Nemzet, 1887. december (6. évfolyam, 1888-1916. szám)
1887-12-03 / 1890. szám
ságiak! Szocialisták! Forradalmárok! Eltűrjük-e ezt a bűnt ? Nem, ezerszer nem. Haszontalanul nem szabad vérnek folyni, de nem riadunk vissza semmi áldozattól, hogy megakadályozzuk azt, hogy a gyávák leggyávábbja képviselje Francziaországot. Polgárok! Legyetek készen és éberen! A köztársaság veszélyben van !« (A falragasz alatt öt képviselő neve olvasható.) Páris, decz. 2. (62 órakor este.) A város különböző pontjain néptömegek csoportosultak, kiket azonban nagyrészt csak a kíváncsiság hozott össze. Az egyedüli csoport, mely tüntetésre ragadtatta magát és melynek soraiban Basly és Camelinat képviselőket, Duquerry és Roche intransigens-párti hírlapírókat is látni lehetett, a Bourbon palota bejáratától a Concordia-térig szoríttatott viszsza, hol néhány suhancz homokot szórt szét. A lovasrendőrök kiürítették a teret, mire a tüntetők a városházához vonultak. A városház előtti teret a rendőrség megtisztította, a fentnevezett képviselők és hírlapírók azonban a városházába mentek, hol a tanács épen ülésezett. Utóbbi 69 szavazatból 54 szavazattal, elhatározta, hogy a Bourbon-palotába megy, kérve a kamarát, hogy hozzá csatlakozzék, hogy a köztársaság megmentessék. Pál is, decz. 2. A kamara és senatus köztársasági párti tagjai gyűlésében, melyre azonban csak 350-en jelentek meg, próbaszavazást hozott az elnökválasztásra vonatkozólag. Az első választásban Floquet 101, Freycinet 94, Brisson 66, Sadi Carnot 49, Ferry 19 és Falieres B szavazat, a második választásban Freycinet 190, Brisson 84, Sadi Carnot 27, Floquet 26, Ferry 11 szavazatot kapott. A döntő nagygyűlés holnap délelőtt lesz Versaillesban. Páris, decz. 2. (Eredeti távirat.) Estefelé a »Place de la Concorde«-n nagy néptömeg verődött össze, melyet a rendőrség karhatalommal akart szétkergetni. Ez alkalommal hir szerint megsebesülések történtek. Páris, decz. 2. (Eredeti távirat.) Tekintettel a jobboldal senatorainak és képviselőinek azon határozatára, hogy a köztársasági jelölteknek kivétel nélkül ellene fognak szavazni, az elnökválasztásnál, még abban az esetben is, ha Floquet vissza talál lépni Freycinet javára, sem az utóbbinak, sem Ferrynek nem lesz többsége; s akkor lehetséges, hogy Ferry hívei később a Freycinet pártjára állanak. Ez mindenesetre valószínű, úgy, hogy a jelenlegi jelöltek közül Freycinetnek van a legtöbb kilátása. (P. C.) A franczia köztársaság elnökválasztása. Le Royer a senatus elnöke, mint az elnökválasztó congressusnak elnöke a franczia kamara és senatus tagjait, deczember 3-ikol szombatra hívta egybe a köztársaság új elnökének megválasztására, minthogy Grévy ma a kamarában és a senatusban felolvasott üzenetével, engedvén a viszonyok és körülmények nyomásának, bejelentette lemondását a köztársaság elnökségéről. Az elnökválasztó congressus holnap délután 2 órakor ül egybe Versailles-ban. Az elnökválasztásra vonatkozólag a franczia alkotmány 3.czikke így hangzik: »A köztársaság elnökét a senatus és a képviselők kamrája, mely nemzetgyűléssé egyesül, absolut szótöbbséggel választja. A megválasztás hét évre szól. Az egyszer már megválasztott újból megválasztható. Az alkotmány 7. czikke azt mondja: Ha haláleset vagy más okokból üresedés áll be, akkor a két kamara egyesülve azonnal az új elnök megválasztásához fog. Időközben a minisztertanácsra ruháztatik át a végrehajtó hatalom. Végül all. czikk így szól: Ha a két kamara nemzetgyűléssé egybeül, akkor a senatus elnöke, alelnökei és titkárai képezik annak elnökségét. Teljesség kedvéért felemlítjük, hogy a Francziaországban érvényben álló concordatum egyik czikke, a 17-ik is vonatkozásban áll a holnapi elnökválasztással, mert az egyik elnökjelölt Freydinet tudvalevőleg protestáns. A concordatum 17. czikke ugyanis azt mondja: A szerződő felek megegyeznek, hogy az esetben, ha az első consul (I. Napóleon) valamelyik utóda nem catholicus lenne, akkor az előző czikkekben felemlített jogok és kiváltságok, valamint a püspökök kinevezése egy újabb szerződés által leszen szabályozandó. Versailles, a franczia királyok e fényes székhelye lesz holnap az elnökválasztó congressus színhelye. A »K. Z.