Nemzet, 1886. október (5. évfolyam, 1469-1499. szám)

1886-10-10 / 1478. szám

lehetetlen. — Az elvámolási utasítások megfelelő módosítása még egy esetre sem lett volna teljességgel elegendő, ha a természetes nyerspetroleum pontos definitióját meg is lehetett volna állapítani. — Vám­tarifánk illető osztálya ugyanis világosan meghatá­rozza, hogy nehéz és könnyű­ nyers olaj, vagyis a 830 sűrűségi­ foknál nagyobb, és 830 foknál kisebb sűrűségű nyerspetroleum közt különbség teendő.­­ Már­pedig az összes orosz ásványolajok bármekkora kihasználhatóságot engedjenek meg,mind nehéz olajok, melyeknek sűrűsége 830 aracométer foknál nagyobb. Hogy lehetne tehát ezeket máskép mint - frt 10 krral vámkezelni, ha a tarifa ezt hatá­rozottan kimondja. Hogy ez a nehézség megkerültes­­sék és a törvényhozás eredeti intencziójának megfe­lelni lehessen, tette épen a magyar kormány azon is­meretes javaslatát, hogy a nyersolaj vámmentesen ho­zassák be, a tisztított petróleum pedig a gyárból való kihozatal alkalmával vétessék megadóztatás és vám­kezelés alá. Ezen javaslat helyességében még kétkedni sem bírtak egy oldalról sem. Azért azonban nem lehet a magyar kormányt felelőssé tenni, hogy ez a javaslat csak azért, mert magyar részről létetett, nem csak az osztrák kormány, hanem az összes osztrák sajtó által is egyhangúlag visszautasíttatott.­­ A magyar kormány képviselői a vámkonferencia utolsó ülésén — a­mint ezt már jeleztük volt — egy új javaslatot terjesztettek elő, a­mely — a­mennyiben ez egyáltalában lehetséges — még az eddigi javaslatoknál is tovább megy egy lé­péssel. A magyar kormány ezen propositi­ója — a­mint halljuk — nem foglal magában számokat. Közelebbi megvilágítására a követ­kező észrevételeket kívánjuk tenni : A nehéz és könnyű nyersolaj között való megkülömböztetést el kellene ejteni, s ha a magyar kormány képviselői­nek propositiója életbe léptettetnék, a nyers­olajat vi­lágító olaj tartalmához képest skála szerint kellene el­vámolni.­­ Az ellenőrzés minden további körülmé­nyes kísérletezés mellőzésével egyszerűen meg van adva az­által, hogy az állam igen pontosan tudja, hogy hány mázsa nyerspetróleum importáltatik és mennyi tisztított kőolaj vétetik a gyárakból való kiho­zatalnál fogyasztási megadóztatás alá,minélfogva min­den helytelen bevallás jövedéki kihágásnak tekintetnék. Az olyan nyersolaj, mely 65°/0 hozamot adna, ezek alapján pl. az eddigi 1 frt 10 fros vámmal, olyan pe­dig a­mely 85°/0 hozamot ad, a könnyű nyers-ásvány­olaj jelenlegi 2 frtos vámja mellett fogna kezeltetni. Azon nyerspetroleum, mely e két határ közé eső revi­­rement-t szolgáltatna az említett tételeknek megfe­lelően esetleg 1 frt 20 krtól 1 frt 90 krig terjedő vámot fizetne. Most már kizárólagosan az osztrák kormánytól függ, hogy ezen minden méltányos igé­nyeknek megfelelő alapon mielőbb megállapodás jö­hessen létre. Budapest, okt. 9. (Az állategészségügy rendezése.) A kereskedelmi minisztériumban ma a kereskedelmi miniszter által az állategész­ségügy rendezésére kidolgozandó törvényjavaslat ügyében egybehívott enquéte Matlekovits ál­lamtitkár elnöklete alatt folytatta tanácskozásait és egészen a 23. §. bezárólag jutott. A megbeszélt czik­­kek a következők: 14. §. Pásztoroknak idegen állatot a községi nyájba hajtani, gulyába, ménesbe, a községi elöljáró engedélye nélkül nem szabad. 15. §. Vendégfogadók, csárdák, szóval mindazon helyek, hol állatok átmenetileg, avagy állandóan tar­tózkodnak, folyton felügyelet alatt tartandók, és idő­­szakonként hatályosan fertőtlenítendők. 16. §. Mielőtt a szarvasmarha telelő helyéről közös legelőre hajtatnék, a községi elöljáró által kel­lőleg számba veendő és egészségi állapota megvizsgá­landó. A községi elöljáró által számba nem vett mar­hát a legelő nyájba kihajtani tilos. 17. §: Vágómarha és marhakereske­déssel üzletszerűen foglalkozók marhái az ország területén is csak vasúton vagy folyón vagy a hatóság által e czélra kijelölt utakon szállíthatók, illetve hajt­hatók. Ilyen lábon hajtott marhacsapatokat a csend­őrség, pénzügyőrség, nemkülönben a községi elöljá­rók ellenőrizni és az azokra vonatkozó marhalevele­ket megtekinteni tartozik. 18. § A gyepmesteri szolgálat és a dög­terek, állategészségügyi tekintetben felügyelet alatt tartandók. A gyepmesterségi teendők, és a felettük gyakorlandó felügyelet iránt a miniszter rendeletileg fog intézkedni. 