Nemzet, 1886. november (5. évfolyam, 1500-1528. szám)

1886-11-02 / 1500. szám

Szerkesztőség : Ferencsiek­ tere, Athenaeum-épület, I. emelet­i lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) küldendők. Egyes szám 2 kr. 1500. (303.) szám. Reggeli kiadás: Budapest, 1886. Kedd, november 2 KIADÓ-ITATAL! Ferencziek-tere, Athenaeum-épület, földpalos. Előfizetési díj : A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Buda­­pesten kétszer házhoz hordva: 1 hónapra .......... .. .. .. .. .. .............. 2 frt. 3 hónapra ................................................... 6 » 6 hónapra ................................................... 12 > Az esti kiadás postai kü­lönküldéséért felül­­fizetés havonként 35 kr., negyedévenként 1 . Egyes szám 2 kr. i—■ . ,lt,>.T7.TTSit,jg;'Jrr.:.:.- 1,1 .fan V. évi folyam. Budapest, november 1. Gróf Szapáry pénzügyminiszter expozé­­jában bejelentette, hogy a kormány már az 1887. évre a szállítási adó felemelését, az il­leték és bélyegfokozat részleges felemelését és a portamentesség korlátozásának­ életbelépte­­tését szándékozza. Többoldalú téves feltevések­kel szemben a »Bud. Corr.« arra utal, hogy e rendszabályok valószínű eredménye nincs fel­véve az 1887-ki költségvetési előirányzatba — és e szerint annak mérlege — minthogy az előirányzat bevételi és kiadási tételeinek realitása minden kétségen felül áll — körül­belül 2 millió forinttal lenne kedvezőbb, mint a­hogy az előirányzat azt feltüntette. — A szállítási adó felemelésére és az illeték és bélyegfokozat módosítására vonatkozó tör­vényjavaslatok már deczember hó ele­jén be fognak terjesztetni a képviselő­­házban. A portamentesség korlátozását illető­leg már huzamosabb idő óta folynak tárgya­lások mindkét fél kormányai között s való­­színüleg közelebb be is fognak fejeztetni úgy, hogy ezen intézkedések Ausztriában és Ma­gyarországon egyidejűleg fognak életbe lép­hetni. Az 1,100,000 frtnyi jelentékeny bevé­teli kevesebblet, melyet a pénzügyminiszter a szeszadónál előirányzott, oly nagy hiányt involvál, hogy a kormány azon van, mikép a bevételek ezen visszaesésének mielőbb gátat vessen és az osztrák kormánnyal egyetértől­eg nevezetesen oly intézkedéseket tegyen, me­lyek a szeszkivitel újból való emelésére alkal­masak. A külpolitika legújabb és legnevezete­sebb hírét Tirnovából hozta meg a táviró. A nagy sobranje megnyílt s méltán feszültség­gel tekint egész Európa az ősi, történelmi ne­vezetességű bolgár város felé, mert az ottani események fejlődésétől függ tán az európai béke sorsa. A beszéd, melylyel Stambulov, a régensség feje a sobranjét megnyitotta, annak főteendője gyanánt az új fejedelem választását jelölte meg. Ha sikerül a bolgár trónra oly fejedelmet találni, a­ki a bolgár nép küldött­jeinek választása mellett a nagyhatalmak beleegyezésével foglalja el méltóságát — a kínos feszültségnek, a­mely ma a bolgár kér­dés súlya alatt, az európai külpolitikát álta­lában jellemzi — remélhetőleg vége szakad s visszatér a nyugalom tán a sok megpróbálta­táson keresztül ment országba is. A tirnovai távirat ama része, mely kilátásba helyezi, hogy a fejedelem választása már néhány nap múlva megejthető lesz, mindenesetre meg­nyugtatón hangzik, mert arra látszik utalni, hogy a fejedelem iránt már megállapodás tör­tént , sőt a Valdemár dán herczeg sze­mélyében határozottan meg is nevezte­tik. Azon sokak által táplált aggodalom hogy t.i. a sobranje Battenberg Sándor hercze­­get fogja újból fejedelemmé kikiáltani, szeren­csére nem bizonyult valónak; e nagy bonyo­dalmakat magában rejlő eshetőség úgy lát­szik