Nemzet, 1887. május (6. évfolyam, 1677-1706. szám)
1887-05-27 / 1703. szám
intézkedést azt hiszem mindenki örömmel fogadhatja, de elsősorban azok, akik képviselőválasztási ügyekben a Curia bíráskodását nem helyeselték. A curiai bíráskodás ily ügyekben nem csak azért nem volna helyes, mert a mi szenvedélyes vérmérsékletünknél fogva, ha az ítélet nem tetszik, mindjárt készek vagyunk a bírót támadni meg s ezzel a legfőbb bíróságot a politikai harczok tusájába vonni, amint hogy ez ülészakban tényleg meg is történt, hogy a Curia sokkal kevésbé fontos ügyekben név szerint a választó lajstromba való felvétel tárgyában hozott ítéletei miatt a házban nyilvánosan megtámadtatott, hanem a curiai bíráskodás behozatala ily ügyekben azért sem volna helyes mert ez a magyar képviselőháznak egyik legerősebb jogáról való abdicatioját jelentené, márpedig a magyar állameszme szempontjából a képviselőház jogkörének nem annyira megcsorbítására mint inkább fokozatos fejlesztésére van szükség és pedig annál inkább, mert a dualizmusnál fogva a magyar parlament, jogai egy részét úgyis delegationális küldöttségek útján gyakorolja. Hogy ezen kérdésben a képviselőház többségét a párttekintetnél magasabb szempont vezette, ennek tanúságára legyen szabad a függetlenségi párt hivatalos lapjának május 8-iki vezérczikkéből következőket idézni: »Sietünk kijelenteni, hogy az új házszabályok jobbak lesznek, mint voltak a régiek. Nagyobb valószínűséggel fogja elérni a büntetés a viszszaéléseket, mint ahogy eddig történt, s így kevesebb is lesz a visszaélés. Ez határozott érdeme a módosításnak. A ház maga pártférfiakból alakulván, a házon kívül való elemekre kellett volna bízni a bíráskodást. De megjegyezzük azonnal, hogy ez is sok akadálylyal jár. A képviselőház csak nehezen mondhat le arról a jogáról, hogy saját maga bíráskodjék megalakításának törvényszerűsége felett. Alkotmányi szempontból fontos jog ez, melyet nem szabad egy könnyen kezéből kieresztenie. A kormány különben a házszabályok módosításánál tovább kívánt menni és egy javaslatot nyújtott be, a nagyobb választási visszaélések ellenében teendő intézkedésekről; e törvényjavaslat fő célja az volt, hogy azon választókerületek, amelyekben a választás a történt visszaélések folytán megsemmisíttetett, ne részesíttessenek szükségszerűleg azon premiumban, hogy új választás történven a visszaélésekre, különösen pedig a megvesztegetés ismétlésére újabb alkalmuk nyíljék ; — sajnálni lehet, hogy ezen törvényjavaslat törvényerőre nem emelkedett az ellenzék magatartása folytán, de másfelől méltánylást érdemel a kormány azon tapintata, melylyel a régi országgyűlés végén és az új választások küszöbén az összeütközés ezen körét elhárította. A választási visszaélések megszüntetésére különben legtöbbet a pártok maguk tehetnek, mert az egyes jelöltekre legnagyobb nyomást saját pártjaik gyakorolhatnak, és hinni akarjuk, hogy minden pártot át fog hatni az a tudat, hogy erkölcsi súlyában és tekintélyében, meg nem engedett eszközök használata mellett többet veszt, mint amennyit egy pár kierőszakolt szavazatban nyerhet, s hogy mig amott a veszteség bizonyos, emitt az eredmény vajmi bizonytalan és kétes értékű.« .Ki kell emelnem azon örvendetes lendületet, melyet a fővárosi közúti vasutak ügye egyfelől, másfelől pedig a fővárost annak vidékével összekötő helyi érdekű vasutak ügye az utóbbi időkben felmutat. A közúti vasutak fejlődése a főváros egy régi calamitásán, a megfelelő közlekedési eszközök hiányalesz hivatva segíteni; kivált ha minden tényező közrehat arra, hogy e kérdések gyors megoldást nyerjenek. Tudjuk, hogy a fővárosi szervezet már magában véve nehézkessé teszi az ügymenetet s ily kérdések megoldására hátráltatólag hat; de tudhatjuk azt is, amit gr. Széchenyi István mondott, hogy »kézfogás, vállvetés és bölcseség által nincs oly szövevényes körülmény és viszony, mely közt üdülni ne lehetne.