Nemzet, 1887. február (6. évfolyam, 1589-1616. szám)

1887-02-11 / 1599. szám

máj.-ra 110 márka 15 fillér (= 6 frt 96 kr.); m­áj.-jun­.-ra 112 márka 50 fillér (*= 7 frt 07 kr.). Repczeolaj ápril—májusra 45 márka— fillér (= 28 forint 26 kr.); május—jun.-ra 45 márka 30 fillér (= 28 frt 45 kr.). Szesz április—májusra 87 márka 30 fillér (*= 23 frt 43 kr.); julius—aug.-ra 39 márka — fillér (= 24 frt 49 kr.) Átszámítási árfolyam: 100 márka — 62 frt 80 kirak Stettin, febr. 10. Termény vásár: Búza ápril—máj.­­ra 166 márka 50 fillér (= 10 frt 36 kr.); május—júniusra 168 márka — fillér (= 10 frt 52 kr.). Rozs ápril-máj.-ra 129 márka — fillér (= 8 frt 10 kr.); május -júniusra 129 márka 50 fillér (= 8 frt 13 kr.). Repc­eolaj ápril-máj.­ra 45 márka — fillér (= 28 frt 26 kr.); május—júniusra • márka — fillér (= — frt — kr.). Szesz kész szállításra 35 márka 70 fillér = 22 frt 42 kr.); februárra 35 márka 60 fillér (= 22 frt. 36 kr.); ápril-májusra 86 márka 60 fillér (= 22 frt 92 kr.), június-júliusra 37 márka 90 fillér (= 23 frt 80 kr.). Átszámítási árfolyam : 100 m. = 62 frt 80 kr. Kfim­, febr. 10. Terményvásár: Búza márcziusra 16 márka 90 fillér (= 10 frt 62 kr.), májusra 17 márka 60 fillér (= 11 frt 06 kr.). Rozs márcz.-ra 13 márka 10 fillér (= 8 frt 23 kr.); májusra 13 márka 50 fillér (= 8,48 frt.). Rep­­oreolaj (hordóstól) kész szállításra 24 márka 8 fillér (= 30 frt 14 kr.) ; máj.­ra 23 márka 70 fillér (= 29 frt 70 kr.). Átszámítási árfolyam : 100 márka = 62 frt 80 krral. Páris, február 10. Terményvásár: Búza folyó hóza 22 frk 60 ctme (= 11 frt 39 kr.); márcz.-ra 23 frk­­ ctme (= 11 frt 59 kr.); már­cz.-tól 4 hóra 23 frk 60 ctme (== 11 frt 89 kr. máj -tól 4 hóra 24 frank 30 ctme (= 12 forint 25 kr.). Liszt 12 márkás­ folyó hóra 51 frk 60 ctme (= 16 frt 39 kr.) márcz.-ra 52 frk 25 ctme(= 16 frt 57 kr.); márcz.-tól 4 hóra 53 frk 10 ctme (= 16 frt 13 krajczár); máj.-tól 4 hóra 54 frk 10 ctme (= 17 frt 13 kr.). Repczeolaj folyó hóra 57 frk — ctme (= 28 frt 73 kr.); márcz.-ra 57 frk — ctme (= 28 frt 73 kr.) márcz.-tól 4 hóra 56 frk 25 ctme (28 frt 34 kr.); máj.-tól 4 hóra 55 frk 25 ctme (= 27 frt 85 kr.). Szesz folyó hóra 40 frk 25 ctme (= 22 frt 10 kr.); márcz.-ra 40 frk 75 ctme (= 22 frt 37 kr.) ; márcz.-tól-áprilia 41 frk 25 ctme(=* 22 frt 53 kr.); május­tól 4 hóra 42 frk 75 ctme (= 23 frt 46 kr.). Átszámítási árfolyam = : 100 frk 50 frt 40 krral. Külföldi terménytőzsdék tegnapi és mai árjegyzéseinek összehasonlitása Köm. Értéktőzsde. Bécs, febr. 10. (Magyar értékek zártm...) Magy. filkiteherm. kötv. 104.— Erdélyi földteherm. köti. 104—. 5 és fél száz. magy. földhit. int. zálog]. —.—.Erdé­lyi vasutrészv. 173 50 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 114 50. Magy. nyer. k. sorsjegy 114 50. Szögödézsmaválts. kötv. —.—. 6 száz. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi köles. sorsj. 119.50. 4 száz. aranyjáradék 96 80 M. orsz. b.­részv. —.—. Magy. vasúti kölcsön 146.—. Magy. titelt . részv. 279 50. Alföldi vasút részv. 177.50. Magy. észak-kel. vasút r. 159.25. 1869. m. k. V. áll. els. kötv. 96.—. Tiszav. vasut-rész. 248.— Magy lesz. és váltóbank-r. 91 5­0 Kassa-Oderberg vasut-r. 143.—. 5 száz. papír-járadék 87.—. Adria m. teng. gözh. részv. —Török dohány—.— Északi vasutrészv. —. Bécs, febr. 10. (Osztrák értékek zárlata. — Osztrák hitelrész. 270 80 Béli vasutrészvény 89 75 4 százalékos arany­járadék 109.25 Londoni váltóár 128 15. Károly Lajos vasut-r­ész­vény társaság 196 50. 1864. sors­jegy. 164.50, 4­2 száz. ezü­stjáradék 79 80.1860. sorsjegy 131 50. Török sorsjegy 15.50. Angol-osztrák bank része 102.50. Osztrák államvasut részv. 238.50, 20 frankos arany 10.18—, 4­2 száz. papír-járadék 77 85. Osztrák hitelsorsjegy 173.50. Osztrák-magyar bankrészv. 848— Cs. kir. vert a­ary 6—.Német bankváltók 62 85. Elbevölgyi vasút 150.75 Du­nagrízhajózási. t. 887. Bécsi bankegyl. 95.—. Az irányzat javul. Bécs, febr. 10. (E­sti tőzsde.) Osztrák hitelrész­vény 273.—. Osztr. államvasuti 239.40. Union-bank ——. 1860. sorsjegy —.—. Angol-osztr.-bank-részv. 103 25­2­ frankos arany 10.12—. Béli vasút részvény 90—. Magyar hitelb.-részv. 280.—. 1864. sorsjegy —. 4°/o magy­­ar­­­járadék 97.30. Magyar-gal. vasút —.—. / z irányzat nagyon szilárd. Frankfurt, febr. 10. (Esti tőzsde) Károly Lajos vasúti r. 157.50 4°/o osztrák aranyjáradék —.— 4°/0 magyar aranyjáradék 77.30. Osztrák hitelrészv. 215 75. Osztrák államvasut r. 190.12. Déli va­sut r. 71.25. Irányzat: szi­árd. BÉRON. Febr. 9. Feb­r. 10. Búza ápril—máj.-ra ...161 márka 25 fillér 163 márka 75 fillér ,, május—jun.-ra .... 166 „ — „ 165 „ 50 „ ROZS ápr.— máj.-ra...................131 „ 75 „ 131 „ 25 „ „ máj.