Nemzet, 1888. február (7. évfolyam, 1949-1977. szám)

1888-02-26 / 1974. szám

reggelig egyfolytában aludt. Ma délelőt is olyan jól érezte magát, mint még betegsége alatt sohasem. Ha a javulás ily mértékben tart tovább is, csakhamar újra átveheti minisztériumának tényleges vezetését. A rész­vét 6 a beteg iránt általános s ugyanolyan az az öröm is, a melylyel gyógyulásának kedvező hírét fogadják. Ma délelőtt a tudakozódók közt voltak: Tisza Kál­mánná, Tisza Lajos gróf, Bedekovich horvát minisz­ter, Szapáry Géza gróf és neje, Schlauch Lőrincz nagyváradi püspök, Fraknói Vilmos, az akadémia fő­titkára stb. — Estély a Coburg-palotában. Ma este fényes­­bea­ estély volt Coburg Fülöp herczeg Ferencz­ József-téri palotájában. Hivatalosak voltak az ország és a főváros kitűnőségei és az aristokratia itt időző tagjai közül igen sokan. A királyi udvarból Festetics Mária grófnő udvarhölgy volt jelen. A társaság esti 11 órakor oszlott szét. — Személyi hírek. Vilmos főherczeg a tüzér­ség főfelügyelője holnap este 9 órakor Bécsből Buda­pestre érkezik. — Ybl Miklós műépítész és főren­diházi tag — mint részvéttel értesülünk — néhány nap óta betegen fekszik. Állapota azonban nem ad aggodalomra okot. — Ovatio. Pécsből jelentik a »Pester Lloyd «-nak, hogy a pécsi ügyvédi kamara tegnapi ülésében elhatározta, hogy F­a­b­i­n y Teofil igazság­ügyminiszterhez üdvözlő feliratot intéz abból az al­kalomból, hogy a miniszter a valóságos titkos taná­csosi méltósággal tüntettetett ki. — Coburg herczeg Zichy Jenő grófról. A párisi »Figaro« hosszabb tudósítást közöl arról a beszél­getésről, melyet a lap egyik munkatársa állítólag Coburg Ferdinand herczeggel Sophiában folytatott. Az idézett forrás szerint a beszélgetés alkalmával a fejedelem a következőkép nyilatkozott Zichy Jenő grófról: »Zichy gr. azt állítja, hogy ő választatott meg engem fejedelemmé. Keresztül-kasul beszél fan­­tasticus történeteket és oly eseményeket mond el, melyekben ő főszerepet játszott volna. Mindez teljesen alaptalan. Az igazság annyi, hogy szerencsétlensé­gemre velem kezdett foglalkozni akkor, midőn már két hónappal előbb elvileg elfogadtam a bolgár trón felajánlását, s Ausztria valóságos szolgálatot tett ne­kem az által, hogy megakadályozta a grófot abban, hogy engem egész idáig kisérjen. Ebben a kérdésben a grófot nem lehet komolyan venni.« Erre vonatkozólag Zichy Jenő gr. a »Bud. Corr.« utján a következő nyi­latkozat közlésére kérte föl lapunkat: »A lapok egy párbeszédet közölnek, melyben föltéve, hogy a tudósítás igazságon alapul — Ferdinánd bolgár herczeg szivét tárta fel a »Figaro« egy levelezője előtt. Ez alka­lommal a herczeg igénytelen személyemről is meg­emlékezik, de oly módon, hogy kényszerítve érzem magamat a következő rövid válaszra: Teljesen meg­foghatatlan előttem, miként juthatott ő fensége azon véleményre, mintha én azzal dicsekedtem volna, hogy az ő megválasztatását én eszközöltem volna ki. Én sem nem eszközöltem az ő megválasztatását, sem, ha azt csakugyan megtettem volna, okot nem tudnék arra, hogy azzal dicsekedjem. Mindenesetre magasab­ban állónak tartom azon ügyet, mely most Bulgáriá­ban koczkán áll, mint bármely személyt, ennek eré­nyeit vagy erkölcsi hibáit. Ferdinánd herczeg min­denesetre meg fogja tudni ítélni, hogy mint gentle­mant és politikust mi illeti meg, nekem nem szándé­kom vele e fölött vagy azon körülmények fölött, me­lyek megválasztatásához vezettek, vitatkozásba bo­csátkozni. Budapest, 1888. február 25-én. Zichy Jenő gr.« — Marokkói küldöttség a pápánál. A pápa, mint Rómából távirják, ma fogadta a marokkói küldöttsé­get, abban a teremben, a­hol a szultán ajándékai vannak elhelyezve. A marokkói külügyminiszter arab nyelvű feliratot olvasott fel, melyet pater Lersundi a marokkói hittérítők főnöke fordított olaszra. E fel­irat felolvasása után ünnepélyesen átnyújtották a pápának a szultán levelét. A pápa köszönetét fejezte ki az üdvözletért s kiemelte, hogy már VII. Gergely pápa is folytonosan jó viszonyban volt a marokkói uralkodókkal s elismerőleg említette föl azt az em­berséges bánásmódot, melyet a ferenczrendi hittérítők Marokkóban élveznek. A pápa a küldöttség minden egyes tagját megszólította. — Dr. Ladányi István halála széles körben kelt résztvétet. Az Erzsébet-szegényház, a budapesti kö­zúti vaspályatársaság, a m. kir. államvasutak gép­gyára, melyeknek az elhunyt főorvosuk volt, testületi­leg jellennek meg a temetésen, valamint a közp. cath. legényegylet, melynek buzgó pártfogója volt. E testü­leteken kivül Splényi Ödön báró és neje, melynek Henrik közúti vasúti vezérigazgató, továbbá a közúti vasút igazgatósága és tisztikara, a józsefvárosi casino s még számosan tesznek koszorút a ravatalra. A város­házán kitűzték a gyászlobogót. A temetés holnap, vasárnap, d. u. e/g 5 órakor megy végbe a Vas-utcza 10. sz. házból. , — Ünnepély a tengeren. Fiuméban, mint az »O. É.