19. A szarvasmarhának és egyéb kérődző álla­toknak, úgyszintén sertéseknek vasúton vagy hajón való szállításánál következő szabályok alkalmazan­dók : a) szarvasmarha és egyéb kérődzők, úgyszintén a sertések csak szabályszerű marhalevél mellett vehe­tők fel; b) a szállítandó állatok csak azon helyre, il­letőleg azon helyhez legközelebb eső vasúti vagy hajóállomásig vehetők fel, a­mely helyre a marhale­vél szól; c) a fel- és lerakodásnál a szállítmányok az állategészségi szemle teljesítése végett kirendelt szakértő állatorvos, esetleg orvos által megvizsgá­landók; d) vágó marhát tenyész- vagy egyéb gazda­sági marhával vegyesen szállítani tilos; e) idegen országból behozott marha, honi kérődző állatokkal egy kocsiban nem szállítható; f) az állatok szállítására használt vasúti kocsik, bajok és rakodó hidak, vala­mint a fel- és lerakodásnál alkalmazott egyének is, minden szállítás után fertőztelenités alá vonandók. 20. §. Fertőztelenités eszközlésére azon vasúti vagy hajózási társulat köteles, melynek vonalán az állatok lerakása történik. Ha a lerakás az országon kívül történt, a fertőtlenítést azon vasúti vagy hajó­társulat eszközli, melynek vonalát a visszatérő vasúti kocsik vagy hajók legelőször érintik. A szállító vál­lalatok a fertőtlenítésért külön díjakat nem szed­hetnek. 21. §. A szállító kocsik és hajók, nemkülönben a szállításnál használt egyéb eszközök fertőtlenítési módját a földmivelési ipar- és kereskedelemügyi mi­­niszter rendőrileg fogja megállapítani. 22. §. A házi állatok birtokosai, az állatorvosok, marhapásztorok, gyepmesterek, mészárosok, vágatási biztosok, csendőrök és mindazok, kik házi állatok gondozásával vannak megbízva, kötelesek a birtokuk­ban, illetőleg gondozásuk alatt álló állatoknak ragá­lyos járványban való megbetegülését vagy elhullá­sát a községi elöljárónak azonnal bejelenteni, mely utóbbinak kötelessége az esetet a jelen törvény által kijelölt elsőfokú hatóságnak a szükséges intézkedés végett feljelenteni. Addig is, míg a hatóság a beteg­ség megállapítása és a szükséges óvintézkedések fo­ganatosítása iránt intézkedik, a községi elöljáró a beteg állatnak szigorú elkülönítése és a netáni ragály elhurczolásának megakadályozásáról gondoskodik. III. Fejezet: Állati ragályos járvá­nyok. 23. §. A jelen törvényben járványokra nézve meghatározott intézkedések alkalmazandók a követ­kező ragályos betegségeknél: 1. a lépfene; 2. a ve­szettség ; 3. a lovak, szamarak és öszvérek taknyos­­sága és bőrférge; 4. a szarvasmarhák, juhok, kecskék és sertések száj- és körömfájása; 5. a szarvasmarhák ragályos tüdővésze; 6. juhok himlőjárványa; 7. a lo­vak és szarvasmarhák bujakórja; 8. a lovak, szama­­marák, öszvérek és juhok juhkórja; 9. a szarvasmar­hák keleti marhavésze. A­mennyiben az itt felsorolt állati ragályos járványokon kívül a házi állatok bár­mily neménél valamely más, itt fel n­et sorolt beteg­ség járványos jelleget öltene, a földm­velés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter ezen betegség elfojtására a szükségeseket elrendelni köteles. T­áviratok, Bécs, okt. 9. A képviselőház mai ülésében azon kérvényeket tárgyalta, melyek Csehországból érkeztek be a vámok megszüntetése iránt. S t­ö­b­b előadó azt indítványozza, hogy a kor­mány szólíttassék fel, hogy az út- és biovámokat vagy föltétlenül, vagy pedig az igavonó marhákra kive­tendő vám vagy átalányozás útján szüntesse meg, vagy ha ez nem lehetséges, tegye tanulmány tárgyává a vámügy reformját. Jaworski ellenzi az indítványt, különösen az igavonó marhákra kivetendő vám tervét és azt in­dítványozza, hogy a kérvények adassanak ki a kor­mánynak. Ezután hosszabb vita fejlődött ki, melynek fo­lyamán Tausche a bizottsági indítvány mellett, Widersperg a vámügy reformja mellett, H­ü­b­­ner és Garschaft a bizottsági indítvány mellett és Suklje Jaworski indítványa mellett szólottak, mire Cl a­m elnök S­­­ő­h­r előadó zárszava után elfo­gadottnak jelenté ki Jaworski indítványát. (Nyugta­lanság és ellentmondás a baloldalon.) Cl a­m elnök fölteszi a kérdést, hogy ismétel­­tessék-e a szavazás ? (Kiáltások jobbfelől: Nem!) Tonkli, Kronawetter és Demel ellen­zik, v­a­g­g pártolja az új szavazást. Clam elnök kijelenti, hogy új szavazás nem fog megejtetni és ismétli, hogy meggyőződése szerint kijelentése helyes volt. Erre a ház az államvasutak kereseti és jöve­delmi adókötelezettségéről szóló törvényjavaslatot vette tárgyalás alá. Sigmund azt indítványozza, hogy a törvény­­javaslat utasíttassék vissza a bizottsághoz, azzal az utasítással, hogy az a