Nemzet, 1887. április (6. évfolyam, 1648-1676. szám)
1887-04-01 / 1648. szám
szállóban szállt meg. — Andrássy Gyula gróf Bécsből hazaérkezett Budapestre. — Mihálovics József bibornok Budapestről hazautazott Zágrábba. — Lady Strangford a jótékonyságról ismert angol hölgy útközben a középtengeren meghalt. — Wodianer Béla országgy. képviselő tegnap kezdte meg körútját csákovai választókerületében. Az új országház építése tulajdonkép a jelen évben kezdődik meg. Tavaly már hozzáfogtak a földmunkákhoz s az idén úgy ezeket, mint az alapozást teljesen el fogják végezni. Erre vonatkozólag az összes részletes terveket kidolgozta Steindl Imre tanár, az uj országház építője s jóváhagyás végett beterjesztette az orsz. végrehajtó bizottság elé. Az alapozást a legnagyobb óvatossággal viszik keresztül. Az uj országház alapterülete 19 ezer négyszögmétert foglal el s ezt minden ponton hét méter mélységre ássák le, mindaddig, míg, szilárd kavicsrétegre nem akadnak. Eddig a leásott talaj igen kitűnőnek bizonyult, amenynyiben a kavicsréteg oly tömör, hogy bár a dunai vízállás szempotjánál egy méterrel mélyebbre ástak, a keskeny rakpart alatt vízátszivárgás nem történt. Iszapos talajra alig elvétve bukkantak. A földkiemelést több száz munkás végzi. Ezenkívül most bontják le a régi vízvezetéknek az országház területére eső épületeit, továbbá a négy régi vízvezetéki kutat, melyeknek elbontása és betömése sok nehézséggel jár. Közelebb a rakpart egyes részeit is lebontják, és ezeken a helyeken a bekövetkezhető árvizek ellen ideiglenes védgátakat emelnek. Az egész területet pedig, hogy a talajvíz teljesen el legyen zárva, betonírozni fogják. Csak ezután kezdik meg az alapfalak lerakását, melyek közé, ahol esetleg feltöltésre van szükség, tiszta kavicsot tesznek. Ez az alapozási munkálat programmja, melyhez hasonlót csak az elevátorok építésénél hajtottak végre. S ez alapozás költsége 600 ezren egész 1 millió forintba fog kerülni. — Ausztria-Magyarország politikai és katonai helyzetét tárgyalja a Fortnightly Review legújabb számában Charles Dilke, aki mióta oly csúfosan kivonulni volt kénytelen az angol parlamentből, az európai politika jelen helyzetét tette tanulmányozása és nyilvános megbeszélése tárgyává. A nevezett folyóiratban legutóbb Oroszországról szólt, melynek erejét csodálja, sőt túlzásig dicsőíti. Monarchiánkról már kevésbé hízelgőn emlékszik meg; katonai tekintetben azt hiszi, hogy elhanyagolja magát; nagy tábornokai nincsenek, a hadseregre nem sokat költ — csak kevéssel többet mint Olaszország , majd kétharmaddal kevesebbet, mint Németország ,s csak az utóbbi időben gondoskodik annak kiegészítéséről. Oroszország hadserege szerinte nagyobb, mint Németországé és monarchiánké együttvéve, amiből azt következteti, hogy mi egyedül mindenesetre a rövidebbet fogjuk hozni. Politikai tekintetben a monarchiát a nemzetiségek gyöngítik s a szerző előszeretettel foglalkozik a szláv elemek felülkerekedésével Ausztriában. Nem sokkal kedvezőbb viszonyokat tüntet föl szerző szerint Magyarország, ahol a magyar országgyűlés mellett Horvát-Szlavonországnak is külön törvényhozása van , s ahol épen az uralkodó elem a magyar, a többi nemzetiségekkel szemben nemcsak számbelileg kisebbségben van, hanem a nemzetiségek előtt fölötte népszerűtlen, sőt gyűlöletes. Mindebből persze rosszat következtet. Dilke fejtegetései egyébként sok újat nem tartalmaznak, következtetéseit pedig maguk az angol lapok, így a »Times« határozottan téveseknek mondják. — A »Times« tagadja Dilke azon állításának helyességét, hogy Oroszország fölényben lenne monarchiánkkal szemben. — A német gyalogosok új fölszerelése. Említettük röviden, hogy két porosz tiszt és két altiszt bemutatták a király előtt a porosz gyalogság új fölszerelését. E tárgyban, — mely rendkívüli fontosságánál a legnagyobb figyelmet érdemli, — a következő részleteket jelentik Bécsből: A katonai küldöttség elsősorban Popp báró altábornagy főhadsegédnél jelentkezett, ki azt bevezette a királyhoz. Az uralkodó porosz ezredének ezredesi egyenruhájában fogadta a tiszteket, s azok egyikével, Beaulieu századossal szívélyesen beszélgetett. Megjegyezte, hogy emlékszik rá, hogy Beaulieu bemutatta századát Rudolf trónörökösnek, amikor a főherczeg Berlinben időzött. A király ezután bement a hadsegédek szobájába, ahol Dolff őrmester és Schmidt szakaszvezető várakoztak. A király bemutattatá magának a két hatalmas termetű testőrgránátost, s kérdezősködött tőlük születési helyük, szolgálati éveik, koruk felől. Beaulieu magyarázta meg az új fölszerelést. A király