Nemzet, 1888. május (7. évfolyam, 2038-2067. szám)

1888-05-22 / 2058. szám

Szérkesztőség : Fer­encziek­ tere, Athenaeum-épület, 1. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó hivatalba (Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) küldendők. Egyes szám 2 kr. Esti kiadás. Kiadó­ hivatal : ferenceiek-tere, Athenaeum-épület, földszint. Előfizetési díj: ▲ reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Buda­pesten kétszer házhoz hordva: 1 hónapra ............................ 2 frt. 8 hónapra .............. 6 * C hónapra .............. » Az esti kiadás postai különküldéseért fel Ki­fizetés havonként 36 kr., negyedévenként 1 * Egyes szám 2 kr. 2058. (141.) szám. Budapest, 1888. Kedd, május 22. VII. évi folyam. Budapest, május 22. Pária pár nap óta szokatlanul csendes. Még a reclám-tábornok viselt dolgairól sem h­oz hírt, a máskor oly bőbeszédű Agence Havas, pedig az előzmények után e csendes felszín alatt lázas tevékenység uralkodik. A monarchisták együttes ülést tartván, kiadták a jelszót, hogy minden úton-módon izgatni kell a kamara feloszlatása érdekében. Erre nézve teljes egyetértés uralkodik köz­tük, bár más tekintetben az orleanisták sanda szemmel nézik a bonapartisták előtérbe lépé­sét és nagy haladását. S valóban e párt, mely még pár hónap­pal ezelőtt saját c­égére alatt csak elvétve mert a nagy közönség elé lépni, újabban a praetendensek versenyében jóval előljár. E rendkívül hirtelen és kedvező fordulatot a bonapartismus Boulangernek köszöni, a­kit, úgy látszik, teljesen körül­hálózott. Jellemző erre nézve, hogy a tábornokot Nord megyébe a bonapartisták főü­gynöke Thiébaud lépten nyomon követte és midőn Laguerre Lillé­ben olyan értelemben akart beszédet mondani, mely a bonapartisták terveinek ártott volna, Thiébaud erélyes fellépésével kierőszakolta, hogy Laguerre ne tartsa meg beszédét. De nemcsak a bonapartisták, hanem a clericali­­sok is Boulanger köré csoportosulnak, leg­alább erre vall a »National« ama híre, hogy a »Monde«, ez a legelőkelőbb és legkiválóbb clericalis orgánum, szintén beáll azok közzé, a­kik Boulanger szekerét tolják. Bizonyára ama meggyőződésben, hogy emígy hamarabb jutnak czélhoz, mint az orleanistákkal való szövetségben, a­kik tétovázásukkal háttérbe szorultak. A boulangerismus ezen evolutióján kí­vül figyelmet érdemelnek még a socialis moz­galmak, a­melyekre impulsust a párisi köz­ségtanács ama határozata adott, melylyel a Seine-et-Oise megyebeli üveghuta strikeoló munkásai részére 10,000 frank segélyt szava­zott meg. Floquet ugyan a községtanács fen­tebbi határozatát megsemmisítette, de akkép, hogy más formában a tanács mégis se­gélyezheti a munkásokat. Floquetnek ugyanis nagy szüksége van Páris munkásaira , a boulangeristákkal szemben és így kénytelen velük nagyon szőrmentiben bánni. Bár a köz­­társasági kormányt így jobbról-balról vesze­delem környékezi, mindamellett a köztár­sasági pártok concentratiója napról-napra gyengébb lábon áll. A szélsőségek mindig in­toleránsak voltak és így a radicálisok is erő­szakosan lépnek fel szövetségeseik, az oppor­tunistákkal szemben, úgy annyira, hogy az utóbbiak táborában, valamint a bonapartis­mus által szorongatott orleanisták között újra felmerül az opportunisták és orleanisták cooperatiójának homokra épült terve, mérsékelt, láz nincs. A császár sokat időzik a szabadban és naponkint kikocsizik. Rovigno, máj. 22. A s­a­n­ p­elagioi tenger­­parti gyermektelep ünnepélyes megnyitása ma délelőtt ment végbe Károly Lajos főherczeg és neje jelenlétében, kiket a közönség lelkesült ová­­tiókban részesített. A helyszínen a főherczegi párt Falkenhayn gróf egyesületi elnök fogadta az egyesületi elöljárókkal és a telep növendékeivel, kik közül többen üdvözlő beszédet intéztek a