy ottani nagy csipkegyár teljesen leégett. A kárt negyed millió font sterlingre (2 és fél millió frt) becsülik. A gyár felszerelése mel­lett az összes csipkekészlet a lángok martaléka lett. A tűzvész következtében közel ezer munkás ma­radt kenyér nélkül.­­ A megmart nagykőrösi gyermekek és a Buda­pesten megmart Kovács József pinczér, dr. Szabó Mihály nagykőrösi főorvos vezetése alatt húsvét má­sodnapján Párisba érkeztek Pasteur gyógyintézetébe, hol még aznap délelőtt fél 12 órakor, tehát 24 napon belül, beoltották őket. Megemlítendőnek tartjuk, hogy Bécsben dr. Szabónak, az osztrák államvasutak főigazgatóságánál sikerült hat személy számára — ide nem értve Kovács Józsefet — Ausztria határáig Buchsig és vissza harmadosztályú szabadjegyet ki­eszközölni. — A görög nevek írása. Az orsz. közoktatási tanács kimondta, hogy a görög tulajdonneveket az eredeti írásmód szerint kell irni. Eddig az volt az ál­talános szokás, hogy a görög neveket a római ortho­­graphia szerint kel­rni s az írók közül csak elenyésző kisebbség írta azokat az eredeti írásmód szerint. A görög írásmódot hasonlítsuk össze a római helyesírás­sal (melyet zárjel között közlünk) s a következő elté­réseket látjuk: Aigani tenger (aegaei t.), Aigyptos (Aegyptus), Aineias (Aeneas), Aisopos (Aesopus), Aitia (Aetia), Aeogeias (Augias), Baiai (Bajae), Boiotia (Boytia), Daidalos (Daedalus), Eirenaios (Irenaeus), Epikoyros (Epikurus), Evaggelion (Evan­gelium), Europe (Fucopa), Eukleides (Euclides), Euripedes (Euripides), Haimos (Haemus), Heilotes (Helotes), Iphigeneia (Iphigenia), Khimaira (Chi­­maera), Kroisos (Croesus), Lailaios (Laelaes), Loyki­­anus (Lucianus), Lykourgos (Licurgus), Maysoleion (Mausoleum), Moisia (Moesia), Moyseion (Museum), Neilos (Nílus), Noymidia (Numidia), Oidipoys (Oedi­­pus), Orpheus (Orpheus), Peiraideus (Piraeus vagy Pireus), Plataiai (Plataea), plataiani polgár (pla­­taeai p., phaiakok (phaeakok), Phaedias (Phidias), Ploytos (Plutus), Rhaitia (Rhaetia), Seilenos (Sile­­nus), Seirenes (Sirenes), Soyidas (Suidas), stb. Az orsz. közokt. tanács e határozata ellen, hellenistánk, Télfy Iván is felszólal s azt nagyon károsnak tartja, a mennyiben a görög nevek írásában már most is meg­levő nagy zavart még nagyobbá teszi. — A mostoha, Bach Teréz 28 éves hajadon varrónő, tegnap este a gyár-utcza 5. számú házban mostoha anyjával, midőn épen lefeküdni készültek s a lámpát eloltották, összeszólalkozott. A mérges mostoha fenyegetésül egy kést kapott fel az asztal­ról, mire a leány azt hívén, hogy meg akarja támad­ni, rávetette magát, s dulakodás közben a kés bal kezét oly súlyosan megvágta, hogy kórházba kellett mennie. — Véres verekedés volt Húsvéthétfő éjjelén Nagy Tétény pestmegyei községben. A falusi legé­nyek a kocsmában összeszólalkoztak s csakhamar botra került a dolog. Reich József és Nagy Lajos életveszélyesen megsérültek. — Tüzvizsgálat. Tegnap este tartották meg az Árpád-utczai Strobener-ház zsákraktárában a tüz­­vizsgálatot. A bizottság constatálta, hogy a tűz gon­datlanságból eredt, a mennyiben a kéménynek a zsák raktárba szolgáló nyílása nem volt jó elzárva és az innen kipattanó szikrák az ott fekvő zsákokat meg­ Irodalom, szinház és művészet. — A nemzeti szinház ma esti újdonságát az új német irodalom szolgáltatta. Czime: »Egy csepp méreg« ; szerzője Blumenthal Oszkár, kinek drámaírói tehetségéhez már régebb óta nagy remé­nyeket kötnek a németek ; joggal is, mert Blumenthal valóban bír a vígjátékiráshoz szükséges tehetségek