« A főváros fejlődésére nem kisebb hatással lesznek a Budapest-vidéki helyi érdekű vasutak is. — A főváros élelmezési és munkáslakási viszonyainak javítása érdekében sok intézkedésre lesz szükség, de ezek közül nézetem szerint egy sem lesz hatásosabb, mint az, ha az ez irányban megindult mozgalom folytattatik, s Budapest egész vidéke vicinális vasutakkal a szó szoros értelmében be lesz hálózva, s a futó homok helyét mindenütt kertek váltandják fel. Ezen czél lebegett a kormány szeme előtt is akkor, midőn a soroksári, czinkotai, szentlőrinczi és szentendrei helyi érdekű vasutak engedélyezésénél nemcsak az élelmiszereknek jelentékeny árszabási kedvezmények biztosíttattak, hanem a fővárosban foglalkozó, de a tervezett vasutak mentén fekvő telepekben és falvakban lakó munkások részére 40°0, a bejáró tanulók részére pedig 331/s°/s ármérséklés állapíttatott meg, s ezenfelül a munkások szállítására a rendes vonatokon kívül külön vonatjáratok köttettek ki. Ha már a vasutakról szólok, nem hallgathatok a fővonalakról sem, melyeket az állam nagy áldozatokkal Budapesten összpontosított. Ez intézkedés jelentősége igazi arányaiban csak a közeli jövőben fog feltűnni, midőn előbb Salonikival, majd pedig Konstantinápolylyal is a direct forgalmi összeköttetés helyre lesz állítva. Én már régebben utaltam arra, hogy e részben mi a teendőnk, s igen örvendek, hogy napról napra emelkednek hangok, melyek a közfigyelmet ez irányba terelik. De megvallom — bármenynyire méltányoljam is azon kívánságot, hogy Budapestet az idegenek előtt vonzóvá és ismerté kell tenni, — első és legfőbb teendőnek mégis azt tartom, hogy a jelzett keleti csatlakozásokkal szemben Budapest, a főleg rajzi és forgalmi viszonyaival fogva e várost méltán megillető helyzetet a világkereskedelemben tényleg el is foglalja , s a kelet és nyugat közti kereskedelem összekötő kapcsát képezze. Erre hatni vannak eszközök az állam kezében, kisebb arányban bár, de vannak ilyenek a főváros közönsége kezében is; de legtöbbet tehetünk e részben mi magunk, kereskedőink és iparosaink, ha a helyzetet nemcsak megértik, hanem ezen ritka alkalmat, melyet elhalasztani igen könnyű, de visszaidézni vajmi nehéz — saját jól felfogott érdekükben, mely az ország és a főváros érdekével összevág, felhasználni sietnek. A fővárosról most különböző hangokat hallunk; egyfelől azt mondják, hogy hanyatlik az ország s ezzel szemben a főváros virágzása csak mesterkélt s az ország többi részeinek rovására történik; másfelől szemrehányást tesznek a főváros közönségének, hogy nem sorakozik az ellenzéki lobogó alá, mely iránt a kormány oly mostoha magatartást tanúsított. Nem veszik észre, hogy az egyik állítás lerontja a másikat. Megvallom azt tartanám természetellenesnek, ha Budapest arról, amit érte a törvényhozás s annak kifolyását képező kormány tett, valaha megfeledkezni tudna. Ami pedig az ország és a főváros érdekének szembeállítását illeti, erre csak annyit mondok, hogy egy oly országban, mint a mienk, ahol nyelvre, felekezetre s társadalmi osztályokra nézve annyira eltérők és szétágazók viszonyok, a magyar államot elképzelni sem lehet anélkül, hogy annak egy a külföld előtt is imponáló, a belföldi erőket pedig egybegyűjtő központja ne legyen; s e központ természete most nem az, hogy minden erőt absorbeál és a maga részére önzőn lefoglal; de sőt ellenkezőleg az, hogy az itt koncentrált erők az egyesülés folytán, hatványozott hatályukat az egész nemzettel egyaránt éreztetik. Sem az nem áll, hogy a főváros virágzása mesterkélt volna, sem pedig az, hogy az ország többi részei elhanyagoltatnának. Az első nem áll azért, mert városokat mesterségesen galvanisalni csak rövid időre lehet s a visszaesés annál rohamosabb szokott lenni. Budapest fejlődése pedig állandó és természetes emelkedést mutat, s évről-évre többet nyújt, mint a mennyit ígér. A második állítás sem állhat meg, mert a főváros virágzása az egész nemzet emelkedésének leghívebb tükre: — nemzet és főváros ugyanis együtt emelkedik és együtt sülyed; — ahol a szív szabályosan ver, ott a nemzettest többi szervei