Nemzet, 1887. április (6. évfolyam, 1648-1676. szám)
1887-04-06 / 1653. szám
Ferenceiek-tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A Up szellemi részét illeti minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) küldendők. Keves szám 2 kr. 1653. (95.) szám. . .......... Berencaiek-tere, Athenaeum-épület, földaltal Előfizetési díj: A reggeli és esti kiadós postán egyszerre küldve, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva: 1 hónapra .............. 2 frt 3 hónapra ...................... 6 » 6 hónapra .. ............................... IS > Az esti kiadás postai különküldéseért felülfizetés havonként 35 kr., negyedévenként 1 » Esti kiadás. Budapest, 1887. Szerda, április 6. II. évi folyam. Egyes szám 2 kr. Budapest, április 6. Az angoloknak Birmával folytatott hosszadalmas küzdelmei immár befejezetteknek tekinthetők. Mint ugyanis az angol alsóházban bejelentetett, Felső-Birma néhány még el nem fogott törzsfőnök kivételével teljesen meg van hódítva. A diplomatiai és külpolitikai szintérről soha le nem tűnő egy ptomi kérdésre vonatkozólag londoni sürgönyünk jelentése szerint a porta és Anglia közti tárgyalások kedvező eredményt ígérnek ugyan, de befejezésük még beláthatlan, mert a porta közmondásos temporizáló tacticája ugyancsak érvényesíti magát — hihetőleg franczia befolyás következtében. A bolgár kérdés megoldására különböző tervezetek merülnek fel. Egy angol lap szerint az volna a leghelyesebb megoldás, ha Bulgária és a porta között personal unió jönne létre; egy másik forrás meg azt szeretné, hogy a régensség hívja össze a sobranjét, de a kelet-ruméliai képviselők nélkül. Csakhogy ezt a régensség nem teheti, mert ilyen lépéssel lehetetlenné tenné és lejárná magát Bulgáriában, mivel mélyen sértené a bolgár nemzet egységi törekvéseit. Hogy a bolgárok még ma is szeretettel és ragaszkodással csüngnek Battenberg Sándoron, arra a volt fejedelem születésnapján nyilvánult rokonszenves enuntiatiók újabb bizonyítékokat szolgáltatnak. Viszont Sándor ex-fejedelem is fentartja még az összeköttetéseket a bolgárokkal. BELFÖLD, Budapest, ápril 6. (Az osztrák-magyar román kereskedelmi szerződés.) Mint a »Presse« írja, az osztrák-magyar-román kereskedelmi szerződés sorsa fölött elvben még e hét folyamán dönteni fognak. Az eddigi megbeszéléseknek az az eredményük, hogy jobban fölvilágosították a helyzetet. A román kiküldöttek előterjesztették az állategészségügyi egyezmény tervét, mely ellen az osztrák és a magyar kormány megtették kifogásaikat. A románok ezután közölték a tarifaszerződésben kormányuk által adandó concessiókat, s tudomásul vették, hogy minő engedményeket tesznek a magyar és osztrák kormány a tarifaszerződésben. Ezzel meg volt állapítva, hogy minő eltérések vannak az uj szerződésre nézve mindkét részről, s a további tárgyalások feladatát képezi e különbségeket kiegyenlíteni. E czélra mindkét részről új utasításokat kértek, s Széchenyi Pál gróf kereskedelmi miniszter Bécsbe utazott, hogy a tárgyalásokat egyszerűsítse. A tegnapelőtti és tegnapi nap túlnyomóan bizalmas megbeszélésekkel telt el. Tegnap értekezlet volt Bacquehem osztrák kereskedelmi miniszternél, melyen Széchenyi grófon kívül Falkenhayn gróf földművelési miniszter és Szőgyényi osztályfőnök is jelen volt. A conferentián megállapították, hogy mennyire fogadható el a román kormány által javasolt állategészségügyi egyezmény, azon feltevés mellett, hogy Románia a tarifakérdésben jelentékeny engedményeket fog