Nemzet, 1886. december (5. évfolyam, 1529-1558. szám)

1886-12-02 / 1530. szám

HÍREK. * Deczember 1.­­ — Mai számunk mellékletének tartalma a követ­kező : A horvát középpárt. — Díjszabási egyenlőtlenség, z __ Tárcza: A bécsi erdő. — Hírek. — Közgazdaság . s Tiszavölgyi társulat. — Közlemények. — Naptár. — Idő­­r járás. — Színházak. — Nyilt tér.­­ — A hadsereg köréből. A király a felsége elrendel­­e­te: Fössl Frigyes várakozási illetékkel számí. szabad-­­ gátolt vezér-őrnagynak az utóbbi fölül­vizsgálat alapján , „szolgálatképtelen“ gyanánt a jól megérdemelt nyuga-­­­lomba helyezését; Boxberg János b. al­ezredesnek a b. t sz dragonyos-ezredben, a felülvizsgálat alapján „ez idő-­­ szerint szolgálatképtelen“ gyanánt a várakozási illeték-­­ kel száml. szabadságoltak viszonyába helyezését, — egy év tartamára; a következő 1. oszt. századosoknak elő­jegyzését őrnagyi helyi alkalmazásra: Galli Jánosnak­­ a 80. sz. gy.­ezredben ; Pot­horn Józsefnek a 6. sz.­­ nehéz üteg osztálynál ; Kaiser Samunak a 26.­­ sz. nehéz üteg-osztálynál; Czernik Károlynak, a műszaki tüzérségnél, az olmützi tüzér-szertár állo­mányában ; Ressel Ferencznek, a 9. sz. vártüzér-zászló-­­r­aljban; Kovatz Ferencznek, a 10. sz. vártüzér-­­ zászlóaljban; Wollner Keresztélynek, a műszaki tű­- ,­zérségnél, a károly­városi tüzér-szertár parancsnokának. • Fuggen-Babenhausen Károly gr. testőr-hadnagynak a lovas-testőr-századnál, áthelyezését — egy lovas-ezred- • hez; dr. Stein Náthán 1. oszt. fő-törzsorvosnak, a 6.­­ hadtest egészségügyi főnökének, nyugalomba helyezését a saját kérelmére és hogy neki ez alkalommal, sokévi, háborúban és békében egyaránt kitüntetett szolgálata elismeréséül a legfelső megelégedés kifejezése tudtára t adassék; továbbá kinevezte : fő­orvosokká, a tarta­lékban a következő tart. segéd­orvosokat, az összes gyógy­tudományok tudorait: Glass Izidort, a budapesti 16. számú­­helyőrségi kórháznál; Kerschner Lajost, a gráczi 7. sz. helyőrségi kórháznál; Mehr Lajost, a 14. számú hadtest-tüzér-ezredben; a követ­kező tartalékos I. oszt. kat. orvos-növendékeket, az összes gyógytudományok tudorait: Mayer Károlyt, a bécsi 1. sz. helyőrs. kórháztól, — az 1. sz. hadmérnök­ezredhez ; Lanzendörfer Alfrédet, a theresien­­stadti 13. sz. helyőrségi kórháztól, — a prágai 11. szá­múhoz ; lovag Sobolewski Kázmért, a krakói 15.sz. helyőrs. kórháztól,­­ a 95. sz. gy.-ezredhez; segéd­orvosokká a tartalékban , a következő tart. 1. oszt. kat. orvos-növendékeket, az összes gyódtudományok tu­dorait : Hirschfeld Lajost, a linczi 4. sz. helyőrs. kórháznál; Bors (előbb Pfeffermann) Lajost, a zágrá­bi 23. sz. helyőrs. kórháznál; s­e­g­é­d­orvossá; M­o­­midilowski Valér jelenleg szolgáló II. osztályú kat®nai orvos-növendéket, az összes gyógytudomá­nyok tudorát a krakói 15. sz. helyőrs. kórháznál; főor­vosokká a cs. és kir. hadsereg tényleges állományában a következő tart. segédorvos-h­elyetteseket az összes gyógytudományok tudorait: Szuchiewicz Izidort, a lem­­bergi 14. sz. helyörs. kórháznál és Mihelics Lajost, a zágrábi 23. sz. helyörs. kórháznál, azután Frisch Jakab tart. 1. oszt. kát. orvosnövendéket, az összes gyógytu­dományok tudorát, a lembergi 14. sz. helyőrs­ kórház­nál, Lux Ede gyógykovácsnak a régi rendszer szerint, a 6. sz. huszár­ezredben, hosszú és sikeres szolgálata elismeréséül a koronás ezüst érdemkeresztet adomá­nyozta, Bénél Arthur szolgálaton kívüli viszonyban levő honvéd-századosnak a czimzetes őrnagyi jelleget díj­mentesen adományozta. — Kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter, Szabó Sándor orvostudott a vezetése alatt álló minisztériumhoz fogalmazó­ gyakornokká, Becher Vil­­mosné, Goldzieher Ilona és Egan Lujza budapesti állami ésebb leányiskolái segédtanitónöket ugyanazon intézet­ez végleges minőségben rendes tanitónökké nevezte ki. — Alapszabály. A horvát-nádaljai önkéntes tűzoltó­ket alapszabályait a belügyminiszter a bemutatási fokkal ellátta. — Ügyvédi kamara. Az egri ügyvédi kamara Szabó az egri ügyvédet a kamara lajstromából kitörölte. — Pályázat. A vallás és közoktatásügyi miniszter 886­7. tanévre a következő ösztöndíj-állomásokra pályázatot: I. budai Mária-Terézia-f­éle 10 állü­­gyenként évi 120 írttal; II. váczi Mária-Terézia­­ál­lomás egyenként évi 120 írttal; III. Koháry-féle­­más évi 120 írttal; IV. a Werbőczy-féle alapit­­' 1 állomás évi 120 írttal; V. a Gazsi-féle alapit- 1 állomás évi 160 írttal. A folyamodványok a­­ közoktatásügyi minisztériumhoz 1887. évi jan­­yujtandók. Filoxera. Esztergom megye, Kicsina, Nógrád­­cske község szüleiben a ph­illoxera jelenléte in. a földmv­elés-, ipar- és kereskedelemügyi ,­ a két község összes szőlőterületeit, valamint van kerteket, melyekben egyes szőlőtök állanak, zár alá helyezte. — Udvari hírek. A király ő felsége, mint Bécs­ből írják a »P. Ll.