sem lehetnek betegek. Iparkodtam rövid vonásokban vázolni a lefolyt ülésszakot; felsoroltam működésünk részleteit; ami pedig a politika általános irányát illeti, csekély erőmhöz mérten ugyan, de támogattam a fennálló kormányt. Támogattam pedig azért, mert az, a kormányzat irányát, tekintve a magyar állameszmét ki és befelé elég erélylyel tudta képviselni, s mert neki köszönhetni elsősorban azt is, hogy a mindenütt észlelhető reactionárius áramlatok közt Magyarország még mindig a liberalizmus egyik erős fészke. Minél nehezebbek az idők, annál erősebb kézben kell, hogy legyen a kormány gyeplője. A béke ugyan, úgy látszik, egy időre biztosítva van, de ki tagadhatná, hogy mi nemcsak, a külpolitikát, de közgazdasági viszonyainkat tekintve is, egy fegyveres béke nehéz korszakát éljük, melynek esélyei kiszámíthatlanok. Ezen bizonytalan esélyekkel szemben legtöbb biztosítékot nyújt a nemzetnek a kormányzat erélye és stabilitása. Szélvészes időben a hajó vezetését kipróbált kezekből kivenni akarni, annyi volna mint kockáztatni magát a hajót. Veszni indult népek hasonlanak meg és kapkodnak a »nem szeretem« napokban: az oly faj, melyben még életerő van, a veszélylyel együtt nő s ha megtalálta és felismerte, meg is becsüli embereit. Ezzel befejezem beszédemet. Változhat a szerep, melyet betöltök; változhat a tér is, melyen működöm, de változhatlan lesz bennem azon érzés, hogy a közügyet szolgálni minden téren kell és lehet is. Ez egy önkéntes adó, mely alól becsülettel nem vonhatja ki magát senki, és én sem fogom magamat ez alól kivonni akarni. De nem fog változni önök iránt való hálás elismerésem sem. Önök engem innen, hol a bölcsőtől kezdve ismernek, e helyről, hova engem minden emlék köt, két ízben küldtek a törvényhozó testületbe, hogy ott az ország fővárosát s abban önöket képviseljem. Két ízben részeltettek a legnagyobb kitüntetésben, melyet egy szabad ország polgára a másiknak adhat. És itt meg nem állapodva, egész képviselői működésem alatt szellemileg tanácsaikkal, erkölcsileg pedig támogatásukkal istápoltak mindenkor s ha ítélni kellett, a barátság szemüvegén keresztül ítéltek meg engemet. Mint minden solid kereskedő tenni szokta, úgy én is megcsináltam képviselői működésemről a zárlatot és — bár adjak ki kezemből fegyvert önmagam ellen — nem habozom bevallani, hogy akárhogy számítsak, én önöknek adósa maradtam, de mindig büszke lehetek azokra, kiknek lekötelezve vagyok. (Hosszas élénk helyeslés.) Kollár Lajos megjegyzi, hogy Darányiban a választók a legkisebb mértékben sem csalódtak, s ha megcsinálják a mérleget, akkor az Darányi javára üt ki. Amit Darányi tett, az sokkal több volt, mint amint szerénységében megígérni mert. De sőt többet tett, mint amennyit képviselőtől egyátalán várni lehet. (ügy van!) A közművelődési egylet dolgában is kitűnő szolgálatokat tett. Az öt éves mandátum ügyében előkelő módon működött közre. A szabadelvű pártnak Darányi egyik kitűnő tagja, s nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a kormány megerősíttessék, s működését a haza javára teljes erővel fordíthassa. (Élénk helyeslés.) Kifejti, hogy a polgárság szívesen áldoz, mert tudja, hogy áldozatai elfecsérelve nincsenek, de ez csak úgy lehetséges, hogy Darányi iránt föltétlen bizalommal viseltetnek. (Zajos éljenzés.) Ezért nem lehet szó sem arról, hogy ebben a kerületben másnak csak a neve is említtessék, s e kerület csak kis mértékét rójja le hálájának, a midőn Darányit egyhangúlag ismét megválasztja. (Zajos éljenzés.) Darányi működésének értékét fölöttébb emeli az a sűrü érintkezés, melyben ő választóival áll. Ezt a jó szokását őrizze meg továbbra is. Másrészt föltétlen az a bizodalom azért, mert ő független anyagilag, és független úgy, hogy meggyőződését semmi recompensativért el nem adja. (Zajos helyeslés.) Mert aki maga megszokta az adósságcsinálást, az az államnak is könnyen csinál adósságot. (Zajos helyeslés.) Amilyen egyhangúlag nyújtották ezelőtt három évvel a lobogót Darányinak, olyan