Nemzet, 1887. augusztus (6. évfolyam, 1768-1796. szám)

1887-08-20 / 1786. szám

Kitűnik továbbá az is, hogy a San vonalának, valamint Lemberg városának megerősítése, úgy vé­delmi, mint támadási szempontból, felette fontos, utóbbi esetre való tekintettel azért, mert — ha ré­szünkön a kívánatos kezdeményezés tényleg érvényre jutott is — amaz eshetőséggel mégis számolnunk kell, hogy az orosz sereg előnyben lévén, bennünket a San-folyó jobbpartjára, azaz a Jaroslav—Lemberg közötti fejlődési területre visszavonulni kényszerít, mely területen ellentállást alig gyakorolhatnánk az esetben, ha a San vonal és Lemberg megerősítve nin­csenek. A keletgalicziai hadszinhely. Már előbb említettük, hogy ezen, valamint a Vele szomszédos délnyugati orosz hadszinhely, csakis másodrendű értékkel bírhatnak és hogy a két fegyve­res erő közötti döntés itt alig várható, mindannak daczára — földrajzi fekvésükre való tekintettel — a keletgalicziai és a délnyugati orosz hadszinhelyeket, az alább következő bírálat alapján, főhadszinhelyek­­nek tekintjük. 1. Fejlődési területek: Eltekintve a lemberg—brody-i úttól éjszaknak fekvő erdős, homokos és mocsáros talajtól, valamint a Lubience—Grurahumera közti középhegységi övtől, az egész keletgalicziai terület átalában véve, nagyobb seregre való tekintettel is, mint a milyenek fellépése itt számításba jöhet, úgy járhatóságára mint élelem­gazdagságára nézve megfelelőnek mondható; nagyobb közlekedési akadályt csakis a Dnyester és mellékfo­lyóinak meredek partjai s völgyei képeznek. Az egész területre nézve tehát határozottsággal nem mondható, hogy annak melyik része felelne meg legjobban mint fejlődési tér egy sereg számára. 2. Hadműveleti vonalak: Kiev városa, a Kelet- Galicziában fejlődött seregnek főhadműveleti tárgya felé, következő vonalak vezetnek: a) Lemberg—Zloczow—Brody—Dubno—Row­­no — Zitomirz—Kiew. Ezen, Dubnóig vasút kíséretében vezető műút, aránylag a legrövidebb összeköttetés Lemberg és Kiew között; ezen vonalon haladva az osztr.-magy. seregnek — mint már fennebb említve jön — leg­könnyebben sikerülhetne a »lengyel« és a »délnyu­­gat-orosz« hadszinhelyeket egymástól elválasztani. b) Lemberg—Zloczow—W oloszczyska—Ber­­diczew—Kiew. Ezen vonal csak a galicziai határig ment, az­után úgynevezett postaút, mely azonban járhatósá­gára nézve igen megbizhatlan, mert semmi alappal nem bir és hosszabb eső után feneketlen; egész hosz­­szában vasút által van kisérve. c) Czernovitz—Mogilew—Braclau (vagy Ka­­menetz-Podolsky—Proskurow)—Kiew. Ezen, Bukowina és Kiew között vezető, legrö­videbb ut ép oly minőségű, mint a b) alatti és ugyan­oly megbizhatlan összeköttetést képez. 3. Főharánt- (rocade-) vonalak : Mint ilyen a brody — zloczow—tarnopol—zaleszcziki—czernowitz —suczawa-i műút tekinthető, mely mögött még több, egymással párhuzamosan vezető, meglehetősen jó összeköttetés találtatik. Az orosz területen a Cho­­tym—Proskurow-on át Rowno felé vezető postaút, főharántvonalnak tekinthető. 4. Fővédvonalak: A Kárpátvonaltól eltekintve, mely az osztr.­­magy. seregre nézve csakis Felső-Magyarországra való tekintetből jöhet számításba, más hegységi véd­vonal ezen hadszínhelyen rendelkezésre nem áll. A vízvonalakat illetőleg, ezen területet több fo­lyó metszi; a Dnjestert kivéve azonban, a többiek itt alig jöhetnek kérdésbe, de még a Dnyester sem te­kinthető hadászati védvonalnak, daczára annak, hogy ezen folyó egy víztömegénél, valamint igen meredek partjainál fogva, lényeges közlekedési akadályt képez, mert e hadszínhelyen kiterjedése aránylag rövid és a folyó a főhadműveleti vonalak egyike által sincs metszve, sőt érintve sem. A többi folyók közül még megnevezhető: a Pruth; ez tekintettel a helylyel-közzel mocsá­ros partjára, valamint vízmennyiségére, némi harczá­­szati értékkel bir, de mint védvonal jelentéktelen; a Sereth és a Suczawa, Galicziában alig jönnek szóba; a Bug annyiban bir fontossággal, a­mennyiben úgy maga, mint mellékfolyói, részint homokos, részint pedig erdős és mocsáras talajon folyik keresztül és területe igen csekély közlekedési vonalakkal bir, mely körülmény a védőnek előnyére, a támadónak pedig hátrányára szolgál. 