Nemzet, 1888. április (7. évfolyam, 2009-2037. szám)
1888-04-01 / 2009. szám
— Felhívás jótékony adakozásra. A toros kereszt-egylet elnöksége a magyar közönséghez, az árvíz- és tűzvész által sújtottak fölsegélése érdekében, a következő kérelmet intézi: Hazánk minden részéből mind sűrűbben érkeznek a segélykiállások. Tűzvészek, árvizek feltartóztathatlanul pusztítják a virágzó városokat és községeket és hasztalan a küzdelem a bősz elemekkel, kíméletlenül szedik azok áldozataikat gazdagok és szegények sorából. De, ha már a súlyos csapásokat a legvégsőbb erőfeszítés sem képes elhárítani, enyhítheti az azokból eredő nyomort a közrészvét, az emberbaráti szeretet. A vörös keresztegylet, mely ez utóbbit tűzte zászlójára, kötelességének tartja a szerencsétlenek érdekében esdeklő szavát elsősorban intézni a haza minden polgárához. Alálírt elnökség meg van győződve, hogy, jóllehet, a magyar nemzet áldozatkészsége a közelmúltban nagy mérvben lett igénybe véve, még mindig letörölhetjük a szenvedők számos könyvét. Hathatós azonban csak akkor leen a támogatásunk, ha az erők elforgácsolását mellőzve, az adományok összpontosíthatnak, és legelőbb azok segélyére sietünk, akiket a nyomor legsúlyosabban érintett. Azért tisztelettel kérjük a nagyérdemű közönséget, hogy nélkülözhető filléreiből az árvizek és tűzvészek által sújtottak javára adakozni és a könyöradományokat a vörös kereszt-egylet igazgatóságához Budapestre (lánczhidutcza 1. szám) juttatni szíveskedjék, amely az adakozók kívánságának minden esetben készséggel fog megfelelni. A magasztos húsvétünnep, amelyen a kikelet éltető ereje kifakasztja a növényzetet, fakaszszai szívünkben a könyörület érzetét és hálás köszönet azoknak, kik a szent ügyhöz adományaikkal járulnak. Budapesten, 1888. évi márczius hó 31-én. Az elnökség: gr. Károlyi Gyula, gr. Zichy Nándorné. — Kossuth Lajosnál. Egy szegedi polgár meglátogatta Kossuthot Turinban s e látogatását leírta a »Szegedi Hiradó«-ban. Kossuth jó színben van és teljes egészségnek örvend. Ma is ép olyan egészségesnek és életerősnek látszik, mint amilyen egy évtizeddel ezelőtt volt. A látogató pár nappal ezelőtt egy külföldi lapban leverő hírt olvasott Kossuth egészségi állapotáról. A »Cörner Zeitung« azt írta, hogy Kossuth, gyöngesége miatt már Nápolyban lakó fiait sem képes meglátogatni. Ezt fölemlítette és Kossuth vidáman ezeket felelte rá: Hát igaz, hogy Hellynek megírtam, hogy egy nyolcvanhat éves öregembernek már nehezére esik nagyobb utat tenni, kivált Nápolyba, ahol sokkal melegebb és nem is olyan egészséges a levegő, mint itt. Már nem érzem magamat elég erősnek az ilyen útra: ennyiből áll az egész. Hála istennek, a nyolcvanhat évet leszámítva, jól érzem magamat. — Elmondta azután Kossuth, hogy Somssich halála, aki sokkal fiatalabb volt nála, nagy benyomást tett reá. Az elhunyt alakja gyakran megjelen előtte álmaiban s úgy tetszik, mintha hívogatná. 7~ De — folytatta — már nem is merek írni. Akármit írok, a hirlapok mindjárt tőkét csinálnak belőle. A Times a napokban már el is temetett. — A levélíró másfél óráig volt Kossuthnál. Leginkább az utazásról beszélgettek, amiről Kossuth nagyon szeret beszélgetni. Kossuth nevetve jegyezte meg, hogy ő is mindig rossz tengeri utazó volt. Elmondta, hogy az ötvenes években New Yorkba utazásakor az átkelés az Atlanti tengeren még 14 napig tartott; a 12-ik napon egészen össze volt törve és kérdezte a kapitányt, hogy meddig tart még az út? — »Még 48 óráig« — felelte a a yankee. Ez a válasz annyira levert, hogy nem bántam volna ha rögtön elsülyed velem a hajó.« ■— Királyné és Író. A néhány nappal ezelőtt elhunyt olasz íróról, Savini Medororól sok igaz és nem igaz anecdotát közölnek most a lapok. Érdekes az az episód, mely a jeles író és az olasz királyné között történt s mely az olasz udvar fesztelenségét és szabadelvűségét különösen jellemzi. Savini már híres regényíró volt, midőn azt a megbizatást kapta, hogy Macerata város nevében Margit királynénak hódoló feliratot nyújtson át. Savini el is ment a küldöttség élén, de minden udvari etiquette ellenére régi divatos, mindennapi ruhájában jelent meg. Savini vonakodott átöltözni s az udvarmester megkérdezte a királynétól, hogy hajlandó-e így is elfogadni a küldöttséget. A királyné elfogadta a deputatiót, de midőn Savini meglátta a bájos királynét, oly zavarba jött, hogy a feliratot nem tudta tokjából kivenni. Végre is a királyné nevetve segédkezett neki. Aztán a hódolatot megmegköszönvén azt kérdezte tőle, hogy mi újság az irodalomban ? — »Semmi, felség — felelt a költő — s ha volna is elfelejteném most, mikor felségedet, Itália megtestesült költészetét látom.