« egyik levelezője a napokban meglátogatta a várost s e látogatásáról a következőket írja : Attól a naptól kezdve, a melyen Versailles megszűnt a köztársaság fővárosa lenni, utczáin napról-napra kevesebb zaj hallatszik. Abban az időben, midőn még a kamarák székhelye volt, itt mindig mozgalmas képet lehetett látni annak a sajátságos politikai életnek, mely Francziaországban gyakorta nagy hullámokat vetett. A siri csöndet, mely ez időszak folytatása volt, a congressus most megszakítja, ha csak egy napra is. Ama fényből és pompából, melyet itt évszázadokon át kifejtettek, alig maradt egyéb a reménynél, hogy hosszú időköz után, most ismét lehet gyönyörködni a congressus látványában, mely a kastélyban, a múlt idők pompájának e fényes színhelyén, fog ülni össze. E perczben minden szem e kastély felé irányul, pedig — fájdalom — a hanyatlás vigasztalan képét mutatja ott minden. Úgy az épület, mint a park művészi szobrai napról-napra jobban pusztulnak. Az utczák egészen elhagyatottak s egyedül a katonák idéznek elő némi mozgalmat, akiknek ezredszámai egyébiránt nem egyeznek meg Versailles rendes helyőrségi csapatjainak számaival. A bekövetkezendő congressus iránt leginkább a vendéglősök, szálló-, és kávéháztulajdonosok érdeklődnek, kiknek helyiségei közel vannak a kastélyhoz, vagy a két vasúti pályaház egyikéhez. Néhány munkás a plessisi pályaháztól a kastélyig vezető lóvonat síneit tisztogatja, a tamway sínjeit csupán abból a czélból rakták le, hogy a képviselők és senatorok, a congressus idején, kényelmesen juthassanak a kastélyba. Eddig összesen négyszer használták e lóvasutat, az 1879. év január és június hónapjaiban s 1884. s 1885-ben tartott ülésük alkalmával. Minthogy két év óta mi forgalom sem volt, a pályát egészen elborította a szemét s a gaz kényelmesen felverte a kocsi utat. Az ülésterem, melyet a congressusra berendeztek, ugyanaz, melyet 1875-ben már használtak. A kastély balszárnyában fekszik, az úgynevezett»svájczi tó« irányában. A teremben 866 ülőhely van, de az idén 884 képviselő és senator számára kell benne helyet csinálni. Már az előkészületeket nagyobbára megtették s most már alig dolgozik ott más, mint néhány kárpitos, aki a szőnyegeket rakja le s díszítési munkálatokat végzi, továbbá a gázgyár munkásai, akik a terem világítását próbálgatják, s végzik a kastély szolgái, akik az elnöki asztalt és székeket rendezik. Szóval a berendezés már egészen készen van, s a gyűlés, melynek Grévy utódjáról kell gondoskodnia, minden perczben megnyitható. Grévy első megválasztása alkalmával, midőn Mac Mahon üzenetében az elnökségről lemondott, a congressus összeülését megelőzőleg a köztársaságiak összülést tartottak, amelyben titkos szavazás útján megegyeztek arra nézve, hogy Grévyt, ki akkor a kamara elnöke volt, választják meg a köztársaság elnökének. Grévy akkor a 719 szavazatbó 563-at kapott, Chanzy tábornokra 99 szavazat esett. Gambetta, ki a választási mozgalmakat vezette, Grévy helyére a kamara elnökévé választatott meg. Fog-e holnap is sikerülni a köztársasági pártok előzetes megyezése, nagyon kétes. A kamara köztársasági és balpárti csoportjainak, valamint a senatus centrumpártjának elnökei levelet intéztek a kamara minden köztársasági csoportjához, amelyben tudatják, hogy a kamara és a senatus valamennyi köztársasági tagjai a congressus napján reggeli 9 órakor összülést tartanak a Hotel de Chasseban a köztársasági elnök választása ügyében. Mire a congressus csak délután 2 órakor ül egybe, tehát a köztársaságiaknak elég idejük marad a tanácskozásra. A congressus valószínű lefolyására nézve az 1879-iki és az 1885. szavazás némileg praecedenset képez, amikor ugyanis titkos szavazás útján történt a választás. A radicalis baloldal ugyan a congressus megalakulása után azonnal azt az indítványt akarja tenni, hogy az elnökválasztás nyilvános szavazás útján menjen végbe. A »Journal de Débats« erre vonatkozólag úgy értesül, hogy Le Royer, a senatus elnöke, ki az alkotmány szerint egyszersmind a congressus elnöke, ki fogja jelenteni, hogy a radicális balpártiak indítványa szóba sem jöhet, s vita tárgyát egyátalában nem képezheti. Le Royer arra fog utalni, hogy a congressus nem tanácskozó ülés, hanem csupán csak választási egybejövetel, amelyen a congressus egyetlen tagjának sem szabad szót emelni s igy még kevésbbé lehet vitának színhelye. A monarchisták is múlt hétfőn tartott összejövetelükön, hosszabb vita után abban állapodtak meg, hogy ha esetleg a fentjelzett indítvány beterjesztetik, azt határozottan vissza fogják utasítani. Hogy azonban a congressuson közbejöhető események teljesen ki volnának zárva, azt előre senki sem állapíthatja meg. Ha az új