telten ki van zárva. A dán herczeg jelöl­­tetése nem provocálja Oroszország interven­­tióját, s a többi hatalmaknak sincs okuk, hogy a sobranje választását kifogásolják. A bolgár nemzet máris annyi jelét adta politikai érettségének, hogy bizton elvárható, mikép oly fejedelmet választ és nevel magának, a­kiről Stambulov, megnyitó beszédében rövi­den és mégis sokat mondón előadta, hogy mi­lyennek kell lennie._____________________ B­ELFÖLD. Budapest, november 1. (A főrendiház ülése.) A főrendiház nov. 3-án, d. e. 11 órakor illést tart, melynek napirendje: Elnöki jelentés. Az igazoló bizottság jelentésének és az 1870: XVI., az 1871: XII., az 1880: LXIV. és az 1882: XLIV. törvényczikkek módosítására vonatkozó törvényja­vaslat tárgyalása. Budapest, nov. 1. (A horvát és magyar regnicoláris küldöttégek.) Zágrábból je­lentik okt. 30-áról: A nemzeti pártkör tagjai azt hi­szik, hogy daczára a horvát és magyar regnicoláris küldöttségek közt felmerült véleményeltéréseknek, a megegyezés legkésőbb nov. 12-ig létrejön és hogy a tárgyalások eredményéről szóló jelentés lesz a horvát országgyűlés első tárgya. T­áviratok Bécs, okt. 31. Károlyi Alajos gróf monarchiánk londoni nagykövete este állomására Londonba utazott. Bécs, okt. 31. »B. C.« A hadsereg rendeleti lapjának ma kiadott száma jelenti, hogy Str­ak Fe­­rencz alezredes a 29. sz. gy. ezredben és Hessel József alezredes a 4. sz. hadtest-tüzérezredben nyu­galmaztalak. Tirnova, okt. 31.f A nagy sobranje dél­előtt 11 órakor megnyittatott. Stambulow és Mutkurow régensek, a helyőrség tiszt­jeitől követve, az emelvényen foglaltak he­lyet. Stambulov a következő beszédet ol­vasta föl: »Bulgária első fejedelme Battenberg herczeg leköszönése után a kormány vette át az államü­gyek vezetését; minden igyekezetet a béke és a csend fen­­tartására irányító, gondoskodott a bolgár nép élet-és vagyonbiztonságáról valamint annak becsületéről­, — igyekvését kiterjesztette a hazát az válság alól felsza­badítani, melybe az az augusztus 21-iki államcsíny által sodortatott. A kormány a legfontosabb feladatául tűzte ki a nagy nemzetgyű­lést a megüresedett trón betölté­sére egybehinni. Daczára ezen ideig­lenes kormányzatnak és azon sajátságos ne­hézségeknek, melylyel küzdenünk kellett, minden komolyabb baj nélkül a választások megejtettek és örömmel látja a kormány a bolgár nép képviselőit a bolgár királyság ős városában és teljes meggyőződés­ben van, hogy oly fejedelem fog megválasz­­tatni, ki életét a haza érdekének fogja szentelni, a nemzetet a haladás útjára terelni, mely méltó a nemzet történelmi múltjához. Ezzel a nemzetgyűlést megnyitottn­ak nyilvánítjuk, kérjük Is­ten áldását munkájukra. »Éljen a független szabad Bulgária.« Aláírva: Stambulov, Karavelov, Mut­­kurov. Karavelov, ki Sophiában maradt, táviratilag jelentette ki, hogy a nyilatkozatot aláírja. Angolország és Olaszország alconsuljai este érkeznek ide. A sobranje mindjárt az elnökség megvá­lasztásához fogott. — Kaulbarstól újabb hír nem érkezett. Az ülésszak tekintettel Orosz­ország magatartására igen rövid lesz. A fejedelem megválasztása — való­szinű­, hogy Valdemár dán herc­e­­get választják meg — három-négy nap múlva várható. Tirnova, nov. 1. Grekov bulgáriai ügynök Konstantinápolyban utasításokat ka­pott kormányától, mely szerint N­e­­­i­d­o­v orosz nagykövetnek oly javaslatokat tegyen, hogy minden pártot magában foglaló kor­mány alakíttassék. Ezáltal óhajtják megtud­ni, váljon Oroszország ennek fejében a sob­­ranjét és az ezáltal választott fejedelmet el fogja-e ismerni és hogy egyátalában Orosz­országnak