Nemzet, 1887. február (6. évfolyam, 1589-1616. szám)
1887-02-01 / 1589. szám
főajtó nevében, hangsúlyozván oly tér szükségességét, hol az egymással küzdő pártok a haza javára karöltve működhetnek. Ezután Apponyi Albert gr. emelt poharat és nagy hatású beszédben éltette a magyar nyelvterjesztő egyesületet. — Mondtak még felköszöntőket Dobó László Ábrányira Steiner Károly Áldor Imrére. Délután 5 órakor tartotta meg Ábrányi felolvasását a megyeház dísztermében, rendkívül nagy és díszes közönség előtt. A felolvasás, a magyar nyelvterjesztő egyesületek jogosságáról szólott, fejtegetve, hogy azok működése korántsem az állam gyöngeségét jelenti, hanem az hódítás erőszak nélkül. Az előadást a közönség lelkesen megéljenezte. Végül Jakabffy Pál rendezőbizottsági elnök az egylet köszöneténekkijelentése mellett díszes babérkoszorút nyújtott át Ábrányinak. Ábrányi és Apponyi a ma esti vonattal visszatértek Budapestre. — Egy kengyelfutó halála. A Magyarországon és több helyütt ismert Kapernik Frigyes haldoklik. Valamelyik távfutása alatt olyan tüdőgyuladást kapott, mely most lassan kint elpusztítja minden erejét. — Oeconomo Aristides ismert osztrák festő mint Athénből távírják, ott e hó 22-én 66 éves korában meghalt. Oeconomo csak megrongált egészsége miatt költözött Athénbe Bécsből, ahol hosszabb ideig működött, s jelesen mint arczképfestő. Művei közül felemlíthetők Wimpffen gróf, Eszterházy herczeg, Batthyányi herczeg arczképei. — Egy egyházférfiu jubilaeuma. Karsay Sándor, a dunántúli ág. hitv. evang. egyházkerület nagyérdemű s közszeretetben álló püspöke ez év augusztus havában üli meg lelkészkedése 50 éves jubilaeumát. Mint lapunkat értesítik, az augusztusban Győrött tartandó egyházkerületi gyűlés szép ovázióban fogja részesíteni a püspök urat, ki egyszersmind győri lelkész is. Többek közt egy diszmüvü biblia átadása s egy Karsay-alapitvány létesítése van tervben. — A Boszniába áttett geniek. A 4. számú genieezred 2-ik zászlóaljának 13. és 16. századai, melyek eddig Budapesten állomásoztak, ma este 10 óra 40 perckor utaztak el új állomáshelyükre, a 13-ik század Mostárba, a 16. század pedig Cattaróba. A fővárosi közönség érzékeny búcsút vett a katonáktól, kiknek nagyobb része magyar. Nagyszámú közönség kísérte el őket a Margithidfői kaszárnyától az alaguton át a déli vaspálya budai állomásához. A budapesti helyőrség számos tisztje volt jelen a bucsuzásnál. — Ágyupróba. Mint lapunknak Bécsből távirják, ma ott a Nordenfeldt gyorságyuval és golyószóróval próbát tartottak, mely kitűnően sikerült, az ágyuk zavartalan működésével teljesen meg voltak elégedve, a golyószórók még 2000 lépésről is sűrűen eltalálták a czéltáblát. A Nordenfeldt-ágyukból egy példány kiállításunkon is látható volt, a külföldi találmányok csarnokában, s amennyire itt megítélhető volt, — vaktöltésekkel tett kísérletek után — a bécsi czéllövések eredménye nem meglepő. E kis és könnyű ágyuk nagy előnye az, hogy egyetlen teherhordó állat elviheti az egészet, s hogy ha egyszer rá van igazítva valamely czélpontra, számtalanszor lehet vele lőni, anélkül, hogy — mint a nagyobb ágyuknál — a viszszalökődés folytán minden lövés után új célzásra volna szükség, ami fölöttébb hosszú időt vesz igénybe. Egyébként egészen hasonló ágyukkal van ellátva az angol tengerészet és gyalogság is. A rendőrség börtönében meghalt Kuzmik György bérkocsis esetére vonatkozólag a főkapitányságtól a következő értesítést veszszük: Folyó hó 28-án este 1211 órakor Steiner József 267-ik sz. rendőr az ipar utczában találta Kuzmik György bérkocsist, amint az holt részegen kocsija előkerekéhez dőlt. Egy véletlenül arra haladó ismeretlen nevű fiatalember segítségével kocsijába helyezte az öntudatlan bérkocsist s a IX. ker. kapitányságra szállította, hol az esetet az ott éjjeli felügyeletet tartó Zsemley Lajos I. oszt. rendőrnek bejelentette. Zsemley Steiner segítségével kiemelte a tehetetlen embert a kocsiból s az őrszoba folyosóján megvizsgálta Steinerrel együtt. Minthogy pedig Ivuzmikon a vizsgálat alkalmával egy jelentéktelen s már hegedő, jobb arczán levő seben kívül más sérülést nem észleltek, kíméletesen egy oly börtönhelyiségbe vitték, hol már négyen voltak letartóztatva. Itt nyughelyre helyezték, még pedig óvatosságból távol a kályhától, nehogy a meleg káros befolyással legyen állapotára. Kozmik rövid ideig ülő helyzetben maradt, lábaival folyton rugdalódzva, majd hátra dőlt s fa