« —Ezen a hangon folyt a társalgás tovább,még csak Savini egy megjegyzést nem tett a királyné lábainak kicsiségére. — Ironikusan kérdezte a királyné: »Ön, úgy látszik, mindig regényeket költ, nemde ?« Erre a költő, ki hadjáratban is részt vett, büszkén felelt: »Rendesen felség. De felségedért és hazáért véreztem is!« — A királyné, kit nem kis mértékben mulattatott a körülállók ijedt tekintete, búcsuzásul kezét nyújtotta a költőnek. Savini szorosan megfogta a királyné kezét s utánozhatatlan naivitással kérdezte: »Fenség! mit szabad tennem?« — »Amit akar«, szólt nevetve a királyné, mire Savini megcsókolta a királyné kezét. — Az előszobába érve nagyot lélekzett Savinis igy szólt a szolgálattevő udvari méltóságokhoz : »A királyné rendkívül leereszkedő szeretetreméltó volt, de szívesebben megirtok három regényt, semhogy még egyszer feliratot hozzak az udvarhoz.* — Történeti érdekű halotti jelentés. Id. Szinnyey József ur szívességéből alkalmunk van egy fölöttébb érdekes, szomorujelentést közölni; azt, mely gróf Károlyi Sándor, a kurucz-idők e kiváló alakjának — elhunytát jelenti. A szomorujelentés fekete szegélyű kis ivre van írva és külső czime: »Madame Madame la Claire de Stetzel, née Baronesse de Perényi P.sentament Gyöngyös.« Belől: »Kiváltképpen való kedves Néném Asszony! Minekutánna az Eőszi, és Téli változások alá vetett időnek alkalmatlansága, és az Pestisnek nevezetesebb Gyülekezetett tiltó maradvánnyal megszűntek, Istenben ellnyugodot szerelmese Édes Uram Atyám Néhai Moss Nagy Károlyi Grófi’ Károlyi Sándor Urző Nagysága itt való régi szokás szerint leendő elltakarítására a Károlyi Szomorú Házamnál letétetett hidegh Tetemeinek a Kaplonyi Seraphicus Szent Ferencz Szerzetbeli Tisztelendő Attyák gondviselése alat levő Temető Helyében leendő által késérésére Mgoss Dioecesanus Püspök Eeő Pásztorom, s külömben is kegyess Uram Attyám eő Excettaja edgyező teczeséből s rendeléséből közelebb esendő Szentivány Havanak 22-dik napját intéztem. Mely napra és Helyre hogy ked magát meghalázni s az áltál Nehaj Mgss Uram Atyám eő Nagysága Veghső becsületit megh adni, és szomorú Házamat azzalis megh vigasztalni méltoztassék midőn abéli attyafiságoss Gratiajat kérem az alatis boldogul kimúlt Mgss Uram Attyám eő Nga lelhet ájtatos emlekezetiben, magamat pedign attyafisághosszat ajaba ajánlom és maradok Kedves Néném Aszszk Károly 13a Mag 744 Szivbeli Afia Gr. Károlyi Ferencz.« — A nagy-kikindai tűzre vonatkozólag, távirják lapunknak mai kelettel Nagy-Kikindáról. Megyénk főispánja és alispánja a tűzvésztől sokat szenvedett városunkat ma meglátogatták s a körülményekhez képest a legkimeritőbb és legmegnyugtatóbb intézkedéseket tették, mi a lakosság körében általános megelégedést keltett. — Egyházi zene. Holnap, husvét vasárnap, d. e. 10 órakor az erzsébetvárosi plébánia templomban zenés mise lesz, mely alkalommal Kotsis József egyházi karnagy B-dúr ünnepi miséje, a fővárosi Erzsébet leányárvaház növendékeinek közreműködésével, fog előadatni. Betétek lesznek gradualéra: »Alleluja« J. Brosigtól és Offertoriumra: Regina Coeli. — Weisz B. F. elhunyta következtében a családhoz a részvétiratok és részvétnyilatkozatok máris nagy számmal érkeztek, így a fővárostól Ráth főpolgármester, Gerlóczy, Kada alpolgármesterek, továbbá a kereskedelmi akadémia részéről Giczy igazgató fejezték ki részvétüket. A ravatalt lakása nagy termében állítják fel s onnan megy végbe a temetés április 2-án, hétfőn d. u. 1/24 órakor s a megboldogultat a Kerepesi úti temetőben helyezik örök nyugalomra. Az engesztelő szt. mise-áldozat ápril 3-án, d. e. 10 órakor lesz a belvárosi főplébánia-templomban. Az elhunyt tulajdonosa volt a Vaskorona- és Ferencz József-rendnek s halála alkalmából mindkét városházára, több kereskedelmi intézetre, egyesületi épületekre kitűzték a gyászlobogót. — Reformátusok husvétja. A budai reformátusok ápril 2-án reggeli 8 órakor úrvacsora-osztással egybekötött isteni tiszteletet tartanak a várbeli evangélikus templomban. Az egyházi beszédet ez alkalommal Kontra János segédlelkész, az úrvacsorai beszédet Kenessey Béla papnöveldei tanár mondja. — Fölfedezett magyar festmények