Nemzet, 1886. október (5. évfolyam, 1469-1499. szám)

1886-10-17 / 1485. szám

nak, viszont a magyar egyetemeken­­ , a monarchia túlsó felében telepedhetnek le és folytat­hatnak gyakorlatot. A­ki csak némileg is ismeri a viszonyokat, az előtt bizonyítani sem kell, hogy ezen reciprocitás Ausztriával, illetőleg az ausztriai egyetemekkel szemben csak névleg az, mert tényleg ezen kölcsönösség nem létezik, mert a valóságban e viszony úgy áll, hogy különösen a bécsi egyetemről száz és száz részben magyar, részben nem magyar eredetű orvos jött és jön évenkint Magyar­­országba, a mi egyetemeinkről Ausztriába pe­dig alig vetődik egy évtized alatt egy-kettő. Lehet, úgy vélekedik valaki, hogy az reánk nézve nem nagy baj, ha Austria egyik híres egyetemén a mi számunkra képeznek jó orvosokat. De eltekintve attól, hogy ily átruházása a mi kötelességünknek másra, ily élőskö­­dés egy más állam költségén fentartott intézményen nem felel meg a magyar állam méltóságának, elte­kintve attól, hogy mint azt Gautsch osztrák közokta­tásügyi miniszter legújabb átirata és Billroth sokat emlegetett röpirata mutatja, a mi ifjaink Bécsben csak türetnek és nem is mindenkitől szívesen türet­­nek, eltekintve mindettől, a bécsi egyetemen képzett magyar orvosok átlag ez idő szerint minősítés tekinte­tében sem nyújtanak kellő garantiát.Vagy mit tartsunk azon orvosokról, kikről Billroth azt mondja, hogy szi­gorlataikat csak azon tanárok kegyelméből tehetik le, kik a rosz németséggel beszélő candidatus tudáshiányát a nyelvismeret hiányosságával meg a hiányos gymnasiá­­lis előképzettséggel hajlandók kimenteni. És a reci­­prositás révén, ezen kegyelemből lett orvosok nálunk letelepednek, bécsi oklevelükre támaszkodva viszo­nyainkat, intézményeinket kicsinyük és szaporítják azok számát, kiknek közönye fulasztólag hat nemzeti nyelven mivelt tudományos irodalmunk fejlődésére. Az orvosi diploma kölcsönös érvényességének elve oly idő eredménye, melyben a bécsi egyetem orvosi in­tézetei hazánk hasonló intézeteit messze túlszár­nyalták, melyben saját egyetemünk a szükségletet fe­dezni képes nem volt, és melyben a liberalismus doc­­trinar irányát a józan számítás kellőleg szabályozni nem tudta. Jelen viszonyaink között ezen intézmény­nek sem theoreticus jogosultsága, sem practicus haszna nincsen. Ma egészen világosan áll előttünk, hogy orvosaink kiképzéséről magunknak kell gondos­kodnunk és magunknak kell gyakorolnunk a köteles­­ségszerű jogot, mely az orvosi minősítés megadásá­ban és ellenőrzésében áll. Nem kell e végett a tanu­lási szabadságot korlátozni, nem kell e végett meg­akadályozni azt, hogy egyes tudni vágyó ifjak külföl­dön tágítsák ismereteik körét és értékesítsék azt itt­hon hazájuk és polgártársaik érdekében, de a magyar államiság eszméjének elismerésére kell kötelezni min­denkit, ki ezen állam intézményeinek akarja hasznát venni.« Táviratok. BéCS, okt. 16. A képviselőház ma este tartott ülésében megválasztotta a quota­­deputatió és a delegatió tagjait. A puota-deputatióba megválasztottak: Czer­­kowski, Jaworski, Kaizl, Lichtenstein, Lupul, Mat­­tusch, Menger, Plener, Poklukar és Sturm. A delegatió tagjainak választásánál a csehor­szági képviselők részéről 83 szavazó­lap adatott be. Ezek közül 28 (németeké) üres volt. A delegatió tagjaivá megválasztattak: Ada­­mek, Deym, Gregr, Illawka, Mattusch, Nadherny, Rieger, Schindler, Slavik, Zacek, Chrzanovsky, Czajkowski, Czerkawski, Hausner, Jaworski, Ma­­deiski, Smolka , Klaics , Exner , Furtmüller, Jacques, Brandis, Doblhammer, Moscon, Rei­cher, Dumreicher, Poklukar, Lupul, Ooronini, Luzzatto, Chlumecky, Dubsky, Sturm, Meznik, De­mel, Kathrein, Lorenzoni, Oelz, Millevoi és Lienba­­cher. — Póttagokká megválasztattak: Steidl, Pleva, Jazinski, Dzieduszicki, Borelü, Matscheko, Hayden, Posch, Nischelwitzer, Klun, Zotta, Hohenlohe, Burgs­­taller, Promber, Mathon, Beess, Neuner, Thurnherr, Franceschi és Neumayer. A képviselőház legközelebbi ülését kedden tartja. BéCS, okt. 16. A kiegyezési bizottság ma ülést tartott, melyen Sod­or előadó a vám­és kereskedelmi szövetségről szóló ja­vaslatot elfogadásra ajánlotta. Jávorszky kiemeli annak szükségességét, hogy a kiegyezési javaslatok gyorsan intéztessenek el és elvtársai nevében