-juu.-ra ..... 132 „ — „ 131 „ 50 „ Zab ápr. máj.-ra................111 „ 25 „ 110 „ 75 „ „ máj.-jun.-ra ...113 „ — „ 112 „ 50 „ STETTIN. Saza ápril—májusra...............167 márka 50 fillér 166 márka 50 fillér. „ május—jun.-ra...................168 „ 50 „ 168 ,, — „ ROZS ápril—májusra....................129 „ 50 „ 129 — „ „ máj.-jun -ra ....................130 „ — „ 129 „ 5'J „ Búza márcziusra ................... 17 márka 10 fillér 16 márka 90 fillér. „ májusra IV „ 10 „ 17 „ 60 „ ROZS márcziusra....................... 18 »» 80 „ 13 „ 10 „ „ májusra ................... 13 » 60 f, 18 „ 50 „ PARIS. Búza folyó háza....................... 82 frank 60 címe 22 frank 60 címe. ,, márcziusra ............... 23 „ — „ 22 „ — „ „ márcz.-tól 4 hóra .... 23 „ 60 „ 28 „ 60 „ „ májustól 4 hóra .... 14 „ 30 „ 24 „ 30 „ Liszt folyó hóra............ 51 „ 75 „ 51 „ 60 „ „ márcziusra ................... 52 „ 25 „52 „ 25 „ ,, márcz.-tól 4 hóra .... 53 ,, 10 „ 63 ,, 10 „ „ májú tél 4 hóra............... 54 25 54 „ 10 „ Külföldi értéktőzsdék zárlata febr. 10-én. Átszámítási árfolyam 100 márka vista as 62 90—frt. 100 frank vista cs­­­­.— frt. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultimóra (U) értendő, költségek nélkül. — A 0-val j­elölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. ii—i­ ■ -'■■■■ ■ ■■ ■ ■ Berlin­­| Frankfurt | Páris Árf. Paritás Árf. Paritás­­ Árf. Paritás 4*/.-ob magyar aranyjárad. 77.95 97 33 v 76.70 96.65 0 - —.-n &8/.-03 „ papírjárad. 69 40 87.67 0 69.35 97.62 0 —­ — .— 4­*s/,-os osztrák „ 62.10 78 65K 61.60 77.92 K — 5°/o-os „­­— —•— * •—^ —• • k • • 4*2'/o*os ,, ezüstjárad. 63 90 80 63 K 63 90 80.63 K — 4«/c-os „ aranyjárad. 87 50 80.59K 87.-i109.97 K —.— — Magyar keleti vasúti kötv. 76.— 95.83K —.— —• • 6%-os keleti vasút els. kötv. 98.40 124.63K —.— —•— —•— —•— Osztrák hitelrészvény........ 444 - 271.28 v 218.62,271.14 U — Osztrák-magyar bank......... —.— —673.—.— 0 —— •— Osztrák-magyar államvasut 1i7*.— 288 39 a ’89.73,239.14 (J —A Déli vasút ............................. 144 — 90.63 y 70.62 91.07 C — Erzsébet osztrák­ ny.vasút . —.— —.— —K — Magyar-gácsországi vasút . —— —.— ——. — K —.— — Elbevölgyi vasútrészvény. . 149.— 146 620 ——.—K —.— Károly­ Lajos vasút............ 78 60 197.67 0 156 50 197 21­0 —.— —.— Kassa-oderbergi vasút........ —.— —K---------—•— - •— — Orosz bankjegyek............. 183 —116.20­0 —.— —.— —.— —•— Váltó bécsi piaczra............ 169.— 62.89 158.95 62.88 — II. kibocs. keleti kölcsön.. 58.— —.— —.— —• — —•— — •— 4V«#/o-°8 földhitelint. zálogl. ——.—— —.— —•— —•— —• — 9°/6-os franczia járadék----- ——.— —.— —.— —.— — 57i®/*-°8 franczia járadék . ——.— ——.— —.— .— Ottomén bank részvény —.— —.— _ —.— — Franczia törleszthető járad. —.— —.- - - .— —.— —• • —•— Tiszavidéki vasúti e. k.... —.— —.— —.— —.— —•— — ., jelzálog-hitelbank . —.— —.— —.— —.— —.— —•— „ lesz.­ és pénzv.­b. ——•— — HÍREK. Február 10. — Mai számunk mellékletének tartalma a követ­kező : Országgyűlés. — Fővárosi ügyek. — Közgazdaság. Közlemények. — Naptár. — Időjárás. — Színházak. — Személyi hírek. Bánffy Béla gr. megczá­­folja azokat a híreket, melyek kolozsvári utazását az ottani színházi válsággal hozták kapcsolatba. — Ackerman bécsi svéd követ visszatért rövid távollét után Bécsbe. — Mint a »Figaro« írja: Martinoff a czár hadsegéde Párisba érkezett. — A népfölkelés tisztjei. A népfölkelési tisztek összeírására vonatkozó miniszteri rendeletet a fővá­rosi tanács tegnap közölte a katonai ügyosztállyal, mely most sürgősen dolgozik az összeírási ívek, je­lentkezési naplók egybeállításán. E munkálatokkal két nap alatt készen lesznek s hétfőn, február 14-én már megkezdik a népfölkelési tisztek összeírását. A katonai ügyosztály jelenleg a soroksári­ utczai 35-ik sz. házban van s a népfölkelési tiszti állásokra aspi­ráló fővárosi polgárok itt jelentkezhetnek személyesen a jövő hét folyamán mindenkor a délelőtti órákban. — Vadászat. Mint az »Alfa és Vidéke« írja, vaddisznó-vadászat volt f. hó 7. és 8-án József főher­­czeg kis-jenői uradalmi erdeiben, mely alkalommal 4 vaddisznó és 2 róka esett prédául. A vadászatban részt vettek: Fábián László főispán, Ormós Péter alispán, Vásárhelyi Béla, Purgly János, Melczer László, Urbán Iván, Boros Béni, Parecz György kir. ügyész, Friebeisz Miklós, Fábián Lajos, Nachtnébel Ödön, Szalay Károly, Szentpétery Antal Aradról, továbbá Péczely főszolgabíró, Tabajdi járásbíró, Ba­yer György és a főherczegi uradalom több tisztvise­lője. Vaddisznót lőttek: Szalay Károly, Friebeisz Miklós és Bayer György, kik közül a két utóbbit, mint a­kik most először hoztak terítékre vaddisznót, vadász szokás szerint, felavatták Szt. Hubert maga­sabb rangú lovagjaivá. A felavatást Skálák uradalmi erdész végezte Tabajdi járásbiró segédkezése mellett.