Nemzet, 1888. április (7. évfolyam, 2009-2037. szám)

1888-04-01 / 2009. szám

— Felhívás jótékony adakozásra. A toros ke­­reszt-egylet elnöksége a magyar közönséghez, az árvíz-­­ és tűzvész által sújtottak fölsegélése érdekében, a kö­vetkező kérelmet intézi: Hazánk minden részéből mind sűrűbben érkeznek a segélykiállások. Tűzvé­szek, árvizek feltartóztathatlanul pusztítják a virágzó városokat és községeket és hasztalan a küzdelem a bősz elemekkel, kíméletlenül szedik azok áldozatai­kat gazdagok és szegények sorából. De, ha már a sú­lyos csapásokat a legvégsőbb erőfeszítés sem képes elhárítani, enyhítheti az azokból eredő nyomort a közrészvét, az emberbaráti szeretet. A vörös kereszt­­egylet, mely ez utóbbit tűzte zászlójára, kötelességé­nek tartja a szerencsétlenek érdekében esdeklő sza­vát első­sorban intézni a haza minden polgárához. Alálírt elnökség meg van győződve, hogy, jóllehet, a magyar nemzet áldozatkészsége a közelmúltban nagy mérvben lett igénybe véve, még mindig letöröl­­hetjük a szenvedők számos könyvét. Hathatós azon­ban csak akkor leen a támogatásunk, ha az erők el­­forgácsolását mellőzve, az adományok összpontosít­hatnak, és legelőbb azok segélyére sietünk, a­kiket a nyomor legsúlyosabban érintett. Azért tisztelettel kérjük a nagyérdemű közönséget, hogy nélkülözhető filléreiből az árvizek és tűzvészek által sújtottak ja­vára adakozni és a könyöradományokat a vörös ke­reszt-egylet igazgatóságához Budapestre (lánczhid­­utcza 1. szám) juttatni szíveskedjék, a­mely az ada­kozók kívánságának minden esetben készséggel fog megfelelni. A magasztos húsvétünnep, a­melyen a ki­kelet éltető ereje kifakasztja a növényzetet, fakaszsza­­­i szívünkben a könyörület érzetét és hálás köszönet azoknak, kik a szent ügyhöz adományaikkal járul­nak. Budapesten, 1888. évi márczius hó 31-én. Az elnökség: gr. Károlyi Gyula, gr. Zichy Nándorné. — Kossuth Lajosnál. Egy szegedi polgár meglá­togatta Kossuthot Turinban s e látogatását leírta a »Szegedi Hiradó«-ban. Kossuth jó színben van és teljes egészségnek örvend. Ma is ép olyan egészsé­gesnek és életerősnek látszik, mint a­milyen egy év­tizeddel ezelőtt volt. A látogató pár nappal ezelőtt egy külföldi lapban leverő hírt olvasott Kossuth egész­ségi állapotáról. A »Cörner Zeitung« azt írta, hogy Kossuth, gyöngesége miatt már Nápolyban lakó fiait sem képes meglátogatni. Ezt fölemlítette és Kossuth vidáman ezeket felelte rá: Hát igaz, hogy Hellynek megírtam, hogy egy nyolc­vanhat éves öreg­embernek már nehezére esik nagyobb utat tenni, ki­vált Nápolyba, a­hol sokkal melegebb és nem is olyan egészséges a levegő, mint itt. Már nem érzem maga­mat elég erősnek az ilyen útra: ennyiből áll az egész. Hála istennek, a nyolc­vanhat évet leszámítva, jól ér­zem magamat. — Elmondta azután Kossuth, hogy Somssich halála, a­ki sokkal fiatalabb volt nála, nagy benyomást tett reá. Az elhunyt alakja gyakran meg­jelen előtte álmaiban s úgy tetszik, mintha hívogatná. 7~ De — folytatta — már nem is merek írni. Akármit írok, a hirlapok mindjárt tőkét csinálnak belőle. A Times a napokban már el is temetett. — A levélíró másfél órá­­ig volt Kossuthnál. Leginkább az utazás­ról beszélgettek, a­miről Kossuth nagyon szeret be­szélgetni. Kossuth nevetve jegyezte meg, hogy ő is mindig rossz tengeri utazó volt. Elmondta, hogy az ötvenes években New­ Yorkba utazásakor az átkelés az Atlanti tengeren még 14 napig tartott; a 12-ik na­pon egészen össze volt törve és kérdezte a kapitányt, hogy meddig tart még az út? — »Még 48 óráig« — felelte a a yankee. Ez a válasz annyira levert, hogy nem bántam volna ha rögtön elsülyed velem a hajó.« ■— Királyné és Író. A néhány nappal ezelőtt el­hunyt olasz íróról, S­a­v­i­n­i Medororól sok igaz és nem igaz anecdotát közölnek most a lapok. Érdekes az az episód, mely a jeles író és az olasz királyné kö­zött történt s mely az olasz udvar fesztelenségét és szabadelvűségét különösen jellemzi. Savini már híres regényíró volt, midőn azt a megbizatást kapta, hogy Macerata város nevében Margit királynénak hódoló feliratot nyújtson át. Savini el is ment a küldöttség élén, de minden udvari etiquette ellenére régi divatos, mindennapi ruhájában jelent meg. Savini vonakodott átöltözni s az udvarmester megkérdezte a királynétól, hogy hajlandó-e így is elfogadni a küldöttséget. A ki­rályné elfogadta a deputatiót, de midőn Savini meg­látta a bájos királynét, oly zavarba jött, hogy a fel­iratot nem tudta tokjából kivenni. Végre is a király­né nevetve segédkezett neki. Aztán a hódolatot meg­megköszönvén azt kérdezte tőle, hogy mi újság az iro­dalomban ? — »Semmi, felség — felelt a költő — s ha volna is elfelejteném most, mikor felségedet, Itália meg­testesült költészetét látom.