Nemzet, 1888. április (7. évfolyam, 2009-2037. szám)

1888-04-01 / 2009. szám

Páris, ruárcz. 31. (Eredeti távirat.) A­­ Ifei'in­ot nevű olasz hajó esetéből fölmerült viszálynak itt nem tulajdonítanak semmi jelentőséget, ivulinben is mi okból lövöldöznék a franczia hajók az olsz hajókat ? Itt nem lehet másról szó, mint va­­lani félreértésről, ez pedig nem bír jelentőséggel. Sophia, márczius 31. (Eredeti táv­lrat.) A bolgár kormány körében azt ngoztatják, hogy az európai sajtó egy­­ében felmerülő újabb s újabb bol- j 1 * r­­5 n j e 1 e 11 e k emlegetésével szem­­­r 1 •gtanácsosabb eme hirek teljes ignorá­határozottan koholmánynak mondják a h.gi.r­e* czimű lapnak erre vonatkozó közleményét és amaz utalását, hogy Bat­tenberg Sándor herczeg esetleg visszatér, de a fejedelem­­­nél magasabb méltóságban. Hangsúlyozzák, hogy Bulgáriának van feje­­delme, a­ki nem szándékszik az országot el­­® másrészt nincs is abban a helyzet­be, hogy szándékát esetleg me­valósítsa, mert a olgár kormány el van határozva, hogy azt az ehetőséget meggátolja. (P. C.) Pétervár, márcz. 31. (Eredeti távirat.) lesz kormánykörök s az orosz közvélemény egyező,­ abban a véleményben vannak, hogy a jó magatar­tás a legbiztosabb eszköze lesz anna hogy a bolgár kérdésben ked­v­e­z­ő m­­eg­o­l­d­á­s éressék el, ellenben nem volna okos sőt veszélyesé válnék ezen ügynek elhamar­­kodása. Pét márott jelenleg meg vannak győződve, hogy a berlini kabinet legálisan be fogja váltani ígé­retét es Oroszorságot támogatni fogja a bolgár kér­désben és bár előre látják ezen támogatás sikerének késedelmezését a más oldalról jövő akadályoztatások által, még­sem tartanak attól, hogy az teljesen meg fogna hiúsittatni. Constatálják a nézeteltérést a bol­gár kérdésben Németország és Ausztria-Magyaror­­szág között, de szem előtt tartják azt is, hogy e két hatalom más pontokra nézve, nevezetesen ott, a­hol a közös érdekek a két hatalom jelenlegi állapota mellett a kölcsönös Solidaritát eredményezték, teljes meg­­egyezésben kell, hogy legyenek. A hármas szövetség az utóbbi időben elvesztette ama fenyegető jellegét, melylyel azt eredetileg Bismarck herczeg felru­házta sigy az Oroszországra nézve nem rejt magában semmit, mi nyugtalanságot okozhatna. (P. C.) Brüssel, márcz. 31. A »Nord« azt állítja, hogy a »S o­­­f­e r i n­o«-ü­gy­e­t kivéve, melyet most már maguk az olasz lapok is jelentéktelennek ismer­nek el, ennek a hétnek az eseményei érintetlenül hagyták a nemzetközi kérdéseket. A­mi a bolgár kérdést illeti, úgy ez azon a ponton áll, mikor Vilmos császár halála a kérdés megoldása iránti­ tárgyalásokat megakasztotta, de a tárgyalások nemsokára ismét meg fognak kezdődni és a sürgés-forgás Ferdinand herczeg környezetében, úgy Clementina herczegnő utazásai azt bizonyították, hogy a trónbitorló kormányának körében nyugtalankodnak a dolgok kimenetele fölött. Mivel nem kétséges, hogy Németország továbbra is támogatni fogja Oroszország politikáját Bulgáriában, e politikának sikere minden esetre előre látható.­­ A »Nord« hosszasan kifejti,hogy a socialismus és antisemitismus sokkal inkább dúlnak az ■ osztrák tartományok német, mint szláv köreiben. A­ermanismus a belügyi és a nemzetközi kérdé­sben szétbontólag hatott. De a­mi az osztrák diplo­mának Belgrád-, Sophia- és Bukarestben kifejtett actióját és annak következményeit illeti, úgy erről már olyan sokat írtak, hogy annak további megvita­tásától alig várható a Balkán-félszigeten uralkodó feszült helyzet megváltozása. Megmagyarázhatatlan, hogy a bécsi kabinet szilárdul megmarad álláspontja mellett. A berlini lapok nyilatkozatai után, melyek szerint a keleti kérdést nyíltan tromfnak jelentették ki Németország kártyáiban, hogy ez utóbbi egyszerre két oly hatalmat neutralizáljon, melyeknek egyetér­tése véget vetne Németország hegemóniájának, igen sajnálatos, hogy Kálnoky gróf félreérti a nagy német államférfi intenzióit és ma­kacsul megtagadja a bolgár kérdésben azokat az en­gedményeket, melyek Bismarck herczeg kívánságának megfelelnének. Bukarest, márcz. 