­­ Abdul Hamid sultánról a külföldi sajtót ko­­ronkint meglehetős regényes színezetű leírások járják be; ezeknek ellenében egy bécsi lap Konstantiná­polyból vett értesülések alapján védelmébe veszi a a török sultánt s megc­áfolja az ennek barnaságá­ról elterjedt híreket, így a török sultánnál már rég­óta nincsenek semmiféle netrológusok, mint azt több continentális lap írta, a sultán meglehetősen lépést tart a tudományokkal és sokkal felvilágosodottabb, semhogy a csillagjóslásban s átalában a babonában hinne. A hatalmak képviselőivel is igen gyakran és szorgalmasan érintkezik s a Konstantinápolyban meg­forduló nyugati notabilitásokkal is mindig érintkezik. A kik csak az ottani európai gyarmatból vele érint­keznek, azt állítják, hogy egy igazi modern uralkodó, kiben a múlt századok mylhosából semmi sincsen. Az állam ügyeivel is igen sokat foglalkozik s az állam politikájának ő szabja meg irányát s legkevésbé sem vak eszköz minisztereinek kezében. A hivők előtt sem veszített semmit sem szeretetben és hódolatban, mi­után a török-orosz háború alkalmával nem maga ve­zette a hadsereget, hanem e tisztet birodalma legelső embereire bízta. — Confucius háza a Shan-Tung chinai tarto­mányban Leo mellett, egy kis faluban közelebb a lángok martalékává lett, miután a chinai vallásalapító utódjai nemzedékről nemzedékre abban a házban laktak 2500 éven keresztül. Ez által a világ leg­becsesebb ritkaság-gyűjteménye ment tönkre, mert Confucius csontváza e házban őriztetett s a későbbi nemzedékek ide hordott ajándékai mind itt gyüj­­tettek össze. Ezenkívül számos kőbe és márványba vésett irat volt itt, nagyrészt magyarázatok Confucius irataihoz s rendkívül értékes ipari tárgyak harmad­­fél ezredév termékeiből. A szenvedett kár valóban megbecsülhetetlen. —­­­ Szavaló estély az egyetemen. A tudomány­os műegyetemi olvasókör holnap, pénteken este 6 óra­kor az olvasó­teremben szavaló estélyt rendez a kö­vetkező műsorral: »A honvéd özvegye« Arany Jánostól, szavalja Udvarhelyi Dezső. »Szép Ilonka« Vörösmarty Mihálytól, szavalja Berzse­nyi Jenő. Ábrányi Emilnek egy költeményét szavalja Vásárhelyi Lajos. »Ráb­el siralma« Arany Jánostól, szavalja Eperjesi Károly. Vendégeket szivesen látnak. — Halálozás. P­ó­­­k Gyula kaposvári ügyvéd, ki a múlt választások alatt a kaposvári vál­­kerület 48-as képviselőjelöltje volt, Bécsben meghalt a kór­házban. Psik nem régen házasodott meg, s kevés ideig volt boldog, midőn ágyba esett s a betegség oly rohamosan vett erőt rajta, hogy életét megmenteni nem lehetett. Eszes fő volt, a ki a választások alatt azzal vonta magára a figyelmet, hogy túlzó socialista elveket vallott. — öngyilkossági kísérlet a börtönben. Hulló Zsófia 19 éves hajadon cseléd, kit a VI. kerületi ka­pitányság lopás gyanúja miatt letartóztatott, ma dél­előtt a börtönben szégyenében mérget ivott, de ide­jében észrevették s még élve szállították a Rókus­­kórházba. — Himlőjárvány Pest megyében. Hét községben pusztít jelenleg a himlő, ezek Rákos-Csaba, Isaszegh, Valkó, Gödöllő, Csömör, Kerepes és Péczel, hol a járvány miatt az iskolák is szünetelnek. A legkeve­sebb, 14 megbetegedés Isaszegben fordult elő, a többi községekben mind jóval több a megbetegültek száma, így egymagában Csömörön 103-ra rúg a himlősök száma. A járási orvosok mindent elkövetnek a jár­vány elfojtására. A Pilis-Szent Kereszt községben kanyarójárvány lépett fel, még­pedig oly erővel, hogy az 1000 főnyi lakosságból egy hét alatt 79-en kapták meg a betegséget. Szerencsére azonban a jár­vány nem súlyos jellegű, amennyiben csak 4-en hal­tak meg s 33 már meg is gyógyult. — Vörös kereszt egylet. A magyar szent korona országai vörös­ kereszt-egy­letének krisz­tinavárosi fiókja, a téli évad tartama alatt a krisztinavárosi elemi népiskola földszinti he­lyiségében leves- és kenyérosztó állomást létesített, melyben — a reggeli 6—7 és esti 5—x­s7 óra kö­zött jelentkező szegények házi fogyasztásra is — ele­dellel díjtalanul láttatnak el. Hogy ez intézmény úgy humanisticai, valamint közegészségi szempontból mily fontos missiót teljesít, ennek kitüntetésére pon­tos statisticai adatokat állított össze a fiók­egylet elnöksége. E statisticai adatokból kitűnik, hogy dec­. 