Nemzet, 1887. augusztus (6. évfolyam, 1768-1796. szám)
1887-08-20 / 1786. szám
Kitűnik továbbá az is, hogy a San vonalának, valamint Lemberg városának megerősítése, úgy védelmi, mint támadási szempontból, felette fontos, utóbbi esetre való tekintettel azért, mert — ha részünkön a kívánatos kezdeményezés tényleg érvényre jutott is — amaz eshetőséggel mégis számolnunk kell, hogy az orosz sereg előnyben lévén, bennünket a San-folyó jobbpartjára, azaz a Jaroslav—Lemberg közötti fejlődési területre visszavonulni kényszerít, mely területen ellentállást alig gyakorolhatnánk az esetben, ha a San vonal és Lemberg megerősítve nincsenek. A keletgalicziai hadszinhely. Már előbb említettük, hogy ezen, valamint a Vele szomszédos délnyugati orosz hadszinhely, csakis másodrendű értékkel bírhatnak és hogy a két fegyveres erő közötti döntés itt alig várható, mindannak daczára — földrajzi fekvésükre való tekintettel — a keletgalicziai és a délnyugati orosz hadszinhelyeket, az alább következő bírálat alapján, főhadszinhelyeknek tekintjük. 1. Fejlődési területek: Eltekintve a lemberg—brody-i úttól éjszaknak fekvő erdős, homokos és mocsáros talajtól, valamint a Lubience—Grurahumera közti középhegységi övtől, az egész keletgalicziai terület átalában véve, nagyobb seregre való tekintettel is, mint a milyenek fellépése itt számításba jöhet, úgy járhatóságára mint élelemgazdagságára nézve megfelelőnek mondható; nagyobb közlekedési akadályt csakis a Dnyester és mellékfolyóinak meredek partjai s völgyei képeznek. Az egész területre nézve tehát határozottsággal nem mondható, hogy annak melyik része felelne meg legjobban mint fejlődési tér egy sereg számára. 2. Hadműveleti vonalak: Kiev városa, a Kelet- Galicziában fejlődött seregnek főhadműveleti tárgya felé, következő vonalak vezetnek: a) Lemberg—Zloczow—Brody—Dubno—Rowno — Zitomirz—Kiew. Ezen, Dubnóig vasút kíséretében vezető műút, aránylag a legrövidebb összeköttetés Lemberg és Kiew között; ezen vonalon haladva az osztr.-magy. seregnek — mint már fennebb említve jön — legkönnyebben sikerülhetne a »lengyel« és a »délnyugat-orosz« hadszinhelyeket egymástól elválasztani. b) Lemberg—Zloczow—W oloszczyska—Berdiczew—Kiew. Ezen vonal csak a galicziai határig ment, azután úgynevezett postaút, mely azonban járhatóságára nézve igen megbizhatlan, mert semmi alappal nem bir és hosszabb eső után feneketlen; egész hoszszában vasút által van kisérve. c) Czernovitz—Mogilew—Braclau (vagy Kamenetz-Podolsky—Proskurow)—Kiew. Ezen, Bukowina és Kiew között vezető, legrövidebb ut ép oly minőségű, mint a b) alatti és ugyanoly megbizhatlan összeköttetést képez. 3. Főharánt- (rocade-) vonalak : Mint ilyen a brody — zloczow—tarnopol—zaleszcziki—czernowitz —suczawa-i műút tekinthető, mely mögött még több, egymással párhuzamosan vezető, meglehetősen jó összeköttetés találtatik. Az orosz területen a Chotym—Proskurow-on át Rowno felé vezető postaút, főharántvonalnak tekinthető. 4. Fővédvonalak: A Kárpátvonaltól eltekintve, mely az osztr.magy. seregre nézve csakis Felső-Magyarországra való tekintetből jöhet számításba, más hegységi védvonal ezen hadszínhelyen rendelkezésre nem áll. A vízvonalakat illetőleg, ezen területet több folyó metszi; a Dnjestert kivéve azonban, a többiek itt alig jöhetnek kérdésbe, de még a Dnyester sem tekinthető hadászati védvonalnak, daczára annak, hogy ezen folyó egy víztömegénél, valamint igen meredek partjainál fogva, lényeges közlekedési akadályt képez, mert e hadszínhelyen kiterjedése aránylag rövid és a folyó a főhadműveleti vonalak egyike által sincs metszve, sőt érintve sem. A többi folyók közül még megnevezhető: a Pruth; ez tekintettel a helylyel-közzel mocsáros partjára, valamint vízmennyiségére, némi harczászati értékkel bir, de mint védvonal jelentéktelen; a Sereth és a Suczawa, Galicziában alig jönnek szóba; a Bug annyiban bir fontossággal, amennyiben úgy maga, mint mellékfolyói, részint homokos, részint pedig erdős és mocsáras talajon folyik keresztül és területe igen csekély közlekedési vonalakkal bir, mely körülmény a védőnek előnyére, a támadónak pedig hátrányára szolgál. 