Nemzet, 1887. szeptember (6. évfolyam, 1797-1826. szám)

1887-09-01 / 1797. szám

segítségül hívott más községbeli tűzoltó testületek működő tagjainak és szereinek a vasutak által biztosított szállítási kedvezményeknek a gőzhajó­­zási társulatokkal való keresztülvitele« iránt, — ezen ügy azonban a mai napig sincs elintézve.— A budapesti önkéntes tűzoltó testület az iránti kérvé­nye, hogy a testület mint szakiskola elismertessék s az általa előzetes kiképzés alapján — megejtendő szakvizsgákról kiadandó bizonyítvány jogerőssége ki­mondassák, a központi választmány által kellőleg meg­vitatva, pártolólag terjesztetett fel a belügyminiszté­riumhoz, hol annak elintézése a közel jövőben vár­ható. — Szolgálati érmet 96 testület nyert s mint a jelentés fölemlíti, a szolgálati éremadományozásnak morális hatása el nem maradt. — Örömmel consta­­tálja továbbá, hogy Pozsony, Győr és Sopron megyék­­ben megyei tűzoltó szövetség alakult, mi a­míg egy­részt a tűzrendészeti törvény intenziójának is megfelel, másrészt összehozza, tömöríti a testületeket, s a helyi viszonyoknak megfelelőleg fejleszti az önkéntes tűz­oltó intézményt. Az elnöki iroda teendői évről-évre szaporodást mutatnak; a jelen év folyamán beérke­zett és elintézést nyert 720 ügy darb. A szövetségi pénztár állása nem a legjobb. A lefolyt 3 éven át a bevétel 2600 frt, — a kiadás pedig 2550 frt volt s igy az összes pénztári maradvány 50 frt, — meg­jegyzendő, hogy a hátralékos és a folyó évre eső tag­sági dijak eddig be nem folyt összege 5—600 frtot tesz ki. — 1884. évi augusztus 18-ikától, 104 tűzoltó­­testü­let lépett be részint közvetlenül, részint a me­gyei szövetségek utján az országos szövetség kebelébe s igy ma van összesen 319 tagja, szemben az ország­ban fennálló, mintegy 600 tűzoltó-testülettel, a mi ha nem is fényes, de mindenesetre kielégítő állapotnak mondható. — Adományok. Szerkesztőségünkhöz újabban két adomány küldetett be. Az egyik Juhász Lajos perecsényi ev. ref. lelkész ur adománya (5 frt 70 kr.) melyet a lelkész ur a tűzkárosultak javára megindí­tott gyűjtés gyarapítására szánt, a másikat (3 frt) B. N. ur küldte be Felső­bányáról a »tűz és vizkáro­­sultak« javára. Mindkét összeget a belügyminiszté­riumhoz fogjuk eljuttatni. — Coburg Clementine herczegnőről a követke­zőket Írják Budapestről a »K. Z«-nak. Nem titok, hogy Coburg Clementine herczegnő azon bu­­csujárás után, melyet Lourdesban és Ausztria-Ma­­gyarország néhány bucsus helyére tenni akar, Bulgá­riába akar utazni, hogy ott fiának tanácsadója legyen. A herczegnő a bulgáriai vállalatba erkölcsileg bele van bonyolítva, mert az orosz személyiségekkel nem­csak ő vezette a tárgyalásokat, de a Coburg-család­­ból egyedül ő helyeselte Ferdinand herczeg elhatáro­zását. Bulgária új fejedelmére Clementine herczegnő­­nek Sophiában időzése csak előnyös lehet; a herczegnő szilárd jellemmel bir, van éles látása a politikában, s diplomatiai ügyességgel bir; ismer minden udvari ár­mányt, s tudja, hogy a czárra miként kell befolyást gyakorolni. Kormányköreinkben az a kissé optimista felfogás van elterjedve, hogy a herczegnő, ha Sophiába költözik, rövid idő alatt fog kijárót találni abból a zsák­­utczából,melybe Ferdinand herczeg jutott, s hogy végre megegyezést létesít fia és a czár között. Arra kíván­csian várnak, hogy az ultrám­on­­án herczegnő mit fog tenni, rábirja-e fiát, hogy a római catholicus vallásban megmaradjon, vagy ismételni fogja előtte őse, IV. Henrik szavait: »Paris vaut bien une messe.« — III. Napóleon nyugvóhelye. A III. Napóleon hamvait tartalmazó sarkosiagot, mely eddig a chisle­­hursti Mária-kápolnában állott, a napokban vitték el Farnboroughba, az Eugenie ex-császárné által épített mausoleumba, ahol azt a megölt herczeg sarko­­phagja mellett állították fel. A császár sarkophagja 8 láb és 6 hüvely hosszú, 4 láb széles, míg magas­sága 4 láb és 9 hüvely; fölirása csupán ez : »Napo­­léon III. R. I. P.