12-ikétől jan. 23-áig több mint huszonötezer adag kenyeret s 26000 adag levest osztottak ki, minek fe­dezésére a természetbeli adományokon kívül 896 frt 42 kr folyt be. Pénzbeli adományokat­­ az állomás nevében elfogad és nyugtáz. Kállay Bertalan pénz­tárnok, lakik: I. ker. Krisztinaváros, Attila­ utcza 62. szám alatt, természetbeli adományokat pedig el­fogad Belicza József iskolaigazgató. I. ker. Kriszti­naváros, Krisztina-tér, az elemi iskola épületében. — Sebesültszá 11­­16 és mentő csapatok szervezése. A budapesti vöröskereszt-egylet VI. és VII. kerületi fiókjai erélyesen dolgoznak, hogy háború esetére a fővárosban sebesültszállító és mentő csapatokat szervezzenek- ily ezérből első sorban a fővárosi tűzoltóságot keresték meg melynek főparancs­noksága azonban nem tehetett eleget e kérelemnek, mert a tűzoltók csekély kivétellel mind tartalékos katonák s háború esetén valamennyien ezredeikhez vonulnak be tényleges szolgálatra. Az önkéntes tűzoltók azonban szervezkedni fognak.­­ A már­­marosi vörös kereszt egyesület, mint m.-szigeti levelezőnk írja, e hó 6-án délelőtt 11 órakor tartotta közgyűlését igen nagy érdeklődés mellett. L­ó­n­y­a­y János főispán tisztelt neje nyitotta meg az ülést, melyen több mint 60 hölgy és kétszer annyi férfi volt jelen. Nagy György főmérnök, mint az elnökség egyik buzgó tagja tett jelentést az egyesület állásá­ról, gyarapodásáról, az egylet iránt mutatkozó érdek­lődésről. Előre bocsátva: A vármegyei választmány­nak, mely M.-Szigeten székel, Lónyay Jánosné az elnöke, a ki egyszersmind a m.-szigeti fiókegyletnek is elnöke. Ez egyletnek van 170 tagja. Önállóan mű­ködő fiókegyletek vannak még : Bustyaházán, elnöke: Kellner Valér kir. erdőmester. Itt a tagok száma 37. Hasonlólag önállóan működik a huszti fiókegylet, élén Szőllősy Károlynéval, mint elnökkel, a huszti fiókegyletnek 90 tagja van. Ezeken kívül Máramaros vármegyének minden fővölgyében csaknem minden ponton vannak a vörös keresztegyletnek tagjai, a­kik az ügymenet egyszerűbbé és olcsóbbá tétele, másrészt az egyöntetűbb eljárás tekintetéből az m.-szigeti fiókegylethez tartoznak. Ilyen egyesületi tagok mű­ködnek : Ökörmezőn a Nagyág völgyében Rimákné- Csepey Olga asszony és Réthy Sándor orvos közvetítésével. Királymezőn, Nagy-Bocskón, Ra­bón , Kőrösmezőn, Felső-Visón, mindenütt a kir. erdőgondnokságok elismerést érdemlő közre­működésével ; Petrován ifj. Gyenge János köz­vetítésével. Továbbá Rónaszéken és Sugatagon, valamint Akna-Szlatinán az illető sóbányahiva­tal főnökének . D­e Adda Sándor igazgató s főbá­nyatanácsos, Fritz Pál és Schmidt László akna-na­­gyoknak, mig Kabola-Polyánán a kir. vasműgyári igazgatóság közvetítésével működnek. — Jelenben még fokozódott tevékenységet fejt ki a vörös­ kereszt egyesület, úgy tagjainak szaporodására irányult tö­rekvéseivel, valamint épen a legközelebbi napokban egyik legü­dvösebb határozatával, mely szerint a leg­szükségesebb sebesültszállító és betegápoló felszerelé­sek megszereztettek, a­melyek a központi vöröske­reszt egyleti igazgatóságtól már ide le is küldettek, s melyek egy részt a további fölszerelésre mintául szol­gálnak és szaporításuk iránt oly képen történt intézke­dés, hogy szükség esetén az egyesületnek egy oszlop föl­szerelése fog rendelkezésre állani. Az egyesület tag­jai a legpontosabban fizetik a tagsági diíjakat. — Megemlítendő, hogy jelenleg három ápolónőt küldött az egylet a központi kórházba, az ápolónői szolgálat betanulása végett. — Az aránylag csekély számú és nagyobb távolságokban elszórt, jobbára szegényebb sorsú értelmiség vállvetve mindent elkövet, hogy a siker minél teljesebb legyen.­­ A választmány meg­választatván és a múlt évi számadás megvizsgálására bizottság küldetvén ki, a gyűlés Lónyay Jánosné úrnő éltetésével oszlott szét. Ülés után N­o­v­á­k Károly dr. erdőkincstári főorvos, a teremben elhelyezett be­tegápoló és sebesültszállító eszközöket és szereket magyarázta a közönségnek. — A párisi osztrák-magyar nagykövet estélye, melyről már rövid említést tettünk, ragyogóan sike­rült. Páris előkelősége mind együtt volt H­o­y­o­s gróf pazarul gazdag, de művészien ízléses termeiben. A nagykövet titkárai, Szécsen gróf, Steineck báró, Potocki gróf és Bach ezredes katonai attaché kör­nyezetében a trónteremben fogadta a társaság na­gyobb részét, melynek kisebbik fele, a diplomaták már előbb a követségi palotában ebédeltek volt. Flou­­rens a külügyminiszter Münster gróf német nagykö­vettel társalgott huzamosan, ki őt a leghatározottabb béke­biztosításokkal látta el. Francis Charmes kül­ügyi igazgatót valósággal körül rajongták, annyian igyekeztek első forrásból hallani meg a legfri­­sebb híreket. Ott voltak Jules Ferry, Leon Say Mohrenheim báró, a kamara elnöke Floquet. Fou­­cher de Careil gróf azzal tette magát feltűnővé, hogy a Szt. István-rend nagyszalagját a frakkon kívül hordta. Boulanger tábornok, aki az ebéden jelen volt, csak rövid ideig maradt az estélyen, amit