5. Hadászatilag fontos pontok: Lemberg és Czernowitz, mint tartományfővárosok, politikai, kereskedelmi és társadalmi tekinteteiben , továbbá mint útcsomópontok. Lemberg azonfelül, tekintettel arra, hogy 2 hadszínhelynek határpontját képezi, mely okból úgy a Lengyelországban, mint esetleg Délnyugati Oroszországban fejlődött orosz sereg hadműveleteire nézve kombináczióba jöhet; Czernowitz azonfelül, mint a Pruth folyónak legjelentékenyebb átkelési pontja; Brody, mint jelentékeny kereskedelmi város; Halicz és Zaleszczyki, mint átkelési pontok a Dnyeszer mellett; Zloczow, mint vasút- és útcsomó. Sokat, mint legvégső országos határpont, honnét az ellenséges rocagevonal (Luck-Lublin) legkönnyebben fenyegethető. Egyéb felemlíthető pontok : Strij, Stanislau, Kolomen és Tarnopol; egyrészt mint útcsomópontok, másrészt mint alkalmas raktárhelyek ; Mikolajov, Martinov, Jezupol, Usciecko és Uscie-Biskupie, mint Dnyester-átkelési pontok. Végmegjegyzés a keletgalicziai hadszinhelyre vonatkozólag. A kérdéses hadszinhelyre vonatkozó adatokat a következőkben foglalhatjuk össze: Tekintettel arra, hogy ezen hadszínhely határa nyílt, alkalmas védvonalak, valamint megerősített repke pontok egészen hiányoznak, az utánpótlási viszonyok igen kedvezőtlenek, mondható, hogy Keleti Galiciában a védő nagy nehézségekkel küzdene, de még a Dnyeper-vonal felé irányított támadólagos fellépésnek is — Délnyugati Oroszország igen primitív úthálózata, valamint egy jelentékeny hadmiveleti tárgy hiánya miatt — sem volna kilátása határozott eredményre. Egy, az orosz sereg részéről megkísérelt, támadólagos hadmiveletnek annyiban van több kilátása kedvező eredményre, amennyiben nálunk jobb közlekedési vonalakat, gazdagabb vidékeket és két igen közel levő hadműveleti tárgyat: Lemberget és Czernowitzot — találna elő; ezen országrészeknek az oroszok által történt megszállása után, a további előnyök ezen seregre nézve szintén megszűnnek,amennyiben az esetleg szándékolt folytatólagos előnyomulást egyrészt az igen hosszú hadműveleti vonalak, másrészt a Kárpátok jelentékeny akadálya nehezítenék meg. Ennélfogva valószínű, hogy az orosz hadsereg előbb az oszto-nagy sereg végleges legyőzését kísérelné meg, mert e nélkül további hadmíveletei — Délnyugati Oroszországra állapítva — egy kissé vakmerő vállalatnak mutatkoznának. Feltéve különben amaz eshetőséget is, hogy az éppen leírt esetben az orosz sereg, Keleti Galicziába történt sikeres előnyomulása után, további hadműveleteit Lengyelországra alapítva, Nyugat-Galiczián keresztül szándékozik folytatni, ennek keresztülvitele, tekintettel a vállalatnak rendkívüli nagy szabására, oly sok időt igényelne, hogy azt a teljesen le nem győzött osztro-magy. sereg könnyen megakadályozhatná. "Végre azt az eshetőséget, miszerint az orosz sereg Kievtől kiindulva, hadmíveleteit, hasonlólag mint 1877-ben Oláhországon át az Alsó Duna felé, az osztr.-magy. monarchia beleegyezése nélkül, vagy mielőtt az osztr.-magy. sereget legyőzte volna, irányítaná, feltételezni nem lehet, mert az ilyen vállalat, Galiczia és Erdély oldalfekvése következtében, csekély erővel könnyen meghiúsítható volna. K. P. V. meg és az orvos kijelenté barátjának, hogy ez az embereket uj veszélylyel fenyegeti, mert kitakarítaná el a partról a halakat ? és mily gyorsan hozza rothadásba azokat ez a forróság. Az aggastyán nem tagadta el önmaga előtt, hogy az orvosnak ily időkben nehéz, kegyetlenül nehéz hivatását lelkiismeretesen betölteni, de ő ismeri az ő Philippusát és a két év előtti döghalálos hónapokban üdének, élénknek és jó kedvűnek látta őt, sőt felemelve a követelmények nagysága által, melyeket iránta támasztottak. Ami ily egészen megváltoztatta őt, a mi lelkét megmérgezé, ingerlé és lekötve tartá, az nem a majdnem emberfölötti nehéz áldozat volt, melyet a kötelesség rótt reá, mindez az áldástalan szívmegrendülésből folyt ki, melytől