Nemzet, 1887. február (6. évfolyam, 1589-1616. szám)

1887-02-01 / 1589. szám

főajtó nevében, hangsúlyozván oly tér szükségességét, hol az egymással küzdő pártok a haza javára kar­öltve működhetnek. Ezután Apponyi Albert gr. emelt poharat és nagy hatású beszédben éltette a magyar nyelv­terjesztő egyesületet. — Mond­tak még felköszöntőket Dobó László Ábrányira Steiner Károly Áldor Imrére. Délután 5 órakor tar­totta meg Ábrányi felolvasását a megyeház díszter­mében, rendkívül nagy és díszes közönség előtt. A felolvasás, a magyar nyelvterjesztő egyesületek jo­gosságáról szólott, fejtegetve, hogy azok működése korántsem az állam gyöngeségét jelenti, hanem az hódítás erőszak nélkül. Az előadást a közönség lelke­sen megéljenezte. Végül Jakabffy Pál rendezőbizott­sági elnök az egylet köszönetének­­kijelentése mellett díszes babérkoszorút nyújtott át Ábrányinak. Ábrá­nyi és Apponyi a ma esti vonattal visszatértek Buda­pestre. — Egy kengyelfutó halála. A Magyarországon és több helyütt ismert Kapernik Frigyes haldoklik. Valamelyik távfutása alatt olyan tüdőgyuladást ka­pott, mely most lassan kint elpusztítja minden erejét. — Oeconomo Aristides ismert osztrák festő mint Athénből távírják, ott e hó 22-én 66 éves korá­ban meghalt. Oeconomo csak megrongált egészsége miatt költözött Athénbe Bécsből, ahol hosszabb ideig működött, s jelesen mint arczképfestő. Művei közül felemlíthetők Wimpffen gróf, Eszterházy herczeg, Batthyányi herczeg arczképei. — Egy egyházférfiu jubilaeuma. Karsay Sándor, a dunántúli ág. hitv. evang. egyházkerület nagyérdemű s közszeretetben álló püspöke ez év augusztus havában üli meg lelkészkedése 50 éves ju­­bilaeumát. Mint lapunkat értesítik, az augusztusban Győrött tartandó egyházkerületi gyűlés szép ovázió­­ban fogja részesíteni a püspök urat, ki egyszersmind győri lelkész is. Többek közt egy diszmüvü biblia át­adása s egy Karsay-alapitvány létesítése van tervben. — A Boszniába áttett geniek. A 4. számú genie­­ezred 2-ik zászlóaljának 13. és 16. századai, melyek eddig Budapesten állomásoztak, ma este 10 óra 40 perc­kor utaztak el új állomáshelyükre, a 13-ik szá­zad Mostárba, a 16. század pedig Cattaróba. A fő­városi közönség érzékeny búcsút vett a katonáktól, kiknek nagyobb része magyar. Nagyszámú közönség kísérte el őket a Margithidfői kaszárnyától az alag­­uton át a déli vaspálya budai állomásához. A buda­pesti helyőrség számos tisztje volt jelen a bucsu­­zásnál. — Ágyupróba. Mint lapunknak Bécsből távir­ják, ma ott a Nordenfeldt­ gyorságyuval és golyószó­róval próbát tartottak, mely kitűnően sikerült, az ágyuk zavartalan működésével teljesen meg voltak elégedve, a golyószórók még 2000 lépésről is sűrűen eltalálták a czéltáblát. A Nordenfeldt-ágyukból egy példány kiállításunkon is látható volt, a külföldi ta­lálmányok csarnokában, s a­mennyire itt megítélhető volt, — vaktöltésekkel tett kísérletek után — a bécsi czéllövések eredménye nem meglepő. E kis és könnyű ágyuk nagy előnye az, hogy egyetlen teherhordó állat elviheti az egészet, s hogy ha egyszer rá van igazítva valamely czélpontra, számtalanszor lehet vele lőni, a­nélkül, hogy — mint a nagyobb ágyuknál — a visz­­szalökődés folytán minden lövés után új c­élzásra volna szükség, a­mi fölöttébb hosszú időt vesz igény­be. Egyébként egészen hasonló ágyukkal van ellátva az angol tengerészet és gyalogság is.­­ A rendőrség börtönében meghalt Kuzmik György bérkocsis esetére vonatkozólag a főkapitány­ságtól a következő értesítést veszszük: Foly­ó hó 28-án este 1­211 órakor Steiner József 267-ik sz. rendőr az ipar­ utczában találta Kuzmik György bér­kocsist, a­mint az holt részegen kocsija előkerekéhez dőlt. Egy véletlenül arra haladó ismeretlen nevű fiatal­ember segítségével kocsijába helyezte az öntu­datlan bérkocsist s a IX. ker. kapitányságra szállí­totta, hol az esetet az ott éjjeli felügyeletet tar­tó Zsemley Lajos I. oszt. rendőrnek bejelentette. Zsemley Steiner segítségével kiemelte a tehetet­len embert a kocsiból s az őrszoba folyosó­ján megvizsgálta Steinerrel együtt. Minthogy pedig Ivuzmikon a vizsgálat alkalmával egy je­lentéktelen s már hegedő, jobb arczán levő seben kí­vül más sérülést nem észleltek, kíméletesen egy oly börtönhelyiségbe vitték, hol már négyen voltak letar­tóztatva. Itt nyughelyre helyezték, még pedig óvatos­ságból távol a kályhától, nehogy a meleg káros befo­lyással legyen állapotára. Kozmik rövid ideig ülő hely­zetben maradt, lábaival folyton rugdalódzva, majd hátra dőlt s