Nemzet, 1886. december (5. évfolyam, 1529-1558. szám)
1886-12-15 / 1543. szám
HÍREK. Deczember 14. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő: Országgyűlés. — A közművelődési egyletek köréből. — Tárcza: Kada bácsiról. (Irta:M. J.) — Irodalom. — Hírek. — Közgazdaság. Közlemények. — Naptár. — Időjárás. — Színházak. — Nyilt tér. — Kinevezések. A közös külügyminiszter lovag Lewiecki Felix, Jehlitschka Henrik, Liebmann Jenő, Ugrón István, Lippert István és Merle Béla végzett cs. és kir. Keleti académiai növendékeket consuli növendékekké, a belügyminister az országos közegészségi tanács rendkívüli tagjává, dr. Fuchs József biharmegyei közkórházi igazgató-főorvost, a pénzügyminiszter Krausz József I. oszt. pénzügyi titkárt II. oszt. pénzügyi tanácsossá, Tobisch Ede pénzügyminiszteri II. oszt. számtisztet, a központi díj- és illeték-kiszabási hivatalhoz I. oszt. illeték-kezelési számtisztté, Báthy Zsigmond III. oszt. m. kir. dohánybeváltó-hivatali kezelőt II. oszt. kezelővé, Urbán István nagytapolcsányi adótisztet, a kaposvári adóhivatalhoz III. oszt. illetékkezelési számtisztté, a vallás- és közoktatásügyi miniszter, Orseky Emíliát, tanítóképezdei rendes rendes tanítónővé s a győri állami tanitóképezde igazgatójává neVGZte ki. — Áthelyezés. Várady Géza hadapród tiszthelyettes a 32-ik számú gy.-ezredtől, a 2. számú honvédgyalog-féldandár 3-ik keret-századához helyeztetett át. — Névváltoztatás. Litzner Lajos (Nagyszöllös) valamint Géza és Árpád nevű kiskorú gyermekei vezetéknevüket „Lenkefére átváltoztatták belügyminiszteri engedélylyel. — Véglegesítés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, Novák Kovács Kornélia diósgyőri állami elemi iskolai rendes tanítónőt, Dropa Ferencz pere-Ferencz völcsöki és Nehéz János zajda-hunyadi állami elemi iskolai rendes tanítókat, jelen állásukban végleg megerősítette. Mesi. Erdődy vaia:á ' — József főherczeg vadászatai. József főherczeg kisjenői uradalmában holnap veszik kezdetüket a vadászatok, amelyeken azonban a főherczeg elfoglaltsága miatt nem fog részt venni. A vadászatra meghívást kaptak Fábián László főispán, Ormos Péter alispán, Nyáry báró, József főherczeg udvarmestere, Fejérváry báró honvédelmi miniszter, Ghyczy altábornagy, Jelencsik tábornok, Hans Károly ezredes hadbiró, Jekelfalusy ezredes, Ráth Károly főpolgármester, Török János főkapitány stb. Az uradalmi tisztség nagy előkészületeket tesz a vadászatokra. — Személyi hírek. Koburg Fülöp herczeg Ruttkáról ma délelőtt Budapestre érkezett. — A parmai herczeg Frohsdorfba érkezett. — Koburg Ferdinand herczeg ma hosszabb látogatást tett Kálnoky gróf külügyminiszternél. —Perczel Béla, a curia elnöke pár nap óta gyengélkedik. — Simor János herczegprimás Esztergomból tegnap délután Bécsbe utazott. — Dr. Mayer bukaresti nagykövetünk Pozsonyba utazott. — Rómer Flóris apát-kanonok — mint részvéttel értesülünk — pár nap óta betegen fekszik Nagyváradon. — Trautwein N. János a budapesti kegyesrendi főgymnasium igazgatója annyira felgyógyult, hogy hivatalos teendőit újra megkezdi. — Dr. Czobor Béla, Nagyváradról Budapestre érkezett. — Iványi Ödön az »Arad és Vidéke« szerkesztője — mint részvéttel értesülünk — igen súlyosan megbetegedett. — Mérey Sándort, az osztrák hitelintézet igazgatóját tegnap fogadta ő felsége legfelsőbb kihallgatásán Bécsben. — Minghetti temetése nagy pompával és óriási embertömeg jelenlétében tegnap délelőtt 10 órakor történt meg. A gyászmenet élén két század carabinier haladt, ezután 10 üteg ágyú, két gyalogezred zenekarával, ismét kétezer carabinier, a tisztképző iskolák növendékei s ezek után a papság. A virágkoszorúkkal köröskörül aggatott halottas kocsi után hosszú sorban az udvari hivatalnokok következtek. A király képviseletében Aosta herczeg jelent meg a temetésen s a gyászmenetben közvetlenül a halottas kocsi mellett haladt. A gyászszalagok végeit a német trónörökös képviseletében megjelent Kendell nagykövet, továbbá a kamara és a senatus elnökei, Robilant gr., Róma polgármestere és más magas állású egyéniségek vitték. Ezeket a kamara tagjai testületileg és pártkülönbség nélkül, senatorok, katonatisztek, több mint ötven polgári és katonai egylet és számos iskola testületileg megjelent növendékei követték. A nagyszerű menetet végtelennek látszó kocsisor zárta be. A holttestet a Santa Maria degli Angeli templomban szentelték be. A lakosság részvéte imposáns volt. A merre a gyászmenet elhaladt, utczáról utczára százezrével hömpölygött a népáradat, a