« A Sarkophag egyik szélén van egy kis érczlemez, mely azt mutatja, hogy az emlék az angol királynő ajándéka barátnőjének Eugenienek. Mindkét sarcophag teljesen egyforma, és aberdeeni vörös márványból van faragva. — Személyi hírek. K o­s­z t­i­c­s Lázár, monte­negrói államtitkár, ismert szerb dramaturg, volt orosz főconsul és a »Glas Crnagorca« szerkesztője, Zom­­borban időzik, mint Mihajlovics Miklós nyug­ curiai bíró vendége. — Mailáth Béla nemzeti múzeumi könyvtárőr, külföldi tanulmányutjáról, melyet a ma­gyar szerencsekönyv eredetének kipuhatolására tett, visszaérkezett a fővárosba s átvette hivatala vezeté­sét. — Scerbovszky Szaniszló, főv. tűzoltópa­rancsnok, ma a turini nemzetközi tüzoltószer- és gép­kiállításra s az olasz tüzoltócongressusra Turinba utazott. —­Antal Géza dr. egyetemi tanár, szabad­ságideje letelvén, visszatért a fővárosba. — A miniszter nem kiházasitó. Fabiny Theophil igazságügyminiszter szombaton délelőtt, midőn meg­látogatta az aradi királyi törvényszék irodahelyisé­geit, az egyik hivatalnokhoz — az »Aradi Közlöny« szerint — a következő kérdéseket intézte: »Barátom, nős ember ön ?« »Nem vagyok még, excellentiád«, — válaszoló szerényen a hivatalnok. »De van remény­sége, hogy az lesz ?« »Reménységem van, de....« «De, mi akadályozza. Mondja ki nyíltan.« »A kine­­veztetésem várom excellentiádtól.« »Jaj barátom — felesé a miniszter — ha én a kiházasító egyletnek az elnöke volnék, mindjárt alügyésznek nevezném ki, de mivel miniszter vagyok, sok mindent nem tehe­tek meg.« — Halálozás. Rothenfelsi gróf Königsegg Gi­zella saját, úgy nagybátyjai Vásárhelyi Géza, Vásár­helyi Béla és Vásárhelyi László, nagynénjei seprősi Czárán Antalné, szül. Vásárhelyi Eszter, jószáshelyi Purgly Jánosné, szül. Vásárhelyi Ilona, vitézvári br. Simonyi Lajosné, szül. gróf Königsegg Julia és vilá­gosvári Bohus Istvánná, szül. gróf Königsegg Emi­lia, valamint számos más rokonai nevében is a bánat­tól lesújtott szívvel tudatja forrón szeretett édes­anyja, testvérük, sógornőjük és rokonuk özvegy rothen­felsi gróf Königsegg Andorné, szül. kézdivásárhelyi Vásárhelyi Gizellának, f. hó 30-án, reggeli 6 órakor, életének 52-ik évében, Boros­ Jenőben bekövetkezett jobblétre szenderültet. — Uj bosnyák-herczegovinai gyalog-századok. Mint a »M. V.« írja, a király ez év jan. 21-én kelt legfelsőbb elhatározására ez év őszén négy új bos­nyák-herczegovinai gyalogos század fog felállíttatni. Mindeddig létező bosnyák zászlóaljban lesz egy új század 6 számmal, azzal a létszámmal, mivel a gya­logos századok béke idején rendesen bírnak. A szá­zadokat az illető hadkiegészítő kerületekben állít­ják fel. — A vasherczeg súlya. Bismarck herczeg Kis­­singenben megmérette magát; súlya most is ép any­­nyi, mint tavaly volt: 207 font. — A Tamásy-hangverseny eredménye. Ma­­leczky Vilmosné urhölgy tegnap számolt be a Gömöry Oszkár miniszteri tanácsos, Barsy Adolf pénzügyi tanácsos, Henszelman Kálmán ügyvéd és Óváry Li­­pót országos allevéltárnok urakból állott rendező bi­zottságnak a B.­Palotán augusztus 24-én Tamásy József javára tartott hangverseny jövedelméről. A bi­zottság a rendben talált számadásokról jegyzőköny­vet állított ki. A csekély költségek levonása után ma­radt tiszta jövedelem 774 forint, mely összeghez fe­­lülfizetésekkel járultak: Tisza Kálmánná, gróf Ká­rolyi István, gróf Keglevich István, Polónyi Géza, Visi Imre, Makay Endre, Gömöry Oszkár, Mada­rassy Pál, Jelenffy Zoltán, Stein, Wolfner és Linzer újpesti gyárosok, Jekelfalussy őrnagy, Nicholson Fü­löp, Neruda Nándor, Jelinek Henrik, Somogyi újpesti állomásfőnök, Abonyi Lajos és mások, kiknek a rendezőség ez után köszönetét fejezi ki, valamint azon lelkes művészeknek is, nevezetesen Henszler Helén urhölgynek, Odry Lehel, Gyenes László, Viz­­váry Gyula, Kőszegi Géza, Salvi és Noszeda urak­nak, kik a hangversenyben közreműködni szívesked­tek, továbbá Rudnyánszky Antonia urhölgynek, ki a belépti jegyek, programm és tánczrend nyomtatási költségeit, összesen 38 forintot a jótékony czélra volt szíves nemeslelkűen felajánlani. Maleczky Vilmosné mai napon szolgáltatta át a beteg művésznek a fent­­ért szép összeget. Mi pedig köszönetünket fejezzük ki Maleczkyné úrhölgynek azon nagylelkű és önfeláldozó buzgalmáért, melyet e hangverseny kivitelében mind­végig kifejtett. Maleczkyné asszony fölkért bennünket, hogy ez után is fejezzük ki köszönetét Keglevich István gróf, az operaház és a nemzeti színház inten­dánsa iránt azért, hogy készséggel megengedte a két színház néhány tagjának a hangversenyben való közreműködést. — Pranzini, kinek kivégeztetését táviratunk már említette, nyugodtan lépett a vérpadra, sőt még a bakó által sem engedte magát megfogni. A kivég­zés után a nép, mely előzőleg gúnydalokat énekelt Pranzinire, szidalmazta a bakót, hogy a kivégzés sokáig tartott. A csőcselék azután kendőt mártott Pranzini vérébe, véres földdel tele szedte kalapját. Pranzini nem fogadta el a pap vigaszát, de a feszü­letet bensőséggel csókolta meg. — Mérges