tenni. Holnap a tárgyalásokat folytatják. Hir szerint a román kormány hajlandó fakivitelünket illetőleg bizonyos engedményeket tenni, de többi czikkeinkre nézve, melyek a Romániába való kivitelnél szerepet játszanak, e hajlandóság meg nincsen. A NEMZET TÁRCZÁJA. Április 6. SPLEEN. — Elbeszélés. — Irta: Gozsda Elek. Mon esprit, corame mes yertébres Inreque ardemment le reprs; Le coeur plein de sanges funebres, Je rais me coucher sur le dós Et me rouler dans vos rideaux O rasraichissantes ténebrss. Baudelaire. Gróf Kanuth István legény palotája Budapest egy félreeső utczájában feküdt, ahová a nyüzsgő élet lüktetése, nyugalmat zavaró lármája nem ért. Mikoriban a palotát építeni akarta, aggodalmas óvatossággal kerülte a széles nagy utczákat, melyekről csak azt tudta, hogy nappal igen kényelmetlen rajtuk végig kocsikázni. Aztán meg az a sok ember, az a sok mindenféle ember! A palota, bizarrságánál fogva nem is illett a kaszárnya házak közé. A régi vártornyok széljében tartott vonalak;az utczára szolgáló előudvar, a nem egy síkba eső, különböző szabású ablakok, mind nagyon elütöttek a józan építkezés szokott formáitól. A kicsi palotában déli tizenkét órakor még mindig lábujjhegyen járt a cselédség. A gróf aludt. A hálószoba vastag pelticbe függönyei le voltak eresztve s a fényesen ragyogó deczemberi nap sugarai nem birtak belopni a sötét szobába egy szikrányi fényt. A báló szoba ajtaja előtt állott, óráját nézve a komornyik. A parancs úgy szólott, hogy a grófot fél egy órakor költsék fel; még öt percz hiányzott, a komornyik ezt az öt perczet várta, s aztán kezét óvatosan rátette a kilincsre és belépett. Nesztelen lépésekkel ment az ablakhoz s félrehúzta a hatalmas függönyt. A komornyik szinte megijedt midőn a gróf ágyát üresen találta. A puha selyem párnák össze voltak gyúrva, a könnyű takaró a földön hevert, az ágy lepedője csupa ráncz volt; az ágy függönyszárnyai közül a fejhez eső le volt szakítva. A komornyik belépett a szomszéd szobába s ott látta a grófot, pompás arany hímzésekkel megrakott mandarin köpenybe burkolva, a mint az ablak mellett ült. A fényes napsugarak reá estek, s élesen megvilágították a ragyogó köpenyt, a gróf bágyadt, sovány arczát, amelyről egy nyugtalan, kínos éj szenvedéseit lehetett leolvasni. — Te vagy János? Hány óra? — kérdezte halkan. — Fél egy. Parancsolja a fürdőt ? — Nem kell János! Minek? — Az orvos úr azt parancsolta, hogy ma az erősebb folyamú villanygépet alkalmazzam, huszonnyolcz foknyi meleg vízben. — Nem kell János. Rosszul aludtam. Öltöztess. Hanem adj előbb egy pohárka cognacot. — Az orvos ur megtiltotta----------— Vagy igaz! Eb! Mindegy, csak add ide. Siess! A gróf fölkelt s türelmetlenül járt föl és alá a szobában. A komornyik behozott egy kis pohárka cognacot, melyet a gróf hirtelen kihörpintett. Szemei néhány másodpercz múlva kigyultak, orczái kissé neki vörösödtek; látszott rajta, hogy a szesz hatása alatt föléledt s jól érzi magát. — Többet használ nekem ez a kis cognac, mint a te keféid és villanygéped langyos vizestül, mindenestül. Most pedig öltöztess! — Milyen ruhát parancsol ? — A kéket add rám ! vagy ne! Jobb lesz a halvány sárga kabát, és hozzá-------azaz, add mégis inkább a magas kék kabátot, vagy-------de mégis inkább a sötét barnát. Mikor jön az orvos ? — Fél kettőkor. Pista már befogott s megy érte. — Add ide a leveleket! A komornyik behozta a leveleket. Összesen négy levél volt. A gróf öltözködés közben bontotta fel őket. Megnézte az aláírásukat s