nagy férfi gyászához méltó rendben és fegyelemmel. Bolognából távírják mai kelettel. Minghetti holttestét ma délelőtt idehozták és délután impozáns részvétel mellett a temetőben örök nyugalomra helyezték. A koporsót díszes koszorúk borították. Az ablakokból virágokat szórtak a koporsóra. Az egész város gyászt öltött magára. Védhimlőoltás. A magyar északkeleti vasút betegsegélyző egyletének központi bizottsága, a társulati főorvos indítványára elhatározta, hogy összes alkalmazottjai és azok családjának tagjai a védhimlőoltásnak vettessenek alá. E határozatot az igazgatóság jóváhagyta és elrendelte, hogy a pályaorvosok a legrövidebb idő alatt eszközöljék a védhimlőoltást, ami már tényleg foganatban is van. Tekintettel arra a körülményre, hogy a hólyagos himlő a vonal mentén fekvő több helységben — nevezetesen Debreczen és Szerencs vidékén — járványosan lépett fel, ezen intézkedés csak elismerést érdemel. — Gyászrovat. Elhunytak: Fuchs Gyula 38 éves korában Budapesten, Schidek Nándor volt vasúti állomásfőnök 56 éves korában Pozsonyban ; Ribiczey Ferencz ügyvéd Kőrösbányán; Vilsmayer Antal 5 éves leánykája Temesvártt; Tamási Sándorné szül. Buczi Adél Kolozsvártt. — Hymen. Dr. Komlós Ágost fővárosi ügyvéd jegyet váltott Ullmann Irma kisasszonnyal Budapesten. — Ballai Sándor földbirtokos eljegyezte Braun Jozefa kisasszonyt Hevesen. — Fejér Vilmos, biztositó társasági titkár Orbán Mariska kisasszonnyal jegyben jár Kolozsvárt. — Dr. Megyery Pál ügyvéd oltárhoz vezette Nánásy Erzsébet kisasszonyt Debreczenben. — Csipkés Benedek karánsebesi postatiszt e napokban tartotta esküvőjét Korbuly Mari kisaszszonnyal Kolozsvártt. — Csiky Albert adóellenőr és özv. Ajtay Ferenczné szül. Müller Eszter urhölgy házasságra léptek Marosvásárhelyt. — Schlesinger Lipót őrmester Weisz Gizella kisasszonnyal jegyben jár Debreczenben. — Milliomos jótékonyság. A közelebb elhunyt Liebig báró tizenegy milliónyi vagyonából harmadfél milliót jótékony czélra hagyományozott. Szülővárosának 100,000 irtot hagyott egy városház építésére. Üzletének összes alkalmazottjai számára hagyott valamit végrendeletében. — Az ünnepek és a postatakarékpénztár. A postatakarékpénztár igazgatósága az intézet hivatalos lapjában a következő figyelmeztetést intézi a postahivatalokhoz : »A karácsonyi és újévi ünnepek közeledtével, a kir. közvetítő hivatalokra nézve jól felhasználható alkalom kínálkozik arra, hogy hatáskörükön belül a kir. postatakarékpénztár érdekében buzdítólag hassanak a közönségre. Igyekezzenek nevezetesen meggyőzni a nagy közönséget arról, menynyire ajánlatos volna, ha a szokásos ajándékokat postatakarékpénztári betétkönyvecskék, illetőleg takaréklapok alakjában szerezné be, mint amelyek az ajándék becse mellett azon előnynyel is bírnak, hogy állandó értéket képviselnek és a takarékossági hajlam fölébresztésével és fokozásával a nemzeti közvagyonosodás emelése mellett, magának az egyéni létnek is biztosabb alapot kölcsönözni vannak hivatva. E felfogás általánosítása és meggyökereztetése, ha az megfelelő eszközökkel történik, bizonyára a legszebb sikert fogná maga után vonni, miért is a kir. közvetítő hivatalok, nemzetgazdasági és hazafias szempontból egyaránt üdvös tevékenységet fejtenének ki, ha a kínálkozó alkalmat megragadva, a gondjaikra bízott új intézmény fölvirágoztatásához a jelzett irányban is a maguk részéről hozzájárulni igyekeznének.« Az újévi üdvözletek megváltása tárgyában a belügyminiszter az idén is fölszólította a törvényhatóságok útján az összes hivatalnokokat és távirati közegeket, hogy az aláírási ívek, levél- vagy névjegyküldés útján nyilvánuló esetleges üdvözletek szétküldésével járó pénzösszeget a budai és pesti jótékony nőegyesületek által kibocsátott s az újévi üdvözletektől mentesítő aláírási ívek útján, az egyesületek által kitűzött emberbaráti czélokra fordítsák. Hasonló kérelmet intézett a belügyminiszter a vezetése alatt álló minisztérium személyzetéhez és a hatáskörébe tartozó hatóságokhoz. — Gyilkosság. A székesfehérvári kir. ügyészséghez — mint lapunknak jelentik — ma az a laconicus távirat érkezett, hogy a velenczei útvonalon rejtélyes gyilkosság követtetett el. A törvényszék vizsgálóbírót és orvost küldött a helyszínére. — Merlatti a koplaló művész e hó 12-én töltötte be koplalásának negyvenhetedik napját és nagyban esküdözik, hogy az ötvenedik napon elnökölni fog az általa rendezendő banquetten, bár nem fogja ugyanazon ételeket enni, mint a többi vendégek. Merlatti fenyegeti őreit, hogy