Nemzet, 1886. június (5. évfolyam, 1348-1376. szám)
1886-06-10 / 1357. szám
— Hymen. Gruber Árpád helyettes postafőnök f. hó 5-én Orsován egybekelt Mayer Emma kisaszszonynyal. — Asztay József pénzügyminiszteri számtiszt eljegyezte Schaller Gizella kisasszonyt Esztergomban. — Keresztessy Sándor kassavárosi hivatalnok eljegyezte Paraszkay Anna urhölgyet Szabolcson. — Brubecz Gyula cs. és kir. főhadnagy május 31-én Módon oltárhoz vezette Führer Erzsébet kisasszonyt. — Hercz Dávid jegyet váltott Hegedűs Fanni kisasszonynyal Rimaszombatban. — A balassagyarmati ünnepélyek tárgyában, melyeket ott a felvidéki magyar közművelődési egyesület június 17-ei közgyűlése alkalmából a megye és város rendeznek, június 5-én Seitovszky János alispán elnöklete alatt közös értekezletet tartottak, megállapítván a vendégek fogadtatásának minden részletét. A Nyitra felől jövők elé a váczi vasúti állomáshoz, a Turócz-Zólyom (stb.) felől jövők elé pedig a losonczi állomáshoz küldetnek magánfogatok. Megérkezés Balassa-Gyarmatra 16-án szerda d. u. 5—6 óra közt lesz, s a vendégeket a város két felén felállított diadalkapuknál, küldöttség élén a városbíró Reményi Károly üdvözli. Majd előértekezlet, kirándulás a megyei gazdasági egyesület telepére; 9 órakor fényes bál, melyet a főispán gróf Gyürky Ábrahám ad a vendégek tiszteletére. 17-én reggel 9 órakor az önkéntes tűzoltóegylet díszgyakorlata; 10 órakor a megyeház nagytermében a magyar közm. egyleti közgyűlés herczeg Odescalchy Gyula elnöklete alatt; délután 2 órakor a megye közönsége által a vendégek tiszteletére rendezett közebéd, később a közintézetek megszemlélése s befejezésül népünnep a »Nyirjes« erdőben; 18-án haza utazás. A vendégek, kiknek névsorában a közügyek sok lelkes barátja nevével találkozunk, mind magánházaknál lesznek elszállásolva , a már bejelentetteken kívül azonban még új jelentkezőket is várnak. — Egyházi ünnepély. Zólyom Lipcsén, mint lapunknak írják, f. hó 6-án ünnepélyesen beiktatták hivatalába az ottani evangélikus egyház világi felügyelőjét, Csipkay Károly alispánt. Az új felügyelőt Moczkovcsák beszterczebányai lelkész és zólyommegyei főesperes fogadta. A szokásos egyházi szertartások után Fuchs János, a községnek 83 éves lelkésze szép alkalmi beszédet mondott. Az istentisztelet után a paplakban bankett volt, melyen a zólyom-lipcsei róm. katholikus község képviselői is megjelentek. A banketten a Brassó-megyei magyar evangelicus egyház javára gyűjtést rendeztek. — Pénzügyőri alapítványok. A jövő tanév kezdetén több alapítványi hely töltetik be, melyek a jövedéki birságalapból javadalmaztatak. Ezeken kívül a jövedéki birságalapból évi 60 frt, 100 frt, 150 frt és 200 frt összegekben megállapított több ösztöndíj fog adományoztatni oly tanulók részére, kik az elemi, polgári, vagy népiskolát, a gymnasium vagy a reál alsó- és leányiskola felső osztályait, vagy a főgymnasiumot, főváliskolát, tanító- vagy tanítnőképezdét, kereskedelmi iskolát, gazdasági tanintézetet, jogacadémiát, végre az egyetemet vagy műegyetemet mint rendes hallgatók hallgatják, és szorgalmuk, jó magaviseletük és kellő előmenetelükről okmányilag nyújthatnak bizonyítékot. Végre több ipartandíj is fog az említett alapból külön-külön 60 írt összegig engedélyeztetni oly növendékek részére, kik magukat valamely mesterségben vagy kéziművészetben kiképezni óhajtják. A folyamodványok július 1-éig adandók be a pénzügyminisztériumhoz. — Kinevezések az állami erdészetnél. A király a földmivelési miniszter előterjesztésére Déván Róbert és Kalmár Tivadar erdőmestereket főerdőmesterekké , Gyöngyössy Béla és Lászlóffy Gábor alerdőfelügyelőket pedig erdőfelügyelőkké nevezte ki A földmivelési miniszter a következő erdőtiszteket nevezte ki: I. A kincstári erdők kezeléséhez . Erdőrendezővé : Imre Dénes főerdészt a Csíkszeredai erdőhivatalhoz. Számvivő-főerdészszé : Győrke István erdészt a kolozsvári erdőigazgatósághoz. Kezelő-főerdészszé : Földes János erdészt az apatini erdőhivatalhoz. Erdészekké : Rosmanith Albert a zágrábi erdőigazgatósághoz ; Muckovszky Károly erdőszámvivőt és Stark János erdészjelöltet a lugosi erdőigazgatósághoz ; Várnay Ödönt a gödöllői erdőhivatalhoz ; Cseres Gyula, Nemes Károly és Kelecsényi Ferencz erdészjelölteket a lippai főerdőhivatalhoz; Derzsi Gábor és Burdász János erdészjelölteket az ungvári főerdőhivatalhoz; Szalóki Hugó erdészjelöltet a bástyaházai erdőhivatalhoz ; Hoós Ernő erdészjelöltet a Csíkszeredai