elnök megválasztása holnap megtörténik, akkor az, az eddigi szokás szerint, a kamara és a senatus legközelebbi ülésén, amely a kamara és senatus mai határozata szerint kedden lesz, üzenetet küld. Ez üzenet után a kamara előreláthatólag újra elnapolja üléseit, esetleg nyolc napra. Ez idő alatt a Rouvier cabinet kötelessége a köztársaság új elnökét az új minisztérium megalakításában elősegíteni. A kamara a senatus köztársasági pártbelieinek három jelöltjük van az elnökségre: Floquet, Freycinet és Ferry. Floquet Ferry sógora, a radicálisok jelöltje. Hírnevét a sülyedő császárság ellen vívott küzdelmekben szerezte. Azonban politikai tevékenységeinél híresebbé tette őt a czár előtt mondott »Vive la Pologne« felkiáltása, amelyet a czárnak akkor mondott szemébe, mikor az az 1867-ki párisi kiállítás alkalmával meglátogatta az igazságügyi palotát, ahol Páris ügyvédei, a köztársaság jövendőbeli vezérférfiai egybegyűltek volt. Floquet heves temperamentumát még ma sem veszítette el teljesen, noha már rég megőszült. Tud azonban magán magán uralkodni és a közel hatszáz tagból álló franczia kamarának oly gyakran viharos és majdnem mindig nyugtalan menetű üléseit tekintélylyel és biztonsággal vezeti, noha nem ritkán kissé éles és érdes. Floquet-nek még eddig nem volt alkalma magát mint miniszter kipróbálnia, és így politikai képességéről nem lehetett teljes ítéletet alkotni. Mint szónok inkább meggyőződése őszinteségével és érvelésének merészsége által tűnt ki, mint a politikai belátás tágabb látkörével. Floquet 1884-ben huzamosb ideig időzött Budapesten s nagy rokonszenvet mutatott nemzetünk iránt. Freycinet, aki régi hugenotta nemesi család ivadéka, finom nevelésű, sokoldalú képzettséggel biró férfiú, tele politikai tervekkel s mindig készen arra, hogy magán segítsen. Nincsenek előlegesen alkotott nézetei, könnyen enged s modorára nézve: megnyerő és békülékeny. A mérsékeltek és radicálisok tetszését egyaránt megnyerte s csupán azok fordultak el tőle, a kik tekintélyt szerző kormányt akartak s egykor Gambettéban látták vezérüket. Ezek már csak azért sem szerették az exsidator főszállásmesterét, mivel annak nagy minisztériumába nem akart belépni. Azzal vádolták, hogy a radicalisoknak, kiknek szavazata nélkül nem kormányozhatott volna, nagy befolyást enged. Freycinet csakugyan gyakran felhasználta a radicalisokat, anélkül, hogy valaha említésreméltó előnyben részesítette volna őket. Igaz, hogy mindannyiszor megbukott, mikor emlékezhettek volna ígéreteire, melyekkel némelykor megvigasztalta őket. Hogy még egyszer támogatnák-e őt, mint minisztert, az nagyon kérdéses, mint köztársasági elnököt azonban szívesen látnák. Freycinet legnagyobb becsvágyát különben az képezné, hogy Francziaország közgazdasági fejlődését, melynek terjedelmes s részben már ki is vitt vasúti politikájával sokat használt, mind jobban előmozdítsa. Gondja volna a véderő fejlesztésére is, mivel, daczára annak, hogy az európai helyzetet felismerő éles látása s a háborútól való iszonyodása következtében a békének erős barátja, a hadsereg rendezése mindenkoron legkedvenczebb foglalkozásai közé tartozott. Ferry a franczia kamarának egyik leghatározottabb caractere. Amint Francziaország helyi vasutait Freycinet-nek, úgy másrész a népiskokolák fentartását Ferrynek köszönheti, ki teljes buzgósággal látott az előző kormányok által oly annyira elhanyagolt népoktatás emeléséhez. E törekvésében harczba keveredett a papsággal, ami által egy időre a szélső köztársaságiak kedveltjévé vált ami azonban azóta tudvalevőleg ép az ellenkezővé fordult. Ferry nem rendelkezik Freycinet szeretetreméltóságával, érdes és nem ritkán kihívó a vita közben és ez által balpárti ellenfeleit bősz ellenségeivé tette. Kimagasló jellemvonásai a soha meg nem rendülő bátorság, mely makacssággal párosul, az óriási munkaképesség, a félre nem vezethető józan ész és nagy becsvágy. Ferry gyarapította a franczia köztársaság védelme alatt álló területet két hódítással: Tunis-szal és az anami birodalom elfoglalásával. Azonban épp e hódító hadjáratokért támadták meg legnagyobb dühvel a radicálisok, kik a háborúban kiontott vért nem tudják neki megbocsátani. Oly tüntetést rendeztek ellene, mikor a franczia csapatoknak Langsonból hirtelen vissza kellett vonulniok, hogy Ferrynek különben oly erős ellenállási erejét is megtörték s leszorították a miniszteri székről, mely azóta reája nézve elérhetetlenné