mily szándékai s czéljai vannak a jövőre nézve. Egyelőre a sobranje nyugodtan foly­tatja munkálatait. Ma a régensség megnyitó beszédére adandó válasz megállapítása czél­­jából bizottságot küld ki, azután az igazolási eljárást kezdi meg. Grekov és Benderov tegnap sza­badon bocsáttattak. London, nov. 1. Ma délután tartatott a parlament elnapolása után az első miniszter­­t­anács. Hatzfeld nagykövet hosszasab­ban értekezett Salisbury kormányelnökkel. A minisztertanács három óráig tartott. Ta­nács közben Sddesleigh külügyi állam­titkár elhagyta az ülést, hogy a török és olasz nagykövetekkel értekezzék. Berlin, okt. 31. A császárnál ma 30 terítékű családi estély tartatott, melyen a szász király és György szász herczeg is részt vettek. Berlin, nov. 1. V­i­l­m­o­s császár a délelőtt foly­tán meghallgatta az előterjesztéseket és meglátogatta a műkiállítást. Berlin, nov. 1. A nemzetközi földméreti érte­kezlet befejezte munkálatait. Az állandó bizottság legközelebbi gyűlése 1887-ben Nizzában fog tartatni. Gharleroi, nov. 1. A mai napra szándékba vett munkástüntetés résztvevői ma reggel össze­gyűltek Rouxban és Jumetben vörös zászlókkal és táblákkal, melyek az átalános szavazatjogra és az amnesziára vonatkozó feliratokkal voltak ellátva. 10 órakor a körülbelül 12,000 emberre menő tö­meg megindult Charleroi felé és elvonult azon üveg­­hurta mellett, hol márczius 27-én a szünetelő mun­kások és a csapatok egymással összeütköztek. A pol­gárőrség consignálva van. A polgármester a tüntetők husz tagból álló küldöttségét elfogadta, mely feliratot olvasott fel, melyben a tüntetők átalános szavazatjo­got és amnestiát követelnek. A polgármester azt vá­laszolta, hogy a kérelmet a kamarákkal közölni fogja. A kormány azon hiányok orvoslásával foglalkozik, melyek az ezen czélra egybevitt tanácskozáson con­­statáltattak. Montevideo, okt. 31. A parliament a sajtótör­vényt módosította és a külföldi újságírókra vonat­kozó tilalmat megszüntette. A hadügyminiszter kivé­telével valamennyi miniszter benyújtó lemondását. Ramirez, az új kabinet alakításával megbízva, nagy nehézségekkel küzd. London, nov. 1. A sociáldemokrata egyesület titkárja levelet intézett Kraser rendőrfőnökhöz, melyben a november 9-iki nyilvános gyülekezés meg­tartását érintő tilalmat törvénytelennek jelenti ki, és holnap este 7 óra előttig kér tudósítást, valljon a rendőrfőnök a tilalmat föntartja-e, igenlő válasz ese­tében a következményekért a felelőség egyedül a rendőrfőnököt terheli. Newyork, okt. 31. A főállamügyész oda nyilat­kozott : a törvény megköveteli, hogy a nemzeti ban­kok értékforgalmuk biztosítékául kamatozó kötvé­nyeket helyezzenek el. Pozsony, novembr 1. A pozsonyi munkások ma­ , gyár köre megalakult. Fiume, nov. 1. A járvány által sújtottak felse-­­­gélyezésére alakult választmány által rendezett jóték­­­kony bazár, melybe 1000 darabnál több ajándék­­tárgy gyűlt,össze,efényesen­ sikerült.A közönség tömege­­­­sen tódult az itten szokatlan ünnepélyhez, melynek le­leményessége által szép eredményt értek el. Az operaház évadja ma nyílik meg az »Obrea« előadásával. Triest, okt. 31. Tegnap óta három ember bete­gedett meg cholerában,haláleset nem for­­dult elő. Közgazdasági táviratok. Calcutta, okt. 29.­(»B. C.«) Az Adria magyar tengeri hajózási részvénytársulat »Abergeldie« gő­zöse juteből álló telt rakománynyal Fiuméba indult. Fiume, okt. 31. (»B. C.