törvényjavaslatot olykép vál­toztassa meg, hogy nemcsak a tartományok főváro­sai, hanem a különböző községek is érvényesíthessék igényeiket az államosított vasutak adózását illetőleg. Lienbacher kiemeli a törvényjavaslat fiscá­­lis szellemét, mely sérti a tartományok és községek jogát a megadóztatást illetőleg. Szóló tagadja, hogy az államvasút üzeme regale jellegével bírna ; épp ez okból felszólal a közigazgatási törvényszék döntvénye ellen és végül azon reményét nyilvánítja, hogy a tör­vényjavaslat a részletes tárgyalás folyamán oly képen fog megváltoztattatni, hogy elég lesz téve benne a tartományok és községek elvitathatatlan jogának. A ház a tárgyalást keddi ülésében folytatja. Berlin, okt. 7. (Eredeti távirat.) Bármily határozottan hangzott is T­i­s­z­á­­n­a­k a keleti politikára vonatkozó program­m­­ja, Berlinben mégis a beszéd súlypontját az ő állásfoglalásában látják az actuális kérdés­hez. Ez irányban nyomatékkal bír az, hogy az osztrák-német szövetség fennállá­sát hangsúlyozza a régi alapokon, és nem adott nyilatkozatot arra nézve, hogy Orosz­ország jelenlegi viszonya Belországhoz Ausz­­tria-Magyarország érdekeit sérti. A német kormány mindig abban a nézetben volt, hogy az orosz befolyás helyreállítása Bulgáriá­ban, a­mint az Sándor fejedelem anglophil fordula­táig fenállott, nem áll ellentében sem a bécsi kabinet érdekeivel, sem a berlini szerződéssel. Sándor fejedelemtől bizonynyal inkább az orosz mint az angol befolyás előmozdítása volt várható. Hogy ez máskép történt, az az orosz kabinetet abba a kelle­metlen helyzetbe hozza, hogy szenvedett károk repe­­rálásával törekedjék. Ez félreértésekre ad alkalmat, melyek Kaulbars fellépése által súlyosbíttatnak, azon­ban Oroszország törekvése régi befolyásának visszaszerzésére magában véve nem foglal magában semmi megrovásra méltót, a kérdés csak az, meddig mehet ez a befolyás. Az orosz kabinet eddig nem adott okot arra, hogy a pánszlávok reményeivel és elvi ellenségeinek insinuatióival identificálják. Né­metország előzékeny magatartása az orosz igényeket inkább mérsékelni fogja. Az osztrák-magyar szövet­ség békeszövetség és mint ilyen újból érvényt fog ma­gának szerezni. Az e szövetség és Oroszország kö­zötti szakadásra irányzott speculatiók minden kilátás nélkül valók. (P. C.) Berlin, okt. 9. A »Nat. Ztg. megerősíti azon korábbi hírét, hogy Churchill jelenlétét Berlinben az angol nagykövetségnél nem tudták. E lap azt állítja, hogy tévedés volt az egész, s Churchill nem is volt Berlinben. Bécs, okt. 9. A »Politische Correspondenz«-nek jelentik Szófiából ma délutáni kelettel. Minthogy szokás szerint több idegen állam alattvalói, köztük olyanok, kik orosz védelem alatt állanak, beavatkoz­nak a választásokba, a kormány körjegyzéket intézett a külhatalmak képviselőihez, melyben kijelenti, hogy azon idegen alattvalók, kik a választásokba beavat­koznak , kiutasíttatnak. N­e­k­­­u­d­o­v orosz consul visszaküldte e körjegyzéket, kijelentvén, hogy meg­szakítja a diplomatiai összeköttetést. Pétervár, okt. 9. Ideérkezett magántáv­iratok szerint, melyek Kaulbars utazá­sának sikerére vonatkoznak, reményei­nek kedvező eredményt. A helyzetet mindazonáltal nem tekintik az Optimismus szemüvegén és csak azáltal látják azt tisztábbnak, hogy Oroszország a régensekkel nem bocsátkozik tárgyalásokba. Conferentia összehívása a bolgár kérdés megoldására Oroszországban átalános ellen­zésre talál. E conferentia-híreknek azért nem tulajdonítandó jelentőség. Pétervár, okt. 9. Tisza beszédét Moszk­­vában aránylag kedvezőbben ítélik meg mint Pétervárt. Katkov, a­ki Churchill beszédét harczátlan, ostoba hazugság­­nak bélyegzi, Tiszának csak a ber­lini szerződésre való hivatkozását lobbantja szemére, melyet Ausztria Boszniában és Herczegovinában maga megsértett. Tisza nem okolható, hogy semmit sem tudott mondani. Egy más moszkvai hírlap azt következteti, hogy Tisza csupán az anyagi erő által támogatott orosz befolyás ellen beszélt, és hogy még más eszköz is van, t. i. a barátság által támogatott orosz befolyás helyreállítása. Az orosz politikának törekednie kell, hogy ezt elérhesse. Berlinből és Bécs­­ből érkezik a tudósítás, hogy Salisbury az orosz­­ellenes coalitio eszméjét elejtette és köze­ledni akar Oroszországhoz. Csak az a kér­dés, hogy előterjesztései orosz részről minő fogadta­tásra találnak. Miután Bulgária occupatiójára nézve Anglia megvan nyugtatva, közömbös előtte, ha Orosz­ország előbbi befolyását visszanyeri. A