ballerinák. A londoni anglikán püs­pökhöz egész csomó ballerina intézett levelet, éles hangon tiltakozva a püspök azon vádja ellen, hogy ők a színpadon illetlen ruhában jelennek meg. A le­vél többek között így szól: »Mi, a keresztény egyház tagjai, akik kenyerünket tánczunkkal keressük, tilta­kozunk azon képtelen és szemtelen vád ellen, melyet ön, e kerület főpásztora ellenünk emelt, s kijelentjük, hogy az teljességgel alaptalan. Nem várunk öntől igazságot, de az ön által fölhozott alacsony váddal szemben nyilvánossá teszszük ezen tiltakozásunkat. — Kettős öngyilkosság sikkasztás miatt. Esti lapunkban bő részletezéssel közöltük a Kemény-há­zaspár szomorú végét. Az eset általános részvétet és megdöbbenést keltett fővárosszerte. Színhelyére, ha­bár a holttesteket Zsarnay kapitány intézkedésére már délután 1 órakor átvitték a Rókus halottas kam­rájába, hogy holnap fölbonczolják, az egész délután seregestül verődött össze a kiváncsiak tömege s ha látnivalója már nem is akadt, még késő délután is ott sajnálkozott az öngyilkosok lakása előtt. A meg­döbbentő esetről és előzményeiről, a­melyeknek azután szomorú következése lett a kettős öngyilkosság, még a következőket írhatjuk: A főpostán 17 év óta szolgált Kemény Antal postatiszt s hűséges szolgálata jutal­mául s némileg előléptetésképen, nemrég a »mozgó postatisztek«-hez főnökhelyettesnek az osztrák-ma­gyar államvasut postahivatalába osztották be, honnan minden másodnap, mint a vonatposta vezetője, uta­zott. Ez állásában annyira megnyerte főnöke s a postaigazgatóság bizalmát, hogy rája bízták az utazó tisztviselők órapénzeinek kifizetését. Uta­zás közben ugyanis minden postai alkalmazott külön díjazásban is részesül, melyet előzetesen mindig átszolgáltatnak nekik. E fizetés esz­közlése végett minden hónapban egy körülbelül kétezer forintot tartalmazó kézi­pénztárt adtak át Keménynek, ki a fizetéseket a legutóbbi napokig pon­tosan is teljesítette. A bizalom annyiban is fennállha­tott irányában, mert 1200 frtnyi évi fizetést és 200 frt lakbért húzott s főnöke csendes, józan embernek ismerte. Tiszttársai azonban egy idő óta nem jó szem­mel nézték, mert sokat költött s nem­régiben is 1400 frt kölcsönt vett föl, mely összegnek hamar a végére járt. Ez a nagy költekezése bécsi utazásaival volt szoros kapcsolatban, honnan egy ízben, körülbe­lül egy évvel ezelőtt, egy feltűnő szépségű asszonnyal jött haza. Werner Herminnek hívták a nőt, a­kivel azonban nem lépett törvényes házasságra. Az új házasok költséges életmódot folytattak. A legutóbbi évnegyedkor, augusztus hó 1-jén azonban az I. kerületi alkotás­ utc­a 12. szá­mú házban 160 frt fél évi bérért vettek föl egy két szobás szerény lakást. A házbeliek jóformán nem is ismerték őket, mert keveset voltak otthon. Csak azt tudták róluk, hogy szűkös anyagi viszonyok kö­zött élnek. Holott, ha nem voltak odahaza, erre­ arra bőven költekeztek. A házaspár így lassanként elme­rült az adósságokba s Remény, hogy szükségleteit födezhesse, a kezelésére bízott kézi pénztárhoz nyúlt, melyből lassanként 266 forintnyi össze­get sikkasztott el. Holnap, szeptember hó 1-én kellett volna a reábízott pénzzel leszámolnia, de a hiányzó összeget fedezni nem tudván, elhatá­rozta, hogy öngyilkossá lesz. Tervét közölte fele­égével, ki kijelentette, hogy vele akar halni. Teg­nap reggel az asszony egy kézitáskába egymást be­csomagolva azzal távozott hazulról, hogy Bécsbe megy. S férje ezt megerősítette, tréfásan említve föl a házi urnak, hogy most szalma özvegy lesz egy pár napig. Este pedig, saját kapukulcsuk lévén, észrevétlenül hazatértek. Úgy éjfél után 5 órakor az alvó házbeliek 3 tompa csattanást hallottak, de azt hitték, hogy a hang a közeli hegyek közül, vagy a szomszédos vasúti állomástól jött s nyugodtan folytatták pillanatra megzavart álmukat. Ma délelőtt fél 11 órakor azon­ban egy rendőrtisztviselő s egy postatiszt jelent meg a házban, sürgősen tudakozódva Kemény Antal után. Kemény ugyanis tegnap két levelet írt és egyet a fő­nökének szólót elküldött: Bolla Gábor postafőnökkel tudatta, hogy mivel letért a becsület útjáról, nem akar tovább élni s mire e levelet megkapják, ő már halva lesz. Bolla e levelet megkapván, Vörös posta­tisztet azzal a rendőrséghez küldé, honnan egy tiszt­viselőt adtak mellé. De az alkotás­ utczai ház­ba, azt a feleletet kapták, hogy Kemény­ék nincsenek itthon. Megnézték azonban a konyhaajtót, s ekkor észrevették, hogy az belülről van bezárva. A