«-nak távirják, ma folyt le a Bolivia gőzösön az Anchor Line társulat ünnepélye, nagy és intelli­gens közönség jelenlétében. Zichy gróf kormányzó, nejével együtt vett részt az ünnepen. A pompás be­rendezésű hajó délszaki növényekkel volt feldíszítve s a termekben csakhamar tánczra perdült a fiatalság. Az asztaloknál angol, olasz és magyar felköszöntők hangzottak. A házi­gazdai tisztet Faber angol consul s Kuranda az Adria-társulat igazgatója, teljesítették. — Strossmayer köszönete. Strossmayer püspök a prágai városi képviselőknek a következő távirattal köszönte meg díszpolgárrá választását: »Benső köszö­netem­ a megtisztelés és kitüntetésért. A szeretet, jóság és kölcsönös testvériesség őszinte bizo­nyítéka rendkívül megörvendeztetett, és a mi aranyos Prágánk engem mindenkorra lekötelezett. Hálám, hódolatom és ragaszkodásom az aranyos Prágához és a cseh testvérnéphez örökké fog tartani.« — Megtámadott képviselő. Bécsből távirják mai kelettel. Pernerstorfer képviselő lakásán ma este két ismeretlen ember jelent meg, kiknek egyi­két állítólag Meyernek, másikát Wagnernek hívják, s miután bemutatták magukat a képviselőnek, botjaikkal kezdték ütlegelni. Pernerstorfernek sike­rült a botokat a támadók kezéből kicsavarni, mire azok — egy kalap hátrahagyásával — megfutamod­tak. Pernerstorfer könnyű sérülést szenvedett. A rend­őrség jegyzőkönyvet vett fel az esetről. — A pesti ágostai hitvallású ev. magyar egyház­gyülekezet Sárkány József elnöklete alatt ma délután közgyűlést tartott, melynek egyedüli tárgyát az újo­­nan választott felügyelő, Fabiny Gyula beigtatása ké­pezte.­­ Az eddigi felügyelő, Sárkány József kir. táblai alelnök köszönetet mondott a közgyűlésnek és tiszttársainak eddigi támogatásukért, ama meggyő­ződésének adva kifejezést, hogy teljes megnyugvással adhatja át a felügyelői tisztséget ama férfiúnak, a­kit a közgyűlés osztatlan bizalmával megtisztelt. Vissza­pillantást vet 11 évi működésére és megjegyzi, hogy ez idő alatt az egyház tekintélye nemcsak gyarapo­dott, de iránta a rokonszenv is minden oldalról növe­kedett. — A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után Horváth Sándor lelkész, majd Busbach Péter búcsú­zott el az érdemekben gazdag felügyelőtől, mire egy — Földvári Mihály, Zsigmondy Pál és Cséry Lajos tagokból álló küldöttség ment Fabiny Gyuláért, a­kit a terembe léptekor viharos éljenzéssel fogadtak. — Sárkány József üdvözlő beszéde után Fabiny Gyula letette az esküt, majd köszönetet mondott , közgyűlésnek a beléje helyezett bizalomért és ígérte, hogy minden törekvése oda fog irányulni, hogy műkö­désével az egyház megelégedését kiérdemelje. — Jégtörő Mátyás napja volt a mai. A közhit azt tartja, hogy Mátyás apostol neve napján megindul a jég. Ha pedig nincs jég, akkor lesz ezen a napon. Az idén ez utóbbi eset következett be. Mátyás napja zúz­marával s nyolcz fokos hideggel virradt ránk. A Du­na jege nem hogy elindult volna, de szabad felülete is zajlani kezdett. A csolnakok, melyeket az eskü­tér és a Rudasfürdő közt a propeller-társulat járat, ma csak nehezen közlekedhettek. Délfelé azonban kiderült, ol­vadni kezdett s a zord Mátyás megmutatta, hogy tud­na barátságos is lenni, — de nem akar, mert amint beesteledett, a higany ismét 4 minus­z. fokra zsugo­rodott össze. — Borban az igazság. Szegeden a »Hét­választó« pinczéjében, a­hol — mint a »Szegedi Híradó« megjegyzi — a népnek mérik a bort, több csongrádi ember iddogált s nagyokat mondogatott. Egyszer azután egy S­i­n­k­ó János nevű, szintén cson­grádi ember vetődött közéjök, ki öblös hangjával és henczegő magaviseletével valamennyit túlliczitálta. De már ezt nem hallgathatták és egy atyafi azt a megjegyzést tette: »Kend meg ne lármázzon, mert otthon ugyan keresik ám kendet a zsandárok a csősz­gyilkosságért.