valahogy el ne lássák erősítő szerekkel, ha véletlenül elgyengülés állna be nála, az ötven napi koplalást ki akarja tartani, minden incidens nélkül. — Hirtelen halál. Michael Hermann 55 éves szarvasmarhakereskedő, néhány nap előtt Nyitráról feljött a fővárosba vásárlások végett. Tegnap midőn Kerepesi utón haladt kifelé, hirtelen összerogyott; bevitték a Rókusba, hol két órai szenvedés után meghalt. — Menettérti jegyek kiadása Budapest szem. p. u. és Temesvár közt Aradon át. Budapest személy pályaudvar és Temesvár közt Aradon át 1887. évi január hó 1-vel 10 napi érvényességű menettérti jegyek lépnek életbe, melyek alábbi mérsékelt árakon adatnak ki: u. m II. osztályban 19 frt, a III. osztályben 12 írt 60 kr. E jegyek azt az előnyt is nyújtják, hogy velük az utazás az érvényesség tartamán belül Aradon minden jelentkezés nélkül, bármely más középállomáson pedig az állomási főnöknél való jelentkezés mellett megszakítható a Gyújtogatás. Az alsó erdősor 20. sz. házban, melynek teteje a napokban leégett, ma délben tartották a tűzrendőri vizsgálatot. Említettük, hogy a rendőrség letartóztatta Újvári Lajos csavargót, mint a tűz okozóját, aki azt vallotta, hogy az éjjel, midőn a tűz kiütött, a padláson aludt a gyufái meggyuladtak s ő egyet eldobott s ettől fogott tüzet a széna. Vallomásával szemben, melyben ellentmondásokba keveredett, a tűzvizsgáló bizottság igen valószínűnek tartja, hogy Ujváry vétkes szándékkal gyujtotta fel a szénát. A bizottság a kárt 51 írtban állapította meg. A gyujtogatót a rendőrség át fogja adni a kir. ügyészségnek. — Rövid hírek. Felfüggesztették állásáról Buczkó Béla galgóczi járási főszolgabírót, ki a hivatalos pénzeket rendetlenül kezelte és hivatalát nagymérvben elhanyagolta. — Felgyújtották a sepsi-kőröspataki fiatal ev. lelkész magtárát; e fogadtatás után a lelkész vonakodik uj hivatalát elfoglalni. (Hírek folytatását lásd mellékletünkön.) Tudomány, Színház és Művészet. — A magyar tudományos académia nemzetgazdasági bizottsága ma délután, Kautz Gyula elnöklete alatt ülést tartott. Jelen voltak: Kemény Gábor báró, Hegedűs Sándor, Láng Lajos, Bedő Albert, György Endre, Galgóczy Károly, Apponyi Albert gr., Máday Izidor, Jekelfalussy József, dr. Mandelló Károly, Fenyvessy Adolf, Heltai Ferencz bizottsági tagok és Körösi József bizottsági előadó György Endre visszalépvén a »Nemzetgazdasági Szemle« szerkesztésétől, a nemzetgazdasági bizottság által kiküldött albizottság nevében Láng Lajos jelentést tesz a Szemle kiadása körül folytatott tárgyalásokról és a bizottság nevében szerkesztőül megválasztani ajánlja dr. Heltai Ferencz bizottsági tagot, bizottság hosszú vita után, melyben báró Kemény Gábor, gr. Apponyi Albert, Bedő Albert, Hegedüs Sándor, Máday Izidor, Galgóczy K., Mandella K. vettek részt,egyhangúlag megválasztotta a»Nemzetgazdasági Szemle« szerkesztőjévé He 11 a Ferencz bizottsági tagot, megbízván Láng Lajost és a Szemle szerkesztőjét, hogy a kiadásra vonatkozó egyességet kössék meg. A bizottság ezután költségvetését a következőleg állapította meg : Nemzetgazdasági remekírók kiadására 1000 frt, a »Budapesti Szemle« segélyezésére 1200 frt, a »Nemzetgazdasági Szemle« segélyezésére 2000 frt, a statistikai évkönyvre 300 frt, az előadó tiszteletdíja 200 frt. Gr. Apponyi Albert fölhívására Heltai Ferencz kijelentette, hogy a »Nemzetgazdasági Szemle« vezetésében nem egy közgazdasági politikai és nemzetgazdasági irány kizáró képviseletére fog törekedni, hanem tért nyit, amennyiben a tudomány színvonalát a dolgozatok megütik, saját elvi álláspontjára való tekintet nélkül, minden irány képviseletére. — »Tanulmányok« e czím alatt foglalta össze Szathmáry György országos képviselő és lapunk főmunkatársa sok évi publicistikai működésének kiválóbb termékeit, melyek 20—24 ívnyi díszes kötetben még e hó folyamán megjelennek Aigner Lajos kiadásában. Olvasóink sokkal jobban ismerik Szathmáry György magvas styljét, széles látkörre és nagy olvasottságra valló czikkeit,semhogy műve különös ajánlásra szorulna. Ide igtatunk azonban a szerző előszavából néhány részt, melyek a könyv tartalma iránt kellő tájékoztatást fognak nyújtani. Dolgozataim, úgymond a szerző, túlnyomó részükben olyan kérdéseket, ügyeket és thémákat ölelnek fel, melyek az utolsó másfél decennium alatt koronként élénken foglalkoztatták a magyar sajtót és közvéleményt, így a hetvenes évek első felében az elhatalmasodott német socialdemocratiának, később a birodalmi parlamentben hatályos törvényhozási intézkedésekre vezetett felforgató törekvései lépnek előtérbe és foglalkoztatják sajtónkat. Ezen viszonyok két dolgozat írására adtak impulzust. Az egyik »A munkáspártok és az általános szavazatjog Németországban«, a másik »Az angol munkásosztály helyzete.