fa­ nyughelyén elaludt. Alvás közben azonban fogolytársai állítása szerint egyre hangosan hörgött. Hajnal felé a hörgés megszűnt s ekkor egyik rabtársa, Sztranki Ferencz megtekintette s úgy tapasztalta, hogy alszik. Nemsokára az őrség em­berei jelentek meg a börtönhelyiségben s a rabok fi­gyelmeztetésére észrevették, hogy Kuzmik rosszul le­het. Zsemley Lajos rendőr azonnal orvos után kül­dött, mire azonban az előhívott dr. Miskolczy Imre rendőrorvos megjelenhetett, Kuzmik György meghalt. Ámbár ezek szerint a rendőri nyomozat adatai bün­tetendő cselekményre nem látszanak utalni, mégis ama körülmény folytán, hogy a rendőri bonczolat az elhunytnak fején koponyarepedést constatált s ennek eredete kideríthető nem volt — a rendőrség az esetet följelentette a törvényszéknek. Rövid hírek. Kirabolták Bán Tódor ma­­gyaráti lakost, ki a dudi községből vezető úton haza­felé haladt; a csendőrség a tetteseket még az nap el­fogta. — Véres áldomást ittak Beretes közsé­gének bírót választó polgárai, kik ivás közben az el­lenpárt embereivel összetűztek és közülök többet súlyosan megsebesítettek. — Hajtóvadászatot rendeztek gróf Eszterházy Ferencz kolontári erdei­­ben, s ez alkalommal 34 drb nyúl került terítékre. Farsang. — A budapesti asztalos-ipartestület február 19-én a főv. VI. VII. ker. ker. helyiségében zártkörű tánczvigalmat rendez. — A fővárosi magánhivatalnokok köre holnap tartja meg a vigadó termeiben bálját. Az élénk ér­deklődésből, mely e bál iránt nyilvánul, szép sikert lehet következtetni. A bálbizottság irodája a Gizella­­téren, a Haas-palotában, I. emeleten van. Sport. Korcsolyaverseny Budán. Az I. kerületi pol­gári körnek febr. 2-án d. u. 3 órakor tartandó kor­csolyaversenyére már eddig is szá­mosan neveztek, úgy az ifjak versenyére, mint a gentlemanek sikver­­senyére. Az értékes műtárgyak, melyek a nyertesek számára kitűzvek a jégpálya csarnokában láthatók. A síkversenyekre többek között Pirovich Aladár, Grizmarik Demjén, Sándy és Pyber urak neveztek, a hátrafelé versenyre öt nevezés van.­­ A műgyakor­­latokra Földváry Tibor és Pirovich Aladár vannak előjegyezve, s ez különösen érdekesnek ígérkezik, mert tudva van, hogy e két amateur Budapest legki­­tűnőb műkorcsolyázói közé tartozik. Tekintettel arra, hogy a versenyekben való részvételre a vidéki korcso­lyázó egyletek is felszólíttattak, a nevezési zárlat feb­ruár 1-én délután 5 óráig elhalasztatott. Utónevezé­sek a verseny napján kettős tétpénz mellett is elfo­gadtatnak. Tudomány és irodalom. Az Academis Aut­. , A tud. academia ma Trefort Ágoston el­nöklete alatt összes ülést tartott, a­melyen Mi­­hálkovics Géza olvasta föl emlékbeszédét Henle Ja­kab, az academia külső tagja fölött. Henle Jakab, a kiváló anatómus 1809-ben született Fürthben, Nürn­berg mellett. Tanulmányait Bonnban folytatta a hír­neves Müller János tanárnak vezetése alatt, a­ki őt rendkívül megszerette. Dolgozataival már korán fel­­keltötte a tudományos világ figyelmét. A bélbojtok hámjáról írott értekezése megszerezte számára az egyetemi magántanári képesítést. 1840-ben a zürichi boncztani intézet igazgatója lett,hol leginkább patho­­logiai munkálatokkal foglalkozott. 1841-ben adta ki nagy tudományos becscsel biró »Általános boncz­­tanát.« 1852-ben a göttingai egyetem tanára lett és ekkor már mint Németország első anatómusát is­merték. A Darwinismus ellen több dolgozatot irt. A magy. tud. academia 1884-ben választotta meg külső tagjává. A tudós férfiú 1885. május 13-án halt meg. Az emlékbeszéd után Fraknói főtitkár terjesztette elő jelentéseit, bejelentve első­sor­ban Obholczer Tivadar csillagásznak, az acade­mia külső tagjának a múlt év végén tör­tént halálát. Bemutatta továbbá az academia zárszá­madásait a múlt évről és a jelen évre szóló előirány­zatot. A jelentések tudomásul vétettek.­­ Az aca­demia igazgatótanácsa elfogadta azt a javaslatot, hogy a levelezői tagok száma ne haladhassa túl a 156-ot E fölött az academia nagygyűlése fog hatá­rozni. — A Marczibányi jutalomra, a melyre az 1880 —1886-ig megjelent irodalmi művek pályázhat­tak, 8 pályamű érkezett be, u. m. Rakodczay Pál: A színészet rendszere; Várady Antal: Faust II. részé­nek fordítása; Vajda János: Költeményei; Márki József dr. műve a classicai tudományokról; Szendrei János: Képzőművészet remekei; Bihari Péter: esthe­­tica és általános művelődéstörténet; Tömör Ferencz : »Korunk« és ezen kívül még egy esthetica. A Deák Ferencz síremlék-bizottsága az academiát kérte fel alkalmas