egyik legelsőjével, a helyzet komikuma iránt való érzékkel. De ezenkívül a párbeszédet is szellemesen tudja vezetni és elmés részletekkel fűszerezni. A »Csepp méreg« nagy feltűnést keltett Németország­ban. A­hol előadták, mindenütt tetszett. Nálunk is határozott sikert aratott. De mondhatjuk, hogy kitű­nően is volt előadva; egy hatásos részlete sem ve­szett el. A jó fordítás a pointekben gazdag dialógus­nak teljesen eleget tett, az előadás pedig a szerző­nek minden intenzióját érvényre emelte. Az első női szerepet Wahlberg Hertháét P. M­á­r­k­u­s Emilia ját­szotta jó ízléssel, elegantiával, a szerep társalgó ré­szében és kellő bensőséggel, erőteljes szenvedélylyel ott, hol a szerep a komolyabb dráma határait érinti. Az ilyen része e szerepnek a harmadik felvonás egyik nagy jelenete (Hertha és Mettenborn), melyben P. Márkus asszony rendkívül nagy hatást tett. Tapsol­ták nyílt jelenetben és kihívták felvonás után hatszor. Nézetünk szerint mai alakításában legjobb az, hogy meg tudta adni a német előkelő nőnek a kellő tekintélyt és meg tudta e mellett menteni a distinguált finomságot is, mely az alakot e víg­játék keretében megilleti. G. Csillag Teréz termé­szetes kedvességgel és derült humorával ját­szotta az ártatlan és nagyon szerelmes Liddyt. Kis szerepe a darab egyik számba jövő vonzóerejét fogja képezni. Mettenborn szerepe, a legfontosabb férfisze­rep Náday-nak jutott,­­ ügyesen oldotta meg fel­adatát, különösen ami a szerep által igényelt köny­­nyedséget illeti. Az érzékenyebb mozzanatokban is hatást tett. Kár azonban, hogy nem vegyített a rové jellemébe egy csipetnyi satanismust. Egy kis démoni fűszer, — csak annyi, amennyi lehetetlenné nem te­szi a csábító későbbi megtérését, — tökéletessé tette volna a jellemet. Bercsényi (Wahlberg gróf) jól jellemezte az ősz diplomatát, ki büszke meg­adással viseli a sors csapását és szilárdságában csak annyira ingadozik, amennyire a kor megfogyasztá erejét. Birt a kellő méltósággal és az előkelőség mérsékletével. Vízvárié a darab egyik legjobb szerepe, a »Brendel báró«, mely sok finom műt igényel az alakítótól. "Vízvári ez igénynek teljes mértékben megfelelt. Előkelő és tartózkodó volt egé­szen a kimértségig, és e mellett folytonos zajos ad­-vitvágVifili tartotta a közönséget. Minden szavát megnevezték, minden távozását taps kisérte. Dicséret illeti ezenkívül Lendvaynét(Breitenbach báróné), Mihály­fit (Weidegg), S­z­a­cs­v­ayt (Wendlin­gen) és Benedeket (Bruno), kik szabatos és helyes játékukkal támogatták a főszereplőket. Az összjáték és rendezés kifogástalan volt és nagyban emelte az egész darab hatását. — Munkácsy Mihálynak »Mozart«-ját ma a többek között megszemlélte Hanfstaengel ismert müncheni fényképész, aki illetékes abban, amit kinyi­latkoztatott, hogy t. i. Mozart arczképhűsége és jel­lemzése teljesen megfelel kitűnő egykorú arczképé­­nek, mely jelenleg éppen Hanfstaengel birtoká­ban van. — Az újpesti szinház, Balassa Károly és B. Újvárosi Albert társulata május 1-én kezdi meg mű­ködését Újpesten a »Toloncz«-czal. Az igazgatótár­sak, a­kiknek Újpest téli állomásukká vált, azon kö­rülmény által biztatva, hogy a lefolyt télen a társulat szép pártolásban részesült, a magasabb igényeknek is megfelelő, dráma, népszínmű és operette társulatot szerveztek. — Oselio Gina k. a. a m. kir. operaház mezzo­­sopran primadonnája, ki pár hét előtt Londonban nagy tetszés közt énekelt, május első hetében fog először fellépni mint Azucena a »Troubadour«-ban. Ugyanez alkalommal Eleonórát Wilt Mária, Mau­­ricot Mierzwinsky, Linát Bignio fogja énekelni. — Az »Osztrák-magyar monarchia írásban és népben.