« Második felében pedig a hetvenes éveknek, mikor a keleti kérdés a maga egész nagyságában újra napirendre került, a nemzet egész figyelme és mohó érdeklődése természetszerűleg a kelet felé fordult. Ezen időből valók »Bosnyákország«, »Bulgária«, »A keleti háború története« s »A történelem és a keleti kérdés« ez. dolgozataim, melyek utóbbikában a keleti kérdés szélesebb alapon világhistóriai szempontból van tárgyalva ... A hetvenes évek vége felé a sajtó nap nap után a legszomorubb eseteket közlé az uzsora pusztításairól Magyarországon. Egy történeti áttekintést írtam tehát az uzsoráról, megvilágítva minő állaspvi,... /› „i.ii -a 1 n minő felfogást tanúsított az uzsorával szemben a Jogtogruw tauMucormic » mózesi törvény, később a canonjog, meg a magyar Corpus juris az újabb korig.« Közli továbbá művében a szerző »Kölnische Zeitung«-ban a magyar közművelődési egyesületek ellen megjelent támadó czikkekre írt replicáját, melyet a kölni lap is átvett egész terjedelmében »Magyarország és a német szövetség« czim alatt. Szerzőnek ezen nagyszabású czikke mellett áll politikai tanulmánya »Állami népiskoláink elhelyezéséről.« A sebest két érdekes művelődéstörténeti vázat : »A fényűzés történetéből, tekintettel a magyar viszonyokra« és »A civilisatió hatása a barbár népekre az ókorban és ma« — fejezi be. A »Tanulmányok« előfizetési ára fűzve 2 frt, csinos vászonkötésben 2 frt 80 kr. Megrendelések a kiadóhoz czimzendők. — Beniczkyné Bajza Lenke, a kiváló írónő öszszes munkáit bocsátja közre Székely Victor nagykanizsai kiadó. Benne lesznek a gyűjteményben a régi regények s ezeken kívül Bajza Lenke legújabb műve, az »Ó az!« czimü két kötetes regény is. Hogy a jeles írónő munkáinak ezen összes kiadását, még a kevésbbé tehetősek is könnyen megszerezhessék, a dadó lehetőleg alacsonyra szabta az előfizetési árt. gy füzet ára csak húsz krajczár lesz, s egész évre 52 füzetre is fogadtatnak előfizetések tíz forintjával. A gyűjtemény a »Mártha« czímű regénynyel indul meg, az előfizetési pénzek a kiadó nevére, Nagy- Kanizsára küldendők. Azt hiszszük, fölösleges ajánlanunk e vállalatot. Bajza Lenke neve elég ajánlat arra, hogy regényeinek összes kiadása szélesebb körükben is elterjedjen. A Színészek congressusa. A magyar színészegyesület közigazgató tanácsa a színész közgyűlést márczius hó közepére tűzte ki. Az évi közgyűlésnek rendszerint január hóban kellene megtartatni, de az igazgatótanács ettől az idén eltekintett, mivel az alapszabályok módosítása most van munkában s ezt, megelőzőleg, indokolással együtt minden egyes tagnak meg kell küldeni, ami január közepéig már nem volna teljesíthető. Másrészt az 1885. évi közgyűlés által a hátralékok szigorú keresztülvitele esetén a 100,000 frt nyugdíjalap a jövő év elején a legnagyobb valószínűség szerint együtt lesz s a márcziusi közgyűlésnek módjában lesz a tárgyban is a szükséges intézkedéseket megtenni. — Brahms estély. A Hubay-Popper vonósnégyes társulat által december hó 22-én Brahms János tiszteletére és közreműködése mellett rendezendő estély műsora a nagy zeneköltő három értékes szerzeményét foglalja magában. Az új, még kéziratban levő gordonka sonátát Popper Dávid fogja játszani Brahms-szal. A szerelmi dalokat Brahms János és Deutsch Vilmos zongora kísérete mellett éneklik Maleczky Vilmosné, Tremelli Vilma, Broulik Ferencz és Szendrőy Lajos, a magyar királyi opera tagjai. A vonós hatost játszák: Hubay Jenő, Popper Dávid zeneacadémiai tanárok, Eldering Braun, Herzfeld, Waldmann és Willmouth. Brahms már szombaton, e hó 18-án Budapestre érkezik, hogy a szükséges próbákat személyesen vezesse. A német színházban tegnap Lobe Tivadar, Frigyes Vilmos szerepét játszotta Gutzkownak »Zopf und Schwert« czímű történeti vígjátékában. E darabot Budapesten nem játszották azon látogatás óta, melyet a bécsi Stadttheater Laube igazgatása alatt tett fővárosunkban. Nagy volt tehát az érdeklődés a darab iránt és a színház jóformán meg is telt közönséggel. A vendég nagy sikert aratott, föltűnő szép alakítása általános tetszésre talált; minden felvonás, után és többször nyilt jelenetben is zajosan tapsolták Az összjátékban Friedrich és Diensl kisasszonyok, Forster, Jarno és Blasel urak tűntek ki szabatos és gondos játék