Nemzet, 1887. június (6. évfolyam, 1707-1736. szám)
1887-06-18 / 1724. szám
100 házból szórtak feléje valóságos virágesőt. A képviselő kocsiján ismét az a szép selyemzászló lobogott, melyet 3 évvel ezelőtt, hasonló alkalommal kapott a budai hölgyek részéről. A menet így folytonos ovátiók között vonult Darányi Ignácz lakására, ahova mintegy 150 választó felkísérte szeretett képviselőjét, Darányi Ignácz meghatva mondott újabb köszönetet polgártársainak, s éltette választóit, különösen pedig választói közül Hunfalvy Jánost,Ivánka Imrét,Paulovits Lászlót, Ribáry Józsefet, úgyis mint a legidősbeket, de úgy is mint érdemekben legkiválóbbakat. Ezek nevében ismét Ribáry József köszönte a képviselőt, megjegyezve, hogy ha ők a legöregebbek is, azért ha szeretett képviselőjük ügyében munkálkodnak, csak olyan lelkesedést és erőt éreznek, mint a legfiatalabbak. Szabó Ferencz szívélyes szavai után Ivánka Imre üdvözölte az új képviselőt. Darányi a politikusok ifjabb újabb generátiójához tartozik, ahhoz a gárdához, mely öntudatosan és törhetetlen munkássága erejével és erélyével támogatja azt a kormányt, mely fáradhatatlanul munkálkodik egyetlen czéljának elérésére, a haza javára. Ahoz az ifjú gárdához tartozik, melynek vállaira ők, a fáradó öregek bízvást és megnyugvással látják áthárulni a haza iránti kötelességek terheit, mert e vállak elég erősek, magasztos feladatuk elviselésére. E közben megjelent Földváry Mihály Pest megye alispánja, egy küldöttség élén és Pestmegye nevében üdvözli az újonnan választott képviselőt, mint a mely őt szintén magáénak tartja. Darányi Ignácz köszönetét mondva az őt várlanul, de annál kedvesebben ért meglepetésért, Pestmegye nagyérdemű alispánjának és a magyar közélet oly kiváló alakjának, kijelenti, hogy ő a fővárosnak szülötte ugyan, de úgy édes anyja, mint hold, atyja Pest megyében születtek, birtokos is a megyében s igy magát oda tartozónak is tekinti; ezt annál könnyebben teheti, mert az ország vezérmegyéje és az ország fővárosa mindig egy uton haladtak. Ezután felhívta Darányi Ignácz a köréje sereglett választókat, hogy virágaiból, melyekkel a polgártársak őt elhalmozták viszont válaszának ők is emléket. Párosával választották ki, a meg-megújuló éljenzések közt távozó választók a bokrétákat s a bokréta mégsem fogyott ki. Kifogyhatatlan volt ez a virágtenger, mint a kerület lelkesedése! A IV. kerületben. A belvárosban — mint már esti lapunkban írtuk — délután 5 órára volt kitűzve a záróra. D. u. 4 órakor volt Trefortnak 970, Győrynek 85 szavazata, 5 órakor Trefortnak 986, Győrynek 87 szavazata. E szerint Trefort Ágoston 899 szótöbbséggel a IV. kerület képviselőjévé választatott meg. Fél hatkor Kautz Gyula vezetése alatt küldöttség indult Trefort Ágostonhoz, hogy őt a mandátum átvételére meghívja. Rövid idő múlva megjelent a képviselő, útjában mindenfelé éljenzéssel fogadták; a váczi utcza ablakaiból és erkélyeiről lelkes hölgyek virágokkal árasztották el kocsiját. A régi városháza tanácstermében Ráth Károly főpolgármester és Kammermayer polgármester üdvözölték a minisztert, majd Ney Ferencz választási elnök intézett hozzá beszédet, amelyben értesítette megválasztásáról. Beszédében kiemelte, hogy 39 évvel ezelőtt szintén közreműködött, midőn Trefort a terézváros képviselőjévé választatott. Örömünkben — úgymond — a polgárság összesége osztozik, érdekeit képviselve látja, mert tudja, érti és érzi, hogy a jelszó, mely képviselőnk, zászlaján leng, a magasabb műveltség, polgárságunk minden rétegét áthatja s a polgárság és a polgári élet minden mozzanatában áldásos gyümölcsöket terem. Élénk éljenzés kisérte e szavakat, melyek után Trefort miniszter átveve a megbizó levelet, köszönetét fejezte ki a bizalomért. A szerencse — úgymond — mindenkor szerepet játszik életünkben s ezúttal is, mert 39 év után, midőn a Terézvárost képviseltem, ismét a főváros egy kerülete és pedig a belváros tisztel meg bizalmával; azonban meggyőződésem az, hogy győzelmünket főleg elveinknek s azok benső igazságának