« —Ezen a hangon folyt a társalgás tovább,még csak Savini egy megjegyzést nem tett a királyné lábainak kicsiségére. — Ironikusan kérdezte a királyné: »Ön, úgy látszik, mindig regé­nyeket költ, nemde ?« Erre a költő, ki hadjáratban is részt vett, büszkén felelt: »Rendesen felség. De felségedért és hazáért véreztem is!« — A királyné, kit nem kis mértékben mulattatott a körülállók ijedt tekintete, búcsuzásul kezét nyújtotta a költőnek. Sa­vini szorosan megfogta a királyné kezét s utánozhatat­lan naivitással kérdezte: »Fenség! mit szabad tennem?« — »Amit akar«, szólt nevetve a királyné, mire Savini megcsókolta a királyné kezét. — Az előszobába érve na­gyot lélekzett Savini­s igy szólt a szolgálattevő udvari méltóságokhoz : »A királyné rendkívül leereszkedő szeretetreméltó volt, de szívesebben megirtok három regényt, semhogy még egyszer feliratot hozzak az ud­varhoz.* —­ Történeti érdekű halotti jelentés. Id. Szinnyey József ur szívességéből alkalmunk van egy fölöttébb érdekes, szomorujelentést közölni; azt, mely gróf Ká­rolyi Sándor, a kurucz-idők e kiváló alakjának — el­­hunytát jelenti. A szomorujelentés fekete szegélyű kis ivre van írva és külső czime: »Madame Madame la Claire de Stetzel, née Baronesse de Perényi P.­sentament Gyöngyös.« Belől: »Kiváltképpen való kedves Né­­ném Asszony! Minekutánna az Eőszi, és Téli válto­zások alá vetett időnek alkalmatlansága, és az Pes­tisnek nevezetesebb Gyülekezetett tiltó maradvánnyal megszűntek, Istenben ellnyugodot szerelmese Édes Uram Atyám Néhai Moss Nagy Károlyi Grófi’ Ká­rolyi Sándor Ur­ző Nagysága itt való régi szokás szerint leendő elltakarítására a Károlyi Szomorú Házamnál letétetett hidegh Tetemeinek a Kaplonyi Seraphicus Szent Ferencz Szerzetbeli Tisztelendő Attyák gondviselése alat levő Temető Helyében leen­dő által késérésére Mgoss Dioecesanus Püspök Eeő Pásztorom, s külömben is kegyess Uram Attyám eő Excettaja edgyező teczeséből s rendeléséből köze­lebb esendő Szentivány Havanak 22-dik napját intéz­tem. Mely napra és Helyre hogy ked magát megh­alázni s az áltál Nehaj Mgss Uram Atyám eő Nagy­sága Veghső becsületit megh adni, és szomorú Háza­mat azzalis megh vigasztalni méltoztassék midőn abéli attyafiságoss Gratiajat kérem az alatis boldogul kimúlt Mgss Uram Attyám eő Nga lelhet ájtatos emlekezetiben, magamat pedign attyafisághoss­­za­­t ajaba ajánlom és maradok Kedves Néném Aszszk Károly 13a Mag 744 Szivbeli Afia Gr. Károlyi Ferencz.« — A nagy-kikindai tűzre vonatkozólag, távirják lapunknak mai kelettel Nagy-Kikindáról. Megyénk főispánja és alispánja a tűzvésztől sokat szenvedett városunkat ma meglátogatták s a körülményekhez képest a legkimeritőbb és legmegnyugtatóbb intézke­déseket tették, mi a lakosság körében általános meg­elégedést keltett. — Egyházi zene. Holnap, husvét vasárnap, d. e. 10 órakor az erzsébetvárosi plébánia templomban zenés mise lesz, mely alkalommal Kotsis József egyházi karnagy B-dúr ünnepi miséje, a fővárosi Er­zsébet leányárvaház növendékeinek közreműködésé­vel, fog előadatni. Betétek lesznek gradualéra: »Alleluja« J. Brosigtól és Offertoriumra: Regina Coeli. — Weisz B. F. elhunyta következtében a csa­ládhoz a részvétiratok és részvétnyilatkozatok már­is nagy számmal érkeztek, így a fővárostól Ráth főpol­gármester, Gerlóczy, Kada alpolgármesterek, továbbá a kereskedelmi akadémia részéről Giczy igazgató fe­jezték ki részvétüket. A ravatalt lakása nagy termé­ben állítják fel s onnan megy végbe a temetés április 2-án, hétfőn d. u. 1/24 órakor s a megboldogultat a Kerepesi úti temetőben helyezik örök nyugalomra. Az engesztelő szt. mise-áldozat ápril 3-án, d. e. 10 óra­kor lesz a belvárosi főplébánia-templomban.