nyughelyén elaludt. Alvás közben azonban fogolytársai állítása szerint egyre hangosan hörgött. Hajnal felé a hörgés megszűnt s ekkor egyik rabtársa, Sztranki Ferencz megtekintette s úgy tapasztalta, hogy alszik. Nemsokára az őrség emberei jelentek meg a börtönhelyiségben s a rabok figyelmeztetésére észrevették, hogy Kuzmik rosszul lehet. Zsemley Lajos rendőr azonnal orvos után küldött, mire azonban az előhívott dr. Miskolczy Imre rendőrorvos megjelenhetett, Kuzmik György meghalt. Ámbár ezek szerint a rendőri nyomozat adatai büntetendő cselekményre nem látszanak utalni, mégis ama körülmény folytán, hogy a rendőri bonczolat az elhunytnak fején koponyarepedést constatált s ennek eredete kideríthető nem volt — a rendőrség az esetet följelentette a törvényszéknek. Rövid hírek. Kirabolták Bán Tódor magyaráti lakost, ki a dudi községből vezető úton hazafelé haladt; a csendőrség a tetteseket még az nap elfogta. — Véres áldomást ittak Beretes községének bírót választó polgárai, kik ivás közben az ellenpárt embereivel összetűztek és közülök többet súlyosan megsebesítettek. — Hajtóvadászatot rendeztek gróf Eszterházy Ferencz kolontári erdeiben, s ez alkalommal 34 drb nyúl került terítékre. Farsang. — A budapesti asztalos-ipartestület február 19-én a főv. VI. VII. ker. ker. helyiségében zártkörű tánczvigalmat rendez. — A fővárosi magánhivatalnokok köre holnap tartja meg a vigadó termeiben bálját. Az élénk érdeklődésből, mely e bál iránt nyilvánul, szép sikert lehet következtetni. A bálbizottság irodája a Gizellatéren, a Haas-palotában, I. emeleten van. Sport. Korcsolyaverseny Budán. Az I. kerületi polgári körnek febr. 2-án d. u. 3 órakor tartandó korcsolyaversenyére már eddig is számosan neveztek, úgy az ifjak versenyére, mint a gentlemanek sikversenyére. Az értékes műtárgyak, melyek a nyertesek számára kitűzvek a jégpálya csarnokában láthatók. A síkversenyekre többek között Pirovich Aladár, Grizmarik Demjén, Sándy és Pyber urak neveztek, a hátrafelé versenyre öt nevezés van. A műgyakorlatokra Földváry Tibor és Pirovich Aladár vannak előjegyezve, s ez különösen érdekesnek ígérkezik, mert tudva van, hogy e két amateur Budapest legkitűnőb műkorcsolyázói közé tartozik. Tekintettel arra, hogy a versenyekben való részvételre a vidéki korcsolyázó egyletek is felszólíttattak, a nevezési zárlat február 1-én délután 5 óráig elhalasztatott. Utónevezések a verseny napján kettős tétpénz mellett is elfogadtatnak. Tudomány és irodalom. Az Academis Aut. , A tud. academia ma Trefort Ágoston elnöklete alatt összes ülést tartott, amelyen Mihálkovics Géza olvasta föl emlékbeszédét Henle Jakab, az academia külső tagja fölött. Henle Jakab, a kiváló anatómus 1809-ben született Fürthben, Nürnberg mellett. Tanulmányait Bonnban folytatta a hírneves Müller János tanárnak vezetése alatt, aki őt rendkívül megszerette. Dolgozataival már korán felkeltötte a tudományos világ figyelmét. A bélbojtok hámjáról írott értekezése megszerezte számára az egyetemi magántanári képesítést. 1840-ben a zürichi boncztani intézet igazgatója lett,hol leginkább pathologiai munkálatokkal foglalkozott. 1841-ben adta ki nagy tudományos becscsel biró »Általános boncztanát.« 1852-ben a göttingai egyetem tanára lett és ekkor már mint Németország első anatómusát ismerték. A Darwinismus ellen több dolgozatot irt. A magy. tud. academia 1884-ben választotta meg külső tagjává. A tudós férfiú 1885. május 13-án halt meg. Az emlékbeszéd után Fraknói főtitkár terjesztette elő jelentéseit, bejelentve elsősorban Obholczer Tivadar csillagásznak, az academia külső tagjának a múlt év végén történt halálát. Bemutatta továbbá az academia zárszámadásait a múlt évről és a jelen évre szóló előirányzatot. A jelentések tudomásul vétettek. Az academia igazgatótanácsa elfogadta azt a javaslatot, hogy a levelezői tagok száma ne haladhassa túl a 156-ot E fölött az academia nagygyűlése fog határozni. — A Marczibányi jutalomra, a melyre az 1880 —1886-ig megjelent irodalmi művek pályázhattak, 8 pályamű érkezett be, u. m. Rakodczay Pál: A színészet rendszere; Várady Antal: Faust II. részének fordítása; Vajda János: Költeményei; Márki József dr. műve a classicai tudományokról; Szendrei János: Képzőművészet remekei; Bihari Péter: esthetica és általános művelődéstörténet; Tömör Ferencz : »Korunk« és ezen kívül még egy esthetica. A Deák Ferencz síremlék-bizottsága az academiát kérte fel alkalmas sarcophag-feliratok