köszönjük. Ezután előadja, hogy terjedelmes beszédet szándékozott tartani, melyben a politikára, a pénzügyekre, némely társadalmi kérdésekre stb. kívánt kiterjeszkedni, azonban, tekintve, hogy a választók kétségkívül fáradtak, nem kívánja figyelmüket ezúttal hosszabban fárasztani, ennnélfogva a napilapok útján fogja a helyzetről nézeteit közzétenni. Röviden megemlékezett ezután magának Budapestnek érdekeiről. »Vagyon, intelligencia és egészség«, ez irányokban fogja ő mindig Budapestnek és ezzel együtt az országnak érdekeit előmozdítani. Végül még azt az ígéretet tette, hogy választóival több ízben fog találkozhatni. Fölszólítja őket, hogy keressék fel bármikor, ha nem is mint minisztert, hiszen ez úgy sem tarthat örökké, és ő nem is ragaszkodik annyira a miniszterséghez , hanem mint honpolgárt, és ő bizonyára szívén fogja viselni érdekeiket. Zajos éljenzés követte a miniszter szavait, akit választói tömegesen kísértek le kocsijáig. A városháztéren fölszaporodott közönség lelkes ováziókban tört ki, midőn az újonnan megválasztott képviselőt meglátta. A VI. kerületben A hatodik kerületben a délutáni órákban nagyon megfogyatkozott a jelentkező választók száma s a választási harczteret inkább a kiváncsiak serege lepte el. Délután 5 órakor Busbach Péterre beadatott 1174 szavazat s Bobula Jánosra 638. Ekkor Mérő János, a választási küldöttség elnöke kijelentette, hogy miután a választók már csak szórványosan jelentkeznek, a választási zárórát esti 7 órára tűzi ki. Busbach megválasztatását már ekkor biztosra lehetett venni s a Bobula-párton nagy lehangoltság vett előtt. A záróráig a szavazatok közötti arány nem igen változott. Fél 6-kor Busbachra szav. 1208; Bobulára 650 6-kor » » 1239; » 666 Fél 7-kor » »1281; » 684 Hét órakor lezárták a szavazatokat s Mérő János kijelentette, hogy ezentúl csak a választási küldöttségek tagjai és a bizalmi férfiak szavazhatnak. A legutolsó szavazó Mérő János volt, ki Busbach Péterre adta szavazatát. Ezután a választási jegyzőkönyv elkészíttetvén, Mérő kihirdette a következő eredményt: beadatott 1996 érvényes szavazat, ebből Busbach Péterre esett 1309, Bobula Jánosra 687, a Busbach többsége tehát 622. Midőn Mérő János kihirdette a választó közönségnek az eredményt, viharosan éljenezték Busbach Pétert, kiért küldöttség ment, hogy a választás színhelyére hozza. Busbach megérkezvén, Mérő János elnök a következő meleg hangon tartott beszéd kíséretében adta neki a mandátumot: Igen tisztelt képviselő Úr ! Kedves barátom és Polgártásom! A határtalan öröm édes érzete önti el keblemet, midőn Tégedet, mint a VI. kerület megválasztott képviselőjét üdvözölni szerencsém van. Már harmad ízben ér téged azon ritka szerencse és kitüntetés, hogy e kerület választói a polgári erények legfőbb jutalmával díszítenek föl s határtalan bizalmukkal tisztelnek meg. Ha e ritka tünemény okát kutatjuk, azt nem találhatjuk másban, mint azon őszinte tisztelet, ragaszkodás, és közszeretetben, melyben választóid részéről részesülsz; mert a te munkád oly tükör, melyben a szeplőtlen jellem, a becsületesség, képesség és munkásság mintaképét látjuk. Elvhűség, a liberális eszmékhez való rendithetlen ragaszkodás a Te nemes tulajdonságaid; — ezek mellett a lefolyt két országgyűlés folyama alatt kifejtett buzgalmad és tevékenységed lebegtek szemeink előtt a mai választás alatt. A kiérdemelt elismerés és hála adóját kívántuk tehát az urnánál irántad leróni, jeléül annak, hogy e kerület választói, nemcsak felfogni és méltányolni képesek a nemes ambitiót, a hazafias erényeket és a múltban szerzett érdemeket, hanem jutalmazni is tudják a polgári koronával, s állhatatosak tudnak maradni az érdemes iránt. Én kívánom, hogy a mandátumot, melyet ezennel átnyújtani szerencsém van, — fényes tehetségedet és a múltban szerzett dús tapasztalataidat fordítsd jövőre is szeretett hazánk s folyton haladó fővárosunk boldogitására és felvirágoztatására, s ehez adjon neked a magyarok Istene kitartó erőt és hosszú életet. Midőn Tégedet szivem és lelkem