egyet-kettőt átfutott belőlük, miközben közönyös hangon igy szólt: — Majd aztán elmegy Micihez, és adsz neki kétszáz forintot. Meghalt az anyja. Igaz ? — Igen. Tegnap este kétszer is itt volt és nagyon sirt! — Ugyan mit sirat rajta! Fogadjon magának egy másik vén asszonyt. Az is megteszi. Ki az ördög törődik vele, hogy igazi-e ? — mondta a gróf, miközben a tükör elé ült s a szakálát fésülte. Az átöltözködés gyorsan ment. Alig tiz perc alatt készen volt vele. Legtovább bajlódott a virágokkal, melyek egy ezüst tálclán hevertek, mig végre hosszas próbálgatás, szagolgatás után egy vérpiros szegfűben állapodott meg, melyet aztán a gomblyukába tűzött. A gróf, igy felöltözködve a kellemes, szeretetreméltó rové benyomását tette. Könnyedén lépett, s bágyadt, előkelő nézése valami nemét a részvétnek ébresztette föl. Gyöngédnek, törékenynek látszott, mint valami régi, finom velenczei üveg, amihez csak félve mer az ember nyúlni. Aztán volt valami mély, de azért kibékítő melancholia az arczában, a mely büszke nézését szelidebbé tette. Mikor a gróf még egyszer beletekintett a tükörbe, a komornyik halk hangon kérdezte: — Mit mondjak az orvosnak ha kérdi, hogy használtuk-e az uj villanygépet ? — Mit ? A mit akarsz János! Azaz a békesség kedvéért — mondd hogy használtuk az uj keféket is! Bolondság az egész! Nem ér semmit. Semmit! Semmit! A gróf aztán bement dolgozószobájába, leült az íróasztala mellé s elkezdte az újságokat lapozni. Elolvasta a »Gil-Blas« vezérczikkét, mely a grisette szerelemről szólt, mosolygott olvasás közben néhányszor, aztán rábámult könyves szekrényére, elszítt e közben egy czigarettet, a kezébe vett egy régi törvényjavaslatot, olvasott belőle egy-két szakaszt, aztán hirtelen fölugrott s a tükör elé állott és sokáig nézte, tapogatta arczát, homlokát. A komornyik bejelentette az orvost. A gróf láthatólag megörült, midőn a vidám arczú orvos belépett. Elébe sietett, megrázta mind a két kezét, átölelte és mondta: — Csakhogy itt van. Szinte bátrabban merek élni, ha mellettem van. Maradjon nálam reggelire! Ugye marad ? — Nem bánom! Hogy aludt ? — Jól! Azaz rosszul, sehogy! Már magam sem tudom, hogy miként vagyok ! — És a villamos gép ? — Maradjon velem egész nap! Sok mondanivalóm van! Érzem, hogy ez nem jól van igy a hogy van ! — mondta a gróf halkan, kedvetlenül, anélkül hogy az orvosra nézett volna. — De kérem, a gróf ma igen jól van disponálva! Arczszine után azt hinné az ember, hogy legalább is aratott tegnap ! — Eb! A cognac! — Ha jól emlékszem, említettem a grófnak, hogy a cognac árt az idegennek! — Tudom! De látja, inkább fölébreszti bennem az életkedvet, mint az ön villanygépe, langyos vize és dörzskeféi! — És a programm ? A gróf megígérte nekem, hogy szót fogad ? — Nincs nekem már programmom. A komornyik jelentette, hogy a reggeli föl van tálalva. A gróf karon fogta az orvost és bevezette a kis étterembe. Leültek. Csupa ingerlő, buja eledelek voltak föltálalva. Hideg hal, fogoly, osztriga, édes illatú gyümölcs, lágy és kemény tojás, westfáli nyers sonka, libamáj pástétom és aromaticus, halvány aranyszínű tbea, de a gazdag reggeliből a gróf nem élvezhetett semmit. Reggelije két híg tojásból s egy adag jól összeaprított nyers húsból állott. A tojásokat megitta, s a nyers húshoz a borsot, olajt, mustárt maga keverte. Sokáig tartott mig elkészült vele; kereste, ízlelte, ismét tett hozzá valami fűszert, ismét keverte, s aztán jó étvágygyal hozzálátott. Evés közben ivott egy-egy kis pohár