erdőhivatalhoz; Zareczky Pál, Szilágyi Bertalan és Molnár Károly erdészjelölteket a szászsebesi erdőhivatalhoz; Groszer Gusztáv erdészjelöltet a zsarnóczai erdőhivatalhoz; Zsuffa Antal erdészjelöltet a vinkovczei erdőhivatalhoz; — Faraktár-tisztekké : Fenyves Lajos raktártisztet a máramaros-szigeti erdőigazgatósághoz; Zachar Gyula erdészjelöltet a beszterszebányai erdőigazgatósághoz ; Kovács Géza erdészjelöltet a bástyaházai erdőhivatalhoz ; Keleti Lajos erdészjelöltet a szászsebesi erdőhivatalhoz. — Erdőszámvivővé : Körös László erdészjelöltet a lugosi erdőigazgatósághoz. — Központi erdészjelöltekké: Jákó Jenő és Lonkay Antal 1. osztályú erdőgyakornokokat , a minisztérium erdészeti osztályához. — Erdészjelöltekké: Rignáth Ödönt a lugosi erdőigazgatósághoz ; Kovács Bélát a zsarnóczai erdőhivatalhoz ; Jakab Józsefet és Környei Ferencet a Csíkszeredai erdőhivatalhoz ; Székely Józsefet a gödöllői erdőhivatalhoz ; Ruprecht Antalt a szászsebesi erdőhivatalhoz; Oberrecht Bélát a máramaros-szigeti erdőigazgatósághoz. — I. oszt. erdőgyakornokká: Sumidhraszt Mihály II. oszt. erdőgyakornokot a soóvári erdőhivatalhoz. — II. oszt. erdőgyakornokokká : a következő végzett erdőakadémiai hallgatókat és műszaki dijnokokat: Balázs Ákost és Schlachta Lászlót, Cserei Gyulát, Godina Lajost, Deák Gézát, Regenhart Pált, Bekény Aladárt, és végül Brausil Miksát. — II. a kir. erdőfelügyelőségekhez III. oszt. alerdőfelügyelőkké, a következő magyar királyi erdészeket : Dömötör Tihamért a szombathelyi királyi erdőfelügyelőséghez; Szőcs Miklóst a miskolczi királyi erdőfelügyelőséghez; Krajcsevics Bélát pedig a debreczeni királyi erdőfelügyelőséghez. — III. A kincstári erdőszámvevőséghez . Erdőszámtanácsossá: Csutor Sándor erdőszámvizsgálót a nagybányai főerdőhivatalhoz. — Erdőszámvizsgálókká: a következő erdőszámtiszteket; Mangesius Mihályt a szászsebesi erdőhivatalhoz ; Budai Zsigmondot a liptó-ujvári főerdőhivatalhoz; Cotteli Honorátot pedig a beszterczebányai erdőigazgatósághoz. II. oszt. erdőszámtisztekké: a következő II. oszt. erdőszámtiszteket: Friebeisz Gyulát a kolozsvári erdőigazgatósághoz ; De Adda Mórt a beszterczebányai erdőigazgatósághoz és Kollmann Józsefet a máramaros-szigeti erdőigazgatósághoz. II. oszt. erdőszámtisztekké: Szuhár Béla erdőszámtisztet a beszterczebányai erdőigazgatósághoz ; Wenk Gyula erdőtisztet a gödöllői erdőhivatalhoz; Kovács Elek és Nagy Elek erdőtiszteket a minisztérium erdőszámvevőségéhez. — III. oszt. erdőszámtisztekké : Lukács József m. kir. távirdai számvevőségi tisztet a minisztérium erdőszámvevőségéhez ; Létay Gábor kir. adófelügyelőségi számtisztet az orsovai erdőhivatalhoz ifj. Tribus Ferencz jószágigazgató számgyakornokot a lugosi erdőigazgatósághoz ; Balogh Miklós m. kir. adóhivatali illeték kezelési számtisztet soóvári erdőhivatalhoz; Zyblikiewicz Lipót főerdőőrt a liptóujvári főerdőhivatalhoz ideiggenes minőségben. — Zászlószentelés. A páduai szent Antalról czímzett fővárosi jótékony egyesület f. hó 13-án pünkösd vasárnapján zászlószentelési ünnepélyt tart a régi polgári lövőházban. A tagok már reggel 8 órakor gyülekeznek a helyszínen, honnan a vendégeknek, valamint a zászlóanyának, Schwáb Janka urhölgynek megérkezése után 1/211 órakor zenekiséret mellett a király-utczán végig a terézvárosi templomba vonulnak. Itt Klempa Simon prépost, vagy akadályoztatása esetén helyettese a zászlót felszenteli s a zászlóanya által ajándékozott szalagok felkötése után a pap, a zászlóanya és a díszvendégek beverik a szegeket. Ezután a menet a nagymező-utczán, Andrássy-úton és sziv-utczán viszszatér a polgári lövőházba, hol zeneszó mellett folytatják a szegbeverést délután 5 óráig. Akik e napon a szegbeverésben bármi által gátolva lennének, e végből a jövő vasárnapon a diófa-utcza 19 sz. alatti helyiségben folytatják az ünnepélyt. fi s z s z e s értelmisége, mindössze is egy messzirelátó, jól szervezett, és remekül fegyelmezett, érdekkapcsolati szövetkezet mozgatja a hálózatát, nem táplálkozván magasabb fokú malaszttal mint a magyar nemzet iránti vak gyűlölettel. Bon er fölült az ő öleléseiknek ; én passiv magatartást követtem, s mihelyt hazatérve Lipcsében meg Berlinben a nyomára jöttem a magyart gyalázó német irodalmi és journalisticai hajsza hősei ilyetén erdélyi szász hátterének, azonnal el is határoztam magamban, hogy egy újabb tanulmányutat teszek Magyarországra, de nem hallgatok ezentúl az önök szász haragosainak ügynökeire, hanem magyar családokhoz, és magyar körökhöz hagyom magamat ajánltatni. El is jöttem azóta két ízben Magyarországra, mindkét ízben azon komoly szándékkal, hogy tanulmányozni fogom az itteni közművelődési viszonyokat. Mind hasztalan a sok lakoma, az örök élvmámor miatt nem foghattam, bár hónapokat töltöttem itt, egy pillanatig sem komoly munkához. Megvallom, már ekkor megszerettem az önök nemzetét. Már ekkor éreztem, hogy az a sok ocsmányság, amelyet odakünn önökre szórnak, nem lehet egyéb, mint céltudatos rágalom.