mélyéből az öszszes jelenlévőkkel együtt éltetnélek, — egyúttal kedves kötelességemnek tartom elnöktársamnak és a küldöttségek tagjainak, valamint a bizalmi férfiaknak s mindazoknak, a kik mai nehéz feladatom teljesítésében közreműködtek, — őszinte köszönetemet nyilvánítom. Busbach a következőkép válaszolt: Busbach Péter meghatottan válaszolt az üdvözlő szavakra: »Önök — úgymond — túlbecsülik érdemeimet és én hálára vagyok kötelezve, hogy ily fényes választás mellett tiszteltek meg a mandátummal. Kijelenthetem, hogy a mi szerény tehetségem van, hazánk és e díszes főváros érdekében fogom fölhasználni. Gyönge és csekély volt az eső, amelyet a múltban a törvényhozásban kifejtetten és ígérem, hogy a jövőre kettőzött erővel fogok a magam elé tűzött feladatok megoldásához látni.« Busbach ezután kiment a választási irodából a téren emelt szószékre, melyen midőn megjelent, perczekig tartó éljenzés hangzott fel. Felvitték az emelvényre a párt szászlaját is, és Radocza János rövid beszédben üdvözölte az újonnan megválasztott képviselőt. Az a bizalom, tisztelet és szeretet — úgymond — mely hat évvel ezelőtt kezedbe adta ezt a zászlót, ma is sértetlenül fennáll a választók körében, amint ezt a mai választás eredménye is mutatja. S e tiszteletet s bizalmat becsületes munkásságoddal ki is érdemelted. Szenvtelenül hoztad vissza ezt a zászlót s a választók most visszaadják azt kezedbe, meg lévén győződve, hogy tisztán és szeplőtlenül fogod azt ezután is hordani.« Erre Busbach Péter általános figyelem között s viharos éljenzéstől kisérve a következő beszédet mondotta: Busbach Péter körülbelül a következőket válaszolta az üdvözlő szavakra: Tisztelt polgártársak! Midőn az önök kezéből átveszem e mandátumot, amely 5 éven keresztül feljogosít arra, hogy a törvényhozásban az Önök elveit képviseljem, teszem ezt a legnagyobb tisztelet és hála érzetével. Fényes győzelem volt az, amelyet Önök ma kivívtak. De ezzel együtt be vannak fejezve az elmúlt hetek izgalmai, befejezést nyertek ama szenvedélyek, amelyek e kerületben hosszabb idő óta dúltak. Kijelenthetem azonban, hogy e perctől kezdve megszűnik közöttünk minden izgalom és kialszik keblünkből a szenvedélynek legutolsó szikrája is, a sértődésnek pedig semmi nyoma sem marad. (Zajos éljenzés.) Én e percztől fogva a kerületet mint egy pártot, mint egy embert tekintem, és remélem, hogy a volt ellenpárt engem működésemben épp oly híven fog támogatni, mint önök, akiknek szavazataival megválasztattam. (Taps.) A jövő országgyűlésen nehéz feladatok várnak reánk és e nehéz munkában szükségünk van még a leggyöngébb erők közreműködésére is; ki kell használnunk minden erőt és munkát, nemzetünk és hazánk fölvirágoztatása érdekében. A mi szerény tehetségem van, ugyanabban a szabadelvű irányban, mint eddig ezentúl is föl fogom használni hazánk és fővárosunk érdekében és biztosítom önöket, hogy e zászlót, amely alatt önök képviselőjükké megválasztottak, teljes tisztaságában fogom megőrizni. Fogadják ismételten hálám kifejezését. Szűnni nem akaró éljenzés és a jelenlevő zenekar részéről tus fogadta a képviselő szavait, akit ezután választói testületileg kisértek el lakásáig. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után a választók óriási tömege gyalog kisérte haza a kerület újonnan megválasztott képviselőjét. VII. kerület (Erzsébetváros.) A Matlekovics és Mozsányi pártra nézve ma közölt szavazó tabella kiegészítését adjuk a következőkben : 6x/4 . 1202. 