által. — Az operaház múzeuma. A magyar kir. operaház intendanturájától kapjuk a következőket: Utóbbi időben gyakrabban volt szó a külső kiállításhoz tartozó tárgyak gyűjteményéről, melyet Keglevich István gr. intendáns szerzett be a m. kir. operaház számára. Ez a gyűjtemény régi értékes szövetekre, különböző korbeli jelmezekre, fegyverekre és a stílszerű kiálitás harmóniáját kiegészítő egyéb tárgyakra terjed ki. Mindezen tárgyak vagy eredetiek, vagy sikerült utánzások. E gyűjtemény beszerzése által az intendáns lehetségessé tette, hogy a különböző operákban előforduló jelmezek és decoratív tárgyak műipari szempontból is becses minták után teljes korhűséggel készüljenek, hűen föltüntetve a divatot, szobaberendezést és nemzeti viseleteket különböző népeknél és különféle időkben. Czélja volt, tárgytalanná tenni azon előbb, gyakran felhangzott panaszokat, hogy a díszletek és jelmezek egészen mást kort varázsolnak a néző elé, mint azt, melyben egyik-másik dalmű játszik. Ezen, a mintázáshoz szükséges tárgyak, melyeknek beszerzése nem került túlságos összegbe, azért is olcsóknak mondhatók, mivel az eredeti szövetek hasonlíthatlanul tartósabbak a modern utánzatoknál, melyek néhányszori használat után már elromlanak. A különböző közép- vagy renaissance-kori fegyverek pedig jobbadára kevesebbe kerülnek, mint a silány anyagból készült utánzatok. E gyűjteményhez tartozó tárgyak több nagy szekrényben vannak elhelyezve az operaház intendánsi helyiségeiben. Festők és műiparosok, kik a múlt századok viseletét és egyéb műipari tárgyait tanulmányozzák, sok kiváló mintára akadhatnak itt. A vignetták, melyek után eddigelé az operaházakban a jelmezek készültek, az illető rajzolók fantáziáját tükröztették vissza, nem pedig a különböző korszakok viseletét. A m. kir. operaházban e vignetták, az intendáns rendeletére, most részint kostári művek illustratiói nyomán, részint régi arczképeken látható viseletek után készülnek. Ily minták után készültek a »Mignon«, a »Romeo«, a »trakkingeni trombitás« s a »Lahore király« új jelmezei. Megbecsülhetlen értékű forrást nyújt e czélból az intendáns privát könyvtára, mely az operában van elhelyezve és 25 éven át folytatott gyűjtés eredménye. Az úgynevezett »múzeum« összes beszerzési értéke a költségvetésbe felvett igen szerény összegek keretén belül mozog. — Népszínházi hírek. »A mikádó«, melynek hétfői előadását is zsúfolt ház nézte, holnap, szerdán, az »I de Mé d or« czímű kis franczia bohósággal kerül színre a népszínházban. A bohóság szerepeit Fodor Fruzsina, Eőry és Benedek játszák. »Boccacio«, Suppé operetteje, melyet évek óta nem adtak a népszínházban, részben új szereposztással kerül színre a jövő héten. A czímszerepet Blaha Luiza, Fiamettát Margó Celia fogja játszani. Ez operette nemsokára megéri a 100-ik előadást, mely alkalommal valószínűleg Suppé maga fogja vezetni azt. — A népszínház legközelebbi újdonsága Gerő Károly új népszínműve »A világ szép asszony« lesz. Blaha L. a., Tamássy, Vidor és Szathmáry játszák benne a főszerepeket. Fővárosi ügyek. — A fővárosi alkalmazottak segélyalapja. A fővárosi törvényhatóság alkalmazottjai s ezek özvegyei és árvái javára tudvalevőleg egy külön segélyalap létesítését határozta el, mely alapra annak idején Luczenbacher Pál is 1000 frtot adományozott. A segélyalap életbeléptetésére és kezelésére vonatkozólag most Toldy József főügyész és Lampl Hugó főszámvevő előterjesztést tettek, mely szerint 1887. január 1-én lépne életbe s forrásaivat a fováros pénztáraiból fizetendő és 50 frtot meghaladó mindazoknak az ügyeknek 1/1000 része a mely összegek szerződések és alkulevelek folytán az egyes vállalkozóknak vagy bérbeadóknak kiutalványoztattak; b.) magánadományok és c., a segélyalap gyümölcsöző elhelyezéséből származó jövedelmek. Az alap rendeltetése, hogy abból a segélyre szoruló fővárosi alkalmazottak, vagy ezek özvegyei és gyermekei megfelelő segélyezésben és kölcsönökben részesüljenek. Az alap feletti rendelkezés a tanácsot illetné, mely a segélyek és kölcsönök maximumát megalapítaná és a segélyeket és kölcsönöket megszavazná. A segélyek maximuma egyelőre 50 frt, a kölcsönökké pedig 200 frt volna; ez utóbbiak 4006-os kamattal 36 havi részletben lesznek visszafizetendők. — Minthogy a fővárosi alkalmazottak fizetési előlegeket nem kaphatnak, mint az államiak, — a segélyalap egy rég érzett hiányon lesz hivatva segíteni s csak az a kívánatos, hogy mielőbb megerősödjék és gyarapodjék. — A Vili. ker. helyi járványbizottság, legutóbb