Nemzet, 1886. december (5. évfolyam, 1529-1558. szám)

1886-12-15 / 1543. szám

HÍREK. Deczember 14. — Mai szám­unk mellékletének tartalma a követ­kező: Országgyűlés. — A közművelődési egyletek kö­réből. — Tárcza: Kada bácsiról. (Irta:M. J.) — Iroda­lom. — Hírek. — Közgazdaság. Közlemények. — Nap­tár. — Időjárás. — Színházak. — Nyilt tér. — Kinevezések. A közös külügyminiszter lovag Le­wi­e­c­k­i Felix, Jehlitschka Henrik, Liebmann Jenő, Ugrón István, L­ipper­t István és Merle Béla végzett cs. és kir. Keleti académiai növendékeket consuli növendékekké, a belü­gyminister az országos köz­egészségi tanács rendkívüli tagjává, dr. Fuchs József biharmegyei közkórházi igazgató-főorvost, a pénzügymi­niszter Krausz József I. oszt. pénzügyi titkárt II. oszt. pénzügyi tanácsossá, Tobisch Ede pénzügyminiszteri II. oszt. számtisztet, a központi díj- és illeték-kiszabási hi­vatalhoz I. oszt. illeték-kezelési számtisztté, B­á­t­h­y Zsig­­mond III. oszt. m. kir. dohánybeváltó-hivatali kezelőt II. oszt. kezelővé, Urbán István nagytapolcsányi adó­tisztet, a kaposvári adóhivatalhoz III. oszt. illetékkeze­lési számtisztté, a vallás- és közoktatásügyi miniszter, O­r­s­e­ky­­ Emíliát, tanítóképezdei rendes rendes tanító­nővé s a győri állami tanitóképezde igazgatójává ne­VGZte ki. — Áthelyezés. V­á­r­a­d­y Géza hadapród tiszthe­lyettes a 32-ik számú gy.-ezredtől, a 2. számú honvéd­­gyalog-féldandár 3-ik keret-századához helyeztetett át. — Névváltoztatás. Litzner Lajos (Nagyszöllös) valamint Géza és Árpád nevű kiskorú gyermekei ve­zetéknevüket „Lenkefére átváltoztatták belügyminiszteri engedélylyel. — Véglegesítés. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter, N­o­v­á­k Kovács Kornélia diósgyőri állami elemi iskolai rendes tanítónőt, Dropa Ferencz pere-Ferencz völcsöki és Nehéz János zajda-hunyadi állami elemi iskolai rendes tanítókat, jelen állásukban végleg megerősítette. Mesi. Erdőd­y vai­a:­á ' — József főherczeg vadászatai. József főher­­czeg kisjenői uradalmában holnap veszik kezdetüket a vadászatok, a­melyeken azonban a főherczeg elfog­laltsága miatt nem fog részt venni. A vadászatra meghívást kaptak Fábián László főispán, Ormos Pé­ter alispán, Nyáry báró, József főherczeg udvarmes­tere, Fejérváry báró honvédelmi miniszter, Ghyczy altábornagy, Jelencsik tábornok, Hans Károly ezre­des hadbiró, Jekelfalusy ezredes, Ráth Károly főpol­gármester, Török János főkapitány stb. Az uradalmi tisztség nagy előkészületeket tesz a vadászatokra. — Személyi hírek. Koburg Fülöp herczeg Ruttkáról ma délelőtt Budapestre érkezett. — A parmai herczeg Frohsdorfba érkezett. — Ko­burg Ferdinand herczeg ma hosszabb látogatást tett Kálnoky gróf külügyminiszternél. —Per­cz­el Béla, a curia elnöke pár nap óta gyen­gélkedik. — Simor János herczegprimás Esz­tergomból tegnap délután Bécsbe utazott. — Dr. Mayer bukaresti nagykövetünk Pozsonyba uta­zott. — R­ó­m­e­r Flóris apát-kanonok — mint rész­véttel értesülünk — pár nap óta betegen fekszik Nagyváradon. — Trautwein N. János a buda­pesti kegyesrendi főgymnasium igazgatója annyira fel­gyógyult, hogy hivatalos teendőit újra megkezdi. — Dr. Czobor Béla, Nagyváradról Budapestre érke­zett. — I­v­án­y­i Ödön az »Arad és Vidéke« szer­kesztője — mint részvéttel értesülünk — igen súlyo­san megbetegedett. — M­é­r­e­y Sándort, az osztrák hitelintézet igazgatóját tegnap fogadta ő felsége leg­felsőbb kihallgatásán Bécsben. — Minghetti temetése nagy pompával és óriási embertömeg jelenlétében tegnap délelőtt 10 órakor történt meg. A gyászmenet élén két század carabi­­nier haladt, ezután 10 üteg ágyú, két gyalogezred zenekarával, ismét két­ezer carabinier, a tisztképző iskolák növendékei s ezek után a papság. A virág­­koszorúkkal köröskörül aggatott halottas kocsi után hosszú sorban az udvari hivatalnokok következtek. A király képviseletében Aosta herczeg jelent meg a temetésen s a gyászmenetben közvetlenül a halottas kocsi mellett haladt. A gyászszalagok végeit a német trónörökös képviseletében megjelent Kendell nagy­­követ, továbbá a kamara és a senatus elnökei, Ro­­bilant gr., Róma polgármestere és más magas állású egyéniségek vitték. Ezeket a kamara tagjai testületi­leg és pártkülönbség nélkül, senatorok, katonatisztek, több mint ötven polgári és katonai egylet és számos iskola testületileg megjelent növendékei követték. A nagyszerű menetet végtelennek látszó kocsisor zárta be. A holttestet a Santa Maria degli Angeli tem­plomban szentelték be. A lakosság részvéte imposáns volt. A merre a gyászmenet elhaladt, utczáról utczára