­­ Az elhunyt tulajdonosa volt a Vaskorona- és Ferencz Jó­­zsef-rendnek s halála alkalmából mindkét városházára, több kereskedelmi­ intézetr­e, egyesületi épületekre kitűzték a gyászlobogót. — Reformátusok husvétja. A budai reformátu­sok ápril 2-án reggeli 8 órakor úrvacsora-osztással egybekötött isteni tiszteletet tartanak a várbeli evan­gélikus templomban. Az egyházi beszédet ez alkalom­mal Kon­t­r­a János segédlelkész, az úrvacsorai be­szédet Kenessey Béla papnöveldei tanár mondja. — Fölfedezett magyar festmények Németország­ban. Aachenben nem régen egy Klapper nevű gym­­nasiumi tanár halt meg; holmija között két olajfest­ményre bukkantak, melyek több szempontból neveze­tesek. A vászonra festett képeken természeti nagyság­ban látható egy paraszt embernek és feleségének mellképe. Minket főképen a festményeken olvasható német felirat érdekelhet, mely elavult németséggel van írva és szószerint igy hangzik: »János Robin Seines Alters 172 Jahr Graeci Ritus ist verheuraht 147 Jah­r gebürtig undt wohnhafft zu Szodora in dem Caranseter District Temesvár er Banats dessen leibliche Kinder 2 Söhne und 2 Töchter noch im leben der jüngste ist 116 Jahr alt und dieser hat 2 Uhranickel davon einer 35 uncht der andere 27 Jahr alt ist.« A parasztasszony mellképén pedig e szavak olvashatók: »Sara dessen Eheweib 168 Jahr alt ist gebürtig aus Szodora.« (Magyarul: »Robin János, 172 éves korában, a görög egyház hive; 147 óta házas, lakik Szodorában, a temesi bánság karánsebesi kerületében; édes gyermekei kö­zül két fiú és két leány még életben van ; ezek közül a legfiatalabb 116 éves és ennek van két unokája, kik közül az egyik 35, a másik 27 éves.« — »Felesége Sára 168 éves, Szodorából való.«) A képek állítólag Sziléziából jutottak az elhunyt ta­nár birtokába. A Sziléziában fekvő Landeck vára, melyben e képek eredetileg voltak, 1840-ben le­égett. A vár akkori tulajdonosa egy magyar nemes volt, ki Klapper tanárnak azt mondá, hogy egyik őse saját költségén lefestette magyarországi jószágán élt említett parasztot és feleségét, kik mindketten csodás kort értek el. A képek csak utóbb jutottak Sziléziába és innen Aachenba. Nem kevésbbé érdekes ehhez a »Kölnische Zeitung« az az állítása, hogy a bécsi ud­vari könyvtárban egy 1728. vagy 1732-ben megjelent könyvet őriznek, melyben ama két öreg emberről szó van. A jól festett arczképek minden valószínűség sze­rint a múlt század elején készültek. A képeken, saj­nos, sem az évszám, sem a festő neve nem ta­lálható. — Festő-műterem pályázat. A magyar mérnök- és építészegylet mű- és középítészi szakosztályai egy régebben tartott ülésének határozata szerint három kisebb pályázatot hirdetett. Ezek közül a harmadik egy minden oldalról szabadon álló épületben elhelye­zett, lakással egybekapcsolt festő-műteremre szólt. Ez a harmadik pályázat keltette föl leginkább az egylet bírálóinak figyelmét, mert úgy mennyiségre, mint minőségre nézve felülmúlta a két előző pályáza­tot. A programaiban kitűzött határidőre öt pályaterv érkezett be. A bíráló bizottság, melynek tagjai P­e­c­z Samu, Weber Antal és Steinhausz László voltak, mind az öt tervet figyelemre méltó munkának tartotta, de mint abszolút becsüeket a »Dürer« és »Epreskert« jeligés terveket ajánlotta díjazásra, előb­bit az első (egyesületi ezüst­érem és 25 írt.) — utób­bit a második, 25 frtnyi jutalommal. — Társaskirándulás Rómába és Nápolyba. A magyar államvasutak városi menetjegy irodája által Rómába rendezendő társas kirándulás ápril­­­ikán lesz. A kirándulókat a pápához külön audientián Schlauch Lőrincz nagyváradi püspök fogja vezetni. A kiránduló társasághoz csatlakozó angolok a jelenleg Florenczben tartózkodó angol királynénak hódoló feliratot fognak átnyújtani. Rómából Nápolyba és Pompeji­be külön kirándulás lesz. Mindkét kirándu­lás mérsékelt; Rómába az Löszt. 145 írttal, all. oszt. 115 írttal és a III. oszt-ban 92 írttal van meg­állapítva az ár, melyban a római 5 napi tartózkodás idejére terjedő teljes ellátás költsége is benfoglaltatik. A nápolyi — Pompeji kirándulás részvételi dija, ide értve a 3 napi ellátást is, az I. oszt. 45 frtot és a H. oszt.-ban 38 frtot tesz. — Külön programmok a buda­pesti városi menetjegy irodában (Hungária szálló) és annak a vidéki városi fiókirodáiban kaphatók, a­hol előjegyzések is elfogadtatnak. — Az állatkertben a tavaszi munkálatok már folyamatban vannak, s kedvező idővel az ünnepek alatt az állatok szabadban lesznek láthatók. A rend­kívül hosszú és szigorú tél főkép a majmok és madarak között tett nagyobb pusztítást, a többi állatok tűr­­hetőleg teleltek ki. A hiányok pótlása és újabb ritkább példányok beszerzése végett az igazgató hosz­­szabb külföldi útra indul, hogy a kontinens összes állatkertjeit s a nagyobb állatkereskedéseket szemé­lyesen megtekintve, alkalmas vásárlásokat tehessen, s a czélszerűbb njításokat is tanulmányozva, azokat itthon alkalmazhassa. Tervben van egy lovagló iskola felállítása is az állatkertben fiuk és leányok számára