bordeauxit. — Ugye doctor úr ? Mi különbség van köztem és egy ragadozó között ? — Mindnyájan szelídített ragadozók vagyunk! Darwinizálódtunk ? A gróf mosolygott és némi árnyalatával a gúnynak, mondta: — Az ősiség nyilatkozik bennem! Nyers bust mégis csak kevesen esznek Európában! — Számlakiegyenlítés az egész. A gróf sokat fogyasztott és fogyaszt; hogy kikerüljük a tönköt, gazdagabb bevételi forráshoz kellett folyamodnunk. Túlérzékeny idegeit, kefékkel, hidegvízzel és villanynyal erősítjük! A gróf harapdálta szája széleit, néhány másodperczig komor merengéssel nézte a nyers húst, s aztán lassan vontatottan mondta: — Az lehetetlen, hogy egy complicált raffineement-nal tönkre tett idegrendszert, ilyen egyszerű szerek helyreállítsanak. Aztán meg nem is ott van a baj! — Hát hol ? A gróf egy ideig mereven nézte az orvost, aztán mosolyogni kezdett, majd a szívére, majd a fejére tette a kezét és mondta: — Itt, meg itt doktorkám! — Ép testben, ép lélek! Egy harmonikusan működő organismusnak egészséges idegrendszere okvetlenül kell, hogy kellemes sensatiókat eredményezzen é s ezen sensatióknak összessége... — Még nem a lélek, s még nem biztosit az élet undora ellen! — A gróf ismét bizalmatlan. Tiz évi rossz gazdálkodást lehetetlen egy fél évi takarékossággal helyreütni. Türelem! A gróf minden dologban nagyon siet! — Jól teszi doktorkám, csak szidjon! Ha szid, bátrabban érzem magam, jobban merek élni! A gróf hangja félénk, tartózkodó volt, s mikor az utolsó szót kimondta, hogy elpalástolja zavarát, hirtelen kiivott egy pohárka vörös bort. — De hiszen a gróf nem beteg! Mindössze az életmódjában esett egy kis változás! — Tudom ! — Annál jobb! Elhallgattak. Kis idő múlva kérdezte az orvos: — Hogy sikerült a tegnapi carroussel ? — Semmi! Sem a férfiak, sem a nők nem tudnak lovagolni. Aztán azok az unalmas arczok, amiket a nők vágtak! Úgy ültek piperéikben a lovakon akár a babák! Megszöktem! — A »Talált gyermekek háza« jelentékeny tőkével szaporodott. Derék asszonyok! — Inkább gondolnának a saját gyermekeikkel! — Azt hiszem elég figyelemmel nevelnek... — Egy európai mandarin osztályt! — vágott az orvos szavába a gróf. Az orvos szellőt csipkedett s hogy más irányt adjon a társalgásnak, kérdezte: — Mit szól a gróf Bertini kisasszony szerződtetéséhez? Úgy hallom, hogy a clubban sokan ellene nyilatkoztak ! Kár , pompásan énekel! — Nem érdekelt az egész vita. Nem egészen kifogástalan tennt, ez az egész, amit föl tudtak hozni ellene, pedig a kis ujjában több picanteriája van, akár két darab Schwertnek akiért az egész club lelkesedik. Én ismerem mind a kettőt. Hihet nekem. — Hiszen én is a Bertini párthoz tartozom! — Nekem mindegy! Túl vagyok már az ilyen csekélységeken! — Én szeretem a művészetet! (Folyt. köv.) Táviratok. London, ápril 6. Alsó ház. Gorst közli a házzal, hogy néhány még el nem fogott törzsfőnök kivételével Felső-Birma teljesen meghódíttatott. Fergusson kijelenti, hogy a Porta és Diamond Wolff között a tárgyalások még folynak és azok kedvező eredményt ígérnek, de csak megközelítőleg sem lehet az időpontot meghatározni, mikor fog Wolff küldetése véget érni, mivel a tárgyalások gyors befejezése sem Wolfftól, sem az angol kormánytól nem függ. Erre következett az ír büntető törvényjavaslat második olvasása. Samuelson határozati javaslatot terjesztett elő, melyben kijelenti, hogy a törvényjavaslat elfogadása a rendetlenséget Izlandban növelni, az Uniót pedig veszélyeztetni fogja, a ház tehát a törvényjavaslatot ne