« A korcsmáros e szavakra megrémülve szaladt a rendőrséghez, mire Sinkó Jánost letartóz­tatták. Másnap aztán átadták a csendőrségnek, mely nagyon megörült a gonosztevőnek, ki katonaszöke­vény is és régóta rejtőzik — nagyrészt nyilvános korcsmákban. A­­gyilkosság, melyet Sinkó elkövetett, f. hó 19-én történt a csongrádi szőlőkben. Akkor Sinkó János beállított Förgeteg Bálint csőszhöz és tőle éjjeli szállást kért s kapott is. A gazember aztán azzal hálálta meg a vendégszerető gazda szívességét, hogy agyonütötte őt is meg a feleségét is és 80 fitot elrabolt tőlük.­­ A budapesti tótok. A budapesti Slovenské N­o­v­i­n­y Hurban temetéséről írván kiemeli, hogy az elhunyt koporsójára állítólag koszorút küldtek a »bu­dapesti tótok« is. Ehez következő megjegyzést csatol: Tudakozódtunk a fővárosi tót intézeteknél és egyle­teknél, nevezetesen az ev. tót egyháznál, a magyaror­szági közm. tót egyesületnél, a helybeli Slovenské spoloknál, tudnak-e valamit e koszorú elküldése felől s megtudtuk, hogy sem ezen intézetek, illetve egyle­tek köréből, sem a budapesti két tót szerkesztőség kö­réből ilyen koszorú Hurbannak el nem küldetett, miután pedig a budapesti tótokat sen­ki más nem képviselheti, mint az ev. tót egyház, a tót egyletek és tót szerkesztőségek egyetemben, abból az következik, hogy ama koszorú nem a budapesti tótok nevében, hanem csak magánosok vagy magános exal­­tánsok nevében volt küldhető. — Anarchista merénylet. Portugáliában — mint a »P­o­­. Corr.« jelenti — nagy megütközést keltett az a merénylet, melyet a napokban Pinheira Cha­pa­y volt tengerészeti s gyarmatügyi miniszter ellen elkövettek. A minisztert ugyanis, midőn éppen a cor­­tesbe akart menni, egy férfi megtámadta s fején több súlyos sebet ejtett. Midőn a gonosztevőt kihallgatták, előadta, hogy ő, mint anarchista, azért a táma­dásért akart buszut állni, melyet Pinheira Chapay Michel Lujza ellen intézett. Az is kiderült, hogy a támadónak több bűntársa van. — A Duna vízállásáról a budapesti m. kir. fo­lyammérnöki hivatal ma a következő jelentést adta ki: A folyammérnöki hivatal szakaszán a jégviszonyok­ban változás nem állott be. — Vízállás Pozsonyban 1'10 m., Komáromban 3'25 m., hőmérsék 0°R., Vácz­­nál vízállás 3*12 m., hőmérsék —7° R., Budapesten vízállás 3'07 m.,hőmérsék —9° R., Ercsinél vízállás 2'95 m., hőmérsék —13° R., Dunapentelénél vízállás 2'91 m., hőmérsék—13° R., Dunaföldváron vízállás 2 '80 m., hőmérsék —13° R., Pakson vízállás 2'85 m., hőmérsék —9° R., Baján vízállás 3'78 m., hőmérsék —11° Réaumur szerint. Sport. A lövész-egyesület jegén holnap (vasárnap) délután jégünnepély lesz, zenével. Szent­ István díj. A magyarországi legnagyobb 40 ezer forintos lóverseny-díjra a nevezési zárlat folyó évi márczius hó 1-én jár le. A nevezés Budapesten kívül London, Páris és Rómában történhetik a jockey­­clubbok igazgatóságánál. Eladott versenyistálló. Schossberger Nán­dor, egy kőnyomatú lap híre szerint, összes verseny­anyagát eladta J­é­k­e­y Albert századosnak. Színház és művészet. — A »Két pisztoly« elődása iránt — mely márczius hó 14-én lesz a népszínházban a magyar­­országi hírlapírók nyugdíjintézete javára, rendkívüli érdeklődés nyilvánul, mert még nem volt eset, hogy a három fővárosi magyar színház legkiválóbb mű­vészi erői ily mértékben egyesültek volna valamely drámai mű művészi becsű színrehozatala érdekében. Az előadásban részt fognak venni a nemzeti színház részéről: H­e­­­v­e­y Laura, P. Márkus Emilia, Gabányi, Náday, Gyenes, Horváth, Mihályffy, Szacsvay, Szigeti Imre, Újházi és Vízvári; a népszínház részéről: B­l­a­h­a Lujza, Hegyi Aranka, P­á­l­m­a­y Ilka, Hunyadi, Szirma­y, Vidor. E név­sor még nem teljes; egyes szerepek ugyanis még csak a mai nap folyamán osztatnak ki, de annyit már ma is jelezhetünk, hogy még az episod-szerepeket is első­rendű művészek fogják betölteni. A népszínmű kere­tében előforduló hangverseny programmja oly művé­szi érdekű, hogy az magában is megállhatna. A hang­versenyen közreműködnek: Bellincioni Gemma, B­i­a­n­c­h­i Bianca és H­e­n­s­t­e­r Helén kisasszo­nyok, B­i­g­n­i­o Lajos, B­r­o­u­s­i­k Ferencz, Ney Dávid, O­d­r­y Lehel, P­e­r­o­ff­­ Gyula és S­z­e­n­­d­r­ő­i Lajos urak. Az előadás iránt, mely fölemelt helyárak mellett tartatik, daczára, hogy a programm még közölve sem volt, a közönség már­is nagy érdek­lődést mutat. A népszínház igazgatóságánál eddig nagyszámú előjegyzést jelentettek be a páholyokra és ülőhelyekre. — Díszhangverseny. A Tisza