olykép, a mint az legközelebb a párisi Jardin d’ Acclimatationban létesíttetett. Ennek berendezését és kezelését az igazgató a helyszínen fogja tanul­mányozni. Általában ez évben többféle újítások történ­nek az állatkertben, s a közönség mulattatására is különféle érdekes látványosságról van már gondos­kodva. A Szerb lap Budapesten. A »Srpski Dnevnik« budapesti szerb napilap első száma megjelent. A lap hozzánk beküldött száma 10 oldalas és a Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomdája állította ki nagyon díszesen. A lap kiadója báró Nikolics Teodor, Bosznia és Herczegovina volt polgári kormányzója, szerkesztője pedig Storacsko­­vics Sándor min. tan. és orsz. képv. Mind a két név elég biztosíték arra, hogy a »Srbski Dnevnik« be fogja tölteni maga elé tűzött feladatát, mely főleg abban áll, hogy az osztrák-magyar monarchia iparát a kelettel megismertesse s a hazai kereskedelmet mindazokra a helyekre közvetítse, melyek a monar­chia déli határain túl a szlávság területei. E czél el­érése nemzetgazdasági szempontból oly fontos, hogy örömmel üdvözöljük az új lapot, mely vállalkozott rá, hogy úttörője lesz a kelettel való nagybecsű összeköt­tetésünknek. A lap különösen a jelenleg zilált álla­potban levő szerb egyházi és iskolai autonóm ügyek végrendezésére vonatkozó kérdések higgadt és tárgyi­lagos megvitatásával is fog foglalkozni. A lap politi­kai irányát illetőleg pedig az említett két név azt is garantírozza, hogy a »Srbski Dnevnik« nemcsak minden nemzetiségi izgatástól távol fog állani, de sőt valódi hazafias szellemben lesz szerkesztve. — Egy Város papucskormány alatt, Kanzas álla­mában, Észak-Amerikában, van egy város, melynek helyi közigazgatását kizárólag asszonyok vezetik. Sy­­racusa városának — így hívják’a párját ritkító közsé­get — még nem is olyan régen infámis hite volt a kör­nyéken. Hírhedt volt, többek közt arról is, hogy ha­zárd játékosok jöttek-mentek a váltásban és a köny­­nyelmü népség között napirenden volt a dinom-dá­­nom, no meg ráadásul a zenebona. A lakosok rémül­ve ébredeztek reggelenkint, mert biztosra vették, hogy az utczai veszekedésnek ismét egy két forgópisztoly­­lyal átlőtt ember élete adta meg az árát. A véres esetekről beszéltek mindenfelé a városban, de a gyil­kos kikutatására és megbüntetésére senki sem gon­dolt. Szavahihető lapok most azt újságolják, hogy a rémséges állapotok legújabban véget értek, abból az egyszerű okból, hogy az asszonyok vették kezükbe a városi ügyek vezetését. A tivornyázó helyiségek és játékbarlangok egyszeribe eltűntek. A »városanyák« élén áll egy Coe nevű mistress, kiről valóságos csoda­dolgokat mesélnek az Amerikában szárnyra kelt hírek. Ugyancsak Kanzasban van egy másik város is, mely a papucskormánynak szintén sokat köszönhet. Argonia városában ugyanis egy kiváló jogtudós feleségét, Salter Zsuzsánna asszonyt választották meg polgár­­mesternek. Ez a buzgó tevékenységű hölgy épen nem panaszkodik nagy elfoglaltsága miatt, sőt, mi több, egész határozottsággal azt állítja, hogy hivatalos te­endői mellett, még mindig van annyi ideje, hogy házi dolgait is elvégezhesse. Különös érdeklődést tanúsít a nép művelődése és erkölcsösödése iránt és e tekin­tetben majdnem bámulatos tevékenységet fejt ki. — A párisi világkiállítást, mint az most már határozottan meg van állapítva, máj. 5-én nyitják meg s nyitva lesz okt. 31-ig. Az ezelőtti kiállítások alatt voltak ingyenes napok is, az 1889-ikin azonban ilyen »jours gratuits« nem lesznek. — Riadalom egy templomban. A templomok tömeges látogatásának idején intő például szolgálhat az az eset, mely Landeckben történt. A templom zsú­folásig tömve volt, midőn a tömegben valaki tüzet kiáltott, holott nem is a községben, hanem Stanzban tört ki a tűz. A templomban nagy riadalom támadt, mindenki a kijárat felé tolongott, minek következté­ben igen sok nő elájult és számosan súlyos sérülése­ket kaptak a tolongásban. — Vízvezeték Aradon. Mint az »Aradi Köz­löny« írja — egy angol vállalkozó tervezetet és aján­latot nyújtott be Arad városához a vízvezeték létesí­tésére vonatkozólag. Az ajánlatot legközelebb fogja tárgyalni az e tárgyban kiküldött bizottság. — Hymen. Dr. H­e­r­­­z­k­a Imre közegészségi tanácsos, karlsbadi fürdőorvos tegnap tartotta esküvő- Strauss Mathild kisasszonynyal. — Rust József az ösmeretes »Rust és Müller« czég beltagja, oltárhoz vezette Kohn Olga kisasszonyt. Mindkét esküvőn nagyszámú, díszes közönség volt jelen, nagyobbára