fenségekhez. A F­­­a­p­p püspök által celebrált mise után felolvasták a zárkőletételről szóló okmányt, mire Falkenhayn gróf elnök meleg szavakban mondott köszönetet Mária Terézia főherczegasszony­­nak az egyesület védnökségéért. Károly Lajos főherczeg válaszában viszont a telep létesítőinek mondott a saját és neje nevében szívélyes köszönetet. Ezután mozsárdurrogás közben aláírták az okira­tot, mire Pr­a­p­p püspök nagy segédlettel beszentelte az épületet. A zárkőletételi szertartás után a főher­­czegi pár megtekintette a telepet s ismételten teljes elismerésének adott kifejezést. Rovigno, május 22. A tegnapi ünnepély alkal­mából rendezett lakoma után a vendégek hajón ki­rándulást tettek Val di Leme-be. Károly Lajos főherczeg és neje az egyesületi elöljárókkal a »Phan­tasie« gőz-yachton, a többi vendégek a »Pelagosa« gőzösön mentek. Mindkét hajó ünnepiesen fel volt díszítve. A két hajó között a »Risano« gőzös haladt, sűrűn megrakva kirándulókkal, kik a fenségeket lel­kesült éljenzéssel üdvözölték. Rovignot ez alatt fé­nyesen kivilágították, úgy, hogy a visszatérő vendégek elé tündéri látvány tárult, melynek szépségét a meg­­gyújtott örömtüzek s a sűrűn felszálló rakéták emel­ték. Az ünnepélyességek azzal értek véget, hogy a főherczegi pár szállása előtt elénekelték az osztrák néphymnust, mi­alatt az összesereglett óriási közön­ség a fenségeket lelkesülten éltette. Belgrád, május 22. Milán király tegnap este visszaérkezett, üdvözlésére valamennyi miniszter meg­jelent a pályaudvaron. Bécs, május 22. A képviselőház mai ülé­sén a kormány előterjesztette a kassa-oderbergi vasút részére adandó külön kamatbiztosításról szóló törvényjavaslatot. Krakó, május 21. Az ismeretes szláv jóté­konysági egylet, 24 ösztöndíjt alapított olyan orvostanhallgatók számára, kik szláv nemzetiségűek, de nem orosz alattvalók. Főképen montenegrói és bol­gár ifjak részére történt az ösztöndíj alapítása, hogy ezek magukat Botkin tanár, a czár udvari orvosa kli­nikáján képezzék ki. Az egylet évenként 16000 rubelt fizet, mely összeghez a kormány 8000 rubel subventi­­óval járul. ("W. T.) Jassy, máj. 22. Ignatiev grófot, a Pétervár­­ról ide érkezett utasítás folytán a »szent szláv ügy­ben« való erélyes eljárás végett megválasztották a bukaresti szláv központi bizottság el­nökévé. Sophia, május 21. Várnába a bolgár kormány számlájára 15 millió töltény és fél millió kilogram lőpor érkezett Belgrádból. Daczára a c­áfolatoknak, még mindig tartják magukat a hírek, hogy a minisz­térium kebelében differentiák merültek fel. (W. A. Ztg.) Mitchelstown, május 21. Condon Parnell­­párti képviselőt, ki csak tegnap hagyta el a corki fogházat, ma egyhavi fogságra ítélték, mert a népet arra izgatta, hogy törvényes kötelezett­ségeinek ne tegyen eleget. Páris, május 22. Carnot elnök e hó 30-ra el­fogadta az orosz nagykövet meghívását ebédre. (K. Z.) Páris, május 22. Campiemont jezsuita pátert perbe fogták, mert Dünkirchben egyházi szónoklata közben élesen megtámadta a köztársasági intézmé­nyeket. (K. Z.) London, május 22. A »Daily Telegraph« sze­rint angol »Kelet-afrikai társaság« alakult, melynek birtoka határos a német »Keletafrikai tár­saság« birtokával. Zágráb, május 22. (O. É.) A tartomány­­gyűlés ma d. e. */*11 órakor tartott ülésében elfo­gadta első és második olvasásban a tenger alatti kábelek védelméről szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat harmadszori felolvasása a holnapi ülés napirendjére tűzetett ki. AUSZTRIA Budapest, május 22. (A galicziai ezre­d­ek territoriális elhelyezése.) Abból az alkalomból, hogy Poroszországban királyi rendelet­tel a német csapatok Kelet- és Nyugat-Poroszország­­ban a territoriális beosztásnak megfelelően új elhe­lyezést nyertek, a bécsi »Presse« a következőket