Nemzet, 1886. október (5. évfolyam, 1469-1499. szám)

1886-10-18 / 1486. szám

Szerkesztőség : JerencBiek-tere, Athenaeum-épület, I. emeni K. lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK Úgy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) küldendők. Egyes szám 2 kr. 1486. (289.) szám. Reggeli kiadás. Budapest, 1886. Hétfő, október 18 Fer­encziek-ter­e, . ,x.,s««!»,• -------- -‘-«let, föld* *»1“ Előfizetési díj : A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Buda­pesten kétszer házhoz hordva: 1 hónapra ................................................... 2 frt 3 hónapra .............. ................ .. 6 » 6 hónapra ...................................... 12 * Az esti kiadás postai különküldéséért felül­­fizetés havonként 35 kr., negyedévenként 1 » Egyes szám 2 kr. V. évi folyam. Budapest, október 17. Azon kiegyezési törvényjavaslatok ösz­­szefüggéséről, a­melyek egyidejűleg terjesz­­tendők legfelsőbb szentesítés alá, legutóbb a »Bud. Corr.« után közlötteket az osztrák pénzügyminiszter az osztrák képviselőház ki­egyezési bizottságának a tegnapi ülésén tel­jesen igazolta. Tényleg csupán a vám- és ke­reskedelmi szövetség megújítását, a quota megállapítását és a bankszabadalom megújí­tását illető törvényjavaslatok fognak egyide­jűleg szentesítés alá kerülni. Épen azért va­­lószínű, hogy a kiegyezés az osztrák törvény­­hozásnak csak némi kis jó­akarata mellett, még a jelen év folyamában létesíthető, mert a vám- s kereskedelmi szövetségre, valamint a bank­szabadalomra és a quota megállapí­tására vonatkozó előterjesztések deczember végéig kényelmesen letárgyalhatók s annál is inkább, mert a mindkét félről kiküldött quota­­bizottságok a delegátiók ülésezése alatt Buda­pesten munkálataikat befejezhetik és a bank­­törvényjavaslat letárgyalása is deczember havában minden nehézség és a tartományi gyűlések működésének megzavarása nélkül megtörténhetik. Ha azonban az osztrák kor­mány e javaslatokat az idén nem akarja le­­tárgyaltatni, akkor ugyan a vám- és keres- telmi szövetség felmondása okvetlenül i­gen fentartás nélkül meg fog történni, tö­rvény értelmében a felmondás úgyis deczember végére történik és ha a jövő­­ a kiegyezés létrejön, akkor a vám­­s­skedelmi szerződés continuitása csorbít­­ónul fenmarad. BILPOLD, Budapest, okt. 17. (Vasúti értekezlet.N­ovember elején a közlekedésügyi minisztériumban — mint a »Bud. Corr.« írja — valamennyi magyar vasúti igazgatóság képviselői tanácskozást fognak tartani a felsőbb vasúti szolgálat oktatása ügyében. A Simor-jubilaeum, Fejér megye közönsége, mint lapunknak írják, Simor János bíboros herczegprimáshoz jubilaeuma alkalmából a következő — Szüts Arthur főjegyző ál­tal írott — feliratot intézte: Főmagasságu és főtisztelendő bibornok! Magyarország herczegprimása! Kegyelmes Urunk! Ezen vármegye közönsége 1886. évi május [hó 3-án tartott közgyűlésén — indítvány folytán — ta­nácskozás tárgyává tett ügyhöz méltó lelkesedéssel — egyhangúlag határozattá emeltetett, hogy főmagas­ságod 50 éves áldozárságának örömünnepén vár­megyénk közönsége is részt követeljen magának azon magasztos kötelezettség lerovásában, melynek telje­sítése czéljából, a hazafiság, a nagyrabecsülés és az ország első főpapja iránt táplált kiváló tisztelet jel­szava alatt, nemes vetélkedésben siet hazánk minden vallásu polgára, Magyarország herczegprímása érseki széke elé. Vármegyénk közönsége mélyen átérezte azt, hogy jelen kell lennie az Örömünnepen, s szívből üd­vözölnie a félszázados működést, mely a keresztény erényekben oly gazdag, é­s eredményeiben egy élet önzetlen­ tevékenységét tünteti elénk, és azért főma­­gosságodat, Magyarország herczegprimását, a bíbo­ros esztergomi érseket szívből fakadó igaz érzelem­mel akarja üdvözölni a mai nagy napon, midőn az isteni