nem tudott megszabadulni. Philippus megtarta az öregnek tett ígéretét. Kapónként elment Rufinus házába, naponként találkozott ott Paulával, és mint ahogy az agyonvertnek sebei vérzenek, ha gyilkosa tekint reá, úgy ébredt ott föl minden alkalommal a régi gyötrelem, ha találkozott Paulával és kényszerülve volt beszélni vele. Ezen betegnél is a baj alapokat kellett megszüntetni, életének útjáról a damaskusi nőt eltávolítni és ezt keresztülvinni volt az ő, az aggastyán feladata, és kötelessége. A kis Mária és a Rufinus házában lévő többi betegek felgyógyulásukhoz közeledtek, de volt ott sok olyféle, ami még e szép sikerre is homályos árnyat vetett. Johanna asszony és Pulcheria az apa sorsa miatt aggódtak. Sem tőle, sem az apáczáktól nem kaptak eddig hirt és Philippus volt a tartály, melybe az elhagyott hitves és Pulcheria, ki úgy nézett föl hozzá, mint egy jó, hű, mindenható óvószellemhez, minden bánatukat, fájdalmukat és aggályaikat önték. Ezek az által még fokozódtak, hogy már háromszor jöttek volt házukba ,arab tisztviselők és tudakozódtak az apáról és elmaradásáról. Amit a nők kimondtak, az leíratott és Johanna asszony, kinek ajkait addig soha sem hagyá el hazugság, kényszerülve látta magát, hamis jelentéseket tenni és kinyilatkoztatni, hogy férje üzleti dolgokban Alexandriába utazott és talán Syriába is el kellene mennie. Mit jelentett e kikérdezés ? Nem azt mutatta-e, hogy Fostatban tudomással bírtak Rufinusnak az apáczák megmentésében való részvételéről ? Valóban, jobban voltak ott értesülve, mint a nők sejték, de titokban járták, amit tudtak, mert az elnyomott népnek nem volt szabad megtudni, hogy oly kevés egyptominak sikerült egy egész csapat arab harcrost tönkre tenni és igy csak homályos hir adta némileg tudtára a memphisieknek a történteket. Az orvos csak akkor hallott Rufinus tervéről, miután az már nagyon is előrehaladt volt ahhoz, hogy azt megsemmisíteni lehessen és most az a gondolat gyötre, hogy kedves, öreg barátja és az övéi, az idegen testvérek miatt romlásba juthatnának, mert, hogy a menekülők védelmezői és a mozlimek között harcra került a dolog, mely mindkét oldalon sok küzdenek életébe, került, azt titokban megtudta. És Paula! Csak legalább boldognak látta volna! De az halványnyá lett és a mi a testben és lélekben egészséges hajadontól gyakran elrablá büszke, szabad, öntudatos magatartását, az nem a minden teremtést lenyűgöző forróság, hanem egy belső, emésztő fájdalom volt és ez csak attól indult ki, a kinek szivét adó és a ki Paula szerelmének megbecsülhetetlen királyi ajándékát hogyan, hogyan viszonozta! Philippusnak még mindig kellett a helytartóságba menni és már tizennégy nap előtt felismerte, hogy mi okozta a mukaukas özvegyének sajátságos állapotait. Elhunyt férjének ópiumát vette be, esztelen mértékben vette be és tudott magának újat szerezni egy másik orvos által. Az özvegy rimánkodásainak mégis sikerült, hogy Philippus nem bízta őt sorsára és így tovább is látogató Neforist, lelkesítve azon kívánság által, hogy legalább a méreg használatában korlátozza. Martina, a senatorné is kényszerítő, hogy tovább látogassa a helytartóságot. Ő nem volt tulajdonképen beteg, de kegyetlenül szenvedett a forróságtól és szokva volt érdemes, öreg házi orvosát naponként fogadni, általa újságokat meséltetni magának és panaszkodni előtte, ha nagyon egészséges testével egyszer nem egészen úgy állt a dolog, ahogy kellett volna. Csevegésekbe a túlhalmozott Philippus persze nem ereszkedett bele, de tanácsai jók voltak és segítettek neki, könnyebben elviselni e borzasztó ég hevét. Az élénk, nyílt, néha persze meglehetős éles és rövidszavu férfi tetszett neki és annak tetszését is megnyerte Martina természetes, üde lénye. Sőt néha sikerült is Martina asszonynak az ő »Hermes Trismegitus«-át, a ki rendesen »oly borzasztóan komoly volt, mintha a földön nem léteznék tréfa«, mosolyra bírni és oly válaszra ingerelni, melyből kitűnt, hogy a durczás ember természettől élezes, visszavágásra kész ficzkó