tartott ülésén elhatározta, hogy a hentes üzleteket sorra vizsgálat alá veszi s hentes árukat pinczében, vagy piszkos helyiségekben készíteni nem enged. — A régi városháza tanácstermének mennyezet gerendáit a hetes bizottság tegnap megvizsgálta, mert már a második emeleten is találtak korhadt gerendákat. A bizottsága úgy találta, hogy csupán egy gerenda korhadt kissé, a többi egészséges. E gerendát vaskapcsokkal fogják a többihez erősiteni. A regale kivető bizottság holnap, deczember 15-én kezdi meg működését a régi városházán I. em. 31 sz. alatt. Az ülés d. u. 4 órakor kezdődik. A bizottság tagjai Radócza János elnöklete alatt Nagel Armin, Harrer Pál, Atlasz Lamia és Heinrich Ödön. A fővárosi egyesület ma Királyi Pál elnöklete alatt értekezletet tartott, amelyen a napirend előtt Weisz B. I. vetette föl megint azt a kérdést, hogy mit legyen teendő az egyesület, hogy tagjai körében az érdeklődést az értekezletek iránt jobban fokozza. S maga azt ajánlá, hogy akinek valami ideája van, előre jelentse be s ezt a meghívókon a hírlapokban jelezni kell. Többen szóltak a kérdéshez különféle módokat hoztak elő, de némelyek a közönség körében elterjedt ama nézetet is megemlítik, hogy itt néha czéltalan viták folynak. Végül albizottságot küldöttek ki Weisz J. F. elnöklete alatt dr. Szabó Alajos, Halász Géza, Huszár Kálmán és Reményi Antal urakból. Majd Karádi Bertalan jelentett be a jövő értekezletre négy indítványt s ezután az értekezlet áttért a holnapi fővárosi közgyűlésnek tárgyalására. Csupán a pálinkamérő helyek bizonyos utczákra korlátozására ezélz a javaslatnál volt nagyobb véleményeltérés. Különösen Gundel János ellenzi a javaslat keresztülvitelét, mert ez sok családnak kárt okozna. Illés Lajos helyeslé a tanács tendentiáját, hanem a kerepesi út külső részén meghagyná a pálinkaméréseket. Huszár, Királyi és mások felszólalása után az értekezlet a tanács javaslatához csatlakozott. Egyesületek és társulatok. — A népnevelők budapesti egyesülete e hó 16-án (csütörtökön) d. u. 5 órakor választmányi ülést tart saját egyleti helyiségében (Kazinczy-utczai iskola.) — A szent István-társulat folyó hó 16-án csütörtökön délutáni 4 órakor választmányi gyűlést tart. , u. 1 órakor közöltük a Törvényszéki csarnok. A Háy-féle uzsoraperben hozott s a kihirdetett ítéletet már esti lapunkban megokolást az elnök előadása alapján pedig bő kivonatban ismertettük. A bíróság ma délután készült el a megokolás szövegével, amely egész terjedelmében igy hangzik: Szemenyey János panaszképen előadja, hogy az 1880. év folyamán Perényi Zsigmond dr. iránti különös szivességből, ennek egy 1850 forintos, egy 1500 és egy 2000 forintos váltóját forgatván, azokra Perényi Zsigmond br. részére Hay Bernátnál kölcsönt eszközölt ki s noha az 1850 forintos és 1500 forintos kölcsön után is magas kamat fizettetett, mégis — minthogy e váltók annak idején, tehát az 1883. XXV. t.-cz. életbeléptetése előtti időben beváltva lettek — most már panasz tárgyát nem képezhetik ; de a 2000 forintos kölcsönügyletből folyólag vádlottnak ténykedése már a hivatkozott törvény intézkedése és megtorlása alá esik azért, mert bár e váltón Perényi Zsigmond báró, annak neje Perényi Petronella és anyósa Perényi Gábor báróné mint tényleges adósok szerepeltek s a panaszos csupán mint második forgató nagyobb bizottság okáért vállalta a váltókezességet s noha a kölcsön felvétele idején három hóval előre kamat fejében 150 frt levonatott s később a kamatfizetés ugyanannyi időre 200 frttal teljesittetett sőt a készpénz fizetésen kívül még egy Blau Jakab-féle váltó elfogadvány a panaszos által átengedtetett, úgy, hogy a 2000 frtos váltókövetelésre 2750 frtnyi viszszafizetés történt, a vádlott mégis a kérdéses váltót 1883. év deczember havában Perényi Zsigmond dr. ellen beperesitvén, követelését zálogolás által is biztositotta, sőt az óvás után három hó letelte előtt, vagyis mielőtt panaszos a váltókötelezettség alól menekült volna, ezt rábírta, hogy egy 1884. évi szept. 