a főváros kereskedőinek és gyárosainak koréből. Színház és művészet. — Az operaházból. Az operaházban április hó­nap folyamán a következő, részben felújított, részben uj szereposztással adandó zeneművek fognak szinre­­kerülni: »Sába királynője«, (Hanfstaengl asszonynyal és Bellincioni k. a.). »Mefistofeles«, (Bellinconi kis­asszonynyal). »A bolygó hollandi«, kétszer (Hanf­staengl asszonynyal). »A hugenották« kétszer, (Hanf­staengl assz., Bellincioni k. a., Perotti). »Herodias« (Hanfstaengl asszony). »Otelló«, (Bellincioni k. a., Pe­rotti). »Lakmé«, (Bianchi B. k. a. utolsó föllépte). »Bécsi keringő«, »Abencerage«, (Bellincioni k. a.). »Rigoletto«, (Hanfstaengl, Bignio, Perotti). »Bécsi keringő«, »Excelsior«. — A népszínházból. »Peking rózsájá«-ban, melynek első előadását a betanítás nehézségei és a nagy kiállítás miatt véglegesen péntekre 6-ára tették át, Blaha Lujza, Hegyi Aranka, Ligeti Irma, Csa­tár Zsófi, Kassai, Gyöngyi, Pusztai és Újvári játszák a főszerepeket. — Színházi műsorok. Operaház: Hétfőn. »Észak csillaga« XII. b. sz. (Bianchi B. k. a.) Kedden. »Gio­­conda« bf. 1. (Bellincioni G. k. a.) Szerdán. A vár­színházban: »Hamlet.« Csütörtökön. Aida bf. 2 (Schröder-Hanfstaengl asszony.) Pénteken. A vár­színházban: »Fidelio.« Szombaton. »Zsidónő« bf. 3 (Bellincioni G. k. a.) Vasárnap. »Bánk bán« bf. 4. (Bianchi B. k. a. utolsóelőtti fellépte.) — Nemzeti színház: Hétfőn. »Constantin abbé.« Kedden. »A Stomfay család.« Szerdán.­­ »Kókai-ház.« Csütör­­kön. »Budapesten.« Pénteken. »Diplomata.« »Ka­­czagó nők.« Szombaton. »Lea grófné.« Vasárnap. »Az arany ember.» — Népszínház: Hétfőn. »A suhancz.« Blaha Lujza asszonynyal. Kedden. »Mi­­kádó.« »A kupéban« czímű egy felvonásos új darab­bal. Szerdán. »Rip« (97-edszer.) Csütörtökön. »Ne­­bántsvirág« megy Pálmaival. Péntek, szombat és va­sárnap. »Stojanovics és Rothauser« eredeti új operettje «Peking rózsája« 1-szer. — Színészet Újpesten. Kárpáthy György szín­igazgató társulata holnap, húsvét vasárnapján, kezdi meg Újpesten az előadásokat a »Vöröshajú« nép­színművel ; a második előadásra a »Falurossza« népszínmű kerül. — Gyermekelőadások a városligeti színkörben. Feld Zsigmond igazgató magyar gyermekelőadáso­kat fog rendezni húsvét vasárnaptól kezdve a városligeti arénában. A »Hófehérke és a két törpe« cz. tündérregét dolgoztatta át erre a czélra. Görner C. A. nyomán irta Vécsey Leo. A rege a következő öt kép­ből áll: 1. kép a v­rázstükör. 2. kép a törpéknél. 3. kép a kereskedő asszony. 4. kép a gyümölcsárus nő. 5. kép Hófehérke megszabadulása. Kezdete 41/3 órakor. — Bárkány Mária k. a., az ismert magyar szár­mazású német színésznő, ki Budapesten is ismeretes, jelenleg Prágában vendégszerepel nagy tetszés között. Bárkány k. a. Oroszországban szokta legnagyobb dia­dalait aratni.­­ A Zichy Géza gróf vezénylete alatt álló, pén­teken, ápril hs 6-án, a fővárosi vigadó termeiben, Schläger Antonia bécsi cs. és kir. udvari dalmű­­énekesnő, Forsten Fü­löp, svéd kir. kamaraénekes és Jankó Pál, az uj zongora feltalálója, közreműkö­désével tartandó nagy hangverseny műsora a követ­kező : 1. Liszt induló, nagy zenekarra, szerző Zichy Géza gróf. 2. Honfi-dal, Riegertől, előadja a budai dalárda. 3. »Medje«, Gounodtól. »In der Mond­nacht«, Mihálovichtól, énekli Forsten Fülöp. 4. Naila-keringő, Delibestől, az új zongorán előadja Jankó Pál. 5. Oceán-ária, énekli Schläger An­tonia. 6. Serenade, nagy férfikar-kísérettel. Szerző Zichy Géza­ 7. Magyar ábránd, Székelytől, az uj zongorán előadja Jankó Pál. 8. »Un ballo in maschera«, énekli Forsten Fülöp. 9. »Die All­macht«, Schuberttől, énekli Schläger Antonia. 10. Magyar verbunkos, nagy zenekarra, Zichy Géza gróftól. — A Jankó-féle uj találmányu magyar zon­gora az Andrássy-ut 23. sz. ház kirakatában megte­kinthető. Jegyek a hangversenyre 3, 2 frt és 1 frt 50 krjával a »Harmonia«-zeneműkereskedésben kap­hatók. — Papier Róza bécsi cs. kir. udvari dalműéne­­kesnő április hó 11-én a fővárosi vigadó termében dalestélyt rendez, F­orrai Sándor zongoraművész köz­reműködése mellett. A hírneves énekesnő műsorának legszebb számait, összesen tizenhat dalt, fog énekelni. A jegyek legnagyobb része már elő van jegyezve ; az elő nem jegyzettek kaphatók a »Harmonia« zenemű­­kereskedésében. — Zala György szobrász jelenleg az aradi szabadságszobor utolsó csoportozatán dolgozik. E csoportozat a »haldokló harezos megsiratásá«-t ábrá­zolja : a vitéz harczost, ki a szabadságért elesik, s a szegény anyát, ki fia halálküzdelmét végignézi. — Zala most, a szabadságszobron kívül, minden idejét a »Budai honvédemlék« elkészítésére szenteli, mely az ő és Lechner Ödön műépítész közös műve lesz. Zala a két alak mintázását már egészen elvégezte. A nemes arczu »Hungária« paizsot tart kezében, me­lyen ez a pár szó áll: »1849. május 21.