5. Hadászatilag fontos pontok: Lemberg és Czernowitz, mint tartományfővá­rosok, politikai, kereskedelmi és társadalmi tekintete­i­ben , továbbá mint útcsomópontok. Lemberg azonfe­­­­lül, tekintettel arra, hogy 2 hadszínhelynek határpont­ját képezi, mely okból úgy a Lengyelországban, mint esetleg Délnyugati Oroszországban fejlődött orosz sereg hadműveleteire nézve kombináczióba jöhet; Czernowitz azonfelül, mint a Pruth folyónak legjelen­tékenyebb átkelési pontja; Brody, mint jelentékeny kereskedelmi város; Halicz és Zaleszczyki, mint átkelési pontok a Dnyes­zer mellett; Zloczow, mint vasút- és útcsomó. Sokat, mint legvégső országos határpont, honnét az ellensé­ges rocagevonal (Luck-Lublin) legkönnyebben fenye­gethető. Egyéb felemlíthető pontok : Strij, Stanislau, Kolomen és Tarnopol; egyrészt mint útcsomópontok, másrészt mint alkalmas raktár­helyek ; Mikolajov, Martinov, Jezupol, Usciecko és Uscie-Biskupie, mint Dnyester-átkelési pontok. Végmegjegyzés a keletgalicziai had­szinhely­re vonatkozólag. A kérdéses hadszinhelyre vonatkozó adatokat a következőkben foglalhatjuk össze: Tekintettel arra, hogy ezen hadszínhely határa nyílt, alkalmas védvonalak, valamint megerősített repk­e pontok egészen hiányoznak, az utánpótlási vi­szonyok igen kedvezőtlenek, mondható, hogy Keleti G­alic­iában a védő nagy nehézségekkel küzdene, de még a Dnyeper-vonal felé irányított támadólagos fel­lépésnek is — Délnyugati Oroszország igen primitív úthálózata, valamint egy jelentékeny hadmiveleti tárgy hiánya miatt — sem volna kilátása határozott eredményre. Egy, az orosz sereg részéről megkísérelt, táma­dólagos hadmiveletnek annyiban van több kilátása kedvező eredményre, a­mennyiben nálunk jobb közle­kedési vonalakat, gazdagabb vidékeket és két igen közel levő hadműveleti tárgyat: Lemberget és Czerno­­witzot — találna elő; ezen országrészeknek az oroszok által történt megszállása után, a további előnyök ezen seregre nézve szintén megszűnnek,a­mennyiben az eset­leg szándékolt folytatólagos előnyomulást egyrészt az igen hosszú hadműveleti vonalak, másrészt a Kárpá­tok jelentékeny akadálya nehezítenék meg. Ennél­fogva valószínű, hogy az orosz hadsereg előbb az oszto-nagy sereg végleges legyőzését kísérelné meg, mert e nélkül további hadmíveletei — Délnyugati Oroszországra állapítva — egy kissé vakmerő válla­latnak mutatkoznának. Feltéve különben amaz eshe­tőséget is, hogy az éppen leírt esetben az orosz sereg, Keleti Galicziába történt sikeres előnyomulása után, további hadműveleteit Lengyelországra alapítva, Nyu­­gat-G­aliczián keresztül szándékozik folytatni, ennek keresztülvitele, tekintettel a vállalatnak rendkívüli nagy szabására, oly sok időt igényelne, hogy azt a teljesen le nem győzött osztro-magy. sereg könnyen megakadályozhatná. "Végre azt az eshetőséget, miszerint az orosz se­reg Kievtől kiindulva, hadmíveleteit, hasonlólag mint 1877-ben Oláhországon át az Alsó Duna felé, az osztr.-magy. monarchia beleegyezése nélkül, vagy mi­előtt az osztr.-magy. sereget legyőzte volna, irányí­taná, feltételezni nem lehet, mert az ilyen vállalat, Galiczia és Erdély oldalfekvése következtében, csekély erővel könnyen meghiúsítható volna. K. P. V. meg és az orvos kijelenté barátjának, hogy ez az em­bereket uj veszélylyel fenyegeti, mert ki­takarítaná el a partról a halakat ? és mily gyorsan hozza rotha­dásba azokat ez a forróság. Az aggastyán nem tagadta el önmaga előtt, hogy az orvosnak ily időkben nehéz, kegyetlenül ne­héz hivatását lelkiismeretesen betölteni, de ő ismeri az ő Philippusát és a két év előtti döghalálos hóna­pokban üdének, élénknek és jó kedvűnek látta őt, sőt felemelve a követelmények nagysága által, melyeket iránta támasztottak. A­mi ily egészen megváltoztatta őt, a mi lelkét megmérgezé, ingerlé és lekötve tartá, az nem a majdnem emberfölötti nehéz áldozat volt, me­lyet a kötelesség rótt reá, mindez az áldástalan szívmegrendülésből folyt ki, melytől