százezrével hömpölygött a népáradat, a nagy férfi gyászához méltó rendben és fegyelemmel. Bologná­ból távírják mai kelettel. Minghetti holttestét ma délelőtt idehozták és délután impozáns részvétel mellett a temetőben örök nyugalomra helyezték. A koporsót díszes koszorúk borították. Az ablakokból virágokat szórtak a koporsóra. Az egész város gyászt öltött magára. Védhimlőoltás. A magyar északkeleti vasút betegsegélyző egyletének központi bizottsága, a tár­sulati főorvos indítványára elhatározta, hogy összes alkalmazottjai és azok családjának tagjai a védhimlő­­oltásnak vettessenek alá. E határozatot az igazgató­ság jóváhagyta és elrendelte, hogy a pályaorvosok a legrövidebb idő alatt eszközöljék a védhimlőoltást, a­mi már tényleg foganatban is van. Tekintettel arra a körülményre, hogy a hólyagos himlő a vonal men­tén fekvő több helységben — nevezetesen Debreczen és Szerencs vidékén — járványosan lépett fel, ezen intézkedés csak elismerést érdemel. — Gyászrovat. Elhunytak: Fuchs Gyula 38 éves korában Budapesten, Schidek Nándor volt va­súti állomásfőnök 56 éves korában Pozsonyban ; Ribi­­czey Ferencz ügyvéd Kőrösbányán; Vilsmayer Antal 5 éves leánykája Temesvártt; Tamási Sándorné szül. Buczi Adél Kolozsvártt. — Hymen. Dr. Komlós Ágost fővárosi ügyvéd jegyet váltott Ullmann Irma kisasszonnyal Budapes­ten. — Ballai Sándor földbirtokos eljegyezte Braun Jozefa kisasszonyt Hevesen. — Fejér Vilmos, bizto­sitó társasági titkár Orbán Mariska kisasszonnyal jegyben jár Kolozsvárt. — Dr. Megyery Pál ügyvéd oltárhoz vezette Nánásy Erzsébet kisasszonyt Debre­­czenben. — Csipkés Benedek karánsebesi postatiszt e napokban tartotta esküvőjét Korbuly Mari kisasz­­szonnyal Kolozsvártt. — Csiky Albert adóellenőr és özv. Ajtay Ferenczné szül. Müller Eszter urhölgy házasságra léptek Marosvásárhelyt. — Schlesinger Lipót őrmester Weisz Gizella kisasszonnyal jegyben jár Debreczenben. — Milliomos jótékonyság. A közelebb elhunyt Liebig báró tizenegy milliónyi vagyonából harmadfél milliót jótékony czélra hagyományozott. Szülővárosá­nak 100,000 irtot hagyott egy városház építésére. Üzletének összes alkalmazottjai számára hagyott va­lamit végrendeletében. — Az ünnepek és a postatakarékpénztár. A postatakarékpénztár igazgatósága az intézet hivata­los lapjában a következő figyelmeztetést intézi a pos­tahivatalokhoz : »A karácsonyi és újévi ünnepek kö­zeledtével, a kir. közvetítő hivatalokra nézve jól fel­használható alkalom kínálkozik arra, hogy hatáskö­rükön belü­l a kir. postatakarékpénztár érdekében buzdítólag hassanak a közönségre. Igyekezzenek ne­vezetesen meggyőzni a nagy közönséget arról, meny­nyire ajánlatos volna, ha a szokásos ajándékokat pos­tatakarékpénztári betétkönyvecskék, illetőleg takarék­lapok alakjában szerezné be, mint a­melyek az aján­dék becse mellett azon előnynyel is bírnak, hogy ál­landó értéket képviselnek és a takarékossági hajlam fölébresztésével és fokozásával a nemzeti közvagyono­­s­odás emelése mellett, magának az egyéni létnek is biztosabb alapot kölcsönözni vannak hivatva. E felfo­gás általánosítása és meggyökereztetése, ha az meg­felelő eszközökkel történik, bizonyára a legszebb si­kert fogná maga után vonni, miért is a kir. közvetítő hivatalok, nemzetgazdasági és hazafias szempontból egyaránt üdvös tevékenységet fejtenének ki, ha a kí­nálkozó alkalmat megragadva, a gondjaikra bízott új intézmény fölvirágoztatásához a jelzett irányban is a maguk részéről hozzájárulni igyekeznének.«­­ Az újévi üdvözletek megváltása tárgyában a belügyminiszter az idén is fölszólította a törvényható­ságok útján az összes hivatalnokokat és távirati kö­zegeket, hogy az aláírási ívek, levél- vagy névjegykül­dés útján nyilvánuló esetleges üdvözletek szétküldé­sével járó pénzösszeget a budai és pesti jótékony nő­egyesületek által kibocsátott s az újévi üdvözletektől mentesítő aláírási ívek útján, az egyesületek által ki­tűzött emberbaráti czélokra fordítsák. Hasonló ké­relmet intézett a belügyminiszter a vezetése alatt álló minisztérium személyzetéhez és a hatáskörébe tartozó hatóságokhoz. — Gyilkosság. A székesfehérvári kir. ügyész­séghez — mint lapunknak jelentik — ma az a laco­­nicus távirat érkezett, hogy a velenczei útvonalon rejtélyes gyilkosság követtetett el. A törvényszék vizsgálóbírót és orvost küldött a helyszínére. — Merlatti a koplaló művész e hó 12-én töl­tötte be koplalásának negyvenhetedik napját és nagyban esküdözik, hogy az ötvenedik napon elnö­kölni fog az általa rendezendő banquetten, bár nem fogja ugyanazon ételeket enni, mint a többi