15-iki lejárattal ellátott, mintegy fedezetül szolgálandó 2000 forintos váltó-elfogadvány aláírására, mely a lejáratkor bepereltetvén, panaszos a váltóbeli tartozásra azonkívül hogy 1880. év folyamán 409 forintot, 1881-ben 700 forintot, 1883-ban 800 forintot a vádlott kezeihez fizetett, még a bíróságnál a beperelés után 2211 frt 53 krt letett, mely összeget Hay Bernát fel is vette. — Szemenyeynek e rövid vázlatban előterjesztett panasza az összeg részleteiben részint az eljárás folyamán beszerzett periratok, részint az általa — mint ügyvéd által — vezetett naplókönyvben megszemlélt bejegyzések, részint pedig Schneckendorf Jakab, Heim Gusztáv, Blau Jakab és Lőwinger Samu tanúk hittel erősített vallomásaival, amelyek szerint Schneckendorf Jakab jelen volt egy alkalommal Szemenyeynél, a midőn Hay Bernát nála épen a kamatfizetést sürgette, s a tanú által kölcsönzött 200 forintot Szemenyey előtte fizette le a vádlottnak. — Heim Gusztáv a főnöke, Szemenyey János megbízásából többször vitte Háy Bernáthoz az évnegyedenkénti kamatokat s az irodában szerzett tapasztalataiból tudomással birt arról, hogy e fizetések a Perényi-féle 2000 forintos váltó után járó kamatok törlesztéseképen teljesittettek; — Blau Jakab előtt Szemenyey 1883. évben többször panaszkodott, hogy Haynak 2000 forintos tartozás után kénytelen évnegyedenkint 150 vagy 200 forintot fizetni; — Lőwinger Samu pedig a Szemenyey és Hay közti ügyet a tőketartozásnak négy részletben való törlesztése által önkezdeményezéséből békés uton kiegyenlíteni iparkodván, amidőn egy alkalommal a Szemenyeytől hallottak nyomán Hay Bernátnak a magas kamatozást szemére vetette. Hay minden meglepetés nélkül csak azt válaszolta, hogy erről nem is beszél, annyira támogattatik, hogy ez adatok összeségükben teljes bizonyítékot képeznek arra nézve, hogy Szemenyey Jánosnak előadása minden tekintetben a valóságnak megfelel s e tekintetben a vádlottnak a végtárgyalás folyamán tanúsított védekezési módja és modora, aki annak ellenére, hogy a pénzkölcsönzéssel oly nemben foglalkozott, hogy négy év van,0^-4rcsaKn^®^.ILtto11. -kieF^u^tGttT a?'^e^-e!£?n« Ml meghaladó tőke összeget pörölt, — mégis állítása szerint kölcsönzéseiről semmiféle nyilvántartást nem vezetvén, általános tagadás és védekezésen kívül a vád egyik pontjára nézve sem s igy még csak a Blau-féle 500 forintnak mi jogalapon tett átvételére sem képes adni határozott és tüzetes fölvilágosítást, s a legbiztosabb kutforrást képezik a bírói meggyőződés megérlelésére. A vádlott azon mivel sem igazolt puszta állításának megcáfolására, hogy ő 6—8, illetve 10 százaléknál — a kölcsönző hitelképességéhez képest — magasabb kamatra kölcsönt sohasem adott: adatul szolgál a több esetben általa fölmutatott 3, a kölcsönadáskor a kölcsönvevő által kiállított írásbeli nyilatkozatokra való hivatkozása, amely nyilatkozatoknak — mint a mindenkor váltókra történt kölcsönzéseknél szükségteleneknek — rendeltetése csak az lehetett, hogy a kölcsönvevő az uzsorakamat miatti panaszától tartózkodjék s esetleg a panasz ellenében védő fegyverül szolgáljanak. — Az így bebizonyított tényálladék egyrészt bizonyságot tesz Szemenyey János könnyelműségéről, mert minden anyagi kényszerhelyzet nélkül ily aránytalan magas ellenszolgáltatások mellett, akár saját maga, akár kezessége mellett más részére kölcsönt venni és azt, — annak ellenére, hogy saját nyilatkozata szerint olcsóbb kamatra is kaphatott volna, — annyi ideig kamatoztatni legalább is könnyelműség nélkül lehetetlennek mutatkozik; másrészt pedig ezen tényálladék megállapítja, tekintettel az 1883. évi XXV. t.-cz. 5 §-ának intézkedése is — Háy Bernát terhére az ugyanazon törvény 1. §-ba ütköző és a szerint büntetendő uzsora vétség fönforgását is, mert 30—40, sőt azon fölüli százalék melletti kölcsönzés, főkép a kereskedéssel nem foglalkozó egyéneknél, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között szembeötlő aránytalanság és a kölcsönadónak nyújtott előnyök az adósnak, illetve a kezesnek anyagi romlását, ha nem is előidézni, de fokozni minden esetre képesek. Hogy a többször hivatkozott törvény szerint panaszra jogosított kezesnek igazolnia kelljen azt, hogy az uzsorás kamatot saját vagyonából fizette, vagy hogy az adóstól kártalanítást nem nyerhet, az idézett törvény betűiből, vagy szelleméből ki nem vehető s ugyanazért azon körülmény, hogy Perényi Zsigmond báró panaszszal föl nem lépett — a vádlottnak a vád alóli menekülésére nem szolgálhat. A végtárgyalás folyamán kihallgattatott majdnem valamennyi tanú vallomása és a fővárosi adófelügyelőtől beszerzett iratokban foglalt adatok alapján bizonyítható, hogy Háy Bernát Szemenyein kívül más embertársainak is 20-40°/a kamat mellett kölcsönöket adott s ezen üzelmét vagyona gyarapítása czéljából vagyis üzletszerüleg gyakorolta; minthogy azonban a vádlottnak ezen üzelmei az 1883. évi május 5-ika előtti időre esnek és még azon időben vagy lebonyolittattak, vagy bírói határozattal ellátva lettek, az 1883. évi