«) Az­ Adria magyar ten­geri hajózási részvénytársulat által bérbe vett »Has­­sia« nevű gőzös árpából és lisztből álló telt rako­mánynyal Leithba indult. A herczegprimmiás jubilaeuma. Esztergom, nov. 1. A pápa a következő levelet intézte S­i­m­o­r herczegprimáshoz, áldozárságának félszázados évfordulója alkalmából: Kedves fiunk, üdv és apostoli áldást! Nemsokára ismét fel fog virradni ama szeren­csés nap, a­melyen ötven év előtt a szent áldozatot bemutatandó, az oltárhoz járultál. A múlandó kor ezen nem csekély tartama alatt annyira kitűntél papi és főpásztori erényeid által, hogy sok és nagybecsű érdemet szereztél magadnak nemcsak az egyház, ha­nem az emberi társadalom körül is. Épp azért legkevésbé sem kételkedünk, hogy a magyar nemzet, melynek főpásztorai között az első ■ helyet foglalod el, ez örvendetes esemény alkalmából­­ sietni fog irántad való szeretetének, ragaszkodásának­­ és nagyrabecsülésének világos tanujeleit nyújtani. E közös örömben mi is részt veszünk, kedvelt fiunk, a­kik különös jóakarattal viseltetünk irántad. A miért is forrón kívánjuk, hogy Isten épen és sér­tetlenül tartson meg és buzgón kérjük őt, hogy még évek hosszú sorával nyújtsa meg életedet, hogy a nagynevű esztergomi főegyházmegye bölcsességed, szereteted, tudományod és buzgóságod gyümölcseit még sokáig élvezhesse. Továbbá pedig szeretetünk jelét is óhajtván nyújtani, ezen levelünkkel együtt küldjük neked drágakőbe vésett arczképünket. Végül teljes szívből adjuk apostoli áldá­sunkat Neked kedves fiunk, az esztergomi egy­házmegye papságának és népének, valamint az összes magyarországi híveknek. Kelt Rómában Szent-Péternél, 1886. évi szep­tember hó 21-én pápaságunk kilenczedik évében. Leo p. p. XIII. s. k. Ezenkívül a következők üdvözölték táviratilag a herczegprimást: Ferdinand toskánai nagyherczeg, Hohenlohe herczeg és neje, Andrássy Gyula gr., Szé­­chen Antal gr., Paar gr., Krispolit marquis Rómából, Zichy Gábor gr. és Zichy Ludovica grófnő, Lenhardt püspök a saját és az erdélyi hivek nevében, Bogovics, Friedler és Schilkavszky ezredesek, Munkácsy Mihály a párisi magyar egylet nevében, Forgách Sándor gr., Jászberény városa, a görczi beteg- és papsegélyző egylet, a pozsonyi izr. hitközség, a hódmezővásárhelyi katholikusok, a berlini magyar­ egylet, a »Pester Jü­dische Zeitung« szerkesztősége, a zákányi hivek, a turócz-walesai hivek, Flandorfer Ignácz Sopronból, Podraczky orvos Bécsből, a piszkei hivek. * A fővárosban tegnap vasárnap számos he­lyen ünnepelték meg a herczegprimás jubilaeumát . A budavári plébániatemplomban délelőtt féltízkor ünnepi szent beszéd, 10 órakor pedig nagy hála mise »Te deum«-mal. A mise végén az énekkar a »Dics­­hymnust« adta elő, melyet Bogisich Mihály prépost szerzett. A ferenczvárosi plébániatemplomban zenés mise tartatott »Te Deum«-mal, amelyen előadták Hanisch J. R. C-dúr miséjét, »Gordigiani »Bea­tus vir«-jét Weisz Lőrincz »Ave Máriá«-ját. A magánénekrészeket Hanisch­ Lenke és Stefánia Kis Mária és Zwinár Anna úrhölgyek énekelték. — A belvárosi főplébániatemplomban hála isteni­tiszteletet tartottak szintén vasárnap d. e. 10 órakor. Az isteni tisztelet alatt előadatott Szantner Zsigmond nagy »Missa academicá«-ja. A magánré­szeket Rabicsek urhölgy, Vuits és Schmidt urak éne­kelték. A hegedürészt Sigmond Sándor játszotta. — Az országos központi catholicus legény - egylet a mely testületileg vett részt a belvárosi plébánia templomban tartott nagymisén, este 6 órakor az egyesületi dísztermében gyülekezett össze, a­hol az ünnepiességet az egyleti dalegyesület nyitotta meg. Ezután szavalat és ünnepi beszéd következett, a­mely alatt leleplezték a bíboros főpap és fővédő olajba fes­tett arczképét. Végül az ünnepelt életrajzát olvasta fel a másodelnök s az ünnepiesség a »Pápai hymnus« eléneklése után véget ért.