« Tudvalevő­leg ez a nap az, melyen a magyar honvédek Buda­várát bevették. A főalak egy fölötte rokonszenves arczu, lelkes magyar honvéd, a ki jobbjával magasan lobogtatja a nemzeti zászlót. A pécsi bazilika reliefjeivel Zala már egészen elkészült, s azokat a napokban rendeltetési helyükre küldötte. Az Arany­szobor új mintáját csak a nyár folyamán fogja a mű­vész elkészíteni. — Hubay-hangverseny Párisban. Hubay Jenő olaszországi körútja befejezésével Párisba utazott, hol ápril­is 5-én a »Salle Erard«-ban Sarolta kis­asszony, a párisi nagy opera tagja közreműködésével, hangversenyt ad. — Régi és modern képek kiállítása. A modern képek sorában a VIII. terem az, a­hol a közönség legtovább időzik. Ott vannak a kiállítás gyöngyei egybefoglalva. Többnyire apró képek, összesen 58, de biztosítási értékük meghaladja a 250,000 frtot. Van ott 8 kép Munkácsytól, 4 kép Benczúrtól, 4 kép Meis­­soniertól, kettő Berne­ Bellcourttól, egy-egy Gero­­m­etól, Rosa Bonbeurtól, Oswald és Andreas Achen­­bachtól, Calametól, Verescsagintól, Knaustól, Diaz­­tól, Deffreggertől, kettő Escosurától, négy Petten­­koffentól, mind oly mesterektől, a­kiknek képeit aranynyal szokták felmérni. Egy itt időző franczia utazó, a­ki évek óta látogatja a külföldi kiállításokat, egész elragadtatással mondta, hogy még sehol sem látott oly előkelő névsort képviselve egy kiállításon, mint a minőt ez az egy terem foglal magában.­­ A kiállítás már csak rövid időn át lesz nyitva s aztán a képeket vissza kell szolgáltatni tulajdono­saiknak, s aligha lesz többé alkalma a hazai közön­ségnek arra, hogy a modern és a régi művészetnek legkiválóbb mestereitől egymás mellett ennyi képet láthasson. Az érdeklődés különben napról-napra fo­kozódik a kiállítás iránt, s tegnap már a vidéki kö­zönség is tömegesen látogatta a műcsarnokot. A gyermekmenhely javára a bevétel előre láthatólag tekintélyes összeget fog eredményezni. Újabban Gompercz Zsigmond 10 frtot adott az említett czélra.­­ A zeneművészeti palota építése tárgyában kiküldött szűkebb bizottság tegnap este az írói kör­ben, Mihalovich Ödön, az országos zene- és színművé­szeti akadémia igazgatóságának elnöklete alatt ülést tartott, a­melyen jelen voltak: Harrach József tanár bizottsági jegyző, Manojlovits, Végh curiai bírák, Bo­­bula és Quittner műépítészek, dr. Hubay a »Harmo­nia« igazgatója, Ságh József és Ney Béla, a mérnök- és építészegyesület titkára. Az értekezlet szakszerű vita után azon nézetének adott kifejezést, hogy a kér­dés legkönnyebben azon alapon nyerne megoldást, ha az építendő hangversenyterem az orsz. zene- és színművészeti akadémiával hozatnék kapcsolatba, mely intézetek eddig különválva, bérházakban elhe­lyezve, előbb-utóbb úgy is egyesítendők lesznek. Ezen kombináció szerint a közoktatásügyi minisztérium építené a palotát és benne nemcsak a zene- és színmű­vészeti akadémia nyerne czéljának és igényeinek meg­felelő alkalmas elhelyezést, hanem tekintettel az épü­let egyéb jövedelmező forrásaira, egy önmagát kifi­zető épület létesülne. Ney Béla bejelenti, hogy a mér­nök- és építész-egylet idei nagydiját egy zeneművé­szeti csarnok tervére fogja kitűzni s igy ezen pályázat is lényegesen hozzá fog járulni a kérdés technicai megoldásához. A bizottság Ney Béla ezen kijelentését örvendetes tudomásul vette. Harrach bizottsági jegyző indítványára a bizottság elhatározta, hogy, miután ze­neművészeti csarnok építése nagyrészt a fővárosiak érdekében áll, a további tanácskozáshoz a főváros kép­viselőit is meghívja. — Vidéki színészet. A pozsony-temesvá­­ri színtársulat, néhány tag kivételével, együtt marad s szövetkezeti alapon működik tovább. Első állomá­suk Szombathely lesz, a­hol április hó 2-ikán kezdik meg az előadásokat. — Egerben Fele­ki Miklós közelebb háromszor lépett föl, mindannyiszor nagy tetszés mellett. — Sopronban a szinpártoló­­egyesület javára érdekes hangversenyt rendeznek, a melyen Bellincioni Gemma is részt vesz. — Szegeden a drámai személyzet Shakespeare »Makranczos hölgy «-ével búcsúzott el s aztán Nagy- Becskerekre ment, a nyarat pedig Egerben tölti. — Székesfehérvárott márczius 26-ikán fejezték be az öt hónapos színi évadot, a­mely alatt 143 elő­adást tartottak. Ebből a drámára 36, az operette 57, a vígjátékra 26, a népszínműre 19, az operára 5 este jut. — Új zenemű: Nádor Kálmán zenemű-keres­kedésében új vállalat indult meg, »Legújabb Népda- Csárdások« czímmel. Az első füzet e kedvelt dalokból van összeállítva: »Nem fúj a szél«, »Bozse Mari«, »Azt mondja a kapitány a bakának«, »Kismadárka«, »Jaj de szörnyű kedvem van«. A csinos füzet ára 80 kr. A vállalatot Nádor Gyula és Palotásy szerkesztik: Tudomány és irodalom.