vendé­gek. Merlatti fenyegeti őreit, hogy valahogy el ne lássák erősítő szerekkel, ha véletlenül elgyengülés állna be nála, az ötven napi koplalást ki akarja tar­tani, minden incidens nélkül. — Hirtelen halál. Michael Hermann 55 éves szarvasmarhakereskedő, néhány nap előtt Nyitráról feljött a fővárosba vásárlások végett. Tegnap midőn Kerepesi utón haladt kifelé, hirtelen összerogyott; bevitték a Rókusba, hol két órai szenvedés után meghalt. — Menettérti jegyek kiadása Budapest szem. p. u. és Temesvár közt Aradon át. Budapest személy pályaudvar és Temesvár közt Aradon át 1887. évi január hó 1-vel 10 napi érvényességű menettérti jegyek lépnek életbe, melyek alábbi mérsékelt árakon adatnak ki: u. m II. osztályban 19 frt, a III. osztályben 12 írt 60 kr. E jegyek azt az előnyt is nyújtják, hogy velük az utazás az érvényesség tartamán belül Aradon minden jelentke­zés nélkül, bármely más közép­állomáson pedig az állo­mási főnöknél való jelentkezés mellett megszakítható a Gyújtogatás. Az alsó erdősor 20. sz. házban, melynek teteje a napokban leégett, ma délben tartot­ták a tűzrendőri vizsgálatot. Említettük, hogy a rendőrség letartóztatta Újvári Lajos csavargót, mint a tűz okozóját, aki azt vallotta, hogy az éjjel, midőn a tűz kiütött, a padláson aludt a gyufái meg­­gyuladtak s ő egyet eldobott s ettől fogott tüzet a széna. Vallomásával szemben, melyben ellentmon­dásokba keveredett, a tűzvizsgáló bizottság igen való­­színűnek tartja, hogy Ujváry vétkes szándékkal gyuj­totta fel a szénát. A bizottság a kárt 51 írtban állapította meg. A gyujtogatót a rendőrség át fogja adni a kir. ügyészségnek. — Rövid hírek. Felfüggesztették állásá­ról Buczkó Béla galgóczi járási főszolgabírót, ki a hivatalos pénzeket rendetlenül kezelte és hivatalát nagymérvben elhanyagolta. — Felgyújtották a sepsi-kőröspataki fiatal ev. lelkész magtárát; e fo­gadtatás után a lelkész vonakodik uj hivatalát el­foglalni. (Hírek folytatását lásd mellékletünkön.) Tudomány, Színház és Művészet. — A magyar tudományos académia nemzetgaz­dasági bizottsága ma délután, Kautz Gyula el­nöklete alatt ülést tartott. Jelen voltak: Kemény Gábor báró, Hegedűs Sándor, Láng Lajos, Bedő Al­bert, György Endre, Galgóczy Károly, Apponyi Al­bert gr., Máday Izidor, Jekelfalussy József, dr. Man­­delló Károly, Fenyvessy Adolf, Heltai Ferencz bi­zottsági tagok és Körösi József bizottsági előadó György Endre visszalépvén a »Nemzetgazdasági Szemle« szerkesztésétől, a nemzetgazdasági bizottság által kiküldött albizottság nevében Láng Lajos jelen­tést tesz a Szemle kiadása körül folytatott tárgyalá­­sokról és a bizottság nevében szerkesztőül megválasz­tani ajánlja dr. Heltai Ferencz bizottsági tagot, bizottság hosszú vita után, melyben báró Ke­mény Gábor, gr. Apponyi Albert, Bedő Albert, He­gedüs Sándor, Máday Izidor, Galgóczy K., Mandella K. vettek részt,egyhangúlag megválasztotta a»Nemzet­­gazdasági Szemle« szerkesztőjévé H­e 11 a­­ Ferencz bizottsági tagot, megbízván Láng Lajost és a Szemle szerkesztőjét, hogy a kiadásra vonatkozó egyességet kössék meg. A bizottság ezután költségvetését a kö­vetkezőleg állapította meg : Nemzetgazdasági remek­írók kiadására 1000 frt, a »Budapesti Szemle« segé­lyezésére 1200 frt, a »Nemzetgazdasági Szemle« se­gélyezésére 2000 frt, a statistikai évkönyvre 300 frt, az előadó tiszteletdíja 200 frt. Gr. Apponyi Albert fölhívására Heltai Ferencz kijelentette, hogy a »Nem­zetgazdasági Szemle« vezetésében nem egy közgazda­­sági politikai és nemzetgazdasági irány kizáró képvi­seletére fog törekedni, hanem tért nyit, a­mennyiben a tudomány színvonalát a dolgozatok megütik, saját elvi álláspontjára való tekintet nélkül, minden irány képviseletére. — »Tanulmányok« e czím alatt foglalta össze Szathmáry György országos képviselő és lapunk fő­munkatársa sok évi publicistikai működésének kivá­lóbb termékeit, melyek 20—24 ívnyi díszes kötetben még e hó folyamán megjelennek Aigner Lajos kiadá­sában. Olvasóink sokkal jobban ismerik Szathmáry György magvas styljét, széles látkörre és nagy olva­sottságra valló czikkeit,semhogy műve különös ajánlás­ra szorulna. Ide igtatunk azonban a szerző előszavá­ból néhány részt, melyek a könyv tartalma iránt kellő tájékoztatást fognak nyújtani. Dolgozataim, úgy­mond a szerző, túlnyomó részükben olyan kérdéseket, ügyeket és thémákat ölelnek fel, melyek az utolsó másfél decennium alatt koronként élénken foglalkoz­tatták a magyar sajtót és közvéleményt, így a hetve­nes évek első felében az elhatalmasodott német socialdemocratiának, később a birodalmi parlament­ben hatályos törvényhozási intézkedésekre vezetett felforgató törekvései lépnek előtérbe és foglalkoztat­ják sajtónkat. Ezen viszonyok két dolgozat írására adtak impulzust. Az egyik »A munkáspártok és az általános szavazatjog Németországban«, a másik »Az angol munkásosztály helyzete.