­­ A budapest-jobbparti kath. legényegyesület okt. hó 31-én az egyesü­let fővédője jubilaeuma alkalmából szintén disz-es­­télyt rendezett. Az elnöki megnyitó beszéd után, Bo­gisich Mihály »Dics hymnusz«-át adta elő a dalkör s ezután hosszú sora következett az ének és szavalata számoknak. HÍREK. November 1. Kinevezések. A közmunka- és közlekedésügyi mi­nisztérium ideiglenes vezetésével megbízott Ő Felsége személye körüli miniszter, Ney Béla miniszteri főmér­nököt középítészeti felügyelővé; Papp Árpád segédfo­galmazót fogalmazóvá, Szüry János gyakornokot pedig segédfogalmazóvá nevezte ki. — Személyi hírek. Tisza Kálmán miniszter­­elnök tegnap délután 2 órakor a fővárosból Gesztre utazott, honnan e hó 3-án fog visszatérni. — Péchy Tamás, a képviselőház elnöke, Budapestről Alsó- Kázsmárkra utazott. — Mária Valéria főherczegnő, egy bécsi lap híre szerint, egy egy felvonásos vígjátékot ir, a melyet a jövő farsangon a király ő felsége családi körében fognak előadni. — A képzőművészeti társulat közelebbről meg­nyitandó jubiláris kiállításának megnyitásán a király ő felsége is jelen lesz.] — Ovatio. Mint a napokban már jeleztük, a ki­rály ő felsége közelebbről Komlóssy Lászlót, a VIII. ker. érdemes elöljáróját sokoldalú és fáradha­tatlan tevékenységének elismeréséül az arany koronás érdemkereszttel tüntette ki. A kitüntetés jelvényét tegnap délelőtt 10 órakor a VIII. ker. főreáliskola dísztermében Ráth Károly főpolgármester nyújtotta át Komlóssynak. A kerület polgársága a népszerű elöljárót­ ebből az alkalomból zajos ovatióban részesí­tette. A tágas dísztermet a kitüntetett nagyszámú barátai, a kerületi elöljárók, fővárosi bizottsági tagok, a kerületi ipartestületek képviselői stb. egészen meg­töltötték. A főpolgármestert igen szép beszéddel Rémi Róbert üdvözölte a közönség nevében. Ez­után küldöttség ment az ünnepelt elöljáróért, kit, mi­dőn megjelent, zajos éljenzéssel fogadtak. A főpol­gármester hosszabb beszédben vázolta a kitüntetett­nek a közügy terén szerzett érdemeit és hosszas él­jenzés közt tűzte fel mellére az érdemkeresztet. Komlóssy rövid beszédben mondott köszönetet. Felsmann József főreáliskolai igazgató, majd pedig Diviaczky János kér, esküdt a polgárság nevében meleg hangon üdvözölték az ünnepeltet, a ki megha­­tottan köszönte meg a polgárságnak s az egybegyűl­teknek kitüntető figyelmét. Az ünnepély a népszerű elöljáró éltetésével ért véget. — Tisztelgés Hollán Ernő altábornagynál. Hol­lán Ernő altábornagy tegnap múlt hó 31-én délelőtt fogadta Székesfehérvárott a mérnök- és építész­­egylet impozáns üdvözlő küldöttségét, mely T­o­l­­n­a­y Lajos elnök vezetése alatt a következő urakból állott: Ybl Miklós alelnök, Ney Béla titkár, Fábián János igazgató, Leithner Károly pénztárnok, Lech­­ner Lajos főmérnök, Lipthay Sándor műegyetemi rektor, Kruspér István műegyetemi tanár, Horváth Lajos államvasúti főfelügyelő, Návay Gyula és Czig­­ler Győző. A küldöttség tagjai ünnepiesen s rendje­lekkel feldíszítve jelentek meg, Hollán altábornagy is teljes díszben fogadta őket. Az üdvözlő beszédet T­o­l­n­a­y elnök tartotta, mondván körülbelül a kö­vetkezőket : A mérnök- és építész-egyesület választ­mánya a mostani saison legelső ülését sietett fel­használni arra, hogy nagy lelkesedéssel és egyhangú­lag határozta el, miszerint ő Excellentiáját főrendi­házi taggá történt kineveztetése alkalmából testületi­leg üdvözölje ; ennek a megbízatásnak a jelenlevők annál nagyobb örömmel tesznek eleget, amennyiben ő excellentiája iránt mindnyájan a tisztelet, a szere­tet és a hála érzelmeivel viseltetnek. Tisztelik mint hazafit és államférfiút; szeretik mint emberfi és jóbará­tot ; hálával viseltetnek iránta, mert ő volt az egye­sület megalkotója s annyi éven keresztül vezére, el­nöke. Szerencsés és örömteli missiót teljesít tehát, midőn az egész egyesület és a választmány legőszin­tébb szerencsekivánatait tolmácsolhatja.