a fölszerelést nagyon gyakorlatinak találta, különösen méltányolva a súly csökkenését, s azt, hogy az egész »czakkompakk«-ot egy kézmozdulattal le lehet vetni, s ismét föl lehet venni. Arra, hogy a súlykönnyebbülés öt fontot tesz ki, megjegyezte a király, hogy az fölöttébb fontos tényező, ha a katona terhét öt fonttal könnyíthetik. Ezután a király kívánságára a katonák lerakták minden felszerelésüket, a táskájuk tartalmát is széttökték a padlaton, és csakhamar a legrövidebb idő alatt ismét összeszedtek mindent, s teljes fölszerelésben állottak a király előtt. A király aztán a felől tudakozódott, hogy mennyi része a hadseregnek van már az új fölszereléssel ellátva. A bemutatás majdnem háromnegyed órát vett igénybe. A királytól a poroszok Hohenlohe herczeg főudvarmesterhez, majd Albrecht főherczeg tábornagyhoz mentek, s ez utóbbinál majdnem egy óráig időztek. A főherczeg is nagyon dicsérőleg nyilatkozott az egész felszerelésről, s annak gyorsan kezelhetőségéről. Tegnap este Beaulieu és Noéi századosok udvari díszebéden voltak. A katonai küldöttség több napig marad Bécsben. — A gyorsíró versenyek eredménye. A budapesti magyar gyorsíró egyesület márczius 25-én tartott évi versenyének lefolyásáról már szóltunk. Valamint ebben, úgy a márczius 27-én, a képviselőház helyiségében rendezett írásversenyen is számos budapesti és vidéki gyorsíró vett részt. Az egyesület elnöke Markovits Iván örömmel üdvözölte a résztvevőket és vendégeket, és elsősorban az országgyűlési gyorsírók élén megjelent Fenyvessy Adolfot, az országgyűlési gyorsiroda főnökét. (lelkes éljenzés.) A verversenyirást Antalik Károly, Jankovich István, Kállay Bertalan, Rónay Károly és Vikár Béla urak vezették. A két rendbeli irásverseny eredménye a következő: márczius 27-én az első díjat, 4 db arany (perczenként 220 szótag) Raics Dusán nyerte ; a második díjat, 3 db arany (perczenkint 180 szótag) Lefkovics Áron; a harmadik díjat, 1 db arany (perczenként 150 szótag) Edvi Illés Zoltán. Elismerő okmányokat kaptak az első díjnál : Grünhut Sándor, Berzsenyi Jenő és Őszi Samu; a második díjnál: Flesch Sándor, Kecskeméti Emil, Reisinger Sándor, Admeto Géza; a harmadik díjnál: Csermák Ernő, Neumann Gyula, Buda Győző, Sass Béla, Kiss József és Becsey Károly. Márczius 25-én: I. dij, 4 drb arany (percenkint 220 szótag), Grünhut Sándor; II. dij, 3 arany (180 szótag), Rákos Adolf; III. dij, 1 arany (150 szótag), Schulhof Zsigmond. Elismerő okmányt I. dijnál: Lefkovics Áron, Pallai Ernő és Flesch Sándor; II. dijnál: Murányi Ernő, Mandl Sándor, Buda Győző, Schlesinger Lajos és Reisinger Sándor; Illik dijnál : Neumann Gyula, Kohn Dávid, Komor Gyula, Incze József és Murin István. Vidéki dijak: Visontai Kovách László alapítványából, Flesch Sándor a szegedi, Tetétleni Ármin a nagyváradi, Sass Béla a soproni és Nyulászy János, a kassai körök tagjai. A dijak és elismerő okmányok, a szombat esti 6 órakor, a képviselőházban tartandó ünnepélyes közgyűlésen fognak szétoszlatni, melyet a vigadó termében este 8 órakor, diszközvacsora követ. A bolgár iparról tartott ma élénk figyelemmel hallgatott előadást az Iparoskörben Strausz Adolf, az ismert keleti utazó. Érdekes előadásának bevezetéséül a jelenlegi politikai crisist ismertette rövid, jellemző vonásokban. Azután áttért tárgyára, a bolgár ipar ismertetésére. Bulgária termékeny talajánál fogva elsősorban földmivelő állam, de a kínálkozó természetes erő kivált hegyes vidéken, hol kevés a termékeny föld, a népet az ipar terére szorítja. A török uralom megszűnése, a törökök kivándorlása és a bolgár nemzeti elem érvényesülése új fordulatot létesített az ipar terén. Más lett a termelő, más a fogyasztó, tehát más a szükséglet is. Számos iparág, már az orosz háború alkalmával erőszakos módon szűnt meg, vagy önmagától szűnik meg, mert nem képez már szükségleti tárgyat. Új iparágak pedig a cultúra meghonosodásánál gyökeret vernek. Bulgáriának ősidőktől fogva nagymérvű vas, cserép, selyem, paszomány és szövő ipara van. Ezek nemcsak a belszükségletet fedezték, de tekintélyes kiviteli tárgyat is képeztek. Kis-Ázsia és az európai török birodalom hálás lerakóhelyül szolgálnak a bolgár ipartermékeknek. Az utolsó években a régi iparczikkeknél rohamos hanyatlás állt be. E hanyatlás más oka nagyrészt abban rejlik, hogy a nyugati verseny most könnyebben jut Bulgáriába, mint a török uralom idején. Még a legnemzetibb ipar a híres gaitandzsik (zsinór) is hanyatlik. Boszniát a felállított vámsorompók következtében, a bolgár ipar elvesztette, pedig a díszt kedvelő bosnyákok voltak a legjobb