31 (Eredeti táv­irat.) A »Neue Fr. Presse« jelentése: A kamara tegnapi ülésében Statescu volt igazságügyminiszter beszéde után három, előbb a szakosztályokban tárgyalt indítvány került névszerinti szavazás alá. Az elsőben az ellenzék azt indítványozza, hogy a kormány részére bizalmatlanság szavaztassák és hogy Fleva és Filipescu letartóztatott képvi­selők szabad lábra helyeztessenek. Ezen in­dítványt a kamara 90 szavazattal, 42 sza­vazat ellenében elvetette.­­ A második indítvány csak a letartóztatott képviselők szabad lábra helyeztetéséről szólt és 86 szavazattal 45 ellenében elvettetett.­­ A harmadik indítvány, melyben az kéretett, hogy a kormánynak bizalom szavaztassák és a kamara az előbbi említett indítványok fe­lött térjen napirendre, 87 szavazattal 36 sza­­vazat ellenében elfogadtatott. A bizalmi sza­vazat indokolása, kifejti, hogy az ellenzék el­járása alkotmányellenesnek, közcsend hábo­­rítónak tekintendő, s az ellenzéknek a király házjoga és a parlament függetlensége ellen intézett támadása erősen elítélendő. Ezen indítvány a napirendre térést a követ­kező alakban ajánlja .Miután a kamara Lascarnak a parlament ellen intézett me­rénylet tárgyában tett interpellációját és a miniszter válaszát, meghallgatta, elhatá­rozza, hogy a kormányt az alkotmány megvédése és az állam biztonsága érde­kében a rend és törvény fentartása körül támogatja és napirendre tér.« — A főváros, valamint a vidék is immár nyugodt és az el­lenzék kénytelen lesz teljesen visszavonulni. Tíz nap óta egy, Bibesco György által imogatott és a dynastia ellen intézett újság ■lfc nik meg, melynek Macedonsky nevű szer­­eS5!,­Me a Hitrorov által sugalmazott kőnyo­­matu i­al állt összeköttetésben. BUKtagg^ márcz. 31. A kamara ülésén e,s?° ^rczeg fényes beszédben, tetszés­nél Vcinitások­,ez­. fejtegeti a szabadelvű és a d­emocraticus elveket 8 kiemeli a képviselői mandátummal egy­ kötött jogokat és köte­lességeket, kijelentve, h­ogy a legfőbb aristo­daliának az értelmiség aristocratiáját ismeri el. Végül az egyetértésre appellál s felhívja a képviselőket, hogy pártállásukra való tekin­tet nélkül, közös erővel az ország érdekében munkálkodjanak. A többség tapssal fogadta a beszédet s még a kisebbség is üdvözölte szónokot. Bibesco beszéde következtében az elnök újólag apellál az egyetértésre és felszólítja a kisebbséget, hogy a napirenden levő összes személyes kérdéseket vonja vissza. A kisebb­ség kijelenti, hogy ebbe beleegyezik ha Fleva és Filipescu szabadon bocsát­tatnak. Konstantinápoly, márcz. 31. (Eredeti táv­irat.) A tárgyalások, melyek a török-ruméliai vámügyekre vonatkozólag Svetkov, a bolgár kormány megbízottja és a porta között folyamatban vannak, az utóbbi időben igen kedvezően alakultak. Azt hiszik, hogy e tárgyalásokat már közelebb jó eredménynyel zárják be. Dr. Vulkovitsot is megbízták, hogy az ügy elintézését minél jobban siet­tesse. (P. C.) Róma, márcz. 31. Olaszország és Abissi­­nia idegen közvetítés nélkül, folytatják egy­mással a tárgyalásokat. Midőn annak idején Anglia vállalkozott a közbenjárásra, a negus indíttatva, érezte magát, hogy a közvetítést visszautasítsa. Újabban ismét megjelent a negus egy követe San Marzano főparancs­noknál, arra kérve a tábornokot, hogy a bé­ketárgyalások közvetlen uton való megindí­tása végett egy magasabb rangú tisztet küld­jön ki. San Marzano azt válaszolta, hogy a negus valamely főbb tisztviselőt küldjön az olasz táborba a tárgyalások végett. Róma, márcz. 31. Martinelli bibornok meghalt. Róma, márcz. 31. A pápa hétfőn fogadja a bi­­bornoki testületet és kerclet fog tartani a könyvtár­teremben. A mára tervezett fogadtatás elmaradt. Belgrád, márcz. 31. A skupstina alelnökévé V­u­k­o­v­i­c­s neveztetett ki. Belgrád, márczius 31. A skupstina 191 képviselőt igazolt. A skupstina által javaslat­ba hozott 6 elnökjelölt a kormánypárt híve. A király a skupstina elnökévé Popovicsot nevezte ki. A skupstinát a miniszterelnök a királyi ukáz felolvasá­sával nyitotta meg. Belgrád, márcz. 