fogadja el. London, ápril 6. Ridgeway ezredes és Barron kapitány holnap Pétervárra utaznak, hogy Afghanistán határának végleges meghatározása czéljából az orosz kormánynyal a tárgyalásokat megindítsák. Sophia, ápr. 6. A félhivatalos »Nesavissima Bulgaria« szólva arról, hogy több lap híre tegnapra mondotta tervezettnek azt, hogy Bulgária királysággá és Battenberg Sándor herczeg annak királyává proclamáltassék, — megjegyzi, hogy a bolgár nép bárminő odaadással és szeretettel viseltessék is Sándor fejedelem iránt, sokkal józanabb, semhogy a törvényes utat elhagyja és Európa rokonszenvét könnyelműen elpocsékolja. Bulgáriát egyébként nem az utczán kell királysággá proclamálni, minthogy erre csupán a nagy sobranje hivatott. Csak ez vethet véget a válságnak, amidőn Európával egyetértve választ fejedelmet. Sophia, ápril 5. Az itteni lakosság és katonaság meg akarta ünnepelni ma is, mint minden évben tette Sándor fejedelem születésnapját. A kormány azonban megakadályozott minden hivatalos ünnepélyességet. De az összes csapattestek és hatóságok üdvözlő táviratokat küldöttek Sándor fejedelemhez s azon reményüknek és óhajtásuknak adtak kifejezést, hogy ismét mint fejedelmüket üdvözölhessék. (»N. Ér. Pr.«) Sophia, ápr. 6. Sándor exfejedelem mai születésnapja csöndben múlt el. Az ünnepély minden utczai demonstrate nélkül, méltó módon folyt le, Sándor fejedelem javára. Az üdvözlő táviratok száma, melyek Bulgáriából Darmstadtba mentek, meghaladja a kétszázat. Az első táviratot a régensség küldötte. A város zászló-diszt öltött. Különösen Panitza őrnagy háza volt szépen földiszitve. Hogy az egykori fejedelem születésnapjának ünneplésében az ellenzék is részt vehessen, a fogságban lévők börtönét a régensség házi fogságra változtatta s ennek folytán ma Karevelov, Nikirov és Rustoff bérkocsikon fedezet alatt lakásaikra szállíttattak a fogházból. — Este banquett volt a katonai casinoban. (»N. W. T.«) Washington, ápr. 6. Bayard államtitkár ma Cleveland elnöknek bemutatta Tavera lovag osztrák-magyar követet. Tavera hangsúlyozta, hogy kellemes feladatának tartja, mindent elkövetni, hogy a barátságos viszony mindkét nemzet között továbbra is fennálljon és még jobban megerősödjék. Cleveland elnök üdvözölvén a követet azon komoly óhajnak adott kifejezést, hogy az Egyesült Államok és Ausztria-Magyarország közti barátság megszilárduljon. Brüsszel, ápril 6. A kamara által a katonai hitelek tárgyalására kiküldött központi bizottság elhatározta, hogy a kormánytól felvilágosítást fog kérni az erődmunkálatok szükségességéről és annak fontosságáról, nemkülönben az összkiadásokról, valamint a belgiumi hadsereg jelenlegi fegyverkezési módjáról. Brüssel, ápril 6. A katonai hitelek tárgyalására kiküldött kamarai bizottság negyven kérdést intéz a hadügyminiszterhez. Frére Orbán különösen a Maas erődítési tervezetet kifogásolta. Bruyn előadó, aki különben a cleriális párthoz tartozik, május közepére készül el jelentésével. (III. Fr. Pr.) Berlin, ápril 6. A német birodalom és Szerbia között 1886. július 8-án az iparminták kölcsönös megvédése tárgyában kötött egyezmény ratificáló okiratai ápril 4-én cseréltettek ki. A szerződés 10 nappal a kicserélés után lép hatályba. New York, ápril 6. Mostnak a fogságból való kiszabadulása alkalmából, az anarchista párt ma nagygyűlést tartott, melyen most kijelentette, hogy a tulajdon ellen oly módon fog továbbra is harczolni, mint azt bezáratása előtt tette. HÍREK. Április 6. — Közjegyzői kamarából. A debreczeni