súlypont most az uj fejedelem személyében fekszik. Pétervár, okt. 9. (Ered. távirat.) Werder tábornok elutazása Berlinbe a berlini katonai kor­mányzó állásának átvételével és nem a bolgár napi kérdéssel függ össze, ellenben az utóbbival a berlini orosz követ, Suvalov gróf ideérkezése hozatik kapcso­latba. — Az igazságügyminiszter kezdeményezésére bizottság hivatott össze az útlevélügy felülvizsgálása és reformja végett. (P. C.) Sophia, okt. 9. A hadügyminiszternek egy teg­nap közzétet rendelete szerint hét százados, nyolc­ főhadnagy és nyolc­ hadnagy fegyelmi után egy havi fogságbüntetésre ítéltetett.Negyvenegy hadapródot, mint közlegényt az ezredekbe soroztak be. A többi katonanövendéket, a­kik a czél tudta nélkül és mások felhívására vettek részt a lázadás­ban, az intézetben hagyták. Több magasabb tisztnek ajánlották, hogy rangjukról mondjanak le. Szófia okt. 9. Tekintettel a holnapi vá­lasztásokra, több helyi gyűlések tartottak, me­lyek a legnagyobb rendben folytak le. A kormány mindenfelé megteszi a belső intézkedéseket, hogy a rend és béke meg ne háborítassék, mert habár a Zankov-pártiak kinyilatkoztatták, hogy a választá­sokban nem fognak részt venni, a részekről mégis alig tételezhető fel. Az eskisagrai bíróság összeesküvés nyomára jutott, mely külbefolyásnak tulajdonítható. A korábbi vajdák és rabló főnökök közül többen állítólag fel lő­nek bérelve, hogy az ország több pontján rablócsapa­tokat szervezzenek, a szervezők pedig abban remény­kednek, hogy az ily módon előidézendő állapotok foly­tán a külbevatkozás nem fogna elmaradni. Prága, okt. 9. A »Narodny Listy« ma megbe­szélve a Balkánszövetség eszméjét, a legheveseb­­ben megtámadj­a a magyarokat, akik foly­ton arra izgatják a szer­beket, bolgárokat és görögö­ket, hogy Balkán szövetséget alkossanak a magyarok vezetése mellett. A magyar őrültség — úgy­mond e lap — mindaddig nem fog megszűnni, amig meg nem látják az első kozákot, aki után álmuk­ban folyton karddal csapkodnak. Van még a magyar pusztákon több, Világosnál is alkalmasabb hely arra, hogy ott a magyar nagyhatalom mint e­gy ür­e­s h­ó­l­y­a­g p­uk­k­adj­on szét az oro­szok taposása alatt. Konstantinápoly, okt. 9. (Eredeti távir­at.) A porta tárgyalásai a két millió font kölcsön tárgyá­ban közel vannak a befejezéshez, miután a porta most Adana és Koniah tartományok birkatizedét ajánlotta biztosítékul. Az új kölcsön nagyobbrészt a hadi költ­ségek és újabb fegyverbeszerzések fedezésére fog for­­díttatni.­­ A dohányregió társaság a porta elé ter­jesztette a dohánytermelőkhöz való viszony szabályo­zásának tervezetét; ennek felülvizsgálására miniszteri bizottság küldetett ki. (P. C.) Belgrád, okt. 9. Ide érkezett hírek szerint Ká­roly román király súlyos beteg, s már is több orvost hivattak ágya mellé Berlinből Bukarestbe. A dolgot addig Bukarestben eltitkolták, s az erről ki­­szivárgott híreket megc­áfolták. Belgrád, okt. 9. A »Münchener Alig. Zeitung« azon híre, hogy Theodorovics Pera küldetésben volna Sophiában, hogy a personal unió és a két állam között kötendő szövetség iránt tárgyalásokat folytasson, nem egyéb mint merő koholmány. Theodorovicsnak nincs semmi­nemű politikai küldetése, mert csak mint magán­em­ber utazik. A felhozott dolgokról pedig soha szó sem volt. A Garasanin lemondásáról és a kor­mány kebelében felmerült nézeteltérésekről szóló hí­rek, szintén irányzatos koholmányok. Drezda, okt. 9. Spencer és Traffort (azt hiszik, hogy az első név alatt Churchill lord rejtőzik) még itt időznek. Páris, okt. 9. A görög király holnap után el­utazik innen és Villefrancheban hajóra száll, hogy visszatérjen Görögországba. Páris, okt. 9. A hadügyminiszter 200 milliót kér ismétlőfegyverekre és az erődöknek egy új felfe­dezés következtében szükségessé vált átalakítására. A tengerészeti miniszter a »Voltaire« szerkesztője előtt kijelentette, hogy ő is hasonló összeget fog kér­ni, mert a régi pánczélos hajók czélszerűtlenekké vál­tak. Utalt az erre vonatkozó programmra, a­melyet jelenleg Németországban visznek keresztül, s nyilat­kozatait így fejezi be: »Nekünk oly gyorsan kell fölfegyverkeznünk, amint csak le­het, hét nagy franczia gyártelep folyton dolgozik.