« Második felében pedig a hetvenes éveknek, mikor a keleti kérdés a maga egész nagyságában újra napi­rendre került, a nemzet egész figyelme és mohó érdek­lődése természetszerűleg a kelet felé fordult. Ezen időből valók »Bosnyákország«, »Bulgária«, »A keleti háború története« s »A történelem és a keleti kér­dés« ez. dolgozataim, melyek utóbbikában a keleti kérdés szélesebb alapon világhistóriai szempontból van tárgyalva ... A hetvenes évek vége felé a sajtó nap nap után a legszomorubb eseteket közlé az uzsora pusztításairól Magyarországon. Egy történeti áttekin­tést írtam tehát az uzsoráról, megvilágítva minő ál­laspvi,­... /› „i.ii -a 1 n minő felfogást tanúsított az uzsorával szemben a Jogtogruw tauMucormic » mózesi törvény, később a canonjog, meg a magyar Corpus juris az újabb korig.« Közli továbbá művében a szerző »Kölnische Zeitung«-ban a magyar közművelődési egyesületek ellen megjelent támadó czikkekre írt replicáját, melyet a kölni lap is átvett egész terjedel­mében »Magyarország és a német szövetség« czim alatt. Szerzőnek ezen nagyszabású czikke mellett áll politikai tanulmánya »Állami népiskoláink elhelyezé­séről.« A seb­est két érdekes művelődéstörténeti váz­at : »A fényűzés történetéből, tekintettel a magyar viszonyokra« és »A civilisatió hatása a barbár né­pekre az ó­korban és ma« — fejezi be. A »Tanulmá­nyok« előfizetési ára fűzve 2 frt, csinos vászonkötés­ben 2 frt 80 kr. Megrendelések a kiadóhoz czim­­zendők. — Beniczkyné Bajza Lenke, a kiváló írónő ösz­­szes munkáit bocsátja közre Székely Victor nagy­­kanizsai kiadó. Benne lesznek a gyűjteményben a régi regények s ezeken kívül Bajza Lenke legújabb műve, az »Ó az!« czimü két kötetes regény is. Hogy a jeles írónő munkáinak ezen összes kiadását, még a kevésbbé tehetősek is könnyen megszerezhessék, a dadó lehetőleg alacsonyra szabta az előfizetési árt. gy füzet ára csak húsz krajczár lesz, s egész évre­­ 52 füzetre­ is fogadtatnak előfizetések tíz forintjá­val. A gyűjtemény a »Mártha« czímű regénynyel indul meg, az előfizetési pénzek a kiadó nevére, Nagy- Kanizsára küldendők. Azt hiszszük, fölösleges ajánla­nunk e vállalatot. Bajza Lenke neve elég ajánlat arra, hogy regényeinek összes kiadása szélesebb kö­rükben is elterjedjen. A Színészek congressusa. A magyar színész­­egyesület közigazgató tanácsa a színész közgyűlést márczius hó közepére tűzte ki. Az évi köz­gyűlésnek rendszerint január hóban kellene megtar­tatni, de az igazgatótanács ettől az idén eltekintett, mivel az alapszabályok módosítása most van munká­ban s ezt, megelőzőleg, indokolással együtt minden egyes tagnak meg kell küldeni, ami január közepéig már nem volna teljesíthető. Másrészt az 1885. évi közgyűlés által a hátralékok szigorú keresztülvitele esetén a 100,000 f­rt nyugdíjalap a jövő év elején a legnagyobb valószínűség szerint együtt lesz s a már­­cziusi közgyűlésnek módjában lesz a tárgyban is a szükséges intézkedéseket megtenni. — Brahms estély. A Hubay-Popper vonós­né­gyes társulat által dec­ember hó 22-én Brahms János tiszteletére és közreműködése mellett rende­zendő estély műsora a nagy zeneköltő három értékes szerzeményét foglalja magában. Az új, még kézirat­ban levő gordonka sonátát Popper Dávid fogja játszani Brahms-szal. A szerelmi dalokat Brahms János és Deutsch Vilmos zongora kísérete mellett éneklik Maleczky Vilmosné, Tremelli Vilma, Broulik Ferencz és Szendrőy Lajos, a magyar királyi opera tagjai. A vonós hatost játszák: Hubay Jenő, Pop­per Dávid zeneacadémiai tanárok, Eldering Braun, Herzfeld, Waldmann és Willmouth. Brahms már szombaton, e hó 18-án Budapestre érkezik, hogy a szükséges próbákat személyesen vezesse.