nem tudott meg­szabadulni. Philippus megtarta az öregnek tett ígéretét. Kapónként elment Rufinus házába, naponként talál­kozott ott Paulával, és mint a­hogy az agyonvertnek sebei vérzenek, ha gyilkosa tekint reá, úgy ébredt ott föl minden alkalommal a régi gyötrelem, ha találko­zott Paulával és kényszerülve volt beszélni vele. Ezen betegnél is a baj alapokat kellett meg­szüntetni, életének útjáról a damaskusi nőt eltávolítni és ezt keresztülvinni volt az ő, az aggastyán feladata, és kötelessége. A kis Mária és a Rufinus házában lévő többi betegek felgyógyulásukhoz közeledtek, de volt ott sok olyféle, a­mi még e szép sikerre is homá­lyos árnyat vetett. Johanna asszony és Pulcheria az apa sorsa miatt aggódtak. Sem tőle, sem az apáczáktól nem kaptak eddig hirt és Philippus volt a tartály, melybe az elhagyott hitves és Pulcheria, ki úgy né­zett föl hozzá, mint egy jó, hű, mindenható óvószel­lemhez, minden bánatukat, fájdalmukat és aggályai­kat önték. Ezek az által még fokozódtak, hogy már háromszor jöttek volt házukba ,arab tisztviselők és tudakozódtak az apáról és elmaradásáról. A­mit a nők kimondtak, az leíratott és Johanna asszony, ki­nek ajkait addig soha sem hagyá el hazugság, kény­szerülve látta magát, hamis jelentéseket tenni és ki­nyilatkoztatni, hogy férje üzleti dolgokban Alexan­driába utazott és talán Syriába is el kellene mennie. Mit jelentett e kikérdezés ? Nem azt mutatta-e, hogy Fostatban tudomással bírtak Rufinusnak az apáczák megmentésében való részvételéről ? Valóban, jobban voltak ott értesülve, mint a nők sejték, de titokban járták, a­mit tudtak, mert az elnyomott népnek nem volt szabad megtudni, hogy oly kevés egyptominak sikerült egy egész csapat arab harcrost tönkre tenni és igy csak homályos hir adta némileg tudtára a memphisieknek a történ­teket. Az orvos csak akkor hallott Rufinus tervéről, miután az már nagyon is előrehaladt volt ahhoz, hogy azt megsemmisíteni lehessen és most az a gondolat gyötre, hogy kedves, öreg barátja és az övéi, az ide­gen testvérek miatt romlásba juthatnának, mert, hogy a menekülők védelmezői és a mozlimek között harcra került a dolog, mely mindkét oldalon sok küzdenek életébe, került, azt titokban megtudta. És Paula! Csak legalább boldognak látta volna! De az halványnyá lett és a mi a testben és lélekben egészséges hajadontól gyakran elrablá büszke, sza­bad, öntudatos magatartását, az nem a minden te­remtést lenyűgöző forróság, hanem egy belső, emésztő fájdalom volt és ez csak attól indult ki, a kinek szi­vét adó és a ki Paula szerelmének megbecsülhetetlen királyi ajándékát hogyan, hogyan viszonozta! Philippusnak még mindig kellett a helytartó­ságba menni és már tizennégy nap előtt felismerte, hogy mi okozta a mukaukas özvegyének sajátságos állapotait. Elhunyt férjének ópiumát vette be, eszte­len mértékben vette be és tudott magának újat sze­rezni egy másik orvos által. Az özvegy rimánkodá­­sainak mégis sikerült, hogy Philippus nem bízta őt sorsára és így tovább is látogató Neforist, lelkesítve azon kívánság által, hogy legalább a méreg haszná­latában korlátozza. Martina, a senatorné is kényszerítő, hogy to­vább látogassa a helytartóságot. Ő nem volt tulaj­donképen beteg, de kegyetlenül szenvedett a forró­ságtól és szokva volt érdemes, öreg házi orvosát na­ponként fogadni, általa újságokat meséltetni magá­nak és panaszkodni előtte, ha nagyon egészsé­ges testével egyszer nem egészen úgy állt a dolog, a­hogy kellett volna. Csevegésekbe a túlhalmozott Phi­lippus persze nem ereszkedett bele, de tanácsai jók voltak és segítettek neki, könnyebben elviselni e borzasztó ég hevét. Az élénk, nyílt, néha persze meglehetős éles és rövidszavu férfi tetszett neki és annak tetszését is megnyerte Martina természetes, üde lénye. Sőt néha sikerült is Martina asszonynak az ő »Hermes Trismegitus«-át, a ki rendesen »oly borzasztóan komoly volt, mintha a földön nem létez­nék tréfa«, mosolyra bírni és oly válaszra ingerelni, melyből kitűnt, hogy a durczás ember természettől élezes, visszavágásra kész ficzkó