gondviselés főmagasságodnak megérnie enged­te, hogy 50 éves áldozátsága évfordulóján, keresztény önérzetének büszkeségével s teljes lelki nyugalommal tekinthet vissza — egy hosszú életnek nem ritkán fáradtságos küzdelmei után ama sikereire, a melyek magasztosak és lélekemelők egyaránt, s tanúságot akar tenni afelől, hogy főmagosságod 50 éves áldo­zárságának nemes élettörténete, a szeretet és tiszte­let törhetlen kapcsával fűzi hazánk jelenlegi herczeg­­primásához. A magyar nemzet a múlt történetét tanulva, annak kimagasló alakjai közül büszke lelkesedéssel tekint vissza egy Bakács Tamás, Pázmán Péter, Szé­chényi s több más hírneves esztergomi érsekeire, mi is, mint a nemzet része mindég a legnagyobb kegye­lettel viseltettünk a legfőbb egyházi méltóság iránt; de ha e kegyelet és lelkesedés szivünkben most foko­zódik Főmagasságod személye iránt — ez eltekintve azon elévülhetlen, minden magyar ember előtt feled­­hetlen érdemeitől és sikereitől, melyeket­­főmagas­ságod országunk nagyjainak közreműködése mellett hosszú tűrés és szenvedések árán mint e hazának főpapja­ a nemzet és fejedelme közötti kibékülés­nek és az alkotmány helyreállításának törvényes emléke gyanánt akkor kivívott, a midőn 1867. évi junius 8-án ő csász. és apostoli kir. felségét, ma legalkotmányosabban uralkodó királyunkat, I-s. Ferencz Józsefet magyar királylyá koronázta; — abban találja indokát, hogy főmagasságod a velünk évszázadok óta jó testvérként élő társtörvény hatóság — megyénk székvárosa — szülöttei közül tudománya és erényei által emelkedett a magyar királyt koronázó méltóságra; s abban, hogy meggyőződésünk, miképp főmagasságod Magyarország egyháztörténetében,a papi hivatást legnemesebb irányban feltüntető jótékonyság terén az első helyet foglalandja el; de meggyőződé­sünk az is, hogy a történelem Főmagasságodról nem azt fogja említeni, hogy harczmezőn és csupán a val­lás igazságainak fegyverével való küzdelem folytán szerzi hirnevét, hanem azt, hogy a tudomány mivelése és a társadalmi bajok orvoslása volt a főczélja s hogy főmagasságod volt az, ki a kor szellemét és intő sza­vát bölcseségével felismerve, fejedelmi alkotásaival a szenvedő emberiség ügyét karolta föl. Ennek tudatában üdvözöljük mi fömagassá­­godat félszázados áldozársága örömünnepén s óhajt­juk, hogy eme kijelentésünk évszázadok múltán szol­gáljon annak bizonyítékául, hogy Fejér vármegye kö­zönsége Simor János esztergomi érseket, Magyaror­A somogyi f­ő­ispán beigtatása. T­a­ll­­­á­n Béla somogyi főispánt holnap ig­­tatják be méltóságába, de az ünnepélyek már ma megkezdődtek ; a főispán fogadtatásáról a következő táviratot vettük : Kaposvár, okt. 17. Tallián Béla főispán bevo­nulása Somogy megyébe és Kaposvárra a legszebb idő mellett nagyszerű ünnepélyességgel és tüntető lelke­sedéssel ment végbe. A főispánt Rohonczy Gida, Maldeghen gr., dr. Szentkláray Jenő academiai tag, Bethlen gróf, Rauch báró, Dániel László és Kiss Elemér torontáli megyei bizottsági tagokból álló kül­döttség kisérte. Dombóváron, a megye határán, nagy­számú közönség jelent meg a főispán üdvözletére, megjelent Somogy nemességének legelőkelőbbje, közte a Jankovichok, Forgáchok, Márffiak, Szé­chenyiek, Somogyiak, Talliánok, Boronkaiak, Mar­ton, Folly, Kelemen, Malanoth, Fischer, Gaál, Sárközi stb. Szabó Vilmos kanonok nagy ha­tású emelkedett beszédben üdvözlé a főispánt: »El­jöttünk — úgymond — méltóságod elé, hogy teljes tisztelettel és bizalommal üdvözöljük s hogy me­gyénk földére átléptében hű kisérői legyünk odáig, hol hazafias örömmel várja Somogymegye közönsége. Kineveztetése Somogymegye főispánjává hazafias kebleinkben legélénkebb visszhangra talált. Noha messze földről jő méltóságod, azért mégis mindig közel állt hozzánk, mert mint megyénk legjelesebb fiát büszkén valljuk