«-nak, f. hó 4-én a reggeli 6 órai vonattal Bécsbe utazik. Ugyanazon nap délutánján, az udvar kíséretében, a királyné ő felsége is elutazik Bécsbe, a­hová Mária Valéria főherczegnő egy nap­pal korábban fog megérkezni. — A laxenburgi kas­télyban közelebbről hangverseny lesz, a melyen elő fogják adni Stefánia trónörökösné egy zeneszer­zeményét is. •­­ A király adománya. A király ő felsége a mármaros-szigeti ev. ref. collegium leégett épületének helyreállítási költségeire háromezer, az ublyai görög szert. kath. templom belső felszerelésére száz, és az adándi evang. ref. egyházközségnek termplom-épitkezési czélra száz­ért segélyt adományozott. — Személyi hírek. Esterházy István gróf főispán Pozsonyból Budapestre érkezett. — P­e­­káry József főkapitányi helyettes hosszas betegsé­géből már annyira felépült, hogy elhagyhatta szobá­ját s néhány nap múlva ismét rendesen járhat hiva­talába­ — Bach Ede vezérkari ezredes, a ki közel négy év óta katonai attaché a párisi és brüsseli kö­vetségünknél, hir szerint ezen állásától megválik s egy huszárezred parancsnokságát fogja átvenni. — Kemény János b. titkos tanácsost, volt képviselő­­házi alelnököt, p.-kamarási birtokán szélhüdés érte. — S­p­á­n­y­i Béla néhány nap múlva elhagyja Ma­gyarországot és Münchenbe megy lakni, hol B­a­­d­i­t­z Ottó hazánkfiával egy házban lesz a műter­me. — Egy norvég drámairónő: S­c­h­ö­y­e­n Erzsé­bet, időzik jelenleg fővárosunkban, a ki keleti tár­gyú drámájához tesz tanulmányokat, s e végből a nemzeti múzeum könyvtárában néhány napig buvá­­rolni fog. — Jókai Mórné Laborfalvy Róza elhunyta alkal­mával R­á­t­h Károly főpolgármester által kifejezett részvétre, Jókai Mór a következő levelet intézte a főpolgármesterhez, mely a mai közgyűlésen felolvas­tatott : Méltóságos Főpolgármester Úr! Szívem legmélyebb hálaérzetével járulok méltó­ságod elé, hogy forró köszönetemet kifejezzem azon szeretetteljes részvétért, melylyel Budapest főváros mélyen tisztelt tanácsa és közönsége, boldogult nem elhunyta fölötti fájdalmamat enyhíteni törekedett. Szeretett halottam emléke együtt fog élni szívemben azzal a hálával, melyet fővárosunk közönsége és elöl­járósága iránt keblemben megőrzök. Vajha bármily csekély tettel tudnám azt valaha kifejezni, a­mit sza­vakkal nem tudok. Fogadja méltóságod, és esedezem, közölje fővá­rosunk tanácsával és képviselőtestületével az elhunyt művésznőnek hozott tisztességért hazafias köszönete­met s a vigaszért, melyben sebhedt szívemet részesíti, örök hálámat. Isten áldása legyen fővárosunkon! Méltósá­godnak. Budapest, 1886. november 27-én alázatos szolgája Jókai Mór. — Svastits Benő Zalamegye főispánjának beik­tatása ritka lelkesedéssel ment ma végbe Zala-Eger­­szegen. ^ ' ' ' on jelen voltak a megyei bizott­sági tagok u­­­tatás­ámal- Beigtató beszédét lelkes »Éljen!« kfát'8 Szá 1 f°ga viták- A főispánt a megyei bizottság nevéhS°kka 1 z0ny László megyei főjegyző szépen átgond l** ^1 zéddel üdvözölte. A beiktatási ünnepélyt 0 °, * ^es választás követte, melyen a leg- J a-7 alispán x több szavazatot (127) C­s­e­r­t­á­n Károly kapta. Az új alispánhoz megyeszerte nagy reményeket fűznek.­­ A hírlapok utczai árusításának engedélye­zése ügyében tartott ma az írók és művészek társa­sága Ujváry Lajos elnöklete alatt értekezletet, mely­nek publicuma nagyrészt a budapesti hírlapok szerkesztőségeiből került ki. Kenedi Géza dr. volt az értekezlet előadója, ki rövid beszédben fejtegette, hogy mily nagy anyagi kár háramlik a magyar hír­lapirodalomra abból, hogy az újságok utczai elárusí­­tása Magyarországon nincs megengedve. Fölsorolta, hogy e tárgyban miként rendelkeznek a törvények és miniszteri rendeletek hazánkban és a külföldön s ama reményének adott kifejezést, hogy a belügy­minisztertől könnyen ki lehetne eszközölni a hírlapok utczai árusításának engedélyét, ha a budapesti hír­lapok képviselőinek s az írók és művészek társasá­gának indokolt memorandumát egy küldöttség átnyújtaná. Végül a memorandum tervezetét is fel­olvasta. Az általános helyesléssel fogadott beszéd után többen hozzá­szólottak a kérdéshez ; legelőször is Csávolszky Lajos szólalt fel s megemlítvén, hogy a magyar hírlapok utczai elárusitása miként fejlődött s aztán 1867-ben miként tiltatott be, azon reményé­nek adott kifejezést, hogy az engedélyt ki