volt. (Folytatása köv.) KÖZGAZDASÁG. Üzleti hetiszemle. I. Értéküzlet. Sem remény, sem félelem nem hat többé a pénz­­piaczokra. Poeticus tőzsdelátogatók, a­kik a magyar litteraturában is jártasak, a rég elcsépelt Bajza-féle idé­zetet hangoztatják, hogy »Múltadban nincs öröm, jö­­vődben nincs remény«, ha a tőzsdekörökön kívül ál­lók közül valaki náluk az üzletmenet felől tuda­kozódik. Máskor legalább utólag kerestek okot arra, hogy indokolják az üzletmenet lanyhaságát. Most még csak azt sem teszik és nincs, a­ki kutassa, hogy mi lehet a pangásnak alapja. A bolgár kérdés bonyolódásától nem félnek. A Coburg herczeg vállalkozását nagy figyelemmel kisé­rik ugyan, de inkább az újságolvasó nagyközönség kíváncsiságával és részvétével, mint a számító finan­cier vizsgálódó érdeklődésével. Az orosz kormány óvástétele nem változtatott a hangulaton, a minthogy Bismarck herczeg szócsövé­nek, a »Norddeutche Allgemeine Zeitung«-nak szer­dán Bulgária ellen is irányzott komoly szavai sem fé­lemlítettek meg senkit. Mindenki meg van győződve, hogy a német bi­rodalom époly kevéssé fog kezdeményezni valamely I. Ferdinánd fejedelem merész vállalkozása ellen irányzott actiót, mint a­hogy nem fogná támogatni más hatalmaknak ez irányú actióját. Ezzel az okos­kodással nyugtatja meg magát a speculatio Oroszor­szággal szemben is. Azt tartja ugyanis, hogy az orosz kormány, Németország támogatása nélkül, aligha fogja nyíltan háborgatni a merészen és önállóan előreha­ladó fiatal bolgár fejedelmet. A tartós üzlettelenség mellett tehát relatíve még szilárdnak is mondható a tőzsde hangulata. Helylyel közzel még árfolyamemelkedés is constatál­­ható. Csakhogy ez emelkedés rendszerint academicus. Üzlet azért igen kevés jön létre. A hét utolsó két napján volt még egy kis moz­galom. Inkább a hagyományos szokás, mint a valósá­gos érdeklődés rövid időre felvillanyozta a tőzsdét a hitelbank félévi mérlegének közzététele napján. Néhány év óta a pénzpiac­ nem veszi oly ko­molyan az azelőtt annyira fontos publicatiót, melynek valóságos értéke vajmi csekély. Tavaly még a Rap­­paport halála, mely egy héttel előzte meg a buda­pesti intézet félévi bilance-ának közzétételét, némi érdeket kölcsönzött a zárlat számai megismerésének. Az idén azonban még ez a tisztán külső érdeklő­dés se volt meg és a semestralis mérleg taxatiói nem bírták a speculatiót élénkebb tevékenységre ser­kenteni. Alig néhány e becslésekre alapított vétel jött létre és különös, hogy a kevés számú kötés is mind barátságos taxation alapult. így történt aztán, hogy a magyar hitelbank kedvezőtlen mérlege a magánfor­galomban erős reactiót szült és nagyobbat ejtett a vezető játékpapír árfolyamán, mint remélni lehe­tett volna. II. Gabona és terményüzlet. Gabonaüzlet. Ünnep nyitja meg s holnap ünnep zárja majd be a csonka hetet, melynek üzletmenetéről jelentést kell tennünk. Alig négy rendes üzletnap tehát és kellő áttekintést az általános menetről alig is lehet adni. Lanyha kezdet után az üzlet kezd szi­lárdabbá lenni, a­minek fő oka a német piac­okon a gabonavámok emelése következtében beállott áremel­kedésben kereshető. Buza a hét elején lanyha irányzattal indult. A kínálat a nagyobb felhozatal következtében jobb volt, a malmok azonban árengedményeket követeltek és igen tartózkodók voltak, úgy hogy az eladók 5—10 krral kénytelenek voltak követeléseikben leszállani, ha üzletet akartak kötni. Később azonban a vételkedv kedvezőbb jelleget öltött, az irányzat megszilárdult s az eladók nemcsak hogy az elvesztett 5—10 kmnyi árhanyatlást visszaszerezték, hanem ugyanily összegű árjavulást is értek el. Eladatott mintegy 90.000 mé­termázsa, a múlt hetinél átlag 71/2—10 krral maga­sabb árak mellett. Mai jegyzésünk effectiv tiszavidéki búza métermázsájáért a hivatalos tőzsdelap szerint a következő : 79 kilos 6.90—7.