vevők. Most már ott sem versenyképesek. Ma még van nyoma Bulgáriában a hajdani nagy iparos életnek, de kérdés, meddig fog tartani. A híres bolgár panajiok (vásárok) különösen az északi eszkidrumai bámulatra ragadták a nyugati látogatót. Vannak helységek, melyekben minden ház egy-egy kis gyár. Itt apa, anya, gyermek egyaránt dolgozik télen, nyáron pedig földműveléssel foglalkozik. A bolgár nő munkája, különösen hímzése, bámulatra ragadja a nyugati nőt, bárhogy is van elkényeztetve, hogy mily olcsók e hímzések! De mint mindenütt, úgy itt is a nyugati verseny lassan kint tért hódított. Először is kivitelre tette a bolgár iparost képtelenné, most pedig hazai piaczát is veszélyezteti. Ezután Strausz az egyes iparágakra tért át s részletesen ismertette a kovács, lakatos, fegyverkészitő, bőr, bádogos, cserép, arany, ezüst, fa, rózsaolaj, festék stb. ipart. Végül pedig fejtegette, mit kell e hazai iparosainknak teni, hogy a magyar ipart a bolgár piaczokon meghonosítsák. — A fölolvasást élénken megtapsolták. — A velocipede a német hadseregben. A velocipede-en a lefolyt évtizedben eszközölt újabb javítások arra indították a német hadügyminisztert, hogy megbízzon egy frankfurti velocipedegyárt, mikép az ott állomásozó 81. sz. gyalogezred ötven altisztjét és közlegényét a kaszárnya udvarán begyakorolja a velocipedezésbe. E gyakorlatok eredménye oly kielégítő volt, hogy ez évi január havában kelt hadügyminiszteri rendelet folytán a kölni, strassburgi, königsbergi és poseni helyőrségek számára nagyobb mennyiségű velocipede vásároltatott s most már a velocipede általános használatnak örvend a német hadseregben is. — Verekedés a franczia képviselőházban. Esti lapunkban ismertettük azon botrányos jelenetet, mely a franczia képviselőház folyosóján Donville-Maillefen és Sans-Leroy képviselők közt lefolyt. A kamara elnöke az esetet közölte a főügyészszel, aki mihelyt elhatározta a törvényes üldözést, a támadó gróf Donville-Maillefen kiadatását fogja kérni a kamarától, mely azt előreláthatólag vita nélkül meg fogja szavazni. Donville-Maillefen az ügyet a törvényszék elé akarja vinni, miért is segédeket sem küld ellenfeléhez. Floquet elnök eleinte az ügyet, mint a képviselők magánügyét akarta tekinteni, melynek lovagias elintézést kell nyerni, Freppel püspök azonban kijelentette, hogy ez a házszabályokba ütközik, s hogy a képviselők a támadásokkal szemben semmiféle oltalomban sem részesülnének, s hogy interpellálni fogja az elnököt, ha a tényállást közzé nem teszi. Különben erre nézve már precedens eset létezik. 1850-ben Bonaparte Péter herczeg bántalmazott egy képviselőt; ennek folytán legottan vissza kellett vonulnia, a főügyészség követelte kiadatását és a herczeg el is ítéltetett. Floquet elnök tehát bejelentette az esetet a kamarának. Donville-Maillefen visszavonult, de az elnök haza engedte menni ahelyett, hogy a parlamenti fogságba kísértette volna, amint ezt a szabályok követelik. Donville-Maillefen egyébként hasonló eset miatt már egy ízben két havi fogságra ítéltetett. — Gyászrovat. Elhunytak: Hofer Ferencz József lovag Bécsben; malomvizi Malom Zsigmond élte 54 évében Szent-Gotthárdon; Langer Katalin 74. évében Hamburgban; Lindenmeyer Antal magánzó 82 éves korában Pozsonyban ; Cselkóné szül. Arbes Antónia 62 éves korában Pozsonyban; Etter Nándorné Esztergomban ; Czukra János silingyiai közjegyző, Silingyián ; gr. Haller Béla dr. hitvese szül. Lázár Gizella grófnő Réten. — Hymen. Lénárt József ev. ref. lelkész nőül vette Somogyi Irén kisasszonyt Kézdivásárhelyen. — Tőkés Gábor h. szoboszlói földbirtokos eljegyezte Debreczenben Szögyény István kir. tanácsos, nyug. kir. törvényszéki elnök leányát Mariskát. — Húsvéti kirándulás. A folyó évi húsvéti ünnepek alkalmával ziurnéban a bécsi dalegyesület közreműködésével nagy hangversenynyel egybekötött ünnepélyességek fognak tartatni, melyre a városi hatóság fényes előkészületeket tesz. A m. kir. államvasutak városi menetjegy-irodája által (Budapest Mária-Valeriautcza Hungária szálló) ugyanezen alkalommal április hó 9-én Budapestről társas kirándulás rendeztetik külön vonattal Fiuméba, s onnét külön gőzhajón Abbaziába és Buccariba. A kirándulással egybekötött programmszerű ellátás, elszállásolás, s hajózásért járó költségeket magában foglaló árak : I. oszt. 39 frt, II. oszt. 31 frt, III. oszt. 24 frt. A vidéki résztvevők számára a különvonathoz való csatlakozás végett a m. kir. államvasutak vonalain Budapestre s vissza történő utazásra 50°/val mérsékelt, 14 napig érvényes menettértijegyek fognak kiadatni. Előjegyzések fent