« Páris, okt. 9. (E­r­e­d­e­t­i t­á­v­i­r­a­t.) Az angol külügyi hivatal Churchill lord visszatérése után Né­metországból, körjegyzéket fog az egyptomi kérdés­ben a hatalmakhoz intézni. A franczia-spanyol diffe­­rentiák Afrikában a kiegyenlítés útján vannak; a vi­tás pontokat a Párisban ülésező diplomatiai bi­­z­o­tt­s­á­g fogja eldönteni. (P. C.) London, okt. 9. A »Times« a következő értesí­tést vette Sophiából: Ámbár Kaulbars missiója tel­jesen sikertelenné vált, Bulgáriát anyagilag fenyegetik nagy zavarok. Az állampénztár üres, a tisztek és a hivatalnokok nagyon rendetlenül kapják meg fizetésüket. Ha az idegen hatalmak Bul­gáriát támogatni akarják, ezt csak egy bolgár kölcsön szerzése által tehetik. Ha Bulgária ilyen segítséget nem kap, menthetlenül Oroszország karjaiba hull, mely kész a kölcsönzésre. Bulgária az ő feltételeit teljesíti. Kairo, okt. 9. (Er­e­de­ti távirat.) A khe­­dive Derenthal német főconsulnak az első osztályú Osmanie-rendet és helyettesének Baldrannak a har­madosztályát adományozta. Massalahból érkező hírek szerint az olasz hatóságok aggályban vannak az abys­­siniaiak támadása miatt Arkik vagy egy más, Olasz­ország által megszállott hely ellen. (P. C.) Madrid, okt. 9. A külügyminiszter körjegyzé­ket bocsátott ki, melyben kifejezvén a válság okait, kijelenti, hogy a jövő kormány folytatni fogja a sza­badelvű politikát. Egy geronai hírlap szerint Olot mellett mint­egy 30 főnyi felkelő csapat bukkant föl, melynek pártállása ismeretlen. Brüssel, okt. 9. A képviselőválasztások Brüs­­selben október 28-án fognak megtörténni. Prága, okt. 9. A prágai helyőrség le­génységeinek f. hó 8-án kelt napiparancscsal megtiltották a Werescsagin­ki a 11 itás megtekintését. Lemberg, okt. 9. A »Kurjer Lwowszki« a leg­­jobb forrásból értesül, hogy a kormánynak sikerült többséget szerezni a Magyarországgal eredetileg 1 frt 42 krban megállapított petroleumvámra vonat­kozólag. Grocholski javaslatát mindenesetre el fogják ejteni. Közgazdasági táviratok. Értéktőzsde. BéM, okt. 9. (Magyar értékek zárlata.) Magy. földteh­erm. kötv. —.— Erdélyi földteherm. kötv. 104.50. 5 és fél száz. magy. földhit. int. zálogl. ——. Erdé­lyi vasutrészv. 186.50 1878. m. k. t. áll. els. kötv. 116.75. Magy. nyer. k. sorsjegy 121.25. ezölödézsissavált*. kötv. 99.25. 8 száz. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi köles. sorsj. 124.50. 4 száz. aranyjáradék 104.65. M. orsz. k.­részv. —.—. Magy. vasúti kölcsön 1­­2.25. Magy. hitelb. részv. 289.25. Alföldi vasút részv. 188.50. Magy. észak-kel. vasút r. 173 75. 1869. m­. k. V. áll. els. kötv. —.—. Tiszav. vasut-rész. 251.50 Magy lesz. és váltóbank-r. —. —. Kassa-Oderberg vasut-r. 151 50. 5 száz. papír-járadék 92 90. M. jelz.­hitelb.-részvény —.—. Adria m. teng. gőzb. részv. —.— Török dohány —.— Északi vasutrészv. —.—. Bécs, okt. 9. (Osztrák értékek zárlata.) — Osztrák hitelrész. 281 50 Déli vasutrészvény 108.—. 4 százalékos arany­járadék 115.75. Londoni váltóár 125 20 Károly Lajos vasut-részvénytársaság 195.50. 1864. sors­jegy. 169.—, 4-2 száz. ezüst.járadék 84 85.1860. sorsjegy 140.—, Török sorsjegy 16.60. Angol-osztrák báni részv 112. —, Osztrák államvasut részv. 287.—, 20 frankos arany 9.91—, 4-2 száz. papír-járadék 83.85. Osztrák hitelsorsjegy 177.—, Osztrák-magyar bankrészv. 868.— Cs. kir. vert arany 5.94, Német bankváltók 61,25, Elbevölgyi vasút 170.75, Du­­nagőzhajózási 1. 379­­, Bécsi bankegyl. 102.75 Az irányzat tartva. Külföldi értéktőzsdék zárlata okt. 9-én. Átszámítási árfolyam 100 márka vista 1 61.40 frt. 100 frank vista , 49.50 frt. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultiméra (U) értendő, költségek nélkül. — A 0*val elért értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Berlin Frankfurt | Páris is Árf. Paritás ; Arf. Pa­ritás Árf. Paritás 4*0­00 magyar aranyjárad.: 85.40 105.680 85 — 104.69 U 85 62 104.67M 5»/»-os „ papirjárad. I 75.90 93.68 K 76.05 93.83 0 -------— .— 4‘2°/6-08 osztrák „ ! 67.80 83 74 K. 67.85 83.80K —— .— 5°/»-os „ „ i ——.— K ——.- k — 4’2%-os „ ezü­stjárad. 69-40 85.54 K 69.­ 85.05X —— .— 4»/0-os „ aranyjárad. : 94.70 116 87 K 94.80 116.49 K — Magyar keleti vasúti kötv. j 81.40 100 27 K —.— ——.— —.— 5®/0-os keleti vasút els. kötv. 1 103.40 127.81 K —.— —.— —.— — — Osztrák hitelrészvény........1 460.— 282.38 0 226.— 282.70 0 — Osztrák-magyar bank.......... —.— —.— 1702.— 863 52 0 —.— —— Osztrák-magyar államvasut.336.— 236.95 0 192.50 237.14 0 437.— 288.04M Déli vasút ............................. 176.— 107.98 0 1­88.28 409.52 0 129.—107.12M Erzsébet osztrák­ ny.vasut . —.— —.— 196 SZ 242 10 K —.— —.— Magyar lesz.-és pénzv. b —.— —.— \\ —.— —.— Kj—.— — Elbevölgyi vasutrészvény.. 280 ah —.— j —.— —K —.— —.