— frt, 80 kilos 6.95— 7.10 frt, 81 kilos 7.20—7.25 frt. Rozs oly kevés kerül piaczra, hogy az eladók nem képesek a vevőknek megfelelni. Irányzata tehát folyton szilárd, ára pedig a múlt hetihez képest 10—15 krral emelkedett. A forgalom azonban igen csekély, miután készlet alig van a piaczon. Mai jegy­zésünk : 5.30—5.60 frt. Árpa. A takarmányáru eleinte igen szilárd volt, a­minek oka szintén a csekély hozatalban keresendő, később azonban, a keresletnek megfelelőbbé válván a kínálat, a hangulat valamivel nyugodtabbá vált.­­ Közepes és finom árpa nem részesült figyelem­ben, kereslete egyáltalán nincs és így folyton lanyha irányzatot követett. Eladatott takarmányárpából mintegy 3000 méter mázsa 5.20—5.30, 5.40—5.50 és 5.55 írtjával minőség szerint. Zab nagyon kevés került forgalomba, de csön­des irányzata daczára megtartotta múlt heti árát. Jegyzésünk 5.20—5.70 frt. Tengeriben szintén igen gyér a felhozatal. Elein­te irányzata csöndes volt, de később megélénkült a forgalom és a jobb kereslet következtében irányzata is megszilárdult ára is 211­,5 krral emelkedett. A heti forgalom nem igen nagy, mintegy 10,000 méter­mázsa vizetett el a piac­ról 5.40 és 5.48 frt között váltakozó árak mellett. A határidőüzlet mérsékelt forgalom mellett a magasabb newyorki árfolyamok daczára, lanyha irány­zattal nyílt meg, de a hét folyamán erősen megszi­lárdult. Mai jegyzéseink a következők: buza tavaszra 7'37—7‘39 frt, buza őszre 6­ 82—6'84 frt, tengeri má­­jus-júniusra 5'59 frt, zab tavaszra 5,78—5‘80 frt, zab őszre 5’44—5'46 frt, repere augusztus-szep­temberre 1­87—12 frt. Lisztüzlet. A lisztüzlet a lefolyt héten, a­mi a forgalmat illeti, ismét javult, a kereslet Magyaror­szágból s Ausztria tartományaiból, főképen azonnali szállításra, folyton növekszik, s a vevők későbbi szá­ntásra is mindig több és több bizalmat nyernek be­vásárlásokat eszközölni. A malmok készletei a kö­zép és alsóbb fajokban el is fogytak teljesen, s mivel a viszony a liszt- és búzaárak között, mely utóbbiak némileg ismét emelkedtek, folyton kedvezőtlen a malmokra nézve, igen természetes, hogy ők is fel­emelték áraikat, s várható, hogy e tekintetben még további javulás fog bekövetkezni. Külföldön is több az érdeklődés finom lisztjeink iránt, bár ez nagyob­­bára még csak kérdezősködésekben nyilvánult, de re­mélhető, hogy nemsokára már nagyobb üzletekről is lehet jelentést tennünk. Korpában az üzlet változat­lan, inkább jobbnak nevezhető itt is a hangulat, mivel későbbi szállításra nagyobb kereslet mutatkozik, míg ellenben a malmok az eladásban tartózkodók. Mai átlag­árak: 0 12 34 5678 15.30 14.90 14.50 14.— 13.80^13.50 12.70 11.50 10.— 8 '/. 8'/. 9 F. G. 9 — 7~80 5^60 Korp­a~3. 8­0 ~ 3.50 ' Élelmiszerek. (Halasi és társa elég jelentése a »Nemzet« részére.) Az e heti forgalom jelentéke­nyebb volt a múlt hetinél, az árviszonyokat illetőleg tojásnál lényeges emelkedés éretett el, az egyéb czik­­kek körülbelül változatlanok maradtak, csak burgo­nya szenvedett egyes fajtákban többé-kevésbbé ár­veszteséget. — Baromfiakban az üzlet élénk vételkedv mellett, változatlan árakkal bonyolódott le. — Tojás: A hét elején az árak még nyomottak voltak, de midőn a hozatal napról-napra szűkebb lett, az árak hirtelen felszökkentek, úgy annyira, hogy a hét végén az emelkedés körülbelül 20°/0-ra tehető. — Burgonya: Sárga fajták, melyek az abnormis magas árak következtében bőségesen voltak felhozva, meglehetős árveszteséget szenvedtek, rózsa burgonyá­ban ellenben az árcsökkenés mérsékeltebb volt. Jegyzéseink a következők: Liba, élő, hizlalt 3.70—4.50 írton, sovány liba 2.10—2.40 írton, fiatal libák —.-----.— írton. — Tyúk 1.------1.10 írton. — Csirke 0.60—0.85 írton.— Kacsa, hizlalt 1.30—1.80, sovány 0.80—1.— írton.— Kappan —.------.— írton. — Pulyka —.------.— fo­rinton. —Valamennyi párjával. Tojás I. 52—521/a, II.---------darab forintjával. — Vaj. I. 0.75—0.80, II. 65.------.70. — Burgonya (sárga) 3.20—3.30 írton. — Rózsaburgonya 2.------2.20 írton. — Vörös­hagyma 3.50—4. írton. Fokhagyma---------forinton, 100 kilogrammonkint. — Libazsír —.-----.