királyi közjegyzői kamara közhírré teszi, hogy Warga László jászberényi királyi közjegyző, folyó évi márczius hó 31-én elhalván, a jászberényi királyi közjegyzői állás üresedésbe jött. — Ügyvédi kamarából. A budapesti ügyvédi kamarába Kerekes Elek (1. IV. Múzeumkörút 5. sz.), dr. Varsányi Gábor (1. Dömsödön), és dr. Weiner Adolf (1. II. Eötvös u. 23. sz. a) ügyvédek folytatólag felvételek : Beöthy Miklós, és Denis Benedek budapesti ügyvédek és kamarai tagok, elhalálozásuk folytán fenti lajstromból kitöröltettek : Beöthy Miklós ügyvédi irodája részére gondnokul: Bernáth Béla, Dents Benedeké részére pedig Szabó János budapesti ügyvéd és kamarai tag neveztetett ki. A szabadkai ügyvédi kamarába dr. Hadzsits Dömjén ügyvéd, Baja székhelylyel felvétetett. A szombathelyi ügyvédi kamarába dr. Bauer József ügyvéd Szombathely székhelylyel felvétetett, és a Dezse Pál ügyvéd ellen, ki lakását időközben Vasvárról Szt.-Gotthárdra a kamara területén belül helyezte át, a szombathelyi kir. törvényszék 2126/85. b. u. sz. vád alá helyező határozata folytán 23/85. fegy. sz. határozattal elrendelt felfüggesztés, a szombathelyi kir. törvényszék 339/87 b. u. sz. jogerős felmentő ítélete folytán megszüntettetett. — Posta, Szatmár megye Alsó-Fernezely községében folyó évi április hó 10-én újonnan felállított postahivatal lép életbe. A Vásár A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Somogy megye területéhez tartozó Babócsa községben az. évi márczius hó 19-ére esett, de elmaradt országos vásár helyett f. évi április hó 18-án pótvásár tartassék, hogy Bács-Bodroghmegye területéhez tartozó Újvidék sz. kir. városban a. f. évi márczius hó 20. és 21-én meg nem tartathatott országos vásár helyett f. évi április hó 17. és 18-án pótvásár legyen. — Személyi hírek. Frigyes főherczeg és Esterházy István gróf főispán visszatértek Pozsonyba. — Lobanov herczeg bécsi orosz nagykövet több heti szabadságáról Pétervárról Bécsbe utazott. — Bedekovich Kálmán horvát miniszter Budapestről Varasdra utazott. — Jäger horvát tartománygyűlési képviselő az eszéki árvaháznak 20,000 frtot adományozott. — M u n i r bej budapesti consul Budapestről Bécsbe utazott. — Egy nap a király életéből. Hogy uralkodónk közönséges időben csak egy napon át menyire el van foglalva, arról a P. Lloydból átvett következő sorok élénken tanúskodnak. Mint rendesen, a múlt szombaton, vagyis ápril 2-án már reggel 6 órakor az uralkodó dolgozó asztala mellett ült. Elolvasott néhány miniszteri jelentést és előterjesztést, ami még az előbbi napról feküdt asztalán s azokat elintézte. Ezután pedig a hírlapokból is olvasott egyet-mást. Ekkor tett jelentést a katonai iroda főnöke, kivel a király hosszabb ideig dolgozott.Közvetlen ezután fogadta a király cabinetiroda igazgatóját, a kivel majdnem, egy óra hosszáig dolgozott. Fogadta még a főudvarmestert, a főkamarást és főlovászmestert, hogy a folyó ügyeket elintézze s aztán fölöltötte díszruháját, hogy az udvari kápolnában fejére tegye Vanutelli bibornoknak a bíboros kalapot. Ez nagy pompával megtartott egyházi szertartás után visszatért a király lakosztályába, hogy kihallgatásokat adjon. Ezután még egy negyedórája maradt, hogy gyorsan megreggelizzen, mert az udvarban már várták a kocsik, hogy a királyt a fogadalmi templomba vigye, ahol az elhalt Liechtenstein herczeg lovassági tábornok fölött tartottak gyász istentiszteletet. 2-től 1/44-ig volt itt a király elfoglalva, az elhalt rokonaival és a kivonult csapatok fölött való szemle tartásával. 