Örömest fölszóllaltam volna önök mellett, midőn a nemzetük kultúráját nagytekintélyű német tudósok is üldözőbe vették, de nem tehettem, mert nem birtam az önök kulturája felől úgyszólván semmiféle tájékozottsággal. Egy reggelen kezembe akad Jókai Mór egyik nagyszerű regénye német fordításban. Elolvastam és e pillanattól fogva hozzá fogtam a magyar nyelvtanhoz és azóta az »Ungarische Revue«-t is szorgalmasan olvasgatom. Most ismét itt vagyok az önök hazájában. Alig néhány órát tölthettem még csak tudományos magyar férfiak körében és máris egészen más színben látom azon képet, melyetmagamnak eddigelé a magyar kulturáról alkottam. Én tehát poharamat a magyar kultúrára ürítem már ,most, mert máris sejtem annak valódi értékét. Ünnepélyesen fogadom, hogy alaposan fogom a magyar tudományt, irodalmat, művészetet, közoktatásügyet, közjótékonyságügyet tanulmányozni és csak akkor fogom művemet, melyet tervezek, közrebocsátani, ha annak kéziratát előbb magyar szakférfiak szigorulag kriticai szemmel már átvizsgálták. S hogy erre képes lehessek, kérem az önök útbaigazító támogatását!« — Éljen! Hurrah! hangzott minden oldalról és az az északnémet tudós még aznap hozzálátott az előtanulmányokhoz. Mindenekelőtt a magyar alkotmány történelme felől kért tájékozást, majd a magas és a középtanodai oktatásunkról. Ezután az irodalomtörténeti segédkönyveket óhajtotta ismerni. Megtettünk neki mindent, ami tőlünk tellett. Odatelepedtünk melléje, mind akik csak együtt ültünk az ebédnél és dolgoztunk vele szabad eszmecserében egész a vacsoráig; másnap folytattuk, harmadnap szintén; negyednap — midőn már készen volt az átalánosabb természetű jegyzeteivel — és az idő is kiderült már, bejártuk vele a várost, bemutattuk neki annak tanodáit, gyűjteményeit, színházát, jótékonysági intézeteit, olvasóköreit, ipartelepeit, gyárait, sőt elvittük a törvényhatóság közgyűlésére is. Megmagyaráztunk neki lelkiismeretes tárgyilagossággal mindent, amit csak az ő czéljára nézve érdemesnek tartottunk. Vendéglátásunk kissé fárasztó volt ugyan ránk nézve, de hát nem maradt siker nélkül. Északnémet vendégünk nem agyonetetve, leitatva távozott tőlünk, hanem neki lelkesedve, és hogy emberül fogja szavát állani, erre nézve máris két bevégzett tényben láthatunk biztos előj élt. Komoly, tudományos férfiakhoz kért tőlünk ajánlást a szomszéd városokba, s megyékbe, és miként e komoly tudományos férfiak engem ép e perceben értesítenek, ott is, a szomszéd városban is hasonló buzgalommal, hasonlóan belemélyedő részlet-tanulmányozással tölti észak-német barátunk a nap legnagyobb részét, megfigyelve a helyszínen mindazt, amit csak tárgyilagos, észlelő, avatott szakemberek kalauzolása mellett elleshet. Azután még egymás biztosítékát is bírjuk már az ő jóravaló törekvésének : alig két hete, hogy az országban van és máris olyan czáfolatot irt annak a prágai németnek a magyarfaló handabandájára egy tekintélyes észak-német közlönyben, hogy a mi szász haragosaink aligha fognak vele dicsekedni! Éppen orvosbarátunk jött hozzám, midőn e hatalmas czáfolatot olvastam. Mutatom neki. — Na most már megmondom. Tudja ön, mit suttogtak ott a galambduez alatt a mi szépeinkkel a a tisztelendő urék ? — Magam is kiváncsi vagyok. — Hát arra kérték a menyecskéket, hogy tegyék meg a hazának azt a szolgálatot, és ne kaczérkodjanak ezzel a mi északnémet tudós vendégünkkel, de ne ám még csak egy per ezre sem. — Ugyan az Istenért! Minő gondolat! — Bocsánat, nem akarok én ezzel semmi gyöngédtelenséget mondani, de már hát én orvos vagyok, aki jobban ismerem a veséket és a sziveket mint a szobatudósok. — Nos hát ? — Tehát én kértem föl a tiszteletest meg a plébános urat, hogy kössék ezt a lelkükre a mi mélyen tisztelt hölgyeinknek. — Az orvos úr kérte föl ? Hisz nem lett volna erre amúgy sem semmi szükség. Csak nem hiszi a mi hölgyeinkről, hogy mindjárt első látásra kaczérkodni fognak egy külföldi öreg úrral ? — Maguk a hölgyek sem vehetik tőlem