szerkesztésére. Áttétetett az I. osztályhoz. — József főherczeg az academia által közrebocsáttatja »Czigány nyelvtanát« saját költségén. Örvendetes tudomásul vétetett. — Az academia nagygyűlésének idejéül máj. 8—15. napjai tűzettek ki. Ezzel az összes ülés véget ért. A magyar tudományos académia igazgatótanácsa tegnap tartott ülésében tárgyalta az academia múlt évi vagyonmérlegét s ez évi költségelőirányzatát. Trefort Ágoston elnöknek az igazgótanács elé terjesztett jelentése szerint az academia vagyona a múlt évben csupán 1976 frt 34 krral gyarapodott s 1887. január 1-én 2.123.647 frt 91 krt tett. Ez összegben az academia palotájának, bérházának, könyvkészletének és ingóságainak értéke kerek szám egy millió forintban van felvéve. Az academián kívül levő alapítványok összege 251,597 frt 33 kr. Az academia birtokában levő értékpapírok értéke 942,034 frt 69 kr. A múlt évben 1068 frt 75 kr hagyomány folyt be s 19,150 frt uj hagyomány jelentetett be. Az academia mult 1886. évi bevételei 144,000 frt előirányzattal szemben 143,765 frt 03 krt tettek. Könyvek eladásából jóval kevesebb folyt be mint elő volt irányozva. Ugyanis a magyar koronáról szóló munka későn jelent meg s igy az abból várt jövedelem csak a jövő évi bevételt fogja szaporítani. Kiadásokra elő volt irányozva 142,200 frt s tényleg kiadatott 142,296 frt 73 kr. Az osztályok és bizottságok a részükre megállapított dotátiót nem lépték túl, sőt részben nem merítették ki teljesen. A ki nem adott összegeket az igazgatótanács részükre fentartotta. A könyvkiadó vállalat az 1886. évben jelentékeny bevételt mutat, mit két körülménynek kell tulajdonítani. Először az 1885. évi tageletmények késedelmes szétküldése következtében azok dijait az 1886. év folyamán fizették be. Másodszor a Révai testvérekkel a bizottság előnyös egyezségre lépett, melynek értelmében a pártoló tagok kielégítése után fennmaradó egész példánykészletet a nevezett könyvkereskedő elég az előállítási áron átveszi. Ilyformán a jelen évi bevétel a kiadást 7109 frt 59 krral haladta meg, mit a múlt évekből fennmaradt ily czím alatti tartozások törlesztésére fordítottak. Az adónál 2,222 frt 62 kralkiadás mutatkozik, mert ez évben az academiai bérház egyes részeinek adómentessége lejárt. A vegyes kiadásoknál mutatkozó 251 frt 98 kr tulkiadás abban találja igazolását, hogy e rovatból fizették ki gróf Lónyay Menyhért arczképét, melynek elkészítését a költségvetés megállapítása után határozták el. Az academia kezdése alatt álló külön alapok közül kettőből történtek az 1886. évben fizetések: a Kazinczy-alapból a széphalmi mausoleumra és sirra, valamint Kazinczy összes művei kiadásának előkészítésére 1236 frt 77 kr s a nagy terem falfestményei alapjából 700 frt Lotz Károlynak első részletül. Biztosan remélhető, hogy a folyó év végéig a nagy terem számára elrendelt díszítési munkálatok be lesznek fejezve és a történeti falfestmények elseje is készen fog állani. Az académia kezelése alatt álló Arany János szobor alap tesz 81,380 frt 14 krt. Tudományos czélokra az academia a múlt 1886. évben összesen 88,054 frt 44 krt adott ki, ebből irói tiszteletdijakra 21,287 frt 30 kr s jutalmakra 3997 frt 35 kr. esik. A folyó 1887. évre az igazgató-tanács 132,700 frt bevételt s 131,200 frt kiadást irányozott elő. »Tanulmányok« czím alatt ma jelent meg Szathmáry György orsz. képviselőnek és lapunk főmunkatársának már jelzett műve. A munka vaskos kötetet képez s a következő tanulmányokat tartalmazza : Magyarország és a német szövetség, Bosnyákország. Állami népiskoláink elhelyezése. Bulgária. Az erdélyi részek népességi, közművelődési, politikai és közgazdasági szempontból. A történelem és a keleti kérdés. Az uzsora, a biblia, egyházjog és a magyar törvények szempontjából. A munkáspártok és az általános szavazatjog Németországban. A fényűzés történetéből, tekintettel a magyar viszonyokra. A civilisatió hatása barbár népekre az ókorban és ma. — A nagyérdekü műre lesz alkalmunk visszatérni; megemlítjük, hogy ára 2 frt 40 kr. Színház és művészet. Hangverseny. Popper Dávid zeneacadémiánk kitűnő tanára ma tartotta hangversenyét a vigadó kistermében. Budapesten való megtelepedése óta ez volt első önálló hangversenye és hogy várvavárták, azt a közönség nagy száma és a művésznek szóló őszinte ovatiok sora váltig bizonyítgatta. Popper meggyőződhetett, hogy mennyire méltányolják nálunk művészetét és hogy népszerűsége a