31. Az a hír, hogy a skupstina és a kormány közötti differenciák miatt a minisz­térium beadta lemondását, merő kohol­mány. — A skupstina igazoló bizottsá­gának jelentése szerint három választás lett meg­semmisítve. (N. Fr. Pr.) Belgrád, márcz. 31. (Eredeti távirat.) A radicális kör elhatározta, hogy minden idővesz­teség nélkül és a fölösleges szónoklatok elkerülésével fogja a skupstina fontosabb ügyeit elintézni. Ezek közé tartoznak: az a­d­ó­r­e­f­o­r­m és az ezzel össze­függő kérdések, a hadsereg organisatiója és a dohány egyedáruság ügye. — P­e­r­s­i­a­n­i, az orosz ügyvivő, mint határozottan állítják, csupán családi ügyekben utazott el Németországba. Lemberg, márcz. 31. (U. É.) A galicziai orszá­gos bizottság terjedelmes emlékiratot nyújtott a minisztertanács elnökségéhez, melyben felhívja an­nak figyelmét az 1884. márczius 19-én a kormány­hoz intézett emlékiratára. Ennek értelmében felhiva­­tik a kormány, hogy az állambevételeknek az adókulcs emelésével való szaporítását az átalányozás fentartá­­sával eszközölje; constatálja továbbá, hogy sem a tar­­tománygyűlés, sem az országos bizottság az állam­bevételek fokozására irányuló reformokkal szemben nem foglalt el negatív álláspontot. Az emlékiratban visszapillantás történik a tartománygyűlés határoza­tára, melylyel a kormányjavaslat homlokegyenest el­lenkezik, sőt a kormányjavaslat még a legaggályo­sabb várakozásokat is túlszárnyalja. E javaslatoknak jelenlegi alakjában és szövegében való törvényre eme­lése Galicziára nézve nagy szerencsétlenséget jelen­tene, míg a mezőgazdaságra, az állattenyésztésre, a talaj értékére, valamint a városi és vidéki korcsmál­­tatási regale értékére óriás csapást mérne. A galicziai tartománygyűlés az átalányozás fentartása és a mező­­gazdasági főzdéknek a fenálló mérvben való megvé­dése, valamint a korcsmáltatási regalejog sérthetet­lensége és egy átmeneti év alkalmazása mellett nyi­latkozott. Kolozsvár, márcz. 31. Béldi Ákos kolozsme­­gyei főispán beigtatása, nem mint tervezve volt e hó 8-án, hanem 15-én fog megtörténni. E napra Gyar­mat­h­y alispán rendkívüli közgyűlést hívott össze. Közgazdasági táviratok. Sophia, márcz. 31. (E­r­e­d­e­t­i t­á­v­i­r­a­t.) A Sophia-czam­brodi vasúti vonalból csak öt kilométernyi út van kiépítetlen. A geni-hani, slivnitzai, vakareli és dragomani pályaudvarok már készen állnak és néhány nap múlva a sophiai és zam­­­brodi pályaudvarok is elkészülnek. A posta- és táviró szolgálatot illető műszaki intézkedések be vannak fe­jezve. Több mérnök és külföldi szakférfi a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a vasútépítés soliditásáról. — Zam­brodban az államvasúti műhelyekből kikerült 12 mozdony, 100 német eredetű vagyon és több más vasúti felszerelés van szolgálatra készen elhelyezve. Értéktőzsde. Berlin, márcz. 31. (Tőzsdei tudósítás.) Nagyon szilárd. A francziakrízis daczára szilárdan ezdve az orosz bélyegadó felemelése gyengítőleg ha­ltt. Bányaipar részvények irányzata élénk volt. BÉCS, márcz. 31. (Tőzsdei tudósítás.) Í­risi miniszterválságra gyengén kezdve, vélemény­­váárlások folytán szilárdult az irányzat, végre jára­­dóértékek emelkedtek. Bécs, márczius 31. (Magyar értékek zárlata.) Magar földteherm. kötv. 104.—. Erdélyi földteherm. kötv. 10 So. 5 és fél száz. magy. földhit. int. zálogl. —.—. Erdé­lyi tsutrészv. 170.—. 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 109.59. Mai.2 nyer. k. sorsjegy 123.—. Ezőlödézsmaválts. kötv. —.—. 5 szá. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi köles. sorsjegy 124 5­­4 száz. aranyjáradék 94.60. M. orsz. b.­részv. —.—. Magy.­suti kölcsön 149.30. Magyar h­itelb. részvény 274 75. Alföldiasut részv. 172.50. Magyar észak-kel. vasút r. 154.—. 1869. nkir. v. áll. els. kötv. 94.25. Tiszav. vasut­ r. 250.—. Magyar ,sz. és váltóbank-r. 84.25. Kassa-Oderbergi vasút r. 140.—. Iszáz. papir-járadék 83 80. Adria m. tengeri gözh. r. társ. — Török dohány-----. Északi vasutrészv. —.