rossz néven, hogy én, mint tapasztalt orvos, azt mondom, hogy bizony adott körülmények közt még ennek a lehetősége sincs kizárva. És én nemzetünk és hölgyvilágunk tulajdon érdekében, éppen ennek óhajtottam elejét venni. Ártatlan kaczérkodást érzek, természetesen a szónak legsalaktalanabb értelmében. De hát különös emberek ám ezek a német tudósok. Sem a magyar borok hatását nem bírják előre kiszámítani, sem a magyar hölgyek szemtüzét nem tudják helyesen értelmezni. Nem jobbak ők e részben egy cseppet sem a francziáknál. Megizlelni a tokajit, somlyait és azután belemélyedni a legártatlanabbul kaczérkodó magyar nő szemébe: ez rájuk nézve annyit tesz, mint elkábulni és szellemileg munkaképtelenné lenni — a legboszantóbb fölocsudásig, ami rendszerint csak akkor következik rájuk nézve be, midőn már túl vannak e lakomadus ország határán. Megszállja őket ilyenkor azután a Katzenjammer és összeírnak minden bambaságot felőlünk, a fölötti titkos elkeseredésünkben, hogy csalódtak. Én ettől akartam megmenteni azt a derék északnémet tudóst, és úgy látom, a helyes módszert eltaláltam, így a mi orvos-barátunk. A reform tehát, melyet a tiszteletes és az orvos tanácsát követve kezdeményeztünk, úgy látszik, ez esetben, még eddig, bevált. Megpróbálhatjuk e lakomapolitikát más külföldi tudós vendégeinkkel is. Ámde ha a végeredmény még így is ellenünk találna kiütni, akkor már azután a következő biztosabb módszerre nézve igazán nem tudom kitől kérjünk tanácsot. ¥■, * * Fővárosi ügyek. — A Podmaniczky-utcza szabályozása. A Podmaniczky-utcza tekintélyesebb háztulajdonosai, köztük az osztrák-magyar államvasúttársaság, nagyszámú aláírással ellátott kérvényt nyújtottak be a fővárosi közmunkák tanácsához, melyben a VI. kerületben levő Podmaniczky-utcza rendezését, szabályozását, csatornázását és követését kérelmezik még pedig a következő okoknál fogva: a Podmaniczky-utczában a közlekedés a lehető legrosszabb,esős időben a gödrökben összegyűlő víz és sár miatt — melyek csak napok múlva száradnak fel — kocsik és lovak alig közlekedhetnek, száraz időben pedig a rendkívül nagy por káros a járókelők egészségére. kérvényezők már a közeljövőben nagy jövőt jósolnak ez utczának, mert úgy az Andrássy-útnak mint a nagy körútnak közepében fekszik, a gőzmozdonyu közúti vasút nem sokára kiépül bene s ugyanott egy piacz létesítését is tervezik, mely tényezők úgy a Podmaniczky-utczában mint környékén az építkezés és lakosság gyors szaporodását vonják maguk után s igy az utcza rendezése, csatornázása, és kikövezése okvetetlenül szükségessé válik. A közmunkák tanácsa e kérvényt közelebb fogja tárgyalni. — A röv. közkórházakban a gyógydijak különfélekép vannak megállapítva, mert az egyes kórházakban a kiadások sem egyenlők, így a jövő évre a Pókus-kórházban egy személy után egy napra a gyógydíj 85 krban, a János-kórházban 84 krban és az üllői-úti új kórházban 98 krban van előirányozva. A kórházi bizottság most, tekintettel egyrészt azon mindenesetre tarthatatlan állapotra, hogy a hány fővárosi közkórház van, ugyanannyiféle is legyen a gyógydíj, másrészt arra, hogy az üllői úti kórházban a gyógydíjak igen magasak, sőt ennél magasabbak is lesznek, azt a javaslatot teszi a tanácsnak, mint tegnapi számunkban röviden már jeleztünk, hogy állapíttassák meg jövőben egy átlagos összeg, mely bármely kórházban történt ápolás után fizetendő, mely a jövő évben 89 kr lenne, a belügyminiszter jóváhagyása pedig keressék ki ezen intézkedésre. — Bírságolás. A tanács Schleisz Mihály és Gyurkovits Jenő javadalmi bérlőket a megállapított díjaknál magasabb dijak szedése miatt, minthogy már egyszer 100 írttal megbirságoltattak, — ezúttal 150 írttal bírságolta meg. — Az Erzsébet szegényházi szegények részére a tanács a pünkösdi ünnepekre leendő kiosztás végett 236 frt 10 krt szavazott meg. — A faggyú vámtételeinek felemelése tárgyában a közgazdasági és közélelmezési bizottság azt javasolta a tanácsnak, hogy írjon fel a kormányhoz. A tanács azonban tekintettel arra, hogy ezen vámtételek leszállítása úgyis czéloztatik, — a jelentést tudomásul vette. — Kisajátítás. A közmunkatanács nem járult hozzá a közgyűlés azon határozatához, hogy a Csepelrakpart 5. sz. háznál a gyalogjáró leszállíttassék, hanem ezen ház kisajátítását óhajtja. A 12000 frt kisajátítási ár fele a közmunkatanácsot, fele pedig e fővárost terhelné. A Pintér-féle alapítványnál üresedésbe jött helyre a tanács Jerzsikovszky Pálnét nevezte ki. — 30 