közkedveltség fokán áll. Tisztelői — mai hangversenye alkalmából — két hatalmas babérkoszorúval lepték meg és a közönség e kitüntetéshez hosszan és nagyon elégülten tapsolt. Popper ki is fejtette művészetét egész pompájában. Kifejezésben gazdagabb és e mellett a hangszer természetes nehézkességét annyira palástoló virtuózabb gordonkajáték alig képzelhető. Tónusa egyesíti az eret, fényt és lágyságot, technicájának merészségével csupán csodálatos könnyedsége vetélkedik. Utolsó ízig ismeri hangszerének effectusait és roppant művészi tapasztalatai briliáns compositióiban tükröződik. Ma két, még kéziratban levő szerzeményét mutatta be: új gordonkaversenyét (g-dúr) egy tételben phantasia formában öszszeillesztve és a »Vito« czímű spanyol tánczot. A gordonkaműművészek majd gondoskodnak a propagandáról (hiszen annyira hálásak az új darabok), de teljes hatásbiztosítékuk magának a mesternek kezeiben rejlik. Popper az apróbb darabok egész sorozatát játszotta , káprázatosat és szívhez szólót vegyesen. Szinte rengett a terem a sok tapstól, különösen a meg is ismételt híres »fonódal« után, mely Popper virtuóz darabjai között is beválik unicumnak. Nagy élvezettel hallgatta a közönség Saint-Saens gordonka szonátáját, melynek Bürger hangversenyén volt a premiereje, de értéke szerint való bemutatása mégis csak ma. A zongoraszólamot Deutsch Vilmos játszotta kifogástalan finomsággal és szellemmel. A két művész pompásan összeillett. Közbe Margó Célia .. a. a népszínház jeles tagja énekelt dalokat (Schumann, Rubinstein, Goldmark-tól) és Popper maga kísérte zongorán. Gyönyörű hangja és érzéssel teli éneke általános feltűnést és őszinte tetszésnyilatkozatokat keltett. — A népszínházból. A népszínházban holnap, kedden »A mikádó« kerül színre, mely Szigeti József énekes bohóságának előkészületei miatt szorult e rövid időre a műsorról. A holnapi előadás érdekét okozza, hogy bemutatóval lesz kapcsolatos. Színre kerül ugyanis először Adorján Sándor francziából írt kis bohósága, a »Borka és Bicska«. Csütörtök február 3-án Konti József »Eleven Ördög czímű operettje kerül színre. Budapesten ezen előadással éri el 80-ik színrehozatalát. — A nemzeti színház Kisfaludy-estélye. A nemzeti színházban Kisfaludy Károly születésének 99-ik évfordulóján, február 5-én, szombaton este a nagy színműtró két legkitűnőbb vígjátékát, a »Pártütők«-et és a »Hűség próbájá«-t adják elő. A »Pártütők» czimü vígjáték Pesten 1820 május 6-án került színre először az akkoriban itt vendégszereplő székesfehérvári színtársulat előadásában s annyira tetszett, hogy nyomban egész jeleneteket ismételni kellett. A »Hűség próbája« czimü vígjáték pedig először az 1828-iki Aurórában látott napvilágot. — Barnay Lajos hazánkfia, kit repertoiiéjának legfőbb alakjaiban nem sokára látni fogunk nálunk is, legutóbb Boroszlóban vendégszerepeit, és utolsó felléptekor — »Hamlet« szerepében — nagy tüntetésekben részesült. Mint a »Breslauer Ztg.« írja, az est folyamában huszonnégyszer tapsolták ki, és a darab végén a közönség addig tombolt, míg a művész végre a lámpák elé lépett és ékes dictióban megígérte, hogy ismét ellátogat a városba, hol ily nagy kitüntetéssel fogadják. Ez alkalommal igen érdekes véleményeket nyivánított Barnay úr a művész viszonyáról a művészethez és criticához, kinyilvánítván végre, hogy ő magát a művészet szolgájának tekinti a critica tanácsainak pedig lelkiismeretes követője, mert ezek vezetik a művészt az önbírálatra. A közönség lelkes acclamatiókkal fogadta a művész beszédét. — A kolozsvári zavart színi viszonyok rendezésére a belügyminiszter — mint a »H.—K.« Írja Ribáry József min. tanácsost küldte ki. — Színészet Újpesten. Ujvárosy Albert és Csatáry társigazgatók engedélyt nyertek, hogy Újpesten szinielőadásokat tarthassanak. Az újpestiek nagy bérletet és 200 frt segélyt biztosítottak számukra. Az előadásokat február első hetében kezdik. Egyesületek és társulatok. — Károlyi Antal grófról, az iváncsai olvasó körben Szöllősy Mihály református tanító felolvasást tartott. Kiemelte, hogy Károly Antal gr., aki a múlt században élt, már akkor a magyar cultúra érdekében nagy buzgalommal működött. Az orsz. központi katholikus legényegylet Cseka Nándor esperes-plébános elnöklete alatt ma tartotta közgyűlését. A jegyző jelentése szerint az egyesület a lefolyt évben 20 pártoló taggal szaporodott és 320 új rendes tagot vett föl. A pénztárnoki jelentés tudomásul vétele után az