rendőr­tisztviselő rögtön lakatost hivatott s felnyittatta az aj­tót. A konyha s a jobbra nyíló nagy udvari szoba üres volt. Ezután a balra nyíló kis egy ablakos udvari szo­bát nyitották föl, honnan azonban az első pillanatban r­e­gborzadva hátráltak meg. A nehezen nyíló ajtó sarkán ugyanis vékony zsinegen, szétbontott hajjal holtra váltan függött a szép asszony. Egy pár haris­nya s egy ing volt rajta, melynek bal felén, a szív körül és a fején egy-egy pörkölt lyuk látszott. Alsó része pedig vértől volt nedves. Lent a földön aludt vértócsa gyülemlett meg. A férfi alsó ruhában jobbra tőle egy díványból csinált ágyon feküdt, szintén holtan. Jobb kezében a revol­vert tartotta, melyből bal halántékába s aztán szívébe röpített egy-egy golyót. Az esetet rögtön telefon útján tudatták a rendőrséggel, törvényszékkel és kéz­ elöljárósággal, így jöttek ki déli 12 órakor Zsarnay Győző rendőrkapitány, Szilva Géza vizsgálóbíró s az I. ker. elöljáróság kiküldöttei. Mindjárt megejtették a helyszíni szemlét, mely constatálta, hogy először a nő felakasztotta ma­gát, de miután a zsineg annyira engedett, hogy mindkét lábhegye érte a padlót, a­mit a szí­nes harisnyanyomok világosan mutattak, s így sokáig vergődhetett volna, a férfi revolverrel bal mel­lébe s fejébe lőtt. Csak mikor látta, hogy jól talált, fe­küdt az ágyra , fordította maga ellen a fegyvert. A la­kásban levelet s értékesebb holmit nem találtak. Az asztalon ki volt terítve Kemény kinevezési okmánya, melynek szélére azt írta, hogy egy csekély összeggel megmenthették volna. A rendőrség a két holttestet délután 2 órakor a Rókus halottasházába vitette, hol mindkettőt fel fogják bonczolni, ámbár Kemény a fő­­kapitánysághoz írott levelében nagyon kérte, hogy bonczolás nélkül temessék el. A hagyatéki leltárt az I. ker. elöljáróság rögtön fölvette s a lakást zár alá helyezte. — A jogi szigorlatok. A tapasztalat azt bizo­nyítja, hogy a budapesti tud. egyetem jogi- és állam­­tudományi karánál a szigorlatok az egyes félévek vé­gén fölös számmal összetorlódnak. A szigorlók kér­vényeiket rendesen a félév vége felé szokták benyúj­tani, innen a rendetlenség, aminek mindig a tanárok adják meg az árát, mert a kérelmeknek csak a ma­guk túlterheltetésével tehetnek eleget. Hogy ennek elejét vegyék, A­p­á­t­h­y István, a jog- és államtudo­mányi kar decára felhívja azokat a szigorlókat, a­kik az első félévben óhajtanak szigorlatot tenni,hogy kérvé­nyeiket, tekintet nélkül a határnapra, melyet kifű­zetni kívánnak, legkésőbb november hó közepéig nyújtsák be. Azt, a­ki a kitűzött határnapról fontos ok nélkül elmarad, abban a félévben szigorlatra nem bocsátják. E­­sküvő: Németh János kir. táblai tanács­elnök leányát, Erzsikét ma vezette oltárhoz Kam­merer Ernő dr. földbirtokos és orsz. képviselő. Ta­nuk voltak: a menyasszony részéről Korizmics Antal, az alexandriai nemzetközi törvényszék birája, a vőlegény részéről pedig Kammerer Ferencz földbirtokos. A fiatal pár nászútra indult. — Iskolai hírek. A gr. Károlyi-utczai elemi iskolában szeptember 1—5 ike közt lesznek a beira­tások, és pedig d. e. 8—11-ig a fiuk, d. u. 2—5-ig a leányok számára. Ugyanozt a beiratást az alsófoku ipariskolába szeptember 12., 14. és 16-án eszközük esti 7—9 közt. — A kegyes tanitórend buda­pesti főgymnasiumában szept. 1-én lesz a »veni saucte.« — A belvárosi főreáliskolá­­b­a­n szept. 4-én nyitják meg az iskolai évet a szoká­sos ünnepélyességgel. Az előadásokat az utóbbi két intézetben szeptember 5-én kezdik meg.­­ A nemzeti múzeum könyvtára nem nyílik meg szept. 15-én, mint tervezve volt. A termeket ugyanis részben újra bútorozzák, részben átalakitják. E munkálatokkal egy kissé megkéstek , csak szept. végén lesznek készen velük. A könyvtár okt. 1-je kö­rül nyílik meg. — Meggyilkolt törvényszéki bíró. Pancso­­ván nagy sensatiót keltett egy gyilkosság, melynek áldozata Nadaskay, a pancsovai törvényszék bi­rája. A­ gyilkos ifj. Theodorovics Jánosnak nevezi magát és pancsovai lakos. Tettét állítólag féltékeny­ségből követte el. A »Temesv. Ztg« az esetre vonat­kozólag azonban azt jegyzi meg, hogy Nadaskayt bízták meg azzal, hogy a Stojkovics orvoson Uzdin­­ban elkövetett gyilkosságban a vizsgálatot megtartsa, és ennélfogva éppen nincsen kizárva az, hogy ez újabb gyilkosság az elsővel kapcsolatban áll. — Mérsékelt menettérti jegyek kiadása kis­asszony napja alkalmából. F. é. szeptember hó 7-én a m. kir. államvasutak központi hálózatának összes állomásairól (kivéve budapest-bánhidai, budapest­­lőrinczi, budapest-horti, budapest-tápió-györgyei és budapest-szabadszállási vonalrészek állomásait) 50°/0 mérsékelt II. és III. oszt. szem. vonatu menettérti jegyek adatnak ki Budapestre s a fentemlitett napon közlekedő valamennyi személyszállító vonathoz (gyors és expressvonatok kivételével) valamint a fent­említett napon a végállomásokról induló, de Buda­pestre csak szeptember 8-án reggeli órákban érkező személy, vegyes és omnibus vonatokhoz. A visszauta­zás bármely személyszállító vonattal, gyors- és express­vonatok kivételével, bezárólag szeptember 16-ig tör­ténhetik. A miskolcz-füleki, bánréve-dobsinai és feled­­ü­szolczi szárnyvonalak állomásain kiadandó menet­térti jegyek, visszautazás alkalmával a hatvan-mis­­kolczi útirányon át is érvényesek. Gyermekek a követ­kező kedvezményekben részesülnek: két 10 éven aluli gyermek számára az illető kocsiosztályra szóló egész jegy váltandó. Egy gyermek a II. osztályban egy egész III. osztályú jegygyel utazhatik. A III kocsi­­osztályban egy gyermek felnőtt kísérőjével együtt egy egész II. osztályú menetjegy váltása mellett utazha­tik. Podgyász-szabadsály nem engedélyeztetik. — Szökevény. Pataki György, gazdasági írnok, Szevera Károly ponyvádi pusztájáról a napokban 500 frt elsikkasztása után megszökött. A győrmegyei téb­i szolgabiróság nyomoztatja. — Templomrablás. A Rétság melletti Borsos- Berinke község r. kath. templomát, a sekrestye-aj­tó zárának feltörése után kirabolták s onnét a követ­kező egyházi tárgyakat vittek el: egy ezüst, tűzben aranyozott szentségtartót 400 frt értékben, egy réz áldozó ostya tartót 35 frt ért­, egy ezüst, tűzben ara­nyozott kelyhet 70 frt értékben, továbbá több más egyházi eszközt, összesen 637 frt értékben. A tettesek a­mint a nyomok mutatják, ismerősek voltak a helyi viszonyokkal.­­ A tiszti főorvosi hivatal jelentése szerint Budapesten e hó 30-án a következő heveny-ragályos betegségek fordultak elő: hagymáz 5, himlő 2, vör­­heny 1, kanyaró 1, roncsoló tói oklok 2, torokgyík 1, trachoma 6. Kórházi beteglétszám: Szt.­Rókus kór­ház 1383 . szt János kórház 139. — Általános napi halálozás 29. Halálokok: agy-és idegbajok 5, tüdőba­jok 5, vérkeringési bajok 1, gyomorbajok 12, vörheny 1, egyéb kórok 5. — Csettel Gyula, a Posner-féle gyárnak volt igaz­gatója, onnan kilépve, mai napon a Deutsch M.-féle művészeti intézet czégtagja lett. — Fővárosi krónika. Utonállás. Fischmann Manó kereskedőt tegnap az ujvásártéri sátra elő 5 — 6 kaftános lengyel zsidó megtámadta. Röffel és bottal összeverték, ollóval tele szurkálták egész testét, majd mellénye zsebéből óráját s lánczát kilopták. Fisch­­mant a földön elterülve hagyták s elmenekültek. Hatkozólag beadott indítvány tárgyalása, az orsz. jegyzői árvaház ügyében kiküldött bizottság jelentése; a pályaművek bírálatára vonatkozó választmányi jelentés tárgyalása és a pályadijak odaítélése; a tag­sági dij­hátralékok behajtása tárgyában tett intézke­désekről szóló jelentés tárgyalása; az 1886. évi köz­gyűlés 17. számú végzése folytán a megyei egyletek­nek véleményezés végett kiadott s a földadó-cataster nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXI. t.-cz. végre­hajtása tárgyában kelt miniszteri utasítás 9. szaka­szának módosítása iránt, a komárommegyei jegyzői egylet részéről beadott indítványra vonatkozólag be­érkezett vélemények és választmányi javaslat tárgya­lása ; a »Községi Közlöny« ügye; az 1887. évi szept. hó 16-án az elnökséghez beadandó indítványok feletti intézkedés. Az elnökség a jegyzőegyleteket azzal a megjegyzéssel hívja meg, hogy az egyletek küldöttei megbízó levelüket, vagy a kiküldetésre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatokat, szeptember hó 21 én reggeli 8 óráig Budapesten, az »Arany sas«-hoz czímzett szálló 1 számú szobájában a főjegyzőnél annál is in­kább nyújtsák be, mivel azoknak megvizsgálása sok időt igényelvén, a késedelmes beszolgáltatás által a közgyűlés megnyitása akadályozva lenne. Az elnökség megtette az intézkedéseket, hogy a közgyűlés tartama alatt az »Arany sas« szál­óban mérsékelt díjak mel­lett elegendő lakások legyenek.­­ A temesvári lövészegylet az újonnan épült czéllövő megnyitása alkalmából 1. évi szeptember hó 8-tól 12-ig tartandó díszlövészetet tart a következő sorrenddel: Szeptember hó 7-én, este: Ismerkedési estély a »Koronaherczeg« szállóban. 