leginkább a hölgyek sajnáltak, minthogy Boulanger most való­sággal kegyencze a közönségnek. A hölgyek között Floquet neje, mme. Camescasse, mme. Ferry nagyon bájos jelenségek voltak, semmiben sem maradva hátra az aristocratia hölgyei mögött. A magyar és osztrák művészek közül jelen voltak Munkácsy, Payer Beer stb. — Gyászrovat. Elhunytak: Özv. Kabós Mik­­lósné szül. br. Kemény Eszter Szucsákon ; özv. Stein Jakabné szül. Weiller Rozália 66 éves korában Bu­dapesten ; Kántor Lajos kir. törvényszéki hivatalnok Kaposvárit. — Hymen. Ländler Ferencz vállalkozó oltárhoz vezető Glasner Anna kisasszonyt Budapesten. — Zámpori Pál cs. kir. hadnagy eljegyezte Filó Róza kisasszonyt Szentesen. — Hilibi Gaál Sándor nőül vette Stockbauer Mariska kisasszonyt Szentesen. — Salamon Lajos főerdész házasságra lépett Csergő Hermina kisasszonynyal Tenkén. — Dr. Szántó Sá­muel tanár jegyben jár Ferenczi Berta kisasszony­nyal Debreczenben. — Nekics György cs. kir. had­nagy a napokban tartotta eljegyzését Somogyi Ilona kisaszonynyal Kaposvárit. — Gyürki Elek erdész tegnap vezette oltárhoz Szilágyi Victorka kisasszonyt Kolozsvárit. — Bombamerénylet Patti Adél ellen. Mint la­punknak San Franciscoból távirták az operaházban tegnap megtartott hangverseny alkalmával egy őrült Patti Adelinára bombát dobott. A bomba idő előtt robbant szét, csak magát az őrültet se­­besítvén meg. — Munkáslázadás egy szövőgyárban. Mint Pé­­tervárról távírják, Demidov vladimiri szövőgyárában, mely 3000 munkást foglalkoztatott, nagymérvű nyug­talanság támadt a munkások között. A gyárat föl akarták gyújtani, a­mi ugyan nem sikerült, de az irodát szétrombolták és az üzleti könyveket megsem­misítették. A gyár működését beszüntette. — Petroleum-robbanás. Egy király-utczai ház konyhájában ma este 7 óra tájban a petróleumlámpa felrobbant és Klein Erzsébet nevű cseléd ruhá­ját meggyuj­totta. A leány súlyos égési sebeket szenvedett, minek következtében a Rókuskórházba szállították. — Tetőtűz. Az üllői­ út 88. sz. a. a Ludoviceum átellenében levő Bőhm-ház udvarán az istálló teteje ma éjjel 1 óra tájban, eddig ki nem derített módon kigyuladt. A tűzoltóság és a katonai őrség azonnal a tűzhöz sietett, melyet fél órai munka után az erős északi szél daczára localizáltak. Az istálló teteje azonban egészen leégett. A tűzoltóság egy része, va­lamint a katonaság 2 óra tájban visszavezényeltetett. Az istálló közelében gyufagyárak vannak. — Rövid hírek. Erős havazást jelentenek Ró­mából, mely majdnem 24 órán át tartott, ilyen havazás 14 év óta nem volt Olaszországban. — Ezüstlako­dalmát ünnepelte f. hó 6-án Gaál Gusztáv büsüi nagybirtokos. — Tűz ütött ki Gyenes Balázs almás­­kamarási gőzmalmában, mely teljesen porrá égett Knoinban pedig Rácz Paulina háza hamvadt el — Életveszélyesen szúrta meg Cselovszki György apatelki lakos Uhrin János szomszédját, mert ez előbbinek egy alkalommal családi ügyeibe bele­avatkozott. — Éjjeli dőzsölés miatt Bükszegen Kriszta Mártont az éjjeli őrök rendre utasították, mire ez fegyvert ragadott és az egyik őrt meglőtte. — A Basilika sorsjegyek második főnyere­ményét egy nagyváradi hivatalnok nyerte meg. Farsang. — Jelmez estélyt rendezett ma este a redoute éttermeiben a kereskedő ifjak társulata. A közönség egészen megtöltötte a két tágas termet, ízléses és csinos jelmezekben nem volt hiány. A mulatság, mely­ben a vidékről is számosan vettek részt, derült ke­délyhangulatban folyt le. — A józsefvárosi III. magyar asztaltársaság táncz­­mulatságát ma este tartotta meg a Takács-téri fővá­rosi épület dísztermében. A látogatott és jókedvű bál háziasszonya Schumann Antalné úrnő volt. — A borbély- és fodrászegylet jótékonyczélú mulatságot rendezett ma éjjel a régi polg. lövőház­­ban, a­mely szép sikerrel folyt le.____________ Színház és művészet. — Operaház. Sembrich Marc­ella asszony ma Rosina szerepét énekelte ,a sevillai borbély­ban olyan sikerrel, hogy a közönség hálálkodása a kiváló művésznő valóságos ünneplésévé nőtt. A Rossini-féle coloraturai igaz gyöngyökkel ékített, de tartalmilag is ellenállhatatlan szerep, bár minden részletét lejá­ratta a közhasználat, ezúttal úgy hatott, mintha új­donság lett volna. Amit ma Sembrich asszonytól hal­lottunk, az a virtuozitás superlativusa. Rosina első nagy áriája után (»una voce poco fa...