őszinte köszönettel veszik azt most tőle vissza. S most ép úgy mint akkor jelszavunk: Éljen Darányi Ignácz ! (Hosszas zajos éljenzés.) Dr. Buday József röviden vázolta az elmúlt ülésszak eseményeit, s kifejti, hogy a választókat semmi nagyhangú kürtölés, semmi csábítás a szabadelvű párttól el nem csábíthatta, s az ország ma is méltó, vezérének tartja Tisza Kálmánt. (Zajos éljenzés.) Üdvözli Darányit, mint a szabadelvű párt egyik kiemelkedő tagját. (Zajos éljenzés.) Hunfalvy Pál a választók nevében köszönetet mond Darányinak, hogy három éven át olyan méltóan képviselte akerületet, s megköszöni most mondott beszédét is. (Éljenzés.) Ezzel a gyűlést feloszlatja. A gyűlés ezután értekezletté alakult s megválasztotta elnökökké Paulovits Lászlót, dr. Lutter Nándort és Freyberger Pált, elnökhelyettesnek Andorffy Károly, Brüll Lipót, Mechwart.. András, Rupp Zsigmond, Szmekál József, Heinrich Ödön, Lindtner Imre, Szabó M. Ferencz, Ferenczffy Antal, Schmidt Ferencz, Prokesch Antal, Reischl Károly, Duma György és Schiller György. Jegyzők: dr. Kiss Károly, Kollár Lajos, dr. Göcz József, dr. Buday József, Lengyel Sándor, Virágh Gyula, Laumann József, Fischer József, Bermüller Ferencz,Kozma Gyula, Petsits Márk, Szmik Lajos, Heller Ágost és Strobencz Károly. Megválasztottak továbbá 194 bizottsági tagot. Kollár Lajos javaslatára a kerület jelöltjévé átalános lelkesedés között kikiáltották Darányi Ignáczot, s Lutter Nándor elnöklete alatt bizottságot küldtek ki, hogy erről Darányit értesítsék. Darányit, midőn a terembe érkezett, zajos éljenzéssel fogadták. Paulovits L. a választók nevében üdvözli Darányit, s kéri őt, hogy ne utasítsa vissza polgártársai bizalmát most sem, s fogadja el a képviselőjelöltséget. (Zajos éljenzés.) Darányi Ignácz röviden válaszolt. Kész programmbeszédet mondani, ha a választók úgy kívánják, (Közbekiáltások: Nem kell! Ismerjük tetteit ! Éljen Darányi!) de hangsúlyozza azt, hogy a közügyekből magát kivonnia senkinek sem szabad, hírek. Május 26. — A tavaszi népfelkelő tanfolyam ma ért véget a fővárosban. Tegnap volt mindhárom tanfolyamnak befejező szemléje a vérmezőn,Jelentsik tábornok parancsnoksága alatt. Megjelent a szemlén Fejérváry honvédelmi miniszter,tábornoki egyenruhában, Álgya Sándor százados párán csőrtiszt kíséretében. Úgy a szakasz, mint a századgyakorlatok igen jól sikerültek és a miniszter legnagyobb megelégedésének adott kifejezést. Távozása előtt beszédet intézett a népfölkelő csapatokhoz, többi közt ezeket mondva: »Ha ő felsége — úgymond — szólítani fog bennünket, remélem, mindegyikünk tudni fogja kötelességét. Önöknek ily rövid idő alatt tett előmenetele engem valóban meglepett.« Végül megelégedését fejezte ki Jelenteik tábornoknak, Jankovich, Czibur és Sághy főhadnagyoknak, Wittenberger, Berneczky és Csintalan hadnagyoknak. Ma volt a leszerelés és osztályozás napja, mivel a szakadó eső miatt a Megyerre tervezett harczászati gyakorlat elmaradt. A végzett népfölkelők a legszivélyesebben búcsúztak el tanáraiktól. — József nádor ösztöndíj. A pesti izr. hitközség által József főherczeg, Magyarország nádorispánjának félszázados nádori működése emlékére alkotott ösztöndíjalapból az idén 400 frt kerül kiosztásra. Ez összeg egyenlő arányban két pesti születésű kitűnő szorgalmú és előmenetelő József műegyetemi hallgató közt osztatik meg. A kérvények szeptember 15-ig nyújtandók be a műegyetem rectoránál s az ösztöndíjak november 10-én ítéltetnek oda. — Kossuth és a magyar halászat könyve. Herman Ottó orsz. képviselő tudvalevőleg tegnap Turinba utazott, hogy Kossuth Lajosnak személyesen nyújtsa át »A magyar halászat könyve« czimű nagy művét. A példány, melyet Kossuthnak visz igen érdekes, a mennyiben Herman a színtelen rajzokat színes aquarellekké festette meg, és pedig igazi művészettel. A munka iránt különben Kossuth, ki maga is nagy természetbúvár, oly melegen érdeklődött, hogy azt a természettudományi társulat által ivenkint küldette meg magának. Épen ez a körülmény