vált. Rochefort, Clémenceau, Derouléde s bizonyos tekintetben Wilson ösztönszerüen mintegy szövetkezetet alakítottak Táviratok. London, decz. 2. A »Kölnische Zeitung« leleplezéseire vonatkozólag a »Standard« közli, hogy Coburg Ferdinánd herczeg mielőtt Bulgáriába ment volna, legvégül az orosz czártól remélt támogatást, s midőn hozzá fordult, nagyon rosszalólag nyilatkozott a Battenberg herczeg által követett politikáról, s sajnálatát fejezte ki, hogy Bulgária azon hatalomtól, melynek fennállását köszönheti, annyira elidegeníttetett. Ő — úgymond — el volna határozva a múltban előfordult tévedéseket ismét jóvá tenni és a régi loyalitást helyreállítani. Nem alaptalan az a feltevés, hogy Ferdinánd herczeg néhány barátja azon czélzattal, hogy a czár jóakaratát a herczeg részére biztosítsa, anynyira ment, hogy okmányokat adott át az orosz birodalmi cancellári hivatalnak, melyek Bismarcktól hallgatólagos támogatást helyeztek kilátásba az esetre, ha Ferdinánd herczeg politikáját továbbra is Kálnoky nyilatkozataihoz képest intézi. Ezek szerint szabad és független fejlődés biztosítandó a Balkán államok részére és azoktól távol tartandó minden idegen befolyás. Ez okmányokból következtetett a czár úgy látszik Bismarck kétszínűségére, mert Bismarck Pétervárott hivatalosan kijelentette, hogy határozottan rosszalja, ha Ferdinánd herczeg a bolgár trónt elfoglalja. Berlin, decz. 2. A »Nordd. Alig. Zeitung« a »Times« párisi levelezőjének tudósítását a czár és Bismarck herczeg közötti beszélgetésre vonatkozólag koholmánynak jelenti ki. Berlin, decz. 2. (Eredeti távirat.) A »Köln. Zig« szerkesztőségi megjegyzéssel kiséri az orleansi ház megbízottjának a »Köln. Ztg« leleplezései tárgyában küldött táviratát, mely szerint a szóban forgó jegyzékhamisításban az orleanistáknak semmi részük sincs. A »Köln. hrg» a cáfolatra azt válaszolja, hogy az orleanisták nyilatkozata épp abban a pillanatban jelenik meg, midőn Coburg Klementina herczegasszony Bulgáriába ment, hogy fiának helyzetét személyes megjelenésével megerősítse. Várjon meg akarják tagadni az orleansok legtetterősebb, legerélyesebb tagtársukat ? A lap azzal végzi nyilatkozatát, hogy a még be nem fejezett vizsgálat eredménye nemsokára nyilvánosságra kerül, s akkor majd megtudja a világ, mit tartson az egész dologról. Berlin, decz. 2. (Eredeti távirat.) A »Kreutzzeitung« czikket közöl »A jövendőbeli háború színhelye« czímmel legközelebb megjelent röpiratról és constatálja, hogy azon német tisztek, kiknek alkalmuk volt az osztrák-magyar hadsereget és az osztrák-magyar stratégiai előkészületeket közelebbről megismerni, teljesen jogosultnak tartják azt a dicséretet, amelyben a röpirat szerzője az osztrák-magyar hadsereget és hadügyi kormányzatát részesíti. Bécs, decz. 2. (Eredeti távirat.) Gautsch közoktatásügyi miniszter legújabb rendelete folytán a községtanács az iskolakerületek kérdését tárgyalás tárgyává tette. A városi középiskolai tanároknak, kik egyúttal reichsrathi képviselők, azt az alternatívát fogják tenni, hogy vagy mondjanak le mandátumukról, vagy kérjék nyugdíjaztatásukat. Sophia, decz. 2. Radoslavow vezetése alatt néhány képviselő, köztük Mantow boszantással és kicsinyes részletek feszegetésével megkísértették a többség körében szakadást előidézni. Többen, kiket ez ügy felháborított, a többséghez tartozó képviselőket magánértekezletre hívták össze, melyben Stambulow kormányelnök a bel- és külpolitikai helyzet tekintetében felvilágosításokat tett. A képviselők egyhangúlag megelégedéssel vették tudomásul a miniszterelnök előterjesztését és rosszalásukat fejezték ki a Mantow csoport eljárása felett. A kormány és a többség közötti egyetértés azóta bensőbb, mint valaha. Sophia, decz. 2. Vutkovics bolgár képviselő tíz napi szabadsággal tegnap utazott el Konstantinápolyból Sophiába. Konstantinápoly, decz. 2. (Eredeti távirat) Több ízben tartott minisztertanács után a porta elhatározta, hogy a szultánnak a Suez-és a 10 mára vonatkozó szerződést elvben elfogadásra ajánlja. A török részről javaslatba hozandó módosítások, a felügyelő bizottságra vonatkozó kivételével, lényegtelenek és inkább csak a külsőségbe vágnak. A török minisztertanács jelenleg a módosításokat magában foglaló marbata szerkesztésével foglalkozik, melyet haladéktalanul a szultán elé fog terjeszteni jóváhagyás végett. (P. C.) Konstantinápoly, decz. 2. (E r e d e t i távirat.) Hirsch báró utazása a szultán meghívására történt