«) kitört a lelkesedés. De még ennek is volt fokozása az ének­­leczke jelenetében. Meglepő hangverseny folyt le a színpadon. A kitűnő művésznő betét gyanánt a Prodi­­féle változatokat énekelte. Az ovátió itt kezdődött. Babérkoszorúk, virágkosár és virágbokréták repül­tek a színpadra. Sembrich asszony erre egy franczia dalt énekelt Pauli-Almaviva zongorakísérete mellett. A megújuló tapsvihar csitítására a művésznő maga ült a zongorához és egy briliánsul elzongorá­zott rövid bevezetés után egy lengyel dalt adott elő — anyanyelvén. Csupán a történtek előadására szo­rítkozunk, a dicséretből ünnepelt vendégünkkel szem­ben kifogytunk. Művészetének félreérthetetlen maga­­gasztalása az operaház zsúfolt nézőtere. Különben a közönség ma még egy kellemes meglepetésben ré­szesült. Félix Benedek úr udvari operaénekes lé­pett fel vendégképen Bartolo szerepében. A fiatal­ember magyar születésű, a magyar szöveget prózában is igen jól ejti ki, bár egy keveset felejtett már anya­­nyelvéből. A buffoszerepekre határozott tehetséget mutatott. Elfogulatlanság a színpadon, jóizű humor, nagy mozgékonyság. És e mellett igen ügyes énekes. Kellemes, hajlékony mély baryton hangja nemcsak szerepének szólamaiban, de a külön betét gyanánt előadott Tosti-féle olasz dalban is kellő hatással ér­vényesült. Aztán tud bánni hangjával. A fiatal ven­dég gyorsan hódított. Dalait zajosan megtapsolták meg is ismételtették. Buffonk most nincs, Felix úr szerződtetési czélból énekel, hamar itt kellene fogni őt. — Pauli, Odry, Láng és Saxlehner Emma ismert szerepeikben ügyesen helyt állottak. — Barnay Lajost ma láttuk legelőször a mo­dern életből merített darabban: Feuillet -Montjoye-­­jában a czímszerepet játszotta igen nagy sikerrel. Ép oly előkelő, és oly finom és nagyúri válogatott modorú volt a fekete kabátban, mint amilyen festői, szép és eszményi tud lenni a classical repertoire sok­féle jelmezében. A szerep is nagyon illett egyénisé­géhez : a hideg lelkű, számító, józan és eszes Mont­­joye, a »vas ember«, ki az önző positivismust fogadta életelvének, nem találhat jobb ábrázolót ama Barnay­­nál, kinek művészetében az élesen figyelő, gondosan válogató és szigorúan bíráló értelem oly nagy és fő­tényező. Hogy a művész a fényes tehetségeivel oly egybehangzó szerepnek minden egyes részletét meny­nyire emelte érvényre , hogy mily biztossággal ural­kodott feladatán, mint legsajátabb domíniumán, az mind háttérbe szorul az előtt, hogy mily hatalmas egyöntetű, egész alakot kölcsönzött a második fran­czia császárság ama typicus egyéniségének, melyet ábrázolnia kellett.,Mai játékában határozottan ez a legfőbb érdem. És hatása oly erős volt, hogy aki látta, soha ez alakot elfeledni nem fogja. Csodálták és tapsolták. •­ Az eléggé sima összjátékból kitűn­tek Dienstl kisasszony (Cäcil) természetessége, üde­­sége és kelleme által, Förster (Salandin) correct, szabatos játékával és Rosenberg és Küble, kik jól jellemezték a darab genre-szerű alakjait, Rio­ Velezt és Lajam­­et. — A »Vöröshajú«, Lukácsy Sándor jeles nép­­színműve a napokban került Cvetics Miklós sikerült fordításában színre Belgrádban. A darab, mint a »Bud. Hirlap«-nak írják, élénk tetszést aratott.. — Wilhelms-hangverseny. A Wilhelmi Á. he­gedűművész tanár és Niemann R. zongoraművész közreműködése mellett f. hó 11-én rendezendő hang­verseny műsora: I. »Hegedűverseny« Mendelssohn, Wilhelmi Á. tanár ur. II. »Fantasie« (op. 49.) Cho­pin, Niemann R. ur. III. Chaconne« Bach, zongora­­kísérettel Wilhelmj Á. tanár ur. IV. a) »Spanyol dal« Jensen-Niemann, b) »Menuetto« Moszkowski, Niemann R. ur. V. »In Memóriam« Vieuxtemps em­lékének ajánlva Wilhelmj, Wilhelmj Á. tanár ur. IV. »Polonaise« Liszt, Niemann R. ur. — A népszínházból. »Marczia, világ szép asszo­nya.« Se­r­ly Lajos iljezima operetteje, melynek szö­vegét Rákosi Jenő írta, e hó második felében kerül színre a népszínházban. Serly volt népszínházi kar­nagy, ki állandóan Párisban tartózkodik, darabja el­ső előadására tegnap Budapestre érkezett. Serly ope­retteje a párisi Opera comique-ban is színre kerül s Rákosi szöveg­könyvét most fordítják francziára. — »A m i k­á d 6«, Sullivan Arthur népszerű operetteje, holnap, pénteken huszonötödször kerül szinre a nép­színházban. Ezelőtt két hónappal, deczember 20-én, tartották a bemutató előadását s igy a többi darabok­hoz képest aránylag rövid idő alatt érte meg a negyed századot. A holnapi 25-ik előadás alkalmából »A m­i­k­á­d­ó csak magában kerül szinre, az eddig szo­kásos egy felvonásos bekezdő darab ezúttal elmarad. A mikádó tehát e miatt 7-kor kezdődik. — Az országos­ színészegyesület közgyűlése ma délután folytatta a tanácskozásokat, Feleky Miklós elnöklete alatt. Elhatározták, hogy az egyesület hiva­talos közlönye a »Színészek Lapja« a jövő év elejé­től, kizárólagosan csak a hivatalos közleményekre terjeszkedjék ki. Az egyesület tisztviselői részére az 1885-ik évi országos kiállítás alkalmára lakásbérpót­lék volt engedélyezve; e pótlék, amennyiben az egye­sület bevételeiből telik, továbbra is érvényben marad; a nyugdíjalap jövedelmei azonban e czélra nem for­díthatók.