ülés véget ért. A munkás családház építő egylet tegnapi közgyűlésén mind a volt tisztviselőket választották meg az ügyek további vezetésére. E szerint elnök lett: Záhonyi Alajos, első alelnök : Kokály Ignácz, másod alelnök: Tábori Sándor, titkár: Brindza Endre, pénztárnok: Stein József, ellenőr: Saly István, számvizsgálók Puccetti Károly, Schimp Lajos, Záhonyi Konrád, Uszetty Ferencz. Ezenkívül 50 tagú választmányt alakitottak. — Az »Aurora« keresztény irodalmi társaság mára hirdetett közgyűlése, mivel a tagok nem jelentek meg határozatra képes számban, elmaradt, s a f. évi 15-ikére halasztatott. Fővárosi ügyek. — A gözvasut ügye. Nehány nap előtt említettük, hogy Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter leiratot intézett a fővároshoz, a Podmaniczky utczai gözvasút ügyében. E leirat a főváros legújabb keletű felterjesztésével szemben, a leghatározottabban hangsúlyozza, hogy az említett gözvasút engedélyezése a közlekedésügyi miniszter joga, a főváros csupán a gőzvasút vonalába eső utak, utczák és terek átengedése fölött rendelkezik. Lesz alkalmunk ez ügyhöz legközelebb tüzetesen is hozzászólni, most csak azt jegyezzük meg, hogy csupán a főváros hagyományos huzavona rendszerén múlt, hogy e közérdekű kérdés még ma is csak a tárgyalások stádiumában van. A közlekedési miniszter e leirata után remélhető, hogy a megoldás nem sokáig fog késni. A leirat bő kivonatban a következő: A belügyminiszter közölte a közmunka- és közlekedésügyi miniszterrel azon leiratot, melyet a Lindheim és társa czég és érdektársai által a főváros területén a Rudolf-rakpartról az Akadémia mellől kiindulva, a Széchenyi-, Báthory-, gyapjú, bárány- Podmaniczky-utczákon és az Arena-úton át az Andrássy-út városligeti torkolatáig tervezett gőzmozdonyú közúti vasút engedélyezése tárgyágyában múlt év december 17-én a fővároshoz kibocsátott. Ezen leirat szerint a kérdéses gőzmozdonyú közúti vasút engedélyezési feltételeire nézve a következő alaphatározmányokat állapították meg: 1. A kérdéses vasút engedélyezésének joga a közmunka- és közlekedésügyi minisztériumot illetvén meg, a főváros és az engedélyt kérők között márczius hó 11-én folytatva április hó 1-én tartott közgyűlésből 311. sz. a. hozott határozatba felvett csupán azon feltételek iránt lesz a szerződés megkötendő, melyek alatt a főváros, mint utcza- és úttulajdonos a vasúti vágányoknak az utczákon levő lefektetését megengedi. A megkötött szerződést a belügyminiszter és a közlekedési miniszter egyetértőleg hagyják helyben. 2. A vasút építése és üzlete fölött a felügyelet első fokban a fővárosnak engedtetik át. 3. A vasút üzletére s az azon való közlekedés rendjére nézve a főváros által külön szabályrendelet lesz kidolgozandó , s az a belügyminiszterrel egyetértőleg leendő helybenhagyás végett még az üzlet megnyitása előtt a közlekedésügyi miniszterhez felterjesztendő. A kérdéses vasútnak múlt év augusztus hó 18-án foganatosított közigazgatási bejárása alkalmával függőben maradt kérdéseket a közlekedési miniszter törvényes hatáskörében a fentebbiek szerint végérvényesen eldöntvén, tekintettel arra, hogy jelzett elhatározásokhoz a belügyminiszter is hozzájárult ; az említett közgyűlési határozat helybenhagyása alkalmából, a belügyminiszterhez felterjesztett tárgyalási iratok leküldése mellett, a közlekedésügyi minisztérium részéről is felhivatik a főváros, hogy az engedélyt kérőkkel az utczák, utak s egyébb fővárosi tulajdont képező területek igénybe vétele iránt a szerződést mielőbb kösse meg. Minthogy pedig súly fektetendő arra, hogy ezen szerződés s a kiadandó engedélyokirat között ellentétek fel ne merüljenek, úgy a közigazgatási bejárás eredményéről, mint a közlekedésügyi minisztériumban múlt év október hó 28-án megtartott engedélyezési tárgyalásról felvett jegyzőkönyvek hiteles másolatai azzal adatnak át a fővárosnak, hogy a kötendő szerződésnek határozmányait ezen jegyzőkönyvben foglalt s a közlekedési miniszter által helybenhagyásra alkalmasaknak talált megállapodásokkal is összhangzásba hozni igyekezzék. Amenynyiben azonban a főváros a szóban forgó vasút engedélyezése kérdésében a belügyminiszter által közölt határozatoknak 1 pontja ellen a belügyminiszterhez felterjesztést intézett, amire a közlekedési miniszter figyelmeztette a fővárost, hogy addig is míg ezen felterjesztésére a belügyminisztertől választ nyerend, időnyerés tekintetéből a szerződésnek megkötését annyira