« A Rudolf trónörökös védnöksége alatt meg­jelenő nagy népismer mű Magyarországot tárgyaló részéből, most jelent meg a 3. füzet. E füzet Magyar­­ország történetéből az Árpád-házi királyok korának folytatását és végét s a vegyes házbeli királyok korá­nak kezdetét Róbert Károlyig tartalmazza, Szabó Ká­roly jeles történetírónk tollából, ép oly világos, mint alapos és tömör előadásban. A füzet dúsan van il­­lustrálva azon korból fennmaradt legérdekesebb em­lékeink rajzaival és hasonmásaival. Szent László ki­rály legendájának azt a jelenetét, midőn a ma­gyar leányt a kun rablótól megmenti, a szé­kelyföldi fülei templomban Haszka József által fölfedezett freskó kép után Kimnach László rajzolta Benczúr Bélától öt rajz van e füzetben: a III. Béla koporsójában lelt maradványoké, középkori egyházi szerelvényeké, a zsámbéki prépostsági templom, e 13. századbeli kiváló építészeti emlékünk kiválóan szép rajza, az Árpád-korbeli fegyvereké, az Árpád-házi királyok czimere, s a vegyes házbeli királyok (cseh, bajor, Anjou, Luxemburgi, Korvin, Len­gyel-Jagelló) czimereinek csoportozata a Magyarországé körül. Az e füzetben tárgyalt korból fennmaradt kevés számú egykorú emlékek közül királyaink pecsétjeit: a Kálmánét, II. Gejzáét, III. Istvánét veszszük itt hű másolatban, továbbá II. András és IV. Béla arany­bulláinak rajzát Dörre Tivadartól. A legrégibb írott magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd hasonmása mellett kiváló érdekűek a magyar királyoktól fenn­maradt latin oklevelekből bemutatott kezdő sorok, így Szent István pannonhalmi alapító okleveléből, TIT. Béla, IV. Béla, IV. László, III. András és Ró­bert Károly okleveleiből, míg egy stuttgarti codexlap hasonmásán II. András király és neje, merániai Gertrud arczképét is megtaláljuk. Mindezek vagy most vannak először közzé téve, vagy pedig újabb, tökélyesebb feldolgozásban most jutnak először a nagy közönség­ kezébe s fogalmat nyújtanak arról,hogy törté­nelmi emlékeinknek is mily érdekes és becses tárháza lesz e nagy mű, mely egyszersmind hazánk mai képét is hű rajzokban fogja fölmutatni. A díszes füzet Bu­dapesten a Révai testvérek könyvkereskedésének bi­­zományában jelent meg s ára 30 kr. gyujtották. A tűz már egész napon át lappanghatott és csak akkor gerjedt lángra, mikor az ajtó hasadé­­kaihoz közeledett. A bizottság a kárt zsákkészletben 6000 írtra és épületben 300 írtra becsülte. Az egész zsákkészlet 25.000 írtra volt biztosítva. Fővárosi krónika. Körözés. Stein Fülöp ipolysá­­gi születésű ügynök, magánlak megsértése és sikkasztás miatt lévén vádolva tartózkodási helyéről eltűnt. — Baumgarten Antal budapesti ügynök sikkasztás miatt vádolta, de megszökött. — Borbély József dévai tör­vényszéki írnok hivatali pénzek elsikkasztása után el­tűnt. Köröztetik mindhármójukat. Elhagyott gye­r­m­e­k. Varga Teréz 67 éves nő ma délután 5 órakor egy kis gyermeket vitt be a VIII. ker. kapitánysághoz ott előadta, hogy a gyerme­ket egy ismeretlen nő adta át neki, hogy míg ő a szom­szédos házból visszajön addig vigyázzon rá. Az asszony három óra hosszat várt, de mert a csecsemő átadója nem jelent meg, behozta a kapitánysághoz. A gyermek anyját nyomozzák. Szerencsétlenség. Ma este 6 órakor a li­pótvárosi bazilika állványáról egy Vittorini József nevű olasz munkás lebukott és súlyosan megsebesült. A Ró­­kus-kórházba szállították.

Next