Kálmánné gróf Degenfeld Hana védnöksége alatt a kisdedóvó-egye­­sület javára rendezendő díszhangversenyt hétfőn esti 7»/« órakor a fővárosi vigadó kistermében tartják meg. Tisza Kálmánné ma értesítést kapott a főud­­varmesteri hivatal részéről, hogy valószínűleg az ud­var is meg fog jelenni a hangversenyen. Coburg Fü­löp herczeg és neje Lujza herczegasszony biztosan megígérték megjelenésüket. Ezen érdekes hangver­seny műsora a követketkező: I. a) »Misericordias« nyolcz szólamu vegyes kar Durante Francescotól (1684—1755.) b) »O bone Jesu« négy szólamu vegyes kar Palestrina Giovanni­­tól (1515—1594.) c) »Exultate Deo« négy szólamu vegyes kar Scarlatti Alessandrotól (1659—1725.) II. Zongora hármas Godardtól, elődjük Mme de Serres, Hubay Jenő, Popper Dávid. III. a) »Der Greis« 4 szólamu vegyes kar Mayán Józseftől, b) »Schön Rothraut« 4 szólamu vegyes kar Schumann Róberttől, c) »­ Sonn ich bin dein Strahl« 4 szólamú canon zongora kísérettel Koessler Jánostól. IV. Jókai Mór felolvasása. V. Vonós­négyes (E-moll) Volkman Róberttól. Előadják Hubay J., Eldering B., Herzfeld V., Popper D. VT. a) »Változatok« Beetho­ventől. b) »Soeur Monique« Couprintől. c) »Menuette de l’arlesienne« Bizettől. d) Paraphrase a »Szent Iván éji álom« felett Liszt-Mendelssohn. Zongorán előadja Mme de Serres. VH. a) »Barcarola Vene­­ziana«. b) »La capuana« olasz népdalok, c) »Éji dal«, d) »Toborzó« magyar népdalok vegyes karra Aranytól. Jegyek kaphatók »Rózsavölgyi és társa« és a »Harmonia« zenemű-kereskedésekben. — A budapesti önkéntes mentő-egyesület ja­vára f. hó 5-én az operaházban tartandó művészestély műsora a következő: 1. »Leonora nyitány« III. sz. Beethoventől. Elődje Erkel Sándor ur vezénylete alatt a magy. kir. operaház zenekara. 2. »Fohász« férfikar Huber Károly­tól. Előadja a magy. kir. opera­ház ének­kara. 3. »Két év múltán«. Vígjáték 1 felvo­násban. Irta Almási Tihamér. Személyek: Ervin Náday Ferencz, Roxane P. Márkus E. 4. »Neversi Mária.« Némajáték Manzottitól. Zenéjét szerzette Barenko R. Személyek: Neversi Mária grófné Hegyi Aranka, Bianca, leánya Cs. Alszeghy I., XIII. Lajos franczia király Latabár, Gonsales herczeg Császár. 5. »A kaczagó nők.« Vígjáték 1 felvonásban. Sze­mélyek : Maurice Náday, Edith A. Helvey L., Andrée G. Csillag T., Francis Nagy Ibolyka. G. »Aida.« Opera IV-ik felvonás, 1-ső részlete. Személyek: Am­­neris, a király leánya P. Bartolucci V., Radames, a királyi testőrség vezére Perotti Gyula, Ramsis fő­pap Ney. — Színházi műsorok. Operaház: Hétfőn : az operaház zárva. Kedden: »Carmen.« Bellincioni Gemma k. a. vendégjátékául. Bérlet 14. szám. Rendes helyárak. Szerdán : az operaház zárva. Csütörtökön : »Romeo és Julia.« Perotti Gyula úr vendégjátékául. Bérlet 1. szám. Rendes helyárak. Pénteken: az ope­raház zárva. Szombaton: »Az udvari hangverseny,« 1-ször. »Sylvia.« Bérlet 2. szám. Rendes helyárak: Vasárnap: »Otello.« Bellincioni Gemma k. a. és Perotti Gyula úr vendégjátékául. VII. bérletszünet. Rendes helyárak: » Nemzeti színház. Hétfőn: »Edith.« Kedden: A hol unatkoznak.« Szer­dán : »A vasgyáros.« Csütörtökön: »Jó Fülöp.« Pén­teken: »A vasember.« »A diplomata.« Szombaton: »Fromont és Risler.« Vasárnap­: »Széchy Mária.« — Várszínház: Szerdán: »Ördög Róbert.« Csü­törtökön : »A vasember.« Vasárnap: »Delila.« — Népszínház: Hétfőn : »A suhancz.« Kedden: »A kalóz király,« 1-ször. Szerdán és a következő na­pokon ugyanez. — A népszínházból. »A kalózkirály» Plan­­quette-nak a »Cornevillei harangok« és a »Rip van Winkle« szerzőjének új operetteje kedden kerül be­mutatásra a népszínházban. A főpróbát hétfőn dél­előtt 10 órakor tartják meg. A »Pünkösdi királyság«, Rátkay László új népszínműve, mint most már vég­leg megállapíttatott, márczius 9-ikén kerül először színre a népszínházban. A darabból, a »Kalózki­­rály«-ra való előkészületek miatt megszakított pró­bákat újra megkezdték. — Ligeti Irma, a népszínház fiatal énekesnője f. hó 28-án, Győrbe indul vendégszerepelni, a­hol nagy érdekkel várják. A kisasszonynak ez lesz első vidéki vendégszereplése. Négyszer lép föl és pedig a »Rip van Winkle«-ben mint Lisbeth, a »Czigánybáró«­­ban mint Szaffi, a »Nebántsvirág«-ban mint Denise és »Falu rosszá«-ban mint Finum Rózsi. Győri vendég­­szereplése után a k. a. Szabadkára megy három előadásra. — A népszínház tagjai a nyári két havi szünet alatt Mehádián és Tátra- Füreden akar­nak előadásokat tartani, s e czélból már meg is tették a szükséges előkészületeket. Útközben több nagyobb várost látogatnak meg néhány előadásra. A társaság­ból a népszínház egy tagja sem vonta ki magát, Bl­a­h­a Lujza, Pálmai Ilka, F. Hegyi Aranka asszonyok megígérték, hogy szintén részt vesznek a vállalatban, mely iránt több vidéki városból érkeztek már tudakozódások. — Zene-matinée. S­i­p­o­s­s Antal magánzeneaca­­démiájában holnap, vasárnap d. e. 11 órakor zene­­matinée lesz, melyen az intézetnek húsz növendéke mű­ködik közre. A külföld classicusai mellett műsoron vannak: Liszt, Erkel Ferencz, Volkmann és Beliczay művei.