lehet eszközölni. Ezután csak a memorandum szövegezése keltett egy kis előleges vitát, mely főként a körül forgott, hogy a kérvényben általában a magyar sajtó­termékek utczai elárusítása keressék-e, a­mit Révai Mór indítványozott, vagy pedig csupán a hírlapok elárusításának engedélye. A vitát, melyben részt vettek Ujváry Lajos, Molnár Antal, dr. Radó Antal, Rákosi Viktor, Szalay Mihály, Seffer László, Vészi József, Gelléri Mór stb. — szavazás fejezte be, mely­nek eredménye az lett, hogy az értekezlet nagy többsége az összes magyar sajtótermékek utczai elárusítását határozta el kérelmezni. A memorandum elkészítésére fölkérettek Fálk Miksa, Ujváry Laj­os, Kenedi Géza, Csávolszky La­os és Dolinay Gyula. Ezzel az értekezlet véget ért. — Esküvő. Díszes esküvő volt tegnap a buda­vári helyőrségi templomban. Püspöki Kereszt­­szeghy Andor, Keresztszeghy Fülöp szi­lágymegyei földbirtokos fia vezette oltárhoz Kő­­szeghy Mariannát, Kőszeghy Antal sárosme­gyei birtokos és catasteri főfelügyelő leányát. A szer­tartást a menyasszony nagybátyja, Kőszeghy Mi­­hály apát-kanonok végezte. Násznagyok voltak L­u­b­y Gyula dr. és K­ő­s­z­e­g­h­y János kir. tör­vényszéki biró; nászasszonok: Jekelfalussy Lajos miniszteri tanácsos neje, H­o­d­o­s­s­y Imréné és Glósz Nándorné; nyoszolyó leányok: Jekel­falussy Malvin, Kőszeghy Izabella, Hodos­­s­y Ilonka és Aranka, T­a­h­y Gizella és Gl­ó­s­z Mariska; vőfélyek: Péchy József, László és Elek, Margitay Tihamér és Baross Jenő. Az esküvő nagyszámú rokon és ismerős részvétele mellett d. u. 12*/2 órakor ment végbe, mely után kedélyes és vi­dám lakoma volt az örömszülők házánál. A fiatal pár az esti vonattal Erdélybe utazott. — Hymen. Polányi József galgóczi ügyvéd, ol­tárhoz vezette La Roche Elvira báró kisasszonyt Gal­góczon. Fejér Jakab csikszépvizi kereskedő nőül vette Jánosi Eliz kisasszonyt Gyergyó-Szent-Mik­­lóson. Novák Endre etédi kereskedő nőül vette Ju­hász Irén kisasszonyt Gyergyó-Szent-Miklóson. — Kékessy Dezső tiszafüredjárási szolgabiró eljegyezte Lipcsey Szerén kisasszonyt Egerben. — Halálozás. Szegszárdról írják lapunknak, hogy Ellmann Miklós, Tolna megye egyik legjelesebb ügyvédje meghalt. Ellmann nemcsak mint ügyvéd, ör­vendett nagy tekintélynek, hanem kiváló szerepet ját­szott a megye törvényhatósági és politikai életében is. A szabadelvű párt benne egyik népszerű és kiváló be­folyású hívét veszti el,de politikai ellenfelei is kedvelték őt s az általános részvét halála fölött imposánsul nyilvánult temetése alkalmából. A végtisztességen je­len voltak Széchenyi Sándor gr. főispán, Savér Kál­mán a törvényszék elnöke, a megyei és városi tisztikar a törvényszék tagjai, a szegszárdi takarékpénztár igazgatója Kramplin Emil vezérigazgatóval élükön, több testület küldöttsége és számos megyei bizottsá­gi tag.­­ A magyar földtani társulat ma délután dr Szabó József elnöklete alatt szakülést tartott. Mint első felolvasó Szabó József értekezett két amerikai ásványról, melyek tudományos tekintetben felette érdekesek s melyeket amerikai utjából hazahozva ere­detében is bemutatott. Spodumen és átváltozásai vol­tak az elsők, azután pedig egy branchvillei kvarczot mutatott be, a mely oly gazdag érdekes folyadékzár­ványokban, vízben és folyó szénsavban. Utána dr. P­r­i­m­i­c­s György adta elő legújabb kutatásainak eredményét az oncsászai barlangban az ursus peleusra vonatkozólag. Eddigelé hazánkban 28 oly barlang ismeretes, melyekben a barlangi medve nyomaira akadtak, 5 helyen pedig diluviumbeli lerakodásokban találtattak. Az oncsászai barlangból, mely a Bihar­­hegységben mélyen bent van, a földtani intézet az értekező ásatásai folytán egy barlangi medve teljes csontvázához jutott. Az ásatások költségeit Semsey Andor fedezte. — Új iskola Pest megyében. Tóth József pest­megyei tanfelügyelő a napokban a Félegyházához tartozó Jakabszálláson járt, hol egy felállítandó álla­mi népiskola iránt értekezett az érdekelt birtokosok­kal. A tárgyalások annyiban eredményre vezettek, hogy a birtokos lakosság késznek nyilatkozott az is­kolaépület felemelésére, ha az anyagbeszerzés közkölt­ségen fog eszközöltetni. E czélból a tanfelügyelő a megyei közigazgatási bizottság legközelebbi ülésén javasolni fogja, hogy az épület költsége a jövő évben adóarányban vettessék ki a birtokosokra, a­mi körül­belül 20 százalékot tesz ki. A következő évben már csak az 5 százalékos tanügyi adót vetnék ki s a költ­ségtöbbletet az állam fedezi. — A milliós lopás Belgiumban, melyről már többször tettünk említést, a legbámulatosabb módon követtetett el. Az