8-án, reggel 8 órakor: A czéllövés megnyitása a főlövészmeser ál­tal. A czéllövés minden nap reggel 8 órától estig tart. 11-én: Díszebéd a czéllövő csarnokában. 12-én, dél­után 5 órakor: A czéllövés berekesztése és díj­kiosztás. Színház és művészet. — A népszínházból. »Bellmann« a népszínház ez idei első operette újdonsága, mely a jövő héten kerül bemutatóra, az »An der Wien« színház egyik vonzó darabja volt. Az operettet Suppé írta, kinek a nép­színházban több darabja még mindig repertoireon van. Még csak a »Boccaccio«-ra utalunk, mely már 93 előadást ért, s innen-onnan eljött a századikhoz. A »Fatinicza« 18 este mulattatta a közönséget, »A pajkos diákok «-at 3-szor adták, a »Szép Galathea«-t négyszer, az »Ördög a földön« ez. fantasticus operet­tet 6-szor, az »Afrika-utazó«-t 6-szor, a »Gascog­­nei«-t 6-szor és a »Donna Juannitá«-t 8-szor hoz­ták színre. Összesen tehát a népszínházban 141 Suppé-est volt. — Hindu dráma magyar színpadon. Kalidászá­­nak, a nagy hindu költőnek »Sakuntala« czímű nagy drámai költeményét, melyet Fiók Károly fordított magyarra, Molnár György színpadra alkalmazza. A műhöz megfelelő zene is készül. Egyesületek és társulatok. — A községi és közjegyzők egylete szept. 21-én tartja meg évi rendes közgyűlését a vármegyeháza nagytermében. A közgyűlés tárgysorozata: Elnöki jelentés. Az egylet múlt évi pénztári számadásának és a szaklap múlt évi számadásának megvizsgálásáról beadott bizottsági jelentések tárgyalása; a jövő évi költségirányzat megállapítása ; az »Évkönyv«-re vo­ Fővárosi ügyeit — A főváros első közgyűlése a szünidők után, hír szerint szeptember 15-én lesz. — A tanács mai ülése rend volt. A folyó ügyek letárgyalásán kívül az ülésnek érdeket a tegnap meg­választott tanárok és tanítónők eskületétele kölcsön­zött. Az eskü ünnepélyes letétele után a megválasz­tottakhoz G­e­r­­­ó­c­z­y Károly h. polgármester üd­vözlő beszédet intézett. — Iskolaszékek újjáalakulása. A II. kerületi (vizivárosi) iskolaszék tagjai, Paulovits László kir. tanácsos, választási elnök kezébe tegnap tették le a törvény által előírt fogadalmat. A tanítótestület ré­széről az iskolaszékbe Somlyay József és Al­más­s­y János választottak be. Az iskolaszék követ­kezőleg alakult meg: elnök Paulovics László, másodelnök Schmsledt Ferencz; I. jegyző S­z­a­á­k Pál; II. jegyző Somlyay József; gondnok Ros­­co­ny Károly. Az uj iskolaszék azonnal megkezdte működését s a beiratásokra vonatkozólag megtette a szükséges intézkedéseket. — A szőlőhegyi utakat vizsgáló bizottság, ma folytatta Kada Mihály alpolgármester elnöklete alatt helyszíni eljárását. Ma az I. ker. szőlőket vette vizs­gálat alá. Bejárta a határt Promontorig, és Buda- Börsig. Megvizsgálta a farkasréti, farkasvölgyi, spa­nyolréti, németvölgyi, stb. utakat és a helyreállításra vonatkozó utasításokat a helyszínén az ilető közegek­nek mindjárt meg is adta. — Újítások a Rókus-kórházban A Rókus kórház igazgatósága ismét két fontos újítást léptetett életbe.Az első az,hogy ezentúl az orvosok és ápolónők megszakítás nélkül állandó felügyele­tt és szolgálatot teljesítenek. Minden osztályon két-két orvos van, a jövőben ezek csak felváltva hagyhatják el a kórházat, mert egynek mindig a kórházban kell tartózkodnia; ennek az ajta­ján aztán »ügyelő orvos«, felirat jelzi, hogy a szolgálat­­tevő orvos abban a szobában tartózkodik. Az ápoló­nők eddig ebéd és vacsora idején mindig egyszerre távoztak az intézetből. A jövőben az egyik csak akkor mehet el, ha a társa vagy a szomszédos ápolónő már vissza­jött. A két termek ajtaján kifüggesztettek egy táblázatot, a­mely jelzi, hogy az ápolónők közül ki mikor távozott s távolléte alatt ki helyettesíti. A másik fontos nyítás a betegek felvételére és tovább­küldésére vonatkozik. A Rókusban a helyhiány kü­lönösen érezhető a délutáni órákban, mikor igen sok s néha súlyos beteget kell e miatt más kór­házba uta­sítani. Eddigelé a felvételi irodában egyszerűen más kórházba küldték a beteget anélkül, hogy meg­győződtek volna, vájjon nincs-e ott is helyhiány ? A betegek aztán gyakran kénytelenek voltak kórh­ázról­­kórházra vándorolni, míg valahová befogadták. Az igazgatóság most elrendelte, hogy ilyen esetben a fel­vevő tiszt előbb telephon útján tudakozódik, hogy melyik kórházban van hely s a válasz szerint küldi a betegeket egyik vagy másik kór­házba, szabályszerűen kiállított utalványnyal. A tovautasításokról ezentúl külön naplót vezetnek a felvételi irodában.