Németországban. Aachenben nem régen egy Klapper nevű gymnasiumi tanár halt meg; holmija között két olajfestményre bukkantak, melyek több szempontból nevezetesek. A vászonra festett képeken természeti nagyságban látható egy paraszt embernek és feleségének mellképe. Minket főképen a festményeken olvasható német felirat érdekelhet, mely elavult németséggel van írva és szószerint igy hangzik: »János Robin Seines Alters 172 Jahr Graeci Ritus ist verheuraht 147 Jahr gebürtig undt wohnhafft zu Szodora in dem Caranseter District Temesvár er Banats dessen leibliche Kinder 2 Söhne und 2 Töchter noch im leben der jüngste ist 116 Jahr alt und dieser hat 2 Uhranickel davon einer 35 uncht der andere 27 Jahr alt ist.« A parasztasszony mellképén pedig e szavak olvashatók: »Sara dessen Eheweib 168 Jahr alt ist gebürtig aus Szodora.« (Magyarul: »Robin János, 172 éves korában, a görög egyház hive; 147 óta házas, lakik Szodorában, a temesi bánság karánsebesi kerületében; édes gyermekei közül két fiú és két leány még életben van ; ezek közül a legfiatalabb 116 éves és ennek van két unokája, kik közül az egyik 35, a másik 27 éves.« — »Felesége Sára 168 éves, Szodorából való.«) A képek állítólag Sziléziából jutottak az elhunyt tanár birtokába. A Sziléziában fekvő Landeck vára, melyben e képek eredetileg voltak, 1840-ben leégett. A vár akkori tulajdonosa egy magyar nemes volt, ki Klapper tanárnak azt mondá, hogy egyik őse saját költségén lefestette magyarországi jószágán élt említett parasztot és feleségét, kik mindketten csodás kort értek el. A képek csak utóbb jutottak Sziléziába és innen Aachenba. Nem kevésbbé érdekes ehhez a »Kölnische Zeitung« az az állítása, hogy a bécsi udvari könyvtárban egy 1728. vagy 1732-ben megjelent könyvet őriznek, melyben ama két öreg emberről szó van. A jól festett arczképek minden valószínűség szerint a múlt század elején készültek. A képeken, sajnos, sem az évszám, sem a festő neve nem található. — Festő-műterem pályázat. A magyar mérnök- és építészegylet mű- és középítészi szakosztályai egy régebben tartott ülésének határozata szerint három kisebb pályázatot hirdetett. Ezek közül a harmadik egy minden oldalról szabadon álló épületben elhelyezett, lakással egybekapcsolt festő-műteremre szólt. Ez a harmadik pályázat keltette föl leginkább az egylet bírálóinak figyelmét, mert úgy mennyiségre, mint minőségre nézve felülmúlta a két előző pályázatot. A programaiban kitűzött határidőre öt pályaterv érkezett be. A bíráló bizottság, melynek tagjai Pecz Samu, Weber Antal és Steinhausz László voltak, mind az öt tervet figyelemre méltó munkának tartotta, de mint abszolút becsüeket a »Dürer« és »Epreskert« jeligés terveket ajánlotta díjazásra, előbbit az első (egyesületi ezüstérem és 25 írt.) — utóbbit a második, 25 frtnyi jutalommal. — Társaskirándulás Rómába és Nápolyba. A magyar államvasutak városi menetjegy irodája által Rómába rendezendő társas kirándulás áprilikán lesz. A kirándulókat a pápához külön audientián Schlauch Lőrincz nagyváradi püspök fogja vezetni. A kiránduló társasághoz csatlakozó angolok a jelenleg Florenczben tartózkodó angol királynénak hódoló feliratot fognak átnyújtani. Rómából Nápolyba és Pompejibe külön kirándulás lesz. Mindkét kirándulás mérsékelt; Rómába az Löszt. 145 írttal, all. oszt. 115 írttal és a III. oszt-ban 92 írttal van megállapítva az ár, melyban a római 5 napi tartózkodás idejére terjedő teljes ellátás költsége is benfoglaltatik. A nápolyi — Pompeji kirándulás részvételi dija, ide értve a 3 napi ellátást is, az I. oszt. 45 frtot és a H. oszt.-ban 38 frtot tesz. — Külön programmok a budapesti városi menetjegy irodában (Hungária szálló) és annak a vidéki városi fiókirodáiban kaphatók, ahol előjegyzések is elfogadtatnak. — Az állatkertben a tavaszi munkálatok már folyamatban vannak, s kedvező idővel az ünnepek alatt az állatok szabadban lesznek láthatók. A rendkívül hosszú és szigorú tél főkép a majmok és madarak között tett nagyobb pusztítást, a többi állatok tűrhetőleg teleltek ki. A hiányok pótlása és újabb ritkább példányok beszerzése végett az igazgató hoszszabb külföldi útra indul, hogy a kontinens összes állatkertjeit s a nagyobb állatkereskedéseket személyesen megtekintve, alkalmas vásárlásokat tehessen, s a czélszerűbb njításokat is tanulmányozva, azokat itthon alkalmazhassa. Tervben van egy lovagló iskola felállítása is az állatkertben fiuk és leányok számára