—. Bé. márczius 31.(O­sztrák értékek zárlata.) Osztrák lutrész. 273.75. Déli vasút részvény 75.40. 4 százalé­kos aranyávadék 110.15. Londoni váltóár 126.60. Károly La­jos vasut-rt­­vény társaság 191.75. 1864. sorsjegy 164.25. 4.2 száz. ezü­stj.lelek 79.65. 1860. sorsjegy 132.— Török sorsjegy 19.50. Angolsztrák bank részv. 102.— Osztrák államvasut részv. 216.4­90 frankos arany 10.03— 4.2 száz. papirjáradék 77.67. Osztráhitelsorsjegy 180.— Osztrák-magyar bankrész. 861.— Cs. kimert arany 5.98. Német bankváltók 62.25. Elbe­­völgyi vasút 1.25. Dunagőzhajózási r. t. 305. Bécsi bankegyl. 86.50. Az irályi. emelkedő.­ ­ Árutőzsde, Bécs, márczius 31. (Gabona- és termény­tőzsde.) A mai tőzsde irányzata bágyadt, az árak hanyatlottak. Eladatott: Búza őszre 7.59—7.61 forinton, októ­ber-novemberre —.— forinton, 1888. tavaszra 7.37—7.38 forinton, május—júniusra 7.35-----7.36 forinton. — B­ú­z­s őszre 6.05—.— forinton, rozs tavaszra 5.82—5.84 forinton Zab őszre 5.72—5.73 forinton, tavaszra 5.43—5.45 forin­ton. — Tengeri május—júniusra 6 71— 6.72 forinton, július—augusztusra 6 54- 6.56 forinton, augusztus—szep­temberre —.--------.— forinton, szeptember—októberre —.— -----hton. Berlin, márczius 81. (Terményvásár.) (Z­á­rl­a­t.) Búza ápril—májusra 162 márka 50 fillér = 10 frt 15 kr. ; junius— júliusra 167 márka 50 fillér (= 10 frt 45 kr.). Bors ápril— májusra 118 márka 25 fillér (= 7 frt 39 kr.). ; junius— júliusra 123 márka — fillér (= 7 frt 68 kr.). Zab ápril— májusra 112 márka 75 fillér (= 7 frt 04 kr.); június— júliusra 117 márka 25 fillér = 7 frt 32 kr.) Repczeolaj ápril— májusra 44 márka 90 fillér (= 28 forint — kr.). ; szept.— októberre 46 márka 30 fillér (= 27 frt 88 kr.). Szesz ápril— májusra 94 márka 60 fillér (= — frt — kr.); május— júniusra 95 márka 60 fillér (= — frt — kr.). Átszámítási árfolyam : 100 márka = 62 frt 25 krral. Az árvíz. A közmunka- és közlekedésügyi miniszterhez Heves vármegye alispánjá­tól érkezett jelentés szerint Szarudnál a víz a gátat átszakította. Ennek folytán a megyei kiküldött a katonasággal Kiskörére vonult, mert Szarudon a védekezés lehetetlenné vált. * Szeged, márcz. 31. (Eredeti távirat.) Ma délután Szeged vidékén megkezdte a Tisza rom­boló munkáját. Az áradat Martonosnál hat helyen hágta át a gátat. Ugyancsak ma délután Horgos alatt tört ki a Tisza árja s rázúdult a hatezer holdnyi Ká­rászbirtokra. Martonosi és horgosi határon elterülő mintegy 12.000 holdnyi földterületet öt—hat öl ma­gas viz borítja. Két községet a viz körülzárolt. Az árvíz a kanizsai földekre húzódik. Nagy veszélyben forog a percsorai gát, mely Pallavicini őrgróf 10,000 holdas uradalmát védi. Pozsony, márcz. 31. (Eredeti távirat.) Az árviz által fenyegetett helyekről folyton érkeznek távirati megkeresések utászok küldése iránt, de ezek hiányában a megkereséseknek nem lehet eleget tenni. Itt a vízállás folyton emelkedik, miért is a hadtest­parancsnokság elrendelte, hogy az egész helyőrség, fegyvernem különbség nélkül, segélykészen legyen. Csongrádról írják az O. É.-nek. A közép Tiszán a viszonyok a Tisza felső vonalain utóbbi idő­ben beállt víz­emelkedések miatt jelentékenyen rosz­­szabodtak, sőt egyes helyeken hirtelen válságosakká lettek. így a már említetteken felül most a különben is sok csapással sújtott Csongrád városa az, melyet a periodice visszatérő árvizek fenyegető réme szorongat, különösen a gyenge karban lévő bökényi, kilenczesi és felgyői gátvonalakon; a városi északi részét pedig rendkívül veszélyezteti az, hogy a »deszkaszár« fal alsó része rothadásnak indult és ehhez járult meg az is, hogy mikor az ár az eddig ismert vízmagasságot elérte, napokig tartó vihar által korbácsolt hullámok a töltéseket szerfölött megrongálták. A­ város, a me­gye, de főképen Baross miniszter minden lehetőt elkövetnek, hogy a veszélyt eltávolítsák. A miniszter N­o­v­á­k József orsz. képviselőt — mint ki a közel fekvő grf. Pallavicini uradalom igazgatója s e minő­ségben az alsó vonal