említett irodában, továbbá az aradi, kolozsvári, brassói, miskolczi, debreczeni és szegedi városi menetjegy irodákban bezárólag április hó 6-áig elfogadtatnak, hol külön részletes programmok is díjmentesen kaphatók. A Zsidó-magyar culturegyesület alakítását határozta el ma mintegy 3—400 egyetemi polgár, kik ma délután Hajdú László joghallgató elnöklete alatt a sip utczai zsidó iskolában tanácskoztak. Vajda Emil tartott hosszabb beszédet, elmondván, hogy nem akarnak alliance Israelit-féle intézményt létesíteni, mert ők nem ismernek sem felekezeti, sem faji külön érdeket, hanem ismernek és tisztelnek egy általános, mindenkit egybefűző összfogalmat: a hazát, a magyar nemzeti culturát. E tetszéssel fogadott beszéd után elhatározták, hogy a magyar zsidóság körében nagy mozgalmat indítanak meg az új egylet megalapítása érdekében. — Elégett szarvasmarhák. A Vecsés nagyközséghez tartozó felsőhalmi pusztán Deutsch Sándor bérlőnek nagy szarvasmarha-istállója tegnapelőtt éjjel kigyuladt s az egész 15 öl hosszú épület a benne volt 36 darab szarvasmarhával együtt porrá égett. Az odaégett állatok közt voltak a szegény cselédek tehenei is. A tűz keletkezése iránt megindított csendőrségi vizsgálat kiderítette, hogy a gulyás az istállóban tüzet rakott, azután mellette elaludt s igy a lassan továbbterjedő tüztől a tehenek alatt levő alom. Magyar utazók Afrikában: czim alatt tartott ma este felolvasást a kereskedő ifjak társulatában ifj. Jankó János, szép közönség előtt, mely nagy figyelemmel hallgatta az érdekes felolvasást. Ebből a következő terjedelmes kivonatot közöljük: Minket, magyarokat, ázsiai eredetünk folytán legközelebbről Ázsia érdekel. Afrikában nincs sok keresni valónk s nem is valami nagy hivatást akarunk a magyarok számára felfedezni, hanem inkább csak a magyar utazók emlékét elevenítjük fel, hogy ennek keretében főbb vonásaiban bemutassuk Afrika földét és népét Az afrikai felfedezések fénykora a 70-es évekre esik s az akkor Európaszerte megindult átalános érdeklődés nálunk magyaroknál is felébredt. Ez érdeklődés nyilvános jele volt a magyar földrajzi társasá megalakulása, továbbá Sámi Lajosnak a délafrikai utazásokról irt kis, bár ma már elavult műve. Ma ugyan hiányzik irodalmunkból egy összegező munka, de ahelyett örömmel constatáljuk, hogy az utolsó évtizedben egyrészt a külföldi utazók majd fordított, majd átdolgozott magyar kiadása, másrészt önálló munkák és becses értekezések száma egyre növekszik. Ma már azon szerencsés helyzetben vagyunk, hogy 31 oly magyar emberről tehetünk jelentést, kiknek afrikai utazásáról irodalmi utón tudomást szerezhettünk, s e 31 közül csak 7 van olyan, ki irodalmilag egyáltalában nem működött. A hátralevő 24-ből 7 külön könyv alakjában, 5 tudományos folyóiratokban közlött czikkben, hat pedig hírlapi tárczákban ismertette utazását; kettő most dolgozik, kettő pedig most utazik. Az utazások sorát északnyugaton kezdve, 1881-ben dr. Török Aurél járta be Algírt, Tunisztól Marokkóig, a parttól a sivatagig. A clima az Atlasztól északra déleurópai, délre sivatagbeli. Több ásványok: mágneses vas, réz, márvány; állatok párducz, sakál, hyena, oroszlán és teve; növények: a hegyvidéken cédrus, az oazokban pálma. Lakói berberek, arabok, zsidók, kevés néger, a korcsmárok és európaiak. Dr. Török A. a dolmeneket is tanulmányozta ; ezekben az embert guggoló helyzetben temették el. A dolmenek (kőtáblákból álló álló sírok) építői Európából kerültek ide. — Dr. Szabó Józef szintén járt Algírban s ismertette az alfa-ipart, melyből papirost csinálnak. Az alfakivitel az utolsó 10 év alatt 400,000 tonnára rúg 50 millió értékben; a »Times«-t is erre nyomják.. . Bary Sándor 1886-ban a társadalmi és családi életet tanulmányozta itt. A vér az erekben lázasan pezseg, a szívben az érzelmek erősen hullámzanak, a kedélyvilágra minden jelenség érzékenyen hat, ez az, mi Algír nőit jellemzi. — Tuniszban a 60-as évek folyamán Forray járt s adott ki egy diszmüvet. Tripoliszt és Feraunth Csillagh Lipót utazta be 1880-ban, de utazásának áldozatul esett a nagy reményekre jogosító utazó. — Beksics Gusztáv 1886-ban látogatta meg az északafrikai partokat s figyelmeztette az osztrák-magyar kereskedelmet, hogy Tripoliszban, Minnesotában, Bengáziban stb. még szerezhetne piaczot, s ha a máltai angol gazdasági válságot a többi államok fel tudták használni, azt mi is kiaknázhatnék. — Ezek után eljutottunk Egyptomba ,a sivatagok közt folyó Nílus partjaihoz, a pyramisok honába, abba a keskeny termékeny völgybe, melynek viruló élete alatt meghalt virágok vannak eltemetve* a maguk titkaikkal egy csodaszerű élet romjaival, abba az Egyptomba, hol a történet, tudomány és művészet kezdődött, mely a történelem színpadján mindig előtérben állott, mely varázs hatalommal vonza Nagy Sándor után Caesart, a Caesarok után a kalifákat, a kalifák után Napóleont, a hol utolsó menedékét találta a görög szellem, a hol a civilisatió apostolaivá emelkedtek Arábia beduinjai, a honnan áthozták s barbarismusba sülyedt Európába a már-már haldokló antik tudományokat.