kijelenti indításig, a’ lovak nyerésére'árverés tartozik; az árve­rést valamely a­ sportkörökben nagy bizalomban része­sülő egyén vezeti A ki árverezni akar, nála nyilt hitelt vesz, vagy készpénzzel fizet. Az árverezők részéről előlegesen minden féltől titkos utasításokat kap egy bizonyos nyerési esélynek megvéte­lére; elkezdi az árverést a programmba felvett futamok­l-ső számá­val az első helyen bejegyzett lóra, árverez, míg végre nem ígér senki többet, egy kalapácsütéssel leüti. Jön a 2-ik számú ló ugyanazon futamból, így végig, az­után a 2-ik futam minden lova, míg végig megy az egész programmon, akkor kezdi újra s az tart 2 —3 nap, a verseny előtt — több helyen. Az első árverés csak előzetes, és semmi jogot sem ad, hanem ugyan­azon versenyszám minden egyes lova kétszer jön ár­verés alá. Az, aki másodszor tett legmagasabb ígére­tet, azé a lónak nyerési esélye s megkapja az illető »Ticket-et« vagyis jegyet. Minden egyes futamra ne­vezett összes lovakon keresztül vezetett árverés egy önálló »Pool« , azután jön a 2-ik, 3-ik, 1000-ik, míg csak a verseny meg nem indul. Igen természetes, hogy ugyanazon versenyben az egyik »Pool«-ban az a ló 10 dollárért kelt el, mig egy másik »Pool«-ban ugyanazon ló nyerési esélye 5000 dollárért adatott el, csak hogy az első számú »Pool« minden lova utáni árverési összeg nem volt több mint 100 dollár, míg ez utóbbié 46,000 dollár, mert minden egyes bevégzett »Pool« önálló s a másikkal semmi összeköttetésben sem áll , mert a verseny ugyanaz, de a tét külön van s arról az illető jegyzőkönyvi számával ellátott Ticketek adatnak ki, s a nyerő beadja a nyerő ló Ticketjét s a Poolban levő összes téteket, nagyon csekély árverezési díj le­vonása után megkapja mind. Tehát alapjaiban e rendszer pénzügyi előnye az, hogy a fogadási egész öszeg hullámzik az öszfogadók zsebeiben, de nem vándorol át idegen elemek kezébe, ott nem fogyhat el a fogadásra szánt tőke, mint nálunk. Ha már most azt kérdi valalaki, hogy ha ki­megy a turfra, mire fogadjon — egy őszinte igaz ta­nácscsal szolgálhatunk: élvezze a turf mind a gyönyö­rét s egyetlen egyszer se fogadjon. De ha már éppen szenvedélye valakinek a foga­dás, úgy egyedül az amerikai rendszer szerinti »Po­ol« alakjában fogadjon casinóban, turfon, baráti kör­ben ; ezen módozat szerint legalább a fogadásra szánt tőke mindig a fogadó társaság tárczájában marad, s az, a­ki nyer, aránytalanul többet kap mind bár­mely más fogadási alakban, ’ _ - - ■ —és“1“" megkezdése mellett sza­vaz. Végül szónok interpellációt intéz a kormányhoz, a petroleumkérdés állása tárgyában. Chlumecky elvtársai nevében kijelenti,hogy a főkérdésben egyetért előtte szóló fejtegetéseivel. A többségnek a kiegyezés megkötése iránti hajlandó­sága nyilvánvaló volt. A kormányoknál fenállott azon szándék, hogy a felmondás kikerültessék, a többség által illustriussá tétetett. Szónok örvend a fölött, hogy a vámszövetségnél csupán néhány, inkább irályi módosításról van­­ szó. Végül a kormányhoz kérdé­seket intéz az iránt, várjon a kiegyezési javaslatokat, mint elválaszthatlanul összefüggésben állóknak te­kinti-e , mily alakban vette kilátásba ezen összefüg­gés törvényes elismerését ? — vajon esetleg, ha a ja­vaslatok dec­ember 31-ike előtt még elintézve nem lennének, a vámszövetség felmondását kilátásba vette-e ? Neuwirth hosszabb visszapillantást vet az eddigi tapasztalatokra, melyekből bebizonyítani akar­ja, hogy Magyarország tudta egyszerűen túltenni magát a vám- és kereskedelmi szövetség határozmányain, a­nélkül, hogy az osztrák kormány részéről jelentékeny ellenszegü­léssel találkozott volna és hogy másrészt Magyaror­szág igen erélyesen tudott magának igazságot sze­rezni ott, a­hol állítólag érdekein sérelmet ejtettek. Erre Dunajewsk­y pénzügyminiszter emelt szót. A pénzügyminiszter mindenekelőtt köszönetet mond a kiegyezés előmozdítása tekintetében kilátásba helyezett készségért és kijelenti, hogy a­mi magát az ügyet illeti, az osztrák kormány a magyar kormány kezdeményezésére már az 1884. évben kijelenti en­nek azon készségét, hogy a vám- és kereskedelmi szövetség ügyében tárgyalásokba bocsátkozik, de csak azon kikötéssel, hogy a quota-kérdés, a vám- és kereskedemi szövetség és a bank­javaslatok