magunkénak. Képzettsége, ügy­­buzgósága, tapintatos, erélyes igazságszeretete és ezekből eredő szellemi hatalma fiatal korában már oly nagy eredményeket vívott ki, melyekben Somogy­­megyének legszebb jövőjét látjuk. Áthatva azon alkotmányos hűség érzetéről, melylyel Somogymegye közönsége ősi idő óta a ki­rály, haza, és a megye iránt viseltetik, mely édes ha­zánk alkotmányos intézményeihez s köztük a főispáni méltósághoz köti: szerencsénknek tartjuk, hogy mi le­hetünk az elsők, kik méltóságodat, mint Somogyme­gye uj főispánját nemcsak kedves kötelességből, ha­nem szivünk sugalatából üdvözölhetjük e helyen, hol három vármegye határszéle érintkezik, fennen han­goztatva : »Isten hozta, Isten áldja és tartsa!« Szűnni nem akaró lelkes éljenzés követte az ősz főpapnak sok bensőséggel, szívből mondott beszédét. Tallián főispán mély meghatottsággal kö­szönte meg a szívélyes fogadtatást, melyet — úgy­mond — még nem volt alkalma megérdemelni, de igyekezni fog a megye közönségének bizalmát és sze­­retetét a megye szellemi és anyagi érdekeinek elő­mozdítása által minél nagyobb mértékben megsze­rezni. Erre a főispán és kísérete rövid ebédre a pá­lyaház éttermébe vonult vissza, mialatt a somogyiak­kal barátságosan megismerkedett. Pontban 4 órakor indult a különvonat, melyre a somogymegyei üdvözlő közönség is felszállott Kaposvár felé. Dom­bóvártól Kaposvárig valóságos diadalmenet volt a főispán útja. A festői Kaposvölgye egymást érő köz­ségeinek ünnepiesen öltözött népe a vasúti állomások előtt lelkesen megéljenezte az elrobogó vonatot s vi­rágbokrétát dobált a főispán kocsijára. A feldiszitett indóház előtt Németh polgár­­mester üdvözölte ősi magyar vendégszeretettel a vá­rosi képviselőtestület élén. Üdvözölte nemcsak mint főispánt, de ezután már a város első polgárát. (Zajos éljenzések.) A főispán válasza épen olyan szívélyes mint hazafias volt, ígérve, hogy minden erejével a város szellemi és anyagi érdekeit fogja támogatni. A A rövid beszéd nagy hatást tett az óriás számú kö­zönségre, mely nemcsak a vasúti perront, de az indó­­ház előtti tért is zsúfolva megtörte. A bevonulás impozáns volt, a sétatér-utcza és a megyeház előtti tér zászlódíszben volt, valamint a főutcza és a megye­palotája. A főispánt a megyeházán Csépán An­tal alispán és a megyei tisztikar, a megye notabilitásai üdvözölték a fel­virágozott lépcső­­házban. A főispán ékes beszédben válaszolt, mely általános kedvező fogadtatásban részesült és élénken megéljeneztetett. Következtek a tisztelgések és be­mutatások. Jelen van egész Somogy megye. Zágráb­ból Ta­rl­­an Ede és Vucsetich István kanonok jelent meg a főispán üdvözletére. A holnapi székfog­laló ünnepére nagy előkészületek folynak. A város­ban örömteljes emelkedett a hangulat, hogy lehetséges, hogy Sándor fejedelem újra megvá­­lasztatik. Pétervár, okt. 17. A czár és családja tegnap Gacsinába költözött. Frankfurt, okt. 17. Tegnap nyittatott meg nagy ünnepélyességgel a Majna-csatorna és a kikötő. A megnyitásnál Puttkammer és Böttlicher mi­niszterek, továbbá Crailsheim bajor miniszter, E­­­n­g­e­r hesseni miniszter, Antwerpen, Rotterdam és Amsterdam küldöttségei voltak jelen. Nagyszeben, okt. 17. Siegler János, a szász, egyetem titkára ma agyonlőtte magát. Hir szerint tettének indoka sértett önérzet, mivel az ügykezelés teljes rendben találtatott Pécs, október 17. Folyó hó 14-én volt 200-ik évfordulója annak, hogy Pécs városa visszafoglalta­tott a törököktől. Ennek emlékére ma a belvárosi templomban az egykori török mecsetben fényes hála­adó isteni tisztelet tartatott, melyen M­e­n­d­­­i­k Ágoston apátplébános celebrált és hazafias szellemű egyházi szónoklatot tartott, vázolva röviden a vissza­foglalás történetét. Az isteni tisztelet alatt a pécsi dalárda énekelt. Jelen voltak : a