­­ Az igazgatók nyugdíj­hátralékának kér­dése zajos vitát keltett. A hátralékok behajtására kétféle indítványt terjesztettek be. Az egyik indítvány Ditrói Móré, a­ki azt kívánja, hogy a hátralék­ban levő igazgatók szólíttassanak föl, hogy hát­­ralékaikat a szabályok értelmében fizessék be ; a­mennyiben pedig teljesen képtelenek lennének a fizetésre s a mennyiben ez állítás valódiságáról az igazgatótanács meggyőződést szerez, — tekintettel arra, hogy a szintársulat működését sem a központi tanács, sem a közgyűlés nincs jogosítva megakadá­lyozni, — az alapszabályokat oly módon tartsák be, hogy az illető igazgató könyv- és ruhatára a nyugdíj­intézet javára átadottnak legyen tekintendő, (ehhez Ligeti Géza még azt óhajtja tenni, hogy a hátralékos igazgatók újabb concessiót ne nyerjenek.) A másik indítványt Fenyvessy Emil tette oly értelemben hogy az igazgatókkal szemben utasíttassék a kormányta­nács az alapszabályok szigorú megtartására. A köz­gyűlés hosszú vita után az utóbbi indítványt fogadta el.­­ Ezután az alapszabályok némely pontjának módosítása került tárgyalásra. Nagyobb vitát a szer­ződés­ minta 11-ik pontjának, mely a szerződés föl­mondásának idejére és módjára vonatkozik, tervbe vett megváltoztatása keltett. Végre is (12 szóval 5 ellen) a régi mintát fogadták el, a­mely szerint a tag­nak csak 2 heti írásbeli fölmondás megtartása mellett lehet távoznia.­­ A földrajzi társaság ma délután Hunfalvy János elnöklete alatt felolvasó-ülést tartott az aka­démiában, a­melynek nagyszámú közönsége figyelem­mel hallgatta Xantus Jánosnak a kolumbiai Egye­sült­ Államokról és Panama-földszorosról tartott elő­adását. A felolvasó behatóan ismertette a földszoros fontosságát földrajzi tekintetben, aztán a kereske­delmi tekinteteket említette föl, elsorolva a földszorost környező államok természeti és termelési gazdagsá­gát, azoknak évről-évre emelkedő ki- és bevitelét és rámutatott ama nagyszerű átalakulásokra, melyeknek kereskedelmi és forgalmi szempontból múlhatatlanul be kell következniük a csatorna kiépítése folytán. Előadta amaz okokat, a­melyek késleltették a csatorna kiépítését és tüzetesebben fejtegette, miért épült a csatorna előtt a vasút. — Is­mertette az egész vidéket, a­melyen a vasút átvonul, különösen a vonal végpontjain levő kikötővárosokat, Panamát és Aspinwallt, azok társaséletét, népszoká­sait, iparát és kereskedését. Ismertette a Colombiai Egyesült­ Államokat is tértani, politikai és kereske­delmi szempontból, végül egyik kirándulásából, a­melyet Canca államban tett, beszélt el részleteket, leírva a teknőcztojás-üzletet, az Atrató folyó völgyét, egy primitív szerkezetű ezüstzuzat stb. A felolvasást megéljenezték. Tudomány és irodalom.­ ­ A ponyvairodalom erkölcsrontó és éretlen termékeit van hivatva kiszorítani az a hasznos válla­lat, mely, »Magyar mesemondó« czím alatt Trefort Ágost vallás- és közoktatásügyi miniszter kezdeményezésére Ferenczi József ismert nevű írónk szerkesztésében és Mehner Vilmos kiadásában jele­nik meg. A vállalat, melyhez csak őszinte örömmel gratulálhatunk, sok tollforgató embert foglalkoztat, csinos illustratiókat közöl, mulattatóan mesél, nép­szerűen ír, s emellett meg van az a fő kelléke is, a­mely képessé teszi a sikeres concurrentiára, t. i. ol­csó. Rég érzett hiányt pótol tehát­, s míg egyrészről mulattató olvasmányt nyújt, fejleszti a jó ízlést, és beplántálja a nemes erkölcs magvait a fogékony szívbe. Most hagyta el a 13—16. füzete a sajtót. Az egyiket a »Bundás báró«-t Madarassy László írta. Névtele­nül jelent meg »Az öreg Bódy Péterné karácsonya« és »A talált kincs«, míg Gaal Mózes a magyar em­ber mulattatására azt írta meg, hogy hogyan lett a szász menyecskéből székely asszony. A rendesen egy ívnyi, részint dallamos versben, részint pedig gördü­lékeny prózában irt füzetet több ügyes kép díszíti. A vállalat ikertestvéréből a »Históriák és nó­­t­á­k b 6l«, mely az előbbivel azonos czélokra törek­szik, csakhogy még kisebb füzetekben jelenik meg, s még olcsóbb árakon kapható, 25—32 füzet jelent meg. A 25. füzet a Dömötör Pál irta, »Bácskai nótákat« tartalmazza, a 26. füzet­ben Herman Ottó irta meg mulattatóan »Angi­­lus állatját, mint a magyar ember hasznát,« a 27. számú füzetben Murányi Sándor énekelte meg »Ken­­deressi Gábor szomorú esetét, vagy az ördögök italát, a­mi természetesen nem más, mint a pálinka. A 28. füzetben Kriesch János azt beszéli el, »Hogyan bánik el Kondor Gábris a boszorkányokkal,« azt a tanácsot adva a népnek, hogy legyen jó, okos és kétkedő, csak azt higyje el, a­mit lát és a­mi kézzel fogható, ne na­gyítson semmit, és ne féljen a sötétségtől, mert boszor­kányok csak a­ dajkamesékben teremnek. A 29. füzet­ben Gabányi Árpád fontos társadalmi kérdésről, az angyalcsinálásról értekezik, rigmusokba szedve Ká­dár Julisnak az esetét, a­ki a falu bolondja lett.