ellopott holmikat erős rézveretű és leólmozott zsákokból vitték el, melyeket a postako­csiban szállítottak. Az itt levő zsákok közül azok, me­lyek drágább tartalmúak voltak, a szokásnak megfe­­lelőleg kék papirossal voltak beragasztva, hogy így jobban lehessen rájuk figyelni. Ez a külön megjelölés kétségkívül fölöttébb megkönnyítette a tolvajok mun­káját. A postakocsi ajtaját Ostendében elzárták egy mesterséges művű zárral és ólompecséttel, melyeket csak a német határon volt szabad eltávolítani. A kira­bolt vonat a következő állomásokat érintette: Brügge, Gent, Brüssel, Löwen, Lüttich és Verviers, a­hol, midőn a postát a német vasútra át akarták helyezni, észrevették, hogy több zsák meg van tartalmától fosztva. Constatálták csakhamar, hogy a posta 40 zsákja közül 22-őt kiürítettek s valamennyi kék jel­zésű volt. A lopást valószínüleg a következőleg vit­ték végbe . A tolvajok valószínüleg többen voltak. Egy vagy kettő elhagyta társait, s mialatt a vonat teljes sebességgel haladt, elkúsztak a földágón a postakocsiig. Észrevenni őket a sötét éjben nem le­hetett, a jegyeket pedig éjjel nem szokás ellenőrizni. A lakatot eltávolították,s egy tolvajlámpa mellett, me­lyet meg is találtak, hozzáfogtak a rabláshoz. A tolvajok aztán zsákmányukat valószínüleg szétosztot­ták egymás kézi táskájába, s egymásután következő állomásokon hagyták el a vasutat. Az ólmos pecsétet feltették újra s a hivatalnokok nem vettek észre semmi gyanúsat. Az ellopott holmik között volt 41 doboz gyémánt is, melyeket Amerikából küldöttek Alexandrovszkba. A rablás által okozott kár egy millió frank, amit Belgiumnak kell megtérítenie. A vonat személyzetéből senkit sem gyanúsítanak, de azt hiszik, hogy a lopást az a három, valószínűleg angol utas kíivette el, akik Doverből jöttek és Német­országba váltottak jegyet. — Rablógyilkosság Bécsben. Esti lapunkban em­lítik, hogy M­i­­­d­n­e­r Rozália hernalsi szénárus­­nőt a Währing melletti úgynevezett Fürstenfelden ma a reggeli órákban összezúzott koponyával holtan és kirabolva találták. A véres esetről a következő részleteket írják : P­a­l1 e­­­z József szénmunkásra irányul a rendőrség gyanúja, ki tegnap este 6 óra tájban Mildner Rozáliát azon ürügy alatt csalta el hazulról, hogy tőle a szénüzletet megveszi és neki a pénzt azonnal átadja. Kozarek és Mandl nevű munkások vették észre ma reggel 7 óra táj­ban a holttestet az után, midőn munkájukra mentek. A kora reggeli sötétben rá is lépett a munkások egyike a szerencsétlen véget ért asszony lábára. Először azt gondolták, hogy alvó em­ber, aztán azon ötletük támadt, hátha az illető meg­fagyott a hidegben, mert meg sem mozdult. Gyufát gyújtottak s íme, hajmeresztő látvány tárult eléjük. A meggyilkolt asszonynak, ki 30—85 éves lehet, a ko­ponyája nagy és hegyes gránitkődarabbal volt össze­zúzva, úgy, hogy agyveleje kifolyt. Czipői és fehér pamutharisnyái lábáról le voltak húzva és a holttest mellett szanaszét hevertek. Ruhái szét voltak nyitva. Az asszony kezein és arczán mutatkozó sebek heves tusára vallottak, mely a gyilkos és áldozata között ment végbe. Azonnal jelentést tettek a rendőrségnél és a kiküldött rendőrbizottság constatálta a rablógyilkos­ságot. A gyilkos, miután az asszonyt meggyilkolta, megkereste tárczáját, miután abban kevés pénzt talált, lehúzta áldozata czipőit és harisnyáit, hogy talán ott is lesz pénz elrejtve. Adler Hermann pálinkás is­merte fel először a holttestet. Ugyancsak az ő elő­adása és megjelölése után jöttek rá, hogy a gyilkos nem lehet más, mint P­a­l1 e­­­z József szénmunkás, ki a meggyilkolt boltját minden készletével meg akarta vásárolni. Az állítólagos vevő Mildner Rozáliát elhívta magával, hogy egy rokonánál adja át a 110 frt vételárt. Ekkor kicsalta a Fürsten­­feldre és ott megölte. A gyilkosságot megelőzőleg Mildner Rosalia Adler pálinkástól akart behajtani 17 frt követelést, de meggondolta a dolgot, mondván, hogy Adlernél jobb helyen lesz a pénz. A gyilkos pe­dig úgy látszott, ezen összegre számított. A rendőrség P­a 11 e­­­z Józsefet nyomoztatja, de eddig nem si­került kézrekeríteni, lakásán egész nap nem mu­tatkozott.­­ A Duna gőzhajózási társulat közhírré teszi, hogy az előhaladott időjárás miatt, a Szeged és Szolnok kö­zötti vonalon, a hajózás beszüntettetik. Az utolsó völgymenet decz. 3-án tartatik meg Szolnokról Sze­gedre. — Megzavart színpadi hatás. A Teatro Gari­­baldi-ban Vicenzában néhány nap alatt »Bianka és Fernando V. Károly sírjánál« czimű szomorú játé­kot adtak. A Bianca herczegnő és Fernandója közti szerelmes szerelmes jelenet alatt, épen midőn a her­czegnő hosszú dagályos mondókáját szavalta, a kar­zatról egy darab vajas kenyér esett a színpadra és Biankát épen keblén találta. A színésznőnek torkán akadt a szó, a szerelmes színész azonban »fel­találta magát« teljes megbotránkozással a szín szélére állván felkiáltott a karzatra: »Ha éheztek, hát tartsátok meg piszkos kenyereteket a magatok számára, nekünk nincs rá gusztusunk.