— Károly­ Lajos vasút............. 80.lu 196.37 U 158.62 195.83 U — Kassa-oderbergi vasút........ 61.70 152.10 K-------—.—­­ .— —.— Román vasúti részvények. I —.— —.— .­ —.— —.— —-— —.— Orosz bankjegyek............. 194 90 119.67 j —.— —.— —•— —.— Váltó bécsi piaczra............ 162.80 61.40 162.70 61.41 — II. kibocs. keleti kölcsön.. 60.-— —.— 01 ——.— —•— —-— Magyar vasúti kölcsön....­ —. — —.— —.— —.— —•— —•— K „ jelzálog-hitelbank. —.— —.— Kjj —.— —.— —.— .— U „ lesz.- és pénzv.­b. —.— —.— K —.— —.— — —.— 4V*°/»*és földhitelint. zálogl. — — —.-- —.— —.— —•— —.— 3°/0-os franczia járadék---- —.— —.— —.— —.— 32 90, —.— 40­%-os franczia járadék . —.— —.—­­ —.— —.— 110.60, —.— Ottomán bankrészvény —.— —.— . —.— —.— .nött.—­ —.— Franczia törleszthető járad. —.— —.— . —.— —.— 1­85.45, —.— Árutőzsde, Bécs, okt. 9. (Gabona- és termény­tőzsde.) A zsidóünnepek folytán a t­őzsde csak gyenge mértékben volt látogatva és üzlet is alig volt. Berlin, októb. 9. Terményvásár. (Zárlat.) Búza okt.—nov.-re 151 márk 50 fillér (= 9 frt 30 kr.); ápril— máj.-ra 169 márka — fillér (==­9 frt 82 kr.). Rozs októ­berre 128 márka 75 fillér (= 7 frt 91 kr.); ápril— máj.-ra 131 márka 50 fillér (= 8 frt 07 kr.). Zab októ­berre 110 márka 50 fillér (­= 6 frt 77 kr­.); nov.-decz.-re 109 márka 50 fillér (= 6 frt 71 kr.). Repczeolaj okt.-nov.-re 43 márka 90 fillér (= 26 forint 96 kr.); ápril—májusra 44 márka 80 fillér (= 27 frt 51 kr.). Szesz okt.-novemberre 37 márka 10 fillér (= 22 frt 73 kr.); április—májusra 38 márka 70 fillér (= 23 frt 76 kr.). Átszámítási árfolyam: 100 márka = 61 frt 40 krral. Stettin, okt. 9. Terményvásár: Búza ott.—nov.­re 154 márka — fillér (= 9 frt 46 kr.); ápril—májusra 162 márka — fillér (= 9 frt 95 kr.). Rozs okt.-nov.-re 125 márka — fillér (= 7 frt 68 kr.); ápril -májusra 128 márka 50 fillér (= 7 frt 89 kr.). Repczeolaj októberre 43 márka — fillér (= 26 frt 40 kr.) ; április—májusra 44 márka 70 fillér (= 27 frt 33 kr.). Szesz kész szállításra 35 márka 80 fillér (= 21 frt 98 kr.) ; okt.-nov. 36 márka 20 fillér (= 22 frt 17 kr.); nov.-decz.-re 36 márka 30 fillér (= 22 frt 23 kr., ápril májusra 38 márka 40 fillér (= 23 frt 58 kr.). Átszámítási árfolyam: 100 márka = 61 frt 40 krral. Köln, okt. 9. Terményvásár. Búza novemberre — márka — fillér (= — frt — kr.); máreziusra — márka — fillér (= — frt — kr.). Rozs nov­­re — márka — fillér (­= — frt — kr.); máreziusra — márka — fillér (=—­—frt.). Rep­czeolaj (hordóstól) kész szállításra 22 márka 70 fillér (== 27 frt 63 kr.) ; október 22 márka 60 fillér (= 27 frt 38 kr.). Átszámítási árfolyam : 100 márka = 61 frt 40 krral. Páris, októb. 9. Terményvásár. Búza folyó hóra 22 frk 60 ctme (=11 frt 18 kr.); nov.-re 22 frk 60 ctme (= 11 frt 18 kr.); nov.-től 4 hóra 22 frk 90 ctme (= 11 frt 34 kr.) első 4 hóra 23 frank 25 ctme (= 11 forint 51 kr.). Liszt 12 márkás­ folyó hóra 50 frk 40 ctme (= 15 frt 69 kr.) nov.-re 50 frk 40 ctme(= 15 frt 69 kr.); nov.-tól 4 hóra 50 frk 60 ctme (= 15 frt 75 krajezár); első 4 hóra 51 frk 40 ctme (= 16 frt — kr.). Repczeolaj folyó hóra 53 frk — ctme (= 26 frt 25 kr.); nov.-re 53 frk 25 ctme (= 26 frt 35 kr.) nov.-decz.-re 53 frk 50 ctme (26 frt 49 kr.); első 4 hóra 54 frk 25 ctme (= 26 frt 55 kr.). Szesz folyó hóra 41 frk 25 ctme (= 22 frt 24 kr.); nov.-re 41 frk 25 ctme (= 22 frt 24 kr.); nov.-decz.-re 41 frk 25 ctme (= 22 frt 24 kr.); első 4 hóra 41 frk 75 ctme (= 22 frt 51 kr.). Átszámítási árfolyam: 100 frk = 49 frt 50 krral. Boroszló, okt. 9. Terményvásár. Búza 15 márka 60 fillér (= 9 frt 58 kr.). Rozs 13 márka 30 fillér (· 8 frt 17 kr.). Zab 11 márka 50 fillér (= 6 frt 82 kr.).Repczed­ej 18 m. 70 fillér (=11 frt 48 kr.). Szesz — márka — fillér (= 9 frt — kr.). Tengeri 12 márka 30 fillér (= 7 frt 55 kr.). Külföldi terménytőzsdék tegnapi és mai árjegyzéseinek összehasonlítása. BERLIN. Okt. 8. Okt. 9. Búza okt.-novemberre................151 márka 50 fillér. 151 márka 50 fillér „ ápril—máj .-ra .... 160 „ — „ 160 „ — *» ROZS októberre..............................128 „ 75 „ 128 „ 75 „ „ máj.—jun.-ra .................181 „ 60 „ 131 „ 50 „ ZtD októberre...........................109 „ 7 b „ 110 „ 50 „ „ máj.-jun.-ra .................109 „ — „ 109 „ 50 „ STETTIN« Zúza okt.—nov.-re ................154 márka 50 fillér. 154 márka — fillér „ ápril—májusra...........162 „ 50 „ 162 „ — „ Rizs októberre ..... 125 „ 50 „ 125 „ — „ „ ápril—máj­usra............ISO „ 128 „ 50 „ KÖLN. Búza novemberre......................... 