főispán, az alispán és a polgármesteren kívül valamennyi megyei és városi testület, a káptalan néhány tagja, a tanintéze­tek tanártestületei és a hadastyán-egyletek. A köz­épületeken nemzeti szinü lobogók lengenek. Nagyvárad, okt. 17. Uj-Palota községben ma megható ünnepély folyt le. Ő Felsége Uj-Palota köz-­­ ség főbiráját K­ö 11 i­n­g Józsefet a községi közigaz­gatás terén szerzett érdemei elismeréséül az arany­­ érdemkereszttel tüntetvén ki, D­ő­r . b. főispán több notabilitás jelenlétében a vidéki birtokosság és a köz-­­­ség összes lakosságának részvétele mellett megfelelő ünnepélyességgel tűzte a főbíró mellére a kitüntető­­ jelvényt. Ez alkalommal a főispán és Kiss Elek fő-­­ szolgabiró hazafias, buzdító beszédeket mondtak.­­ Ezután az egész közönség a templomba vonult, hol U­r­a­y Sándor r. kath. plébános mondott szép beszé­det. Az ezt követő nagymise után diszebéd volt a plébánián, melyen mintegy 60 személy vett részt és több hazafias felköszöntőt mondta O.­szág herczegprimását, a bíboros főpapot a szónak igaz érelmében önérzete büszkeségével szerette, — most pedig szolgáljon bizonyítékául annak, hogy e közönség az örömnapon buzgó érdeklődéssel kéri a magyarok istenét, mikép főmagasságod áldásdús éle­tét, a haza, a trón, a keresztény anyaszentegyház és polgártársai javára az emberi kor legvégső határáig megtartani kegyeskedjék. Kelt Székesfehérvárott 1886. évi május hó 30-án tartott rendes közgyűléséből. A közönség nevében: S­á­r­k­ö­z­y Aurél alispán. T­áviratok. London, okt. 16. A sobranje október 27-ére Tirnovába hivatik össze, azon esetre, ha az új parla­menti épület addig elkészül. A kormány bizalmi sza­vazatot fog követelni és azon lesz, hogy a fejedelem választását illetőleg Oroszországgal megállapodás jöjjön létre. Bulgária pénzügyi viszonyai jelentéke­nyen javultak. Oromag a lengyel határon 150,000 főre rugó csapatot összpontosított. (N. W. E.) Sophia, okt. 16. A sobranje okt. 27-ére hiva­tott össze. A diplomatiai testület az ülésszakra Tir­­novába megy. Nagy bizonyossággal beszélik, hogy az orosz consul néhány nap múlva elutazik s a consularis teendők elintézésére a consulatus titkárát hagyja hátra. Berlin, okt. 16. Az orosz körjegyzéket a bolgár választások érvénytelensége tárgyában úgy tekintik, mint a mely a helyzetet nagyon komolylyá tette a mennyiben Oroszország abbeli elhatározását, hogy a választásokat nem ismeri el, a többi hatalmakkal szemben is érvényre akarja emelni. Berlin, okt. 16. Míg a »Tageblatt« szerint szá­molni kell azzal a lehetőséggel, hogy a törökök be­vonulnak Kelet-Ruméliába, a »Voss. Ztg.« egy pé­­tervári levele arról tesz jelentést, hogy Oroszország legközelebb azzal fejezi ki álláspontját, hogy Bulgá­ria Kelet-Ruméliával való végleges egyesülését nem fogja elismerni. A nevezett lap egyúttal azt jelenti, Közgazdasági táviratok. Temesvár, okt. 17. A temesmegyei gazdasági egylet elhatározta, hogy a megye különböző helyein állatkiállításokkal egybekötött szántási és ekeverse­nyeket rendez. A rendező bizottság Ambrózy b. el­nöklete alatt megalakíttatott. Az elhunyt Korizmics orsz. képviselő özvegyéhez részvétiratot küldtek. Az országgyűléshez feliratot fognak intézni az iránt, hogy a Romániával megújítandó kereskedelmi és vámszerződés megkötése oly feltételhez köttessék, hogy gazdasági termények és állatok behozatala véd­­vámok által megnehezíttessék. A cholera. A tiszti főorvosi hivatal kimutatása szerint teg­nap déltől ma délig összesen 39 cholera-betegedés fordult elő és pedig III. kér. 1, VI. kér. 10, VII. kér. 7, VIII- kér. 12, IX. kér. 3, X. kér. 1, Rókus-kórház 4, János-kórház 2. Halálozás 20 történt és pedig V. kér. 2, VI. kér. 6, VII. kér. 4, VIII. kér. 4, IX. kér. 2, X. kér. 1, Rókus-kórház 1. A megbetegedettek közül lakástalan volt 