indította Herman Ottót is arra, hogy személyesen kedveskedjék művével nagy hazánkfiának. — Árvíz. A Temes és a Béga vize a tegnapi folyamán jelentékenyen apadt s az árvízveszély azon a vidéken megszűntnek tekinthető. Csákovánál azonban 5000 holdat elöntött a viz. Pógyer, Gád, Ürményháza és Dolács községek viz alatt állanak. — Biharmegyében Vaskoh vidékén is nagy pusztításokat tett az árvíz, a Fekete Körös több hidat elmosott s a közlekedés hosszú időre teljesen megakadt. A Berettyó völgyében is sok kárt szenvedtek a községek s ezek között különösen Szent-Jobb, Poklostelek, Csoholy és Farnos. — A Wieser féle katonai affaire ügyében a »Pester Lloyd« egy munkatársa fölkereste Wieser főhadnagyot, ki határozottan tagadta, hogy mondta volna a neki insinuált sértő szókat: »Wer spricht hier betyarisch?« — »Tiszti becsületszavamra mondom — igy szólt Wieser — hogy nem emlékszem, hogy a nekem tulajdonított szavakat mondtam volna. — Továbbá Tegze tartalékos hadnagy, tegnap este Grod ezredes előtt úgy nyilatkozott, hogy ő nem intézte azon szavakat Wieser főhadnagyhoz, melyeket neki tulajdonítanak. Amint ebből láthatni tehát, az egész »affaire« egyszerűen nemlétezőnek tekinthető. — Az egyetemi ifjúságnak ebben az ügyben ma este 7 órára tervezett értekezlete elmaradt. — Sikkasztások. A győri városi árvapénztár pénztárnoka Szánthó Lajos, állítólag tizenhatezer forintot elsikkasztott, sőt mint a vizsgálat kiderítette, az alapítványi pénztárból is hiányzik 4700 frt. A sikkasztások fölfedezése folytán Horváth Ferencz városi házi pénztáros öngyilkossá lett; a főispán Batthyány Lajos gróf pedig felfüggesztette Haeffner Ernő főszámvevőt, Zánthó Lajos pénztárnokot, Fügi Ferencz gyámpénztári ellenőrt, Schädel József alszámvevőt s Kolbe Lőrincz házi pénztári ellenőrt; ezenkívül fegyelmi vizsgálatot kértek maguk ellen Lacza Ferencz polgármester és Kozics László helyettes polgármester. — A sz. osztr.-magy. államvasuttársaság igazgatósága közhírré teszi, hogy Jablonicza és Mehádia állomások között a vasúti töltésnek Belareka patak által történt alámosása folytán keletkezett forgalmi akadály f. hó 24-én már annyira elháríttatott, hogy e naptól kezdve a személyszállítás minden további átszállás nélkül történhetett meg, és f. hó 26-tól kezdve a teherforgalom is ismét akadálytalanul eszközlendő lett volna. A 25-ről 26-ra hajló éjjelen azonban tartós eső állott be, miáltal a helyzet a töltéscsuszamlás helyén annyira rosszabbra fordult, hogy f. hó 26-tól kezdve a személyszállítás ismét csak átszállással fog megtörténni, a teherforgalom pedig e vonalon továbbra is beszüntetve marad, tehát ő elfogadja a jelöltséget. De biztosítja polgártársait, hogy bárminő viszonyok között is az ő barátsága, szeretete és ragaszkodása a kerület iránt megváltozni és oly kevéssé fog, mint törekvése minden irányban szolgálni a haza ügyét. (Zajos éljenzés.) Paulovits László nehány szóval mondott ismét köszönetet Darányinak, mire az értekezlet véget ért. Tudomány és irodalom. — Az academia levéltára. Az academia kézirattárának rendezése közben, a lefolyt évben több igen becses okmány került napfényre. A Bossányi levéltár folytatólagos rendezése alkalmával találtak több kisebb nagyobb brochuret, egy pár nyomtatott könyvet, melyeket a könyvtárba tettek át; érdekes 1848—49-ki proclamatiókat, szomorú jelentéseket, egy kötet eredeti levelezést az 1787—92-ki franczia forradalom idejéből, melynek azonban egy közbeeső füzetét, fájdalom nem találták meg. Zsoldos Ignácz büntetőügyi gyűjteménye rendeztetett s alakult belőle több ivrétü és negyedrétü kötet. A történelmi szak gyarapodott ivrétben 30 kötettel, negyedrétben 18 kötettel; a levelezések szaka ivrétben 2 s negyedrétben 6 kötettel; a jogtani szak a Bossányi levéltárból 9 ivrétü kötettel, a könyvészet néhai Mike Sándor történelmi, földrajzi, geneologiai, birtoki és administrativ gyűjteményével 25 kötetben; a vegyesek szaka 8 ivrétü kötettel. Ajándékul jött a kézirattárba gróf Hadik András könyveinek