írja : »Az említett kabinatparancs és annak indoko­lása eszünkbe juttatja, hogy­ Ausztria-Magyarország­­ban hasonló viszonyok léteznek, és hasonló csapatel­helyezés válik szükségessé. Nálunk is a territoriális katonai területek rendszere elvben rég el van fogad­va. Azonban ez elvet nálunk csak fokozatosan lehe­tett életbe léptetni. Leghátrább maradtak e tekintet­ben a monarchia éjszak-keleti tartományai, a­hol a szükséges elszállásolási helyiségek hiánya nagy ne­hézségeket okozott. Azon mérvben azonban, a­mint e hiányon segíteni fognak, — s tudvalevőleg az utóbbi időben Gralicziában e czélból sok történt — a territo­riális rendszer ama tartományokban is, a­hol e te­kintetben még kevés haladás történt, rendszeresen fo­ganatosítandó lesz, és azért ama galicziai ezredek, melyek eddig Galiczián kívül feküdtek, a körül­ményekhez képest kiegészítő kerületeikbe fognak áthelyeztetni.­­ Ez az intézkedés már azért is nagyon sürgős, mert ama számos katonai mun­kálatok és erődök által, a­melyek az utóbbi években Galicziában emeltettek, a katonai szol­gálat terjedelemben és az igénybevétel tekinteté­ben jelentékenyen növekedett, oly­annyira, hogy az ezen tartományban levő, eddig nem szaporított csapa­tok létszáma már többé nem elégséges. Egyáltalában nagy anomália lenne, ha éppen ama határszéli tarto­mányban, a­mely földrajzi fekvése és jellege szerint a legexponáltabb, nem léptetnék életbe azt, a véderő gyors kifejtésére annyira előnyös intézkedést, hogy az ezredek saját kiegészítési kerületeikbe legyenek el­helyezve.« T­ávi­r­a­tok. A német császár betegsége. Berlin, május 22. Frigy­es császár álla­potáról ma reggel 9 órakor a következő h­i­­vatalos orvosi jelentést adták ki: A császár állapota az utóbbi napokban örven­detesen javult. A köhögés és nyakkiválasztás HÍREK. Május 22. — Stefánia trónörökösné tegnap ünnepelte 24. születésnapját. Ez alkalomból, tegnapelőtt, mint a születési évfordulót megelőző nap estéjén, a mayer­­lingi kastélyban, hol a trónörököspár tegnapelőtt tartózkodott, ebédet adtak, melyen Ottó főherczeg nejével, Mária Jozefa főherczegnővel és még több meghívott vendéggel vett részt. A trónörököspár a késő esti órákig volt fönn. Tegnap reggel a fönsé­­ges pár Mayer­lingből Laxenburgba ment, ahol a délelőtt folyamán misét hallgatott s ezután a trónörökösné az udvari méltóságok és hölgyek szerencsekivánatait fogadta. A királyi pár, valamint a királyi család tagjai táviratilag fejezték ki szeren­­csekivánataikat. A kis Erzsébet főherczegnő virág­bokrétával lepte meg édes­anyját, kinek írásba fog­lalva fejezte ki jókivánatait. Délután a trónörököspár ebédet adott. — János főherczeg tegnap tért vissza Ausztriába több hónapig tartott utazásából. Velenczéből tegnap egyenesen Gmundenbe utazott. A főherczeg kitűnő egészségnek örvend, csak arczbőre barnult meg egészen. — Személyi hirek. Báró Orczy Béla a király személye körüli miniszter Uj­szászról, hol a pünkösdi ünnepeket töltötte, ma reggel visszaérkezett a fő­városba. — Nikita montenegrói fejedelem család­jával együtt, hetek óta tartó körútjából, tegnap tért vissza Cettinjébe. — K­á­ll­a­y Béniné szül. Bethlen Vilma grófnő ez idő szerint Erdélyben, Bethlenben időt, hol leányát, Márthát, pünkösd másodnapján con­­firmálták. — Hengelmüller belgrádi osztrák magyar követ, ma este utazik Budapestről Belgrádba. — »Jó szív.