volt. (Folytatása köv.) KÖZGAZDASÁG. Üzleti hetiszemle. I. Értéküzlet. Sem remény, sem félelem nem hat többé a pénzpiaczokra. Poeticus tőzsdelátogatók, akik a magyar litteraturában is jártasak, a rég elcsépelt Bajza-féle idézetet hangoztatják, hogy »Múltadban nincs öröm, jövődben nincs remény«, ha a tőzsdekörökön kívül állók közül valaki náluk az üzletmenet felől tudakozódik. Máskor legalább utólag kerestek okot arra, hogy indokolják az üzletmenet lanyhaságát. Most még csak azt sem teszik és nincs, aki kutassa, hogy mi lehet a pangásnak alapja. A bolgár kérdés bonyolódásától nem félnek. A Coburg herczeg vállalkozását nagy figyelemmel kisérik ugyan, de inkább az újságolvasó nagyközönség kíváncsiságával és részvétével, mint a számító financier vizsgálódó érdeklődésével. Az orosz kormány óvástétele nem változtatott a hangulaton, a minthogy Bismarck herczeg szócsövének, a »Norddeutche Allgemeine Zeitung«-nak szerdán Bulgária ellen is irányzott komoly szavai sem félemlítettek meg senkit. Mindenki meg van győződve, hogy a német birodalom époly kevéssé fog kezdeményezni valamely I. Ferdinánd fejedelem merész vállalkozása ellen irányzott actiót, mint ahogy nem fogná támogatni más hatalmaknak ez irányú actióját. Ezzel az okoskodással nyugtatja meg magát a speculatio Oroszországgal szemben is. Azt tartja ugyanis, hogy az orosz kormány, Németország támogatása nélkül, aligha fogja nyíltan háborgatni a merészen és önállóan előrehaladó fiatal bolgár fejedelmet. A tartós üzlettelenség mellett tehát relatíve még szilárdnak is mondható a tőzsde hangulata. Helylyel közzel még árfolyamemelkedés is constatálható. Csakhogy ez emelkedés rendszerint academicus. Üzlet azért igen kevés jön létre. A hét utolsó két napján volt még egy kis mozgalom. Inkább a hagyományos szokás, mint a valóságos érdeklődés rövid időre felvillanyozta a tőzsdét a hitelbank félévi mérlegének közzététele napján. Néhány év óta a pénzpiac nem veszi oly komolyan az azelőtt annyira fontos publicatiót, melynek valóságos értéke vajmi csekély. Tavaly még a Rappaport halála, mely egy héttel előzte meg a budapesti intézet félévi bilance-ának közzétételét, némi érdeket kölcsönzött a zárlat számai megismerésének. Az idén azonban még ez a tisztán külső érdeklődés se volt meg és a semestralis mérleg taxatiói nem bírták a speculatiót élénkebb tevékenységre serkenteni. Alig néhány e becslésekre alapított vétel jött létre és különös, hogy a kevés számú kötés is mind barátságos taxation alapult. így történt aztán, hogy a magyar hitelbank kedvezőtlen mérlege a magánforgalomban erős reactiót szült és nagyobbat ejtett a vezető játékpapír árfolyamán, mint remélni lehetett volna. II. Gabona és terményüzlet. Gabonaüzlet. Ünnep nyitja meg s holnap ünnep zárja majd be a csonka hetet, melynek üzletmenetéről jelentést kell tennünk. Alig négy rendes üzletnap tehát és kellő áttekintést az általános menetről alig is lehet adni. Lanyha kezdet után az üzlet kezd szilárdabbá lenni, aminek fő oka a német piacokon a gabonavámok emelése következtében beállott áremelkedésben kereshető. Buza a hét elején lanyha irányzattal indult. A kínálat a nagyobb felhozatal következtében jobb volt, a malmok azonban árengedményeket követeltek és igen tartózkodók voltak, úgy hogy az eladók 5—10 krral kénytelenek voltak követeléseikben leszállani, ha üzletet akartak kötni. Később azonban a vételkedv kedvezőbb jelleget öltött, az irányzat megszilárdult s az eladók nemcsak hogy az elvesztett 5—10 kmnyi árhanyatlást visszaszerezték, hanem ugyanily összegű árjavulást is értek el. Eladatott mintegy 90.000 métermázsa, a múlt hetinél átlag 71/2—10 krral magasabb árak mellett. Mai jegyzésünk effectiv tiszavidéki búza métermázsájáért a hivatalos tőzsdelap szerint a következő : 79 kilos 6.90—7.