16 márka 60 fillér. — márka — fillér „ máreziusra ...... 16 ,, 10 „ — „ — »» Rozs novemberre......................... 12 „ — „­­* „ — » „ máreziusra ...... 13 „ 40 „ » PARIS. Búza folyó hóra..................... . — frank — címe. 22 frank 60 címe „ n­vemberre ..................... — „ • ,· 22 „ 60 „ „ nov.-től 4 bóra................. — „ — ,» 22 ft 80 „ „ első 4 bóra ................. — M *” •· 23 „ 25 „ Liszt folyó hóra......................... — „ » 50 „ 40 „ „ novemberre ..................... — „ — n 5° » 40 „ „ nov.-tól 4 bóra................. — ,, — *‡ 50 „ 60 „ „ el»e 4 bóra ................. — » —­­» 51 40 „ Milán király Szent-Ivánon. — Eredeti tudósítás. — Tegnap délután 3 órakor vette ismét kezdetét a vadászat, s tartott egész esti 6 óráig. Az elejtett va­dak száma 167-re rúgott. Vadászat után haza hajta­tott a társaság a kastélyba s átöltözködött az ebédhez. Hét órakor már együtt voltak a meghívottak s megkezdődött az ebéd, amely a szó szoros értelmében királyi volt. Minden tál, minden tányér és minden ötszer szinezüst volt. Egyszer csak felállott Zichy Jenő s vele együtt az egész társaság. A házigazda kívánta királyi vendégét felköszönteni. Ülve csak a király maradt. Uraim! — igy szólt a gróf, — nem csak az ud­variasság követelményének teszek eleget, midőn felszó­lítom önöket, hogy poharaikat velem együtt, felséges királyi vendégünk egészségére ürítsék ki! Nem uraim! Oly érzés mondatja el velem e szavakat, mely­nek forrása a valódi és legnemesebb lelkesedés a mely szívből jön. A legnagyob elismeréssel és hálá­val vagyunk eltelve mindannyian a rokonszenv mind­azon nyilvánulásaiért, a melylyel ő felsége bennünket elhalmozni kegyeskedik, mert mind e tényekben megerősbödését látjuk­, a szomszédos két állam kö­zötti baráti viszonynak. Ürítsük uraim az első poharat a szerb nemzetre,­­ a szerb nemzet felséges uralkodó családjára, szabadságának megteremtőjére és megalapítójára, felséges vendégünkre, ki kegyes volt szerény társaságunkat magas megjelenésével megtisztelni, — ürítsük e poharat Milán király egész­ségére! Zsivio! Háromszoros Zsivio volt e szavakra a lelkesült felelet. — A király felállott, minden vendégével ko­­czintott, s azután következőleg válaszolt: Mindenekelőtt köszönetemet fejezem ki a ne­mes grófnak irányomban most és már ezelőtt is sok­ A cholera. Dr. Duka Tivadar hazánkfia, ki soká élt In­diában, a Bécsben tartott keleti congressusról a fő­városba érkezett oly czélból, hogy a choleraesetekről közelebbi felvilágosításokat nyerhessen. E végből föl­kereste dr. Rózsaffy Alajos rendőrfőorvost, ki is úgy a cholera felléptéről, terjedéséről valamint a hatósá­gilag elrendelt és foganatosított óvintézkedésekről a legbehatóbb felvilágosításokat és magyarázatokat megadta. Duka dr. nagy érdeklődéssel szemlélte meg a cholera megbetegedetteket és halálozásokat feltün­tető graphical és táblázatos kimutatásokat. Ezután a betegek elhelyezése és kezelése körül követett eljárás megismerése végett dr. Rózsaffy kíséretében a barakk­kórházat látogatta meg, s kijelentette, hogy ha visz­­szatér Ázsiába, a Budapesten tapasztalt gyógymódot tanulmányozás tárgyává fogja tenni. Duka véleménye szerint a kőből épült épületek nem alkalmasak arra, hogy azokban cholerabetegeket tartsanak, azért a budapesti barakk-kórházakat teljesen kielégítőknek és a czélnak megfelelőnek találta. * A tiszti főorvosi hivatal okt. hó 9-ikéről kiadott jelentése szerint a főváros területén a következő he­­venyragályos betegségek fordultak elő: hagymáz 3, himlő 27, vörheny 21, kanyaró 1, roncsoló toroklob 4, torokgyík 1. Kórházi beteglétszám: Szt.­Rókus 1441, Szt.­János 236. Általános napi halálozás 47. Halál­okok : agy és idegbajok 6, tüdőgümő, tüdővész 8, tü­dőlob, hörglob 3, gyomorbélhurut és lob 3, egyéb emésztő­szervi bajok 2, himlő 9, vörheny 3, roncsoló torokláb 1, torokgyík 1, egyéb kórok 11. * A cholera Pest megyében. A ma érke­zett távirati jelentések szerint Baghon lépett fel. Pá­lya Frigyesné cholera nostrasban megbetegedett. Dunavecsén Nagy Borbála 2­2 éves gyermek chole­­rin tünetek közt, Szent-Endrén pedig Triber Józsefné és Zornyik Borbála cholerában meghalt. A fővárosi főpolgármester értesíti a megyét, hogy Mészáros La­jos napszámost és Szikora Anna napszámosnőt a gu­bacsi téglagyárból cholerával vették fel a barak kór­házba. — Trauznitz Lőrincz budapesti lakost ma reggel Albertfalva közelében az árokban magánkivüli állapotban találták s