1/44-kor a műcsarnokba ment a tavaszi kiállítást megnyitni. Másfél óráig volt itt olyan sűrű néptömegben, — melynek elemei egyenként Bécs társadalmának szine-javát képezik, — hogy gyakran alig tudott járni, néha majd elsodorták, és a »Hogy fog ez végződni?« — czímű kép előtt egy festő neje egyenest rá is taposott az uralkodó lábára. A király majdnem minden képett megnézett, s majdnem minden művész számára volt egy elismerő, biztató szava. Visszatérve a palotába, részt vett 6 órakor egy udvari díszebéden, melyre 24-en voltak hivatalosak. Ebéd után cerclet tartót, beszélgetve a jelenvoltak mindenikével. 1/28 órakor visszavonult dolgozó szobájába, s 10-ig irt és olvasott. Hozzávetőleges számítás szerint a király ez egy napon 120 emberrel beszélt. Megjegyzendő, hogy e nagy tevékenység egyáltalán nem rendkívüli, hanem egészen átlagos, mert ha máskor nincs is annyi külső munka, a katonai és a cabinet-iroda főnökeinek, a főudvarmesternek s minisztereknek előterjesztése és a kihallgatások máskor sokkal több időt szoktak igénybe venni. — Kitüntetés. Ő felsége Gaáli Antal nyugalmazott vámtisztnek, sok évi hi és buzgó szolgálata elismeréséül, az arany érdemkeresztet adományozta. — Uj főispáni titkár. A hivatalos jelenti: Gróf L o g’o t he t i Hugó, Pozsony vármegyei tiszteletbeli aljegyző, a belügyminister által főispáni titkárrá, a ministeri segéd-fogalmazói rangosztályban, kineveztetett, s szolgálattételre Temes vármegye főispánja mellé rendeltetett. — A király szalonkavadászaton. A király őfelsége és Rudolf trónörökös Bécsből tegnap délután szalonkavadászatra indultak, mely az asperni egykori csatamezőn folyt le. A vadászatban részt vett a király és a trónörökös kísérete is. Csupán a király terített le egy szalonkát egy gyönyörű lövéssel, a trónörökösnek és a társaság többi tagjainak azonban nem kedvezett a szerencse. Valóságos szélvihar dühöngött. Este a király és a trónörökös visszatértek Bécsbe. — Baross Gábor Debreczenben. Baross Gábor közlekedési miniszter tudvalevőleg a munkács-beszkidi vasút ünnepélyes megnyitásáról visszafelé utaztában, az egész meghívott társasággal kiszállt Debreczenben s harmadfélórát töltött ott tegnapelőtt. A miniszter debreczeni tartózkodásáról a következőket írja a »Debreczeni Ellenőr« : A minisztert a pályaudvarban Dégenfeld József gr. főispán, Simonffy Imre kir. tanácsos polgármester, Rásó Gyula alispán, Kőrössy Sándor orsz. képviselő, Laky Lajos városi tanácsos várták. A város közönsége nevében a polgármester röviden, melegen üdvözölte, s felajánlotta neki a városba való bejövetelhez a város híres ötös fogatát. A miniszter azonban meg akarván szemlélni a helyi vasút vonalát, egy szintén készen álló külön közúti vonatra ült a társasággal együtt, mely kiment a nagy erdőre s onnan nehány percznyi időzés után ugyancsak a helyi vasúton a Bikába tért, hol szükebb körű ebéd volt. Ebéd alatt csupán Simonffy Imre polgármester mondott a miniszterre rövid pohárköszöntőt. Az ebédnek x/a2 órakor lett vége. A miniszter a város ötös fogatára ült s kihajtatott az indóházhoz, közben megtekinte a színházat is. Az átutazó társaság többi tagjai a helyi vasúton mentek ki. A különvonaton 2 órakor utaztak Budapestre. A miniszter ezúttal járt először Debreczenben, de ígéretet tett, hogy a képviselőház ülésszakának bezárása után ismét meglátogatja Debreczent. A német császár tegnap először kikocsizott; útjában a közönség mindenütt élénken üdvözölte az uralkodót. A császár