olykép, a mint az legközelebb a párisi Jardin d’ Acclimatationban létesíttetett. Ennek berendezését és kezelését az igazgató a helyszínen fogja tanulmányozni. Általában ez évben többféle újítások történnek az állatkertben, s a közönség mulattatására is különféle érdekes látványosságról van már gondoskodva. A Szerb lap Budapesten. A »Srpski Dnevnik« budapesti szerb napilap első száma megjelent. A lap hozzánk beküldött száma 10 oldalas és a Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomdája állította ki nagyon díszesen. A lap kiadója báró Nikolics Teodor, Bosznia és Herczegovina volt polgári kormányzója, szerkesztője pedig Storacskovics Sándor min. tan. és orsz. képv. Mind a két név elég biztosíték arra, hogy a »Srbski Dnevnik« be fogja tölteni maga elé tűzött feladatát, mely főleg abban áll, hogy az osztrák-magyar monarchia iparát a kelettel megismertesse s a hazai kereskedelmet mindazokra a helyekre közvetítse, melyek a monarchia déli határain túl a szlávság területei. E czél elérése nemzetgazdasági szempontból oly fontos, hogy örömmel üdvözöljük az új lapot, mely vállalkozott rá, hogy úttörője lesz a kelettel való nagybecsű összeköttetésünknek. A lap különösen a jelenleg zilált állapotban levő szerb egyházi és iskolai autonóm ügyek végrendezésére vonatkozó kérdések higgadt és tárgyilagos megvitatásával is fog foglalkozni. A lap politikai irányát illetőleg pedig az említett két név azt is garantírozza, hogy a »Srbski Dnevnik« nemcsak minden nemzetiségi izgatástól távol fog állani, de sőt valódi hazafias szellemben lesz szerkesztve. — Egy Város papucskormány alatt, Kanzas államában, Észak-Amerikában, van egy város, melynek helyi közigazgatását kizárólag asszonyok vezetik. Syracusa városának — így hívják’a párját ritkító községet — még nem is olyan régen infámis hite volt a környéken. Hírhedt volt, többek közt arról is, hogy hazárd játékosok jöttek-mentek a váltásban és a könynyelmü népség között napirenden volt a dinom-dánom, no meg ráadásul a zenebona. A lakosok rémülve ébredeztek reggelenkint, mert biztosra vették, hogy az utczai veszekedésnek ismét egy két forgópisztolylyal átlőtt ember élete adta meg az árát. A véres esetekről beszéltek mindenfelé a városban, de a gyilkos kikutatására és megbüntetésére senki sem gondolt. Szavahihető lapok most azt újságolják, hogy a rémséges állapotok legújabban véget értek, abból az egyszerű okból, hogy az asszonyok vették kezükbe a városi ügyek vezetését. A tivornyázó helyiségek és játékbarlangok egyszeribe eltűntek. A »városanyák« élén áll egy Coe nevű mistress, kiről valóságos csodadolgokat mesélnek az Amerikában szárnyra kelt hírek. Ugyancsak Kanzasban van egy másik város is, mely a papucskormánynak szintén sokat köszönhet. Argonia városában ugyanis egy kiváló jogtudós feleségét, Salter Zsuzsánna asszonyt választották meg polgármesternek. Ez a buzgó tevékenységű hölgy épen nem panaszkodik nagy elfoglaltsága miatt, sőt, mi több, egész határozottsággal azt állítja, hogy hivatalos teendői mellett, még mindig van annyi ideje, hogy házi dolgait is elvégezhesse. Különös érdeklődést tanúsít a nép művelődése és erkölcsösödése iránt és e tekintetben majdnem bámulatos tevékenységet fejt ki. — A párisi világkiállítást, mint az most már határozottan meg van állapítva, máj. 5-én nyitják meg s nyitva lesz okt. 31-ig. Az ezelőtti kiállítások alatt voltak ingyenes napok is, az 1889-ikin azonban ilyen »jours gratuits« nem lesznek. — Riadalom egy templomban. A templomok tömeges látogatásának idején intő például szolgálhat az az eset, mely Landeckben történt. A templom zsúfolásig tömve volt, midőn a tömegben valaki tüzet kiáltott, holott nem is a községben, hanem Stanzban tört ki a tűz. A templomban nagy riadalom támadt, mindenki a kijárat felé tolongott, minek következtében igen sok nő elájult és számosan súlyos sérüléseket kaptak a tolongásban. — Vízvezeték Aradon. Mint az »Aradi Közlöny« írja — egy angol vállalkozó tervezetet és ajánlatot nyújtott be Arad városához a vízvezeték létesítésére vonatkozólag. Az ajánlatot legközelebb fogja tárgyalni az e tárgyban kiküldött bizottság. — Hymen. Dr. Herzka Imre közegészségi tanácsos, karlsbadi fürdőorvos tegnap tartotta esküvő- Strauss Mathild kisasszonynyal. — Rust József az ösmeretes »Rust és Müller« czég beltagja, oltárhoz vezette Kohn Olga kisasszonyt. Mindkét esküvőn nagyszámú, díszes közönség volt jelen, nagyobbára