­­ A krisztinavárosi színkörben a nyári előadá­sok pünkösd előtti szombaton fognak megkezdődni. Krecsányi igazgató, ki ez időre nagy színtársula­tot szerződtetett, ápril hs 30-ig Aradon marad, hova már közelebb több kiváló fővárosi vendég megy le vendégszereplésre. — Szent István szobra. Magyarország első apos­toli királyának tudvalevőleg szobrot állít Székesfehér­vár városa. A szobor készítésével Szász Gyula budapesti szobrászt bizták meg, ki a napokban el is készítette a szobor agyagmintáját. A mű álló alak­ban dúshímzésü magyar öltözetben tünteti föl Szent Istvánt, vállán palásttal, melyhez az ősi koronázási köpeny szolgált minta gyanánt. Jobb kezében az or­szág almáját,baljában a királyi palotát tartja. Az élet­­nagyságú szobrot erdélyi fehérmárványból faragják. Az egész alá pedig öt láb magas barokszilü vörös márvány-talapzat jön. — Vidéki színészet. Említetttük a napokban, hogy a miskolczi színi egyesület az odavaló színházat színházbér hátralék miatt bezáratta. A mis­­kolcziak ennek folytán a nyomorgó társulat részére 500 frt segélyt gyűjtöttek, a választmány pedig, mely a foglalást eszközöltette, tekintettel a színtársulat szerencsétlen helyzetére, ismét feloldotta a foglalást, hogy a társaság tovább mehessen. Szabadkán is nagy bajban volt a színtársulat, a baj enyhítésére a városi hatóság 400 frtot utalványozott a még benn­levő subventióból s a társulati gyűlésen határozatba ment, hogy a tagok virágvasárnapig együtt marad­nak. — Nagy-Ka­ni­zsán márczius hó 1-én Wilt Mária hangversenyt ad. — Somogyi színtársulata Győrött holnap vasárnap új népszínművet fog előadni, a­melyet Fekete Gábor írt. A dalokat is nagyrészt Fekete szerezte hozzá; további hat dalt László Árpád szerzett a népszinműhöz, a­kinek indítványára a bizottság kiküldetett, arra hívta föl a figyelmet, hogy a főváros a magánfogyasz­tókat illetőleg már most tanulmányozza a teendőket, mert 1891-en túl más társulatoknak, más világítási módokra is adhat engedélyt. A magánfogyasztót pe­dig a mostani légszesz szerződés igen erősen sújtja. Míg a közvilágítás köbméterenkint 7­42 kr., addig a magánfogyasztó ugyanennyiért 12­­4 krt fizet. Kül­földön sokkal előnyösebb szerződéseket kötöttek a városok. Azért a közönség érdekében már most óhaj­taná egy albizottság kiküldését, mely a teen­dők felől határidő alatt a nagy bizottsághoz javaslatot terjesztene. T­o­­­d­y József főügyész azt emeli ki, hogy a szerződés szövege oly kör­mönfont, minden­­­t annyira meg kell fontolni, hogy az albizottság kiküldése akkorra halaszt­ható, mikor a bizottsági tagok valamennyien ala­posan megismerik a szerződés pontozatait. A fölme­rült indítványok fölött ezután hosszabb vita indult meg, melyben Szarvassy, Stiller, az elnöklő polgár­­mester, Scheidh, Nászai, Rácz Károly és dr. Lipthay Béla vettek részt. Utóbbi a Toldy, s az ő nyomán Stiller által tett indítványt a ki bizottság ki­küldésének elhalasztását gyakorlatiatlannak mondá ugyan, de az aggodalmak eloszlatása végett hozzájá­rult. Ehhez képest a bizottság is kimondta, hogy a légszesz szerződés szövege minden biz. tagnak kiosz­­tassék , a kézbesítéstől számítva 14 nap alatt a nagy bizottság újra egybehivatik. Ekkor a kisebb bizottság kiküldése iránt is intézkedés fog létezni. Fővárosi ügyek. — A 45-ös kijelölő bizottság ma, Királyi Pál elnöklete alatt tartott ülésén az adó- és katonai bi­zottságba kijelölte Bernáth Bélát és Mandl J. J.-t. A harmadik tagot a IX. kerület közvetlenül az el­nöknek fogja bejelenteni.