készítse elő, hogy az a belügyminiszter elhatározásának vétele után azonnal véglegesen megköthető, s annak alapján a vasútépítés és üzletére az engedély a közlekedésügyi miniszter által elvégre kiadható legyen. Minthogy pedig a közlekedésügyi miniszter törvényes alapon áll, s e törvényes hatáskörből kifolyólag a főváros közlekedési érdekeit minden módon elősegíteni s kielégíteni iparkodik; mig a fővárosnak ez ügyben tanusított magatartását sem törvény, sem törvényes szokás, vagy a főváros jól felfogott érdeke nem támogatják, s mint hogy továbbá ezen, a fővárosra nézve nem csekély fontossággal biró vasút létesítésének további halogatásáért a felelősségnek a közlekedési miniszter nem akar részese lenni, s mert végre az sem nézhető el, hogy a főváros legsajátabb érdekei kielégítését célzó intézkedéseknek alaki kérdések halogató felvetése által folyton útjába álljon, a közlekedési miniszter azon reményének ad kifejezést, hogy a főváros, eddigi eljárásának megváltoztatásával, a kormányt, a fővárost is közelről érdeklő intézkedéseiben, törvényes kötelezettségéhez képest támogatni fogja. Törvényszéki csarnok. Fegyelmi tárgyalás a m. kir. operaházban. Jósika János m. kir. operaházi titkár sokat szellőztetett fegyelmi ügyét ma tárgyalták a m. kir. operaházban. A fegyelmi biróság a következőleg alakult meg: elnök: Keglevich István gr. intendáns; fegyelmi bírósági tagok: Erkel Sándor művészeti igazgató és Szilágyi Lajos műszaki felügyelő, jegyző , Palánszky operaházi írnok. A tárgyalás délután három órakor vette kezdetét s az intendatura két termében folyt le. Legelőször az intendáns elnök kijelentette, hogy a belügyminiszter jóváhagyásával fegyelmi vizsgálatot indított Jósika ellen azon az alapon, hogy titkári állásnak megfelelő nyelvismeretekkel nem bíró hivatalát eddig is hanyagul végezte. Jósika felebbezéssel élt ez ellen, de a belügyminisztérium a fegyelmi vizsgálat megtartását annyival is inkább elrendelte, mert már korábban Jósika kért maga ellen fegyelmi vizsgálatot. Az elővizsgálat vezetésére a belügyminiszter biztosul Barkassy min. titkárt küldte ki, az intendatura pedig Alszegi Kálmán operaházi tisztviselőt. Az alapvizsgálat után pótvizsgálat rendeltetett el s a mai tárgyalás első feladata az összes vizsgálati iratok felolvasása, amelyre felszólítja a jegyzőt. Komjáthy Béla ügyvéd, aki Jósika védőjeként jelent meg a tárgyaláson, szót kért, Keglevich gr. intendáns azonban kijelentette, hogy a tárgyalás folyamán a közönség köréből szólásra joga senkinek sincs. A közönség, mely mintegy 60 főre ment, e kijelentést zúgással fogadta, s Komjáthy megjegyezte, hogy nem mint közönség, hanem mint védő jelent meg, s azt hiszi, nem lehet egy vádlottat védelem nélkül elítélni. A közönség nagy zajjal helyeselte Komjáthy szavait, mire az intendáns — ismételt hivatkozása az intézet szervezeti szabályaira Komjáthy részéről a legkihívóbb visszautasítást, a közönség részéről pedig bántó közbeszólásokat provokálván — behivatta a kiküldött rendőrtisztviselőt, a ki először csendre,s midőn ezt megtagadta,távozásra szólította föl Komjáthyt. Komjáthy kijelentette, hogy »csak az erőszaknak enged« s a termet csak akkor hagyta el, midőn a rendőrtiszt vállát érintette. Erre Komjáthy, Jósika s a hallgatóság egy része éktelen lármával s az indendáns ellen intézett reproducálhatatlan kiabálás közt elhagyta a termet s a tárgyalás tovább folyt. Felolvasták az alap- és a pótvizsgálat rendkívül nagy terjedelmű jegyzőkönyveit, Csepreghi Lajos nemzeti színházi titkár tanú vallomását, a belügyminiszteri határozatot s végül Váradi Béla ügyvédnek — mint az operaház jogtanácsosának — jogi véleményét. A negyedfél óráig tartó felolvasás után fél 7 órakor az intendáns felfüggesztette a tárgyalást, melynek folytatását holnap délután 3 órára tűzte ki s ez alkalommal fogják felolvasni Jósika János nyilatkozatát. Ez ügyben a m. kir. operaház intendanturája következő értesítést teszi közzé: »Jósika János a m. k. operaháznak f. év január hó 1-je óta állásától felfüggesztett titkárja ügyében a fegyelmi biróság gróf Keglevich István intendáns elnöklete alatt ma tartott ülést, melyen sajnálatos incidens fordult elő. A vádlott részéről Komjáthy Béla ország. képviselő jelent meg mint ügyvéd, aki a fegyelmi bíróság ülésében szót emelni, s attól a biróság elnökének ismételt figyelmeztetésére elállani nem akart. Miután a m. kir. operaháznál alkalmazott tisztviselők