a főváros kereskedőinek és gyárosainak koréből. Színház és művészet. — Az operaházból. Az operaházban április hónap folyamán a következő, részben felújított, részben uj szereposztással adandó zeneművek fognak szinrekerülni: »Sába királynője«, (Hanfstaengl asszonynyal és Bellincioni k. a.). »Mefistofeles«, (Bellinconi kisasszonynyal). »A bolygó hollandi«, kétszer (Hanfstaengl asszonynyal). »A hugenották« kétszer, (Hanfstaengl assz., Bellincioni k. a., Perotti). »Herodias« (Hanfstaengl asszony). »Otelló«, (Bellincioni k. a., Perotti). »Lakmé«, (Bianchi B. k. a. utolsó föllépte). »Bécsi keringő«, »Abencerage«, (Bellincioni k. a.). »Rigoletto«, (Hanfstaengl, Bignio, Perotti). »Bécsi keringő«, »Excelsior«. — A népszínházból. »Peking rózsájá«-ban, melynek első előadását a betanítás nehézségei és a nagy kiállítás miatt véglegesen péntekre 6-ára tették át, Blaha Lujza, Hegyi Aranka, Ligeti Irma, Csatár Zsófi, Kassai, Gyöngyi, Pusztai és Újvári játszák a főszerepeket. — Színházi műsorok. Operaház: Hétfőn. »Észak csillaga« XII. b. sz. (Bianchi B. k. a.) Kedden. »Gioconda« bf. 1. (Bellincioni G. k. a.) Szerdán. A várszínházban: »Hamlet.« Csütörtökön. Aida bf. 2 (Schröder-Hanfstaengl asszony.) Pénteken. A várszínházban: »Fidelio.« Szombaton. »Zsidónő« bf. 3 (Bellincioni G. k. a.) Vasárnap. »Bánk bán« bf. 4. (Bianchi B. k. a. utolsóelőtti fellépte.) — Nemzeti színház: Hétfőn. »Constantin abbé.« Kedden. »A Stomfay család.« Szerdán. »Kókai-ház.« Csütörkön. »Budapesten.« Pénteken. »Diplomata.« »Kaczagó nők.« Szombaton. »Lea grófné.« Vasárnap. »Az arany ember.» — Népszínház: Hétfőn. »A suhancz.« Blaha Lujza asszonynyal. Kedden. »Mikádó.« »A kupéban« czímű egy felvonásos új darabbal. Szerdán. »Rip« (97-edszer.) Csütörtökön. »Nebántsvirág« megy Pálmaival. Péntek, szombat és vasárnap. »Stojanovics és Rothauser« eredeti új operettje «Peking rózsája« 1-szer. — Színészet Újpesten. Kárpáthy György színigazgató társulata holnap, húsvét vasárnapján, kezdi meg Újpesten az előadásokat a »Vöröshajú« népszínművel ; a második előadásra a »Falurossza« népszínmű kerül. — Gyermekelőadások a városligeti színkörben. Feld Zsigmond igazgató magyar gyermekelőadásokat fog rendezni húsvét vasárnaptól kezdve a városligeti arénában. A »Hófehérke és a két törpe« cz. tündérregét dolgoztatta át erre a czélra. Görner C. A. nyomán irta Vécsey Leo. A rege a következő öt képből áll: 1. kép a vrázstükör. 2. kép a törpéknél. 3. kép a kereskedő asszony. 4. kép a gyümölcsárus nő. 5. kép Hófehérke megszabadulása. Kezdete 41/3 órakor. — Bárkány Mária k. a., az ismert magyar származású német színésznő, ki Budapesten is ismeretes, jelenleg Prágában vendégszerepel nagy tetszés között. Bárkány k. a. Oroszországban szokta legnagyobb diadalait aratni. A Zichy Géza gróf vezénylete alatt álló, pénteken, ápril hs 6-án, a fővárosi vigadó termeiben, Schläger Antonia bécsi cs. és kir. udvari dalműénekesnő, Forsten Fülöp, svéd kir. kamaraénekes és Jankó Pál, az uj zongora feltalálója, közreműködésével tartandó nagy hangverseny műsora a következő : 1. Liszt induló, nagy zenekarra, szerző Zichy Géza gróf. 2. Honfi-dal, Riegertől, előadja a budai dalárda. 3. »Medje«, Gounodtól. »In der Mondnacht«, Mihálovichtól, énekli Forsten Fülöp. 4. Naila-keringő, Delibestől, az új zongorán előadja Jankó Pál. 5. Oceán-ária, énekli Schläger Antonia. 6. Serenade, nagy férfikar-kísérettel. Szerző Zichy Géza 7. Magyar ábránd, Székelytől, az uj zongorán előadja Jankó Pál. 8. »Un ballo in maschera«, énekli Forsten Fülöp. 9. »Die Allmacht«, Schuberttől, énekli Schläger Antonia. 10. Magyar verbunkos, nagy zenekarra, Zichy Géza gróftól. — A Jankó-féle uj találmányu magyar zongora az Andrássy-ut 23. sz. ház kirakatában megtekinthető. Jegyek a hangversenyre 3, 2 frt és 1 frt 50 krjával a »Harmonia«-zeneműkereskedésben kaphatók. — Papier Róza bécsi cs. kir. udvari dalműénekesnő április hó 11-én a fővárosi vigadó termében dalestélyt rendez, Forrai Sándor zongoraművész közreműködése mellett. A hírneves énekesnő műsorának legszebb számait, összesen tizenhat dalt, fog énekelni. A jegyek legnagyobb része már elő van jegyezve ; az elő nem jegyzettek kaphatók a »Harmonia« zeneműkereskedésében. — Zala György szobrász jelenleg az aradi szabadságszobor utolsó csoportozatán dolgozik. E csoportozat a »haldokló harezos megsiratásá«-t ábrázolja : a vitéz harczost, ki a szabadságért elesik, s a szegény anyát, ki fia halálküzdelmét végignézi. — Zala most, a szabadságszobron kívül, minden idejét a »Budai honvédemlék« elkészítésére szenteli, mely az ő és Lechner Ödön műépítész közös műve lesz. Zala a két alak mintázását már egészen elvégezte. A nemes arczu »Hungária« paizsot tart kezében, melyen ez a pár szó áll: »1849. május 21.