­­ A légszesz-szerződés ügyében kiküldött ve­gyes bizottság ma tartotta első ülését, Kamer­­m­a­y­e­r polgármester elnöklete alatt. A bizottság, mely a középítési, pénzügyi és jogi bizottságok kül­dötteiből alakult, a közgyűlés által oly utasítással küldetett ki, hogy a magánfogyasztásra nézve 1891. deczember 15-én lejáró monopólium, az 1895-ben le­járó egész szerződés megújítása, vagy a légszesz-tár­­sulat felszerelvényeinek megváltása kérdéseiben adjon véleményt. A közgyűlési határozat felolvasása után W­e­i­s­z B. F. emelt szót, hogy miután még hét év van hátra a szerződés lejártáig, a bizottság működése korai. Ezért a közgyűlésnek egyszerűen a tárgyalások elhalasztását ajánlaná. Ellenben L­é­g­r­á­d­y Károly Törvényszéki csarnok. A paksi catastropha végtárgyalása. A szegzárdi törvényszék Siebenfreund Béla elnöklete alatt, mint már táviratilag jelentettük, tegnap tárgyalta a paksi kompsülyedés ügyét, melynek 192 ember esett áldozatul. Müller András elsőrendű vádlott elő­adja, hogy a bucsusok a korláton keresztül mász­tak a kompba, mire — úgymond — figyelmeztettem őket, hogy ne jöjjenek oly sokan be, de nem halgattak szavamra. Mivel a komp egy része a kőrakáson állt, nem tudhattam, hogy túl van terhelve, de amint a járművet eltaszítottuk, a komp mindjárt elmerült. Tagadom, hogy én volnék oka a szerencsétlenségnek, én hajós soha sem voltam, kormányosomnak kellett tudnia, hogy mennyit bír el a komp. — E.: De erről önnek mint révbérlőnek csak tudomással kellett volna bírnia. — V.: Nem tudtam. — E.: Ki parancsolt a kompon ? — V.: A kormányos. Én a komp elindu­lása előtt oda szóltam neki, hogy ne engedjen be enynyi embert, de ő azt felelte, hogy a komp elbírja valamenynyit. — E.: A tanúk azt állítják, hogy önt a komp túlterheltetésére figyelmeztették, de ön erre azt felelte: »én felelősséget vállalok mindenért!« — V.: Ez nem igaz. — E.: De a tanúk azt állítják, hogy még a kint levő hat egyént is biztatta, hogy csak lépjenek be, a komp megbírja őket. — V.: Nem igaz. — E.: Miért nem volt az előírt szabályok szerint a kompnál ladik és horgony ? — V.: Az nem volt szo­kásban. — Tóth Ödön védő: Hányszor figyelmez­tette a népet, hogy ne jöjjenek annyian be ? — V.: Sokszor figyelmeztettem, de nem hallgattak reám. — Geiger Gyula védő: Ön is beleesett a vízbe ? — V.: Igen. De a komp karfájába kapaszkodtam s igy me­nekültem meg. — Bokor István másod­rendű vád­lott, Müller bérlő kormányosa, azt állítja, hogy figyel­meztette gazdáját,n ne engedjen annyi embert a kompba, de ő nem hallgatott rá. — E.: Ön volt parancsolója a kompnak, miért nem teljesítette kötelességét ? — V.: Tagadom, hogy én parancsoltam volna, én csak azt tettem, amit a gazdám parancsolt. — E.: Volt-e ön hajós ? — V.: Sohasem voltam. Müller András vezette a kompot, én csak mint cseléd engedelmeskedtem. — E.: Önnek mint kormányosnak igen jól kell­ tudnia, hogy a komp mily terhet bír el ? — V.: Azt én nem tudtam, de láttam a tömeget, s figyelmeztettem gaz­dámat, hogy sokan leszünk, a komp nem bírja meg, mire gazdám azt felelte: »csak had jöjjenek én a fe­lelősséget elvállalom.«— E.: Tanuk állítják, hogy önt figyelmeztették a komp túlterheltetésére. — Vádlott: Senki sem figyelmeztetett. — E.: Ki parancsolt a kompon? — Vádlott: A gazdám.— Ügyész: Mikor vették észre, hogy baj van ? — Y.: Én nem vettem észre semmit. A komp, mely másfél lábnyira volt a víz felett, elején kezdett sülyedni, a nép az egyik oldalról a másikra tódult, és ez okozta a szerencsétlenséget. Alig indultunk el a­­partról, alig tettünk 40—45 evezőcsapást, már a nép kezdett nyug­talankodni s rögtön beállt a catastropba. Ha a nép nyugodtan maradt volna, nem sülyedtünk volna el. — A vádlottakat szembesítették, de mindkettő ragasz­kodott előbbi vallomásához. — Kun Ferencz tanú szerint a kormányos parancsolt a kompon. — Geiger védő: Mi volt oka a komp elsülyedésének ? — T.: A komp igen szépen ment, és keresztül is ju­tottunk volna, ha két egyén ki nem ugrik belőle, de erre a nép megijedt, a komp egyik felébe menekült, mire elsülyedtünk. — Geiger védő: Volt-e üres tér még a kompban ? — T.: Igenis volt, elől két öl, hátul is két öl. — Özv. Kiss Imréné tanú : Müller­­nek háromszor is megfogta a karját, hogy ne vegyen be annyi népet, mert elveszünk, de ő — úgymond — nem hallgatott reám, egyre azt felelte, »csak jöjjenek és felelősséget vállalok érte.« Amint elindultunk, a komp azonnal sülyedni kezdett, erre én fiammal együt kiugrottam és megmenekültem. — Kiss Ferencz tanú: Az előbbi tanúval teljesen megegyezőleg val­lott. — Weierding István tanú figyelmeztette Bokort, hogy sokan vannak a kompban, de erre a kormányos azt felelte: »Nem baj, csak hadd jöjjenek, elbírja még a komp!