elleni fegyelmi eljárásról intézkedő belügyminiszteri szabályzat szerint, az egész eljárás írásbeli és nem szóbeli, miután továbbá a vizsgálat alá helyezett tisztviselő a jogtanácsosi vádiratba és vizsgálati iratokba betekinthet és ennek alapján terjeszti be a szabályzat szerint nyilatkozatát s illetőleg vádiratát, ami a jelen esetben meg is történt, miután e szerint a fegyelmi biróság előtt a szabályzat szerint szóbeli védelemnek helye nincs, s ezen eljárás tisztán az ügyiratok s a vádolt védelmi nyilatkozatának fölolvasására szorítkozik, a fegyelmi bíróság elnöke mindezen indokok alapján nemcsak jogosítva, de kötelezve volt megvonni a szót Komjáthy Béla ügyvéd úrtól, szigorúan a szabályzat rendelkezéséhez tartván magát. Hogy egyébiránt a vádolt tisztviselőnek előre elhatározott szándéka volt zajos affairet és botrányt provokálni, azt bizonyítja nemcsak azon körülmény, hogy a fegyelmi bíróság előtt a szabályzat rendelkezései ellenére ügyvéddel akarta képviseltetni magát, hanem az is, hogy szétküldött felhívások által oly elemeket hozott a tárgyalási terembe, melyek megfeledkeztek az illem legkezdetlegesebb szabályairól.« Ugyanez ügyről a »Hircsarnok« a következőket jelenti: Ma délután az operaház intendánsa, Keglevich István gróf megkereste a főkapitányt s hivatkozva arra, hogy az operaházban ma délután egy fegyelmi ügy tárgyaltatok, amelyen esetleg rendzavarások fordulhatnak elő, e rendzavarás megakadályozása végett a rendőrség közbenjárását kérte. A főkapitány megkeresés következtében Wind Oszkár rendőrtisztviselőt két polgári ruhába öltözött rendőrrel küldte ki az operaházba. Wind az intendánsnál délután 2 órakor jelentkezvén, abban történt megállapodás, hogy a tisztviselő és a rendőrök a szomszédos helyiségben helyeztetnek el s csak az intendáns hívására, szükség esetén jelennek meg a tárgyalási teremben. Tárgyalás közben az intendáns behívatta a rendőrtisztviselőt s felszólította, hogy miután Komjáthy Béla ügyvéd a tárgyalás menetét folytonos közbeszólásaival zavarja, s miután ennek megakadályozása végett tett többszöri felszólalása eredménytelen maradt, őt a tárgyalási teremből távolittassa el. Erre a közönség körében nagy zsibongás és zaj támadt. A rendőrtisztviselő a közönséghez fordulva, felszólította, hogy legyenek csendesen s a tárgyalás menetét ne háborgassák. Komjáthy Béla ügyvéd és orsz. képviselő most a rendőrtisztviselőt felhívta, hogy ő hozzá beszéljen s ne a közönséghez, mert ő kíván szólani. A rendőrtisztviselő kijelentette, hogy miután a tárgyalást vezető intendáns az ügyvéd úrtól a szót megvonta, itt nem beszélhet, hanem ha jogsértést lát, azt a maga helyén orvosolhatja, s amenynyiben ezt tenni nem hajlandó, kénytelen lesz a teremből eltávolítani. Erre Komjáthy kijelentette, hogy csakis az erőszaknak enged. A rendőrtisztviselő még kétszer ismételte távozásra való felszólítását s minthogy Komjáthy tovább is helyén maradt, hozzá ment, s jobb kezét vállára téve »a törvény nevében« azonnal való távozásra hívta fel. Erre Komjáthy szó nélkül elhagyta a termet. Vele ment Jósika János is, akinek ügyét a tárgyaláson képviselnie kellett volna. E jelenet után a tárgyalás tovább folyt s fél 7 órakorvéget ért. Hajók összeütközése a Dunán. Az I. cs. kir. szabadalmazott Dunagőzhajózási társaság »Braila« nevű csavargőzöse és az Eggenhoffer József és társai gőzhajózási cég »Aladár« czimű gőzösével az 1885. évi október 11-én 1/4 9 órakor a Dunán, körülbelül a Kacsás sziget irányában összeütközött, minek következtében a »Braila« sérülést szenvedett, az »Aladár« gőzösnek pedig kerékhúzója összetört, konyhája szétzúzatott. A hajótulajdonos elég 2010 frtnyi kárt szenvedett. Az Aladár gőzös kapitánya, Farkas Mihály a partvidéki törvényszék előtt ma megtartott végtárgyaláson beismeri, látta, hogy egy hajó a folyam balpartja felé halad, beismeri, tudta az érvényben álló hajózási rendszabály ama rendelkezését, hogy más induló vagy menő hajó útjába menni, vagy azt útjában zavarni nem szabad, a lefelé menő meg nem terhelt hajóval mégis jobbra akarta a »Brailát« hagyni. Annak tehát útjába vágott, holott az adott körülmények közt ez által mind a két hajót az összeütközés veszélyének tette ki, sőt eljárását azzal is tetézte, hogy a gépet az összeütközésig nemcsak »vissza« nem használta, hanem hagyta azt egész erővel »előre« dolgozni. A vétkes gondatlanság azonban a »Braila« csavargőzös kapitányát Krywald Lipótot is