4, hajóval érkezett 1. A halál­esetek közül a régiekből származik 18, a ma beje­lentettek közül 2. * A tegnapi betegek közt van: 18 férfi és 6 nő; lakóhelyeik szerint: IV. kér. 1, VI. kér. 6, VII. kér. 4, VIII. kér. 9, IX. kér. 2, ismeretlen 1, foglal­kozásaik szerint: 8 napszámos, két cseléd, két aszta­los, két kőműves s egy-egy szabó, czipész, géplaka­tos, kocsis, kereskedő, gyermek, nevelőnő és szabónak a neje. * A betegek a következő lakóházakból valók: Izabella-utcza 58 és 68 sz., Szondy-utcza 89 sz., Andrássy-út 81 sz., Dessewffy utcza 37 sz., váczi-kör­­út 53 sz., külső dob-utcza 20 és 32 sz., Damjanich­­utcza 11 sz., Kertész-utcza 39 sz., bérkocsis-utcza 4 sz., konti-utcza 18 sz., újvásártér 20 sz., házépítő tisztviselők telepe, Szerdahelyi-utcza 3 sz., fecske-ut­­cza 31 sz., Teleky-tér 15 sz., nagyfuvaros-utcza 24 sz., páva-utcza 41 sz. , tűzoltó utcza 14 sz. * Az új cholerakórház megvizsgá­lása. Dr. Gebhard Alajos, a Rókus-kórház igaz­gatója, dr. Ángyán Béla, a barakkórház főorvosa, dr. Oláh Gyula egészségügyi felügyelő, dr. Sc­h­w­ar­­z­e­r Ottó orvos, dr. L­u­d­v­i­g­h Endre, a szent János-kórház igazgatója, dr. Rózsaffy Alajos rendőrfőorvos, Lieb­old Ferencz főv. mérnök és Láng György tanácsnok, mint a közp. járvány bizott­ság tagja és Scerbovszky Szaniszló főv. tűzoltó főparancsnok tegnap a régi barakkórház közelében felállított új járvány­kórházat szemlélték meg, hogy ott a szükségesnek mutatkozó egészségügyi és tűzbiztonsági intézkedéseket elrendeljék. Miután a bizottság elrendelte, hogy a szükséges víz­­forraló - kemenezéket haladéktalanul felállítsák, még a helyiségek szellőztetésére és egyéb egész­ségügyi intézkedésekre nézve tett javaslatot, míg tűzbiztonság tekintetében a tűzoltó főparancs­nok ajánlatára elhatározta a bizottság, hogy két tűz­oltó állandóan fogja ott a szolgálatot végezni, a víz­vezeték haladéktalanul vezettessék be, a régi barak­­kórházzal a telephon-összeköttetés létesíttessék és végre állandóan egy kézi fecskendőt tartsanak készenlétben. * A fertőző betegségek mai állása a következő: himlő 183, emelkedés 5, cholera 100, emelkedés 4, hagymáz 24, vörheny 17, difteristisz 2, kanyaró 1. Beteglétszám­a barakkban 310, emelkedés 9 ; a bal­parti kórházakban 1534, emelkedés 3. * Pest megyéből három cholerahalálozást jelente­nek. Kis-Pesten Oláh Mihály gépésznek 28 éves felesége tegnapelőtt s István nevű fia tegnap chole­­rában meghaltak. Vecsésen tegnapelőtt cholerában­­ meghalt M­a­t­h­e­i­s­z Pál 47 éves odavaló napszá­mos, a­ki f. hó 12-én Budapesten betegedett meg. Szeged, okt. 17. Tegnap déltől ma délig 19 megbetegedés (9 cholera és 10 cholerin) és 7 halál­eset fordult elő. A betegedés 5-tel több, a halálozás pedig 9-el kevesebb, mint tegnap. A megbetegedettek közül 1, a korábbiakból 6 halt meg. A népkonyhák költségeire eddig már másfélezer forintnál több folyt be. A népkonyhában ma 322 egyén nyert ingyen ét­kezést, holnapra pedig 453 van előjegyezve. Az alsó főcsatorna kiömlését levezető árok, melyet az eső el­mosott, ismét elkészült, ennek folytán a vízvezeték ma már újból rendszeresen működik. Triest, okt. 17. A legutóbbi 24 óra alatt itt 16 személy betegedett és három halt meg h­o- 1 e r­á­b­a­n. HÍREK. Október 17. — Kitüntetések. Ő felsége Schatz Lajos m. kir. csendőr ezredesnek saját kérelme folytán — a jól ki­érdemelt nyugállományba való helyezését elrendelte, ez alkalommal neki díjmentesen a czímzetes tábornoki jelleget, és ötven évet túlhaladó s különféle alkalma­zásokban tanúsított eredménydús szolgálatai elismeré­séül, a Ferencz József-rend közép-keresztjéhez a csil­lagot adományozta. — Ő felsége továbbá németujfa­­lusi Simonffy Gyula őrnagynak, a 9-ik honvéd-huszár­ezred II-ik osztálya parancsnokának, a megtartott felülvizsgálat alapján mint »rokkant«-nak nyugállo­mányba helyezését elrendelte és nevezettnek ez alka­lommal a czimzetes alezredesi jelleget díjmentesen adományozta. — Királyi adományok. Ő felsége, Petrócz köz­ségnek, az ott f. évi április hó 17-én dühöngött tűz­vész által károsodott lakosai segélyezésére három­száz forintnyi összeget, a Madar községben f. évi jú­lius hó 28-án kiütött tűzvész alkalmából leégett tem­plom és iskola felépítésére, valamint a tűz által káro­sodott községbeli lakosok segélyezésére hatszáz , to­vábbá Nagy-Món községnek, az ott 1 f. évi augusztus hó 7-én dühöngött tűzvész által károsodott lakosaik se­­gélyezésére ötszáz forintnyi összeget adományozott magánpénztárából. — Személyi hírek. Orczy Béla báró, S­z­a­­p­á­r­y Gyula gróf és S­z­é­c­h­é­n­y­i Pál gróf minisz­terek tegnap este elutaztak Budapestről. — Liszt sírja. Bayreuthből jelentik : Liszt Fe­­rencz sírjának kérdése most már véglegesen elintéz­­tetett. A városi tanács tegnap titkos ülést tartott s elhatározta, hogy az elhunyt mesternek méltó sír­emléket állít. E határozatot azonnal közölték Liszt leányával, Wagner Cosima asszonynyal, ki a küldött­ségnek azt válaszolta, hogy az ajánlatot nagyon kö­szöni s ő is azt óhajtja, hogy atyja holtteste Bay­­reuthban nyugodjék. A város e határozatára az adott okot, hogy weimari herczeg megújította abbeli aján­latát, hogy a holttestet Weimarba szállíttatja és dí­szes mausoleumot emel fölötte. Hasonló tervük volt a budapestieknek is.­­ A Petőfi-társaság ma d. e. 10 órakor tartotta rendes havi ülését az academia kis termében. Prém József életrajzi vázlata képezte az első felolvasás tárgyát »Egy pessimista költőnőről« Ferenczi Teréz életének mozzanatait emelte ki főbb vonásaiban, pár­huzamot vonva élményei és költészete között. Ezután Pap Zoltán »Nehéz napok« czímű költeménye kö­vetkezett, melyet Torkos László olvasott föl. A köl­temény tárgya fájdalmas visszaemlékezés a boldog ifjúkorra, melynek ábrándjait az élet nem teljesítette. A költeményt a közönség megtapsolta. Reviczki Gyula »Rossz istenek« cz. költeményét olvasta fel, melyben a természet daemoniságát vette alapul. A rossz istenek, melyek az emberiség daem­onai, Bacchus, Ve­nus és Apollo. A költő az egyes istenségek által képviselt szenvedélyeket eleven színekkel festi. A harmadik rész, a költői láz ecsetelése hatásos fokoza­tát képezi az előbbi részleteknek. „A legkegyetlenebb a harmadik Mint vampyr ül meg, véred szíva ki. Az élet öröméből mit se juttat, Szomjaznod kell, szánalma Tantalusnak. Játéka vagy csak, nem hozzá hasonló, Kit összetörvén, elhajít Apolló.“ A valóban szép költemény zajos tetszésben ré­szesült. Komócsy József végül felolvasta Hevesi Jó­zsef vendég »Te Deum laudamus« czimű rajzát, mely humoristicus modorban szól egy királyról, ki boldog tétlenségben töltötte éveit, míg nem udvari történet­írója felkölti benne a dicsvágyat s a király hábo­rúba bonyolódik. Lelke a rajznak egy kis leánygyer­mek, ki a csatatérre kerülve véletlenségből, megsebe­sül s betegségében láztól gyötörve, istennel álmodik, ki a menny kapuit elzáratja a győzelmes hadsereg bálaimája elől. A rajz a lázas beteg gyermeket figyelő orvos e szavaival végződik : »Szegény, félre­beszél.« Az elbeszélés tendentiája a háború ellen irá­nyul, kedvesen van megírva és a czélba vett hatást el is érte. A felolvasásokat, melyeket nagyszámú jobbára díszes hölgy közönség hallgatott végig, zárt ülés fejezte be. — Hymen. Lósy Lajos primási uradalmi tiszt­viselő nőül vette Héja Grabriella kiasszonyt Muzs­­lán, Tóth Ede balatonfő­kajári fölbirtokos oltárhoz vezette Karl Emilia kisasszonyt Veszprémben, Roh­­rer Ödön ügyvédjelölt jegyet váltott Albert Irma kis­asszonynyal Szombathelyen. Swarzenberg Mór, a györ­ ebenfurthi vasút főkönyvvezetője jegyben jár Gyöngyösi Vilma