sarcophag-feliratok szerkesztésére. Áttéte­­tett az I. osztályhoz. — József főherczeg az acade­mia által közrebocsáttatja »Czigány nyelvtanát« sa­ját költségén. Örvendetes tudomásul vétetett. — Az academia nagygyűlésének idejéül máj. 8—15. napjai tűzettek ki. Ezzel az összes ülés véget ért. A magyar tudományos académia igazgatótanác­s­a tegnap tartott ülésében tárgyalta az academia múlt évi vagyon­mérlegét s ez évi költségelőirányzatát. Trefort Ágoston el­nöknek az igazgó­tanács elé terjesztett jelentése sze­rint az academia vagyona a múlt évben csupán 1976 frt 34 krral gyarapodott s 1887. január 1-én 2.123.647 frt 91 krt tett. Ez összegben az academia palotájának, bérházának, könyvkészletének és ingóságainak ér­téke kerek szám egy millió forintban van felvéve. Az academián kívül levő alapítványok összege 251,597 frt 33 kr. Az academia birtokában levő értékpapírok értéke 942,034 frt 69 kr. A múlt évben 1068 frt 75 kr hagyomány folyt be s 19,150 frt uj hagyomány je­lentetett be. Az academia mult 1886. évi bevételei 144,000 frt előirányzattal szemben 143,765 frt 03 krt tettek. Könyvek eladásából jóval kevesebb folyt be mint elő volt irányozva. Ugyanis a magyar koronáról szóló munka későn jelent meg s igy az abból várt jövedelem csak a jövő évi bevételt fogja szaporítani. Kiadásokra elő volt irányozva 142,200 frt s tényleg kiadatott 142,296 frt 73 kr. Az osztályok és bizott­ságok a részükre megállapított dotátiót nem lép­ték túl, sőt részben nem merítették ki teljesen. A ki nem adott összegeket az igazgatótanács ré­szükre fentartotta. A könyvkiadó vállalat az 1886. évben jelentékeny bevételt mutat, mit két körülmény­nek kell tulajdonítani. Először az 1885. évi tagelet­­mények késedelmes szétküldése következtében azok dijait az 1886. év folyamán fizették be. Másodszor a Révai testvérekkel a bizottság előnyös egyezségre lé­pett, melynek értelmében a pártoló tagok kielégítése után fennmaradó egész példánykészletet a nevezett könyvkereskedő elég az előállítási áron átveszi. Ily­­formán a jelen évi bevétel a kiadást 7109 frt 59 kr­ral haladta meg, mit a múlt évekből fennmaradt ily czím alatti tartozások törlesztésére fordítottak. Az adónál 2,222 frt 62 kr­­alkiadás mutatkozik, mert ez évben az academiai bérház egyes részeinek adómen­tessége lejárt. A vegyes kiadásoknál mutatkozó 251 frt 98 kr tulkiadás abban találja igazolását, hogy e rovatból fizették ki gróf Lónyay Menyhért arczképét, melynek elkészítését a költségvetés megállapítása után határozták el. Az academia kezdése alatt álló külön alapok közül kettőből történtek az 1886. évben fizetések: a Kazinczy-alapból a széphalmi mauso­­leumra és sirra, valamint Kazinczy összes művei ki­adásának előkészítésére 1236 frt 77 kr s a nagy te­rem falfestményei alapjából 700 frt Lotz Károlynak első részletül. Biztosan remélhető, hogy a folyó év végéig a nagy terem számára elrendelt díszítési mun­kálatok be lesznek fejezve és a történeti falfestmények elseje is készen fog állani. Az académia kezelése alatt álló Arany János szobor alap tesz 81,380 frt 14 krt. Tudományos czélokra az academia a múlt 1886. év­ben összesen 88,054 frt 44 krt adott ki, ebből irói tisz­teletdijakra 21,287 frt 30 kr s jutalmakra 3997 frt 35 kr. esik. A folyó 1887. évre az igazgató-tanács 132,700 frt bevételt s 131,200 frt kiadást irányo­zott elő. »Tanulmányok« czím alatt ma jelent meg Szathmáry György orsz. képviselőnek és lapunk fő­munkatársának már jelzett műve. A munka vaskos kötetet képez s a következő tanulmányokat tartal­mazza : Magyarország és a német szövetség, Bosnyák­­ország. Állami népiskoláink elhelyezése. Bulgária. Az erdélyi részek népességi, közművelődési, politikai és közgazdasági szempontból. A történelem és a keleti kérdés. Az uzsora, a biblia, egyházjog és a magyar törvények szempontjából. A munkáspártok és az álta­lános szavazatjog Németországban. A fényűzés tör­ténetéből, tekintettel a magyar viszonyokra. A civili­­satió hatása barbár népekre az ó­korban és ma. — A nagyérdekü műre lesz alkalmunk visszatérni; meg­említjük, hogy ára 2 frt 40 kr. Színház és művészet. Hangverseny. Popper Dávid zeneaca­­démiánk kitűnő tanára ma tartotta hangversenyét a vigadó kistermében. Budapesten való megtelepedése óta ez volt első önálló hangversenye és hogy várva­­várták, azt a közönség nagy száma és a művésznek szóló őszinte ovatiok sora váltig bizonyítgatta. Popper meggyőződhetett, hogy mennyire méltányolják nálunk művészetét és hogy népszerűsége a