­­ A Bezerédy utczai iskola épület építési mun­káira ma délelőt a tanügyi osztályban árlejtés volt mely kedvező eredménynyel végződött, a mennyiben az egyes vállalkozók a költségvetés­leg előirányzott összegekből átlag 20°/0 engedményt tettek. Törvényszéki csarnok. Starcsevics Dávid peréről a következő táviratot vettük: A Starc­evics Dávid elleni végtárgyalás to­vábbi folyamán vádlott a törvényszék elnökségének, a báni és hétszemélyes táblának, valamint a tartomá­nyi kormánynak több koholt végzését olvassa fel. E koholt okmányokat vádlott a fogságban egy Polanek nevű fegyencztől kapta, ki a törvényszék elnökéhez intézett levélben kijelenti, hogy Starcsencs Dávid bírta rá, hogy e hamis végzéseket szerkeszsze. Starcse­­vics pedig azt állítja, hogy Polaseket 7 napig tartot­ták bezárva a fogház píncze­iben, míg az elnökhöz in­tézett eme nyilatkozatot kiállította. Ehhez saját le­velezőnk még a következőket távírja: A dél­előtti tárgyalás folyamán Cuculics elnök számos keresztkérdést intézvén Szarcsevicshez, a vádlott végre csak azt válaszolta, hogy ha egyes értéktárgyak az örökségi leltárba föl nem vétettek, ez nem egyébb az írnok hibájánál, melyre a bíróság őt figyelmez­tetni köteles lett volna. A vádlott cinicus módon vá­laszol az elnök kérdéseire, ki őt gyakran rendreuta­­sítja. Délután a másodrendű vádlott, Starcsevics Dá­vid öcscse, Starcsevics Iván kihallgatása következett. Ő bátyja irodavezetője volt. Vallomásában legneveze­tesebb az, hogy a diolust kizártnak mondja, valamint hogy véleménye szerint a 15.000 frtnyi költségjegy­zéket olcsónak mondja. Ezután a tanúkihallgatás következett. Első tanú volt az elhalt Kokotovics gazdaasszonya, ki Szarcsevics ellen vall. A soroksári úti gyilkosság, Gazdag Imréné és társai ismert ügyében, melyben a kir. tábla helyben­hagyta a törvényszék fölmentő ítéletét, szept. 2-án hirdetik ki a másodbírósági ítéletet. A kihirdetésre megidézték Gazdag Imrénét, Ternyei Józsefet, Mol­nár Károlyt és azoknak jogi képviselőit. Rejtélyes öngyilkosság. Kovács István henczidai lakos. Öreg korára gyermekeire ruházta vagyonát, gondozását, maga pedig a kocsmában keresett szóra­kozást. Részegeskedése miatt sokszor összezördült a fiával, Kovács Imre mészárossal s ennek a nejével, így a múlt év augusztus 1 lükén is. A többek között gyanúsította a menyét, hogy valami szolgalegénynyel szerelmi viszonyt folytat. A veszekedés kora délután történt s este az öreget vérébe­ fagyva, holtan talál­ták , holtteste mellett egy fegyver tem­ át. A vizsgálat kiderítette, hogy a puskával csak félre akarták ve­zetni az igazságszolgáltatást. A gyilkosság gyanúja a fiúra hárult, de mivel a vizsgálat csak hiányos bizo­nyítékokkal rendelkezett, a nagyváradi törvényszék felmentő ítéletet hozott, a­mit a kir. tábla is helyben­hagyott. A kir. Curia az ügyet tegnap vette tárgya­lás alá , a két alsófoku forum fölmentő ítéletéhez hozzájárult. Párpalvivé orvosnövendék. Még 1885. deczem­­berében a rendőrség feljelentést tett a kir. ügyészség­nél, hogy Csikás József és Oláh Béla orvosnövendé­keket a városliget környékén pisztolypárbajra készü­lőben megleste. Az első bíróság a feleket vétkesek­nek találta és Csikást 14 napi, Oláhot pedig 8 napi állam fogházra ítélte. A kir. tábla a büntetést leszál­lította s Csikás Józsefet 8 napi, Oláh Bélát pedig 4 napi államfogház büntetésben marasztalta el. A tábla ez ítéletét ma a Curia helybenhagyta. Csalárd bukás miatt másfél évi börtönre ítélte ma délelőtt a pestmegyei törvényszék Juhi Gyula vá­­czi lakost és földbérlőt. Úgy a vádlott, mint az ügyész felebbezett. Csalás miatt vonta ma felelősségre a budapesti kir. törvényszék Fekete Sándor volt váczi-utczai kereskedőt. Még 1884. május 20-án csődöt kértek ellene, a­mit azonban vagyon hiánya miatt el nem rendelhettek. A hitelezők e miatt bűnvádi följelentést tettek Fekete ellen, a­kit a törvényszék a vizsgá­lat befejeztével csalás miatt vád alá helyezett. A vád­lott könyvei alapján tudhatta, hogy tartozásai vagyo­nának értékét meghaladták, azonban még akkor sem kért maga ellen csődöt, midőn egyik hitelezője 4000 frt fejében s összes árukészletét lefoglaltatta. Lenk Gyula kir. alügyész a vádlottat, hitelezőinek szándé­kos megkárosításáért, csalása bűntettében kérte bű­nösnek kimondani. H­ő­­­s Ödön védő Fekete fel­mentését, az elítéltetés esetében pedig annak a figye­lembe vételét kérte, hogy Feketét a károsult feleknek csak egy része panaszolta be. A törvényszék Fekete Sándort, a 92-ik szakasz alkalmazásával, vétséggé mi­nősülő csalás miatt három havi fogházra