« Erre a közön­ségben nagy lárma támadt, s csak a rendőrség közbe­jöttével sikerült a bajt lecsillapítani. A karzati urat, ki a vajas kenyeret a színpadra dobta, elfogták. — Rövid hírek. Gróf Festetics Tasziló keszthelyi új palotájának erkélye alatt, két paripából és az ezeket féken tartó lovászok alakjából álló szo­borcsoport látható; a palota 800,000 írtba kerül. — Nagy vadász­at volt gróf Széchenyi Pál minisz­ter lábadi erdeiben. — Nagy tűz pusztított Pá­ron, Fogaras megyében, ahol a pusztító elem hat gaz­dát tett tönkre. — Körvadászatot tartottak Kömlön Engel Jakab vadászterületén, tizenöt vadász­­szal és szász hajtóval. — Roncsoló torokláb uralkodik Szombathelyen. — Miklósi Gyula színigazgató jan. 10-én üti Lőcsén 25 éves színigaz­gatói jubileumát.— Az erdélyi posztó jó ke­letre talál Szarvason, hol az értelmiség majdnem ki­vétel nélkül erdélyi posztóból készítteti ruháit; ha sokfelé követnék a példát, nem volna ínség, az erdé­lyi posztóiparosok közt. — Fővárosi krónika. E 1­h­aj­t­o 11 kocsi. Nick Mátyás vörösvári lakos lovait kocsijával együtt tegnap d. u. 5 órakor egy Zsigmond-utczai vendéglőben, hova leszállott, egy előtte ismeretlen ember, kit útközben fel­vett kocsijára, mig Nick a gyógyszertárban időzött, el­lopta. A lovakat a vérmezőn szabadon eresztve megta­lálták. Kirakat feltörés. Tegnap d. u. 6 óra táj­ban a II. ker. fő­ utcza 71. sz. a. lakó Liebhard Béla késmüves kirakatát ismeretlen tettes feltörte és onnan 5—6 frt értékű különféle késeket ellopott. A nyomozás folyik. (Hírek folytatását lásd mellékletünkön.) Tudomány és irodalom. — A történelmi kiállítás tárgyainak visszakül­dését a rendezőség tegnap végleg befejezte. E munka, daczára hogy az előmunkálatokat már a múlt hóban megtették, mégis teljes egy hónapot vett igénybe, ami abban leli magyarázatát, hogy a decoratio rendezésnél az egyes kiállítók tárgyai nagyon széllyel kerültek egy­mástól s azok összeválogatása és ellenőrzése nagy figyelmet és gondot igényelt. Ennek daczára a vissza­küldésnél semmi zavar nem fordult elő s a kiállítók minden hiány nélkül megkapták tárgyaikat. Az Es­­terházy-kincstár nagybecsű tárgyainak visszaszállítási költségét, a nemeslelkü főur maga fedezte s ez által a kiállítás kiadási rovata 500 fttal csökkent. A kiállítás volt helyét a műcsarnokot ma bezárták s úgy Mailáth Béla rendező igazgató, mint Horváth Ignácz titkár beköltöztek a fővárosba és elfoglalták hivatalos állá­saikat a nemzeti múzeumban. — A felülmúlhatatlan ezermester büvészkam­­rája czim alatt Lampel R. kiadásában egy kis füzet jelent meg, mely a bűvészet titkainak egyikét-másikát ismerteti s a melynek olvasása — a füzet szerint — azzal az előnynyel is jár, hogy 10 percz alatt valósá­gos »büvészszé« teheti az embert. S mindezt 30 krért, ennyi lévén a füzet ára. — A műszaki vegytan egyes fejezetei czim alatt dr. Reichenhau­er Kálmán főreáliskolai tanár hasznos és irodalmunkban hézagpótló művet adott ki. A könyv a természettani és vegytani alapfogalmak ismertetése után részletesen foglalkozik a szeszgyár­tás, a c­ukorgyártás, a sörgyártás és a petróleum­­finomítás vegyészetével. Mint a tartalom ezen ismer­tetéséből is látható, a könyvnek különleges czélja van­­. i. kézikönyv kíván lenni a pénzügyi szolgálatban alkalmazott azon tisztviselők számára, kik a vegyé­szeti ipar adózás szempontjából fontos ágainak ellen­őrzésére vannak hivatva. Úgy a pénzügyigazgatás, mint az adókötelezettek érdekében kívánatos, hogy a pénzügyi közegek ismerjék az ellenőrzésükre bízott iparágak technicáját. A könyv e czért tűzi maga elé és ezt egyszerű, világos előadásával, könnyen fölfog­ható magyarázataival el is ér. A­­fayarázatok meg­értetésére 98 ábra szolgál. A hasznos műveov.,— .v. elismeréssel fogadják azon körök, melyeknek szán­ván van. — Egyetemi lapok. A tud.