közkedveltség fo­kán áll. Tisztelői — mai hangversenye alkal­mából­ — két hatalmas babérkoszorúval lepték meg és a közönség e kitüntetéshez hosszan és nagyon elégülten tapsolt. Popper ki is fejtette művészetét egész pompájában. Kifejezésben gaz­dagabb és e mellett a hangszer természetes nehézkes­ségét annyira palástoló virtuózabb gordonkajáték alig képzelhető. Tónusa egyesíti az eret, fényt és lágysá­got, technicájának merészségével csupán csodálatos könnyedsége vetélkedik. Utolsó ízig ismeri hangsze­rének effectusait és roppant művészi tapasztalatai briliáns compositióiban tükröződik. Ma két, még kéz­iratban levő szerzeményét mutatta be: új gordonka­versenyét (g-dúr) egy tételben phantasia formában ösz­­szeillesztve és a »Vito« czím­ű spanyol tánczot. A gor­­donkaműmű­vészek majd gondoskodnak a propagandá­ról (hiszen annyira hálásak az új darabok), de teljes ha­­tásbiztosítékuk magának a mesternek kezeiben rejlik. Popper az apróbb darabok egész sorozatát játszotta , káprázatosat és szívhez szólót vegyesen. Szinte rengett a terem a sok tapstól, különösen a meg is is­mételt híres »fonódal« után, mely Popper virtuóz da­rabjai között is beválik unicumnak. Nagy élvezettel hallgatta a közönség Saint-Saens gordonka szonátá­ját, melynek Bürger hangversenyén volt a premie­­reje, de értéke szerint való bemutatása mégis csak ma. A zongoraszólamot Deutsch Vilmos ját­szotta kifogástalan finomsággal és szellemmel. A két művész pompásan összeillett. Közbe Margó Célia .. a. a népszínház jeles tagja énekelt dalokat (Schu­mann, Rubinstein, Goldmark-tól) és Popper maga kísérte zongorán. Gyönyörű hangja és érzéssel teli éneke általános feltűnést és őszinte tetszésnyilatkoza­tokat keltett. — A népszínházból. A népszínházban holnap, kedden »A mikádó« kerül színre, mely Szigeti József énekes bohóságának előkészületei miatt szorult e rövid időre a műsorról. A holnapi előadás érdekét okozza, hogy bemutatóval lesz kapcsolatos. Színre kerül ugyanis először Adorján Sándor francziából írt kis bohósága, a »B­o­r­k­a és B­i­c­s­k­a«.­­ Csü­törtök február 3-án Konti József »Eleven Ör­dög czímű operettje kerül színre. Budapesten ezen előadással éri el 80-ik színrehozatalát. — A nemzeti színház Kisfaludy-estélye. A nem­zeti színházban Kisfaludy Károly születésének 99-ik évfordulóján, február 5-én, szombaton este a nagy színműtró két legkitűnőbb vígjátékát, a »P­á­r­t­­ütők«-et és a »Hűség próbájá«-t adják elő. A »Pártütők» czimü vígjáték Pesten 1820 május 6-án került színre először az akkoriban itt vendég­szereplő székesfehérvári színtársulat előadásában s annyir­a tetszett, hogy nyomban egész jeleneteket is­mételni kellett. A »Hűség próbája« czimü vígjáték pedig először az 1828-iki Aurórában látott nap­világot. — Barnay Lajos hazánkfia, kit repertoiiéjának legfőbb alakjaiban nem sokára látni fogunk nálunk is, legutóbb Boroszlóban vendégszerepeit, és utolsó felléptekor — »Hamlet« szerepében — nagy tünteté­sekben részesült. Mint a »Breslauer Ztg.« írja, az est folyamában huszonnégyszer tapsolták ki, és a da­rab végén a közönség addig tombolt, míg a művész végre a lámpák elé lépett és ékes dictióban megígérte, hogy ismét ellátogat a városba, hol ily nagy kitünte­téssel fogadják. Ez alkalommal igen érdekes vélemé­nyeket nyivánított Barnay úr a művész viszonyáról a művészethez és criticához, kinyilvánítván végre, hogy ő magát a művészet szolgájának tekinti a critica ta­nácsainak pedig lelkiismeretes követője, mert ezek vezetik a művészt az önbírálatra. A közönség lelkes acclamatiókkal fogadta a művész beszédét. — A kolozsvári zavart színi viszonyok rende­zésére a belügyminiszter — mint a »H.—K.« Írja Ribáry József min. tanácsost küldte ki. — Színészet Újpesten. U­j­v­á­r­o­s­y Albert és C­s­a­t­á­r­y társigazgatók engedélyt nyertek, hogy Új­pesten szinielőadásokat tarthassanak. Az újpestiek nagy bérletet és 200 frt segélyt biztosítottak számuk­ra. Az előadásokat február első hetében kezdik. Egyesületek és társulatok. — Károlyi Antal grófról, az iváncsai olvasó kör­ben Szöllősy Mihály református tanító felolvasást tar­tott. Kiemelte, hogy Károly Antal gr., aki a múlt szá­zadban élt, már akkor a magyar cultúra érdekében nagy buzgalommal működött.­­ Az orsz. központi katholikus legényegylet C­s­e­­­k­a Nándor esperes-plébános elnöklete alatt ma tartotta közgyűlését. A jegyző jelentése szerint az egyesület a lefolyt évben 20 pártoló taggal szaporo­dott és 320 új rendes tagot vett föl. A pénztárnoki jelentés tudomásul vétele után az ülés véget ért.