terheli, mert a vízfolyás ellen haladó gőzhajóknak jelző lámpákkal kell fölszerelve enniük, s a kérdéses alkalommal csak egy jelző lámpa világított s az is nem az árboczon, hanem a hajó orrán volt, így az »Aladár« gőzös kapitányát a szemben jövő jármű minősége és haladási ereje iránt zavarba hozhatta. A törvényszék úgy Farkas Mihályt mint Krywald Lipótot a btk. 445. szakaszában körülírt közveszélyes cselekmény vétsége miatt helyezte vád alá. A mai tárgyaláson a bizonyító eljárást nem fejezték be. Hauptmann (Kapitány) Jóska és társai bűnügyében ma hirdette ki a törvényszék a harmadbírósági ítéletet. Az orgazdaság bűntettével vádolt Letzer Mátyást tudvalevőleg az elsőbíróságok fölmentették, míg a Curia őt harmadfél évi fegyházra ítélte. Ez ítélet fehirdetése alkalmával Letzer védője, Günther Antal Jr. átadta a bíróságnak a bűnügy újra felvétele iránti sérelmet, azt adván elő, hogy a harmadbíróság oly körülményekre alapította ítéletét, melyek a való tényállással ellenkeznek, s úgy Letzer Mátyás, mint a Curia által négy évi fegyházra ítélt Schaufelmacher Julia büntetésének felfüggesztését kérte. A törvényszék e kérésnek helyt adott és mind a két elitéltet szabadlábon hagyta. Csődök. Furcsa vádügyet tárgyaltak raa a Fortunában. A csődöt nem is a hitelezők kérték, hanem a bukottnak neje, hogy hozományát visszakapja. Weisz Emilnek 1881-ben az Arany János utczában fűszeres üzlete volt, amely igen jól ment, mindaddig, mig üzletébe kétszer be nem törtek. Ez alkalommal azonban több, mint 6000 frtnyi kárt szenvedett s ráadásul hitvese visszakövetelte 4000 frt hozományát. A férj megtagadta az asszony kérelmét, ki cselhez folyamodott. Rábeszélte férjét, hogy utazzék Komáromba, hol egy barátja majd 1000 forinttal segíteni fog rajta. Alig utazott azonban el, az aszszony a rendőrségnél följelentést tett ellene, azt adván elő, hogy férje adósságai hátrahagyásával megszökött. Egyúttal férje hitelezőit rábeszélte, hogy kérjék a csődöt. Midőn Weisz Emil Komáromból visszajött, üzletét zárva találta, s értesült, hogy körözik , neje pedig mit sem akart tudni felőle. A csődvagyont részint a 4000 frt hozomány, részint az eljárási költségek kimerítették, s a hitelezők 25.000 forintnyi követelésükre egy fillért sem kaptak. A ma megtartott végtárgyaláson a törvényszék Bihari Mór dr. jeles védőbeszéde után Wisz Emilt a csalárd bukás bűntettének vádja alól fölmentette, a vétkes bukás vétségében azonban — minthogy a vádlott maga is beismerte, hogy mérleget és leltárt nem készített — vétkesnek mondta ki, s ezért 30 főt pénzbüntetésre ítélte, mely ítélet nyomban jogerős lett. Perlekedő bosnyákok. Nemrég közöltük, hogy Mahmud aga Ibrahim breskai lakos a budapesti kereskedelmi- és váltótörvényszéknél pert indított a Mujaga Mula Mehmed által képviselt Hasimbeg Murad beg ellen. A bíróság most ez ügyben póttárgyalást rendelt el, mert nincsen tisztázva az, várjon a breskai bíróság tényleg gondnokság alá helyezte-e Hasimbeg Muradbeget, s hogy a mohamedán házassági válóbíróság által kinevezett gondnok helyébe új gondnokul Mujaga Mula Mehemedet nevezték ki és végül nincsen beigazolva az a körülmény, hogy a Boszniában és Herczegovinában érvényben levő törvények szerint az említett intézkedések megtétele a bíróság hatáskörébe tartozik-e ? Mahmud aga Ibrahim jogi képviselője Csetényi Adolf dr. főv. ügyvéd. A Jussuf Ziabej név alatt emlegetett Csatári József több újsággal gazdagította a hírlapirodalmat. Ezeknek egyike volt a »Katona és pénzügy« czimű szakközlöny, amely azonban csakhamar kimúlt. Ezt követte rövid időközökben az »Ipar és kereskedelem« és a »Háztulajdonosok Lapja«. Ez utóbbi lap szerkesztői minőségében Jussuf Ziabey nem rég följelentést adott be szerkesztőtársa, Mayer Anna ellen, mely szerint ez 250 forint előfizetési pénzt elsikkasztott volna. Mayer Anna ennek ellenében egy szerződést mutatott föl, amelyből kitűnik, hogy a »Háztulajdonosok Lapjá«-nak szerkesztése kettejüknek közös üzlete volt. Ennek alapján a törvényszék Csatárit keresetével a polgári perútra utasította. A kir. tábla ma Párvy biró referálása alapján helybenhagyta a törvényszék végzését. Párbajvétség. A budapest törvényszék Splényi Ödön b. detektivfőnököt a dr. Cseh Sándorral Gyulafehérvárott történt párbaja miatt 3 napi államfogházra ítélte. Ma a kir. tábla tekintettel arra az enyhítő körülményre, hogy Splényi K. nem is lőtt, büntetését 1 napi államfogházra szállította le.