- és műegyetemi olvasó­kör tavaly az alapítandó egyetemi lapok módozatai­nak meghatározása végett albizottságot küldött ki. Ez tegnap adta be az olvasókör titkárának hosszabb memorandumát, melyben az egyetemi lapok szüksé­gét hangsúlyozza. Ez a lap a külföldi egyetemeken mindenütt lévő egyetemi lap mintájára szerkesztetnék. Hivatalos lapja lenne az olvasókörnek, s a különbö­ző segélyegyleteknek. Hetenkint egyszer 11^—2 ív tartalommal jelennek meg. Veczér czikkeiben az egye­temi életnek irányt adna. Tárczája valamely napiren­den levő tárgyat tudományosan fejtegesztne. Hirde­téseket olyanokat közölne, melyek az egyetemi hall­gatókra birnak kiváló fontossággal. Az olvasókör titkárja ezen tervezet egy egy példányát az olvasókör bizottsági tagjainak tanulmányozás végett kiadta, s az a jövő bizottsági gyűlés tárgyát fogja képezni. — Természettudományi estély. A természettu­dományi társulat legközelebbi estélye, deczember 3-án, pénteken esti 6 órakor fog megtartatni a vegytani intézetben (múzeum-körút 4.), melyre a t. közönség ezennel meghívatik. Ez alkalommal K­o­n­t Gyula tart mutatványokkal kapcsolatos előadást a tükör­ről. Belépti jegyek a társulat titkári hivatalában adatnak ki a társulat tagjainak csütörtökön d. u. 4-től 6 óráig és nem társulati tagoknak pénteken d. e. 10-től 12­ óráig. — A magyar történelmi társulat decz. 2-án (csütörtökön) d. u. 5 órakor az akadémia I. emeleti kis­termében választmányi ülést tart. Tárgyai: 1. S­c­h­m­i­e­d­t Vilmos: Bethlen Gábor összeköttetése Lengyelországgal. Márki Sándor: Újabb adatok Dósa György életéhez. 3. Szilágyi Sándor jelen­tése a Jakabfalvy család néhány okleveléről. 4. Fo­lyó ügyek. — Az »Erdélyi országgyűlési emlékek« gyűjte­ményéből a tizenegyedik kötet jelent meg a magy. tud. akadémia kiadásában. A történeti bizottság meg­bízásából sajtó alá rendezte Szilágyi Sándor, ki ezúttal is mély és alapos búvárkodásról tanúskodó bevezetést írt az okiratok elé, igen érdekesen jelle­mezve a felölelt korszakot, s annak szereplő szemé­lyeit. A kötet az 1649 —1658-ig terjedő tíz évből kö­zöl országgyűlési törvényeket s nagyfontosságu okira­tokat. Ára 3 forint. Fővárosi ügyek. — A Margithidon való lovaglás és kocsiközleke­dés a beállott fagy folytán veszélylyel jár, mert az út oly síkos és csuszamlós, hogy a lovak elesnek. A ka­tonai térparancsnokság meg is kereste a tanácsot, hogy eme veszélyes állapot megszüntetése iránt intéz­kedjék.­­ A kőbányai út burkolására nézve a pesti kő­szénbánya és téglagyár részvénytársaság megnyitottta már egyszer tett ajánlatát. A társaság az egész utat teljesen ingyen keramitburkolattal hajlandó ellátni, — a fentartás azonban a fővárost terhelné. Színház és művészet. — Az iparművészeti társulat választmánya ma délután ülést tartott, T­r­e­f­o­r­t Ágoston miniszter­elnöklete alatt. Ma hirdették ki a Lipthay Béla dr. és Bubics Zsigmond apát által kitűzött pályázat ered­ményét, mely szerint a Lipthay Béla díjat (100 frt.) Pásztor József nyerte el, majolika díszedény tervrajzával; a Bubics díjat (100 frt) pedig Háry Gyula, egy asztaldísz-tervrajzzal; ezenkívül a tár­sulat által kitűzött 20—20 frtos díjból többen részesülnek. — Trefort Ágoston miniszter, mint a társulat elnöke, az iránt híván föl Császka György szepesi püspököt, hogy a szepes olaszii volt leányne­velő intézet épületét engedné át, akár örök áron leendő megvételre, akár más módon, oly gyártelep létesíté­sére, a­hol különösen az egyházi kelmék szövése műt­­veltetnék, — a püspök kedvező választ adott, a meny­nyiben az épületet hajlandó átengedni, még pedig akként, hogy csak 4 év után kivonná a vételárt, vagy egyszerre, vagy részletenként. — Keleti Gusztáv bejelenti, hogy a magyar jelesek szobormintáira hir­detett pályázat eredménytelen maradt, érkezett be ugyan pályamű Petőfi és Deák Ferencz szoboralakjaira, az első azonban feltétlenül elutasítandó volt, a máso­dik pedig műipari szempontokból nem felel meg a kívánalomnak. Indítványozza, hogy a pályázat meg­­hosszabbíttassék 3 hónappal, a­mely idő összeesik a csoportos alakzatú szoborművekre hirdetett pályá­zati határidővel, — továbbá, hogy a szoborminták magassága emeltessék föl 25 cm.-ről 30 cm.-re. Mind­két indítványt elfogadták. — A Rudolf trónörökös által kiadott »Osztrák-magyar monarchia írásban és képben« czimű nagy műhöz való bekötési táblákra pályázatot hirdetett a társulat s 3 pályamű érkezett be, a­melyeket megbírálás végett kiadtak egy 3 tagból álló bizottságnak.