és a török kormány Oroszország zaklatása miatt, hogy a hátralékos hadikárpótlást fizessék, továbbá az ágyú- és fegyverszükséglet sürgetős költségeinek fedezésére Hirsch báróhoz fordult kölcsönért. Miután a porta már régóta azt állítja, hogy Hirsch báró a vasúti üzletekből több millió franckal tartozik a török kormánynak, azon volt, hogy ezt az öszszeget minél hamarább folyóvá tehesse, s erre nézve egyúttal sürgette a szerződésszerű választott bíróság elhatározását. A legutolsó percben azonban mégis azt határozta a kormány, hogy közvetlenül értekezni fog Hirsch báróval s nincs kétség, hogy a függő kérdéseket mind a két félre nézve kielégítő módon oldják meg. (P. C.) Róma, decz. 2. (Eredeti távirat.) Crispi által a kamara elé terjesztett úgynevezett »miniszteri törvényjavaslat« két új minisztérium felállítását és eddigi főtitkárságoknak alállamtitkárságokká való átalakítását tervezi. Crispi javaslata annyiban tér el az elhalt Depretis eredeti javaslatától, hogy a miniszterelnökség számára külön minisztériumnak s azonkívül az államkincstári tanácsnak felállítását nem tervezi. Ezzel szemben azonban az államkincstárt kivonja a pénzügyminisztérium keretéből és külön minisztériummá szervezik s egyúttal a posta és a táviró számára is külön minisztériumot állítanak föl. Belgrád, decz. 2. (Eredeti távirat.) Az alkotmány revisiójára kiküldött bizottság albizottsága munkálatában már annyira előrehaladt, hogy azoknak befejezését egy hét múlva remélik. A bizottság plénumának egybehívási ideje még nincs ugyan megállapítva, de semmiesetre sem fogják sokáig halasztani. (P. C.) Dublin, decz. 2. Sullivan főpolgármester a nemzeti liga eltiltott gyűléseiről szóló tudósítások közzététele miatt két havi fogságra ítéltetett. Harrington Timothyt, a nemzeti liga titkárát, ugyanazon vétség miatt tegnap az iroda helyiségében letartóztatták. Zágráb, decz. 2. (Eredeti távirat.) (A tartománygyűlés ülése.) Hrvat elnök az ülés kezdetén meleg szavakkal emlékezett meg az elhunyt Krestics Miklós ügyvédről, a regnicolaris bizottság tagjáról és a tartománygyűlésnek volt elnökéről. A benyújtott jelentések között volt az igazoló bizottságé is, amely a kostajniczai választás ellen beadott kérvény elutasítását javasolja. A jelentések után következett a napirend: a Magyarországgal való végleszámolás, amelynek tárgyalása alkalmával Miskatovics hangsúlyozta, hogy Horvátország törvényes képviseletének a magyar képviselőházban joga van a zárszámadásra vonatkozó összes iratokat megvizsgálni, esetleg pedig javaslatokat tenni arra nézve. A tartománygyűlésnek csupán az elejébe terjesztett zárszámadást kell tudomásul venni. Frank ellenjavaslata mellett szólalt föl s azt kérte, hogy a zárszámadást a kellő módosítás végett adják vissza a kormánynak. Stankovics osztályfőnök megtámadja Franknak azt a számítását, mintha Horvátországot Magyarország megrövidítené. Egers dorfer a bizottság javaslata mellett szólalt föl, kérve, hogy a tartománygyűlés egyszerűen vegye tudomásul a végleszámolást. A tartománygyűlés elfogadta a bizottság javaslatát. — Holnap tartják az utolsó ülést, s ezen megválasztják a regnicolaris küldöttség tagjait, ellene, hogy elejét vegyék annak, hogy valaha újra hatalomra juthasson. A tegnapi zavargások és tüntetések éle majdnem első sorban újra ő ellene irányult. — Párisi jól értesült levelezők szerint azonban e tüntetésnek és fenyegetésnek eddig épp ellenkező hatása volt, mint a Ferry ellenségei remélték. Minél kérlelhetetlenebbek, minél makacsabbak, hogy őt elnyomják, minél inkább használnak ellene alkotmányellenes eszközöket, annál inkább el van tökélve a mérsékelt republicánusok csoportja, hogy őt, mint jelöltjét pajzsára emelje, mert nézetük szerint egyedül ő a hivatott a köztársaság megvédésére, a rend biztosítására és Francziaország tekintélyének és hatalmának növelésére. E tekintetben jellemző az, hogy a »Republique Frangaise« legutóbbi számában Challemes Lacour, a volt miniszter és londoni nagykövet, Ferry candidatiója érdekében így szól: »Ferry a helyzet ura. Attól nem kell tartani, hogy megválasztása esetén a béke foldulaték, van rendőrség s van fegyveres hatalom, mely a törvényt mindenkor megoltalmazhatja. Ő semmi rendetlenségtől sem fél s a közvélemény ratificálná e választást. A vélemények, melyeket a Favré teremben hangoztatnak, a blanquitista szónokok, Derouléde s az intransigens lapok még nem képviselik a közvéleményt. Freycinet