jegyzéke 1787-ből; névtelentől régi római családi pénzek betűrendes jegyzéke s a punjabi »Aujuman-i Punjab« czimü tudományos intézetnek a magyar tudományos académiához intézett s Leitner Gusztáv hazánkfia érdemeinek elismerését tárgyazó pergamen oklevele angol nyelven. A kézirattárt ez évben 230-an látogatták s több kevesebb kötet, füzet vagy egyes darabból álló kéziratot használtak. Lampel Róbert bizományában megjelent: A mathematika a positiv philosophia rendszerében. Irta dr. Ormay Lajos, főgymnasiumi tanár. A 69 oldalra terjedő értekezés külön lenyomat a »Magyar philosophiai szemlé«-ből. Ára 50 krajczár. — Beszélyek és apróságok. Irta Gyarmathy Zsigáné. Budapest 1887. Hornyánszky Viktor könyvnyomdája. Az ismert nevűirónő ebben a kötetében is a vidéki középosztály életét festi nagy előszeretettel vagy a családi tűzhely mellől mutat be sok közvetlenséggel és elevenen rajzolt képeket. Legjobban sikerülnek neki a rövidebb rajzok (»Az én kis fiam«, »A kamasz«), melyekben úgyszólván, csakis megfigyeléseinek élénkségével s előadásának keresetlen bájával hat az olvasóra. Hosszabb elbeszélése kettő van a kötetnek: »Az írónő leánya«, s »Büszke Zsófi«. Az elsőben nem egyszer jól alkalmazza a satyricus vonásokat; az utóbbi érzelmes dráma a népéletből, gondosan és szeretettel tanulmányozott alakokkal. Találunk a kötet végén kalotaszegi tárczákat is, melyeknek a sajátságos helyi színezet kölcsönöz érdekességet. A »Beszélyek és apróságok« folytonos forrongásban mutatják Gyarmathy Zsigáné tehetségét, ízlése szemlátomást finomodik; előadása, irálya minden újabb művében tartalmasabb. A díszes kiállítású kötet ára 2 frt. ................................... ■■ ■ ■ .... ---- Sport. A nagyváradi lóverseny ügyében a lóversenyrendező szűkebb körű hetes bizottság tegnap Nagyváradon Tisza István lakásán s ennek elnöklete alatt ülést tartott. Az értekezleten elhatároztatott, hogy a lóverseny szept. 9. és 10-én fog megtartatni. Törvényszéki csarnok. A kir. curián a pünkösdi ünnepek utáni héten a tanácsülések nem a keddi, hanem a szerdai napon veszik kezdetüket. A nagykátai zavargások ügyében ma hirdette ki az ítéletet Gróffy Sándor, a pestvidéki törvényszék helyettes elnöke. A büntetések a 14 napi és 2 évi börtön között váltakoznak. Az elítéltek névsora, a büntetés fokozata szerint, a következő: Czakó András 2 évi börtön, Gulyás István 1 év és 6 hó, Hajdú Pál, Nyeznyik Antal és Ördög Tóth István 1—1 év, Kármán Pál 9 hó, Kocsi Péter 7 hó, Szilágyi Mihály, Molnár Gábor, Gulyás István 6 — 6 hó, Botka Sándor, Bodócs Mihály, Fehér János és Horváth Ferencz 3—3 hó Kovács Sándor, Fábián István, Farsang József, Bodócs Illés és Kovács Pálné 14—14 nap. A többi vádlott fölmentetett. A védőügyvéd mindannyi elítélt nevében föllebbezést jelentett be; az ügyész Ördög Tóth Istvánra, Szilágyi Mihályra, Kocsi Péterre, Czakó Andrásra, Molnár Gáborra, Hajdú Pálra, Nyezsnyik Antalra és Kármán Pálra a súlyosbítás tekintetéből felebbezett, a fölmentett Gábor Istvánnénál pedig a bűnösségre vonatkozólag is. Párbajügy. A Kozma-Várady párbajügyet ma tárgyalta a kir. Curia I. büntető tanácsa. Az elsőbiróság, Kozma Józsefet két évi államfogházra ítélte, a kir. tábla e büntetést egy évre szállította le s a kir. Curia (előadó Barthodeiszky biró) a másodbirósági ítéletet helybenhagyta. KÖZGAZDASÁG. Közlemények. Uj díjszabás. A szállítási adó felemlése folytán a m. kir. államvasutak kezelésében álló arad-temesvári vasút személyi podgyász díjszabásához f. é. június hó 1-ével az I. pótlék lép életbe. Ezen pótlék példányai a m. kir. államvasutak díjszabási osztályában kaphatók. Az országos kiállítás tanulságainak értékesítése tárgyában az országos iparegyesület már megkezdte működését. Az igazgató és titkár által előkészített anyag közelebb kerül a szakosztályok tárgyalása alá. Az első ülést e tárgyban a gyáripari szakosztály holnap, pénteken d. u. 5 órakor fogja tartani. A soproni légszeszvilágítási red«ény»árciia» mint soproni levelezőnk jelenti — ma tartotta lovag Flandorfer Ignácz elnöklete alatt évi közgyűlését A lefolyt üzleti év frt. 27,581.86 tiszta nyereséget eredményezett, melyből részvényenkénti frt. 25. — (azaz 121/2°/0) osztaléknak elosztása lett elhatározva. Elhatároztatott továbbá az eddigi gázárak tetemes leszállítása, mely határozat a soproni iparosok körében a legkedvezőbb benyomást tette. A szab. osztrák-magyar államvasuttársulat kimutatása az 1887. évi 20-ik heti bevételekről. Ömmzem vonalak átlagos üzleti hossza 1886-ban 2451 1887-ben 2883. Vásári értesítés. Budapesti marhavásár. A folyó hó 26-án megtartott heti marhavásárra fölhajtatott 2462 db nagy- és 1419 db aprómarha. Ebből eladatott 69 db bika dbja 80—225 írtig, 1361 db ökör párja 180—320 írtig, 890 darab vágó tehén párja 120—240 írtig, — fejős tehén darabja 80—210 forintig, 142 darab bivaly párja 140—225 írtig, 1155 db borjú darabja 10.50—26.50 írtig, 255 db bárány párja 3.50 írttól 6 írtig. — Húsárak: ökörhús 45—51 írtig, tehénhús 42—46 írtig, borjúhús---------írtig, bivalyhús 38—43 forintig, mind 100 kilogrammonkint. Lóvásári értesítés. E hó 26-án felhajtatott 538 drb ló. Ebből eladatott 84 drb uj lólevél mellett és 98 db átíratással; bécsi vágóra jött 25 db; lefoglaltatott — db. Fizettetett: könnyű kocsi lovakért 70— 140 írtig; nehezebbekért 130—200 írtig; bécsi vágóra valókért 15—40 frtig darabonként. Szállított Bevételek —■■■ ■■ | — Különbség |(|) utasok áruk 1887-ben 1886-ban száma | tonnabirtokban (adópótlék nélkül) május 14-től május 20. 106308 91933 5815.l 5,746- -f * 083 jan. 1-től május 113-ig 1559235 1856071 107727.8 105 66^9 + 216101 Havi helyesbítés a tényleges eredmény szerint...................... — — — — — Összesen .......... 1665543 194SJC4 11354349 11134157 + 220192 Budapesti áru- és értéktőzsde. Május 26. Gabonaüzlet.(Délutáni tőzsde.) A gaboatőzsdén a délutáni forgalomban a jegyzések a következők : Búza őszre 8.07—8.08, máj.—júniusra —.— —, írton. Tengeri 1887. május—júniusra 5.50—5.52, tengeri július—augusztusra —.—, zab őszre 5.91— 5.93 forinton. Értéküzlet. (U tó tő zs de.) Az utótőzsde átmenetileg gyenge volt, de végül szilárdul zárult. Osztrák hitelrészvény 281.80-ról 282.10-re emelkedett, azután 281.60-ra csökkent, magyar hitelrészvény 285.50, magyar aranyjáradék 102.30-ról 102.35-re javult, végül 102.25-re esett, magyar papírjáradék 87.90. Délután 2 óra 30 perckor zárulnak: Osztrák hitelrészvény 281.70. — Magyar hitelbank részvény —.—. — Magyar aranyjáradék 102.25. — Magyar papírjáradék 87.90. — Leszámitolóbank —.—. Jelzáloghitelbank —.—. (Esti tőzsde.) Az esti tőzsdén nem volt változás, a forgalom csekély. Osztr. hitelrészvény 281.75, magyar aranyjáradék 102.20 és 102.221/7 közt ingadozott, magyar papirjáradék 87.921/2, leszámitolóbank 93.25. Délután 5 órakor zárulnak: Osztrák hitelrészv. 281.70. Magyar hitelrészv. 285.50. Magyar aranyjáradék 102.20. Magyar papirjáradék 87.921/a-Leszámitolóbank—.—. Jelzálogbank —.— Hígikt tér. (E rovat alatt közlöiteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerk.) Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. 1887. május 26. Az üzlet változatlan. Magyar urasági öreg nehéz 47.-----49.— frtig magyar urasági fiatal nehéz 50.----50.50 Írtig, magyar urasági fiatal közép 50.-----51.— frtig, magyar urasági fiatal könnyű 50.50—51.— frtig, magyar szedett nehéz 47.-----49.— frtig, magyar szedett közép 49.-----50.— frtig, magyar szedett könnyű 49.-----50.— frtig, romániai bakonyi átmeneti nehéz —.-------.— frtig, romániai bakonyi átmeneti közép —.-------.— frtig, romániai bakonyi átmeneti könnyű —.-------.— frtig, romániai átmeneti eredeti nehéz —.-------.— frtig, romániai átmeneti eredeti közép —.--------.— frtig, szerbiai átmeneti nehéz 49.-----49.50. forintig, szerbiai átmeneti közép 49.-----49.50 frtig, szerbiai átmeneti könnyű 49.-----49.50 frtig, hizó a vasútról mázsáivá —.--------.— frtig, hízó 1 éves élősúlyban 44.-----46.— frtig, hizó két éves élősúlyban (makkos) —.--------.