« Kraussberger Róza tanú szerint a révészek biztatták a népet, hogy csak lépjenek be. — E.: Mi okozta a sü­lyedést ? — T.: A­ komp túl volt terhelve, kimenni senki sem akart, s annyian voltunk, hogy én a hintó tetejére kerültem. — V­i­c­z­a­i Ist­­vánné tanú azt mondta Bokornak és Müllernek: »az Istenért, ne vegyenek annyi népet fel, mert elveszünk,« de Müller azt felelte, »csak hadd jöjjenek be, a komp megbirja én vagyok felelős mindenért, én vagyok a révbérlő, volt ebben már nagyobb teher is!« Takács Mihály tanú szerint Müller és Bokor nevetve hallgat­ták a nép figyelmeztetését. — S­p­i­e­s­z János apát elmondja, hogy nem barátja a bucsujárásnak, de mivel már elődei gyakorolták, s mivel a nép zúgolódni kezdett, elment velük a búcsúra. Alig mentünk el a parttól 6—7 ölnyire, azt vettem észre, hogy a lábam vízben van, megijedtem, láttam a nép kétségbeesését, segíteni nem bírtam, papi köte­lességemnél fogva a népet megáldottam és bűneitől feloldottam, azután pedig reverendásan a vizbe ugrot­tam és szerencsésen kiúsztam. — E.: Mikor szente meg Müllernek, hogy a bucsusok jönnek ? — T.: Négy nappal előbb. Ezután megeskették a tanukat és fölolvasták a szakértői véleményeket, mely szerint a sülyedést a túlterheltetés okozta, s lehetetlen, hogy a komp 2—21/s lábnyira lett volna kinn a vízből. Ezzel a tárgyalást tegnap este fölfüggesztették. A mai napon folytatták a tanúkihallgatást. Kihallgatták ifjabb Hacz Jánost, Spicz Jánosnét, Papp Jó­zsefet, Bach Antalnét és Bredóczky Ferenczét, kik megerősítették a tegnap kihallgatott tanuk vallo­mását. — Yenau József tanú azt is halotta, hogy Müller a kinmaradtakra vonatkozólag így­ nyilatkozott: »Kár volt annak a hat embernek kint maradni, mert ezek is befértek volna még.« Schmidt Ferencz, P­e­r­g­e­r József, C­z­i­m­m­e­r Katalin, V­ö­r­ö­s Já­nos, H­u­m­m Frigyes tanuk kihallgatása és meges­ketése után a 'bizonyítási eljárás 'befejeztetett. — Ez­után a vád- és védbeszédekre következett a sor. Az ítéletet már esti lapunkban táviratilag közöltük. Zivny hazaárulási pere. Ma, a végtárgyalás má­sodik napján az incriminált czikkek fölolvasására ke­rült a sor. S­o­ó­s ügyész feleslegesnek tartja, hogy az incriminált czikkeket fölolvassák. Újat úgy sem fog­nak azokból hallani az esküdtek; tartalmukat el­mondta a vád és a védelem elég részletesen. A Markbreite­r védő ellenkező nézeten van. Véden­­etét a hazaárulás vádja terheli s azt mondják, hogy a hazaárulást ezekkel a czikkekkel követte el. Feltétle­nül szükséges tehát, hogy az esküdtek, a­kik ítélni fognak a vádlott fölött, valamennyi incriminált czikk tartalmát ismerjék. Ragaszkodik azoknak felolva­sásához.­­ A biróság a védő kérésének adott helyet és első ízben azokat a czikkeket olvas­ták föl, melyeket maga Zivny irt. Egy ilyen­nek felolvasása után az ügyész a vádlotthoz for­dulva annak a nézetének ad kifejezést, hogy a czik­kek mégsem csupán culturális és nemzeti egyesülésre serkentették a szlávokat. Nyíltan meg van bennük mondva, hogy Európa valamennyi szlávja nemzeti egységgé olvadjon az ausztriai szlávokkal.— Vád­lott: Én csak a culturális egyesítésre törekedtem. — Ügyész: Tegnapi beszédében azt mondta, hogy ön csupán az Ausztriában élő szlávok megelégedésére dolgozott. — Y é d ő : Mit ért ön a szlávok nemzeti egyesülése alatt. — Vádlott: A nyelv és a vallás közösségét. Az elsőből is csak az irodalmi nyelvet, úgy a mint az az ausztriai és a német birodalmi néme­tek között megvan. A nemzeti egyesülést kizárólag az ausztriai szlávokra értettem. — A tárgyalás to­vább foly. Az esküdtszék — mint lapunknak Bécsből táv­iratilag jelentik — Zivny Károly vétkessége kér­désében 7 igennel és 5 nemmel felelt. Ennélfogva a vádlott felmentetett. Markbreiter vé­dő-ügyvéd politikai point­okban gazdag beszédet mondott, melyben párhuzamot vont Strossmayer és Z­i­v­ny közt. Strossmayer a pétervári pánszláv egye­sület dísztagja, azért mégis meg van hivatalában, mél­tóságában és rangjában, míg Zivny, ki ugyanezen egye­sület által czikkeiért tiszteletdíjban részesítte­­tett, a vád által ugyanezért hazaárulónak van bélyegezve. A védő azt hiszi, hogy az állam­­ügyész nem is akarja Zivny Károlyt elitéltetni, hanem csak figyelmeztetni a »memento morira«, hogy a politikailag mozgalmas időkben még az állami alaptörvények alapján