arczának haloványsága és szenvedő kinézése mutatja, hogy egészségi állapota szorgos kímélést igényel. A császár szíves mosolylyal köszönte meg a közönség üdvözlését. A császár a trónörökös két lányának confirmatiójánál nem volt jelen. A német trónörökös nyakbaja már nagyjában meggyógyult. Polypsa volt, melyet műtéttel távolítottak el. A trónörökös Emsben fog nyaralni. — A czárné egészségi állapotáról nagyon szomorú hírek érkeznek Pétervárról. Udvari körökben általánosan aggódnak, hogy a czárevna egészségére káros befolyást gyakorolt mindaz az izgalom, melyet a legutóbbi merénylet alkalmával ki kellett állania, amidőn férje és fia a trónörökös élete forgott veszedelemben. A czárné ideges szenvedését növeli az, hogy Cumberland Thyra herczegnő, ki tudvalevőleg testvére, olyan szomorú sorsra jutott. A czárné kedélye e sok csapás súlya alatt egészen föl van dúlva. Kraszewski holtteste tegnap délben érkezett Krakkóba. A pályaudvaron a város elöljárósága, az egyetemi ifjúság és nagy néptömeg volt jelen. A koporsót leemelték a vasúti kocsiból és a kegyesrendiek templomába vitték. A holttestet e hó 18-án helyezik el ünnepélyesen a Wawelben. — Királyi kegyelem. Baráth Kálmán honvédhadnagyot, Ludoviceumbeli vivótanárt, aki tudvalevőleg Dessewffy Árpádot párbajban halálosan megsebesítette, e hó 2-án, királyi kegyelem folytán szabadlábra helyezték. Ő felsége tehát az egy évi büntetésből 8 hónapot elengedett. — Vallási türelmetlenség Smyrnában. 1887. évi márczius 20-án — írja levelezőnk — a helybeli g. n. e. bitüek az angol »temperender«-ek imaházát megtámadták az ablakokat betörték és az imaházat is ostromállapotba vették, mig a török csendőrség és katonaság által el nem űzettek. F. hó 27-én az isteni tisztelet ideje alatt csendőrséget rendeltek az imaházhoz, de daczára annak a legalsóbb görög néposztályból származó söpredék az imaház előtt csoportosodott. Erre rendes katonaság is kivonult és szuronynyal kergette szét a népet. A tömeg most a protestáns egyháznak indult, de a török hatóság erről értesülvén, oda is katonaságot küldött, mely a tömeget szétkergette. A nők mindkét imaházból, az angol és amerikai »Ravaszok« által kísértettek haza. — Merénylet a képviselőházban. Párisban tegnap volt az esküdtszéki tárgyalás Baffer szobrász ügyében, ki tudvalevőleg Casse Germain képviselőt a franczia kamara folyosóján késszurásokkal megtámadta. A vádlott politikai phrasisokkal teli beszédet tartott s azt bizonyítgatta, hogy Casse Germain ellen joga volt fellépni. Említésre méltó, hogy Baffier csinálta St.Just szobrát. A tanúként beidézett Casse Germain maga kérte a vádlott felmentését mit az esküdtek meg is tettek. — Nem viszonzott üdvözlés. Párisból távirják. Több lap azt írja, hogy az angol hajók, melyek Victoria angol királyné tiszteletére a cannesi kikötőben horgonyoznak, nem viszonozták a franczia flotta üdvlövéseit. Amaire kérdést tett a föltűnő eset felől, s Edinburgh herczegtől azt a választ nyerte, hogy a hajókon nem volt elég alkalmas ágyú a 21 üdvlövés megtételére. — Gyújtogatás Kőbányán. Ma éjjel 11 óra tájban a kőbányai sörgyár-utczában (ó-hegy) levő s az első magyar részvény-serfőző tulajdonát képező úgynevezett felhúzó (Auszug) mellett fekvő nagy trágyaszalmadomb 5—6 helyen egyszerre kigyuladt és több órai égés után elhamvadt. A trágyadomb mellett levő lakatlan házban Vojtkó Zsuzsánna csavargónőre akadtak, ki ott rejtőzködött. Le is tartóztatták, mert a gyújtogatás gyanúja terheli. A vizsgálatot folytatják.