« A jótékonyczélu zene-egylet által pünkösd vasárnap a terézvárosi templomban Kosso­­vits József karnagy vezetése alatt rendezett zenés­mise folyama alatt, a templom bejáratánál Dömötör Gézáné, Kossovits Józsefné és Szenesyné úrnők sze­­retet-adományokat gyűjtöttek az árvízkárosultak ja­vára, mely 62 irtot hozott az említett czélra. A jóté­konyczélű zene-egylet által a vízkárosultak javára rendezett zenés­ misék eddig összesen mintegy 400 frtot eredményeztek, mely összeget Blaskovich Gyula elnök, a »Jó szív« központi segélyző bizottságának már be is küldte. — Estély Trautmannsdorff herczegnél. Traut­­mannsdorff herczeg tegnap este bécsi palotájában fé­nyes estélyt adott, melyen — mint lapunknak távir­­ják — számos magyar és osztrák főúr vett részt. Az estély 10 órakor kezdődött. Az udvartól jelen volt: Rudolf trónörökös, a­ki kevéssel 10 után érkezett és csak éjfél után távozott, a közös kormány tagjai közül: K­á­l­n­o­k­y külügyminiszter, K­á­ll­a­y Béni pénzügyminiszter, Szögyény külügyi osztályfőnök. Az estély bállal volt összekötve, mely kedélyesen folyt kivilágos-kivirradtig. — Jótékony hagyományok. Zápory Regen­­hart Ferencz bécsi gyártulajdonos neje, szül. M­é­­száros Julia Bécsben elhalálozván, szegényebb sorsú magyarországi rokonainak s több culturális, emberbaráti és jótékony intézetnek összesen 20,000 frtnyi összeget hagyományozott, és pedig többek kö­zött : a vakok budapesti orsz. intézetének 500 frtot, a budapesti szegényeknek 500 frtot, a budapesti ref. egyháznak 500 frtot, a bács-baranyai ref. lelkész­özvegyek és árvák alapjának 1000 frtot, a magyar gazdasszonyok budapesti orsz. intézetének 200 frtot stb. Habár a végrendelkezés szerint e hagyományok csak a férj halála után lettek volna folyóvá teendők, a férj azokat már most rendelkezésére bocsátotta az illető intézeteknek. — Halálozások. Dr. Dell’Adami Rezső általánosan ismert fővárosi ügyvéd, egyetemi m.­­tanár s jeles jogtudományi iró, kinek magvas czikkeivel lapunk olvasói is gyakran találkoz­tak, — mint részvéttel értesülünk — vasárnap meghalt a Schwarczer-féle magángyógyintézetben. Dell’Adami Rezső csak harminczkilencz éves volt, de fiatal kora daczára is nagy tekintélynek ör­vendett jogászi körökben. Élénk tevékenységet fej­tett ki a jogászgyűléseken s a jogtudomány és tör­vénykezés köréből merített czikkei a sajtóban mindig figyelmet keltettek. Halála ennélfogva a­mily váratla­nul jött, és oly élénk részvétet fog kelteni. Az utóbbi években gyengélkedő volt, de idegbaja csak ez évben vált veszedelmesebbé, a­midőn is márcziusban a Schwar­­czer-féle magángyógyintézetbe kellett szállítani s s itt is halt meg pünkösdvasárnap. — Kis-Apponyi Bartakovics Flóris, cs. kir. kamarás, nyugalma­zott királyi táblai biró és nyitramegyei földbirtokos, néhai Bartakovics Béla, egri érseknek unokaöcscse, életének 69-ik évében elhunyt Bécsben. Vele a Kis- Apponyi Bartakovics nemzetségnek az az ága, mely­ből az érsek is származott volt, férfi ágában kihalt. 1861-ben nevezték ki táblai bíróvá. 1857-ben cs. és kir. aranykulcsos lett. Utolsó éveit — mint a »Pesti Napló« írja — Pozsonyban élte, hol főkép Priv­­­e­s­z­k­y Tádé társaságában lehetett látni. Több ke­rület megkinálta mandátummal, de ő nem vállalta el. Tegnap alsó-elefánti birtokán tették örök nyugalomra. Haláláról a család a következő gyászjelentést bocsá­totta ki: Özvegy Batthyányi Ferdinándné szül. Barta­kovics Aja és gyermekei Mária férjezett Dillesz Sán­­dorné, Anna, Janka férjezett Simonyi Alajosné; to­vábbá özv. Ordódy Istvánná szül. Bartakovics Vilma és fia Ordódy Béla; valamint Szüry Lajosné szül. Bartakovics Lina és férje Szüry Lajos, úgyszintén fia Szüry János fájdalomtól megtört szívvel jelentik, felejthetlen, forrón szeretett testvérüknek, illetve só­gora és nagybátyjuknak, Kis-apponyi Barta­kovics Fl­ó­r­i­s, cs. és kir. kamarás, nyug. kir. Ítélő táblai bírónak e hó 18-án, 68. évében, Bécsben történt elhunytát. Holtteste beszenteltetvén, e hó 21-dikén helyeztetett örök nyugalomra az alsó-elefánti sír­boltban. — H­ó­m­a­n Bálint, Tisza Lajos gróf nyug­­tisztartója, az orsz. erdészeti egylet igazgatósági tagja, Pest megye bizottsági tagja