— frt, 80 kilos 6.95— 7.10 frt, 81 kilos 7.20—7.25 frt. Rozs oly kevés kerül piaczra, hogy az eladók nem képesek a vevőknek megfelelni. Irányzata tehát folyton szilárd, ára pedig a múlt hetihez képest 10—15 krral emelkedett. A forgalom azonban igen csekély, miután készlet alig van a piaczon. Mai jegyzésünk : 5.30—5.60 frt. Árpa. A takarmányáru eleinte igen szilárd volt, aminek oka szintén a csekély hozatalban keresendő, később azonban, a keresletnek megfelelőbbé válván a kínálat, a hangulat valamivel nyugodtabbá vált. Közepes és finom árpa nem részesült figyelemben, kereslete egyáltalán nincs és így folyton lanyha irányzatot követett. Eladatott takarmányárpából mintegy 3000 méter mázsa 5.20—5.30, 5.40—5.50 és 5.55 írtjával minőség szerint. Zab nagyon kevés került forgalomba, de csöndes irányzata daczára megtartotta múlt heti árát. Jegyzésünk 5.20—5.70 frt. Tengeriben szintén igen gyér a felhozatal. Eleinte irányzata csöndes volt, de később megélénkült a forgalom és a jobb kereslet következtében irányzata is megszilárdult ára is 211,5 krral emelkedett. A heti forgalom nem igen nagy, mintegy 10,000 métermázsa vizetett el a piacról 5.40 és 5.48 frt között váltakozó árak mellett. A határidőüzlet mérsékelt forgalom mellett a magasabb newyorki árfolyamok daczára, lanyha irányzattal nyílt meg, de a hét folyamán erősen megszilárdult. Mai jegyzéseink a következők: buza tavaszra 7'37—7‘39 frt, buza őszre 6 82—6'84 frt, tengeri május-júniusra 5'59 frt, zab tavaszra 5,78—5‘80 frt, zab őszre 5’44—5'46 frt, repere augusztus-szeptemberre 187—12 frt. Lisztüzlet. A lisztüzlet a lefolyt héten, ami a forgalmat illeti, ismét javult, a kereslet Magyarországból s Ausztria tartományaiból, főképen azonnali szállításra, folyton növekszik, s a vevők későbbi szántásra is mindig több és több bizalmat nyernek bevásárlásokat eszközölni. A malmok készletei a közép és alsóbb fajokban el is fogytak teljesen, s mivel a viszony a liszt- és búzaárak között, mely utóbbiak némileg ismét emelkedtek, folyton kedvezőtlen a malmokra nézve, igen természetes, hogy ők is felemelték áraikat, s várható, hogy e tekintetben még további javulás fog bekövetkezni. Külföldön is több az érdeklődés finom lisztjeink iránt, bár ez nagyobbára még csak kérdezősködésekben nyilvánult, de remélhető, hogy nemsokára már nagyobb üzletekről is lehet jelentést tennünk. Korpában az üzlet változatlan, inkább jobbnak nevezhető itt is a hangulat, mivel későbbi szállításra nagyobb kereslet mutatkozik, míg ellenben a malmok az eladásban tartózkodók. Mai átlagárak: 0 12 34 5678 15.30 14.90 14.50 14.— 13.80^13.50 12.70 11.50 10.— 8 '/. 8'/. 9 F. G. 9 — 7~80 5^60 Korpa~3. 80 ~ 3.50 ' Élelmiszerek. (Halasi és társa elég jelentése a »Nemzet« részére.) Az e heti forgalom jelentékenyebb volt a múlt hetinél, az árviszonyokat illetőleg tojásnál lényeges emelkedés éretett el, az egyéb czikkek körülbelül változatlanok maradtak, csak burgonya szenvedett egyes fajtákban többé-kevésbbé árveszteséget. — Baromfiakban az üzlet élénk vételkedv mellett, változatlan árakkal bonyolódott le. — Tojás: A hét elején az árak még nyomottak voltak, de midőn a hozatal napról-napra szűkebb lett, az árak hirtelen felszökkentek, úgy annyira, hogy a hét végén az emelkedés körülbelül 20°/0-ra tehető. — Burgonya: Sárga fajták, melyek az abnormis magas árak következtében bőségesen voltak felhozva, meglehetős árveszteséget szenvedtek, rózsa burgonyában ellenben az árcsökkenés mérsékeltebb volt. Jegyzéseink a következők: Liba, élő, hizlalt 3.70—4.50 írton, sovány liba 2.10—2.40 írton, fiatal libák —.-----.— írton. — Tyúk 1.------1.10 írton. — Csirke 0.60—0.85 írton.— Kacsa, hizlalt 1.30—1.80, sovány 0.80—1.— írton.— Kappan —.------.— írton. — Pulyka —.------.— forinton. —Valamennyi párjával. Tojás I. 52—521/a, II.---------darab forintjával. — Vaj. I. 0.75—0.80, II. 65.------.70. — Burgonya (sárga) 3.20—3.30 írton. — Rózsaburgonya 2.------2.20 írton. — Vöröshagyma 3.50—4. írton. Fokhagyma---------forinton, 100 kilogrammonkint. — Libazsír —.-----.