egyidejűleg tárgyaltassanak. A kor­mány ragaszkodik azon állásponthoz, hogy a jelzett három tárgy elválaszthatlan összefüg­gésben áll egymással, tehát egyidejűleg kell azokat törvényerőre emelni. A vámtariffa és a répa­­c­ukoradó tekintetében a kormány mindenkor ki­emelte azon szándékát, hogy ezen ügyek rendezése is az új kiegyezés életbeléptetése előtt történjék, melynél a kormány számít a ház támogatására A kormány mindent meg fog tenni, hogy a javaslatok idejekorán elintéztessenek. Chlumetzky azon óhajával szemben, hogy a vám- és kereskedelmi szövetség hosszabb időre köt­tessék, mint eddig, kiemeli a miniszter, hogy ő saját tapasztalatából ismeri e tekintetben a nehézségeket; nincs ugyanis oly eszközünk, melylyel a másik felet ez eszmének megnyerhetnék. Jaworskival szemben kijelenti a miniszter, hogy függőben levő tárgyalásokról nem mindig lehet nyilatkozni, mindamellett közli, hogy mindjárt a reichsrath elnapolása után közöltettek annak határo­zatai, nevezetesen a petróleumvámot illetőleg is, a magyar kormánynyal, mely kijelenti, hogy a ház ha­tározatát nem fogadhatja el és egy más javaslatot tett, melyet viszont mi nem véltünk elfogadhatónak. Ezután azon javaslatunkat illetőleg, mely az életbe­léptetési záradék megváltoztatását czélozta, melynél főleg műszaki kérdések voltak tárgyalandók, a vám- és kereskedelmi értekezlet szakértők részvételével ülést tartott, mely alkalommal a két fél szakértői el­térő véleményben voltak. Erre a magyar kormány képviselője új indít­ványt vétetett jegyzőkönyvbe, mely már Budapesten van jóváhagyás végett. Ennek visszaérkezése után fontolóra veszszük e javaslatot. Az ügy elintézése időt és türelmet igényel ugyan, a miniszter reméli azonban, hogy végül megegyezés fog létrejönni. A miniszter megjegyzi ezután, hogy Neuwirth elébe vá­gott a részletes tárgyalásnak. Szóló azon szemrehá­nyás tekintetében, hogy a kormány a birodalom ezen részének érdekeit nem védi oly erélyesen, mint a ma­gyar kormány az övéit, csak azon megjegyzésre szo­rítkozik : »dulce est socios habere doloris.« A ma­gyar kormány által a czukor és kávéra nézve beho­zott fogyasztási adóval szemben utal a pénzügyminisz­ter a nálunk a húsra és borra nézve fennálló fogyasz­tási adóra, valamint a Stájerországban és Salzburg­ban fennálló némely fogyasztási adóra. Az 1867-iki aktívak nem állanak pénzügyminiszter kezelése alatt. Ha e tekintetben határozat hozatnék, azt előbb a közös pénzügyminiszterrel kellene közölnie. Rieger: Azon álláspont, melyet én és köze­lebbi politikai barátaim a birodalom politikai és ál­lamjogi kérdései tekintetében elfoglalunk, általunk eléggé jeleztetett más alkalmakkor. A szóban forgó esetben elutasíthatlan szükségről van szó, melynek teljes mértékben eleget tenni mindenkor kötelessé­günknek tartottuk. Ennek megfelelőleg a Magyaror­szággal való minden elkerülhető viszálynak kitértünk útjából és gondosan kerültünk minden támadást ön­­kormányzatára.­ Ép így cselekedtünk a statistikai vám tekintetében is. A jelen pillanatban a birodalom szükséglete sürgősebben kívánja mint valaha, hogy M­a­g­y­a­r­o­r­s­zághoz való viszonyunk lehetőleg mielőbb rendeztessék. Őszintén fogunk törekedni, hogy e szükségletnek, e czélnak szolgáljunk, a­míg ez a birodalom ezen felének és a mi szűkebb hazánknak szükségleteivel és érdekeivel összeegyez­tethető. Szónok a részletes tárgyalás megkezdése mel­lett nyilatkozik. Zellhammer csatlakozik e kijelentéshez. Nem a jelenlegi többség az oka — úgymond — ha a monarchia magyar fele a gazdasági viszonyokat illetőleg sok tekintetben előnyben van a monarchia innenső felével szemben. Behatóbb változtatásokat tenni jelenleg nehezebb, mint 20 vagy 10 év előtt volt. Minthogy lakosságunk abban a meggyőződésben van, hogy az egységes vám- és kereskedelmi terület és bankügy föntartása, természetesen érdekeinek meg­óvása mellett, szükséges, a többség, elkerülendő a vám- és kereskedelmi szövetség felmondását, elfo­gadta a kormány javaslatát, egyetlen­egy jelentékte­len kivétellel. Menger csatlakozik Chlumeczky fejtegeté­seihez és azon nézetének ad kifejezést, hogy Magyar­­ország most is azért a jóval erősebb rész, mert a több­ségben nagy csoportok léteznek, a­melyek az ország közgazdasági és pénzügyi érdekeit