­­ A munkás családház építő egylet tegnapi közgyűlésén mind a volt tisztviselőket választották meg az ügyek további vezetésére. E szerint elnök lett: Záhonyi Alajos, első alelnök : K­o­k­á­l­y Ignácz, másod alelnök: Tábori Sándor, titkár: B­r­i­n­d­z­a Endre, pénztárnok: Stein József, ellenőr: Saly István, számvizsgálók Puccetti Károly, Schimp Lajos, Záhonyi Konrád, U­s­z­e­tt­y Ferencz. Ezenkívül 50 tagú választmányt alakitottak. — Az »Aurora« keresztény irodalmi társaság mára hirdetett közgyűlése, mivel a tagok nem jelentek meg határozatra képes számban, elmaradt, s a f. évi 15-ikére halasztatott. Fővárosi ügyek. — A gözvasut ügye. Nehány nap előtt említet­tük, hogy Baross Gábor közmunka- és közlekedés­­ügyi miniszter leiratot intézett a fővároshoz, a Pod­­maniczky­ utczai gözvasút ügyében. E leirat a főváros legújabb keletű felterjesztésével szemben, a leghatá­rozottabban hangsúlyozza, hogy az említett gözvasút engedélyezése a közlekedésügyi miniszter joga, a fő­város csupán a gőzvasút vonalába eső utak, utczák és terek átengedése fölött rendelkezik. Lesz alkalmunk ez ügyhöz legközelebb tüzetesen is hozzászólni, most csak azt jegyezzük meg, hogy csupán a főváros hagyományos huza­vona rendszerén múlt, hogy e köz­érdekű kérdés még ma is csak a tárgyalások stádiumá­ban van. A közlekedési miniszter e leirata után re­mélhető, hogy a megoldás nem sokáig fog késni. A leirat bő kivonatban a következő: A belügyminiszter közölte a közmunka- és köz­lekedésügyi miniszterrel azon leiratot, melyet a Lindheim és társa czég és érdektársai által a főváros területén a Rudolf-rakpartról az Akadémia mellől kiindulva, a Széchenyi-, Báthory-, gyapjú, bárány- Podmaniczky-utczákon és az Arena-úton át az Andrássy-út városligeti torkolatáig tervezett gőz­­mozdonyú közúti vasút engedélyezése tárgyá­gyában múlt év dec­ember 17-én a fővároshoz kibo­csátott. Ezen leirat szerint a kérdéses gőzmozdonyú közúti vasút engedélyezési feltételeire nézve a követ­kező alaphatározmányokat állapították meg: 1. A kérdéses vasút engedélyezésének joga a közmunka- és közlekedésügyi minisztériumot illetvén meg, a fő­város és az engedélyt kérők között márczius hó 11-én folytatva április hó 1-én tartott közgyűlésből 311. sz. a. hozott határozatba felvett csupán azon feltételek iránt lesz a szerződés megkö­tendő, melyek alatt a főváros, mint utcza- és úttulaj­­donos a vasúti vágányoknak az utczákon levő lefekte­tését megengedi. A megkötött szerződést a belügymi­niszter és a közlekedési miniszter egyetértőleg hagy­ják helyben. 2. A vasút építése és üzlete fölött a fel­ügyelet első fokban a fővárosnak engedtetik át. 3. A vasút üzletére s az azon való közlekedés rendjére nézve a főváros által külön szabályrendelet lesz kidolgozandó , s az a belügyminiszterrel egyetértőleg leendő helybenhagyás végett még az üz­let megnyitása előtt a közlekedésügyi miniszterhez felterjesztendő. A kérdéses vasútnak múlt év augusz­tus hó 18-án foganatosított közigazgatási bejárása alkalmával függőben maradt kérdéseket a közlekedési miniszter törvényes hatáskörében a fentebbiek sze­rint végérvényesen eldöntvén, tekintettel arra, hogy jelzett elhatározásokhoz a belügyminiszter is hozzá­járult ; az említett közgyűlési határozat helyben­hagyása alkalmából, a belügyminiszterhez fel­terjesztett tárgyalási iratok leküldése mellett, a közlekedésügyi minisztérium részéről is felhivatik a főváros, hogy az engedélyt kérőkkel az utczák, utak s egyébb fővárosi tulajdont képező területek igénybe vétele iránt a szerződést mielőbb kösse meg. Minthogy pedig súly fektetendő arra, hogy ezen szerző­dés s a kiadandó engedélyokirat között el­lentétek fel ne merüljenek, úgy a közigazgatási bejárás eredményéről, mint a közlekedésügyi minisz­tériumban múlt év október hó 28-án megtartott engedélyezési tárgyalásról felvett jegyzőkönyvek hite­les másolatai azzal adatnak át a fővárosnak, hogy a kötendő szerződésnek határozmányait ezen jegyző­könyvben foglalt s a közlekedési miniszter által hely­benhagyásra alkalmasaknak talált megállapodások­kal is összhangzásba hozni igyekezzék. A­meny­nyiben azonban a főváros a szóban forgó vasút engedélyezése kérdésében a belügyminiszter ál­tal közölt határozatoknak 1 pontja ellen a bel­ügyminiszterhez felterjesztést intézett, a­mire a közlekedési miniszter figyelmeztette a fővárost, hogy addig is míg ezen felterjesztésére a belügymi­nisztertől választ nyerend, időnyerés tekintetéből a