és 50 főt pénzbüntetésre ítélte. Az elitélt és a közvádló is fölebbezést jelentett be. Színházak. Budapest, csütörtökön, 1887 szeptember 1-én. Nemzeti színház. Évi bérl. 169. Hav béri. 1. PETNEHÁZY. Történeti gziuius 8 felvonás­ban. Irta Ca­ky Gergely. Személyek : Petneházy Dávid Nagy I. Belényi Zs. F­­lerciné Éva, leánya Hegyesy M. Meriá­sy Miklós Mihályi­ Hoszlik György Újházi Judit, neje Víz­variné Krakó V.zvári Zóra Jászay M. Ferhád, renegát Gyenes Vanbonne Mészáros Pechnan Lata­bár Petreőizy Körösmezei Vas Sándor Halasi Gábor Pintér Demjén Gabányi Kajetán Mátrai Caraffa Szacsvay Károly Feleki Lajos Egre­sy Neuburg Horváth Fitz James T­­h Kristóf T­olnai Czobor Abonyi Dun Martino A. Szigeti I. Antonio G­izales Magyart S­rtini, lovag Csa­zár Marsigli F'dilényi Dorina Bérezi Cárné Pechy Körményesi F. J. He­enyi Simon Sántha A. Bernát P­ie­le P. Vallou hadnagy Faludi Ha­du Sántha J. Pori­o ■ áb L­­ihin­szky Kezdete T órakor. M­ű­ s­o­r: Péntek: D-lna, (I­­ betanulás­sal) ; bf. Szombat: Faust; bf. Vasárnap : Czil a nyomoruság. M. kir. operah­áz. 51. bé le -ziinet. EXCELSIOR. Nagy látványos ballet 4 felvo­násban, és 12 képben. Szer­zette : Man­otti Luigi. Zenéjét óta : Marenoo Romuano. Be­tanította : Smeraldi Caesar. Személyek: A fölvilágosodás nemtője Smeraldiné A polgárosodás nemzője Müller K. A sötétség dé­monja Smeraldi O. Papin Dénes Ducati György Vncze Kunigunda neje Ni­eehyné Valentin, fia Pint H. Laura, húga Princzné Fánni Zsuzsanits E. Vilmos bérlő Némethi Fritz, bajos Svetschine Laura, barátnője Huszarek M. Volta Sándor Cattaneo Arabs ke­eskedő Berger Rabszolga kér s. Botticelli Khinai Jeszenszky Angol utazó Murazzano Indiai zenész Del Soldato OL­SZ aknász Bimbi Előforduló tánczok : Az első felvonásban : a) A hir. b) A polgárosodás bevo­nulása. c. Az ébredés tánczolják­­ Müller K., Kür­thy H., Farkadi M .Kürt) N , Dorog,né, Monoi­i K Hansné Kiss H., Sarkadi fit. és a összes női ás férfi balletsze­mélyzet. A második felvonásban : a) Polka,tánczolják : Z­uzean­a E. és tini H., b) Mazurka tánczolja a női és férfi b bal­­letszemélyzt. A harmad­i felvonásban: a) A távírdái sürgöny kihordók táncza, tánczol­ja a női bal­­letszemélyzet. Polka des san­­nettes electriques, tánczol­­ják : Müller K., Kürthy H., Sarkadi M., Doroginé, Mo­­nori K , Kiss H., Kürthy A., May­rhofer K., Sarkadi Sz. A negyedik felvonásban: I. COSMOPOLITICAI TÁNCZ a) Chinai táncz b) Tö­rök táncz c) Mexicoi táncz d) Angol táncz, tánczolják Mul­er K., Del Soldato, Mu­­vazzano, Vincze és Je­szenszky ; angol matrózok táncza, tánzolják: Kürthy H., Sarkadi M., Doroginé, Kerner K., Kiss H., Kürthy A., Sarkadi Sz., Gundard A. f) Indus táncz, tánczolják: Zsuzsanics E. és a balleinö­­vendékek. g) Adagio d­azione e passo a due tánczolják: Müller K., Smeraldine, Mini H., Smeraldi és Botticelli. II. LESSEPS megünneplése, tánczolja az összes női és férfi balletszemé­lyzet. Az ötödik felvonásban: Az egyetértés a nemzetiségek indult­ja tánczolja az összes női és férfi balletszemélyzet és a balletnövendékek. Kezdete 7 órakor. Műsor: Szombat: Jó éjt Pantalon. Sylv­a ,­bszünet. Népszínház. Blaha Lujza assz. m ut vendég. Huszonötödször : Felhő Klári. Legújabb énekes népsirma­i felvonásban. Irta Rátkay L. Zenéjét szerző Konti J. Sz. melyek Özv. Aba Gy.-né Pártényiné Aba András Szirmai Felhő Klári Blaha L. Felhő Keticza G.Barcsai L. F­átyol Ferkó Vidor Tenger Ádámi Szathmáry Bálint, fia Egri Csik Vendel Németh Istók, fia Újvári Viola Éva Fodor Fr. Bokkáné Klá­né Gereő Benedek Szita Pista Szabó Tömjén János H­rváth Bencze, mindenes Füredi J. Magda, cseléd Gyöngyösi I. Gyuri, czigány Amalfi Egy legény Füredi K. Kezdete T1/3 órakor. Műsor: Péntek: Uff király. Szombat: Czifán báró. Vasár­np : Betyár kendője. Fővárosi színkör. (A Kr­azsinavárosban.­ A pozsony-tem­ösvári szintársulat által. ROKKANT HUSZÁR, vagy’: Tündérlak Magyarhonban. Nép-szimna dalo­kat S felv. Irta: Szerdahelyi Józs­ef. Személ­yek: Gróf Vámházi. Makó L­­­s.............. Polgár K. Ferencz.......... Szinai L­ia............ Kalmár ■It.­­................ Szabói. Kűri, közhu zár Hunyadi vlarcsa, utitársa Pajor E. A. Jám............. Győre Éva.................. Makainé D­egbiró.......... Csabi Ká­or Dessén­ Ki-.biró PolgirS. Kezdete 7 órakor, NÉMET SZÍNHÁZ, Gyapju­ utcza. A Lilionnak óriási eredmény­e. Az első négy előadásnak S£ 5400 látogatója volt, í­rtTa-pontként 20 elelxiTz-á­s. Vasárnap 1ztől jára. 961 HÉT* A kis bárónő.

Next