nem tartják oly fontosaknak, mint azon feladatot, hogy a németeket visszaszorítsák. Chlumeczky és Sod­or felszólalá­saik után Dunajewszky pénzügyminiszter emelt szót. A miniszter megjegyzi, a­mi a jelenlegi vám- és kereskedelmi szövetség fölmondását illeti, a magyar kormány mindjárt kezdetben kijelenti, hogy fölmondási jogáról, melylyel a folyó év végéig élhet, semmi körülmények közt sem mondhat le, a fölmon­dást, azonban csak jogának megóvása czéljából eszkö­zölné. Minthogy véleményem szerint alig lehetséges, hogy ez év végéig készen legyünk, a magyar kormány részéről bizonyára megtörténik a fölmondás. Még egyszer kiemelni óhajtom azonban, hogy a két kor­mány megállapodásai érvényben maradnak; a kiegye­zési javaslatok parlamenti elintézése az­ú­ltal nem érintetik. Ezután a bizottság elhatározta, hogy megkezdi a részletes tárgyalást. Ezzel az ülés véget ért. A legközelebbi ülés valószínűleg hétfőn lesz. Bukarest, okt. 16. Illetékes helyről té­vesnek nyilvánítják az »Indépendance Ro­maine« azon hírét, hogy Károly király egész­ségi szempontból útra készül, s hogy ezzel az utazással bizonyos tervek volnának kap­csolatban. BÉCS, okt. 15. (Eredeti távirat.) Kaulbars tábornok mint katonai attaché nem fog többé visszatérni Bécsbe. Az orosz kormány egy időre valószínűleg, egyátalában üresedésben fogja hagyni ez állomást. (»B. C.») Sophia, okt. 16. A külügyminiszter az orosz ügyvivőnek, a vasárnapi eseményekre vonatkozó jegyzékére válaszképpen meg­küldte a belügyminisztérium jelentését a meg­ejtett vizsgálatról. E jelentésből — mondja a miniszter — kitű­nik, hogy az esetet senki sem tekintette az ügyvivő­­ség elleni tám­a­dásnak. A felelősség a rend pillanat­nyi megzavarásáért egyesegyedül a választók azon csoportjára esik, mely a becsületes polgárokat meg akarta gátolni legszentebb jogaik egyikének szabad gyakorlásában. A felelősség annál súlyosabb, mert az emberek, midőn megtették a kísérletet za­vargások előidézésére, azáltal véltek megmene­külhetni a választási törvényben előírt büntetés alól, hogy az orosz ügyvivő előtt áldozatok gyanánt tün­tették föl magukat, noha ők voltak az izgatók és vé­delmet kértek, mely őket meg nem illette, de a­me­lyet meg sem érdemeltek. A kormány reméli, hogy az ügyvivőség e felvi­lágosítások után el fogja ismerni a bolgár hatóságok conkret magatartását ez események folyama alatt, melyeket legelső­sorban a bolgár kormány tart saj­nálatosaknak. A belügyminisztérium említett jelentése így hangzik: Mintegy 150 választó az orosz ügyvivőség elé ment, hol Nekludov consul bujtogatta őket, kifejez­vén előttük Oroszországnak Bulgária iránti rokon­­szen­vét, óhajait és nézeteit. Erre a tömeg a válasz­tási helyiségbe ment, hol össze akarta törni az urnákat és el akarta kergetni a megalakult válasz­tási bizottságot. A többi választók ezt nem engedték, mire néhány pilla­natig tartó harcz keletkezett, mint ez a választások napján gyakran és mindenütt előfordul. A harcz azon­ban nem volt jelentékeny s csak néhány bőrhorzsolás fordult elő. Erre a támadók visszatértek az orosz ügyvivőséghez, mintegy 100 kiváncsi által követve. Az előbbiek bementek a palotába, míg az utóbbiak a kapu és a rácsozat előtt maradtak. Ekkor előbb szó­váltás keletkezett, majd a felek botokkal és kövek­kel hajigálták egymást. Először a palota belsejéből kezdtek dobálni, hol a bennlevők az épületben felhalmozott tűzifából készítettek maguknak botokat. Az épület előtt folyton szaporodó tömegben néhány csendőr is volt. Kis idő múlva 15 lövést in­téztek forgópisztolyokkal az udvar belsejéből. Egy golyó eltalálta és megsebesítette T i c s e f­f hadnagy lovát, ki épp arra lovagolt. Más golyók a német és az angol consulatusok épületeinek falába fúródtak. A lövöldözés következtében a rend­őrség fegyveres erőt requirált, szétoszlatta a tömeget és eláltotta az utczákat. Hogy a rendőri főnökség már előbb meg nem akadályozta a tömeget, hogy az épülethez közeledjék abban leli magyarázatát, hogy Nekludov, Natschevics külügyminiszter­rel szemben szeptember 21-én (a naptár) ki­jelenté, hogy a rendőrségnek nem feladata, hogy az ügynökséget illetőleg elővigyázati rendszabályokról gondoskodjék, miután az ügynökség minden eshető­ség ellenében meg fogja magát