XXV. tcz. intézkedései alá ugyanezen törvény 5. §-hoz képest nem vonhatók, sőt tekintettel arra, hogy akkor uzsoratörvény nem létezett, jogi értelemben uzsoráskodásnak még csak nem is nevezhetők. Hay Bernát a magánokirat hamisítás bűntettében azért volt bűnösnek kimondandó, mert ő a vonatkozó iratok naplója 1-fő száma alatt található váltót Várady Gáborné szül. Hegedűs Krisztina által Budapesten 1879. évi augusztus 26-ikán 500 írtról kiállított és forgatott s Várady Gábor által elfogadott sa láz után 2 hóra fizetendő váltót kellő időben megóvatolni elmulasztván — az azon kibocsátóként és forgatóként szereplő Várady Gáborné ellenében váltókereshetőségi jogát elvesztette s ezen már elenyészett jogát ismét úgy vélte létesíteni, hogy Várady Gáborné nevét az intézményezett nevének bevezetésére szolgáló helyre, saját nevét pedig a Várady neve fölé írva, Váradynét a váltón mint elfogadót tüntte föl s ennek forgatói névaláírását kitörölvén, kibocsátói minőségét elfogadói minőségre változtatta, vagyis, minthogy a kibocsátói, úgy az elfogadói aláírás a váltó egyik egyik kellékét képezik, a váltót meghamisította s ezen meghamisított váltónak alapján 1880. évi május 7-ikén 32809. sz. a. a váltótörvényszékhez benyújtott keresetével Várady Gábort és Várady Gábornét, mint elfogadókat beperesitette, vagyis ezen hamisított váltót arra használta, hogy az által Várady Gábor és neje 500 frt tartozásukra való kötelezettség létezését bizonyítsa s igy a magán okirathamisitás bűntettét követte el. — A vádlott azon mentsége, hogy ő ezen cselekményt Várady Gábor beleegyezésével követte el, sőt hogy a forgatói aláírást maga Várady Gábor húzta volna keresztül — amint ezt a vádlott a vizsgálatfolyamán állította, — mint minden valószínűséget nélkülöző és hit alatt vallott Várady Gábor előadásával megcáfolt puszta állítás, figyelembe vehető nem volt. — Ezen bűnös cselekmény, amely a btk. 403. §-ának 1-fő pontja szerint 5 évig terjedhető fogházzal büntetendő, a m. btk. életbe léptetése előtt követtetvén el, tekintettel arra, hogy az akkori törvény szerint a váltóhamisító börtönnel volt büntetendő és hogy a közvádló is börtönnel indítványozta büntetni a vádlottat, a btk. 2. és 96. §§-aihoz képest az összbüntetés börtönbüntetésben volt megszabandó. A büntetés kiszabásánál a vádlott büntetlen előéletét és az okirathamisításnál azt, hogy abból anyagi kár nem keletkezett és hogy az érdekeltek jogaikat a vádlott cselekménye által sértve nem tartják, enyhítő körülményül véve, a btk. 91-ik szakaszára való tekintettel az ítéletben megszabott büntetés a bűnösséggel szemben megfelelőnek találtatott. Az ítélet rendelkezésének többi része részint a törvény intézkedésén, részint a bűnösség kimondásának jogi következményein alapul. A védkötelezettség kijátszása. Radvánszky Péter svizsói földmivesnek nem volt kedve a katonáskodáshoz, úgy akart kibújni kötelezettsége alól, hogy keresetképtelennek állította magát, s nem maga jelent meg a sorozó bizottság előtt, hanem egy Hovanyecz György nevű nyomorék embert küldött maga helyett. Az ál-Radvánszkyt csakugyan fölmentették a katonai szolgálat alól. Az eperjesi törvényszék Radvánszkyt a btk. 449. §-ába ütköző fegyveres erő elleni vétség miatt 14 napi fogházra ítélte. A kir. tábla II. büntetőtanácsa S é 11 - e y biró referálása alapján a büntetést 3 havi fogházra emelte föl. Gyilkosság: Takács József parasztlegény, a borsodmegyei sápi pusztán beleszeretett Szarka Zsuzsánna leányzóba, aki azonban inkább vonzódott egy Bányai György nevű legényhez. Takácsot soká gyötörte a féltékenység, mig végre elhatározta, hogy megöli vetélytársát. Ez év márcz. havában egy hegyes késsel szivén szúrta Bányait, ki szörnyet halt. A miskolczi törvényszék Takács Józsefet gyilkosságban mondta ki bűnösnek és őt életfogytig tartó fegyházra ítélte. A kir.tábla IV.büntetőtanácsa ma Naményi biró referádájának meghallgatása után a 279. §-ba ütköző szándékos emberölésnek minősítette a bűntettet és a vádlottat 12 évi fegyházra ítélte. Megzavart mulatság. Egy komáromi korcsmában ez év elején olasz munkások mulattak. Dick József kovács hívatlanul közéjük tolakodott, mit az olaszok nem akarván tűrni, verekedni kezdtek vele. Dick erre egy hosszú tőrt rántott elő és azzal Battisti Gabrieli nevű munkást úgy odalba szúrta, hogy a tőrt csak harapófogóval lehetett kihúzni testéből, 12 nap múlva az olasz meg is halt. Dicket halált okozó súlyos testi sértés miatt a törvényszék 21/a évi, a kir. tábla 4 évi fegyházra ítélte.