« Ezen a classicus földön járt a Suez csatorna megnyitásakor ő felsége a király, kit Kecskeméty Aurél ismert szellemes iró kisért. 1870-ben báró Pongrácz, később Asbóth látogatta meg, mindegyik külön munkában írván meg utazását. A Széchenyi gróf keleti expeditiója szintén átment Egyptomon. Ott időzik, mint a nemzetközi törvényszék egyik tagja, a derék magyar közjegyző, dr. Grubiczy László. Két mohamedán lakodalmon volt; az egyiken először csupán a nők lakodalmaztak a 13 éves márkával, aztán három nap múlva csupán a férfiak. Ez az esküvő 25.000 frankba került, a másikon a pasas excellentiák kacsáikkal nyúltak a tálba és tépték szét a baromfipecsenyét. 1879-ben két magyar tourista Csorna József és Hosszufalusy Gyula látogatta meg Egyptomot. Tudósaink közül itt járt még dr. Goldzieher, dr. Hatala és Xantus János, jelenleg utazik ott Fraknói Vilmos. Egyptom legmagasabb írói látogatója Rezső trónörökös cs. és kir. fensége volt. Műve magyar fordításban jelent meg. A felolvasó közli Egyptom határvárosának, Assuánnak festői leírását a fenség könyvéből, s ezzel egyszersmind búcsút vesz Egyptomtól és áttér Sudánra. Az egyptomi Sudánban is jártak magyar utazók, még pedig először egy derék magyar nő, az angol White Baker Sámuel afrikautazó neje. Bakert a khedive a rabszolgakereskedés elnyomására küldte, irtózatos nehézségekkel kellett megküzdenie, de az expedítió sikerült. A hű magyar nő az expeditió nehéz és megpróbáltatásokban gazdag sorsában teljesen osztozott s hűségének legmagasabb elismerése volt az, mikor az angol királynő azt mondta rá : »ez egy igazi nő!« — Sudánban, Darfurban és Kordofanban járt egy magyar mérnök, B. Sólymos (Falkenberg), ki egy gyönyörű munkát adott ki útjáról angolul. Mi magyarok alig tudunk róla. (Desert Life in Soudan). A Nílus forrás vidékeinek kutatása által híressé vált Schwer Juan Maria kísérője. Nagy, szintén magyar ember, kiről azonban bővebbet nem tudunk. Mind e vidékeken keresztül Zanzibarig jutott Rakovszky, a kairói osztrák-magyar szalma meggyuladt s az egész épületet lángba borította. — Nyitrai csendélet. Braun Móricz sempthei lakos családjába e hó 22-én az esti órákban három betyár vetődött be s borozgatni kezdett. E közben az egyik a belső szobán át a konyhába ment, hol az őt követő szolgára forgópisztolyából több lövést intézett s azt fején s jobb karján megsebesítette. A lövés után a benmaradt két betyár a korcsmárost támadta meg, 15 lövést intézett felé, anélkül, hogy egyik is talált volna. Braunnak sikerült az ablakon át kiugrani. A rablók ezután összeszedvén a talált ingóságokat, távoztak. — Rövid hírek. Farkós bottal ütötte le egy paraszt a sógorát, kivel valami kicsinyes ok miatt összeveszett Koloson. — A budapesti boltőrségegylete ápril 23-án tartja évi közgyűlését. _ — Fővárosi krónika. Ismeretlen öngyilkos. Ma délután 2 órakor az Angyalföldön egy ismeretlen 55—60 évesnek látszó férfi revolverrel szájába lőtt s szörnyet halt. Holttestét estefelé beszállították a Rókushalottas házába. Öngyilkossági kísérlet. Magas György portás a magyar államvasutak pályaudvarán, ma délután lakásán felakasztotta magát mankójára. De idejekorán észrevették és még élt, midőn levágták._____ (Hírek folytatását lásd mellékletünkön.) Sport. Evező sport. Sidney-ben a Victorian Rowing Association elhatározta, hogy a nyáron az Angliában rendezendő nagyobb versenyeken kiküldöttei által részt vesz. Tudomány és irodalom. consulatus tagja, kit a bécsi földr. társ. felolvasásra hitt meg. — A zanzibári partvidéken vadászgatott Kégl István, jelenleg ott van gr. Teleki Samu, ki Stanleyhez akart csatlakozni. Port Natal vidékén az angol lovassereg oltalmában egy trappista sereg térit, melynek egy magyar tagja Fráter József hazánkba is hozott tudósításokat. — Transvaalban él Tajti János, mint vendéglős, utazásának azonban sem irodalmi haszna nem volt. — A zuluk elleni harczban esett el 1879-ben Kohn Dezső hazánkfia. — Dr. Holubot is kiséri egy magyar, névleg: Fekete. A Fokvárost Gregus György sorhajózászlós látogatta meg a »Saida« osztrák-magyar corvetten, szerinte ez