db épületszivattyú beszerzése tárgyában f. hó 16-án d. e. 10 órakor az I. ügyosztályban szűkebb körű ajánlati tárgyalás lesz. — A svábhegyi kápolna kijavítása iránt szombaton d. e. 10 órakor lesz az árlejtés egy első tanácsi ügyosztályban. A munkák költségei 9324 írttal vannak előirányozva. — A lakásrendezés tárgyában alkotott szabályrendeletre nézve a belügyminiszter jelentést kíván, hogy az a törvényes módon közszemlére kitéve volt-e. — Kanyaró. A polgármester a III. ker. bécsi úti 17. számú szegénygyermekkertet f. hó 22-ig, a bécsi utczai 40. sz. óvodát pedig 29-ig a kanyaró sűrűbb fellépése miatt bezáratta. — A Bécsben tartandó hajózási congressus. A közmunka és közlekedésügyi miniszter a fővárossal tudatja, hogy a Bécsben Rudolf trónörökös ő fensége védnöksége alatt megtartandó dunahajózási congressus tagjai Bécsből Turn-Szeverinig teendő útjukban e hó 20-án este Budapestre érkeznek s a következő napot az itteni műszaki nevezetességek, mint a hajógyár, elevator stb. megtekintésére szándékoznak fordítani. A főváros ismeretes vendégszeretőre támaszkodva kéri a miniszter, hogy a fogadás iránt intézkedjék s megállapodásairól további közlés végett neki jelentést tegyen. E miniszteri leirat már a mai közgyűlésen fog előterjesztetni. — Ingatlanok forgalma a fővárosban. A lefolyt héten a következő ingatlanok kerültek átiratás alá: Friedmann Sámuel hagyatékának fele része, a fecskeutczai 3. szám alatti háza, özvegy Friedmann Sámuelnéra. — Lindenbaum Mór VI. ker. Lázár-utcza 3. sz. a. háza 75000 írtért, Fogel Adolf és társaira. — Prokopf József és társai kerepesi uti 71. sz. a. háza 50000 írtért, Kohn szül. Schossberger Terézre. — Stettner Henrik dobutczai 11. sz. a. háza Stettner Lipótra. — Böhm Lipót Révay-utczai 12. sz. a. háza 3500 írtért, Steiner Mihályra. — Weber Anna angyal-utczai 4. sz. a. háza Barber Bertára. — Dr. Schön Vilmos csömöri uti 95. sz. a. háza Szarvas Francziskára. — Leib Károly kőbányai Óhegyen 1. telke 2000 írtért, Wiskovszki Józsefre. — Kéler Napoleon Izabella utcza 72. sz. a. háza 33250 írtért, özv. Párducz Sándornéra. — Feivel Lipót alsó Rákoson 1. telke 2104 írtért, dr. Pongrácz Sándorra. Liptay János és neje üllői-ut 3. sz. a. 1. háza Liptay Lujzára. — Goldstein Mária Bérkocsis-utcza 31. sz. a. háza Goldstein testvérekre. — Fitz Ferencz Szeszgyár-utcza 8. sz. a. háza 3000 írtért, Buchmesser Ferencz és nejére. — Bergmann József és neje rózsa-utczai 13. sz. a. háza 49000 írtért, Unger Mariannára. — Fleischmann Emil és társai erdőtelke 834 írtért, Radits Nándor és nejére. — Az első magyar iparbank hatvani-utczai 4. sz. a. háza 336000 írtért, Dréher Antalra. — Kk. Heigel testvérek gyep-utczai 15. sz. a. háza 5300 írtért, Keigl Ferencz és Máriára. — Leidenberger Péterné Vadász-utcza 6. sz. a. háza Leidenberger testvérekre. — Keller Ágoston mester-utczai 3. sz. a. háza 12800 frtért, özv. Marschall Borbálára. — Freyler Károly magdolna-utczai telke 2216 frt 25 krért, Freyler Jozefinre. — Krug testvérek sasadi dűlőben 1. szőlője 700 írtért, Anti József és nejére. — Bogisits Teréz és Ferencz Kereszt-tér 20. sz. a. háza 7000 írtért, ifj. Bogisits Antal és Máriára. — Flesser Ruppert Orbánhegyen 1. szőleje Tichi Mihály és nejére. Ábel Gyula csipő-utczai háza, Sas- és Gellérthegyen 1. szőleje 3550 írtért Ábel János és társaira. — Lukovics Ferencz Józsefhegyen 1. szőleje, kk. Lukovics testvérekre. — Villás Mór gellérthegy utczai 75. sz. a. háza 8000 írtért, Glassovátz Ferencznére. — Özv. Schlőgel Jánosné Testvérhegyen 1. szőlője Schlőgel István és testvérére. — Hierholz Simon és Mária Péterhegyen 1. szőlője 2300 írtért, Loser testvérekre. — Pelczl Mária ürömi-utczai 10. sz. a. háza Polterer Samura. — Knyacskó Györgyné lajos-utczai 231. sz. a. háza Knyacskó Györgyre. — Nan Reisz Pekla kuruczlesi dűlőben 1. szőlője Nan Antalra.— Bernát Ignácz sütő-utczai 8. sz. a. 2306 írtért, Tamás Lajosra. KÖZGAZDASÁG. Közlemények. A vetések állása. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumhoz a vetések állására vonatkozólag beérkezett legújabb jelentések szerint, — melyek azonban nagyobbrészt a legutóbbi esős napok beállta előtti időről valók — a búza átalában jó középtermést ígér. A r e p c ze, mely az alföld déli részén már kaszáltatik, csak közepes eredményt mutat. Árpa és zab, melyek a nagy szárazságtól sokat szenvedtek, a beállott esős idő folytán jelentékeny mérvben javulnak. A kapásnövények, melyek kifejlődésében nagyon visszamaradtak, különösen pedig a kukorica szinte érzik az eső jótékony hatását. A dohány- és répaföldekben a kedvezőtlen időjárás és rovar okozta károk következtében a plánták sok helyt kiveszvén, azokat pótlólag kellett ültetni; a földek kapálása folyamatban van. A szénakaszálás javában folyik, az eredmény a szárazság következtében kielégíthetőnek nem mondható. A legelők, különösen a hegyoldalakban kisültek. A szőlő virágzásnak indult. Rozsdáról csak szórványosan tesznek jelentést és pedig: Alsó-Fehérmegyében, Temesmegye rékási, Torontálmegye bánlaki, Szatmármegye csengei, Mosonmegye nezsideri, Somogymegye szigetvári és Tolnamegye dombóvári járásaiban. A kolombácsi légy Arad, Bihar és Temesmegyében erősebb mértékben lépett fel. A házi állatok egészségi állapota általában kedvezőnek mondható. Szőlők megvizsgálása. A földmivelési miniszter elrendelte, hogy a filloxéra terjedésének terjedésének megállapítása végett az ország összes szőlőit július hó 1-től július végéig vizsgálják meg. E végből utasítani rendelte a községek elöljáróságait, hogy a községi tanácstag a hegymester és a község értelmesebb szőlőtulajdonosainak kíséretében a szőlőhegyeket és kerteket járja be, vizsgálja meg nincsenek-e beteges, sárguló vagy satnya levélzettel és gyengébb elmaradt venyige hajtásokkal biró tőkék s eljárása eredményéről a járási szolgabírót legkésőbb augusztus 10-ig értesítse. Ahol községi filloxera bizottságok vannak, ezek is részt vesznek a határjárásban. Ha valamely szakértő a megvizsgált szőlőterületen a filloxera jelenlétét kétséget kizárólag konstatálná, erről a minisztériumot azonnal táviratilag kell értesíteni, természetes csakis oly községből, ahol még eddig a filloxera jelenléte nem konstatáltatok. Más községekből a vész továbbterjedésének mérvéről jelentésben kell értesíteni a szolgabírót, ki a jelentéseket a megye alispánjához augusztus 25-ig, s ez a miniszterhez szeptember 20-ig tartozik beküldeni. A budapesti állami középipartanodában a gőzgépkezelők és gőzkazánsűtők vizsgálására szervezett bizottság előtt ezután július és augusztus hóban vizsgálatok nem tartatnak. Bútorkiállítás az iparcsarnokban. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter leiratilag tudatta az orsz. iparegyesület igazgatóságával, hogy megengedi, miszerint az egyesület az iparcsarnok nyugati részében a folyó év őszi hónapjaiban bútoripari kiállítást rendezhessen. E czélból az iparcsarnokot a kért időszakra az igazgatóság rendelkezésére bocsátja oly feltétel alatt, hogy az épületnek minden a kiállítás rendezéséből vagy a kiállítás folyamán eredő bármily eshetőségből származó romlásáért felelősséget vállal. Megjegyzi különben a miniszter, hogy ha az iparcsarnok őszig a főváros tulajdonába menne át, akkor annak beleegyezését kellene kinyerni. Az eszék-nasicz-batrinyai vasút közigazgatási bejárása. Frohnknecht Vilmos frankfurti bankár egy Szlavóniában a határőrvidéki (sunja-bródi) vasúthoz csatlakozó s Eszékről Nasiczon és Pleterniczán ke- Batrinjáig vezetendő fő és Pleterniczáról Pozsegáig vezetendő szárnyvonalnak, mint helyi érdekű vasútnak engedélyéért folyamodott. E tervezet, mint mondva van, összefüggésben van a hitelbank-csoport által tervezett szt.-lőrincz-nasicz-bródi vasúti tervvel. A közmunka és közlekedési miniszter a benyújtott tervek alapján az eszék-katrinyai vasút közigazgatási bejárását Baly János miniszteri titkár vezetése alatt f. évi június hó 17-ik napjának d. e. 10 órájára elrendelte, s a tárgyalás megkezdése helyéül Eszék város tanácstermét tűzte ki. A bizottságban a műszaki tanács egy küldöttje, továbbá a m. kir. vasúti főfelügyelőségnek, a m. kir. államvasutak igazgatóságának, a Horvát-Szlavon országos kormánynak és az illetékes helyi hatóságnak, az eszéki m. kir. államépítészeti hivatalnak, a cs. és kir. közös hadügyminisztériumnak, s végül az engedélyt kérő képviselői vesznek részt. A horgos-ó-becsei helyi érdekű vasút közigazgatási bejárása. A közmunka és közlekedési miniszter úr a gróf Pejacsevich János által Horgostól Ó-Becséig tervezett helyi érdekű vasútnak közigazgatási bejárását az előterjesztett tervek alapján elrendelvén, a bejárás f. hó 16-ától bezárólag 18-áig fog a helyszínen Vörös László miniszteri titkár vezetése alatt megtartatni. A bejárásnál részt vesznek a műszaki tanács, a cs. és k. közös hadügyminisztérium, a m. k. vasúti főfelügyelőség, a m.k. államvasutak igazgatóságának, továbbá Csongrád és Bács-Bodrog megyék közönségének és