stb. pünkösd hétfőn Pro­­montoron szélhüdés folytán hirtelen meghalt 68 éves korában. Hóman ritka képzettségű gazda és erdész volt, ki nemcsak a kérdése alatt állott uradalmakat kezelte mintaszerüleg, hanem a mellett a szakiroda­­lom terén is nevet vívott ki magának, az oly nagy virágzásnak indult orsz. erdészeti egylet fejlesztésé­ben tevékeny részt vett, nagy horderejű gazdasági és erdészeti kérdésekben mint választott biró, becslő és bizalmi férfiú számtalanszor működött s e mellett Pest megye közéletének is ismert és becsült alakja volt. A boldogult özvegye Halasi Nagy Rozália, egyik unoka­öcscse pedig dr. Hóman Ottó a buda­­pestvidéki tankerület kit. főigazgatója.­­ A salonikii vasút megnyitásáról, a már közölt távirati tudósításon kívül újabban a következő rész­leteket sürgönyzik: Szombaton reggel hagyta el a vránja-üszkübi vonat Nist és 10 órakor érkezett meg Vránjába. A török kormány súlyt fektetett arra, hogy a vasutat a saját területén, saját hatóságai nyissák meg, mielőtt idegen vonat rája érkeznék, azért ment a belgrádi vonat Ristováczig, ahol a török határ kez­dődik. Itt a társaságnak ki kellett szállani a kocsik­ból, hogy gyalog menjen egy pontig, melynél a sinek szerb és török szint szögekkel voltak megerő­sítve, jelölve a határt. Itt várakozott a török bizottság, mely vasúton jött Salonikiből. Mihelyt a két társaság egymást üdvözölte, a török biztos paran­csára behelyezték még az utolsó, még hiányzó sint. Ez azon a ponton, ahol Ristovácz és Zibercze között a határ elvonul, ütött néhányat a sínre a török biztos, mondva, hogy ez összeköttetés a Kelet és Nyugat kö­zött szolgáljon a nemzetek üdvére, fölvirulására, pol­­gáriasodásuk emelésére. Ezután a török katonák hoz­tak három urut, fejüket kelet felé fordítva leszo­rították a sínekre és ott leölték mind a hármat. Erre egy fehér tur­bános hodzsa lépett elő, s míg a törökök és európaiak körbe gyűltek, áhitatos imát mondott, Allah áldását kérvén az új vonalra, kérvén a mohamedánok istenét, hogy azt a bajt és kellemet­lenséget, a­mit erre a műre a végzet szánt, az áldoza­tok által engedje megváltatni. A feláldozott állatok vére minden vétek és mulasztásért hozzon engesztelő­­dést. Allah áldja meg a szultánt. Erre a két vonat utasainak szíves üdvözlésére került a sor. A török vonat Üszküb irányában indult vissza, a belgrádi vonat ál­tal egy félórával utóbb követtetvén. A török bizott­ság néhány tagja ebben foglalt helyet. Az új üszküb­­vranjai vonal Nis-től Vranjá­ig a Moravát kiséri, a buginjevoi állomás mögött eléri a Moraviczát, a Morava egyik mellékfolyóját, s ennek ágyát kísér­vén, Bukóval mellett átlépi a Moravicza és a War­­dár vízválasztó vonalát, s aztán jódarabig a War­­dár folyása mellett halad. Vranjától Salonikiig, minden nagyobb állomáson ünnepiesen fogadták a megnyitó vonatot. A pályaházak mindenütt zász­lókkal, diadalívekkel diadalmi jelvényekkel vol­tak ékesítve. A helyőrségi katonák minden városban kivonultak a pályához, s annak mentén foglaltak ál­lást. A­mint a vonat elrobogott, a katonák tiszteleg­tek. A pályaudvarokon nagy embertömeg volt együtt sajátságos keleti és szláv nemzeti öltözékben. A tömeg az érkező vonatot mindenütt nagy lelkesedéssel fogadta. Némely állomáson a különben hallgatag természetű törökök üdvözlő kiáltásokban törtek ki. Kumanovo­­ban jelentékeny számú gyalogság és lovasság jelent meg a fogadtatásra, egy katonazenekar pedig több darabot játszott. Még ünnepélyesebb volt a fogadtatás Üskübben, a­hol az uj vonal a saloniki-mitroviczai vasúthoz csatlakozik. Itt fölötte élénk számmal jelent meg a lakosság s a vágányoktól kis távolságra lefá­tyolozott asszonyok álltak több csoportban. Innen az itt török vonalon vezetett tovább. Köprülü­ben a helyőrség a tüzérséggel együtt