megválaszta botor és merész csíny volna, mely Francziaországot bizonytalan s előre el nem képzelhető helyzetbe sodorná. Ugyane lapban Reinach a következőket írja : Freycinet, Floquet és Brisson, ha megválasztatnának, sem képviselnék az összes republicanusok nézeteit, de Ferry mögött mindenesetre a többség állana. — A »Figaro« szerint: »Bárhogy gondolkodjunk is Ferry candidatiójáról, mégis lehetetlen helyeselni ama módokat, amelyekkel küzdenek ellene. Azt állítani, hogy megválasztatását az ország törvényes képviselői puskalövésekkel fogadnák s egy polgárháborútól várnának segítséget ellene, egyszerű megfélemlitési mód s czélja nem lehet egyéb, mint forradalmi állapotokat teremteni, az utczanépet a parlamentbe hurczolni s a tömeg dictaturáját előkészíteni. Ez eljárás ellen teljes erélylyel tiltakozunk. Ez nem más, mint a béke felforgatása, az összes jogok megtagadása, a kereskedelem és ipar erőszakos tönkretétele. Közgazdasági táviratok. Páris, decz. 2. (Eredeti távirat.) Hír szerint a Rothschild-csoport arra az esetre, ha a franczia elnökválság megnyugtató megoldást nyer, a már megállapított árfolyam mellett azonnal tíz millió forint értékű magyar papírjáradékot vesz át az állampénztár szükségleteinek fedezésére. Berlin, decz. 2. A birodalmi gyűlés a gabonavámokra vonatkozó javaslatot 28 tagú bizottsághoz utasította. Lucius miniszter a javaslat ellen felhozott érveket cáfolta és különösen visszautasította azt a vádat, hogy a javaslat csak a nagybirtokosok érdekeit szolgálja. A javaslat gyors elintézését a miniszter kívánatosnak tartja és kérte, hogy a tárgyalásokat a pénzérték kérdésének fejtegetésével ne késleltessék. Sophia, decz. 2. A Vitais-féle vállalat, mely a vakarel-bellovai vasutat építette, néhány nap óta a bolgár vasútépítő társaság anyagszerszállításoknak akadályt gördít útjába, miáltal a bolgár vasútvonal befejezése késedelmet szenved. Páris, decz. 2. (Eredeti távirat.) Lehangoltságot keltettek azok a differentiák, amelyeket Konstantinápolyban White a Suez-csatorna szerződésre nézve előidézett. (P.C.) Értéktőzsde. Bécs, decz. 2. (Tőzsdei tudósítás.) Ingadozó. Pillanatnyira nyomasztólag hatott a berlini tőzsdén az orosz értékek lanyha irányzata. Végül berlini jelentések folytán javult. Lombardok emelkednek. Berlin, decz. 2. (Tőzsdei tudósítás.) Nagyon szilárd. Párisi események folytán pillanatnyira realisatiók voltak. Végül nyugati tőzsdék folytán javult. Bécs, deczemb. 2. (Magyar értékek zárlata.) Magyar földteherm. kötv. 104.30. Erdélyi földteherm. kötv. 104.50. 5 és fél száz. magy. földhit. int. zálogl. —.—. Erdélyi vasutrészv. 173.75. 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 112.—. Magy. nyer. k. sorsjegy 124.—. Szőlődézsmaválts. kötv. 99.25. 5 száz. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi köles. sorsjegy 123 25. 4 száz. aranyjáradék 99.35. M. orsz. b.részv. —.—. Magy. vasúti kölcsön 149.75. Magyar hitelű, részvény 283.75. Alföldi vasút részv. 177.50. Magyar észak-kel. vasút r. 159.50. 1869. m. kir. v. áll. els. kötv. 95.75. Tiszav. vasut r. 249.—. Magyar lesz. és váltóbank r. 92.25. Kassa-Oderbergi vasút r. 142.25. 5. száz. papír-járadék 85.70. Adria m. tengeri gőzh. r. társ. —.— Török dohány-----. Északi vasutrészv. —. —. Bécs, decz. 2. (Osztrák értékek zárlata.) — Osztrák hitelrész, 277.81. Déli vasút részvény 86.70. 4 százalékos aranyjáradék 112. —. Londoni váltóár 125.90. Károly Lajos vasut-részvénytársaság 206.50. 1864. sorsjegy 167.25. 4.2 száz. ezüstjáradék 82.90. 1860. sorsjegy 135.— Török sorsjegy 17.—. Angol-osztrák bank részv. 110.50 Osztrák államvasut részv. 222.— 20 frankos arany 9.96— 4.2 száz. papirjáradék 81.27. Osztrák hitelsorsjegy 180.50 Osztrák-magyar bankrész. 887.— Cs. kir. vert arany 5.92. Német bankváltók 61.85. Elbet Árutőzsde, Bécs, deczember 2. (Gabona- és terménytőzsde.) A mai tőzsde irányzata ma bágyadt, az árak változatlanok. Eladatott: Buza őszre —.-------.— forinton, október—novemberre —.— forinton, 1888. tavaszra 7.52—7.53 forinton május—júniusra —.--------.— forinton. — Rozs őszre —.--------. forinton, rozs tavaszra 6.98—5.10 forinton. — Zab őszre —.—.— forinton, tavaszra 5.89—5.87 forinton. — Tengeri május—júniusra —.-----.— forinton, július—augusztusra —.--------.— forinton, augusztus—szeptemberre —.--------.— forinton, szeptember—októberre —.— —.