­­ A német színházban tegnap Lobe Tivadar, Frigyes Vilmos szerepét játszotta Gutzkownak »Zopf und Schwert« czímű történeti vígjátékában. E dara­bot Budapesten nem játszották azon látogatás óta, melyet a bécsi Stadttheater Laube igazgatása alatt tett fővárosunkban. Nagy volt tehát az érdeklődés a darab iránt és a színház jóformán meg is telt közön­séggel. A vendég nagy sikert aratott, föltűnő szép alakítása általános tetszésre talált; minden felvonás, után és többször nyilt jelenetben is zajosan tapsolták Az összjátékban Friedrich és Diensl kisasszonyok, Forster, Jarno és Blasel urak tűntek ki szabatos és gondos játék által. — Az operaház múzeuma. A magyar kir. opera­ház intendanturájától kapjuk a következőket: Utóbbi időben gyakrabban volt szó a külső kiállításhoz tar­tozó tárgyak gyűjteményéről, melyet Keglevich István gr. intendáns szerzett be a m. kir. operaház számára. Ez a gyűjtemény régi értékes szövetekre, külön­böző korbeli jelmezekre, fegyverekre és a stílszerű kiálitás harmóniáját kiegé­szítő egyéb tárgyakra terjed ki. Mindezen tárgyak vagy eredetiek, vagy sikerült utánzások. E gyűjtemény beszerzése által az intendáns lehetségessé tette, hogy a különböző operákban előforduló jelme­zek és decoratív tárgyak műipari szempontból is be­cses minták után teljes kor­hűséggel készüljenek, hűen föltüntetve a divatot, szobaberendezést és nemzeti vi­seleteket különböző népeknél és különféle időkben. Czélja volt, tárgytalanná tenni azon előbb, gyakran felhangzott panaszokat, hogy a díszletek és jelmezek egészen mást kort varázsolnak a néző elé, mint azt, melyben egyik-másik dalmű játszik. Ezen, a mintá­záshoz szükséges tárgyak, melyeknek beszerzése nem került túlságos összegbe, azért is olcsóknak mond­hatók, mivel az eredeti szövetek hasonlíthatla­­nul tartósabbak a modern utánzatoknál, melyek néhányszori használat után már elromlanak. A különböző közép- vagy renaissance-kori fegyverek pe­dig jobbadára kevesebbe kerülnek, mint a si­lány anyagból készült utánzatok. E gyűjteményhez tartozó tárgyak több nagy szekrényben vannak elhe­lyezve az operaház intendánsi helyiségeiben. Festők és műiparosok, kik a múlt századok viseletét és egyéb műipari tárgyait tanulmányozzák, sok kiváló mintára akadhatnak itt. A vignetták, melyek után eddigelé az operaházakban a jelmezek készültek, az illető rajzo­lók fantáziáját tükröztették vissza, nem pedig a kü­lönböző korszakok viseletét. A m. kir. operaházban e vignetták, az intendáns rendeletére, most részint kos­tári művek illustratiói nyomán, részint régi arczké­­peken látható viseletek után készülnek. Ily minták után készültek a »Mignon«, a »Romeo«, a »trakkin­­geni trombitás« s a »Lahore király« új jelmezei. Megbecsülhetlen értékű forrást nyújt e czélból az in­tendáns privát könyvtára, mely az operában van el­helyezve és 25 éven át folytatott gyűjtés eredménye. Az úgynevezett »múzeum« összes beszerzési érté­ke a költségvetésbe felvett igen szerény összegek ke­retén belül mozog. — Népszínházi hírek. »A mikádó«, melynek hétfői előadását is zsúfolt ház nézte, holnap, szerdán, az »I d­e M­é d o­r« czímű kis franczia bohósággal kerül színre a népszínházban. A bohóság szerepeit Fodor Fruzsina, Eőry és Benedek játszák. »Boccacio«, Suppé operetteje, melyet évek óta nem adtak a népszínházban, részben új szereposztás­sal kerül színre a jövő héten. A czímszerepet Bl­a­h­a Luiza, Fiamettát Margó Celia fogja játszani. Ez operette nemsokára megéri a 100-ik előadást, mely alkalommal valószínűleg Suppé maga fogja vezetni azt. — A népszínház legközelebbi új­donsága G­e­r­ő Károly új népszínműve »A világ­ szép asszony« lesz. Bl­aha L. a., Tamássy, Vidor és Szathmáry játszák benne a főszere­peket. Fővárosi ügyek. — A fővárosi alkalmazottak segélyalapja. A fő­városi törvényhatóság alkalmazottjai s ezek özvegyei és árvái javára tudvalevőleg egy külön segélyalap lé­tesítését határozta el, mely alapra annak idején L­u­­czenbacher Pál is 1000 frtot adományozott. A segélyalap életbeléptetésére és kezelésére vonatkozó­lag most Toldy József főügyész és Lampl Hugó főszámvevő előterjesztést tettek, mely szerint 1887. január 1-én lépne életbe s forrásaiv­at a fováros pénz­táraiból fizetendő és 50 frtot meghaladó mind­azoknak az ügyeknek 1/1000 része a mely összegek szerződések és alkulevelek folytán az egyes vál­lalkozóknak vagy bérbeadóknak kiutalványoztattak; b.) magánadományok és c., a segélyalap gyümölcsöző elhelyezéséből származó jövedelmek. Az alap rendel­tetése, hogy abból a segélyre szoruló fővárosi alkal­mazottak, vagy ezek özvegyei és gyermekei megfelelő segélyezésben és kölcsönökben részesüljenek. Az alap feletti rendelkezés a tanácsot illetné, mely a segélyek és kölcsönök maximumát megalapítaná és a segélye­ket és kölcsönöket meg­szavazná. A segélyek maxi­muma egyelőre 50 frt, a kölcsönökké pedig 200 frt volna; ez utóbbiak 4006-os kamattal 36 havi részlet­ben lesznek visszafizetendők. — Minthogy a fővárosi alkalmazottak fizetési előlegeket nem kaphatnak, mint az államiak, — a segélyalap egy rég érzett hiá­nyon lesz hivatva segíteni s csak az a kívánatos, hogy mielőbb megerősödjék és gyarapodjék. — A Vili. ker. helyi járványbizottság, legutóbb tartott ülésén elhatározta, hogy a hentes üzleteket sorra vizsgálat alá veszi s hentes árukat pinczében, vagy piszkos helyiségekben készíteni nem enged. — A régi városháza tanácstermének mennyezet gerendáit a hetes bizottság tegnap megvizsgálta, mert már a második emeleten is találtak korhadt gerendá­kat. A bizottsága úgy találta, hogy csupán egy ge­renda korhadt kissé, a többi egészséges. E gerendát vaskapcsokkal fogják a többihez er­ősiteni.