« A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után Hollán mély meghatottsággal mondott köszönetét a szívélyes meg­emlékezésért s biztosította a küldötteket, hogy úgy mint elnöksége hosszú idejében kizárólag az egyesü­let s a magyar technicai kar előmenetelét és tekinté­lyét elősegíteni tartotta feladatának, éppen úgy most is a legjobb érzelmekkel viseltetik az egyesület s a tech­nicai kar iránt s őket mindenkor legőszintébb barátsá­gában fogja megőrizni. A szívélyes ovatió befejeztével a küldöttség az altábornagy kalauzolása mellett megte­­kintte a honvédségi palotát. D. u. 1 órakor Hollán fényes ebédet adott, melyen a küldöttség tagjai, Havra­­nek József kir. tanácsos s székesfehérvári polgármes­ter, Grenzenstein Arthur honvéd alezredes s féldan­dár parancsnok és Kolossváry Miklós ifj., megyei fő­jegyző stb. vettek részt. Az első felköszöntőt Tolnay Lajos mondotta a távollevő háziasszonyra, Hollán Ernő a mérnök és építész-egylet tisztviselőire és vá­lasztmányára, Havranek polgármester pedig Tolnay Lajosra mondtak lelkes felköszöntőt. Az ebéd folyama alatt üdvözlő táviratok érkeztek : Hieronymi Károly­tól, az osztrák államvasút igazgatójától, Ambrozovics Béla miniszteri tanácsos s egyesületi alelnöktől és Miklós Ödön mérnöktől. A deputatió az esti posta­vonattal fél 9-kor visszautazott a fővárosba. — Halottak napja. A halottak emlékünnepét fővárosunk ez idén is megünnepelte a hagyományos kegyelettel és pompával. Hatósági intézkedés folytán azonban a sírok látogatása ezúttal csak délelőtt és délután négy óráig volt megengedve és igy midőn az est beköszöntött, a szokásos kivilágítás fénye és kö­zönsége az idén hiányzott. Az idő nagyon kedvező volt egész nap. A kegyeletes ünnepély példás rendben folyt le, rendőri beavatkozás csak egy esetben történt egy tendentiosus német beszéd miatt, melyet egy mun­kás tartott, kit rendre utasítottak. Nagy volt a forga­lom egész délelőtt a temetőben. Délig kocsival is le­hetett járni a temető jól gondozott széles utain, de aztán ezt betiltották. Délután inkább magánosok ke­resték fel szeretetteik sírját, megkoszorúzták azokat, gyertyákat, mécseseket s lámpásokat helyeztek el azo­kon. D. u. 4 óra után senkit sem bocsájtottak többé a temetőbe, mely 6 óra után már kiürült. Az egyetemi ifjúság mint minden évben, ezúttal is testületileg vonult ki a temetőbe. Az egyetem­ tér volt kijelölve gyülekezési he­lyül, hol i. e. 9 óra után több százra menő egyetemi hallgató gyülekezett össze. Tíz órakor megindult a menet három gyászlobogó alatt a kecskeméti utczán keresztül a kerepesi­ út felé. Útközben számosan csat­lakoztak a menethez, úgy, hogy a népszínházon túl az impozáns tömeg egy ideig meg is akasztotta az amúgy is túlélénk forgalmat. A temetőben az ünne­pély a legszebb rendben folyt le. Minden egyes szó­noklat előtt az egyetemi dalkör »Szózat« egyes vers­szakait énekelte el, mit a körülálló nagy közönség kalaplevéve hallgatott meg. Az egyes sírokra az egye­temi ifjúság nemzetiszin szalagokkal díszített babér­koszorúkat helyezett el. Első szónok B­a­k­á­t­s Béla joghallgató volt, ki Dorinyák Gézának sírjánál mondott emlék­beszédet. Innen bg. Woronieczky Micziszlav sír­jához vonult a menet. A hatalmas