« Tudvalevőleg ez a nap az, melyen a magyar honvédek Budavárát bevették. A főalak egy fölötte rokonszenves arczu, lelkes magyar honvéd, a ki jobbjával magasan lobogtatja a nemzeti zászlót. A pécsi bazilika reliefjeivel Zala már egészen elkészült, s azokat a napokban rendeltetési helyükre küldötte. Az Aranyszobor új mintáját csak a nyár folyamán fogja a művész elkészíteni. — Hubay-hangverseny Párisban. Hubay Jenő olaszországi körútja befejezésével Párisba utazott, hol április 5-én a »Salle Erard«-ban Sarolta kisasszony, a párisi nagy opera tagja közreműködésével, hangversenyt ad. — Régi és modern képek kiállítása. A modern képek sorában a VIII. terem az, ahol a közönség legtovább időzik. Ott vannak a kiállítás gyöngyei egybefoglalva. Többnyire apró képek, összesen 58, de biztosítási értékük meghaladja a 250,000 frtot. Van ott 8 kép Munkácsytól, 4 kép Benczúrtól, 4 kép Meissoniertól, kettő Berne Bellcourttól, egy-egy Gerometól, Rosa Bonbeurtól, Oswald és Andreas Achenbachtól, Calametól, Verescsagintól, Knaustól, Diaztól, Deffreggertől, kettő Escosurától, négy Pettenkoffentól, mind oly mesterektől, akiknek képeit aranynyal szokták felmérni. Egy itt időző franczia utazó, aki évek óta látogatja a külföldi kiállításokat, egész elragadtatással mondta, hogy még sehol sem látott oly előkelő névsort képviselve egy kiállításon, mint a minőt ez az egy terem foglal magában. A kiállítás már csak rövid időn át lesz nyitva s aztán a képeket vissza kell szolgáltatni tulajdonosaiknak, s aligha lesz többé alkalma a hazai közönségnek arra, hogy a modern és a régi művészetnek legkiválóbb mestereitől egymás mellett ennyi képet láthasson. Az érdeklődés különben napról-napra fokozódik a kiállítás iránt, s tegnap már a vidéki közönség is tömegesen látogatta a műcsarnokot. A gyermekmenhely javára a bevétel előre láthatólag tekintélyes összeget fog eredményezni. Újabban Gompercz Zsigmond 10 frtot adott az említett czélra. A zeneművészeti palota építése tárgyában kiküldött szűkebb bizottság tegnap este az írói körben, Mihalovich Ödön, az országos zene- és színművészeti akadémia igazgatóságának elnöklete alatt ülést tartott, amelyen jelen voltak: Harrach József tanár bizottsági jegyző, Manojlovits, Végh curiai bírák, Bobula és Quittner műépítészek, dr. Hubay a »Harmonia« igazgatója, Ságh József és Ney Béla, a mérnök- és építészegyesület titkára. Az értekezlet szakszerű vita után azon nézetének adott kifejezést, hogy a kérdés legkönnyebben azon alapon nyerne megoldást, ha az építendő hangversenyterem az orsz. zene- és színművészeti akadémiával hozatnék kapcsolatba, mely intézetek eddig különválva, bérházakban elhelyezve, előbb-utóbb úgy is egyesítendők lesznek. Ezen kombináció szerint a közoktatásügyi minisztérium építené a palotát és benne nemcsak a zene- és színművészeti akadémia nyerne czéljának és igényeinek megfelelő alkalmas elhelyezést, hanem tekintettel az épület egyéb jövedelmező forrásaira, egy önmagát kifizető épület létesülne. Ney Béla bejelenti, hogy a mérnök- és építész-egylet idei nagydiját egy zeneművészeti csarnok tervére fogja kitűzni s igy ezen pályázat is lényegesen hozzá fog járulni a kérdés technicai megoldásához. A bizottság Ney Béla ezen kijelentését örvendetes tudomásul vette. Harrach bizottsági jegyző indítványára a bizottság elhatározta, hogy, miután zeneművészeti csarnok építése nagyrészt a fővárosiak érdekében áll, a további tanácskozáshoz a főváros képviselőit is meghívja. — Vidéki színészet. A pozsony-temesvári színtársulat, néhány tag kivételével, együtt marad s szövetkezeti alapon működik tovább. Első állomásuk Szombathely lesz, ahol április hó 2-ikán kezdik meg az előadásokat. — Egerben Feleki Miklós közelebb háromszor lépett föl, mindannyiszor nagy tetszés mellett. — Sopronban a szinpártolóegyesület javára érdekes hangversenyt rendeznek, a melyen Bellincioni Gemma is részt vesz. — Szegeden a drámai személyzet Shakespeare »Makranczos hölgy «-ével búcsúzott el s aztán Nagy- Becskerekre ment, a nyarat pedig Egerben tölti. — Székesfehérvárott márczius 26-ikán