unalmas város. Lakói angol, holland, német, maláj. Néger kevés van, azok a belföldre vonultak. A híressé vált német utazó Pogge kíséretében ment Lux Ede Loandából Kimbundába. Útját egy nagy kötetben leírta németül. Jelenleg a kismartoni katonai reáliskola tanára. Libériában dr. Weinek László magyar csillagász járt s igen érdekesen irta le ezt a néger köztársaságot. Ezzel egyszersmind eljutottunk a legnagyobb, legelső magyar afrika-utazóhoz, Magyar Lászlóhoz. — A felolvasó nem ismertetheti utazásait, ez különben is fölösleges, az academia leveleit és munkáit kiadván, azt minden magyarnak hozzáférhetővé tette. Az újabb utazók számtalan új felfedezéssel állnak elő, pedig azok nagy részét már Magyar László felfedezte. Magyarország Magyar Lászlót utazásában nem segíthette, s ő tudásvágyának áldozott akkor, mikor azt a hányatott és nehéz életet választotta, s tudományos munkásságáért elismeréssel adózik neki elsősorban magyar hazánk, másodsorban az egész cosmopolita tudósvilág. A fölolvasást élénken megéljenezte a közönség. Szinház és művészet. — A philharmonikusok hétfőn, április 4-én tartják meg hatodik bérlet-hangversenyüket a következő műsorral: 1. Weber nyitánya»Euryanthe« operához. 2. Stocker István hegedűversenye (D-moll, kézirat, először) zenekar kísérettel előadja Hubay Jenő. 3. Magándarabok Vieux temps és Wieniawszkytól, előadja Huber Jenő. 4. Bruckner Antal VII. siphóniája (E-dúr először). Ezenkívül ápril havában lesz még egy rendkívüli philharmoniai hangverseny, melyben kiválólag ifjabb hazai zeneszerzők műveiből lesz összeállítva a műsor. — Helvey Laura asszony tegnap az »Odette«ben folytatta vendégszereplését Szegeden, az odavaló lapok szerint rendkívüli sikerrel. Minden jelenése után zajos tapsokat aratott, és a szinügyi bizottságtól babérkoszorút kapott. — A bécsi vivóleányok utolsónak hirdetett föllépte »Az udvari bolond« mai előadása iránt oly érdeklődést keltett, hogy a színház egészen megtelt, ami arra indította az igazgatóságot, hogy velük még egy előadásra szerződést kössön. Ez a bucsufellépése a vivóleányoknak szombaton (2-án) lesz a midőn »A mikádó« helyett »Az udvari bolond« kerül színre. — Egy zenekari tag jubilaeuma. Dubez Péter, az operaház zenekarának egyik kiváló tagja, holnap ünnepli huszonötödik évfordulóját annak, hogy a magyar opera szolgálatába lépett. Nyéky intendánssága alatt 1862-ben szerződtették a zenekarba, hol mint első hárfás huszonöt év óta szakadatlanul működik. Hogy költői hangszerét mily bevégzett művészettel kezeli, arról a budapesti közönség sokszor meggyőződhetett az egyes operai előadások alatt is — például a »Lammermoori Lucia«-féle magán hárfa részletben, mely után mindig zajos tapsok hangzanak föl, de a 60-as években Dubez működése nemcsak a zenekarra szorítkozott, hanem több hangversenyt is adott a fővárosban, fényes sikerrel. Utóbb maga nem hangversenyzett többé, de annál nagyobb buzgalmat fejtett ki mint tanár és mint a philharmoniai hangversenyek rendezője. A philharmonikusoknak ma is vezértagja, akit pályatársai osztatlan szeretettel és bizalommal vesznek körül. Úgy halljuk, hogy a derék művész tiszteletére az operaház zenekari tagjai és a fővárosi zenekedvelők jubiláris lakomát rendeznek. Egyesületek és társulatok. — A Szent-István-társulat választmánya, gróf Károlyi Sándor és dr. Steiner Fülöp pápai praelatus elnöklete alatt ma délben ülést tartott. Jelen voltak : gróf Szapáry István, dr. Hornig Károly, Barta Béla, Gervay Mihály, Huszár István, Gerlóczy Károly, Lubrich Ágoston stb. Gróf Károlyi Sándor elnök felhívta a választmány figyelmét a katholikus világ fényes ünnepére, a pápa ötven éves áldozári jubilaeumára. Ez alkalommal magyarországi katholikusok küldöttségét a herczegprímása fogjavezetni Rómába, a szt.István-társulatnak az elnökség vezetése alatt tisztelgő küldöttsége e bizottsághoz fog csatlakozni. Mielőtt azonban ez irányban megtenné indítványát, kívánja a választmány tagjainak esetleges nyilatkozatait. Barta Béla hangsúlyozza, hogy a katholikusok« csak addig erősek, mig jó katholikusok. Őseink — úgymond — jó katholikusok voltak s nemes hazafiságuk ragyogó példái ott diszlenek a történet lapjain. A ki jó katholikus az jó honpolgár is. E kettő nagyon összeillik. Mi tehát őseink példáit utánozzuk, midőn hazánk és az apostoli szék között fennálló ezredéves viszonyt ápoljuk s midőn minden alkalmat felhasználunk arra nézve, hogy hűségünknek kifejezést adjunk. A pápa legutóbbi encyclicájával a magyarokat szivére ölelvén, szivvel-lélekkel várja az elnökség indítványát. Ezután gr. Károlyi Sándor, elnöktársai nevében indítványozza: 1. hogy a Szent István-társulat a pápa jubilaeumában részt vesz, 2. a társulat fiúi szeretete és hűsége zálogául a pápai trónhoz a Péterfillérek kétszeres összegét teszi le, 3. hogy a pápához hódoló feliratot intéz, melynek szerkesztésére dr. Steiner Fülöp alelnököt kéri fel. 4. a társulati elnökség vezetése alatt küldöttséget indít Rómába, mely átadandja a társulati fővédnök s az elnökség által aláirt feliratot. 