védmunkálatait is vezeti — kor­mánybiztosnak nevezte ki. A minipatér rendelkezé­sére bocsátott a városnak két sárhajót a földhordásra, egy gőzöst, két század katonát, a megye pedig a köz­munka alapból 2000 frtot. Szóval megtörténik minden lehető a város megmentésére, de azért Csongrádnak,­­ melyet 1849-ben az orosz hadsereg felgyújtott és összelőtt s melyet az­óta háromszor sújtott vizáradás, sorsa Isten kezében van. A város orsz. képviselője, S­z­i­v­á­k Imre is ide érkezett, hogy a válság napjait kerületében töltse. * Több­­lap azt a hirt közölte, hogy a Szat­­már megyei árvízkárosultak részére a­ bel­ügyminiszter által kiutalványozott 5000 frtnyi se­gély, a segély utalványozó leirattal nem érkezett meg illetékes helyére, Szathmár megye alispánjához. Mint az »Országgyűlési értesítőt« illetékes helyről értesítik a szóban forgó 5000 frt segély a rendkívül sürgősnek jelzett leirat expediálásakor kiadói elnézés folytán csakugyan nem küldetett el a leirattal egyide­jűleg. Az alispánnak az 5000 frt elmaradását tudató értesítése után azonban, az összeg azonnal elküldetett s az ma már Szathmár megye alispánja kezei kö­zött van.___________________ ======~H­HÉK. ~ Márczius 31. A »N­e­m­­z­e !« jelen húsvéti számának tárczájában a következő közlemények foglaltatnak: A »Lé­lek idő már«. Regény. (Folytatás.) Irta Jókai Mór. »A jó ember«, irta Mikszáth Kálmán. »Világszép leányok« mutatvány Jókai Mór hasonczimü népszínművéből. »A szerelem diadala«. Hymnus. Irta Schiller. Forditotta Szász Károly. »Régi és modern képek kiállítása«, irta Keszler József. Jelen számunk mellékleteinek további tartalma imez : N­y­u­g­a­t f­e­l­é.« Irta Vajda János. »A r­égi idők.« Irta Pu­­­szky Ferencz. Az »Ü­n­n­e­p­n­a­p­o­kbó­l.« Költemények. Irta Kiss József. »Dugonics Told­i-drá­máj­a«. Irta .Hein­rich Gusztáv. »Tán ez próba a zárdában«. Czikk. Irta Szomaházi István. »Tűnődés«. Költemény. Irta Becquer. For­ditotta R­a­d­ó Antal. »Páris és Bukarest«. Czikk. Irta Sala­mon Ferencz. Rovatok. 09"* Lapunk legközelebbi száma, a kettős ünnep miatt, kedden reggel jelenik meg. '•s — A király utazása. Azon több irányban elter­jedt hir, mintha a király ő felsége legközelebb Lon­donba fogna utazni, — a mint a »Bud. Corr.«-nak Bécsből jelentik — minden tényle­ges alapot nélkülöz. — Személyi hírek. A pápa, — egy római távirat szerint — 12.000 francot adományozott a szegényeknek. — Samassa József, egri ér­sek, mint a »Pesti Napló« írja, ezer forintot küldött Szatmár város polgármesteréhez, hogy ott, a­hol a se­gély legégetőbb szüksége mutatkozik, a küldött se­gélyt valláskülönbség nélkül használja fel a szenve­dők javára. — P­e­k­á­r­y József főkapitányi helyet­tes, betegségéből fölépült s átvette hivatalának ve­zetését. — Az orosz udvar köréből. A czár legidősebb leánya, Xénia nagyherczegnő, — mint a »Pol. Corr.«-nak táviratilag jelentik — aggasztó be­tegségéből felépült. Mária Pavlovna nagyher­czegnő állapota azonban rosszabbra fordult; orvosai tanácsára néhány nap előtt férjével, Vladimir nagyherczeggel Cannesbe utazott. — Föltámadás. A húsvéti ünnep nagyszombat estével kezdődik, a föltámadási körmenettel. A kö­zönséges ember is tudja, hogy mikor a pap kiejti az első »Alleluját« vége a böjtnek, kezdődik a vigság, az ünnep. Régen, mikor még az emberek 40 napig böjtöltek, nagyobb jelentősége volt az »Allelujának.« A ferencziek templomába pontban 4 órakor haran­goztak be és fél 5-kor indult meg a körmenet. Meny­­nyezet alatt vitték a szentséget, melylyel csengetyű szó mellett többször áldást adtak. Egy nagyobbsza­­básu zenekar szolgáltatta a zenét, mely különféle vi­lági indulókból volt összeállítva. A ferencziek terén és a hatvani­ utczában, hol a körmenet áthaladt nagy néptolongás volt. Nemsokára azonban ritkult a tö­­meg, mert a közönség egy része az egyetem térre, más része az eskütérre, s a plébánia templom elé ment hogy részt vegyen az ott készülődő körmenetben, mely a templomot megkerülte. Köröskörül a házak ablakai gyertyákkal