fejezték be az öt hónapos színi évadot, amely alatt 143 előadást tartottak. Ebből a drámára 36, az operette 57, a vígjátékra 26, a népszínműre 19, az operára 5 este jut. — Új zenemű: Nádor Kálmán zenemű-kereskedésében új vállalat indult meg, »Legújabb Népda- Csárdások« czímmel. Az első füzet e kedvelt dalokból van összeállítva: »Nem fúj a szél«, »Bozse Mari«, »Azt mondja a kapitány a bakának«, »Kismadárka«, »Jaj de szörnyű kedvem van«. A csinos füzet ára 80 kr. A vállalatot Nádor Gyula és Palotásy szerkesztik: Tudomány és irodalom. A magyar orvosi könyvkiadó társulat márcz. hó 28-ikán tartotta a közgyűlését, Markusovszky Lajos elnöklete mellett. Évi könyvilletmény gyanánt megjelentek az elmúlt évben a következők: Boleman István tr. fürdőtana, Klug Nándor tr. emberélettani tankönyve és Petz Lajos tr.-nak a győri colerajárványról írott tanulmánya; a folyó évre pedig Antal Géza tr.-tól fogadott el az igazgató tanács eredeti munkát. A társulat a lefolyt 24 év alatt összesen 55 nagyobb kötetet s 7 füzetet adott ki. Az egyesület vagyona 53,495 frt. Az elmúlt évi bevétel 9177 frt 97 kr volt, a kiadás pedig 8948 frt. Végül elnökül ismét Markusovszky Lajost választották meg, első alelnökül Hirschler Ignáczot, második alelnökül pedig Schulek Vilmost, első titkárul Koller Gyulát, másodtitkárul Hőgyes Endrét, pénztárnokul Csávási Kiss Károlyt. Az igazgató tanács tagjaiul választottak helybeli tagokul: Kétli Károly, Müller Kálmán, Than Károly ismét, Réczey Imre újonnan; vidékiekül: Fuchs József, Popper József, Sass István, Tauseber Béla. — Hazakerült nemzeti ereklyék. Lönhart Ferencz erdélyi püspök a napokban két ritka ereklyét vett meg. Egy drezdai műkereskedő ugyanis két egyforma XIII. századbeli poharat küldött, megvétel végett, az erdélyi Batthyányi-intézetnek. Mindkettő gyönyörű zománczolt mű a Batthyányi-család czimerével 8 e felirattal: »BATHYANI. COM. DE. 1615.« A püspök mind a két ereklyét megvette; egyet a saját gyűjteménye, egyet pedig a Batthyanyi-intézet számára. — Hírek a T. Akadémiáról. Az akadémia buzgó tevékenységű főtitkára, Fraknói Vilmos, ez idén is, a husvéti ünnepeket arra használja fel, hogy kanonoki székhelyére Nagyváradra ránduljon. Beöthy Zsolt fiával együtt már több nap óta Velenczében tartózkodik. Az academicusok legnagyobb része azonban a fővárosban tölti az ünnepeket. Nemsokára, néhány hét múlva lesz az akadémia nagyhete. Május elsején veszi kezdetét az akadémia nagygyűlésével, s azt május 6-án az ünnepélyes közgyűlés fogja bezárni. Még nem bizonyos, ki fogja az elnöki megnyitót tartani, de könynyen meglehet, hogy tekintettel a Trefort Ágoston, akadémiai elnök egészségi állapotában beállott javulásra, ő fog a díszgyűlésen elnökölni. — Új lelet az Akropolison Athénben az akropolisi múzeum közelében néhány nappal ezelőtt egy kis bronzszobrot találtak. A szobor teljesen ép, s hasonló a brit múzeumban őrzött Apolio-szobrok egyikéhez. A most talált szoborról azt mondják, hogy ez a legtökéletesebb, amit eddig az Akropolison találtak. — Nemzetségi zsebkönyv. Idősb Szinnyey József és Fejérpataky László, mint már egy ízben említettük, a gothai almanach mintájára nemzetségi zsebkönyvet szerkesztenek. A mű első része, mely a magyar herczegi, grófi és bárói családok névsorát és ismertetését fogja tartalmazni, már május elején a könyvpiaczra kerül. Egyesületek és társulatok. — Az országos közegészségi egyesület, április 5-én (csütörtök) d. u. 5 órakor, az egyetemi élettani intézet termében (Esterházy utcza 5. sz.) szakülést tart, melynek tárgyai: 1. Szilágyi Gyula: A győri vízvezeték chemiai és technikai ismertetése. 2. Dr. Gerlóczy Zsigmond: Vizsgálatok a desinficialás gyakorlatára vonatkozólag. Bemutatással. 3. Pollacsek Emil: Egy hordozható fertőtlenítő készülék. 