— forint kilogrammja. K 0 2 i e .n á n y e fc. A deési kiállítás érdekében kifejtett buzgalom és ténykedés a legszebb sikert látszik biztosítani. Folyton tömegesen küldik az iparosok és gazdák bejelentéseiket és értesítéseiket. Közelebb a földmivelési minisztérium képviselője járt Deésen, hogy személyes meggyőződést szerezzen a fogarasi állami ménesből a lóárverésre küldendő állatok miként való elhelyezésére nézve. Távol vidékekről is jelentenek be terményeket. A gyümölcsosztály igen gazdag lesz, egy-egy bejelentő 60 -70 fajtát is mutat be. Az iparkiállítás anyagi sikerét az abban résztvevőkre nézve biztosítja az a körülmény, hogy a kiállítás vásár is lesz egyszersmind, s a gazdasági egyesület a gépgyárosokkal a gépek vásárlása és terjesztése iránt hosszabb időre terjedő szerződéseket kíván kötni. A bejelentések határideje szeptember 15-ike. Lótenyésztési jutalom díjosztás volt f. hó 14-én Solton. A pest megyei lótenyésztő bizottság részéről jelen voltak: Teleky József gr. elnök, Tanffy Gusztáv min. tanácsos, Zichy István gr. főhadnagy, a földmivelési-, ipar- és keresk. minisztérium képviselője, Pollák Simon állatorvos, Halász Sándor, Eötvös Géza főszolgabirák, Csikay Imre, Ivánka Pál szolgabirák, Martinovics Péter, a bizottság jegyzője Almássy Károly megyei t. aljegyző volt. A díjosztás eredménye a következő volt: A sikerült szopós csikóval bemutatott anyakanczák közül pályázott 16 darab. A két és három éves csikók közül csak egyegy darabot mutattak be. Az egyéves kanczacsikók közül bemutattak 3 darabot. Az egyéves méncsikók közül elővezettek 13 darabot. A dijosztás befejezte után Teleky József gr. a bizottságot tetétleni birtokára vitette s ott fényesen megvendégelte. A magyar északkeleti vasút bevételi kimutatása. 1887. évi julius hóban 257,249 frt. 1887. évi január 1-től 1887. évi julius 31-ig 1.602,890 frt. 1886. évi január 1-től 1886. évi julius hó 31-ig 1.663,277 frt. A múlt év hason időszakához viszonyítva kevesebb 60,387 frttal. A szathmár-nagybányai vasút bevételi kimutatása. 1887. évi julius hóban 10,080 frt. 1887. évi január 1-től 1887. évi julius hó 31-ig 67,284 frt. 1886. évi január 1-től 1886. évi julius hó 31-ig 71,453 frt. A múlt év hason időszakához viszonyítva kevesebb 4,169 frttal. A taraczvölgyi vasút bevételi kimutatása. (A forgalomnak 1887. junius 23-án adatott át.) 1887. évi julius havi bevétel 2,778 frt. 1887. évi junius 23-tól 1887. évi julius hó 31-ig 3,025 frt. A szab. osztr.-magyar államvasuttársaság kimutatása az 1887. évi 32-ik heti bevételekről. Ötseges vonalak átlagos üzleti hossza 1886-ban 2451 1887-ben 2607. Vásári értesítés. Budapesti marhavásár. A folyó hó 18-án megtartott heti marhavásárra fölhajtatott 3165 db nagy- és 619 db aprómarha. Ebből eladatott 51 db bika dbja 80—150 írtig, 1521 db ökör párja 120—200 írtig, 1110 darab vágó tehén párja 100—175 írtig, 342 fejős tehén darabja 80—160 forintig; — darab bivaly párja------------írtig, 613 drb borjú darabja 10.------25.— írtig, 6 db birka darabja 7.— írttól 19 írtig. — Húsárak: ökörhus 44—51 írtig, tehénhus 36—41 írtig, borjúhús 51—60 írtig, bivalyhus 36—40 forintig, mind 100 kilogrammonkint. Lóvásári értesítés. E hó 18-án felhajtatott 412 drb ló. Ebből eladatott 35 drbuj lólevél mellett és 78 db átíratással; bécsi vágóra jött 15 db; lefoglaltatott — db. Fizettetett: könnyű kocsi lovakért 80— 200 írtig, nehezebbekért 90—180 írtig, nehéz igás 16-------------írtig, bécsi vágóra való lovakért 20—40 írtig darabonként. Szállított Bevételek —— - —— ■ ■■■■■ — Különbség ££5 utasok áruk 1887-ben 1886-ban száma tonna iitokban (adópótlék nélkül) auguszt. 11-tól aug. 12. 137583 1u5301 7880768126 +6818 jan. 1-től aug. 5-ig 2987612 *S40528 17895486 17764879 +131607 -----havi helyesbítés a tényleges eredmény szerint......................... — — — — — összesen.......... 3121095 394833 185835610 44614 +137420 Budapest áru- és értéktőzsde Augusztus 19. Gabonaüzlet.(Délutáni tőzsde.) A gabnatőzsdén a délutáni forgalomban a jegyzések a következők : Buza őszre 6.86—6.88, buza tavaszra 7.39— 7.40 írton. Tengeri 1888. május—júniusra 5.57—5.59, tengeri július—augusztusra —.