952 + 250 Az elnök fél 6 órakor kijelentette, órakor bezárja a szavazást. Ekkor a zalmi férfiak megállapították a szavazás eredményét, melyet Zichy,. Antal választási elnök közölt a választókkal. Összesen szavaztak 2228-an . Matlekovics kapott 1254 szavazatot, Morzsányi 974-et, úgy, hogy Matlekovics 280 szavazattöbbséggel választatott meg a VII. kerület képviselőjének. Óriási lelkesedés közepette lépett fel Mendl István pártelnök az emelvényre és beszédében kikelt a Morzsányi-párt vezetői ellen, kik nem átallották őt és pártját alaptalan rágalmakkal meghurczolni. Örömét fejezte ki a fölött, hogy az Erzsébetváros fényesen megmutatta, hogy mandátumát annak a férfiúnak kívánja adni, aki 3 év leforgása után épen oly méltó arra, hogy a három év előtti választás alkalmából reáruházott bizalmat újból kezébe letegyék. Időközben megérkezett Matlekovics Sándor államtitkár, ki általános éljenzés és taps között lépett az emelvényre, hogy választóit üdvözölje. Zichy Antal választási elnök néhány őszintén érzett szóval átadta neki a választás jegyzőkönyvét és örömmel jelenti ki, hogy ő maga is büszkén vallja magát Matlekovits párt hívének. Azzal a meggyőződéssel nyújtja át a megválasztott képviselőnek a mandátumot, hogy képviselői munkásságát teljes erejével a haza és e kerület érdekének fogja szentelni. (Zajos éljenzés.) Erre Matlekovits Sándor emelt szót és velős rövidséggel adott kifejezést érzelmeinek. Megköszönte mindenekelőtt az elnöknek a választás tapintatos vezetését. (Éljenzés.) Azután köszönetet mondott a választóknak, kik az ő feladatát annyiban megkönnyítették, amennyiben a kisebbség is ugyanazon politikai elveket vallja mint ő maga , és így bátran úgy vélekedhetik, hogy ő az egész kerületet képviseli. A lezajlott küzdelem személyes küzdelem volt. Nehéz a legyőzött félre a feledés, de ő azt hiszi, hogy a seb akkor gyógyul be hamarább, ha nem bolygatják. Ő a maga részéről most a harcz befejezése után minden személyes érdeket letesz s minden polgárt mint hazafit fog tekinteni. Legyen tehát a bizalom kölcsönös s akkor a sebek könnyen fognak forradni s csak mint sebhelyek maradnak fönn, de maga a test épségben marad. Beszédét a haza, a polgárság s a kerület éltetésével végezte. Szavait hosszantartó zajos éljenzés követte. A Vil. kerület. Esti lapunk zárta óta a választás újult, folyton hatalmasodó erővel folyt, pillanatról pillanatra kimutatva, hogy milyen compact, lelkes tömeg az, mely Visi Imre körül csoportosult. A Visi-pártnál szakadatlanul vágtató fogatok a gyalog özönlők áramlata között érkeztek a lovardába — a többi pártok helyén mindig csöndesebb a közönség, kevesebb a választópolgár és szaporodik a gyerek. A beadatott szavazatok között a különbség százakba megy. Ugronnak alig van, Kaas vergődve kapaszkodik az 500-ig, Visi szépen halad túl az 1001-en is. Amint ezt Visi választói megtudják, csak úgy özön élnek elő minden felülről, jönnek lobogókkal, fölvonulnak a tartalékok, impozáns számokkal rugtatva föl a szavazatok számát. A tér zsúfolttá kezd lenni. Ember ember hátán itt, a Kaas-oldalon kisebb csoportok, Ugronéknál alig valaki aki a kiszámítás alá esik. Hat óra felé a szavazatok aránya fölött olyan nagy a különbség, hogy a további küzdelem kezd fölöslegesnek bizonyulni. Visi választói bámulatos összetartással sereglenek elő minden oldalról, s ebben Rémin, Hűvösön kívül nagy érdeme van Weinseitz Lajosnak, Winter Lajosnak, dr. Ébner Jánosnak,kik egész kocsiparkot dirigáltak a választókért, épolyanykitartással mint ügyességgel. Hat órakor kihozták a térre a párt gyönyörű nagy selyem lobogóját, jött a czigánybanda, amely rárántotta a Rákóczyindulót, és megindult egy olyan éljen-vihar, amelynek vége-hossza nem volt. x/27kor szavaztak Rémi Róbert és Hűvös József, akiket a Visi-párt élénk tüntetéssel vett körül. Ezután Nászay Mór kitűzte a zárórát. Kihirdette a téren is, hogy a választást x/48 órakor berekeszti, a polgárok tehát siessenek jogaikat gyakorolni. A szavazatok emelkedését a következőkben mutatjuk ki: 1/48 órakor az elnök berekesztette a szavazást. De már ekkor a Visi-párt olyan tömeg volt együtt s olyan lelkesen övezte körül lobogóit, hogy annak alig volt mértéke. Amint Rémit vagy Hűvöst meglátták, zúgott-harsogott az »Éljen Visi Imre!