­ ­ A magyar orvosi könyvkiadó társulat márcz. hó 28-ikán tartotta a közgyűlését, Markusovsz­­ky Lajos elnöklete mellett. Évi könyvilletmény gya­nánt megjelentek az elmúlt évben a következők: Bo­­leman István tr. fürdőtana, Klug Nándor tr. ember­élettani tankönyve és Petz Lajos tr.-nak a győri cole­­rajárványról írott tanulmánya; a folyó évre pedig Antal Géza tr.-tól fogadott el az igazgató tanács ere­deti munkát. A társulat a lefolyt 24 év alatt összesen 55 nagyobb kötetet s 7 füzetet adott ki. Az egyesület vagyona 53,495 frt. Az elmúlt évi bevétel 9177 frt 97 kr volt, a kiadás pedig 8948 frt. Végül elnökül is­mét Markusovszky Lajost választották meg, első al­­elnökül Hirschler Ignáczot, második alelnökül pedig Schulek Vilmost, első titkárul Koller Gyulát, másod­titkárul Hőgyes Endrét, pénztárnokul Csávási Kiss Károlyt. Az igazgató tanács tagjaiul választottak helybeli tagokul: Kétli Károly, Müller Kálmán, Than Károly ismét, Réczey Imre újonnan; vidékie­kül: Fuchs József, Popper József, Sass István, Tau­seber Béla. — Hazakerült nemzeti ereklyék. Lönhart Ferencz erdélyi püspök a napokban két ritka erek­lyét vett meg. Egy drezdai műkereskedő ugyanis két egyforma XIII. századbeli poharat küldött, megvétel végett, az erdélyi Batthyányi-intézetnek. Mindkettő gyönyörű zománczolt mű a Batthyányi-család czime­­rével 8 e felirattal: »BATHYANI. COM. DE. 1615.« A püspök mind a két ereklyét megvette; egyet a saját gyűjteménye, egyet pedig a Batthyanyi-inté­­zet számára. — Hírek a T. Akadémiáról. Az akadémia buzgó tevékenységű főtitkára, Fraknói Vilmos, ez idén is, a husvéti ünnepeket arra használja fel, hogy kanonoki székhelyére Nagyváradra ránduljon. Beöthy Zsolt fiával együtt már több nap óta Velenczében tartóz­kodik. Az academicusok legnagyobb része azonban a fővárosban tölti az ünnepeket. Nemsokára, néhány hét múlva lesz az akadémia nagyhete. Május elsején veszi kezdetét az akadémia nagygyűlésével, s azt május 6-án az ünnepélyes közgyűlés fogja bezárni. Még nem bi­zonyos, ki fogja az elnöki megnyitót tartani, de köny­­nyen meglehet, hogy tekintettel a Trefort Ágoston, akadémiai elnök egészségi állapotában beállott javu­lásra, ő fog a díszgyűlésen elnökölni. — Új lelet az Akropolison Athénben az akro­­polisi múzeum közelében néhány nappal ezelőtt egy kis bronz­szobrot találtak. A szobor teljesen ép, s hasonló a brit múzeumban őrzött A­polio-szobrok egyikéhez. A most talált szoborról azt mondják, hogy ez a legtökéletesebb, a­mit eddig az Akropoli­son találtak. — Nemzetségi zsebkönyv. Idősb Szinnyey József és Fejérpataky László, mint már egy íz­ben említettük, a gothai almanach mintájára nemzet­ségi zsebkönyvet szerkesztenek. A mű első része, mely a magyar herczegi, grófi és bárói családok név­sorát és ismertetését fogja tartalmazni, már május elején a könyvpiaczra kerül. Egyesületek és társulatok. — Az országos közegészségi egyesület, április 5-én (csütörtök) d. u. 5 órakor, az egyetemi élettani intézet termében (Esterházy­ utcza 5. sz.) szak­ülést tart, melynek tárgyai: 1. Szilágyi Gyula: A győri vízvezeték chemiai és technikai ismertetése. 2. Dr. Gerlóczy Zsigmond: Vizsgálatok a desinficia­­lás gyakorlatára vonatkozólag. Bemutatással. 3. Pol­­lacsek Emil: Egy hordozható fertőtlenítő készülék. 