gránitobeliek előtt H. G­a­á­l Adorján emlékezett meg a nemes lengyel herczegről, ki oly lelkesen karolta föl a ma­gyarok ügyét a szabadságharcz idején. A dalkör rá­zendítette a lengyel hymnust, mely után az ifjúság tovább vonult a vértanuk sírjához. Itt ifj. Karsay István tartott beszé­det. Az ünnepély kiemelendőbb mozzanata ezután következett, a Batthyány mauzóleumnál, melynek falai egészen be voltak vonva fekete szövettel, feldí­szítve örökzöld­ guirlandokkal és czimer pajzsokkal. Legifj. Szász Károly és Szomjas Lajos, tar­tottak beszédeket. Szomjas Lajos, gróf Batthiány La­jos, Szász Károly pedig Deák Ferencz emlékét dicsőítette. A hetedik szónok V­é­g­h János orvos­tanhallgató volt, ki az orvostanhallgatók segítőegye­­sülete nevében helyezett el egy koszorút B­a­l­a­s­­s­a Jánosnak, a hires sebésznek, sírjára. Pap Zol­tán Arany János sírjánál mondott beszédet. Vörös­marty Mihály sírjánál N­e­m­e­s­i Ferencz szó­lott .Végül Greguss Ágost sírjához vonult az ifjúság, hol K­e­r­e­k­e­s Ernő b. h. volt a szónok. Greguss Ágost sírjánál a műegyetemi hallga­tók elválltak társaiktól és V­é­s­z János néhai mű­­egyetemi tanár sírjához zarándokoltak, melyet Vá­li Gyula műegyetemi hallgató, beszéd kíséretében meg­koszorúzott. D. u. 2 órakor ért véget az ünnepély. A budapesti munkáspárt testületileg vonult ki a köztemetőbe Eisel Károly sirjához. A menet élén piros szalaggal ellátott gyászlobogót vit­tek. A sirhoz érve, Ferenczy József hosszabb beszédben emlékezett meg az elhunytról, ki 1871-ben a pesti munkások vezetői ellen indított hűtlen­ségi per folyamában a vizsgálati fogságban lelte halálát. Utána Wohlfart Károly, német beszédben kelt ki az »irtó háborúk« ellen s viselt, mint mártyrt di­csőítette. A heves szónokot Balogh Albin rendőrfo­galmazó félbe is szakította, mondván, hogy térjen a tárgyra és ne beszéljen »dúló csatákról«, melyek egy­­átalán nem illenek ide. Mire Wohlfart kijelentette, hogy minden egyes szaváért elvállalja a felelősséget. Beszédét — melyet a jelenvolt munkások hosszan­tartó éljenzéssel fogadtak, — azzal végezte, hogy a munkások legyenek apostolai Eisel tanának, küzd­jenek annak eszméiért és igy győzelmük biztos leszen. Az orsz. központi kath. legényegy­let számos tagja is kivonult a sirkertbe. Az egylet volt elnöke, Szabóky Adolf dr., sírjánál Schiffer Fe­rencz jelenlegi elnök mondott hosszabb beszédet, meg­emlékezve az elhunyt sikerdus működéséről, C­s­e­p­­reghy Ferencz, volt egyleti tag sírját is megláto­gatták, hol Doby Antal egyleti tag tartott gyász­beszédet. Mindkét sírra díszes koszorút helyeztek. A központi Táncsics-bizottság tes­tületileg látogatta meg a nemrég elhunyt Táncsics Mihály sírját. A gyülekezés helye Biró János Sándor utczai vendéglője volt, hol a bizottsági tagokhoz a kovács- és szabósegédek egylete, az Osman betegse­­gélyző egylet, a fodrászok és borbélylegények, valamint a magyar czipészek és a czipészsegédek önképző egy­letének számos tagja csatlakozott. A sírhoz érve, a kovácsok, szabók és czipészek egyletéből alakult da­lárda a hymnust, majd a szózatot énekelte el, melyet a jelenvoltak kalaplevéve hallgattak végig. Ezután Bokrosa József a Táncsics-bizottság elnöke lelkes beszédben emlékezett meg az elhunyt hazafiról és íróról. Végül a dalárda a szózatot énekelte el. Az első budapesti 1848—49-iki hon­véd aggharczos egylet ez idén nem vonult ki, hanem a Budavár ostrománál elesett honvédek, valamint Batthyány és Woroniec­zky sírjaira szép koszorúkat helyezett. Ma délelőtt 10 órakor az üllői-úti új kórház kápolnájában Mindszentek napja