— frtig, öreg makkos sertés élősúlyban, 46»/» levonással —.--------.— forintig. Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 kilós 1%-os levonással métermázsánkint értendők. Sertéslétszám — készlet május 24-én 100419 db, máj. 25-én felhajtatott 1613 db, elszállittatott 1041 db, maradt készletben 100991 db. N A P T A R. Péntek, május 27. Nap kél 4 ó. 11 p., nyug. 7 ó. 43 p. — Hold kél 8 ó. 13 p. reg., nyug. 11 ó. 36 p. este. Rom. kath.: Paz. Magdolna. — Prot.: Luczián. — Görögorosz . (május 15.) Pákom. — Zsidó . (sivan 4.) Belügyminiszter fogad déli 12—1-ig. Közmunka- és közlekedésügyi miniszter fogad d. u. 23-ig. Az orsz. erkölcsnemesítő egylet ülése d. u. 5 órakor a képviselőház társalgótermében. A fővárosi középitési bizottság ülése d. u. 5 órakor (új városháza.) Az országos iparegyesület gyáripari szakosztályának ülése d. u. 5 órakor. Ipolyi kiállítás a műcsarnokban. (Andrássy út 69.) d. e. 9— d. u. 6-ig. Belépti díj 30 kr. Kereskedelmi múzeum a városligeti iparcsarnokban d. e. 10—12 és d. u. 3—6-ig. Országos képtár az academia palotájában, nyitva van d. e. 9—1-ig. Vörös kereszt-egylet Erzsébet-kórháza Budán, megtekinthető d. e. 10-től fél 12-ig. Nemzeti múzeum régiségtár d. e. 9— d. u. 1-ig. Orsz. tanszermúzeum a budai állami tanítóképezde épületében d. e. 9—12-ig és d. u. 3—6. A magy. kir. technológiai iparmúzeum (Kerepesi-ut 9. Beleznay-kert) nyitva van délelőtt 9—1-ig, délután 3—5-ig. Egyetemi füvészkert az üllői után d. e. 8—12-ig és d. u. 2-6. Academiai könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. e. 10—12-ig és d. u. 4—8-ig. Múzeumi könyvtár d. e. 9— d. u. 1-ig. A magyar orsz. panoráma, (Városliget, volt kiállítási terület) reggeli 9 órától esti 10 óráig. (A „Commune“ csatái Párisban czimü látványosság.) Állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 30 kr. Svábhegyre fogaskerekű vasút indul félóránkint; az Eötvös villában czigányzene. Margitsziget. Gőzhajók félóránként. — Jó czigányzene naponkint; csütörtök, szombat és vasárnap d. u. katonazenekari hangverseny. Színházak. Budapest, péntek, 1887. május 27-én. NEMZETI SZÍNHÁZ. Évi bér. 137. Havi bér. 25. Uj betanulással először : Házassági 3 parancs. Eredeti vigjáték 3 felvonásban. Irta: Szigligeti. Személyek: Sürgéi Horváth Ottilia, neje Hegyesi M. Viola, ellenőr Gyenes Victoria, neje Helvey L. Pereginé Szathmáry L.-né András Sántha Cili Vizváriné P-t. ------• Magdolna Lányiné Kezdete 7*/a órakor. Műsor : Szombat, Aranyhalak. Vasárn., A strike. Rendk. lesz. MAGY. KIR. OPERAHÁZ. Zárva. Műsor: Szombat, Ördög Róbert. Vasárnap, Excelsior. Hétfő, Mesterdalnokok. NÉPSZÍNHÁZ. Blaha Lujza assz. mint vendég- Ez idényben utólszor : Királyfogás. Eredeti nagy Operette 3 felv. Irta Csiky G. Zenéjét szerzette Konti József. Személyek : Radzivil herczeg Victor Marx, német Kassai Kopek, muszka Szilágyi Balström, svéd V. Kovács Elóra Blaha L. Almanzor Horváth Lola, leánya Fehér I. Don Bernardo Németh Amadil Ligeti I. Cogollos Újvári Languszka gr.-né M. Csatai Zs. Kezdete 7/9 órakor. Műsor: Szombat, Komédiás herczegnő. Vasárnap, Uff király. FŐVÁROSI SZÍNKÖR. (A Krisztinavárosban.) Idénybérlet 12. szám. A pozsony-temesvári színtársulat által Három feleség s egy férj. Uj franczia bohózat 3 felvonásban. írták: Valabreque és Greuet Dancourt. Francziából fordította: Makó Lajos. Személyek: Dubochard André Makó Dardeubois Baoul Győré Carindol Mezei Master Boxon Boránd André, festő Szirmai Raoul, ügyvéd Gyöngyi Pirouette, jegyző Csabi Baptiszt Szinai Battinet asszony Oláhné Carindol Lénárdné Pigeonette Szabó Ilka Euphemie Lévay Ilon Victoria Boxon Kertész M. Juliette Carindol Kalmár P. Frangoise Lászi Etel kezdete 7 órakor. Főszerkesztő : Tócsa,ILMIor. Felelős szerkesztő : “Visi Imre. 50.000 forintra rúg a Kincsem-sorsjáték főnyereménye, melynek még ezenkívül 4874 nyereménye van s ez által rendkívül kedvező nyereménykilátást nyújt, miért is nem mulaszthatjuk el a t. olvasók becses figyelmét e sorsjátékra különösen felhívni. 607