védeni tudni. A­mi pedig az állítólagos kegyetlenségeket illeti, melyeket a csendőrség és a katonaság a válasz­tókon elkövettek volna, kijelenti a belügyminiszté­rium, hogy ez nagyrészt túlzás. Meglehet ugyan, hogy egyesek talán kissé erélyesebb bánásmódban részesültek, de csakis azért, mert nem akartak a rendőrségre menni, hogy személyazonosságuk megállapíttassék és hogy az általuk okozott botrány miatt kihallgatás alá vonassanak. Sophia, okt. 16. K­a­u­­­b­a­r­s tábornok még mindig Buszosokban van. Azt sem tud­ják, hogy hová fog menni. Jól értesült körökben azt hiszik, hogy a nagy nemzetgyűlés 14 nap múlva fog ösz­­szeülni. Sophia, okt. 16. A bolgár kormány a nagyhatalmak képviselőivel szóbelileg tu­datta, hogy midőn, mint a nemzet akaratá­nak végrehajtója, összehívja a nagy nemzet­gyűlést, az a czélja, hogy a választások iga­gazolása megtörténjék a megalakulás végett, és hogy ezután érintkezésbe hozza a nem­zetgyűlést a portával és a nagyhatalmakkal, hogy az uj fejedelem megválasztásáról gon­doskodjék. Gyurgyevó, okt. 16. A »Havas-ügynök­­nökség jelentése szerint Kaulbars tábor­nok megkapta a választ azon kérdésekre, me­lyeket a czárhoz missiója folytatását illetőleg intézett. Úgy látszik, hogy az utasítások, me­lyeket a tábornok kapott, nem fogják a hely­zet erőszakos megváltoztatását maguk után vonni, sőt ellenkezőleg Oroszország várakozó álláspontot látszik elfoglalni és ily intézke­dések várhatók. — Kaulbars tábornok hétfőn valószínűleg Tirnován át Sophiába utazik. Róma, okt. 16. (Eredeti távirat.) Itt kételylyel fogadják Kaulbarsnak a »Matin« által közlött beszélgetését a sophiai olasz diplomatiai képviselő, de Sonnaz gróf magatartása fölött. Lehe­tetlennek tartják, hogy egy diplomatiai képviselő egy collegájáról megrovó nyilatkozatot tegyen valamely levelező előtt és lehetetlennek, hogy Kaulbarsnak alkalom nyuttatott volna olasz üzelmek elleni pana­szokra, miután de Sonnaz gróf a legnagyobb reserve tartására van a kormány által utasítva és magatar­tása ez utasítással teljes összhangban áll. (P. C.) Athén, okt. 16. (Eredeti távirat.) A gö­rög hadsereg újjászervezése folyamatban van. Az újonnan felállított vártüzérségi század ostrom­ágyukkal fog elláttatni és létszáma fölemeltetni. Egy­szersmind megszaporittatik a tüzérségi állomány 1500 és a lovassági állomány 800 emberrel. A szol­gálati időt az összes fegyvernemeknél egységesen állapítják meg és különösen a gyalogságot félévvel emelik. Továbbá a kormány szerződési viszonyba lé­pett egy magyar consortiummal, a­mely szerint ez kötelezi magát szükséges számú lovat szál­lítani a gyalogság, tüzérség és szekerészet részére. Ugyanily szerződést kötött öszvérek vételére olasz kereskedőkkel. (P. C.) Páris, okt. 16. A minisztertanács ma tüzetesen foglalkozott a költségvetés téte­leivel. A pénzügyminiszter ismételten kije­lenté, hogy lemondani szándékszik, ez ügy­ben a határozatot azonban a jövő miniszter­­tanácsra halasztották. Páris, okt. 16. A kamara ülése. Hub­bard (radikális p.) interpellációt intéz azon pressió tárgyában, melyet a vasúttársaságok gyakorolnak ama tisztviselőikre, a­kik a községtanácsnak tagjai. A mi­ni­s­z­t­e­r azt válaszolá, hogy ő a vasúttársaságok és azok tisztviselői közt fenforgó ügyekben közbe nem járhat. A miniszter kéri a házat, hogy egyszerűen na­pirendre térjen, mi 298 szavazattal 154 ellenében el­fogadtatott.­­ Lockroy kereskedelmi miniszter törvényjavaslatot nyújt be, mely szerint azon egyé­nek, akik külföldi gyártmányokat franczia gyártmá­nyokként adnak el, 1000 franktól 5000 frankig ter­jedő pénzbüntetésre és 3 hótól 3 évig terjedő szabad­­ság­een­ésre fogutak ítéltetni. — Hend­e képviselő elállott attól, hogy a pétervári nagykövet kinevezésé­nek halogatása tárgyában interpelláljon. Mons, okt. 16. Az esküdtszék Van der Smis­­s­e­n volt brüsszeli képviselőt, tiz évi kényszermun­kára ítélte. Belgrád, okt. 16. (Eredeti távirat.) A király és királyné ma Nisből a fővárosba ér­keztek vissza. Holnap az angol követ Wyndham tisz­teletére diszebéd lesz a királyi palotában. — A király vasárnap ismét Nisbe megy és ott marad a scupstina egész tartama alatt. Az utóbbi pótválasztásoknál az el­lenzék csak egy mandátumot nyert. — Egészben 18 haladópártit és egy liberálist választottak. (»P. C.