kivonult. A tö­rök katonaság nagyon csinos egyenruhát és fegy­verzetet visel, habár az egyformaságra — kü­lönösen lábbeli dolgában — nem is mindig fe­lel meg az európai szokásoknak. Közöttük szá­mos a néger is, kiknek hatalmas alakja iiposansal kiválik. Gergeli állomáson két kis török lányka ko­szorúkat nyújtott át. A kedves gyermekeket a vona­ton volt előkelő franczia hölgyek ölbe vették; az ál­lomási épületből török asszonyok néztek ki kíván­csian; az utazó társasaság viszont élénk érdeklődéssel szemlélte őket. Gergeli mögött a­ keleti vonal egyik legszebb vidékén robog végig a vonat. A Wardar ko­pár, közel egymáshoz szoruló hegyek között foly tova; a vonal Gumundsénél áthidalja a Bornitzát s in­nen kezdve a vegetatio egészen déli jelleget ölt a messze távolban pedig az Olympus hóval borí­tott ormai fehérjének. Nyolcz óra tájban tűnt föl a Ramazan alkalmából kivilágított salonikii minaret, nemsokára aztán a vonat berobogott a salonikii állo­másra, melyet ez alkalomból itt évek óta nem látott néptömeg árasztott el. Az egész helyőrség kivonult és két katonazenekar is játszott az érkezők tiszteletére. Az állomás ablakait, erkélyeit, a fákat valóságos keleti módra egész raja a kiváncsiaknak tartotta megszállva. A tömeg az utczán sorfalat képezett. Körülbelül egy órával a megérkezés után, a keleti vasutak társasága a »Hotel Colombo«-ban lakomát rendezett, melyben 150 személy vett részt. Aubaret ült az asztalfőnél, és köszöntőt mondott a szultánra. Galib pasa, szaloni­­ki-i váli ugyancsak a szultánt éltette, török nyelven mondott áldomással, melyet egy hivatalnok franczia nyelven tolmácsolt. A szultán — monda — attól az óhajtól van áthatva, hogy birodalma és a Nyugat kö­zött a nemzetek érdekében kapcsolatot hozzon létre, ezért meg is adta a beleegyezést ama mű létesíté­séhez. A toaszt zajos tetszést aratott. Ezután a raccordement-társaság elnöke, André emelt poha­rat az ottomán birodalom jólétére. A bankett folya­mán mondott köszöntők közül különösen Bray, bel­grádi német követ beszéde emelendő ki. Bray azokat éltette, a­kik a vasút megnyitását rendezték. A Sa­­lonikiben tartózkodó vendégek iránt nagy előzékeny­séget tanúsít a lakosság, a­mely jórészt spanyol zsi­dókból áll. A vonalhoz nagy reményeket fűznek és kilátásba helyezik azt, hogy Brindisi jelentőségét a világforgalomban túl fogják az új vasút segítségével haladni. Azt is hiszik, hogy az indiai posta ezentúl Saloniki­n át fog menni, de a nagy­számú kiskereskedők közül sokan tartanak at­tól, hogy a hirtelen támadható nagy verseny miatt tönkre mennek. Ma alakítják meg itt az »Banque de Salonique« nevű új intézetet, a­melynek egyelőre egy millió franc­nyi tőkéje lesz. Ez a bank a Comptoir d’Escompte-nak köszöni létét, továbbá a Länder­ banknak és az itt lakó Allatini czégnek. Mint lapunknak Belgrádból ma délben tá­­virják, a szaloniki vasút megnyitó vonata éjfél után Belgrádba visszaérkezett. — Piros pünkösd, meleg, napsugaras napja ad­dig tartott a­meddig az ünnep. A pünkösdi kirándu­lóknak kedvezett a langyos tavaszi meleg, és még a tegnapi est derült egéről mosolygott az új hold és fénylettek a csillagok. De ma reggel már borús volt az ég, és csak a láthatár keleti részén törte keresztül magát egy vékonyka napsugár. Hűvös szél futott az utczákon végig, s a délelőtti órában megrendült az ég, az elsötétült horizontot ki­fény­esítette a villám fé­nye, és mindinkább erősödve eredt meg a meleg, nyári, eső. Tegnap derült mosolygó kék ég, s ma sö­tét felhőktől borított láthatár, a­melyen fel-feltűnik a czikázó villám. Egy órai zápor után dél felé elállt az eső, de az ég még ekkor sem derült ki. A­mennyire borzasztó volt különben ez a zápor a fővárosi járó­kelőknek, épp annyira jól esett a­­ vetéseknek, me­lyek a