— forint kilogrammja. K 0 2 i e .n á n y e fc. A deési kiállítás érdekében kifejtett buzgalom és ténykedés a legszebb sikert látszik biztosítani. Folyton tömegesen küldik az iparosok és gazdák be­jelentéseiket és értesítéseiket. Közelebb a földmive­­lési minisztérium képviselője járt Deésen, hogy sze­mélyes meggyőződést szerezzen a fogarasi állami mé­nesből a lóárverésre küldendő állatok miként való el­helyezésére nézve. Távol vidékekről is jelentenek be ter­ményeket. A gyümölcs­osztály igen gazdag lesz, egy-egy bejelentő 60 -­70 fajtát is mutat be. Az iparkiállítás anyagi sikerét az abban résztvevőkre nézve biztosítja az a körülmény, hogy a kiállítás vásár is lesz egyszer­smind, s a gazdasági egyesület a gépgyárosokkal a gépek vásárlása és terjesztése iránt hosszabb időre terjedő szerződéseket kíván kötni. A bejelentések ha­tárideje szeptember 15-ike. Lótenyésztési jutalom díjosztás volt f. hó 14-én Solton. A pest megyei lótenyésztő bizottság részéről jelen voltak: Teleky József gr. elnök, Tanffy Gusz­táv min. tanácsos, Zichy István gr. főhadnagy, a föld­­mivelési-, ipar- és keresk. minisztérium képviselője, Pollák Simon állatorvos, Halász Sándor, Eötvös Géza főszolgabirák, Csikay Imre, Ivánka Pál szolga­­birák, Martinovics Péter, a bizottság jegyzője Al­­mássy Károly megyei t. aljegyző volt. A díjosztás eredménye a következő volt: A sikerült szopós csi­kóval bemutatott anyakanczák közül pályázott 16 darab. A két és három éves csikók közül csak egy­­egy darabot mutattak be. Az egyéves kanczacsikók közül bemutattak 3 darabot. Az egyéves méncsikók közül elővezettek 13 darabot. A dijosztás befejezte után Teleky József gr. a bizottságot tetétleni birto­kára vitette s ott fényesen megvendégelte. A magyar északkeleti vasút bevételi kimutatása. 1887. évi julius hóban 257,249 frt. 1887. évi január 1-től 1887. évi julius 31-ig 1.602,890 frt. 1886. évi január 1-től 1886. évi julius hó 31-ig 1.663,277 frt. A múlt év hason időszakához viszonyítva kevesebb 60,387 frttal. A szathmár-nagybányai vasút bevételi kimuta­tása. 1887. évi julius hóban 10,080 frt. 1887. évi ja­nuár 1-től 1887. évi julius hó 31-ig 67,284 frt. 1886. évi január 1-től 1886. évi julius hó 31-ig 71,453 frt. A múlt év hason időszakához viszonyítva kevesebb 4,169 frttal. A taraczvölgyi vasút bevételi kimutatása. (A forgalomnak 1887. junius 23-án adatott át.) 1887. évi julius havi bevétel 2,778 frt. 1887. évi junius 23-tól 1887. évi julius hó 31-ig 3,025 frt. A szab. osztr.-magyar államvasuttársaság kimutatása az 1887. évi 32-ik heti bevételekről. Ötseges vonalak átlagos üzleti hossza 1886-ban 2451 1887-ben 2607. Vásári értesítés. Budapesti marhavásár. A folyó hó 18-án meg­tartott heti marhavásárra fölhajtatott 3165 db nagy- és 619 db aprómarha. Ebből eladatott 51 db bika dbja 80—150 írtig, 1521 d­b ökör párja 120—200 írtig, 1110 darab vágó tehén párja 100—175 írtig, 342 fejős tehén darabja 80—160 forintig; — darab bivaly párja------------írtig, 613 drb borjú darabja 10.------25.— írtig, 6 db birka darabja 7.— írttól 19 írtig. — Húsárak: ökörhus 44—51 írtig, te­­hénhus 36—41 írtig, borjúhús 51—60 írtig, bi­­valyhus 36—40 forintig, mind 100 kilogrammonkint. Lóvásári értesítés. E hó 18-án felhajtatott 412 drb ló. Ebből eladatott 35 drbuj lólevél mellett és 78 db átíratással; bécsi vágóra jött 15 db; lefoglal­tatott — db. Fizettetett: könnyű kocsi lovakért 80— 200 írtig, nehezebbekért 90—180 írtig, nehéz igás 16-------------írtig, bécsi vágóra való lovakért 20—40 írtig darabonként. Szállított Bevételek —— - —— ■ ■■■■■ — Különbség ££5 utasok áruk 1887-ben 1886-ban száma­­ tonna iitokban (adópótlék nélkül) auguszt. 11-tól aug. 12. 137583 1u5301 78807­­68126 +6818 jan. 1-től aug. 5-ig 2987612 *S40528 17895486 17764879 +131607 -----havi helyesbítés a tényleges eredmény szerint......................... — — — — — összesen.......... 3121095 394­833 18583561­0 44614 +137420 Budapest­ áru- és értéktőzsde Augusztus 19. Gabonaüzlet.(Délutáni tőzsde.) A gabna­­tőzsdén a délutáni forgalomban a jegyzések a követ­kezők : Buza őszre 6.86—6.88, buza tavaszra 7.39— 7.40 írton. Tengeri 1888. május—júniusra 5.57—5.59, tengeri július—augusztusra —.