­­ A karácsonykor rendezendő kiál­lításra vonatkozólag abban állapodott meg a választ­mány, hogy azt megtartják, de benne csak iparosok vehetnek részt, a­kikről már is tudva van, hogy érde­mes művet képesek előállítani, — továbbá, hogy a mű­vek még így is szigorú megbírálás alá vétessenek. A kiállítás egyébként ingyenes lesz, a kiállítók csupán a czikkek szállítási díját fizetik. — Az iparművészeti társulat pályázatot fog nyitni oly disz­szekrény terv­rajzára, a­mely méltó éke lehessen bármely női­ salon­­nak. A pályázat részletes feltételeit az illető szakosz­tály fogja megállapítani. — Végül a titkár bemutatta az Uhl Sándor építész által készített s pályadijat nyert gyertyatartó mintáját s a választmány megbízta a titkárt, hogy a mintának bronzba öntése iránt in­tézkedjék. — Perotti Gyula a szerződésében számára biz­tosított szabadságidőt föl akarván használni, néhány napra külföldre utazott, de már deczember 8-án újra Budapesten lesz, hogy Turolla Emma kisasszonynyal egyidejűleg lépjen föl. — A m. kir. operaház intendanturájától kaptuk a következőket: »Válság az operaházi zene­karban« czím alatt a »Neues Pester Journal« november 30-ai számában téves és kétségtelenül irányzatos értesülésen alapuló közlemény jelent meg. A belügyminiszter úr az említett ügyben semmikép sem rendelkezett s vele egyáltalán nem foglalkozott. Ezen úgynevezett »Válság« nem csak most lett elin­tézve, hanem már be volt fejezve 24 órával keletke­zése után, a­mint azt annak idején az intendantúra a lapokkal közölte is. A zenekar tagjai készségesen tel­jesítették kötelességüket és feltétlenül közreműköd­tek a budai várszínházban. Azóta az intendáns, már előbb nyilvánított szándékának megfelelőleg a folyó idényben a várszínházban tartandó előadások után az operaház tisztviselői, a kar- és balletszemélyzet, a magánénekesek, és énekesnők, valamint a zenekari tagok számára külön tiszteletdíjakat engedélyezett, azzal a határozott föntartással azonban, hogy ebből a jövő idényekre nem lehet jogc­ímet alkotni. A zene­kari tagok egy részének strike-ra való hajlandósága tehát semmi kép sem befolyásolta az intendanturának említett rendelkezését.­­ A népszínházban holnap Konti operettje a »K­irályfogás« kerül sorre, mely csak »A paraszt­kisasszony« nagy sikere miatt szorult le ideiglenesen a műsorról. Holnapután a »Para^d­dsas^011^ lS* métlik, mely tegnap is telt házat csinált. trazoaTT Párisi színházakból. A párisi »Auni T belle Itale« ^erzSUM v gi^melynek ^jíségete keltett. — Az opera comiqueban'abcr^,itel, másodi­kén adják elő az »Egmont« czimü operát,"megez a szöveget Wolf és Millaud, s a zenét Salvayre írták. Egyesületek és társulatok. — Az országos közegészségügyi egyesületnek, mely a napokban alakult meg a fővárosban, már 77 alapító, 342 rendes és 471 pártoló, összesen 890 tagj­­a van. Az egyesület vagyonát képezi: adományokból 2809 ft 58 kr s tagdijakból 4256 ft 42 kr, összesen 7066 ft. — A »külső-erzsébetvárosi polgári társaskör«, a mely nov. 8-án alakult meg, f. hó 2-án az alapsza­bályok megállapítására a Tilly-vendéglő zárt helyisé­gében közgyűlést tart. Vendégeket szívesen látnak. — A Szent-László társulat negyedszázados fen­­állásának jubiláris nagygyűlése iránt, mely tudvalevő­leg decz. 6-án d. u. 4 órakor az újvárosháza díszter­mében fog megtartatni, széles körökben élénk érdek­lődés mutatkozik. Belépti jegyek ingyen kaphatók: a helybeli kath. plébániákon, a Szt. István társulat ügy­nökségénél (lövész u. 13.) a »Magyar Állam« szer­kesztőségében (zöldfa u. 43.) valamint Ádám és Eber­­ling udv. szállítók nagykereskedésében. Törvényszéki csarnok. Festmény a törvényszék előtt. Drodtleff Rezső pozsonyi könyvkereskedő egy kereveten pihenő, mez­telen ifjú nőt ábrázoló olajfestményt állított ki kira­katában. A pozsonyi ügyészség a könyvkereskedőt a btk. 248. §-ba ütköző szemérem elleni vétséggel vá­dolta, a pozsonyi járásbíróság azonban a vádlottat fölmentette. A kir. ügyész felebbezése folytán a kir. táblához került az ügy; a hármas tanács tagjai vol­tak : Kállay Adolf, Balogh Károly és Zoltán Géza, jegyző Csizsinszky.­­ Zoltán bíró referálása alapján a kir. tábla helybenhagyta a törvényszék fölmentő ítéletét oly indokolással, mely jogi szempontból is rendkívül érdekes elvi határozatot tartalmaz. Adjuk a következőben: Az, hogy valami dolog, jelesül vala­mely műtárgy szeméremsértő-e vagy sem, átal­ános fo­galmak vagy elvek szerint meg sem állapítható,illetve e tekintetben az elválasztó határvonal előzetesen meg sem állapítható, hanem az illető tárgyak szemérmet sértő vagy nem sértő volta többnyire esetről esetre, a fenforgó körülményektől, rendszerint kiválólag a kiállítás helyétől és módjától függ és többnyire csakis már a külvilágra gyakorolt hatása alapján dönthető el biztosan. Kétséget sem szenved, hogy a bűnjel gya­nánt lefoglalt olajfestmény alkalmas lehetett arra, hogy annak nyilvános kiállítása a közönség vagy annak egy vagy más része vagy osztálya szemérem­­érzetére botránykoztatólag