­­ A regale kivető bizottság holnap, deczember 15-én kezdi meg működését a régi városházán I. em. 31 sz. alatt. Az ülés d. u. 4 órakor kezdődik. A bizott­ság tagjai Radócza János elnöklete alatt Nagel Armin, Harrer Pál, Atlasz Lamia és Heinrich Ödön.­­ A fővárosi egyesület ma Királyi Pál el­nöklete alatt értekezletet tartott, a­melyen a napi­rend előtt W­e­i­s­z B. I. vetette föl megint azt a kér­dést, hogy mit legyen teendő az egyesület, hogy tag­jai körében az érdeklődést az értekezletek iránt job­ban fokozza. S maga azt ajánlá, hogy a­kinek valami ideája van, előre jelentse be s ezt a meghívókon a hírlapokban jelezni kell. Többen szóltak a kérdéshez különféle módokat hoztak elő, de némelyek a közönség körében elterjedt ama nézetet is meg­említik, hogy itt néha czéltalan viták folynak. Végül albizottságot küldöttek ki Weisz J. F. elnök­lete alatt dr. Szabó Alajos, Halász Géza, Huszár Kálmán és Reményi Antal urakból. Majd Karádi Bertalan jelentett be a jövő értekezletre négy indít­ványt s ezután az értekezlet áttért a holnapi fővárosi közgyűlésnek tárgyalására. Csupán a pálinkamérő helyek bizonyos utczákra korlátozására ezélz a javas­latnál volt nagyobb vélemény­eltérés. Különösen Gundel János ellenzi a javaslat keresztülvitelét, mert ez sok családnak kárt okozna. Illés Lajos helyeslé a tanács tendentiáját, hanem a kerepesi út külső részén meghagyná a pálinkaméréseket. Huszár, Királyi és mások felszólalása után az értekezlet a tanács javas­latához csatlakozott. Egyesületek és társulatok. — A népnevelők budapesti egyesülete e hó 16-án (csütörtökön) d. u. 5 órakor választmányi ülést tart saját egyleti helyiségében (Kazinczy-utczai iskola.) — A szent István-társulat folyó hó 16-án csü­törtökön délutáni 4 órakor választmányi­ gyűlést tart. , u. 1 órakor közöltük a Törvényszéki csarnok. A Háy-féle uzsoraperben hozott s a kihirdetett ítéletet már esti lapunkban megokolást az elnök előadása alapján pedig bő kivo­natban ismertettük. A bíróság ma délután készült el a megokolás szövegével, amely egész terjedelmében igy hangzik: Szemenyey János panaszképen előadja, hogy az 1880. év folyamán Perényi Zsigmond dr. iránti különös szivességből, ennek egy 1850 forintos, egy 1500 és egy 2000 forintos váltóját forgatván, azokra Perényi Zsigmond br. részére Hay Bernátnál köl­csönt eszközölt ki s noha az 1850 forintos és 1500 forintos kölcsön után is magas kamat fizettetett, mégis — minthogy e váltók annak idején, tehát az 1883. XXV. t.-cz. életbeléptetése előtti időben be­váltva lettek — most már panasz tárgyát nem képez­hetik ; de a 2000 forintos kölcsönügyletből folyólag vádlottnak ténykedése már a hivatkozott törvény in­tézkedése és megtorlása alá esik azért, mert bár e váltón Perényi Zsigmond báró, annak neje Perényi Petronella és anyósa Perényi Gábor bá­róné mint tényleges adósok szerepeltek s a pa­naszos csupán mint második forgató nagyobb bizottság okáért vállalta a váltókezességet s noha a kölcsön felvétele idején három hóval előre ka­mat fejében 150 frt levonatott s később a kamatfize­tés ugyanannyi időre 200 frttal teljesittetett sőt a készpénz fizetésen kívül még egy Blau Jakab-féle váltó elfogadvány a panaszos által átengedtetett, úgy, hogy a 2000 frtos váltókövetelésre 2750 frtnyi visz­­szafizetés történt, a vádlott mégis a kérdéses váltót 1883. év deczember havában Perényi Zsigmond dr. ellen beperesitvén, követelését zálogolás által is biz­­tositotta, sőt az óvás után három hó letelte előtt, vagy­is mielőtt panaszos a váltókötelezettség alól menekült volna, ezt rábírta, hogy egy 1884. évi szept. 