« vég nélkül. Mielőtt a jegyzőkönyv szerkesztésére áttértek volna, Rémi Róbert mindhárom párt nevében fölszólalt, s hangsúlyozva azt, hogy amint az egyes pártok tiszteletben tartják egymás meggyőződését, úgy megszüntetnek minden haragot és versenyzést, amint a küzdelem véget ért. Azért ő mindhárom párt nevében tartja kötelességének köszönetét mondani az elnöknek és társának azon bölcs, tapintatos, jóakaratú vezetéséért a választásnak, melyet tanúsítottak. (Hosszas éljenzés.) Éljen az elnök! Éljen Visi Imre józsefvárosi képviselő! (Hosszantartó zajos éljenzés.) Nászay Mór köszönetet mond Réminek s kifejti röviden, hogy ő csak akkér teljesíthette feladatát ezen legnagyobb kerületben, mert valamennyi párt vezetői támogatták őt abban, s ekkér vált lehetségessé, hogy milyen nagy tömegű szavazókkal a legnagyobb rendben és példásan folyt le az egész szavazás. Ennek érdeme pedig a párt vezetőit illeti, akiknek ezért köszönetet mond. (Éljen az elnök !) Visi tehát győzött 1601 szavazattal, azaz 370 szavazatnyi absolut többséggel. A jegyzőkönyvek szerkesztésének ideje alatt, a választók bizonyosak lévén a diadalról, mintegy tengeráramlat özönöltek Visihez. Nem tudták bevárni mig az elnökség a maga hivatalos dolgával elkészül, — hozták Visit aki meghattotan mondott köszönetet barátainak, párthiveinek azért az önfeláldozásért, melyet iránta tanúsítottak, amelyet megérdemelni érte feladatát képezi. Aztán jöttek a választók Visivel óriási tolongással, szakadatlan, szűnni nem bíró éljenzés között a választás színhelyére. Itt, a múzeum téren érte el a lelkesedés tetőpontját. A roppant tömeg, tarkázva lobogók százaival, éljenez, kalappal integet, kendőt lobogtat; a múzeum kerítése is teli van rakva néppel, benn pedig szerkesztik a jegyzőkönyveket. Behallik az éljenzés, a zeneszó, a választók ezrei türelmesen várják a pillanatot, midőn a képviselőjüknek a mandátumot átnyújthatják. Pedig az a pillanat jó későn következett be , 1/4 10 órakor, tehát harmadfél órával azután, hogy a választást berekesztették. De a közönség kitartó volt, hallgatta a téren játszó zenekar előadásait, éltette az újon megválasztott képviselőt, — és várt. Ezalatt pedig szaporodott folyton, úgy, hogy a Károlyi palota előtti tér, megtelt zsúfolásig, sőt megtelt Visi választóival az a tér is, melyet a másik párt csöndesen elhagyott. Végre szakadatlan éljenzés között mentek föl a tribünére Nászay Mór választási elnök és Visi Imre józsefvárosi képviselő. A fölzugó éljenvihar lecsillapulta után. Nászay Mór átnyújtotta Visinek a Józsefváros mandátumát: Tisztelt polgártárs! Van szerencsém a választók névsorának, a szavazati és választási jegyzőkönyvnek egy-egy példányát átnyújtani s ezzel önt hivatalosan értesíteni, hogy a VIII. kerület országgyűlési képviselőjévé nagy szavazattöbbséggel megválasztotta. Örömmel üdvözlöm Önt, polgártárs, mint képviselőt és szívem mélyéből kívánok szerencsét a sikerhez. Ön munkássága, képessége és jelleme által szerezte meg magának polgártársainak bizalmát, s én meg vagyok győződve, hogy ön e bizalmat, e becses kincset, e legszebb kitüntetést féltékenyen meg fogja őrizni. Eddigi törekvése biztosítékot nyújt nekünk arra nézve, hogy ön teljes odaadással és nemes buzgalommal fog édes hazánk és kerületünk érdekében működni. Biztosítom, hogy kerületünk polgársága mindig készséggel fogja önt működésében támogatni talán pártkülönbség nélkül, mert hazánk, a főváros és a kerület érdeke mindnyájunk szívén fekszik. Adjon a mindenható önnek, képviselő úr sikert a munkához s áldja meg hazafias törekvését. Az isten éltesse. (Zajos éljenzés.) Erre Visi, miután a tüntető tetszés zaj valahogy lecsillapult, körülbelől a következőleg felelt. Nagyságos elnök ur, tisztelt választó közönség ! A meghatottság legnagyobb érzetével állok itt megköszönni azt a kitüntetést, melyben engem ma ezen kerület választó közönsége részesített. Ha azonban azt hinném, hogy e köszönetnek méltó szavakat tudnék adni, nagyon túlbecsülném képességeimet. Az önök bizalma reám nézve oly megtisztelő, hogy az érte érzett hálának méltó kifejezést adni nem lehet, mert erre egy egész életnek a munkássága, kitartó buzgalommal végzett munkássága szükséges. Én ezt a kitartást, ezt a buzgalmat, egy egész életnek e munkásságát ajánlom fel önöknek és legyenek meggyőződve, hogy a haza szeretetével, a