—szab őszre 5.46— 5.48 forinton. Értéküzlet. (U tó tő zs de.) Az utótőzsde kötés nélkül telt el. Osztrák hitelrészvény 281.10 és 281.20, magyar aranyjáradék 100.40 írtjával került forgalomba. Délután 2 óra 30 perckor zárulnak. Osztrák hitelrészv. 281.10. Magyar hitelrészv. .—.—. Magyar aranyjáradék 100.40. Magyar papirjáradék —.—. Leszámítolóbank —.—. Jelzálogbank —.—. (Esti tőzsde.) Az esti tőzsde magasabb berlini jegyzések következtében megszilárdult. Osztrák hitelrészvény 281.20 és 281.50, magyar aranyjáradék 100.40 és 100.47^2. Délután 5 órakor zárulnak: Osztrák hitelrészvény 281.40. — Magyar hitelbank részvény —.—. — Magyar aranyjáradék 100.45. — Magyar papírjáradék —.----. — Leszámitolóbank —.—. Jelzáloghitelbank —.—. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. 1887. augusztus 19. Az üzlet szilárd. Magyar urasági öreg nehéz 42.-------43.— frtig magyar urasági fiatal nehéz 45 —45.50— frtig, magyar urasági fiatal közép 45.50—46.— frtig, magyar urasági fiatal könnyű 45.50—46.50 frtig, magyar szedett nehéz 42.50 - 43— frtig, magyar szedett közép 45.—46.--frtig, magyar szedett könnyű 46.----46.50 frtig, romániai bakonyi átmeneti nehéz —.-------.— frtig, romániabakonyi átmeneti közép —.------.— frtig, romániai bakonyi átmeneti könnyű —.-------frtig, romániai átmeneti eredeti nehéz —.-------.— frtig, romániai átmeneti eredeti közép —.-------.— frtig, szerbiai átmeneti nehéz 44.-45.----forintig, szerbiai átmeneti közép 44.----45.— frtig, szerbiai átmeneti könnyű 44.-----45.— frtig, hizó a vasútról mázsáiva —.-------frtig, hizó 1 éves élősúlyban 44.----46.— frtig, hizó két éves élőssúlyban (makkos) —.-----.-----frtig, öreg makkos sertés élősúlyban, 46°/0 levonással —.-------forintig. Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 kilós l'/o-os levonással métermázsánkint értendők. Sertéslétszám. — Készlet augusztus 17-én 100,482, drb, augusztus 18-án felhajtatott 1313 drb, elszállittatott 3266 drb, 18-án maradt készletben 98,529 darab. NAPTÁR. Szombat, augusztus 20. Nap kél 5 ó. 4 p. nyug. 7 ó. 2 p. — Hold kél 6 ó. 15 p. reg., nyug. 7 ó. 56 p. este. Rom. cath.: Szent István király. — Prot.: István magyar király. — Görög-orosz (augusztus 8.) István irály. — Zsidó.: (ab. 30.) Sabbat Reéb: Miniszterek nem fogadnak. Ünnepi körmenet a várban a szent jobb kézzel reggel 8 órakor. Nagy népünnepély (Segítség) a városligetben egész nap. Ennek területébe esnek: a kereskedelmi múzeum a vasúti szükségletek kiállításával, az állatkert halászati kiállítással és az orsz. panoráma. Belépti dij 30 kr. Szent István napi lóversenyek d. u. 2 órakor a külső kerepesi uti versenytéren. _ ... A budai polgári lövészegylet nagy diszlövészete saját helyiségében egész nap. _ . A magyarországi tanítók Eötvös alapja osztóbizottságának ülése d. e. 10 órakor (Kazinczy-utczai iskola.) A magyar könyvkereskedők egyletének évi közgyűlése d. e. 8 órakor az irók- és művészek körében. A magyar könyvnyomdászok és betűöntők egyletének IV. kongressusa és fennállásának 25. évforduló ünnepélye a Vigadóban. Vasárnap, augusztus 21-Nap kél 5 ó. 5 p., nyug. 7 ó. Hold kél 7 óra 34 p. reggel nyug. 8 ó. 27 p. este. Hold a földközelben éjfél után 1 órakor. Rom. kath.: B. 12. Joakim oltalmazása. — Prot.: B. 11 Adolf. — Görög-orosz (augusztus 9.) D. 11. Mátyás. — Zsidó.: (elül.) Miniszterek nem fogadnak. Szent István napi lóversenyek (II. nap.) d. u. 2 órakor a külső kerepesi-uti versenytéren. A budai polgári lövészegylet folytatólagos nagy díszlövég A Gönczy-jubilaeum ügyében volt tanítványai értekezlete a Hungária szállóban. A budapesti kovács ipartestület közgyűlése d. e. 10 órakor az új városháza közgyűlési társalgó termében. A vasúti szükségletek kiállítása a kereskedelmi múzeumba 11 ... Kereskedelmi múzeum a városligeti iparcsarnokban d. e. 10—12 és d. u. 4—7-ig. Halászati kiállítás az állatkertben egész nap. A magyar orsz. panoráma (Városliget volt kiállítási terület) reggeli 9 órától esti 10 óráig. (A „Commune csatái Páriában czitt látványosság.) Mindkét napon láthatók. d. Történelmi arczképcsarnok a budai várbazár épületben e. 9—12-ig. Országos képtár az academia palotájában, nyitva van d. e. 9 d. u. 1-ig. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvészkert mellett) egész nap, dij nélkül. Vörös kereszt-egylet Erzsébet-kórháza Budán, megtekinthető d. e. 10-től fél 12-ig. Nemzeti múzeum az összes tájak d. e. 9— d. u. 1-ig. Iparművészeti múzeum az Andrássy-úton, megtekinthető d. e. 9—1-ig. Orsz. tanszermúzeum a budai állami tanítóképezde épületében d. e. 9—12-ig és délután 3—6-ig. Gazdasági múzeum a Köztelken, d. e. 10—12-ig és d. u 2—4-ig. A magy. kir. technológiai iparmúzeum (Kerepesi-ut 9. Beleznay-kert) nyitva van , délelőtt 9—1-ig. Egyetemi füvészkert az üllői-uton d. e. 8—12 és d. u. 2—6-ig. Nyilvános könyvtárak zárva. Svábhegyre fogaskerekű vasút indul félóránkint; az Eötvös villában czigányzene. Margitsziget. Gőzhajók félóránkint. — Jó czigányzene naponkint; csütörtök, szombat és vasárnap d. u. katonazenekari hangverseny. Színházak. Budapest, szombaton, 1887. augusztus 20-án. Főszerkesztő : CTults.1 M4ter. Felelős szerkesztő: Visi Xxmne. Előleges jelentés. NÉMET SZÍNHÁZ BUDAPESTEN. Augusztus hó végével megkezdődik a 942 Lilipistok JSTylistér.” (E rovat alatt közlöiteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerk.) Dr. WACHSTER nőorvos megérkezett, fogad Szervita.tér 11. sz. 947 Egy 17 évi gyakorlattal rendelkező hasonszenvi orvos, aki jelenleg járásorvosi minőségben falun működik, gyermekei neveltetése czéljából lakhelyét oly városba kívánná áttenni, amely középiskolával bir, és exisztencziája, különösen ottlétének első éveiben a homöopathicus közönség részéről bármily szerény biztosított fizetés által megkönnyebbittetnék. Esetleg uradalmi orvosi állást is elfogadna. — Lakczime e lapkiadó hivatalánál megtudható. 961 Magyar kir. államvasutak. Hirdetmény: 47403/6I. sz. Segen-Gottes állomásról a m. kir. államvasutak bruck-ujszőnyi vonalának állomásaira szállítandó ásvány és pirszén, valamint szén tégla küldeményekre folyó évi augusztus 10-én új kivételes díjszabás jelent meg, mely díjszabási szakosztályunban kapható. Budapest, 1887. augusztus hó 16. Az igazgatóság. Nemzeti színház. Évi bérl. 157. Havibért. 17. SZÉCHY MÁRIA. Történeti vigjáték 3 felvonásban. Irta Dóczi Lajos. Személyek: Gr. Széchy Mária Jászay M. Gr. Széchy Kata Rákosi Sz. Gr. Széchy Éva H. Lánczy I, Illésházy Gábor Szacsvay Báró Lisztius Szigeti I. H. Wesselényi F. Nagy I. István, a diákja Mihályfi Gombkötő Abonyi Vadászi Mészáros Kádas, M. embere Kőrösmezei Budaházy Egressy Porkoláb Pintér Hadnagy Faludi 1- ső) . , „ Bérezi 2- k) katona Latabor Kezdete fél 8 órakor. Műsor: Vasárnap : Az ember tragoediája. br. M. kir. operaház. XLV. bérletszünet. Bánk bán. Eredeti nagy opera 3 felvonásban. Zenéjét szerzette Erkel Ferencz. Személyek : II. Endre.......... Fektér Gertrud............ Saxlehner E Ottó.................. Dalnoki Bánk bán.......... Hajós Melinda............ Maleczkiné Petur bán.......... Ney Biberach.......... Talliáni Solom mester .. Kiss D. Udvarmester... Szekeres Tiborcz............ Ódry Kezdete 7 órakor. Műsor: Vasárnap : Fidelio. Kalische- vendégj.: bérletszün. Népszínház. A MI KÁDÓ, vagy: Titipu városa. Bohózatos operette 2 felv. Zenéjét szerz. Arthur Sullivan. Személyek: A japáni mikádó Szilágyi Nanki-Poo Horváth A. Ko-Ko Németh Pouh-Bah Újvári Pisl-Tash Szabó Yum-Yum Pálmai I. Pitti-Sing Ligeti I. Pee-Boo Fehér I. Katisha Margó 0. Kezdete fél 8 órakor-Műsor. Vasárnap A parasztkisasszony. Fővárosi színkör. (A Krisztinavárosban.) A pozsony-temesvári színtársulat által_ A Czigánybáró. Nagy operette 3 felvonásban. Jókai után irta Schnitzer Ignácz. Németből fordították Gerő Károly és Radó Antal. Zenéjét szerzette Strauss J. Személyek: Zsupán Kálmán Gyöngyi Arzéna Frank B Mirabella Oláhné Ottokár, a fia Pintér Carnera gróf Dezséri Barinkay Sándor Zajongbi Czipra Kantái Szafír, a leánya Pajor E. Gábor diák Hunyadi Kezdete 7 órakor Mü sor: Vasárnap: Igmándi kispap.