szerződésnek megkötését annyira készítse elő, hogy az a belügyminiszter elhatározásának vétele után azonnal véglegesen megköthető, s annak alap­ján a vasútépítés és üzletére az engedély a közlekedésügyi miniszter által elvégre kiadható legyen. Minthogy pedig a közlekedésügyi miniszter törvényes alapon áll, s e törvényes hatáskörből kifo­lyólag a főváros közlekedési érdekeit minden módon elősegíteni s kielégíteni iparkodik; mig a fővárosnak ez ügyben tanusított magatartását sem törvény, sem törvényes szokás, vagy a főváros jól felfogott érdeke nem támogatják, s mint hogy továbbá ezen, a fővárosra nézve nem csekély fontossággal biró vasút létesítésének további halogatásáért a fele­lősségnek a közlekedési miniszter nem akar részese lenni, s mert végre az sem nézhető el, hogy a főváros legsajátabb érdekei kielégítését c­élzó intézkedések­nek alaki kérdések halogató felvetése által folyton útjába álljon, a közlekedési miniszter azon reményé­nek ad kifejezést, hogy a főváros, eddigi eljárásának megváltoztatásával, a kormányt, a fővárost is közelről érdeklő intézkedéseiben, törvényes kötelezettségéhez képest támogatni fogja. Törvényszéki csarnok. Fegyelmi tárgyalás a m. kir. operaházban. J­ó­s­i­k­a János m. kir. operaházi titkár sokat szellőz­tetett fegyelmi ügyét ma tárgyalták a m. kir. opera­­házban. A fegyelmi biróság a következőleg alakult meg: elnök: Keglevich István gr. intendáns; fegyelmi bírósági tagok: Erkel Sándor művészeti igazgató és Szilágyi Lajos műszaki felügyelő, jegyző , Palánszky operaházi írnok. A tárgyalás délután három órakor vette kezdetét s az intendatura két termében folyt le. Legelőször az intendáns elnök kijelentette, hogy a belügyminiszter jóváhagyásával fegyelmi vizsgálatot indított Jósika ellen azon az ala­pon, hogy titkári állásnak megfelelő nyelvismeretek­kel nem bír­ó hivatalát eddig is hanyagul végezte. Jó­sika felebbezéssel élt ez ellen, de a belügyminiszté­rium a fegyelmi vizsgálat megtartását annyival is in­kább elrendelte, mert már korábban Jósika kért ma­ga ellen fegyelmi vizsgálatot. Az elővizsgálat vezeté­sére a belügyminiszter biztosul Barkassy min. titkárt küldte ki, az intendatura pedig Alszegi Kál­mán operaházi tisztviselőt. Az alapvizsgálat után pótvizsgálat rendeltetett el s a mai tárgyalás első fel­adata az összes vizsgálati iratok felolvasása, a­mely­re felszólítja a jegyzőt. Komjáthy Béla ügyvéd, a­ki Jósika védőjeként jelent meg a tárgyaláson, szót kért, Keglevich gr. intendáns azonban kijelentette, hogy a tárgyalás folyamán a közönség köréből szólásra joga senkinek sincs. A közönség, mely mintegy 60 főre ment, e kijelentést zúgással fogadta, s Komjáthy meg­jegyezte, hogy nem mint közönség, hanem mint védő jelent meg, s azt hiszi, nem lehet egy vádlottat véde­lem nélkül elítélni. A közönség nagy zajjal helye­selte Komjáthy szavait, mire az intendáns — ismé­telt hivatkozása az intézet szervezeti szabályaira Komjáthy részéről a legkihívóbb visszautasítást, a közönség részéről pedig bántó közbeszólásokat provo­­kálván — behivatta a kiküldött rendőrtisztviselőt, a ki először csendre,s midőn ezt megtagadta,távozásra szólí­totta föl Komjáthyt. Komjáthy kijelentette, hogy »csak az erőszaknak enged« s a termet csak akkor hagyta el, midőn a rendőrtiszt vállát érintette. Erre Komjáthy, Jósika s a hallgatóság egy része éktelen lármával s az indendáns ellen intézett reproducálhatatlan kiabálás közt elhagyta a termet s a tárgyalás tovább folyt. Felolvasták az alap- és a pót­­vizsgálat rendkívül nagy terjedelmű jegyzőköny­veit, Csepreghi Lajos nemzeti színházi titkár ta­nú vallomását, a belügyminiszteri határozatot s végül Váradi Béla ügyvédnek — mint az opera­ház jogtanácsosának — jogi véleményét. A negyed­fél óráig tartó felolvasás után fél 7 órakor az inten­dáns felfüggesztette a tárgyalást, melynek folytatá­sát holnap délután 3 órára tűzte ki s ez alkalommal fogják felolvasni Jósika János nyilatkozatát. Ez ügyben a m. kir. operaház intendanturája következő értesítést teszi közzé: »Jósika János a m. k. operaháznak f. év január hó 1-je óta állásától fel­­függesztett titkárja ügyében a fegyelmi biróság gróf Keglevich István intendáns elnöklete alatt ma tar­tott ülést, melyen sajnálatos incidens fordult elő. A vádlott részéről Komjáthy Béla ország. képviselő jelent meg mint ügyvéd, a­ki a fegyelmi bíróság ülésében szót emelni, s attól a biróság elnökének is­mételt figyelmeztetésére elállani nem akart. Miután a m. kir. operaháznál alkalmazott