— írton. Továbbá eladatott 1888-iki uj tengeri 6.29 — 6.28 forinton. Hivatalos jegyzések déli 12 órakor a következők : Búza 1888. tavaszra 7.47—7.52, május—júniusra 7.55 — 7.60 forinton, őszre —.--------.—, október—novemberre —.—— forinton. — Rozs 1888. tavaszra 6.00—6.11 forinton, május—júniusra 6.15—6.20 forinton, junius—júliusra —.—— —.— forinton, őszre —.--------.— forinton, október-novemberre -----.-----forinton. — Tengeri 1888. május—júniusra 6.26— 6.31 forinton, junius—júliusra 6.26—6.31 írton, julius—aug. 6.28—6.33 írton, augusztus—szeptemberre —.— —.— forinton, szeptember—októberre —.--------.— forinton, uj tengeri —.--------.— forinton, május—júniusra —.------írt. — Zab 1888. tavaszra 5.84—5.89 forinton, május—júniusra 5.94—5.99 forinton, szeptember—októberre —.--------.— forinton, őszre —.--------— forinton — Káposztarepcze 1888. február-márcziusra 12.45—12.55 forinton, augusztus—szeptemberre 11.20—11.30 forinton, szept.—októberre —.--------.— forinton. — Repczeolaj kész szállításra 30.50—31.00, január — áprilisra 30.50 — 31.00 írton, ápril—májusra 31.00—31.50 forinton, szeptemberre —.----- — forinton. Szesz. Az árak ma nem változtak. Készáru 25.25 írton, deczemberi szállításra 25.12 —25.37 forinton, deczember—májusra 25.50—25.62 forinton, május—aug. 26.25—27.75 forinton, július—szeptemberibe •—.--------.— írton, junius—októberibe —.------------.— forinton, szeptember—októberi szállításra —.-----------.— forinton jegyeztetik. Berlin, deczember 2. (Terményvásár.) (Zárlat.) Búza decz.—januárra 161 márka 75 fillér 109 fit 99 kr. ; ápril — májusra 171 márka — fillér (= 10 frt 57 kr.). Rozs deczem.— januárra 120 márka 5 fillér (= 7 frt 46 kr kr.). ápril— májusra 128 márka 25 fillér (= 7 frt 92 kr.). Zab deczemb.— januárra 102 márka — fillér (= 6 frt 30 kr.). ápril-májusra 109 márka — fillér = 6 frt 74 kr.) Repczeolaj decz.—januárra 50 márka 30 fillér (= 31 forint 06 kr.). ; ápril—májusra 50 márka 80 fillér (= 31 frt 36 kr ). Szesz decz.—januárra 97 márka 40 fillér (= — frt — kr.) ; ápril—májusra 100 márka 80 fillér (= — frt — kr.). Átszámítási árfolyam : 100 márka = 61 frt 85 krral. Köln, deczemb. 2. (Terményvásár.) Búza márcziusra 18 márka — fillér (· 11 frt 12 kr.); májusra 18 márka 30 fillér (— 11 frt 30 kr). Rozs márcziusra 13 márka 10 fillér (= 8 frt 21 kr.); májusra 13 márka 30 fillér (= 8 frt 27 kr.). Repczeolaj (hordóstól) kész szállításra 27 márka — fillér (— 33 frt 34 kr.); májusra 26 márka 80 fillér (= 33 frt 10 kr.) Átszámítási árfolyam : 100 márka = 61 frt 85 krral. Stettin, decz. 2. (Terményvásár.) Búza deczemb.—januárra 163 márka — fillér (= 10 frt 07 kr.); ápril—májusra 172 márka 50 fillér (= 10 frt 71 kr.). Kozs deczember— januárra 116 márka 50 fillér (= 7 frt 19 kr.); ápril—májusra 127 márka — fillér (= 7 frt 84 kr.). Repczeolaj deczember— januárra 49 márka — fillér (= 30 forint 50 kr. ; ápril — májusra 50 márka —fillér (= 31 frt 10 kr.). Szesz kész szállításra (hordó nélkül) 96 márka 50 fillér (= — frt — kr.) ; kész szállításra (50 márka fogyasztási adóval) 47 márka 70 fillér (=— frt — kr . kész szállításra (70 márka fogyasztási adóval) — márka — fillér (= — frt — kr.); deczember—január a — márka — fillér (= — frt — kr.) ; ápril—májusra — márka — fillér (= — frt — kr.) Átszámítási árfolyam : 100 m. = 61 frt 85 kr. Páris, deczember 2. (Terményvásár.) Búza folyó hóra 22 frk 60 címe (= 11 frt 23 kr.); januárra 22 frk 75 címe (= 11 frt 30 kr.); négy első hóra 23 frk — címe (= 11 frt 42 kr); márcziustól 4 hóra 23 frank 40 címe (= 11 forint 62 kr.) Liszt (12 márkás) folyó hóra 49 frk 80 címe (= 15 frt 56 kr.); januárra 50 frk — címe (= 15 frt 62 kr.); négy első hóra 50 frk 30 ctme (= 15 frt 71 kr.); márcziustól 4 hóra 51 frk — ctme (= 15 frt 92 kr.). Repczeolaj folyó hóra 57 frk — ctme (= 28 frt 33 kr.); januárra 57 frk 50 ctme (= 28 frt 58 kr.; négy első hóra 58 frk 25 ctme (28 frt 95 kr.) ; márcziustól 4 hóra 58 frk 50 ctme (= 29 frt 08 kr.). Szesz folyó hóra 45 frk 25 ctme (= 24 frt 48 kr.); januárra 45 frk 50 ctme (= 24 frt 60 kr.); négy első hóra 46 frk 50 ctme (= 25 frt 01 kr.) ; májustól 4 hóra 47 frk 50 ctme (= 25 frt 61 kr.). _ Átszámítási árfolyam : 100 frk = 49 frt 75 krral. völgyi vasút 167,75 Dunagőzhajózási r. t. 340. Bécsi bankjgyj. 90.—. Az irányzat : javul. Bécs, decz. 2. (Esti tőzsde) Osztrák hitelrészv. 278.30. Osztrák államvasuti. 221.90. Unió-bank 206.25. 1860. sorsjegy —.—. Angol-osztr.-bank-részv. 110.50. 20 frankos arany 9.96.'/a. Dali vasút részv. 87-50. Magyar hitelb.