hazának és a fővárosnak szentelt tevékenységgel fogom e hálámat leszolgálni. (Hosszas éljenzés.) Mélyen köszönöm önöknek ezt az engem megtisztelő, érdemem felett kitüntető bizalmat és azt az érzést, mely keblemet most áthatja, nem fejezhetem ki máskép, mint azzal a szeretettel, melyet választópolgáraim iránt pártkülönbség nélkül érzek szivem legmélyében. (Zajos éljenzés.) A most vívott harcznak voltak számos keserűségei. Adja az ég, hogy azok elmúltak legyenek és hogy azoknak utóize ne maradjon, sőt inkább lépjen azok helyére a szeretet és egyesítsen jövőre mindnyájunkat a közösen folytatott munka. (Hosszantartó éljen.) Még csak egy nyilatkozattal tartozom önöknek, tisztelt választóközönség, azzal, hogy itt való megválasztásomat nem tulajdonítom oly tulajdonságoknak, melyek egyéniségemben rejlenek, hanem igenis tulajdonítom kettőnek: először a választókerület polgárainak és a polgárok öntudatos vezető elemeinek, kiknek működése a közjó előmozdítására irányul, mert a polgárok összetartásának köszönhetem, hogy győzelemre jutott az a zászló, melyre az én nevem volt írva, — és tulajdonítom megválasztatásomat még annak is, hogy oly párthoz tartozom, melynek az országban egyedül van czéltudatos programmja (Közbekiáltások éljen Tisza Kálmán!) és melynek szolgálatában küzdtem eddig s akarok küzdeni jövőben a haza javára. (Éljenzés.) E politikai párt nevében is fejezem ki önöknek köszönetemet. ígérem, hogy közre igyekszem hatni a haza, a főváros és a főváros e kerületének felvirágoztatására és kívánom, hogy e választókerület minden egyes polgárát az isten sokáig éltesse! (Szűnni nem akaró zajos éljenzés.) A közönség ismét és hosszasan éljenzett, a zenekar rázendítette a Rákóczyt, s a lobogók egész erdejének elülvitele mellett indult meg a választópolgárok menete, hogy lakására kisérje Visit. Szakadatlan éljenzés között értek a Kálvin-térre, ahol Visi lakik. Itt még egyszer néhány szóban dr. Ladányi István mondott köszönetet a polgárok nevében Nászay Mór választási elnöknek azért a bölcs tapintatosságért, melylyel a választást vezette, aztán Visi Imre köszönte meg a polgárságnak újból bizalmát és ragaszkodását, a közönség éljenzett még egyet harsogó erővel, és megvárta, míg Visi megjelenik lakása erkélyén. Néhány percznyi szakadatlan éljenzés után megjelent Visi az erkélyen, az alant álló zenekar eljátszotta a szózatot, és a közönség szétoszlott. A választók egy jelentékeny tömege azután elkísérte lakására Rémi Róbertet, a párt elnökét. A IX. kerületben. Esti számunkban ott hagytuk el, hogy 1/24 órakor Tolnaynak 608, Prücklernek 503 és Pázmándynak 156 szavazata volt. Tolnay többsége állandóan tartott s bár a Prückler-párt néha a differentiát csökkentette is, a Tolnay-párt mindig túlsúlyban volt. A lelkesedés azonban mindkét párton egyenlő volt. A pártok kortesei zászlójuk érdekében mindent elkövettek. Ez alatt a déli órákban megfogyott nézőközönség ismét gyülekezni kezdett s úgy az üllői utat mint a soroksári és Köztelek-utczákat nyüzsgő embertömeg lepte el. Háromnegyed hatkor az elnök kihirdeti, hogy az esetre, ha a szavazók gyéren fognak gyülekezni, a választás bezárása iránt 6 órakor intézkedik. Eddig következőleg szavaztak le a pártok: óra Tolnay Prückler Pázmándy összesen szav. 5 675 550 173 1399 x/25 697 582 184 1463 5 720 607 187 1514 x/26 899 641 197 1622 Ettől az időtől fogva a küzdelem meghatványozódott. A Tolnayak az absolut többségért, a Prücklerpártiak pedig ez ellen küzdöttek. A heteken át tartó előcsatározásokban kifáradt kortesek újult erővel láttak neki. Egyik kocsi a másik után robogott a választókért s valahányszor egy-egy választót sikerült elhozni, a jelenlevők közt harsogó éljenzés tört ki. Hat órakor Tolnaynak 862, Prücklernek 708 és Pázmándynak 203 szavazata volt. Elnök kihirdeti, hogy a szavazást 7 órakor bezárja. A küzdelem, melyhez hasonlót a IX. és X. kerület még nem látott, tetőpontját éri el. Elnök a rend fentartása végett az udvarba, melyet mind a két párt választói egészen megtöltöttek, a