tiszt­viselők elleni fegyelmi eljárásról intézkedő belügy­miniszteri szabályzat szerint, az egész eljárás írásbeli és nem szóbeli, miután továbbá a vizsgálat alá helye­zett tisztviselő a jogtanácsosi vádiratba és vizsgálati iratokba betekinthet és ennek alapján terjeszti be a szabályzat szerint nyilatkozatát s illetőleg vádiratát, a­mi a jelen esetben meg is történt, miután e szerint a fegyelmi biróság előtt a szabályzat szerint szóbeli védelemnek helye nincs, s ezen eljárás tisz­tán az ügyiratok s a vádolt védelmi nyilatkozatának fölolvasá­sára s­z­orít­­k­o­z­i­k, a fegyelmi bíróság elnöke mindezen indokok alapján nemcsak jogosítva, de kötelezve volt megvonni a szót Komjáthy Béla ügyvéd úrtól, szigorúan a szabályzat rendelkezéséhez tartván magát. Hogy egyébiránt a vádolt tisztviselőnek előre elhatározott szándéka volt zajos affairet és botrányt provokálni, azt bizonyítja nemcsak azon körülmény, hogy a fegyelmi bíróság előtt a szabályzat rendelke­zései ellenére ügyvéddel akarta képviseltetni magát, hanem az is, hogy szétküldött felhívások által oly elemeket hozott a tárgyalási terembe, melyek megfe­ledkeztek az illem legkezdetlegesebb szabályairól.« Ugyanez ügyről a »Hircsarnok« a következő­ket jelenti: Ma délután az operaház intendánsa, Keglevich István gróf megkereste a főkapitányt s hivatkozva arra, hogy az operaházban ma délután egy fegyelmi ügy tárgyaltatok, amelyen esetleg rendzavarások for­dulhatnak elő, e rendzavarás megakadályozása végett a rendőrség közbenjárását kérte. A főkapitány megkeresés következtében Wind Oszkár rendőrtiszt­­viselőt két polgári ruhába öltözött rendőrrel küldte ki az operaházba. Wind az intendánsnál délután 2 órakor jelentkezvén, abban történt megállapodás, hogy a tisztviselő és a rendőrök a szomszédos helyi­ségben helyeztetnek el s csak az intendáns hívására, szükség esetén jelennek meg a tárgyalási teremben. Tár­gyalás közben az intendáns behívatta a rendőrtisztvi­selőt s felszólította, hogy miután Komjáthy Béla ügyvéd a tárgyalás menetét folytonos közbeszólásai­val zavarja, s miután ennek megakadályozása végett tett többszöri felszólalása eredménytelen maradt, őt a tárgyalási teremből távolittassa el. Erre a közönség körében nagy zsibongás és zaj támadt. A rendőrtiszt­viselő a közönséghez fordulva, felszólította, hogy le­gyenek csendesen s a tárgyalás menetét ne háborgas­sák. Komjáthy Béla ügyvéd és orsz. képviselő most a rendőrtisztviselőt felhívta, hogy ő hozzá beszéljen s ne a közönséghez, mert ő kíván szólani. A rendőr­tisztviselő kijelentette, hogy miután a tárgyalást ve­zető intendáns az ügyvéd úrtól a szót megvonta, itt nem beszélhet, hanem ha jogsértést lát, azt a maga helyén orvosolhatja, s amenynyiben ezt tenni nem hajlandó, kénytelen lesz a terem­ből eltávolítani. Erre Komjáthy kijelentette,­ hogy csakis az erőszaknak enged. A rendőrtisztviselő még kétszer ismételte távozásra való felszólítását s mint­hogy Komjáthy tovább is helyén maradt, hozzá ment, s jobb kezét vállára téve »a törvény nevében« azon­nal való távozásra hívta fel. Erre Komjáthy szó nél­kül elhagyta a termet. Vele ment Jósika János is, akinek ügyét a tárgyaláson képviselnie kellett volna. E jelenet után a tárgyalás tovább folyt s fél 7 órakor­­véget ért. Hajók összeütközése a Dunán. Az I. cs. kir. sza­badalmazott Dunagőzhajózási társaság »Braila« nevű csavargőzöse és az Eggenhoffer József és társai gőz­hajózási c­ég »Aladár« czimű gőzösével az 1885. évi október 11-én 1/4 9 órakor a Dunán, körülbelül a Kacsás sziget irányában összeütközött, minek követ­keztében a »Braila« sérülést szenvedett, az »Aladár« gőzösnek pedig kerékhúzója összetört, konyhája szét­­zúzatott. A hajótulajdonos elég 2010 frtnyi kárt szen­vedett. Az Aladár gőzös kapitánya, Farkas Mihály a partvidéki törvényszék előtt ma megtartott végtár­gyaláson beismeri, látta, hogy egy hajó a folyam bal­partja felé halad, beismeri, tudta az érvényben álló hajózási rendszabály ama rendelkezését, hogy más in­duló vagy menő hajó útjába menni, vagy azt útjában zavarni nem szabad, a lefelé menő meg nem terhelt hajóval mégis jobbra akarta a »Brailát« hagyni. An­nak tehát útjába vágott, holott az adott körülmények közt ez által mind a két hajót az összeütközés veszélyé­nek tette ki, sőt eljárását azzal is tetézte, hogy a gépet az összeütközésig nemcsak »vissza« nem használta, hanem hagyta azt egész erővel »előre« dolgozni. A vétkes gon­datlanság azonban a »Braila« csavargőzös kapitányát Krywald Lipótot is terheli, mert a vízfolyás ellen haladó gőzhajóknak jelző lámpákkal kell fölszerelve enniük, s a kérdéses alkalommal csak egy jelző lámpa világított s az is nem az árboczon, hanem a hajó orrán volt, így az »Aladár« gőzös kapitányát a szemben jövő jármű minősége és haladási ereje iránt zavarba hozhatta. A törvényszék úgy Farkas Mihályt mint Krywald Lipótot a btk. 445. szakaszában kö­rülírt közveszélyes cselekmény vétsége miatt helyezte vád alá.