hetekig tartó hőség következtében már is so­kat szenvedtek. — Munkácsy Mihály estélye. Párisból írják, hogy Munkácsy Mihály, az Avenue Villiers-en lévő palotájában a napokban fényes estélyt adott, melyen a diplomatia, irodalom és művészet igen sok notabili­­tása volt jelen. Ott voltak H­o­y­o s gróf nejével és Lord L­y 1t­o­n angol nagykövet is. Munkácsy nagy műterme volt bálteremmé átalakítva s itt Tóth Far­kas czigánybandája játszott. A vendégeknek volt al­kalma Munkácsy legújabb képét is láthatni, mely Münchenben fog kiállíttatni. E genreképen kívül Munkácsy egy Bécsbe szánt falfestménynyel van el­foglalva, melynek kivitele miatt közelebb nagyobb műterembe fog átköltözni. — A Missisippi kiöntése. Nawyorkból távír­ják mai kelettel. A Missisippi, mely Quincynél, Illinois államban, kiáradt, lassanként apad ugyan, de még mindig 250.000 hectár föld van víz alatt, a­mely 2—3 méter magasan áll a földeken. A lakosok a közeli dombokra vagy a víz alatt álló házak tetőire menekültek. A kiállott viszontagságok miatt sokan megbetegedtek. Quincy vasúti összeköttetése észak­nyugat és délfelé teljesen megszakadt. Az árvíz által okozott kárt három-négy millió dollárra becsülik.­­ A rekedt berek. Egy vidéki lapban a követ­kező classicus »szerkesztői üzenetet« olvassuk: »"W. G. urnák Somogy. Már rég hallgat a berek. Talán valami rekedtség vagy kedvetlenség érte? N­e hagyja szárnyait elsenvedni!« — Iskolai ünnepély. A jelen iskolai évben a II. ker. kir. egyetemi kath. főgymnas, ifjúsága két szépen sikerült ünnepélyt rendezett. Múlt vasárnap hangver­senyt, tegnap pedig a »Vörösmarty« önképző Kör« Vörösmarty emlék-ünnepélyt tartott. Jelen voltak a főv. tank. főigazgató Dr. Lutter Nándor kir. taná­csos Dr.Klamarik János min. osztálytanácsos, Paulo­­vich László II. ker. elöljáró, Székács Ferencz törvsz. elnök, Frenreisz István kir. tábl. biró, Lévay a pia­rista főgymn.­ és Mayer József a II. ker. főreálisk. igazgatója. A hangversenyen közreműködtek: A ifjú­sági Dalkör Grimm F. vezetése alatt, Vladár J. VIII. Semsey K. VII. Székács A. VI. Frenreisz F. VI. Doktor K. VI. Lutter N. VI. és Mambring Gy. IV. o. tanulók. Az emlékünnepélyen pedig: Barsi Jenő VIII. Tóth B. VIII. Vladár J. VIII. Semsey K. VII. és Mihályfi J. VII. o. tanulók. Dr. Jancsó Benedek tanárelnök tartotta a zárbeszédet. — Zárvizsgálatok. A budapesti VI. ker. állami polgáriskolai tanitónő-képző-intézetben (Andrássy­ ut 65. sz.) a zárvizsgálatok május 29-én kezdődnek s tartanak bezárólag junius hó 28-áig. — Az I. kerületi kapitányság eddigi hivatalhe­lyiségét elhagyta és a budavári disz-tér 12. sz. a. házba költözködött át. — Leégett város. Jassyból távirják tegnapi kelettel. H­e­r­­­e­g városát a tegnap uralkodó tűz­vész teljesen elpusztította. 2000 lakos vált hajlék­talanná. — Gyilkossági kísérlet. Említettük, hogy május 1-én reggel, a városligetben Pavlik János rajzoló egy cselédleányra lőtt, kivel viszonya volt s azután saját szájába röpített egy golyót. Mind a ketten sú­lyosan megsérültek. Pavlik János most felgyógyult és a kórházból egyenesen a kir. ügyészséghez kisérték, mert gyilkossági kísérlet miatt bűnvizsgálatot indíta­nak ellene. Fővárosi ügyek. A kövezési kölcsön. A pénzügyi és gazdasági bizottság, ma délelőtt tartott ülésében a kövezési kölcsönnel foglalkozott. Tudvalevőleg két javaslat feküdt előtte: a kövezési bizottságé, mely kövezésekre három millió forintnyi kölcsönt akar felvenni, és a főszámvevőé, a­ki e czélra elégnek tart két milliós kölcsönt, a harma­dik milliónyi szükségletet pedig a rendes költségve­tés keretén belül kívánja fedezni. A bizottság beható vita után a főszámvevő javas­latához járult hozzá. Részletes tudósításunk a következő. A pénzügyi­ és gazdasági bizottság a ma déle­lőtt tartott ülésében tárgyalta a középítési bizottság­nak s a főszámvevőnek a követési munkákra fölveendő kölcsön tárgyában tett előterjesztését. Mindkét elő­terjesztést annak idején részletesen ismertettük, most csak főbb vonásaiban adjuk a következőkben.