kocsira téve behozták a fővá­rosba. Itt constatálták, hogy cholerában szenved, mi­nélfogva egyen­esen a barak kórházba vitték. * A VIII. ker. járvány bizottságnak tegnap meg­tartott ülésén bejelentette a jegyző, hogy a kerület­ben a házak és lakások ellenőrzése még most is szi­gorúan folyik. Ily vizsgálat alkalmával a práter-utcza 56. számú ház padlásán 28 embert találtak a geren­dákon és a deszkázaton heverve. A népszínház-utcza 36. szám alatti paraszt­szálló helyen valamennyi fészer tele volt emberekkel, kik ott meghaltak. A Luther­­utcza 2. sz. a. pinczekorcsmában 40 ember halt egy­más mellett. A bérkocsis-utcza 4. sz. házban a pinczé­­ben 20 embert találtak. A kálvária-utcza 10. számú háznak egyik kicsiny, padozatlan raktárában a puszta földön fekve 22 egyént találtak. Jelazin Ignácz által a szerdahelyi­ utsza 6. sz. a. bérbe vett és albérbe kiadott lakások egytől-egyig mind túl vannak zsú­folva. E bérlőt különben a bizottság már egy ízben 100 frtnyi birsággal büntette, de, mert ennek daczára sem tett eleget a bizottság intézkedéseinek, most is­mét 200 írttal büntették meg. Ezenkívül megbüntet­tek még 15 háztulajdonost, a házak tisztátalanságá­­ért 10-től 50 írtig terjedő pénzbírsággal és 4 szállás­adót 20—300 írtig terjedő bírsággal. A bizottság most újból felveti a sertéstartás kérdését, annál in­kább, mert a központi járvány­bizottság félreértette a helyi bizottság javaslatát, mely nem azt mondotta, hogy egyesek tartanak magánhizlalásra 10—15 ser­tést, hanem azt, hogy vannak házak, melyekben 15 sertést is tartanak, és nem egy, hanem több lakó által.* Acholera Sardiniában egyre nagyobb mérvet ölt. Ennek következtében az osztrák kormány a sardiniai kikötőkből érkező terményekre és árukra két napi vesztegzárt rendelt el, továbbá elrendelt orvosi vizsgálatot és a szállítmány-fertőztelenítést. * Szeged, okt. 9. Tegnap déltől ma délig 36 új cholerabetegedés és 19 haláleset for­dult elő, azaz három betegedési esettel kevesebb és két halálesettel több, mint tegnap. A járvány fellé­pése óta, vagyis 6 nap alatt összesen 168 betege­­dés és 70 halálozás történt. A közös had­seregbeli laktanyában és a kerületi börtönben ma 2—2 betegedési eset fordult elő. Holnap d. e. 11 órakor a felállítandó nép­konyhák ügyében a nőegyletek részvétele mellett Pálfy polgármesternél értekezlet tartatik. A járványbizottság mai üléséből utasí­totta a hatóságot, hogy a főgyűjtő csatorna beömlő­jének vízvezetéke a szívócsövén alól való áthelyezése iránt azonnal intézkedjék. A bizottság az iránt is in­tézkedett, hogy a belső járvány kórházból a betegek azonnal a darakkórházba szállíttassanak, a belső kórház pedig a fertőztelenítés után megfigyelő kór-­ szer tanúsított szives barátságáért s imént elmondott érzelméért. — Mindenkor a legnagyobb rokonszenvvel és ragaszkodással viseltetem a lovagias magyar nemzet s a monarchia irányában, s igy kétszeresen jól esett hallanom szavait. Midőn kikérem a nemes gróf barátságát a jövőre is, a poharamat ő felségére, első Ferencz Józsefre és felséges családjára, a lova­gias magyar nemzetre és gróf Zichy Jenő ur ő Excel­­lentiája egészségére ürítem. Erre a jelenlevők háromszoros éljenzésben törtek ki, s ezzel vége is szakadt a pohárköszön­tőknek. Tovább folyott a pezsgő és a discursus, egyszerre azonban a távolból egy jól szervezett énekkar hangjai zendültek meg. A szövegből csak a refrain volt kive­hető : »Éljen a király!« A szomszédos Csány község színtársulata lepte meg a királyt, künn a tornáczon énekelve el egy pár szép dalt A társaság egész 12 óráig maradt még együtt, a­mikor a király búcsút vett, s a társaság is pi­henni ment. Ma reggel már korán talpon volt mindenki, mert ő felsége még vadászat előtt megtekintette egész körülményesen a gróf gazdasági és iparmúzeumát és gazdaságát. 9 órakor megint megkezdődött a vadá­szat és eltartott egész 1 óráig. Az eredmény még felülmúlta a tegnapit is, amennyiben csak délelőtt közel 200 vad esett el. A király végleges útiterve még nincs megálla­pítva. TOLDY FERENCZ.* Székesfehérvár, okt. 9. (Eredeti távirat.) Pantelics ezredes és Czirics kapitány ma Sárközy alispánnal bejöttek Szentivánról és a »Magyar ki­rály« vendéglőben megebédeltek. Majd az alispán kalauzolása mellett megtekintették a megyeházat, a székesegyházat, a cisterciták templomát, a mén telepet és a város egyéb nevezetességeit. A holnap reggel átutazó Milán királynak Szé­kesfehérvár közönsége nagy ovaziót készül rendezni.

Next