katonaságot rendeli ki. Az udvar csakhamar kiürül. A választók azonban csak gyéren érkeznek. A Tolnay-pártnak már csak 23 szavazat kellett volna s az absolut többséget megszerzi. De ép ez a pár szavazat volt nehezen megszerezhető, különösen akkor, midőn a Prückler-párt szintén megfeszítette minden erejét. Hét órakor már 1872 választó szavazott le, mely szavazatok közül Tolnay 917, Prückler 740, és Pázmándy 215 szavazatot kapott. Pordán Imre választási elnök a szavazás berekesztési határidejét negyed órával megtoldja s kijelenti, hogy egynegyed 8 órakor a szavazást bezárja, mely határidő után csak a szavazatszedő küldöttségek és a bizalmi férfiak szavazhatnak. Mindkét párt legnagyobb erő megfeszítése mellett is alig-alig jött már egy-egy választó. Az sem jött, hanem a folyton éljenző választók nagy tömegén keresztül mintegy bedobatott a választási udvarba. Az utolsó negyedórában a választások így álltak: óra Tolnay Prückler Pázmándy összesen szav. 7 ó. 3 p. 924 746 215 1885. 7 ó. 5 p. 931 749 215 1895. 7 ó. 12 p. 933 752 216 1901. 7 ó. 15 p. 934 752 218 1904. A záridő itt volt s a Tolnay-pártnak még mindig 19 szavazata hiányzott ahhoz, hogy jelöltjük az absolut többséget elnyerje. Ekkor elnök a szavazást bezárja. Miután még az elnökség és a bizalmi férfiak leszavaztak , a választás eredménye az lett, hogy a kormánypárt amint előre látható volt, a függetlenségi felett győzött. A Tolnay és Prückler közötti, harcz azonban eldöntetlen marad. Összesen 1915 szavazatot adtak be. Ezekből Tolnay 937, Prückler 760 és Pázmándy 218-at kapott. Tolnaynak tehát még 22 szavazatra lett volna szüksége, hogy absolut majoritást nyerjen. A választás emez eredménye a Tolnay-párton lehangoltságot, a Prückler-párton pedig általános örömet és lelkesedést keltett. Legjobban azonban daczára nagy bukásának a Pázmándy-párt örült. Nem csoda: kapósak lesznek most a függetlenségiek a Ferenczvárosban. Az elnökség ezután a jegyzőkönyveket készítette el és 9/4 9 órakor elnök kihirdeti a választás eredményét azzal, hogy — miután absolut többséget egyik jelölt sem nyert, a választási jegyzőkönyvet pótválasztás elrendelése végett a központi választmányhoz fogja bemutatni. (Éljenzés a Prückler-párt részéről.) egyúttal megköszönni úgy a választóknak, mint a rendőrségnek és katonaságnak a rendben tartása körül tanúsított fáradozásait. Mire a választók Pordán Imre választási elnököt éltették a választás higgadt és pártatlan vezetéséért. Erre csakhamar kiürült a köztelek udvara. A körüllevő utczákból azonban csak lassan oszlott szét a közönség. De a választók nagy része még most sem ment pihenni, hanem megtöltötte a szomszéd korcsmákat s ott tanakodott a további küzdelemről, mely a mainál még elkeseredettebbnek ígérkezik. Tájékozásul még megjegyezhetjük, hogy a IX. és X. választókerületben összesen 2625 választó van. Ezek közül ma 1915 szavazott le. Oly tekintélyes szám, hogy ehhez aránylag más fővárosi kerületben sem szavazott több. A pótválasztásnál tehát mindkét párt a hiányzó 710 szavazat és a Pázmánypárt 218 szavazata megnyerésére fog igyekezni. Hogy melyiknek fog sikerülni az az a jövő titka. A vidéken, Kolozsvár, június 17. (Ered. távirat.) Délután 2 óra 50 perc. A külmonostor, hidelve és belmonostor leszavazott. Az eredmény: Hegedűs Sándor 271, Ugrón Gábor 184. Kolozsvár, jun. 17. (Ered. táv.) Délután 3óra 20 p. A külszéntized is leszavazott. Az eddig beadott 565 szavazatból Hegedűsre 342, Ugronra 223 jutott. Kolozsvár, jun. 17. Délután 4/2 óra. A kolozsvári első kerületben Hegedűs eddig 376, Ugron 227 szavazatot nyert, a II-ik kerületben Zsigmond 397, Bénél 129 szavazatot nyert. A szavazás rendben foly. Kolozsvár, jun. 17. (Eredeti távirat.) Feladatott 4 óra 35 perczkor.) I. kerület. Az utolsó (belszén) tized is leszavazott, az eddigi eredmény: Hegedűs Sándor 384, Ugron Gábor 232. Kolozsvár, június .17. (O. É.) Az első kerületben Hegedűs 156 szótöbbséggel lett képviselővé választva. Kolozsvár, júl. 17. (O. É.) Zsigmod Dezső 355 szavazat