­­ A mai tárgyaláson a bizonyító eljárást nem fejezték be. Hauptmann (Kapitány) Jóska és társai bűnügyé­ben ma hirdette ki a törvényszék a harmadbírósági ítéletet. Az orgazdaság bűntettével vádolt Letzer Má­tyást tudvalevőleg az elsőbíróságok fölmentették, míg a Curia őt harmadfél évi fegyházra ítélte. Ez ítélet fehirdetése alkalmával Letzer védője, Günther Antal Jr. átadta a bíróságnak a bűnügy újra felvétele iránti sérelmet, azt adván elő, hogy a harmadbíróság oly körülményekre alapította ítéletét, melyek a való tény­állással ellenkeznek, s úgy Letzer Mátyás, mint a Curia által négy évi fegyházra ítélt Schaufelmacher Julia büntetésének felfüggesztését kérte. A törvény­szék e kérésnek helyt adott és mind a két elitéltet szabadlábon hagyta. Csődök. Furcsa vádügyet tárgyaltak raa a For­tunában. A csődöt nem is a hitelezők kérték, hanem a bukottnak neje, hogy hozományát visszakapja.­­ Weisz Emilnek 1881-ben az Arany János utczában fű­szeres üzlete volt, amely igen jól ment, mindaddig, mig üzletébe kétszer be nem törtek. Ez alkalommal azon­­ban több, mint 6000 frtnyi kárt szenvedett s ráadásul hitvese visszakövetelte 4000 frt hozományát. A férj megtagadta az asszony kérelmét, ki cselhez folyamo­dott. Rábeszélte férjét, hogy utazzék Komáromba, hol egy barátja majd 1000 forinttal segíteni fog rajta. Alig utazott azonban el, az asz­­szony a rendőrségnél följelentést tett ellene, azt adván elő, hogy férje adósságai hátrahagyásával megszökött. Egyúttal férje hitelezőit rábeszélte, hogy kérjék a csődöt. Midőn Weisz Emil Komáromból visszajött, üzletét zárva találta, s értesült, hogy kö­rözik , neje pedig mit sem akart tudni felőle. A csőd­­vagyont részint a 4000 frt hozomány, részint az eljá­rási költségek kimerítették, s a hitelezők 25.000 fo­rintnyi követelésükre egy fillért sem kaptak. A ma megtartott végtárgyaláson a törvényszék Bihari Mór dr. jeles védőbeszéde után W­i­s­z Emilt a csa­lárd bukás bűntettének vádja alól fölmentette, a vétkes bukás vétségében azonban — minthogy a vádlott maga is beismerte, hogy mérleget és leltárt nem készített — vétkesnek mondta ki, s ezért 30 főt pénzbüntetésre ítélte, mely ítélet nyomban jog­erős lett. Perlekedő bosnyákok. Nemrég közöltük, hogy Mahmud aga Ibrahim breskai lakos a budapesti ke­reskedelmi- és váltótörvényszéknél pert indított a Mujaga Mula Mehmed által képviselt Hasimbeg Mu­rad beg ellen. A bíróság most ez ügyben póttárgya­lást rendelt el, mert nincsen tisztázva az, várjon a breskai bíróság tényleg gondnokság alá helyezte-e Hasimbeg Muradbeget, s hogy a mohamedán házas­sági válóbíróság által kinevezett gondnok helyébe új gondnokul Mujaga Mula Mehemedet nevezték ki és végül nincsen beigazolva az a körülmény, hogy a Boszniában és Herczegovinában érvényben levő tör­vények szerint az említett intézkedések megtétele a bíróság hatáskörébe tartozik-e ? Mahmud aga Ibra­him jogi képviselője Csetényi Adolf dr. főv. ügyvéd. A Jussuf Zia­bej név alatt emlegetett Csatári József több újsággal gazdagította a hírlapirodalmat. Ezeknek egyike volt a »Katona és pénzügy« czimű szakközlöny, a­mely azonban csakhamar kimúlt. Ezt követte rövid időközökben az »Ipar és kereskedelem« és a »Háztulajdonosok Lapja«. Ez utóbbi lap szer­kesztői minőségében Jussuf Zia­bey nem rég följelen­tést adott be szerkesztőtársa, Mayer Anna ellen, mely szerint ez 250 forint előfizetési pénzt elsikkasztott volna. Mayer Anna ennek ellenében egy szerződést mutatott föl, a­melyből kitűnik, hogy a »Háztulajdo­nosok Lapjá«-nak szerkesztése kettejüknek közös üz­lete volt. Ennek alapján a törvényszék Csatárit kere­setével a polgári perútra utasította. A kir. tábla ma Párvy biró referálása alapján helybenhagyta a tör­vényszék végzését. Párbajvétség. A budapest törvényszék Splényi Ödön b. detektivfőnököt a dr. Cseh Sándorral Gyula­fehér­várott történt párbaja miatt 3 napi államfogház­ra ítélte. Ma a kir. tábla tekintettel arra az enyhítő körülményre, hogy Splényi K. nem is lőtt, büntetését 1 napi államfogházra szállította le.

Next