5. A társulat fennállása óta megjelent összes műveket diszkiadásban a pápának felajánlja. — A választmány az elnökség indítványait nagy lelkesedéssel elfogadta s megbízta az elnökséget, hogy a módozatok felől a herczegprimással érintkezzék. Gróf Károlyi Sándor elnök ezután előadja, hogy a megváltozott alapszabály-függelék a belügyminiszterhez felterjesztetett. Mihelyt az megerősítést nyer, az elnök összehívja a 30-as bizottságot, az irodalmi és tudományos osztály tagjainak összeírása tárgyában. Haydin Károly, mint a gazdasági bizottság előadója, bemutatja a nyomda ügyében jelentését. A társulat 15 nyomdát szólított fel ajánlattételre, — a bizottság az ajánlatokat megvizsgálta s legolcsóbbnak találta az »Athenaeum« egységárait, miért is e nyomdának ajánlatát terjeszti elfogadás végett a választmánynak. A választmány a gazdasági bizottság javaslatát elfogadta. — Hummer Nándor társtitkár benyújtja a társulathoz érkezett hivatalos iratokat. — Néh, Németh, szathmári nagyprépost a társulatnak 100 frtot hagyományozott. Beterjeszti továbbá Bogisich Mihály prépost-plébános »Őseink buzgósága, imák és énekekben« czimü kéziratban levő művét. — A munka a »tud. és irod.« osztályhoz uttasittatott. — Wenczel Antal társ. pénztárnok jelenti, hogy a társulat bevétele 1887. február hóban 8317 frt 20 kr, kiadása 7238 frt 17 kr Volt, a Maradék tehát 1078 frt 13 kr. A társ. ügynökségben elkelt: 6288 frt 23 kr értékű nyomtatvány. — Február hóban a társulat 1 alapitó és 177 rendes taggal szaporodott. — Az elnök a jegyzőkönyv hitelesitésésére gróf Szapáry Istvánt és Horvát Piust kérvén föl, az ülés véget ért. — Cultur-congressus. A közművelődési egyesületeknek Deák Ferencz szobrának leleplezése idején tartandó congressusán, a legjelentékenyebb kérdés előadói tisztségét Károlyi István gr. vállalta el. A kérdés következőleg hangzik: Szükségesnek tartja-e a congressus a különböző nevek alatt ugyanazon czélra, a magyar állameszme megszilárdítására, a nemzeti szellem és műveltség terjesztésére és fokozására törekvő magyar közművelődési egyesületek közt állandó összeköttetést létesíteni ? S ha igen, mi lenne ennek leghelyesebb alakja és szervezete ? — A Széchenyi-társulat alelnöke, Ujfalussy Sándor mint előadó a következő kérdésről értekezik : Szükségesnek tartja-e a congressus a további összejövetelek (congressusok) állandó szervezését? Ha igen, akkor mily időszakban, Budapesten tartassanak-e, vagy felváltva a különböző egyesületek működési területén, vándorgyűlések alakjában. Bánó József a »Magyarországot és népnevelést Sáros megyében terjesztő egyesület« elnöke értekezni fog amaz eszközökről, amelyekkel a culturegyesületek kitűzött czéljaikat leginkább elérni hivatják. Előadóként fognak szerepelni a congressuson még Kenedi Géza dr., Zichy Antal, Kaas Ivor b. és a »Felvidéki magyar közművelődési egyesület.« Megemlítjük végül, hogy az országos magyar iskolaegyesület részéről egy — az összes magyarországi culturegyletek életét magában foglaló — 7 ívnyi testes kötet jelent meg. — A magyar jogászegylet ma este Csemegi Károly elnöklete alatt ülést tartott, amelynek tárgyát dr. Emmer Kornél táblai biró előadása képezte. A franczia törvényszéki elnök jogszolgáltatási hatásköre és egy magyar sürgősségi eljárás tervezete, czímmel. Az értekező, aki Párisban a közvetlenséget és szóbeliséget tanulmányozta, igen érdekes képet nyújtott a párisi igazságügyi palotának »Référé« felirású terméből, amelyben a törvényszéki elnök hetenkint háromszor közvetlenül tárgyal a jogszolgáltatást kereső peres felekkel. Az elnök sokszor egyetlen rendeletével örökre véget vet olyan pörlekedéseknek, amelyek másutt talán évekig húzódnának el. Az elnök közvetlen érintkezik a feljelentő és panaszolt féllel, valóságos eszmecserét folytat velük és e közben hozott rendeletei rendesen mindkét fél megnyugvásával találkoznak. A tárgyalás gyors egymásutánban délelőtt 11-től, délután 3-ig foly és ez idő alatt 50—60 ügy intéztetik el. Az előadó vázolta a »référé« eljárás történeti fejlődését. Ismertette továbbá az elnöki jogszolgáltatás egy másik ágát, amely egyoldalú kérelemre