kisasszonynyal Szombathelyet. — Halálozás. Ma reggel, meghalt fővárosunk egyik tekintélyes és vagyonos polgára, Pest- és Fehér­megye törvényhatósági bizottságának tagja: Baum­­garten Ignácz, kereskedő, föld- és házbirtokos, ki hosszú életét a szegények és szükölködők iránt mu­tatott nem mindennapi bőkezűsége és ritka jellemes­sége által tág körökben ismertté és tiszteltté tette. — L'abbesse de Jouarre. A párisi könyvpia­­czon a napokban egy rendkívül érdekes mű jelent meg Renan Ernő tollából: L’abbesse de Jouarre, philosophiai dráma. E kiváló munkából a »Figaro« leg­utóbb érkezett száma bő kivonatot közöl, élén a szerző előszavával. Az utóbbiban Renan előadja az impres­­siókat és okokat, a­melyek műve megírására bírták. A Collége du France ablakából naponta látje, a­mint a Collége du Plessis utolsó falmaradványából kő kő után mállik le. A Collége du Plessis történelmi fon­tosságú épület. 1317-ben alapította Geoffroi Du Ples­sis, Hosszú Fülöp király titkára. A XVIII. század­ban, a­mikor Richelieu kibővítette, egyike volt a phi­losophiai cultura központjának. Ebben az intézetben nyr­te Turgot, a franczia történelem egyik legna­­gy­­ob alakja neveltetését Sigorgne abbétól, az első­től, a­ki a francziák közül Newton eszméit meg­értette. A Collège du Plessis-t 1790-ben bezárták s 1793- és 94-ben Páris legborzasztóbb emlékű bör­töneinek egyike volt. A kiket ide vezettek, azok mind a forradalmi törvényszék elé és legnagyobb rész­ben a vérpadra kerültek. Renan az elitélteket utolsó perezükben állítja az olvasó elé. Leírja társalgásukat az utolsó órákban, a midőn az ember a végtelen kü­szöbe előtt állott, már kivetkőzött emberi mivoltából, a mikor helyesen beszél mindenki, mert tudata őszin­tévé teszi. A kiváló író az elitéltek egész sorozatának beszélgetését szándékozik megirni »Dialogues de la derniére nuit« czím alatt, »L’abesse de Jouarre«­­ban is két elitéltet beszéltet: Julie-t marquise, ké­sőbb jouarre-i apácza és d’Arcy marquis-t, a­kik mi­előtt Julie lemondott volna a világról, szerették egy­mást, a­kik kivégzésük előtt a börtönfalai között ta­lálkoznak. — A budai dalárda szombaton este a budai »Fáczán« nagytermében dalestélyt rendezett, mely rendkívül szépen sikerült. Az előadásokat »Mély éjszakán« kezdetű kardallal kezdték meg, majd a »Kis leány csak virulj« következett; az apród­dalt nagy hatással énekelték, valamint több népdalt is. Közreműködtek még a hangversenyben Mihálffy Jó­­zsefné és Poldini Ede. A karokat Sellei Gyula igaz­gatta. — Halottak napja. A testvéregyetem ifjúsága, mint minden évben, úgy az idén is november 1-én, ha­lottak napja alkalmából testületileg fel fogja keresni a kerepesi-úti temetőben nyugvó jeleseink sir­almait. Az egyetemi olvasókör és a segélyző egyesületek kép­viselői tegnap este tartott közös ülésükben, az ünne­pély szónokait következőleg választották meg. Woro­­niecki herczeg sírjánál beszél H. Gaal Adorján m. e. h., Korinyák Géza sírjánál Bakáts Béla j. h., Batt­hyány Lajos gróf sírjánál Szomjas Lajos j. h. az olva­sókör elnöke, Deák Ferencz sírjánál legifj. Szász Ká­roly, a vértanuk sírjánál Karsay István m. e. h. Toldy Ferencz sírjánál Fabró Henrik b. h., Greguss Ágost sírjánál Kerekes Ernő b. h. Vörösmarty sírjánál Ná­­mesy Ferencz jh. Balassa János sírjánál Végh János o. h. s Arany János sírjánál Pap Zoltán j. h. Az ünne­pélyt rendező bizottság, mely az olvasókör és segítő egyesületek tagjaiból fog állani, f. hó 25-én este 6 órakor tartja alakuló ülését s ugyanekkor választja meg elnökét is. — A munkáspárt tagjai november 1-én tömegesen fognak a Kerepesi úti temetőbe kivo­nulni, hol Eisel Károlynak, az 1871-iki felségsértési perben elhunyt társuknak sírjánál emlékbeszédet fog­nak mondani. — Petroleumrobbanás. Tegnap este 6 óra után a kőbányai jászberényi