4. Dr. Frank Ödön : Bemutatások. A szakülés után választmányi ülés tartatik, melynek tárgyai: a) Titkári jelentés folyóügyekről, b) Pénztárvizsgáló bizottság jelentése, c) Az 1888. költségvetés megál­lapítása, d) Jelentés az alapítványi bizottságról, e) Kiküldött bizottságok (iskolai, kórházi bizottsá­gok) előterjesztései, f) A II. osztály javaslata a pinczelakások javítása tárgyában, g) Vidéki osztá­lyok megalakulása, h) Indítványok a kolozsvári osz­tály részéről, i) Indítványok. — A budapesti czimfestő-segédek április 21-én a Széchenyi-téri kioskban táncrestélyt rendeznek. A mulatság tiszta jövedelme az alapítandó »budapesti czímfestő-segédek betegsegélyző egyesülete« javára fog fordíttatni. — A »Budapesti önkéntes mentő-egyesület« április 15-én déli 12 órakor az új városháza közgyű­lési termében tartja közgyűlését a következő napi­renddel : évi jelentés, évi számadás, 1888. évi költ­ségvetés, az alapszabályok 17., 22. és 26. §§-nak mó­dosítása, elismerő­ okmányok kiosztása, tiszteletbeli tagok választása, az alapszabályok 8. §-ában megje­lölt bíróság megválasztatása, és esetleges indítványok. A gyűlésen csak oly indítványok tárgyalhatók, me­lyek az alapszabályok 13 §-ának rendelete szerint a közgyűlést megelőzőleg legalább 8 nappal az igazga­tósághoz írásban benyújtották.­­ A budapest-fővárosi csizmadia-ipartestület e napokban tartotta évi rendes közgyűlését, melyen az évi jelentések tudomásul vétele után elnöknek egy­hangúlag Takács István választatott meg. A testü­letnek a múlt évben 259 tagja volt, a kiknél össze­sen 275 segéd állott alkalmazásban. Ámbár ez a testület egyike a kisebbeknek, mégis az első volt, mely a fővárosban testületi szövetkezetet alakított. Fővárosi ügyek. — A Szabó-Schönwald ügyre vonatkozó, lapunk esti kiadásában ismertetett miniszteri leirat egész ter­jedelmében igy szól: Szabó és Schönwald ezég beszüntetett telepének kisajátítási ügyében a fővárosi tanács által 1887. de­­czember 24-én 41659. sz. a. kelt jelentéssel felterjesz­tett iratokat, a nevezett czég felebbezése következté­ben, felülvizsgálat alá vettem és ennek eredményéhez képest a fővárosi­ közönségnek múlt évi november 9-én és folytatólagosan 10-én tartott közgyűlésében 904. sz. a. hozott határozatát — melyben kimondatott, hogy a ki­sajátítást mint törvény szerint kivihetetlent el nem határozza s az ügyre vonatkozó iratokat a Szabó és Schönwald czég további lépéseinek bevárása mellett irattárba tétetni rendeli. A kir. belügy-, valamint a kir. igazságügymi­niszter urakkal egyetértőleg ezennel feloldom és ugyan e tárgyban 1886. junius 14-én 30,224. sz. a. a fővá­rosi közigazgatási bizottsághoz intézett rendeletem­­nek fentartásával ezennel ismételten elrendelem, hogy a szóban forgó ügyben az 1884. XVII. t. sz. 39. §-a értelmében a kisajátításról szóló 1881. évi XLI. t.­­czikkben körülirt eljárás haladék nélkül foganatosit­­tassék. Feloldandó volt a felebbezett közgyűlési hatá­rozat és fentartandó volt az idézett 30224/1886. sz. rendelet, mert a felebbezett közgyűlési határozat azon indokolása, hogy a Szabó és Schönwald elég tekin­tettel arra, hogy papírgyártási iparengedélyéből a papírlemez-gyártás kizárva lévén és ennélfogva azt helytelenül gyakorolván, kártalanítási igényeket álta­lában nem emelhet — merőben alaptalan, mivel a nevezett társas czégnek 1883. augusztus 20-dikáti 13636/1883. sz. a. kiadott iparengedély által a papír­­gyártási iparból csak a házfedél-papir és papir­­nemez gyártása volt kizárva, de ily iparczikkeket, mint ez az ügyiratokból kitűnik, a felebbezők nem is gyártottak, hanem csak papír­lemez előállításával foglalkoztak, a­mely üzlet azonban, a­mint ez általam már előbb is kimondatott, a papírgyártás körébe tarto­zik, ennnek folytán a fellebező elég jo­gosan foglalkozott papír­lemez-gyár­tással, és ha a főváros tanácsa ezen jogosan folytatott üzlet beszüntetését közegészségi tekintetből elrendelte és tényleg foganatosította is, kétség­telen, hogy ezen beszüntetés a jogosult fél kártalanítása nélkül meg nem tör­ténhetik. Hasonlóképen meg nem állhat a közgyűlési ha­tározatnak azon indokolása sem, hogy a kisajátítás a fenforgó esetben nem alkalmazható, mert az 1881. XLI. t. ez. 9. §-a világosan rendeli, hogy kisajátítás tárgyát csak ingatlan dolog képezheti, mert későbbi törvény ingók kisajátításáról is intézkedik. — Egyéb­ként a jelen esetben az 1884. XVII. t. ez. 36. §-a az irányadó. Mindezeknél fogva tévedésen alapult a fő­város közönségének azon felfogása, hogy törvény hiá­nyában a kormány vagy egyes miniszter a főváros vagyonával nem rendelkezhetik, mivel itt félremagya­­ráz­atlan törvényes intézkedések végrehajtá­sáról van szó. A felterjesztett ügyiratoknak iderekesztése mel­lett felhívom tehát a főváros közönségét, hogy ezen rendeletem folytán haladéktalanul teendő intézkedé­seiről tegyen hozzám jelentést. Kelt Budapesten, 1888. márczius 28. A m. kir földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter. — Árverés a zálogházban. A kir. zálogház te­rézvárosi fiókintézetében mindazon tárgyak, melyek 1887. márczius hóban egy évre úgyszintén azon jár.

Next