szükségelt határozathozatalban áll, minek a biztosítások, letiltások, zárlatok stb. elrendelése, mielőtt az ellenfél még csak tudomást is vett róla, hogy ellenében bírói segély kéretett. A fél gyakran otthon keresi föl az elnököt, aki írásbelileg rendelkezik ; a fél ezzel még ugyanabban az órában fölkeresi a végrehajtót és nyomban foganatosíttatja az elnök sürgős rendelkezéseit. Még az ülés folyama alatt elszélednek a városban a végrehajtók és szakértők, akik lehetőleg még ugyanabban az ülésben tesznek jelentést kiküldetésükről. Az előadó belebocsátkozott ez intézmény criticai bonczolgatásába. Nálunk az írásbeliségben növekedett gyakorlati jogászok és theoretikusok talán megrémülve tekintenek ez intézményre, mely szerintük megingatja a jogbiztonság alapjait elhamarkodott eljárásával. Az előadó az ily kifogásokat csak a beteges reformiszony kifolyásának tartja. Aki nem tud úszni, fél a víztől, de mikor megtanult úszni, csodálkozik, miért rettegett attól annak előtte. Az intézmény ellenzőivel szemben meggyőzőleg sorolja föl a référé-intézmény sokoldalú előnyeit, mint perirtó természett, a gyors igazságszolgáltatást. Áttér ezután a magyar igazságszolgáltatás ama hiányainak ecsetelésére, amelyek a sürgősségi eljárás hiányában keletkeznek. Nálunk a judicatura semmit sem tett a »veszély« igazolására, ami a jogérzületet aláásó állapot. Nálunk a per elhúzódhatik a végtelenig. Az előadó a magyar sürgősségi eljárás tervezetét már régebben formulázta volt és azt a megboldogult Pauler miniszter elé terjesztette. Az igy elszunnyadt eszmét az előadó mai értekezésével új életre ébresztette, bemutatva a jogászegylet előtt sürgősségi tervezetét, amely összevéve 18 szakaszból áll és elfogadása esetén nagy javulást volna hivatva előidézni jogszolgáltatási viszonyainkban. Az értekezést zajos éljenzéssel fogadták. Csemegi elnök a fölolvasónak élvezetes, tanulmányoz és alapos előadásáért köszönetet szavazott. Ő is óhajtaná, hogy a sürgősségi eljárás az előadó tervezetének alapján léptettetnék életbe. Ezzel az ülés véget ért. A jogászegyletbe újabban tagokul beléptek Bogisich Lajos és Kriszt János törvényszéki elnökök, Székács Ferencz törvényszéki alelnök, Sebestyén curiai biró, Bittó Ernő, Bócz Alajos, Karsa László, Szabó Endre, Reviczky Ambró, Cseke Kálmán, Fenyvessy Arnold, Jovanovits István, Verovácz Gyula, Zsemlye István törvényszéki bírák, Traiber Vincze kir. alügyész stb. — Családi estélyt rendez a VII. ker. »Erzsébetvárosi kör« április hó 2-án. Az estély hangversenynyel és tánczcal lesz egybekötve. A vigalmi bizottság élén Engelbach Alajos, Mátray József, Meister Nándor, Paksy Béla, Harmos Béla, Seidl Ferencz és Keresztes Károly állanak. A hangverseny rendezését Vajdaffy Béla zenetanár vállalta el. Belépőjegy ára 1 frt, ülőhely ára 1 frt 50 kr. A mulatság kezdete este 8 órakor lesz. A polgáriskolai orsz. tanáregyesület április hó 5-én délelőtt 9 órakor tartja közgyűlését a fővárosi IV. ker. (Lipót utca 5 sz.) községi polgári leányiskola helyiségében a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Pénztár nők jelentése. 4. A számvizsgálók jelentése a számadások megvizsgálásáról s a felmentvény megadása. 5. A jövő évi költségek előirányzata. 6. A napirendre felvetett indítványok megvitatása. 7. »A polgári iskolák felügyelete.« Előadó: Balásy Dénes. 8. »Milyen legyen a polgári fiúiskola, hogy a gazdasági, középipar-és középkereskedelmi iskolák igényeinek megfeleljen?« Előadó: Schuch József. 9. A tisztikar (elnök, alelnök, két titkár, pénztárnok, könyvtárnok, 12 helybeli és 6 vidéki választmányi tag) megválasztása. — A »szegény beteg gyermek egyesület* ápril hó 1-én d. u.. 1 órakor az uj városház társalgó termében választmányi ülést tart. — A budapesti (budai) tanító-egylet i. é. ápril hó 2-án szombaton d. u. 5 órakor helyiségeiben (török u. iskola) közgyűlést tart. napirend : 1. Folyó ügyek. 2. Uj pályakérdés kitűzése. 3) A bálrendező bizottság jelentése. 4. Előadás: »A társadalmi bajok és a népiskola.« (Az arad vidéki tanitóegylet mozgalma alkalmából.) Értekezik: Hortobágyi Antal egyl. tag. 5. Felolvasás: »Útirajz Veszprémtől Almádiig.«Értekező : Mihalecz József egyl. tag. — A magyar gazdasszonyok orsz. egylete ápril 3-án (vasárnap) délelőtt fél 12 órakor a Lipót-utczai uj városház II-ik emeleti társalgó termében tartja XXVI-ik rendes közgyűlését. Tárgysorozat: 1. A közgyűlésnek elnöki megnyitása. 2. A választmány évi működésének előterjeszt*-,' ^"BCSolatosan a számvizsgáló bizottság. ' választmánynak tsz. —Auivizsgálo bizottságnak egy évre megválasztásit.