út 8423. számú házban petro­leumrobbanás történt, mely a háztulajdonosra nézve könnyen végzetessé válhatott volna. Ki e­m­e­n­t Fe­­rencz az említett ház tulajdonosa, kinek egyszers­mind házában fűszerkereskedése is van, tegnap este 6 óra után lement a pinczébe, hogy egy kannában kőolajat hozzon föl. A pinezében aztán meg akarta nézni, hogy mennyi olaj van még a kannában és az égő gyertyával oly közel ment a petróleumhoz, hogy az fölrobbant, arczát és kezeit összeégette. A kiömlő égő petróleum meggyújtotta a pinezében levő egyéb tárgyakat is. A X. ker. tüzőrség azonnal megjelent a helyszínen és a tüzet eloltotta. Időközben sikerült Klementnek a lángok közül megmenekülni, hozzá­tartozói a lakásába vezették, hol a sebesültet Apa­­ticzky orvos vette ápolás alá. — Tű­z a Rókuskórházban. F­i­c­z­k­­­y Ferencz Rókus-kórházi igazgatósági szolga I. emeleti szobá­jában ma délben tűz támadt. A szobában a szolgának két kis gyermeke — az egyik csecsemő — volt benn. A szemben levő 24-es kórtermen észrevették a kitó­duló füstöt. Jani Dezső házi szolga besietett a szobába, hol már a bútorok kezdtek égni s a két kis gyermeket megmentette. Az elősiető szolgaszemélyzet csakhamar eloltotta a tüzet is, mely valószínűleg a nagyon befütött kályhától támadt.­­ A főv. számvevőség tisztikara tegnap este kedélyes mulatsággal ünnepelte meg Rottmayer Ist­ván számvizsgáló 25 éves szolgálati jubil­eumát. A jubilánsra az első pohárköszöntőt Szlatiny Fe­rencz mondotta, majd L a m­p 1 főszámvevő emlé­kezett meg Rottmayer szolgálati érdemeiről. — Megakadályozott párbaj. Tegnap déli 12 órakor két fiatal ember kardpárbajt akart vívni. A jelzett időben megjelentek a dob­ utcza 10. sz. alatti vendéglő kerthelyiségében segédeikkel és orvosaik­kal. Épen a kardokat kezdték kicsomagolni, midőn a VII. kerületi kapitányság kiküldöttei a kerti étte­rembe léptek és párbaj feleket és segédeket igazolásra szólították fel. Azután felírták neveiket, lefoglalták a kardokat s a főkapitányságnak jelentést tettek az esetről. — Leona Dare a szép és bátor­ léghajósnő ma szállott föl ballonjával másodszor és utolszor az ál­latkertből. Igen nagyszámú és distinguált közön­ség gyűlt össze, hogy megnézze az érdekes látványt. Körülbelől 5 óra volt, mikor a léghajó útra készen állott; ekkor megjelent Leona Dare, aranyrojtokkal díszített zöld selyem tricóban. A közönség udvarias tapssal fogadta. Az acrobatahölgy meghajtotta ma­gát, foga közé vette a ballon kosarának aljához erősí­tett trapézről lefüggő horgot, felhangzott a vezényszó s zajos éljenzés és tapsolás között megindult a lég­hajó, melyről az amerikai csillagos lobogó lengett. Leona Dare ott lógott, fogával tartva magát, a leve­gőben a­mig csak látható volt. A közönség még so­káig kutatott a fellegek között, de hiában. Ballon és miss eltűntek a messze magasban és vége volt a pro­­ductiónak.­­ A terézvárosi búcsút ma tartották meg ősi szokás szerint, mint Teréz napja utáni első vasárna­pon. A szent Teréz tiszteletére szentelt plébánia­­templomban három ünnepélyes nagymisét tartottak, szónoklattal. A nagy templom nem volt elég tágas az ájtatoskodók befogadására, kiknek nagy része kí­vül maradt. Délután volt csak a tulajdonképpi búcsú. A nagymező- és gyár­utczákban felállított mézesbá­bos sátorok és a 10—27 kros valamennyi »első ma­gyar« bazárok közül valóságos népvándorlás volt. Vették a sok csecsebecsét, leginkább a »Treszkák«­­nak, kiknek nevük napja volt ma. De a »Liszkáknak« is kijutott. A mostanában kinyitott és nagy mérvben épülő Terézkörút is ma érte meg első nevenapját. Itt voltak felállítva a magyar névvel még máig sem biró »Ringlspielek« az el nem maradó verklis zenével. A »tudomány és művészet csodái« is itt vártak bá­ Paulákra. Este fényesen kivilágították (elsőosztályú.

Next