többséggel képviselővé választatott. Szeged, jun. 17. (O. É.) Az I. kerületben Tisza Lajos gróf 488 szavazattal képviselővé választatott. Bartha Miklós 54 szavazatot kapott. A II.kerületben Ivankovics János szabadelvű kapott 838 szavazatot és Herman Ottó függetlenségi 745 szavazott. Szeged, jun. 17. (Eredeti távirat.) Szeged második kerületében a szabadelvű párt jelöltje Ivankovich János győzött Hermann Ottó ellen. (A függetlenségi párttól nyert kerület.) Debreczen, jun. 17. (D. E.) Gr. Degenfeld Lajos sz. p. Mezey Ernővel szemben a 2. kerületben 142 szótöbbséggel képviselővé választatott. Paks, jun. 17. (Eredeti távirat.) Szeniczey Ödön szabadelvű 1030 szóval Szluha István függetlenségi 981 szavazata ellenében megválasztatott. A győzelem fölött óriási a lelkesültség. (A függetlenségi párttól nyert kerület.) Apafin, jun. 17. (Eredeti távirat.) Délután hat és egy negyedkor a záróra kitüzetvén Fernbach 965, Bittó 793 szavazatot kapott. Az ellenzék több szavazatot nem birt összeszedni. Apponyi grófot a kudarcz rendkívül leverte. Bezdánból, Monostorszegről és Kupuszináról személyes jelenléte daczára sem bírtak 254 ellenzékinél többet behozni, Prig-Sz.-Iváriról, a Szemzők fészkéből 114 szabadelvű-párti s csak 83 ellenzéki szavazott (1. mellékletünket.) Szombathely,június 17. (Eredeti távirat.) A szabadelvüpárt jelöltje Varasdy Károly, Csávolszky Lajos függetlenségi ellenében megválasztatott. Szt.-Gotthárd, jun. 17. (Eredeti távirat.) Hefy Ignácz függetlenségi párti megválasztatott. (A szabadelvüpárttól nyert kerület.) Sárvár, junius 17. (Eredeti távirat.) Dr. Barthodeiszky Imre szabadelvüpárti megválasztatott. (A függetlenségi párttól nyert kerület.) Érsekújvár, jun. 17. (Eredeti távirat.) Az érsekujvári választókerületben Kapisztoly szabadelvüpárti újból megválasztatott. Beregszász, jun. 17. (Eredeti távirat.) Bereg megye felvidéki kerületben Gulácsy Dezső szabadelvűpárti szavazattöbbséggel megválasztatott. Aranyos Medgyes, jan. 17. (Eredeti távirat.) Cherin Ferencz szabadelvű párti jelölt az aranyos medgyesi kerületben 1505 szavazattal Bartók Lajos függetlenségi jelölt 634 szavazat ellenében nagy lelkesedéssel képviselővé választatott. Szatmár, jun. 17. (U. É.) Bartók Lajos függetlenségi ellenjelöltel szemben kinek csak 200 szavazata volt, Perlaky Elek választatott 1700 szavazattal szabadelvű képviselővé. (A függetlenségi párttól nyert kerület.) Stomfa, jun. 17. (Eredeti távirat.) Dr. Rossival esperes, szabadelvüpárti, Prileszky Tádé szintén szabadelvüpárti ellenében képviselővé választatott. Kassa, jun. 17. (D. É.) A gönczi kerületben Vécsey Endre szótöbbséggel választatott függetlenségi párti képviselővé. (A szabadelvű párttól nyert kerület.) Léva, jún. 17. (Eredeti távirat.) A lévai kerületben Konkoly Sándor szabadelvűpárti választatott nagy szótöbbséggel képviselőnek, Levatich Gusztáv függetlenségi ellen. Szentes, június 17. (D. K.) A szegvári választókerületben Pallavicini Sándor őrgróf visszalépése folytán Helfy Ignácz választatott képviselővé. (A szabadelvűpárttól nyert kerület.) Mád, június 17. (O. É.) Zalay István szabadelvüpárti képviselő 428 szavazat többséggel választatott meg, Plathy függetlenségi ellen. Rum, junius 17. (Eredeti távirat.) Istóczy Győző antisemita újból megválasztatott. Tata, jun. 17. (Eredeti távirat.) Feszty Adolf szabadelvűpárti 148 szótöbbséggel képviselővé választatott. Rigyicza, junius 17. (Eredeti távirat.) Latinovics Ernő szabadelvüpárti képviselővé megválasztatott. Nagykapos, június 17. (Eredeti távirat.) Bernáth Dezső mérsékelt ellenzéki, az antisemita Margittai Gyula ellenében képviselővé választatott Matlekovicsnak Morzsányinak 4 órakor 886, 776 + 110 4x/2 » 933, 821 + 112 5 » 870, 856 + 114 5x/26 1013, 906 + 107 6 + 1158, 946 + 212 óra Visi Kaas Ugrón 5 1251 435 214 x/26 1319 535 231 6 1373 540 241 x/27 1511 554 262 8/47 1564 571 268 7 1577 583 273 x/48 1601 589 273 óra Tolnay Prückler Pázmándy összesen szav. x/47 875 719 208 1802 x/27 884 725 209 1818 8/47 895 728 210 1833