közigazgatási bizottságának képviselői, a vasút tervezője s az érdekelt községek. A bejárandó vasútvonal a m. k. államvasutak alföldi vonalának horgosi állomásából indul ki s Martonyos, Magyar- Kanizsa, Adorján községeket, Zenta város, továbbá Ada, Moholy és Petrovoselo községeket érintve Obecsén, mint végállomásban végződik. A románia-svájezi kereskedelmi szerződés. A bukaresti kamara tegnapi ülésén 66 szavazattal 15 ellenében elfogadtatott a Románia és Svájez között kötött kereskedelmi szerződés, amely a legtöbb kedvezmény élvezete alól kiveszi a következő czikkeket: liszt, hüvelyesek, viasz és viaszáruk, szappan, közönséges kikészített bőr, gyapjú, nemez és lenáruk, építőfa és mindennemű faáruk. A műemléki sorsjegyek jegyzését az osztrák pénzügyminisztérium a bécsi tőzsdetanács javaslatára megengedte. A petrozsény-szurdoki vasút közigazgatási bejárása. A sokszor tervezett, de soha keresztül nem vitt Petrozsény-Szurduk szorosi vasút kiépítését újabban mint a »V. és Közi. közlöny« jelenti. Horváth Gyula országgyűlési képviselő vette czélba, amennyiben egy Petrozsénytől a határszél közelében fekvő Kimpolumnyagig vezetendő vasútvonal terveit benyújtván, az építési és üzleti engedély megadásáért folyamodott. A közmunka és közlekedési miniszter úr ennek következtében a tervezett vasút közigazgatási bejárását f. évi június hó 21-ik napjára elrendelte, az ezen eljáráshoz kiküldött bizottság vezetésével Reviczky Konrád miniszteri titkárt bízta meg. A bizottságban, mely a mondott napon d. e. 10 órakor Petrozsény község helységházánál fogja működését megkezdeni, a műszaki tanács egy küldöttje, továbbá m. kir. vasúti főfelügyelőségnek, a m. kir. államvasutak igazgatóságának, Hunyadmegye közönségének és közigazgatási bizottságának, a cs. és kir. közös hadügyminisztériumnak képviselői, végre az engedélyt kérő vagy megbízottjai fognak résztvenni. A vonal mint másodrangu vasút terveztetik, s Petrozsény, Livarény, Alsó-Birhatyény, Korajeselény, Vulkán, Parcsiny, Lupeny, Felső-Birhatyény, Urikány és Kimpulujnyag községek határain vezet keresztül. Forgalmi jelentősége a pályának, Oláhországba leendő folytatásáig a vonalmenti számos kőszén-telep terményeinek a piaczra szállítása leend. Az engedélyezési tárgyalások a bejárás megtörténte, s az ez alkalommal kitűzendő trace alapján fognak megindíttatni. Budapesti áru- és értéktőzsde. Június 9. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A gabonatőzsdén a délutáni magánforgalomban a jegyzések a következők: Szokványbuza őszre 7.53—7.55 frton, tengeri május—júniusra 5.23—5.25 forinton, tengeri július —augusztusra 5.31—5.32 írton. — Zab őszre 6.01 —6.03 forinton. Káposztarepcze aug.—szeptemberre 10—1010 forinton. Értéküzlet. (Délutáni tőzsde.) A délutáni tőzsde teljesen üzlettelen volt. Jegyzünk: Aranyjáradék 106.32 m/a. Papírjáradék —.—. Osztrák hitelbankrészvények 282.50. Magyar hitelbankrészvény —.—. Leszámítoló bank —.—. Jelzálogbank —.—. (Esti tőzsde.) Az esti tőzsde üzlettelenül folyt le, de az irányzat szilárd volt. Jegyzünk: Aranyjáradék 106.30. — Papírjáradék —.—. Osztrák hitelbankrészvények 282.70—282.80. Magyar hitelbankrészvények —.—. Leszámítoló bankrészvények —.—. — Jelzálogbank 128.50. Osztrákmagyar államvasut részvény —.—. Zárlati jegyzések: Aranyjáradék 106.30—. Papirjáradék—.------. Osztrák hitelbanrészvények 282.80. Magyar hitelbankrészvények —.—. Leszámítoló bankrészvények —.—. Jelzálogbank ——. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. 1886. junius 9. Az üzlet lanyha. — Magyar urasági öreg, nehéz 39.-----40.— fiatal nehéz 42.—42.50—, közép 42.50—43.50, könnyű 43.-----44.—. Erdélyi nehéz —.--------közép 42.-----------43.—,könnyű 43.-----44.—. Romániai és bakonyi nehéz —.-------.— átmeneti közép —.-----.—, átmeneti, könnyű 42.--------.—, átmeneti eredeti nehéz —.--------.—, átmeneti közép —.-------.—, átmeneti nehéz 41.-----42.— átmeneti, közép 41.-----42.—, átmeneti, könnyű 41.50—42.50 átmeneti. Hízó 1 éves élősúlyban 4°/o levonással —.--------.—,2 éves—.-----.—,öreg —.----.—. Makkos sertés élősúlyban (4 száz. levonással ).--------.—. — Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 40 kgr. és 4 % levonással kilogrammonkint értendők. NAPTÁR. Csütörtök, junius 10. Nap kél 4 ó. 4 p., nyug. 7 ó 54 p. — Hold kél 12 ó. délben, nyug. 12 ó. 49 p. éjjel. — Uranus a a holddal együttállásban, elfödéssel. Róm. kath. Margit királynő. — Prot.: Onufer. — Görögorosz : (május 29.) Theodozia. — Zsidó : (sivan 7.) Pünkösd második napja. Igazságügyminiszter fogad d. u. 5-től fél 7-ig. A főváros törvényhatósági képviselő-bizottságának folytatólagos közgyűlése d. u. 4 órakor (új-városháza). Az első magyar hülyék nevelő és ápolóintézetének vizsgája 8 órakor (I. alkotás-utcza 16. sz.). Munkácsy : „Mozart végperczei“ képének kiállítása a műcsarnokban (Andrássy-ut 9. sz.) d. e. 9-től d. u. 6 óráig. Belépti-dij 50 kr. Vöröskereszt-egylet Erzsébet kórháza Budán, megtekinthető d. e. 10-től fél 1'/a-ig. Nyilvános védhimlőoltások az orsz. központi védhimlőoltóintézetben (Üllői út, »Stefánia« gyermekkórház) minden csütörtökön s vasárnapon a. u. 2—4 óráig végeztetnek. Nemzeti múzeum term.- és néprajzi tár d. e. 9-től 1-ig. Iparművészeti múzeum az Andrássy-uton d. e. 9- d. u. 1-ig. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken, d. e. 10—12-ig és d. u. 2—4-ig. A m. kir. technológiai iparmúzeum (Kerepesi-ut 9. Beleznay-kert) nyitva van: d. e. 9 -12 és d. u. 3—5-ig. Egyetemi füvészkert az Üllői-uton délelőtt 2—12-ig és délután 2—6-ig. Academiai könyvtár d. u. 3—7-ig. Egyetemi könyvtár d. u. 4—8-ig. Múzeumi könyvtár d. u. 9-től, d. u. 1-ig. Svábhegyre fogaskerekű vasút indul félóránkint. — Az Eötvös-nyaralóban czigányzene. Margitszigetre hajó indul félóránkint. — A szigeten katona- és czigányzene. Hazai fürdőpanorama a városligetben, nyitva van d. e. 9-től d. u. 7 óráig. Sioux-indusok az állatkertben egész nap. Állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 30 kr. Színházak. Budapest, csütörtökön, 1886. junius 10-én . Nemzeti színház. Bérletfolyam. Fenyvessy Emil ur, vidéki színész utolsó fellépteül: Don Caesar de Bazan. Vígjáték 5 felv. Irta Dumanoir és D’Ennery. Ford. Diósy M. Személyek : Károly Horváth Don Caesar de Bazan Fenyvessy Don José Gyenes Montfier marquis Vízvári Ennek neje Györgyné Marijána Fái Sz. Lazariu Alszegi I. Kapitány Abonyi Csónakos Komáromi Biró Tóth Rendőrtiszt Faludi Katona Bérezi Börtönőr Szakács Öreg polgár Sántha Kezdete fél 8 órakor. Műsor : Péntek, A 47-ik czikk ; bérleti. Szombat, Velenczei kalmár ;bf. Vasárnap, Fekete gyémántok; rk. bsz. A nemzeti színház nyugdíjintézete javára. Magy. kir. operaház. Bérletfolyam. Cseke Cseh. Víg opera 1 felv. Zenéjét szerzette Schubert F. Személyek: Lüdensteini Heribert Tallián Ludmilla Silágyi A. Reisenbergi Astolf Pauli Helén, neje Ábrányné Nummeni Garold Takács Trausdorfi Fridrik Szekeres Eichenwaldi Kuno Mándi Luitgard Hensler I Hedvig Rosenzweig L. Kamilla Szüts E. Isella Kordin M. Udolin C. Saxlehner E. Günther Blanszky I. Az opera után : SATANELLA. Eszményi ballett képben. Irta Taglioni Pál. Zenéjét szerz. Pougni és Hertel. Betanította Campilli Fr. balletmester. Személyek : Satanella Coppini Zs. Montenero, gróf Marczell G. Carlo Pini H. Stefano, tiszt Campilli Sátán Kürthy A. Szolga Szegedi G. Kezdete fél 8 órakor. Műsor : Szombat, Zsidó nő; Turolla R., bérletfolyam. Vasárnap, Figaro lakodalma, V. rendk. lesz. A nemzeti színház nyugdíjintézete javára. Népszínház. Az árendás zsidó. Eredeti népszínmű dalokkal 3 felvonásban. Irta K. Angyal J. Zenéjét szerzette Hegyi Béla és Bátor Sz. Személyek: Blum Dávid. ... Solymosi Száli, felesége .. Ebergényiné Idegen nő..........Vidorné Betti.................F. Hegyi A. Vidor...............Horváth Rajczi........... Narczisz Sáskáné............Klária Maszlag Petyi. . Újvári Pataki István .. Tamássy Anna, a felesége Kun M. László, a fiuk... Vidor Rektor..............Szirmai Boris.................M. Csatai Zs. Smitle vőlegény. Szilágyi Prímás.............V. Kovács Klarinétos ..... Debreczeni Kezdete fél 8 órakor. Műsor: Péntek, Lumpáczius. Szombat, A czigánybáró. Fővárosi színkör a Krisztinavárosban. A család öröme. Színmű 3 felvonásban. Irta Delacour és Anicet. Fordította: Feleki Miklós. Személyek : Barmont asszony Oláhné Henriette leánya Lászyné Cecil Békéssy R. Karolin Ágh I. Pelagie Ercsey E. Silly György Vedress Beaulieu Oskár Zilaby Duronelle Hector Csiky Kezdete 7 órakor. Műsor: Szombat, A korcsma; először. Főszerkesztő:"Olsisil Ilvér. Felelős szerkesztő: "Visi Imre. Igyik tér. (E rovat alatt közlöiteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerk.) Helyszűke miatt az eddig birt üzlethelyiségeket Erzsébet tér 7. szám alatt felhagyom és 1886. augusztus 1-én a nagy- én kicsinyben! papír-üzletemet a jóval nagyobb helyiségekben Erzsébet tér 19. szám átteszem. , POLNER KÁROLY LAJOS magy. kir. udv. szállító, 854