­­ A középítési bizottság a következő főbb közlekedési útvonalaknak rendszeres, szolid alapú és tartós, ellen­állásra képes burkolattal való ellátását kívánja, úgy mint a csömöri­ út (a közp. személypályaudvar te­leptől a Murányi utczáig); a kőbányai-ut; a soroksári utcza (a Hedrich-Krausz-féle malomtól a vasútig); az üllői-ut külső szakasza; az Orczy-út, illetőleg fel­ső vámvonal-utcza, a­mely a köztemető-utat az üllői­­úttal köti össze ; a dohány-utcza; a jobbparti Lajos­­utcza; a stáczió-utcza belső szakasza ; az új közteme­tőhöz vezető maglódi út; a felső kőpart; folytatólag a sziget-utczától a Viktória malomig ; a nádor-utcza külső része a Frohner-vendéglőtől a Lipót-körútig ; a kőbányai-útnak folytatólagos része, vagyis a belső jász­­berényi-út a maglódi útig; a kerepesi-ut külső része az áthidalás följárójáig; a mester-utcza s ezeken kívül számos kisebb-nagyobb utczáknak trachyt, makadam, vagy terméskőkövezéssel való ellátása. E czélra a köz­építési bizottság összesen 3 millió forintot kér, mely összeg 3 év alatt használtatnék föl. A főszámvevő, előterjesztésében, ezzel szemben megjegyzi, hogy akár 3, akár 5 évre osztatik föl e három millió frtnyi szükséglet, azzal a körülmény­nyel szemben, hogy a legközelebbi jövőben az új csa­tornázási rendszer, továbbá a végleges vízmű létesíté­sére és egyéb nagyobb beruházásokra fölveendő igen jelentékeny összegű kölcsön tőke és kamat törlesztési részlete is, már alig lesz adóemelés nélkül a fő­városi költség előirányzat keretébe beilleszthető, a főváros közjövedelmeiből pedig továbbá jelentékeny adóemelés nélkül egyáltalában nem fedezhető , te­hát e kiadás is azok sorába tartozik, a­melyek rendkívüli eszközökkel, tehát hitelművelet útján köl­csön­pénzekből fedezendők s ekként az előirányzat terhére, hosszú évek során felosztandók. Minthogy azonban a főszámvevő kívánatosnak tartja, hogy ezen munkálatokból, ha csak lehet, egy rész jövőre is a közjövedelmekből létesittessék s hogy a kölcsön­pénz igénybe vétele a lehető legcsekélyebb mérvre szoru­tassék. — javasolja, hogy a középítési bi­zottság által kimutatott 3 millió frtnyi szükség­letből 2 millió frt 5 évre fölosztva, kölcsön pénz­zel,­­ 1 millió frt pedig a közkölttség előirányzatok­ban e czélra elvonható összegek erejéig, szintén több évre fölosztva, a közjövedelmekből fedeztessék, vagyis, hogy a közel­jövőben fölveendő nagy kölcsön pro­­grammjába »Utak építése és új követésekre« 2 mil­lió­ért fölvetessék. A tárgyhoz elsőnek Rupp Imre szólt, előrebo­­csátva annak helytelenségét, hogy a követési munkák tekintetében eddig mindig nem az volt a vezérlő ok, hogy mennyi a szükséglet, hanem, hogy mennyi a maradvány­összeg, a­mi e czélra fordítható. A túlzott takarékosság ily dolgokban mindig megboszulja ma­gát s ma már ott vagyunk, hogy a mindenfelől föl­merülő igények kielégítése a rendes szükségletből nem telik. Szóló rosszalja a fővárosnál divó kövezési rendszert, így hibáztatja azt, a kö­rülményt, hogy túlságosan sok átköveztetést esz­közölnek, holott ez a legrosszabb gazdálkodás, mert az átkövezés csak egy pár évig tart. Felhozza e tekin­tetben a rostély­ utczát, a­melyet minden második év­ben át kell kövezni, mert ha jó alapzat nincs, a rom­lás rögtön kezdődik. Pénzügyileg tehát e systema káros és helytelen. A macadam-utak fentartása oly sokba kerül, hogy olcsóbb lett volna, ha kövekkel rak­ják ki. El nem odázható, hogy a vasutak kö­rüli nagy forgalmú utak jó kövekkel elláttassa­nak s szerinte az új kövezések eszközlésére az .

Next