voltak világítva, de hatásuk elveszett, mert a nap még jól fennt járt. Az imposáns kivilágítás előnye csak a szerviták körmenetének maradt fenn, mely pontban esti 7 órakor indult meg, a­mikor már sötét is volt. Igen szép látványt nyújtott az Apponyi­­palota a háromsoros fényesen kivilágított ablakkal. Előtte a háromszög alakú szervitatér fényárban úszott. A téren pedig csak úgy nyüzsgött a sok nép hogy miatta a körmenet is gyakran felakadt. A hi­vatalos világ a budavári helyőrségi templomban tar­tott föl­támadási ünnepben vett részt. A körmenetet itt délután 5 órakor tartották meg nagy fénynyel, kato­nai zenekar közreműködésével. —­ A budapesti oltáregylet kiállítása. Huszon­­nyolczadik éve már, hogy Budapesten csendesen, zaj­talanul egy életre való vallásos társulat működik, melynek legfontosabb feladatát a szegény templo­moknak egyházi szerekkel való ellátása képezi. Éven­ként 30—40,000 frtot képviselő egyházi szereket szo­kott kiosztani, melyeket mind kegyes adományokból szoktak előállítani. Az egylet jelenlegi elnöke özv. gr. Cziráky Jánosné, kinek buzgó vezetése alatt a társulat intensív munkásságot fejt ki. Néhány évvel ezelőtt divatba hozták, hogy a kiosztandó tárgyakból kiállítást rendeznek, melynek az a czélja, hogy a tár­sulat iránt az érdeklődést a nagy közönségben felkelt­sék, mert a kiállítás belépti díjakkal nincs egybe­kötve. Ma délelőtt 9 órakor minden ünnepélyesség nélkül a piaristák főgymnasiumának dísztermében nyitották meg a kiállítást, mely hétfőig lesz lát­ható reggeli 9 órától esti 6 óráig. A kiállí­tott tárgyak, csak felét képezik annak, a­mit már ez év folyamán is a szegényebb templomok­nak elküldöttek. A latin és görög- katholikus lithur­­giához képest alig van tárgy, mely itt bőven képvi­selve ne volna. Ott van a sok miseruha, valamennyi egyházi színben, vecsernyepalást, menyezet, zászló, ta­­bernaculum, canontábla, keresztelőkút, szobor, oltár és körmeneti kereszt, gyertyatartó, kép, könyv, a sok fehérnemű és­ egyéb templomi edény és szer. Az össze­halmozott tárgyak értéke 20,000 írtra rúg. A kelyhe­­ket, melyeknek pohara és tányéra tiszta ezüst, C­s­á­s­z­k­a György szepesi püspök consecrálta. A tóból tárgyak­at pedig jövő nettón 10 órakor Kanovics Béla józsefvárosi esper­esplébános szenteli meg. A kiállítás után a tárgyakat azonnal becsomagolják és már egy hét alatt az illető templomokhoz küldik, a­hova előjegyezve vannak. A társulat tevékenysége újabban a görög-katholikus templomok fölszerelésére irányul. — Eljegyzés: Algyesti Tüköry Alajos or­szággyűlési képviselő eljegyezte Bécsben Schra­­dekné aszszonynak Sayn Wittgenstein Sayn Frigyes herczeggel való első házasságából szár­mazott leányát. — Boulanger és a kortársak. A párisi »F­i­garo«-nak jött az a jó gondolata, hogy a franczia közélet öt kitűnőségét megkérdezze, micsoda véle­ményt táplálnak zajos honfitársuk működése felől? Az illetők válaszoltak is erre a kérdésre: — legalább a »Figaro« legutóbb érkezett száma hűségesen közli ezeket az állítólagos nyilatkozatokat. Berthelot, Boulanger egykori collegája, így szólt: »Miniszteri működésem alatt a tábornokot, mint katonát, sokra becsültem. Kezdeményező szelleme s erélye oly nagy volt, hogy a hadsereget mindig bizalommal töltötte el. Mint politikust, Boulangert határozottan semmibe sem vettem. Ő gyönge jellem. A mindenre vállalkozó politikusok egyszerű eszköze. Háború esetén Bou­langer, egy hadtest élén, mindenkit magával ragadt volna. A­nélkül, hogy őt mint stratégát megbírálnám, vagy pedig azt állítanám, hogy népszerűsége biztosí­taná a győzelmet, minden­esetre azt hiszem, hogy jelenléte a háborúban nagy segítség volna.« Renan igen tartózkodóan viselkedett s azzal mentegetőzött, hogy a kezében érzett rheum­atismus nagyon gátolja az újságok kibontásában, így nem olvashatja a hírlapokat a kellő gondossággal. A kiváló író szerette volna eltitkolni véleményét s csu­pán ennyit mondott: »Az újságok commentár­jai és hírei csak növelik a lármát. Ha az ut­­czán zaj támad, ugyan mire való a bámészkodók számát szaporítani ? Ha valahol tűzvész tör ki, ne olajat, hanem vizet öntsünk a lángok közé.