megengedett dolgok is vesze­delmesek. Ezelőtt 40 évvel Andrássy Gyula grófot hazaárulásért elitélték. A gróf 20 évig ette a szám­kivetés kenyerét és mikor megjött, első tanácsosa lett a koronának. Ha 1850-ben nemcsak az arczképét, hanem őt magát is valósággal felakasztották volna, aligha kötheti vala meg az áldásos békeszövetséget. A kerepesi-uti zavargások a törvényszék előtt. A kerepesi-uti zavargások ügye f. hó 28-án kerül végtárgyalásra a budapesti törvényszék előtt, Mészöly bíró elnöklete alatt. Összesen tizen vannak vád alá helyezve magánosok elleni erőszak miatt, s a végtár­gyalásra 30 tanú van megidézve. Pótvizsgálat lesz Takács János, fóthi földmíves ügyében, a­ki házsártos és örökké szivódó feleségét leszúrta, s a kit a pestvidéki kir. törvényszék szándé­kos emberölés miatt s az enyhítő körülmények beszá­­mitásával négy évi fegyházra ítélt. A pótvizsgálatot a kir. tábla rendelte el ma. A Landauer-féle lopás ügyében a budapesti tör­vényszék ma meghozta a vádhatározatot s ezzel Ta­kács Imre bérkocsist lopás büntette, Angellon Sán­dor korcsmárost pedig orgazdaság vétsége miatt vád alá helyezte. Takács ugyanis Landauertől egy zsák kávét lopott s a kávé kilóját 1 frt 20 krral eladta Landauernek, a ki tudomással birt arról, hogy lopott jószágot vásárol. Utonállás. Kubitz Nándor ismert nevű tol­vaj a múlt év októberének 16-án este fél 10 óra táj­ban, a gyár­ utczában útját állta Plachy Ferencz hi­vatalnoknak, a földre terítette, azután kitépte zsebé­ből az órát lánczostól együtt s azzal odább állt. A veszedelmes rablót a budapesti törvényszék ma öt évi fegyházra és nyolcz évi hivatalvesztésre ítélte. Kubitz felebbezést jelentett be. Katonai műszerek a zálogházban. A katonai hatóság Pollák János zálogközvetítő ellen följelentést tett a IX—X. ker. járásbíróságnál, a­miért egy Schütz nevű közlegénytől katonai műszereket elfoga­dott és azokra pénzt adott. A járásbíróság Pollák vé­dekezésének helyet adva, őt felmentette az ellene emelt vád alól. NAPTÁR. Vasárnap, február 28. Nap kél: 6 6., 49 p. reg., nyug. 5 6. 88 p. d. u. — Hold kél 5 6. 48 p. d. u. nyug. 6 6. 54 p. reggel. Róm. cath. : G. 2. Eeminise. — Prot. : G. Valbur. — Göörög-orosz: (február 14.) D. Triód. K. — Zsidó: (Adar 14.) Purim. Miniszterek nem fogadnak. Magyar jogász egyesület teljes ülése d. e. 10­6. Nemzeti lovaregylet közgyűlése déli 12­0. II. ker. Fröbel nevelési egylet közgyűlése d. n. 4­6. A tud - és műegyetemi olvasókör matinéja d. e. 11 ó. a me­­gyeháza nagytermében. Orsz. rabbiképző intézet felolvasó ülése d. u. fél 10 ó. Deák Ferencz jót. egylet közgyűlése d. u. 3 ó. Király­ u. 8. Jakoby Harms gondolat olvasó előadása a vigadóban. Budapesti topographiai dalkör dalestélye a »Fáczán« vendég­lőben. Tanári társalgókör közgyűlése d. u. 5 ó. saját helyiségében. Képvise­lk piknikje a VI—VII. ker. kör dísztermében. Központi magy. ifjúsági egylet választmányi ülése d. u. 5 ó. stáczió-utcza 6 sz. Leány kiházasiti egylet közgyűlése d. e. 10­6. Laudon-utcza 4. szám. Zene­matiné Siposs Antal zeneakadémiájában d. e. 11­6. Kecskeméti-utcza 14. sz. a. 8023./C I. M. kir. államvasutak. Közhírré tétetik, miszerint különféle áruknak a magyar kir. államvasutak Er­délyben fekvő néhány állomásairól Bosna-Brod átmenet és Zimony átmenet állomásokra való közvetlen szállítására 1887. évi julius hó 1-jétől érvényes átvételi díjszabás b.) rova­tában foglalt díjtételek, melyek a többi közt terjedelmes árukra (tulipános ládák kivételével) eddigelé érvényesek nem voltak, i. é. márczius hó 1-től kezdve díjszabási uton való ér­vényesítésig nemcsak tulipános ládákra, hanem más terje­delmes áruk után is — de csakis a szállítási illetéknek szállító­levél és kocsinként, legalább 5000 kgrért való fizetése mellett — alkalmaztatnak. — Tetszés szerinti mennyiségben feladásra kerülő terjedelmes áruk — tehát — darabszám gyanánt fel­adott tulipános ládaküldemények kivételével, melyekre nézve említett díjszabás tételei változatlanul érvényben maradnak — ezentúl sem továbbíthatók az átvételi díjszabás alapján. — Budapest, 1883. február hó 22-én. Az igazgatóság.­ ­■aas»­argilt tér. (E rovat alatt közlöiteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) IGÉNYÉSKYGKET az 1864-ki osztr. állami sorsjegyekről, főnyeremény 150,000 frt. (Húzás mérczinghó 1-én.) el. LUEFF Bl. illatárus Váczi­ u. 28 sz. Ara 4 frt 50 kr és 50 kr bélyeg. 817

Next