alkalmából zenés misét tartottak. Ez alkalommal előadták dr. Lauschmann Gyula kórházi alorvosnak saját szerzésű offertoriumát, melyben a magánrészeket B­e­r­i­g­n­á­z Inocentia apáczafőnöknő énekelte. A misén, melyet a józsefvárosi plébánia egyik segéd­lelkésze végzett, jelen voltak a kórházi orvosok, az összes apácza ápolónők és lábbadozó betegek. — A miniszter köszönete. A földmivelés-, ipar­és kereskedelemügyi miniszter, Féger Ferencz temes­­megyei nagybirtokosnak, azon hazafias áldozatkész­ségéért, melylyel a csákovai földmives-iskola egy ta­nulójának ingyenes ellátása czéljából alapítványt tett, köszönetét nyilvánította.­­ A Weber-jubilaeum, Weber Antal negyven éve­s építészi működésének megünneplése alkalmából, a rendező bizottság következőleg állapította meg a sorrendet. Az ünnepelt november 5-én a déli órákban fogadja az üdvözlő küldöttséget, melynek szónoka Pu­­eber József lesz, a küldöttség egyszersmind meghívja Webert ez nap este fél 8 órakor az egyesület feldíszí­tett helyiségében tartandó házi ünnepélyre. — Gerster Etelka. Az ismert művésznőre vo­natkozólag több lap azt írta, hogy a betegágyban hangját elveszítvén, férje elhagyta. A művésznő anyja özv. Gerster Miklósáé, ennek folytán a következő le­velet intézte hozzánk : »T. szerkesztő úr! A napila­pokban leányom — Gerster Etelka — Gardini K. dr. nejéről az a koholt hir látott napvilágot, hogy férje által elhagyatva, betegen, hangját elvesztve s a mi mindennél több — elmezavarral fekszik Párisban. Mindez az első szótól az utolsóig valótlan, koholt rá­­fogás, mely csak valamely rosszakaratú egyéntől szár­mazhatott. Leányom, Gerster Etelka a legjobb egészségben, eszének teljes birtoká­ban, jólétben és férjétől nem elhagyottan azért élez idő szerint visszavonulva Párisban, hogy leányai ne­velését személyes felügyelete alatt vezettethesse. Tisz­telettel kérem a szerkesztő urat, hogy nyilatkozato­mat, mint ama koholt hir legilletékesebb helyről jövő czáfolatát közölni szíveskedjék. Budapesten, 1886. október 31. Tisztelettel özv. Gerster Miklósné. — A cholera a fővárosban a legutóbbi két nap alatt annyira apadt, hogy ha az időjárás állandó szá­raz és hideg marad, a járvány teljes megszűnése rö­vid idő alatt várható. Tegnapelőtt szombaton egy cholerás beteget sem vittek be a barakk kórházba, ellenben gyógyulva elbocsátottak ötöt, meghalt öt, ápolás alatt maradt 68, tehát tízzel kevesebb mint a megelőző napon. Gyors haláleset nem fordult elő. Tegnap vasárnap, 4 cholera megbetegedés, történt. Ezeket a barokk kórházba vitték. Ketttő közülök vidékről hajón jött a fővárosba. Gyógyulva elbocsá­tottak a kórházból 8-at. Gyors elhalálozás nem for­dult elő. A fertőző betegségek mai állása a követke­ző: cholera 63, apadás 15, himlő 276, emelkedés 10, hagymáz 13, apadás 2, vörheny 22, emelkedés 1. Be­teglétszám a barokk kórházban 351, apadás 7 ; a bal­­parti kórházakban 1615, apadás 34.­­ Tegnap éj­féltől ma délután 2 óráig még nem vittek egy chole­­rást sem a kórházba, ami ismét azt mutatja, hogy a járvány szünőben van. — Az orvosi tapasztalat alap­ján felállított szabály értelmében a járványt hivata­losan, akkor mondják ki megszűntnek, ha a leg­utolsó megbetegedéstől számítva három hét lefolyása alatt újabb megbetegedés nem fordult elő. — Az új­pesti elöljáróság jelentése szerint egy Prisucker Já­nos nevű betűszedő, aki Budapesten a Deutsch-féle nyomdában dolgozik s tegnap Újpestre rándult, ott d­olerinben megbetegedett s most a járványkórház­ban ápolják. —Lévay Orsolya 16 éves hajadon cse­léd, aki szintén Budapestről a vámháznál álló MA1-

Next