« T­a­­­n­e nagyon rossz néven vette, hogy ebben az ügyben fel­­keresték. »Én — mondá a hírneves történetíró — nem vagyok illetékes arra, hogy Boulanger felől vé­leményt mondjak, hiszen őt nem léptették fel abban a kerületben, a­hol nekem szavazatom van. Talán mint történeti személyről mondjak felőle valamit ? Ez irányban még nem tettem tanulmányokat.« Broglie herczeg Boulanger dictaturájának lehető­ségéről szólt s kijelentette, hogy: »Azok után, a mik Francziaországban 5—6 év óta történnek, természe­tes, ha a nép már torkig van a parlamentarismussal.« Zola hosszú beszédet tartott Boulangerről. »Bou­langer — mondá — egy fadarab, a­kin egy aranynyal hímzett, tollas kalap van. Nagyon szomorú, hogy ez a tollas kalappal feldíszített fadarab teljesen megfelel a nép ízlésének. Mi uralmat, egyszerű uralmat akarunk, nem törődve azzal, hogy minő ez az uralom: királyság, császárság, dictatura, Gambettismus, Boulangerismus, szóval akármi; a fő az, hogy uralom legyen. Mi monarchi- CU8 állam vagyunk. Vérünk a monarchia felé vonzó­dik. Boulanger, a tömeg szemében, egy erélyes uralkodó, egy megváltó eszméjét képviseli, ki Fran­­cziaországot minden krisistől és rendetlenségtől meg­szabadítja. Ön azt fogja kérdezni, hogy miért épen Boulanger képviseli ezt az eszmét? Nem tudom. Ta­lán mivel fekete lovon ül ? Talán mivel Boulanger­­nek hívják ? Ki tudhatja azt ? Gambetta halála óta Francziaországnak nincs fétise, a­kit imádhatna. Nos, jelenleg Boulanger az a fétis. Lehet, hogy dictaturához jut, lehet, hogy nyakát szegi. A tábor­noknak sok az ellensége. A kamara politikusai soha­sem fogják neki megbocsátani, hogy egy katona, mint nélkülözhetetlen ember tünt fel a nép előtt« — A legidősebb európai hírlapíró. A lapok nem­régiben említették, hogy Bourton, ki közelébb Brüsselben meghalt, Európa legidősebb hírlapírója volt. Erre vonatkozólag most a »Times« megjegyzi, hogy ez a czim méltóbban illeti meg Sir Edward B­a­i­r­e­t-et, ki pár hét múlva 88-ik életévét fogja be­tölteni. B­a­i­r­e­t egész a legutóbbi időkig élénken részt vett a »Leeds Mercury« szerkesztésében. Hírlapírói működését három évvel kezdte meg a waterloo-i csata után, s 1819-ben, a peterlooi csatá­ban is jelen volt, mint a »Leeds Mercury« tudósítója. Az ősz Bakret közel 70 éven át szolgálta a közönsé­get, mint tevékeny hírlapíró. — A berlini székesegyház, Berlinből távírják mai kelettel. A hivatalos »Reichsanzeiger« jelenti, hogy a császár márczius 29-től kelt s a vallásügyi miniszterhez intézett leirata elrendelte, hogy azonnal megvitatás tárgyává tétessék az a kérdés, hogyan lehetne a jelenlegi berlini székesegy­ház átalakítása által az egyházközségi tagok számá­nak megfelelő s a fővárosnak díszére váló templo­mot emelni. — Gyermekgyógyintézet. Dr. Kövér Kálmán, e kiváló s közbizalomnak örvendő budapesti orvos nyilvános gyermek­gyógyintézetében (IV., Lipót­ utcza 22. sz.) a múlt évben 4138 beteg, (1924 fiú és 2214 leány) gyógykezeltetett; 12 évi fennállása óta pedig ez áldásos és legnagyobb gonddal s szakértelemmel vezetett intézetben összesen 29,049 gyermek részesült orvosi segélyben. — Bessel sark-utazó halála. Mint Stuttgartból távírják, Bessel Emil, a híres természetbúvár és északi sark-utazó szívszélhű­désben meghalt. Bes­sel 1847-ben született Heidelbergben és Jenában tanulta a természet- és orvosi tudományokat, és 1869-ben tette meg először északi sark­ útját. Bes­sel a tudományos téren igen elismerésre méltóan működött és az általa kiadott művek biztosítani fog­ják nevét és emlékezetét az egész tudományos vi­lágban.