«) Frankfurt, okt. 16. Rothschild Meyer Ká­roly ma délután szivszélhüdésben meghalt. Bukarest, okt. 16. (Eredeti távirat.) White utódául a bukaresti követi állomásban a sophiai angol ügynököt Lascellest említik, a­kit Sophiában Stephen váltana fel, a­ki itt mint ügyvivő működött. White a jövő héten utazik Konstantiná­­polyba Bulgárián és Keletrumélián keresztül, hogy a guarantainet elkerülhesse. (»P. C.») Róma, okt. 16. Az itteni kormánynyal közölték, hogy Francziaország kormánya úgy az itteni, mint más követségekhez, tengerészeti attadhék küldését is tervezi. Alexandria, okt. 16. (Eredeti távirat.) Roseberry lordot a hó vége felé ide várják, hogy állí­tólagos indiai útját itt félbeszakítva az ország viszo­nyait hosszabb ideig tulmányozza.­­ Az angol kor­mány a Gibraltarban fogva tartott Zobeir basát sza­badon akarja bocsátani, miután ártatlansága a Sudani lázadásban kitűnt. (»P. C.«) Közgazdasági táviratok. Értéktőzsde. BéCS, okt. 16. (M­agyar értékek zárlata.) Magy. földteherm. kötv. 104.50 Erdélyi földteherm. kötv. 104.50. 5 és fél száz. magy. földhit. int. zálogl. —.—.Erdé­lyi vasutrészv. 184.— 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 116.25. Magy. nyer. k. sorsjegy 121. — . Szölődézsmaválts. kötv. 98.50, 6 száz. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi köles. sorsj. 120.75, 4 száz. aranyjáradék 102.77. M. orsz. b.­részv. —.—. Magy. vasúti kölcsön 151.50. Magy. hitelb. részv. 287.—. Alföldi vasút részv. 186.75. Magy. észak-kel. vasút r. 171.50. 1869. m­. k. v. áll. els. kötv. 99.70. Tiszav. vasut-rész. 251.— Magy lesz. és váltóbank-r. 96.75. Kassa-Oderberg vasut-r. 149.75. 5 száz. papir-járadék 91.80. M. jelz.­hitelb.-részvény —.—. Adria m. teng. görb. részv. —.— Török dohány —.— Északi vasutrészv. —.—. BéCS, okt. 16 (Osztrák értékek zárlata.) — Osztrák hitelrész. 278 50. Déli vasutrészvény 106.75. 4 százalékos arany­járadék 114 50. Londoni váltóár 125.59 Károly Lajos vasut-részvénytársaság 194.25. 1864. sors­jegy. 169.0, 4­2 száz. ezüstjáradék 83.75.1860. sorsjegy 139 50. Török sorsjegy 16.25, Angol-osztrák bank részv. 109.50, Osztrák államvasut részv. 241. —, 20 frankos arany • 92—, 4­2 száz. papir-járadék 82.45, Osztrák hitelsorsjegy 176.75, Osztrák-magyar bankrészv. 868.— Cs. kir. vert arany 5.91, Német bankváltók 81.40, Elbevölgyi vasút 169.75, Du­­nagőzhajózási. t. 373, Bécsi bankegyl. 102.25. Az irányzat : tartózkodó. Külföldi értéktőzsdék zárlata okt. 16-án. Átszámítási árfolyam folOO márka* vista = 61.50 frt. 1OO frank vista­­ —.— frt. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultimóra (U) értendő, költségek nélkül. — A 0-val jelölt értékek a budapesti tőzsdém nem jegyeztetnek. Berlin Frankfurt Paris Árf. Paritás­­ Árf. Paritás Árf. Paritás 40/o-ob magyar aranyjárad. 83.70 103.26 U 83.10 103.14 U 84 — 102.62U 6°/o'08 „ papirjárad. 74 50 92.13 U 74.50 92.13 K ——.— 4-26/0-o8 osztrák „ 67.50 83 51 K 66 90 82.78K — 5°/o-08 )) » ! • • K­h . 4‘20/0-os „ ezüstjárad. i 68.50 84.58 K 68-40 84.45 K ——.— 4®/o-08 „ aranyjárad. I 98.40 114 96 K 93-70 115.32 K —.— Magyar keleti vasúti kötv. 81.10 100 09 K — 5®/o-ok keleti vasút els. kötv. 103.30 127.40 K —— — Osztrák hitelrészvény........ 453.— 278.49 U 225.75 279.21 U — Osztrák-magyar bank......... —.— —.— 706.— 871.01 U —.— —.— Osztrák-magyar államvasut 392.— 241.03 U 195 87 *41.89 U 192.50 240.88M Déli vasút ..............................1175.— 107.55 u 86.75 107.85 u 223.75 106.18 M Erzsébet osztrák­ ny.vasút . —196 62 242.44 K —.— Magyar lesz.­és pénzv. b. ——.— —.— —.— K —.— —.— Elbevölgyi vasutrészvény.. 278.— —.— —.— —.— K —.— —.— Károly­ Lajos vasút............ 79.80 196.09 U 158.­ • 194.94 U — Ka8sa-oderbergi vasút........1 61.90 152.82 K--------—.— - .— —.— Román vasúti részvények. —.— —.— O —.— —.— —.— —.— Orosz bankjegyek............... 192.60 118.44 —.— —.— —.— —.— Váltó bécsi piaczra............ 162 60 61.49 162.75 61.46 — II. kibocs. keleti kölcsön.. 58.80 —.— O —.— —.— —.— —.— Magyar vasúti kölcsön---- ——.— K —.— —.— —.— —.— K „ jelzálog-hitelbank. —.— —.— K —.— —.— —.— A „ resz.-és pénzv.­b. —.— —.— K —.— —.— — —.— 4,/t°/*-os földhitelint. zálogl. —.— —- —.— —.— —.— —.— 8°/o-os franczia járadék----- —.