15-iki lejárattal ellátott, mintegy fedezetül szolgálandó 2000 forintos váltó-elfogadvány aláírására, mely a lejáratkor bepereltetvén, panaszos a váltóbeli tarto­zásra azonkívül hogy 1880. év folyamán 409 forintot, 1881-ben 700 forintot, 1883-ban 800 forintot a vád­lott kezeihez fizetett, még a bíróságnál a beperelés után 2211 frt 53 krt letett, mely összeget Hay Ber­­nát fel is vette. — Szemenyeynek e rövid vázlatban előterjesztett panasza az összeg részleteiben részint az eljárás folyamán beszerzett periratok, ré­szint az általa — mint ügyvéd által — vezetett naplókönyvben megszemlélt bejegyzések, részint pedig Schneckendorf Jakab, Heim Gusztáv, Blau Ja­kab és Lőwinger Samu tanúk hittel erősített vallomá­saival, a­melyek szerint Schneckendorf Jakab jelen volt egy alkalommal Szemenyeynél, a midőn Hay Bernát nála épen a kamatfizetést sürgette, s a tanú által kölcsönzött 200 forintot Szemenyey előtte fizette le a vádlottnak. — Heim Gusztáv a főnöke, Sze­menyey János megbízásából többször vitte Háy Ber­­náthoz az évnegyedenkénti kamatokat s az irodában szerzett tapasztalataiból tudomással birt arról, hogy e fizetések a Perényi-féle 2000 forintos váltó után járó kamatok törlesztéseképen teljesittettek; — Blau Ja­­kab előtt Szemenyey 1883. évben többször panaszko­dott, hogy Haynak 2000 forintos tartozás után kény­telen évnegyedenkint 150 vagy 200 forintot fizetni; — Lőwinger Samu pedig a Szemenyey és Hay közti ügyet a tőketartozásnak négy részletben való törlesz­tése által önkezdeményezéséből békés uton kiegyen­líteni iparkodván, amidőn egy alkalommal a Szeme­­nyeytől hallottak nyomán Hay Bernátnak a magas kamatozást szemére vetette. Hay minden meglepe­tés nélkül csak azt válaszolta, hogy erről nem is be­szél,­­ annyira támogattatik, hogy ez adatok össze­­ségükben teljes bizonyítékot képeznek arra nézve, hogy Szemenyey Jánosnak előadása minden tekintet­ben a valóságnak megfelel s e tekintetben a vádlott­nak a végtárgyalás folyamán tanúsított védekezési módja és modora, a­ki annak ellenére, hogy a pénz­kölcsönzéssel oly nemben foglalkozott, hogy négy év van,0^-4rcsaKn^®^.ILtto11. -kieF^u^tGttT a?'^e^-e!£?n« Ml meghaladó tőke összeget pörölt, — mégis állítása szerint kölcsönzéseiről semmiféle nyilvántartást nem vezetvén, általános tagadás és védekezésen kívül a vád egyik pontjára nézve sem s igy még csak a Blau-féle 500 forintnak mi jogalapon tett átvételére sem képes adni határozott és tüzetes fölvi­­lágosítást, s a legbiztosabb kutforrást képezik a bírói meggyőződés megérlelésére. A vádlott azon mi­vel sem igazolt puszta állításának megc­áfolására, hogy ő 6—8, illetve 10 százaléknál — a kölcsönző hitelképességéhez képest — magasabb kamatra köl­csönt sohasem adott: adatul szolgál a több esetben általa fölmutatott 3, a kölcsönadáskor a kölcsönvevő által kiállított írásbeli nyilatkozatokra való hivatko­zása, a­mely nyilatkozatoknak — mint a mindenkor váltókra történt kölcsönzéseknél szükségteleneknek — rendeltetése csak az lehetett, hogy a kölcsönvevő az uzsorakamat miatti panaszától tartózkodjék s esetleg a panasz ellenében védő fegyverül szolgálja­nak. — Az így bebizonyított tényálladék egyrészt bizonyságot tesz Szemenyey János könnyelműségéről, mert minden anyagi kényszerhelyzet nélkül ily arány­talan magas ellenszolgáltatások mellett, akár saját maga, akár kezessége mellett más részére kölcsönt venni és azt, — annak ellenére, hogy saját nyilatkozata szerint olcsóbb kamatra is kaphatott volna, — annyi ideig kamatoztatni legalább is könnyelműség nélkül lehetetlennek mutatkozik; másrészt pedig ezen tény­álladék megállapítja, tekintettel az 1883. évi XXV. t.-cz. 5 §-ának intézkedése is — Háy Bernát terhére az ugyanazon törvény 1. §-ba ütköző és a szerint büntetendő uzsora vétség fönforgását is, mert 30—40, sőt azon fölüli százalék melletti kölcsönzés, főkép a kereskedéssel nem foglalkozó egyéneknél, a szolgálta­tás és ellenszolgáltatás között szembeötlő aránytalan­ság és a kölcsönadónak nyújtott előnyök az adósnak, illetve a kezesnek anyagi romlását, ha nem is elő­idézni, de fokozni minden esetre képesek.­­ Hogy a többször hivatkozott törvény szerint panaszra jogosí­tott kezesnek igazolnia kelljen azt, hogy az uzsorás kamatot saját vagyonából fizette, vagy hogy az adóstól kártalanítást nem nyerhet, az idézett törvény betűiből, vagy szelleméből ki nem vehető s ugyanazért azon körülmény, hogy Perényi Zsigmond báró panaszszal föl nem lépett — a vádlottnak a vád alóli menekülésére nem szolgálhat.