­­ A harminczadik füzet a falusi tűzoltóság mellett kardoskodik, fejtegetve annak czélszerűségét »Puskás uram megtérése« alkalmából. A 31. füzet Vargha Gyula tréfás rigmusait közli, a 32. pedig azzal foglalkozik, hogy mi a szeretet, s hogy »Mit pré­dikált egy falusi pap a felebaráti szeretetről.« Szóval mindegyik füzet egy kis erkölcstan, egy kis értekezés, népszerű és egyszerű formába gyúrva, mulattatóan és elmésen csevegve. A vállalat nagy dolgok mellett kar­doskodik kis füzetekben.­­ Újabb emlékbeszédek és tanulmányok czím alatt Trefort Ágoston tollából 183 lapra terjedő igen díszesen kiállított kötet hagyta el a sajtót a Franklin­­társulat kiadásában. A kötet, mely az academia nagy érdemű elnökének annak idején Lukács Móriczról, Lónyay Menyhértről, Mignet Ferenczről, Thiers La­jos Adolfról, Guizot Ferenczről és báró Eötvös Jó­zsefről tartott, feltűnést keltő emlékbeszédeit közli, függelékül az államférfiú véleményére is kiterjeszkedik, a »felsőház reformjáról« és a »középiskolákról,« va­lamint tartalmazza az academia 1886. május 9. ün­nepélyes közülésén mondott­­ elnöki megnyitó beszé­dét. Az érdekes kötet megjelenését egyelőre csak je­lezzük, legközelebb részletesen megemlékezünk róla. Egyesületek és társulatok. — A Mária-Dorothea-egyesület, czéljához képest otthont akarván nyújtani családi kör nélkül maradt, vagy elszegényedett tanítónőknek, egyesületi ház építését határozta el. E czélra egyelőre együtt van már 12 ezer frt, de a gyűjtés még tovább folyik. Ezenfölül P­u­c­h­e­r műépítész terve szerint csekély összegből föl lehetne építeni e házat törlesztési kölcsön fölvétele által. Most csak ingyen telekre volna szükség, melyet a jótékonyegyesület a fővárostól akar kieszközölni. E végből hosszabb kérvényt adott be a tanácshoz s most ennek kedvező elintézése végett Kralovánszky Istvánná, Zirzen Janka és Bischitz Dávidné úrnőkből álló küldöttség jár körül informálni a tanács tagjait s a város főtisztviselőit. A tervezett ház mintegy 15 szobát foglalna magában. — A »Felső nép- és polgáriskolai tanítók s tanító­nők országos egyesületé«-nek központi választmánya f. évi febr. hó 13-ik napján d. e. 10 órakor az And­­rássy-úti tanítónőképezde épületében választmányi ülést tart. Tárgyak: »Nemzeti nőnevelési törekvések« vitája folyó ügyek.­ ­ Törvényszéki csarnok. A hamis pezsgő. A két, Hölle Márton, már mint az idősebb és az ifjabb állt ma a budapesti tör­vényszék előtt iparvédjegyhamisítás miatt. A vádlot­taknak Budapesten pezsgőgyáruk volt, s magyar gyártmányú boraikat olcsóbb áron franczia vignettá­val hozták forgalomba, franczia gyártmánynak adván ki. Ily módon tetemes kárt okoztak a rheimsi czé­­geknek, különösen a Heidsich és társának és Röderer Lajosnak, kik iparvédjegyhamisítás czimén tettek el­lenük följelentést. A vádlottaknál házkutatást is tar­tottak, s ez alkalommal több Heidsich és Röderer­­féle védjegyet, valamint ugyan e czégek felírásával ellátott dugókat találtak. A foglalásnál közreműkö­dött Bahrensfeld Otto és Preiner Zsigmond azt val­lották, hogy a foglalás alkalmával — melynél csak ők és a vádlottak voltak jelen — több dugóégetőt ta­láltak, de mikor azokat le akarták foglalni, nem találtak semmit. Szerintük tehát kétségtelen, hogy a dugóégetőket a Hölle czég tagjai rejtették el. A szakértői vélemény igen jól utánzottnak mondja a Hölleék által használt védjegyeket, me­lyek a közönség tévedésbe ejtésére teljesen alkalma­sak lehettek. A mai végtárgyaláson, mely Verovácz bíró elnöklete alatt tartatott meg, a panaszos ezégek képviseletében Nyiri Lajos a vádlottak képviseleté­ben dr. Spitz Manó fővárosi ügyvédek jelentek meg. A vádlottak kihallgattatván tagadják, hogy a rheimsi ezégek vignettáival, a közönség megtévesztetése czél­­jából pezsgőt hoztak volna forgalomba. Igaz, hogy régi Röderer és Heidsich-féle dugókat használtak, de csak a palaczkok ideiglenes bedugaszolására, s ezeket sem hamisitították, hanem vendéglőkben vásárolták össze. A tárgyalást d. u. 2 órakor felfüggesztették. Nyílt tér. (E rovat alatt közlötteknek sem tartalma sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség). Maflád sz ernter trapéiája, diszkiadása, melyhez a rézfénymetszetű ké­pek újabb levonatai immár elkészültek, ismét kapható. Ára pompás diszkötésben 12 frt. Az »Athenaeum « könyvkiadó­ hivatala, (Budapest, IV., Ferencziek­ tere, Athienaeum­-épület.)

Next