hasson, különösen, ha alap­pal bír a kir. ügyészség vádindítványában kifejezett az a gyanú, hogy a lefoglalt olajfestmény egy pozso­nyi nyilvános leánynak hű mását ábrázolja, ugyan­­azért a városi rendőrség, mint egyebek közt a köz­szemérem követelményeinek is megőrzésére hivatott közeg csakis jogával élt és hivatását teljesítette akkor, midőn azt tapasztalván, hogy a kérdésben forgó fest­mény a közszemérmet sérti, azt a nyilvános szem­lélet elől eltávolította. Úgy de ahhoz, hogy valamely képes ábrázolat a vádhatóság által felhívott 248. §. alapján büntethető legyen, nem elégséges, hogy a köz­szemérmet veszélyeztesse, vagy sértse, hanem az idé­zett szakasz meghatározása szerint szükséges, hogy a képes ábrázolat fajtalanságot tartalmazzon. Megbí­rálandó azért a fenforgó esetben az, vájjon a bűnje­lül lefoglalt festmény fajtalanságot tartalmaz-e vagy sem. E kérdés eldöntésénél pedig nem hagyható figyel­men kívül az a köztudomású tény, hogy az emberi testnek, mint a természet egyik legtökéletesebb és legnemesebb alkotásának úgy képes ábrázolatokban, mint szoborművekben, meztelenül való előállítása a égi classicus időktől fogva máig nemcsak elfogadott, de egyszersmind­egyik legkedveltebb és legkeresettebb tárgyát képezte a művészetnek, és hogy az ily művek a műgyűjteményekben egyes rövid időszakok kivételével mindenkor és mindenütt nyilvánosan közszemlélet alá bocsájtattak, sőt azoknak éppen legremekebb tárgyai­ként ismertettek el. Nem mondható azért a bűnjelül lefoglalt festményre sem az, hogy tárgyát fajtalanság képezné, annál is kevésbbé, mert elég gonddal és szakértelemmel van festve ahhoz, hogy az aestheticai érzék igényeinek szempontjából is létjoggal bírjon és ne tekintethessék csupán a végből készültnek, hogy a szemlélőben kéjvágyat ébreszszen föl. Mindezeknél fogva az első bíróság a btk. 1. §-ára való hivatkozás­sal helyesen mentette föl a vádlottat. Pénzhamisítás: Kőbányán a múlt évben ezüst­forintosokat gyártó szövetkezetet fedeztek föl, mely­nek tagjai voltak: Fogarasi Nagy Dénes, Hartmann Kemény János, Unger Vincze és Merva József. A budapesti törvényszék az első 3 vádlottat 3—3 évi fegyházra, Mervát pedig 1 évi börtönre ítélte. A tábla ennek daczára, Nagy Dénes és Hartmann büntetését 4 évi, Unger Vinczéét 5 évi fegyházra emelte föl. Ez ítéletet ma a kir. curia III. büntetőtanácsa is hely­benhagyta Suhay biró referálása alapján. A kir. curia ügyforgalma az év első 11 hónap­jában a következő számadatokat tünteti föl. Kioszta­tott összesen 23,445 ügydarab (ezek közt 9227 pol­gári, 10,090 büntető). Elintéztetett 17,321 darab (7252 polgári, 7748 büntető). Hátralék: 1975 polgári, 332 váltóügy, 48 úrbéri, 3342 bűnvádi, 83 fegyelmi, 344 felszólamlási, összes hátralék 6124 (a múlt év hasonló időszakához képest 468-al több). Az ál-katona: Ajer Pál, 21 éves műszaki raj­zoló, jómódú család tagja, állt ma mint vádlott a székesfehérvári törvényszék előtt. Ő Mészáros Mi­hály székesfehérvári honvédszázados irodájában volt alkalmazva s — mint lapunknak írják — nemcsak szorgalmáért, de főleg családja iránti tekintetből főnöke teljes bizalmát bírta. Ajer tényleg honvéd volt, de mint utóbb kitűnt, még­sem volt az, jóllehet tizedessé is lett. Főnöke őt ez év aug. 11-én 33 hu­szár elszállításával bízta meg . Ajer a fenmaradt pénzt nemcsak nem hozta meg, hanem főnöke fiók­jából másnap reggel két aranyjáradék-kötvényt vitt el s értékesítvén azt, d. e. három óra alatt 117 frtot szórt el egy nyilvános házban. Az­ért elfogták, had­bíróság elé állították, de ekkor kitűnt, hogy ő nincs besorozva, csak protectióból lett katona, mire a hadi bíróság átadta őt az illetékes székesvári törvényszék­nek. A mai végtárgyaláson a tanúnak beidézett Boti János ama szabadház tulajdonosa is vád alá helyez­tetett, mert a bizonyítás során kitűnt, hogy az egyik lopott kötvényt ő adta el. Dr. Neumann Bernát, Ajer védője a hivatali sikkasztást — miután védenc­e nem volt katona — teljesen elejteni kéri s a sok enyhítő körülmény mellett védenezének a lopásért büntetésül betudni 4 havi vizsgálati fogságát, s őt szabad lábra helyezni. A törvényszék Ajert lopás és sikkasztás vétsége miatt 4 havi fogházra ítélte, melyből 2 hó vizsgálati fogsága által kitöltöttnek vétetik, egyúttal szabadlábra helyezte. Boti János tulajdon elleni kihá­gás miatt 14 napi fogház s 100 főt pénzbírságra ítél­tetett s az ítélet jogerőre emelkedése után az iratok a rendőrséghez tétetnek át concessiójának esetleges megvonása végett. A kir. ügyész mindkét ítélet ellen felebbezést jelentett be.

Next