— —.— —.— —.— ——.— és^/o-os franczia járadék . —.— —.— —.— —.— | —.— —.— Ottomán bank részvény —.— —.— —.— —.— 496.— —.— Franczia törleszthető járad. ——.—­­ 84 80 —.— Árutőzsde. BéCS, okt. 16. (Gabona- és termény­­tőzsde.) A kedvezőbb londoni és newyorki hírek valamivel szilárdabb jelleget kölcsönöztek a határidő üzletnek s az árfolyamok némileg emelkedtek. Eladatott: E­u­z a őszre —.-----.— forin­ton, október-novemberre —.— forinton, tavaszra 9.42 —9.45 forinton. — Rozs őszre 7.04-----.— forin­ton, rozs tavaszra 7.20—7.21 forinton. — Zab őszre 6.64—6.66 forinton, tavaszra 6.82---------fo­rinton. — Tengeri julius—augusztusra —.— —.— forinton, augusztus—szeptemberre —.-----.— forinton, szeptember-októberre —.— írton. Továbbá eladatott 1887-iki uj tengeri 6.60 — 6.62 írton. Felmondatott ma 2000 mm. búza, 500 mm. rozs, 2500 mm. zab és 1000 mm. tengeri. Szesz. A vevők tartózkodása folytán ma sem volt üzlet. Készáruban 27 forinton jegyeztetett. Berlin, októb. 16. Terményvásár. (Zárlat.) Búza okt.—nov.-re 148 márk 80 fillér (= 9 frt 10 kr.); ápril— máj.-ra 158 márka 25 fillér (= 9 frt 73 kr.). Bors októ­berre 125 márka 50 fillér(= 7 frt 70 kr.); ápril— máj.-ra 130 márka — fillér (= 7 frt 97 kr.). Zab októ­berre 109 márka 50 fillér (·»= 6 frt 71 kr.); nov.-decz.-re 109 márka 50 fillér (—« 6 frt 71 kr.). Repczeolaj okt.-nov.-re 43 márka 80 fillér (· 26 forint 73 kr.); ápril—májusra 44 márka 90 fillér (■»■ 27 frt 50 kr.). Szesz okt.-novemberre 36 márka 80 fillér (— 21 frt 95 kr.); április—májusra 37 márka 30 fillér (1 22 frt 97 kr.). Átszámítási árfolyam : 100 márka = 61 frt 30 krral. Külföldi terménytőzsdék tegnapi és mai árjegyzéseinek összehasonlítása BERLIN. Okt. IC. Okt. 16. Búza okt.-novemberre.....................148 márka 50 fillér. 148 márka 50 fillér „ ápril—máj.-ra ..... 158 „ — „ 168 „ 75 „ ROZS októberre...................................125 „ 50 „ 125 „ 50 „ „ máj.—jun.-ra .....................180 „ — „ 130 „ -- » Zab októberre.................................110 „ — „ 109 „ 50 „ „ máj.-jun.-ra ......................110 „ — „ 109 „ 50 „ STETTIN. Búza okt.—nov.-re .....................151 márka 50 fillér. 152 márka 50 fillér „ ápril—májusra......................180 „ — „ 160 „ 50 „ ROZS októberre 122 „ 50 „ 123 „ — » „ ápril—májusra................. 327 ,, 50 „ 128 „ — » KÖLN. Búza novemberre......................... 16 márka 30 fillér. 16 márka 80 fillér „ márcziusra ..................... 16 „ 90 „ 16 „ 90 „ ROZS novemberre......................... 12 „ 60 „ 12 „ 60 „ „ márcziusra ..................... 13 „ 10 „ 13 „ 10 „ PARIS. Búza folyó háza . ...................... 22 frank 75 eíme. 22 frank 75 etme „ n vemben­e ..................... 22 „ 75 „ 22 „ 75 „ „ nov.-tól 4 hóra................. 23 „ 10 „ 28 „ 10 „ „ első 4 hóra .................. 23 „ 40 „ 28 „ 40 „ Liszt folyó hóra......................... 50 „ 75 „ 50 „ 75 „ „ novemberre ..................... 50 „ 60 „ 50 „ 75 „ „ nov.-tól 4 hóra................. 50 „ 80 „ 51 „ — „ „ első 4 hóra ................. 51 „ 30 „ 51 , 30 „ A cholera. A barakkórházból ma, a járványbizottság hatá­rozatához képest megkezdték a cholerás betegeknek az új járvány barakokba való átszállítását. Egyelőre csak a könnyebb lábadozó betegeket szállítják át s a beszállítandó új betegeket veszik fel ide, míg a súlyo­sabbak állapotuk változásáig a mostani termekben maradnak. Az új darak 120 beteg befogadási képes­séggel bír, azonban szükség esetén 160-at minden hátrány nélkül lehet benne elhelyezni. Azonban már a napokban megkezdik még két, egyenként 60-60 be­teget befogadó barab építését.­­ A kiürítendő chole­rás termeket kellő desinficiálás és a talajnak egy láb­­nyi mélységben való eltávolítása után, a himlős bete­gek számára rendezik be, ami több napot vesz igénybe.* F. hó 7-ike óta kórházakba szállított és ott meghalt betegek számai következőleg váltakoztak: Bevittek 7-én 7, 8-án 8, 9-én 11, 10-én 11, 11-én 24, 12-én 22, 13-án 20, 14-én 27 és 15-én 32 bete­get ; meghalt: 7-én 3, 8-án 6, 9-én 8, 10-én 8, 11-én 5, 12-én 13, 13-án 12, 14-én 14 és 15-én 12 beteg.