—s­zab őszre 5.46— 5.48 forinton. Értéküzlet. (U t­ó t­ő z­s d­e.) Az utótőzsde kötés nélkül telt el. Osztrák hitelrészvény 281.10 és 281.20, magyar aranyjáradék 100.40 írtjával került forgalomba. Délután 2 óra 30 perc­kor zárulnak. Osztrák hitelrészv. 281.10. Magyar hitelrészv. .—.—. Magyar aranyjáradék 100.40. Magyar pa­­pirjáradék —.—. Leszámítolóbank —.—. Jelzálog­­bank —.—. (Esti t­ő­z­s­d­e.) Az esti tőzsde magasabb berlini jegyzések következtében megszilárdult. Osztrák hitelrészvény 281.20 és 281.50, ma­gyar aranyjáradék 100.40 és 100.47^2. Délután 5 órakor zárulnak: Osztrák hitelrészvény 281.40. — Magyar hi­telbank részvény —.—. — Magyar aranyjáradék 100.45. — Magyar papírjáradék —.----. — Leszá­mitolóbank —.—. Jelzáloghitelbank —.—. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. 1887. augusztus 19. Az üzlet szilárd. Magyar urasági öreg nehéz 42.-------43.— frtig magyar urasági fiatal nehéz 45 —45.50— frtig, magyar urasági fiatal közép 45.50—46.— frtig, magyar urasági fiatal könnyű 45.50—46.50 frtig, magyar szedett nehéz 42.50 - 43— frtig, magyar szedett közép 45.—46.--­frtig, magyar szedett könnyű 46.----46.50 frtig, romá­niai bakonyi átmeneti nehéz —.-------.— frtig, románia­bakonyi átmeneti közép —.------.— frtig, romániai ba­konyi átmeneti könnyű —.-------frtig, romániai át­meneti eredeti nehéz —.-------.— frtig, romániai átme­neti eredeti közép —.-------.— frtig, szerbiai átmeneti nehéz 44.-45.----forintig, szerbiai átmeneti közép 44.----45.— frtig, szerbiai átmeneti könnyű 44.-----45.— frtig, hizó a vasútról mázsáiva —.-------frtig, hizó 1 éves élősúlyban 44.----46.— frtig, hizó két éves élős­súlyban (makkos) —.-----.-----frtig, öreg makkos sertés élősúlyban, 46°/0 levonással —.-------forintig. Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 kilós l'/o-os levonással métermázsánkint értendők. Sertéslétszám. — Készlet augusztus 17-én 100,482, drb, augusztus 18-án felhajtatott 1313 drb, elszállittatott 3266 drb, 18-án maradt készletben 98,529 darab. NAPTÁR. Szombat, augusztus 20. Nap kél 5 ó. 4 p. nyug. 7 ó. 2 p. — Hold kél 6 ó. 15 p. reg., nyug. 7 ó. 56 p. este. Rom. cath.: Szent István király. — Prot.: István ma­gyar király. — Görög-orosz (augusztus 8.) István irály. — Zsidó.: (ab. 30.) Sabbat Reéb: Miniszterek nem fogadnak. Ünnepi körmenet a várban a szent jobb kézzel reggel 8 órakor. Nagy népünnepély (Segítség) a városligetben egész nap. Ennek területébe esnek: a kereskedelmi múzeum a vasúti szükségletek kiállításával, az állatkert­­ halászati kiállítással és az orsz. panoráma. Belép­­ti dij 30 kr. Szent István napi lóversenyek d. u. 2 órakor a külső kere­­pesi­ uti versenytéren. _ ... A budai polgári lövészegylet nagy diszlövészete saját he­lyiségében egész nap. _ . A magyarországi tanítók Eötvös alapja osztóbizottságának ülése d. e. 10 órakor (Kazinczy-utczai iskola.) A magyar könyvkereskedők egyletének évi közgyűlése d. e. 8 órakor az irók- és művészek körében. A magyar könyvnyomdászok és betűöntők egyletének IV. kongressusa és fennállásának 25. évforduló ünne­pélye a Vigadóban. Vasárnap, augusztus 21-Nap kél 5 ó. 5 p., nyug. 7 ó.­­ Hold kél 7 óra 34 p. reggel nyug. 8 ó. 27 p. este. Hold a földközel­ben éjfél után 1 órakor. Rom. kath.: B. 12. Joakim oltalmazása. — Prot.: B. 11 Adolf. — Görög-orosz (augusztus 9.) D. 11. Má­tyás. — Zsidó.: (elül­­.) Miniszterek nem fogadnak. Szent István napi lóversenyek (II. nap.) d. u. 2 órakor a külső kerepesi-uti versenytéren. A budai polgári lövészegylet folytatólagos nagy díszlövég A Gönczy-jubilaeum ügyében volt tanítványai értekezlete a Hungária szállóban. A budapesti kovács ipartestület közgyűlése d. e. 10 órakor az új városháza közgyűlési társalgó termében. A vasúti szükségletek kiállítása a kereskedelmi múzeum­ba 11­ ... Kereskedelmi múzeum a városligeti iparcsarnokban d. e. 10—12 és d. u. 4—7-ig. Halászati kiállítás az állatkertben egész nap. A magyar orsz. panoráma (Városliget volt kiállítási terü­­­let) reggeli 9 órától esti 10 óráig. (A „Commune csatái Páriában czi­tt látványosság.) Mindkét napon láthatók. d. Történelmi arczképcsarnok a budai várbazár épületben e. 9—12-ig. Országos képtár az academia palotájában, nyitva van d. e. 9 d. u. 1-ig. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvészkert mellett) egész nap, dij nélkül. Vörös kereszt-egylet Erzsébet-kórháza Budán, megtekint­hető d. e. 10-től fél 12-ig. Nemzeti múzeum az összes tájak d. e. 9— d. u. 1-ig. Iparművészeti múzeum az Andrássy-úton, megtekinthető d. e. 9—1-ig. Orsz. tanszermúzeum a budai állami tanítóképezde épüle­tében d. e. 9—12-ig és délután 3—6-ig. Gazdasági múzeum a Köztelken, d. e. 10—12-ig és d. u 2—4-ig. A magy. kir. technológiai iparmúzeum (Kerepesi-ut 9. Belez­­nay-kert) nyitva van , délelőtt 9—1-ig. Egyetemi füvészkert az üllői-uton d. e. 8—12 és d. u. 2—6-ig. Nyilvános könyvtárak zárva. Svábhegyre fogaskerekű vasút indul félóránkint; az Eöt­vös villában czigányzene. Margitsziget. Gőzhajók félóránkint. — Jó czigányzene naponkint; csütörtök, szombat és vasárnap d. u. ka­tonazenekari hangverseny. Színházak. Budapest, szombaton, 1887. augusztus 20-án. Főszerkesztő : CTults.1 M­4ter. Felelős szerkesztő: Visi Xxmne. El­őleges jelentés. NÉMET SZÍNHÁZ BUDAPESTEN. Augusztus hó végével megkezdődik a 942 Lilipistok JSTylistér.” (E rovat alatt közlöiteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerk.) Dr. WACHST­E­R nőorvos megérkezett, fogad Szervita.tér 11. sz. 947 Egy 17 évi gyakorlattal rendelkező hasonszenvi orvos, a­ki jelenleg járásorvosi minőségben falun működik, gyerme­kei neveltetése czéljából lakhelyét oly városba kívánná át­tenni, a­mely középiskolával bir, és exisztencziája, különösen ottlétének első éveiben a homöopathicus közönség részéről bármily szerény biztosított fizetés által megkönnyebbittetnék. Esetleg uradalmi orvosi állást is elfogadna. — Lakczime e lapkiadó hivatalánál megtudható. 961 Magyar kir. államvasutak. Hirdetmény: 47403/6I. sz. Segen-Gottes állomásról a m. kir. állam­vasutak bruck-ujszőnyi vonalának állomásaira szállítandó ásvány és pirszén, valamint szén tégla küldeményekre folyó évi augusztus 10-én új kivételes díjszabás jelent meg, mely díjszabási szakosztályunban kapható. Budapest, 1887. augusztus hó 16. Az igazgatóság. Nemzeti színház. Évi bérl. 157. Havibért. 17. SZÉCHY MÁRIA. Történeti vigjáték 3 felvonás­ban. Irta Dóczi Lajos. Személyek: Gr. Széchy Mária Jászay­ M. Gr. Széchy Kata Rákosi Sz. Gr. Széchy Éva H. Lánczy I, Illésházy Gábor Szacsvay Báró Lisztius Szigeti I. H. Wesselényi F. Nagy I. István, a diákja Mihályfi Gombkötő Abonyi Vadászi Mészáros Kádas, M. embere Kőrösmezei Budaházy Egres­sy Porkoláb Pintér Hadnagy Faludi 1- ső) . , „ Bérezi 2- k) katona Latabor Kezdete fél 8 órakor. Műsor: Vasárnap : Az ember tragoe­­diája. br. M. kir. operaház. XLV. bérletszünet. Bánk bán. Eredeti nagy opera 3 felvonás­ban. Zenéjét szerzette Erkel Ferencz. Személyek : II. Endre.......... Fektér Gertrud............ Saxlehner E Ottó.................. Dalnoki Bánk bán.......... Hajós Melinda............ Maleczkiné Petur bán.......... Ney Biberach.......... Talliáni Solom mester .. Kiss D. Udvarmester... Szekeres Tiborcz............ Ódry Kezdete 7 órakor. Műsor: Vasárnap : Fidelio. Kalisch­e- vendégj.: bérletszün. Népszínház. A MI KÁDÓ, vagy: Titipu városa. Bohózatos operette 2 felv. Ze­néjét szerz. Arthur Sullivan. Személyek: A japáni mikádó Szilágyi Nanki-Poo Horváth A. Ko-Ko Németh Pouh-Bah Újvári Pisl-Tash Szabó Yum-Yum­ Pálmai I. Pitti-Sing Ligeti I. Pee-Boo Fehér I. Katisha Margó 0. Kezdete fél 8 órakor-Műsor. Vasárnap A parasztkisasszony. Fővárosi színkör. (A Krisztinavárosban.) A pozsony-temesvári színtársulat által_ A Czigánybáró. Nagy operette 3 felvonásban. Jókai után irta Schnitzer Ig­­nácz. Németből fordították Gerő Károly és Radó Antal. Zenéjét szerzette Strauss J. Személyek: Zsupán Kálmán Gyöngyi Arzéna Frank B Mirabella Oláhné Ottokár, a fia Pintér Carnera gróf Dezséri Barinkay Sándor Zajongbi Czipra Kantái Szafír, a leánya Pajor E. Gábor diák Hunyadi Kezdete 7 órakor M­ü s­or: Vasárnap: Igmándi kispap.

Next