4. Dr. Frank Ödön : Bemutatások. A szakülés után választmányi ülés tartatik, melynek tárgyai: a) Titkári jelentés folyóügyekről, b) Pénztárvizsgáló bizottság jelentése, c) Az 1888. költségvetés megállapítása, d) Jelentés az alapítványi bizottságról, e) Kiküldött bizottságok (iskolai, kórházi bizottságok) előterjesztései, f) A II. osztály javaslata a pinczelakások javítása tárgyában, g) Vidéki osztályok megalakulása, h) Indítványok a kolozsvári osztály részéről, i) Indítványok. — A budapesti czimfestő-segédek április 21-én a Széchenyi-téri kioskban táncrestélyt rendeznek. A mulatság tiszta jövedelme az alapítandó »budapesti czímfestő-segédek betegsegélyző egyesülete« javára fog fordíttatni. — A »Budapesti önkéntes mentő-egyesület« április 15-én déli 12 órakor az új városháza közgyűlési termében tartja közgyűlését a következő napirenddel : évi jelentés, évi számadás, 1888. évi költségvetés, az alapszabályok 17., 22. és 26. §§-nak módosítása, elismerő okmányok kiosztása, tiszteletbeli tagok választása, az alapszabályok 8. §-ában megjelölt bíróság megválasztatása, és esetleges indítványok. A gyűlésen csak oly indítványok tárgyalhatók, melyek az alapszabályok 13 §-ának rendelete szerint a közgyűlést megelőzőleg legalább 8 nappal az igazgatósághoz írásban benyújtották. A budapest-fővárosi csizmadia-ipartestület e napokban tartotta évi rendes közgyűlését, melyen az évi jelentések tudomásul vétele után elnöknek egyhangúlag Takács István választatott meg. A testületnek a múlt évben 259 tagja volt, a kiknél összesen 275 segéd állott alkalmazásban. Ámbár ez a testület egyike a kisebbeknek, mégis az első volt, mely a fővárosban testületi szövetkezetet alakított. Fővárosi ügyek. — A Szabó-Schönwald ügyre vonatkozó, lapunk esti kiadásában ismertetett miniszteri leirat egész terjedelmében igy szól: Szabó és Schönwald ezég beszüntetett telepének kisajátítási ügyében a fővárosi tanács által 1887. deczember 24-én 41659. sz. a. kelt jelentéssel felterjesztett iratokat, a nevezett czég felebbezése következtében, felülvizsgálat alá vettem és ennek eredményéhez képest a fővárosi közönségnek múlt évi november 9-én és folytatólagosan 10-én tartott közgyűlésében 904. sz. a. hozott határozatát — melyben kimondatott, hogy a kisajátítást mint törvény szerint kivihetetlent el nem határozza s az ügyre vonatkozó iratokat a Szabó és Schönwald czég további lépéseinek bevárása mellett irattárba tétetni rendeli. A kir. belügy-, valamint a kir. igazságügyminiszter urakkal egyetértőleg ezennel feloldom és ugyan e tárgyban 1886. junius 14-én 30,224. sz. a. a fővárosi közigazgatási bizottsághoz intézett rendeletemnek fentartásával ezennel ismételten elrendelem, hogy a szóban forgó ügyben az 1884. XVII. t. sz. 39. §-a értelmében a kisajátításról szóló 1881. évi XLI. t.czikkben körülirt eljárás haladék nélkül foganatosittassék. Feloldandó volt a felebbezett közgyűlési határozat és fentartandó volt az idézett 30224/1886. sz. rendelet, mert a felebbezett közgyűlési határozat azon indokolása, hogy a Szabó és Schönwald elég tekintettel arra, hogy papírgyártási iparengedélyéből a papírlemez-gyártás kizárva lévén és ennélfogva azt helytelenül gyakorolván, kártalanítási igényeket általában nem emelhet — merőben alaptalan, mivel a nevezett társas czégnek 1883. augusztus 20-dikáti 13636/1883. sz. a. kiadott iparengedély által a papírgyártási iparból csak a házfedél-papir és papirnemez gyártása volt kizárva, de ily iparczikkeket, mint ez az ügyiratokból kitűnik, a felebbezők nem is gyártottak, hanem csak papírlemez előállításával foglalkoztak, amely üzlet azonban, amint ez általam már előbb is kimondatott, a papírgyártás körébe tartozik, ennnek folytán a fellebező elég jogosan foglalkozott papírlemez-gyártással, és ha a főváros tanácsa ezen jogosan folytatott üzlet beszüntetését közegészségi tekintetből elrendelte és tényleg foganatosította is, kétségtelen, hogy ezen beszüntetés a jogosult fél kártalanítása nélkül meg nem történhetik. Hasonlóképen meg nem állhat a közgyűlési határozatnak azon indokolása sem, hogy a kisajátítás a fenforgó esetben nem alkalmazható, mert az 1881. XLI. t. ez. 9. §-a világosan rendeli, hogy kisajátítás tárgyát csak ingatlan dolog képezheti, mert későbbi törvény ingók kisajátításáról is intézkedik. — Egyébként a jelen esetben az 1884. XVII. t. ez. 36. §-a az irányadó. Mindezeknél fogva tévedésen alapult a főváros közönségének azon felfogása, hogy törvény hiányában a kormány vagy egyes miniszter a főváros vagyonával nem rendelkezhetik, mivel itt félremagyarázatlan törvényes intézkedések végrehajtásáról van szó. A felterjesztett ügyiratoknak iderekesztése mellett felhívom tehát a főváros közönségét, hogy ezen rendeletem folytán haladéktalanul teendő intézkedéseiről tegyen hozzám jelentést. Kelt Budapesten, 1888. márczius 28. A m. kir földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter. — Árverés a zálogházban. A kir. zálogház terézvárosi fiókintézetében mindazon tárgyak, melyek 1887. márczius hóban egy évre úgyszintén azon jár.