-részv. 284.--. 1864. sorsjegy—.—. 40/o magy.aranyjáradék 99 45. Magyar-gal. vasút —.— Az irányzat szilárd. Frankfurt, decz. 2. (Esti tőzsde.) Károly Lajos vasúti részv. 166.75 4% osztrák aranyjáradék —.—. 4°/o magyar aranyjáradék—.—. Osztr. hitelrészv. 223.87. Osztr. államv. részv. 177.87. Déli vasút r. t. 25.25. Az irányzat szilárd. Külföldi értéktőzsdék zárlata deczember 2-án. Átszámítási árfolyam 100 márka vista = 61.90 forint — 100 frank vista = 49.80 forint. —A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultimóra (U) értendő, költségek nélkül. — A 0-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Berlin Frankfurt Páris ~T j ~ “ j i j i “ Arf. [ Paritás | Arf. | Paritás || Arf. ; Paritás 4°/o-os magyar aranyjárad. 80.20 99.420 80.—I 99.18Ull 81.36 99.60 5°/o-os „ papirjárad. 69.50 86.88K; 69-601 87. K —.— —4'2y/o-os osztrák „ —.— —. — Kj 65.70 81.46 Kill —.— — 5°/o-os „ „ 77 90 96.85K, —j —. — KJ —.— — •— 4'2°/0-os „ ezüstjárad. 66 70 83.01 Ki 66.50 82.77KJ —— — 4%-os „ aranyjárad. 90.60 112.29K! 90.70 112.41 Kjj Magyar keleti vasúti kötv.177.70 95.95K ——.— Oji —.— — 5°/6-os keleti vasút els. kötv. 101.70 126.17 K . —.— .. — Osztrák hitelrészvény........||450.— 278.43 U 223.50 279.76 Ujj — Osztrák-magyar bank .......j| —.— —.— |1715.50 887.26 Uj —*— —.-r: Osztrák-magyar államvasut 360.— 221.76 U| 177.87 222.07 U 466.25 222.79 Déli vasút..............................1142. 87.78K 70.12 87.980188.75 88.79M Erzsébet osztrák ny. vasút.j —.— —. — •. ——.— | —.— —.— Magyar-gácsországi vasút...j —. — | —.— . —1 —.— —• — Elbevölgyi vasútrészvény.. . —.— —.— . jj —.— —.— . —.— — Károly-Lajos vasút.............. 83.60 206.72 U 166.12 207.16 U1 —— .— Kassa-oderbergi vasút........Jj 57.40 142.91 K ——.— j! —.— —.— Orosz bankjegyek................ 178.90 110.46 j. ——-— jj —— — Váltó bécsi piaczra................ 161.50 61.80 161.80 61.75 jj —.— —.— II. kibocs. keleti kölcsön.. . i —.— —.— j —.— —.— ]i —.— —.—i 4Vb°/o*os földhitelint. zálogl. i —.— —.— . ——•— ij —.— — — 3°/0*os franczia járadék-----jj —.— —.— jj ——.— i: 82.15 —• — 51/°/o-os franczia járadék .—.— —.— ——.— 107.32 —.— Ottomán bank részvény ... j —.— —.— ji —.— —.— —. —. — Franczia törleszthető járad. —.— —.— jj ——.— j: 85.10 —■ — Magyar vasúti kölcsön........1 —.— —.— i —.— —.— 310. — j 151 -85 Magyarjelzálog-hitelbank. .!j —.— —.— ji ——.— —. — | —.— „ országo?.*b................1 ——.— —.—I —.— —. —! —i! ii i ll 1 I Külföldi terménytőzsdék tegnapi és mai árjegyzéseinek összehasonlítása. BERLIN. Deczember 2. Deczember 1. Búza deczember—januárra. . . 161 márka 75 fillér 163 márka 25 fillér „ ápril—májusra................11 „ — „ 172 „ 75 „ ROZS deczember—januárra. . . 120 „ 75 , 121 „ 25 * ,, ápril—májusra................128 „ 25 „ 129 „ 25 „ Zab deczember—januárra. . . 102 „ — „ 102 „ 25 „ ,, ,ápril—májusra................109 „ „ 109 „ 75 „ STETTIN. Búza deczember—januárra . . . 163 márka — fillér 163 márka 60 fillér „ ápril—májusra................172 „ 50 „ 173 * 50 „ ROZS deczember—januárra ... 116 „ — „ 116 „ 50 „ ,, ápril—májusra...............126 „ 50 „ 127 „ „ KÖLN. Búza márcziusra.......................18 márka fillér 18 márka 20 fillér. ., májusra................................18 ,, 30 „ 18 „ 40 „ ROZS márcziusra.....................13 „ 10 , 13 „ 20 „• „ májusra..........................13 „ 30 „ 13 „ 40 „ PÁRIS, Búza folyó hóra........................23 frank 60 címe 22 frank 60 címe ,, januárra............................22 „ 75 „ 22 „ 60 „ „ 4 első hóra..............................23 „ — „ 22 „ 90 „ ,, márcziustól 4 hóra. ... 23 „ 40 „ 23 „ 40 „ Liszt folyó hóra......................49 „ 80 „ 49 „ 75" « „ januárra......................50 „ ’ — „ 49 „ 80 „ ,, 4 első hóra...............................50 „ 30 „ 50 „ 10 „ ,, márcziustól 4 hóra. . . . 51 frank —címe 50 frank 80cím6 HÍREK. Deczember 2. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : Országgyűlés. — A mezőgazdasági rendtartás. — Egyesületek és társulatok. — Törvényszéki csarnok. — Közgazdaság . Tiszavölgyi társulat. — Közlemények. — Kivonat a hivatalos lapból. — Naptár. — Színházak. — Személyi hírek. Szász Károly ref. püspök Jézusról szóló egyházi beszédei ötödikét »Jézus és az Apa« czím alatt, vasárnap, deczember hó 4-én d. e. 10 órakor fogja tartani a kálvin-téri ref. templomban. — Gróf Khuen Héderváry Károlyné, a horvát bán hitvese születésnapja alkalmából