­­ — Nagy tűz Kllinoisban. A chicago-burlington vasút aurorai (Illinois állam) vaggonépületében a napokban nagy tűz pusztított. Az épület, míg a mun­kások aludtak, kigyuladt, s az emberek csak nagy fá­radsággal bírtak megmenekülni. Sok vagyon elégett. A kár körülbelül 175,000 dollárra rúg. — Megtámadott éjjeli őr. Véres jelenet folyt le ma este 10 óra tájban a gyár-utcza 29. sz. a. ház előtt. Három garázda ember megtámadta L­e­­­a­v­a­i József éjjeli őrt és annyira összeszurkálta, hogy fél­­holtan maradt az utcza kövezetén. A mentőtársulat orvosai szedték fel és az életveszélyesen megsérült embert az üllői­ uti klinikára bevitték, hol most re­ménytelenül ápolják. A három verekedő közül egyet elfogtak s benne egy fegyházból most kiszabadult ra­bot ismertek fel. Azt hiszik, hogy csak ürügyül hasz­nálták, hogy az éjjeli őrbe, ki a három ott ólálkodó emberre leselkedett, belekössenek, mert betörés volt a szándékuk. A VI. ker. kapitányság vezeti a vizs­gálatot. ________(Hírek folytatását lásd mellékletünkön.) Sport. A budapesti sportnapok a folyó évre a lovaregy­­let igazgatósága által végleg meg vannak állapítva. A tavaszi lóversenyek 7 napon át lesznek és pedig: május 6, 8, 10, 13, 15 és 17-én, a Szent­ Istvánnapi versenyek az idén először négy na­pon át, nevezetesen: augusztus 15, 17, 19 és 20-án, végül az őszi versenynapok száma ismét 7 és pedig: szeptember 30, October 2, 4, 7, 9, 11 és az utolsó 14-én.­­ A lótenyővrasz emelésére a 1­a­k­u 11 társulat a tavaszi ügetőverse­nyeket az idén a lóversenyek előtt tartja meg a külső kerepesi úti ügető­pályán. Az első április 22-én a második és utolsó április 29-én lesz. GRAEF GUSZTÁV berlini tanár er­edeti festményeinek kiállítása HfáfSIWM“ és »A NÉGY ELEM“ gjifluftvElljsl cimü festménycyclus Nagymező­ utcza 7. sz., I. em. teremben. (Harmadik l­áz az Andrássy-úttól). 367 Nyitva naponta reggeli 10 órától esti 9 óráig. Este Reflector-világításnál. Belépti di) 50 kr. Vasárnap 25 kr. Népfelkelő tisztek teljes egyenruhákat kaphatnak. Költségvetés szívesen adatik Tiller Mór és testvére üdv. szállítók által Budapest, Károly-laktanya. 385 15287. Dl. sz. Díjtételek érvényen kívül helyezése. Rakamaz állomás a f. évi márczius hó 15-én c­upán akoololrakományáru-forgalom részére nyittatván meg,a m. 6. deczember hó elején ezen ügyben közzétett hirdetmény olykép módosíttatik, hogy ezen állomáson gyorsáruk sem fel­­sem le nem adhatók, miért a helyi árudíjszabályok (II. rész) II. pótlékában foglalt ezen állomásra vonatkozó gyorsáru díj­tételek további intézkedésig érvényen kívül helyeztetnek, Budapest, 19­88. márczius hó 31-én. Az igazgatóság. JSTyik­ tér. (E rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) Nagyot hallóknak. Egy valaki, ki 23 évi süketség és fülzúgásból igen egyszerű szél­ által gyógyu­l ki, kész annak leírását ra­gkeresésre német nyelven bár­kinek is ingyen megküldeni. Czim: Institut für Taube, Bécs, IX., Ko­­lingasse Nr. 4. 335 Kwizda Ferencz János osztrák csász. kir. román király udvari szállító és kerületi gyógyszerész urnák Korneuburgba. Örömmel tudatom önnel, miszerint az ön csász. kir. sza­badalmazott üditő nedve a lovak bénulásánál alkalmazva mindenkor a legjobb eredményt hozta létre. Guminska, Tarnow mellett, 1884. márczius hó 25. TATZKI ÁGOST, 341 ő fensége Saugusko K. herczeg istálló- és ménesmestere. A hivatalos„Coursbuchu Wal­lhorni'fcic I kiadása. Április a Vw'l-és külföld leg­úja­bb mel­ett t*rv'*ivel, képes Útmutatóval a fővárosokban, Buda^­pest, Bécs és Prág a tervrajzával. Ára 50 ■ kr., postán 60 kr. 361 (Kis kiadás a belföld menetrendeivel ára 30 kr.) Utánnyomások megvételétől mindenki óvat k. T. em. Deutsch Simon hutorgydros urnák Budapest, fürdő~ntcza 10. Készségesen kijelentem, hogy lakásom összes berende­zési munkálatait pontosan, izlésteljesen és minden tekintett­­ben kifogástalanul teljesítette, a miért is önnek teljes megelé­gedésem nyilvánítom. —Budapest, 1888. márczius 30-án. Ludvigh­ Gyula ministeri tanácsos, 365 a m. kir. államvasutak elnökigazgatója. CCNAC Gróf Keglevich István PROMONTOR, orvosi tekintélyektől a legjobban ajánlva, emésztési-, gyomor-, tüdő-, és mellbajoknál stb. Eredeti üveg­töltésünk minden fűszer-, bor- és csemegeüzletben, valamint gyógyszertárban kapható. 26|

Next