­­ A végtárgya­lás folyamán kihallgattatott majdnem valamennyi tanú vallomása és a fővárosi adófelügyelőtől beszer­zett iratokban foglalt adatok alapján bizonyítható, hogy Háy Bernát Szemenyein kívül más embertársai­nak is 20­-40°/a kamat mellett kölcsönöket adott s ezen ü­zelmét vagyona gyarapítása czéljából vagyis üzletszerüleg gyakorolta; minthogy azonban a vád­lottnak ezen üzelmei az 1883. évi május 5-ika előtti időre esnek és még azon időben vagy lebonyolittat­­tak, vagy bírói határozattal ellátva lettek, az 1883. évi XXV. tcz. intézkedései alá ugyanezen törvény 5. §-hoz képest nem vonhatók, sőt tekintettel arra, hogy akkor uzsoratörvény nem létezett, jogi értelem­ben uzsoráskodásnak még csak nem is nevezhetők. Hay Bernát a magánokirat hamisítás bűntettében azért volt bűnösnek kimondandó, mert ő a vonatkozó iratok naplója 1-fő száma alatt található váltót Várady Gáborné szül. Hegedűs Krisztina által Budapesten 1879. évi augusztus 26-ikán 500 írtról kiállított és forgatott s Várady Gábor által elfogadott s­a láz után 2 hóra fizetendő váltót kellő időben megóva­­tolni elmulasztván — az azon kibocsátóként és forga­tóként szereplő Várady Gáborné ellenében váltóke­­reshetőségi jogát elvesztette s ezen már elenyészett jogát ismét úgy vélte létesíteni, hogy Várady Gáborné nevét az intézményezett nevének bevezetésére szol­gáló helyre, saját nevét pedig a Várady neve fölé írva, Váradynét a váltón mint elfogadót tüntte föl s ennek forgatói névaláírását kitörölvén, kibo­csátói minőségét elfogadói minőségre változtatta, vagyis, minthogy a kibocsátói, úgy az elfoga­dói aláírás a váltó egyik­ egyik kellékét képezik, a váltót meghamisította s ezen meghamisított váltó­nak alapján 1880. évi május 7-ikén 32809. sz. a. a váltótörvényszékhez benyújtott keresetével Várady Gábort és Várady Gábornét, mint elfogadókat bepe­­resitette, vagyis ezen hamisított váltót arra használ­ta, hogy az által Várady Gábor és neje 500 frt tar­tozásukra való kötelezettség létezését bizonyítsa s igy a magán okirathamisitás bűntettét követte el. — A vádlott azon mentsége, hogy ő ezen cselekményt Vá­rady Gábor beleegyezésével követte el, sőt hogy a forgatói aláírást maga Várady Gábor húzta volna keresztül — a­mint ezt a vádlott a vizsgálat­folyamán állította, — mint minden valószínűsé­get nélkülöző és hit alatt vallott Várady Gá­bor előadásával megc­áfolt puszta állítás, figye­lembe vehető nem volt. — Ezen bűnös cselek­mény, a­mely a btk. 403. §-ának 1-fő pontja szerint 5 évig terjedhető fogházzal büntetendő, a m. btk. életbe léptetése előtt követtetvén el, tekintettel arra, hogy az akkori törvény szerint a váltóhamisító bör­tönnel volt büntetendő és hogy a közvádló is börtön­nel indítványozta büntetni a vádlottat, a btk. 2. és 96. §§-aihoz képest az összbüntetés börtönbüntetésben volt megszabandó. A büntetés kiszabásánál a vádlott büntetlen előéletét és az okirathamisításnál azt, hogy abból anyagi kár nem keletkezett és hogy az érde­keltek jogaikat a vádlott cselekménye által sértve nem tartják, enyhítő körülményül véve, a btk. 91-ik szakaszára való tekintettel az ítéletben megszabott büntetés a bűnösséggel szemben megfelelőnek talál­tatott. Az ítélet rendelkezésének többi része részint a törvény intézkedésén, részint a bűnösség kimondásá­nak jogi következményein alapul. A védkötelezettség kijátszása. Radvánszky Péter svizsói földmivesnek nem volt kedve a ka­tonáskodáshoz, úgy akart kibújni kötelezettsége alól, hogy keresetképtelennek állította magát, s nem maga jelent meg a sorozó bizottság előtt, hanem egy Hovanyecz György nevű nyomorék embert küldött maga helyett. Az ál-Radvánszkyt csakugyan fölmen­tették a katonai szolgálat alól. Az eperjesi törvény­szék Radvánszkyt a btk. 449. §-ába ütköző fegyveres erő elleni vétség miatt 14 napi fogházra ítélte. A kir. tábla II. büntetőtanácsa S é 11 - e y biró refe­rálása alapján a büntetést 3 havi fogházra emelte föl. Gyilkosság: Takács József parasztlegény, a bor­­sodmegyei sápi pusztán beleszeretett Szarka Zsu­zsánna leányzóba, a­ki azonban inkább vonzódott egy Bányai György nevű legényhez. Takácsot soká gyö­törte a féltékenység, mig végre elhatározta, hogy megöli vetélytársát. Ez év márcz. havában egy hegyes késsel szivén szúrta Bányait, ki szörnyet halt. A miskolczi törvényszék Takács Józsefet gyilkosságban mondta ki bűnösnek és őt életfogytig tartó fegyházra ítélte. A kir.tábla IV.büntetőtanácsa ma Naményi biró referádájának meghallgatása után a 279. §-ba ütköző szándékos emberölésnek minősítette a bűntet­tet és a vádlottat 12 évi fegyházra ítélte. Megzavart mulatság. Egy komáromi korcsmá­ban ez év elején olasz munkások mulattak. Dick Jó­zsef kovács hívatlanul közéjük tolakodott, mit az ola­szok nem akarván tűrni, verekedni kezdtek vele. Dick erre egy hosszú tőrt rántott elő és azzal Battisti Gab­rieli nevű munkást úgy odalba szúrta, hogy a tőrt csak harapófogóval lehetett kihúzni testéből, 12 nap múlva az olasz meg is halt. Dicket halált okozó sú­lyos testi sértés miatt a törvényszék 21/a évi, a kir. tábla 4 évi fegyházra ítélte.

Next