* A budapesti kir. orvosegyesület szünet utáni első rendes ülését f. hó 23-ikán tartja, melyen Á­n­­g­y­á­n Béla dr. a barokkórház főorvosa fog előadást tartani. A cholera gyógyításáról. * A VI. ker. járványbizottság előterjesztést tett a központi bizottsághoz, hogy a Terézváros azon is­koláiban, a­hol szűrt víz nincs, Pasteur-féle vízszűrők alkalmaztassanak. Ez, a­mint hallatszik, rövid uton már el is rendeltetett.Egyik két­ járvány bizottság meg azt az indítványt teszi, hogy minden oly házra, a­hol cholerabeteg fekszik, sárga zászlót tűzzenek ki. * A déli vaspályatársaság most felebbezést jelent be az ellen, hogy a budai cholerabarabokat az induló­ház közelébe építsék. A társaság felhozza, hogy sehol sem­ tapasztalható, hogy hasonló járvány kórházat indó­­ház mellé tennének.* Bukarest, okt. 16. A román kormány a köz­egészségügyi tanács határozata folytán elrendelte, hogy a román dunai kikötőkbe érkező ha­jóknak egészségi bizonyítványt kell előmutatniuk, mindaddig, a­míg Magyarországban a cholera ural­kodik, valamint arra az esetre, ha a fertőzött kikö­tőkben csak a Cholera localizálásáról lenne szó. Szeged, okt. 16. Tegnap déltől ma délig 14 megbetegedés (10 cholera és 4 cholerin) és 16 halál­eset fordult elő, tehát betegedés 3-mal kevesebb, h­al­­­álozás pedig 6-tal többb mint tegnap. A ma megbetegedettek közül 7, a korábbiakból 9 halt meg. Már a külterületen is constatálták a cho­lera fellépését és pedig úgy az alsó, mint a felső ré­szen. Előbbi helyen 2 eset fordult elő s mindkettő halállal végződött, a felső részen pedig 1 cholera­­esetet constatáltak. Mindszent, Békés-Gyula és Kis-Zombor váro­sokból azon értesítés érkezett, hogy az ottani őszi vásárok a szegedi cholera miatt nem tartatnak meg. Székesfehérvár, okt. 16. (Eredeti táv­irat.) Fejér megye alispánjához érkezett távirat sze­rint Dunapen­telén Nagy Mihályné (molnár neje) és 13 éves leánya cholerában elhunytak. HÍREK, Október 16. — Mai számunk mellékletének tartalma a követ­kező : A főváros lakossága 1886-ban. — Tárcza: Mag­­duska öröksége. (Irta: Abonyi Lajos.) — Hírek. — Egye­sületek és társulatok. — Fővárosi ügyek. — Törvény­­széki csarnok. — Naptár. — Időjárás. — Színházak. — Nyilt tér. — Személyi hírek. Khuen-Héderváry Károly horvát bán tegnap Budapestről Zágrábba utazott. — Török Napoleon gróf főispán Ungvár­­ról Budapestre érkezett. — Fodor József egye­temi tanárnál a helybeli tornatanitók egyletének kül­döttsége tisztelgett e napokban, köszönetet mondva ama jelentős beszédért, melyet Fodor tanár megnyi­tásakor a közegészségi viszonyokról és a test edzésé­ről mondott. — Kozma Sándor kir. főügyész — mint la­punknak írják — körútjában ma délelőtt Székesfe­hérvárra érkezett. Megvizsgálta az ügyészi hivatalt, a fogház helyiségeket, hol a foglyokhoz több kérdést intézett, megkóstolta az ételeket s a tapasztaltak fe­lett megelégedését nyilvánitá. A királyi főügyész hol­nap, vasárnap tovább utazik. — Simor herczegprimás jubilaeuma. A kép­viselőház háznagya a következő felhivás közlésére kért fel bennünket. Felhívás az országos képviselőkhöz ! Latinovics Gábor kezdeményezésével megindult a képviselőházban egy aláírási ív, melyre ez ideig mintegy 30—40 képviselő jegyezte föl nevét oly czélból, hogy f. évi október hó 28-án Esztergom­ban résztvenni kívánnak a Herczeg-Primás 50 éves­­ jubilaeuma alkalmából rendezett ünnepélyességekben és szerencsekivánataikat ő eminentiája előtt tolmá­csolni óhajtják. E czélból a cs. kir. szab. első Duna­­gőzhajózási társulat egy hajója szándékoltatik bérel­teim, melyen az oda utazni kívánók, mint magán­hajón fognak Budapestről felutazni, a hajón elszál­lásolva lenni és az ünnepélyességek befejezése után visszaszállíttatni. Felhívom ennek folytán az ország­gyűlési képviselőtársakat, hogy kik ezen útban és ezen alkalommal részt venni kívánnak, azok a ház­nagyi hivatalban e hó 23-ig jelentkezni szíves­kedjenek, hogy számukra addig, a­meddig telik, hely tartathassák fenn. Ugyanezen hajóval utazand a Budapest fővárosi küldöttség is. Indulás f. hó 27-én az esti órákban. Kimerítő és pontos részletes értesí­tést a tagok e hó 23-ik napján kapnak, a­mikor is a háznagyi hivatalban az utazás iránti végleges meg­állapodás lesz eszközlendő. Felhívom ennélfogva az érdekletteket, hogy a­mennyiben Budapesten lesznek, e napon déli 12 órakor a háznagyi hivatalba fáradni.

Next