Nemzet, 1888. május (7. évfolyam, 2038-2067. szám)

1888-05-01 / 2038. szám

határozatba ment, hogy Eszterházy gr. főispán vezetése alatt több bizottsági tagból álló küldöttség menesztessék Budapestre, hogy az engedélyezési tár­gyalásnál, Baross miniszterrel ez ügyre vonatkozó­lag az alkudozásokat folytasson. A városi hatóság ré­széről 50 éven át elvállalt járulék maximális összege évi 2500 frt. Marosvásárhely, ápril 30. (D. É.) A városi törvényhatósági bizottság, mai közgyűlé­sén Kossuth Lajost Lázár Ádám és társainak in­dítványára nagy lelkesedés között egyhangúlag dísz­­polgárrá választotta. — Gönczy Pál államtitkár 50 éves tanügyi jubilaeuma alkalmából a maros-torda­­megyei általános tanítótestület holnap délelőtt jubi­láns ünnepélyt rendez. Közgazdasági táviratok. Értéktőzsde, Bécs, április 30. (Tőzsdei tudósítás.) Véleményvásárlások és berlini árfolyamok folytán élénk irányzattal. Bankok-, vasutak- és r mellékérté­­kekben hausse. Berlin, április 30. (Tőzsdei tudósítás.) Az irányzat kedvező. Magas bécsi jegyzések folytán átalában emelkedés történt, különösen játékpapírok- és járadékértékekben. Német vasutak és bankok irányzata élénk, végre nyereség realisatiók által né­mileg gyengült az irányzat. Bécs, április 30. (Magyar értéke ár k­­)z.aa Magyar földteherm. kötv. 105.—. Erdélyi földteherm. kötv. 104. —. 5 és fél száz. magy. földhit. int. zálogl. —.—. Erdé­lyi vasutrészv. —. —. 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 114.50. Magy. nyer. k. sorsjegy 122.50. Szölődézsmaválts. kötv. —. 5 száz. aranyjáradék —. Tiszai és szegedi köles. sorsjegy 124 50. 4 száz. aranyjáradék 68.10. M. orsz. b.­részv. —.—. Magy. vasúti kölcsön 150.— Magyar hitelb. részvény 279 50. Alföldi vasút rész v. 177.—. Magyar észak-kel. vasút r. 157.75. 1869. m. kir. v. áll. els. kötv. 96.20. Tiszav. vasut­ r. 250.—. Magyar lesz. és váltóbank­ r. 88.50. Kassa-Oderbergi vasút r. 142. —. 5. száz. papir-járadék 86.57. Adria m. tengeri gözh. r. társ. —.— Török dohány-----. Északi vasutrészv. —.—. BéCS, április 30. (Osztrák értékek zárlata.) Osztrák hitelrész. 280.10. Déli vasút részvény 79.50. 4 százalé­­kos aranyjáradék 18 0.20. Londoni váltóár 126.70. Károly La­jos vasut-részvénytársaság 206.50. 1864. sorsjegy 166 50. 4.2 száz. ezüstjáradék 80.60. 1860. sorsjegy 183.50 Török sorsjegy 20.40. Angol-osztrák bank részv. 105.50 Osztrák államvasut részv. 285. — . 20 frankos arany 10.02— 4.2 száz. papirjáradék 79.15. Osztrák hitelsorsjegy 182.— Osztrák-magyar bankrész. 172._ Cs. kir. vert arany 5.94. Német bankváltók 62.15. Elbe­völgyi vasút 166.50. Dunagőzhajózási r­ t. 367. Bécsi bankegyi 90 25. Az irányzat : hausse. Külföldi értéktőzsdék zárlata április 30-án. Átszámítási árfolyam 100 márka vista 1­62. 00 forint. — 100 frank vistas* 50.25 forint — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultimóra (n) értendő, költségek nélkül. — A 0-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. I Berlin Frankfurt P á r i i Árf. Paritás Árf. Paritás Árf. Paritás ... magyar aranyfárad.il 78 50 96 1SK 78 30, 97.890 78.60 97.400 * • 1 papírjára!. 69.20 86.70K 65 30 86 82 K — — UV,°OS osztrák „ 68.50 79.64 K 63 80 79 28 K ” I 75 50 94.26KII 75.10 93 78K — os ” ezüstf­árad. 64.50 80.70K|! 61.50! 80.70K-------— 7.. .os ” aranyjárad. 88.60 110.47K; 88 50 00.35K ——— Masyar keleti vasúti kötv.lj 77. - 96■ 35 K . — •— —* S/ os keleti vasút els.kötv. 101.90 127.36K.[ —.--------— — — Osztrák hitelrészvény........L140.80 280.71 0. 925.25 280.06 U Osz­trák-iinevar ba­nk........' • 69«. 87n.ooK * nSk manar illamvasut 95.­ 236 48 0 189.37 236.61 0 473.75 234 52M DejivAr......................... S3.- 82.09 0 63­­ 80.890 176 25 78 60M Erzsébet osztrák ny. vasut.jj . —j — Magyar-gácsországi vasút. ..ji —.— —— .—­­ m:m2w moi«:" *ozziu­m:­ KasBa-oderbergi vasút........ .56 90 142.45K ——• Orosz bankjegyek................j169.fcC 105 42 U —• . Váltó bécsi piaczra..............j 160.40 62.35 160.45 62.30. —.— . N­ kibocB. keleti kölcsön... —.— —.— —.— —•— • • a'/^/o-oa földhitelint. zálogl —“ 8°/e-OB franczia járadék----- —jjJ.Szó * OV.n/o-os franczia járadék .. —.— —.— —.— —106.90 . 0 Ottomán bank részvény .. . . —‘ _ Franczia törleszthető járad. —— •— —8b 15 Magyar vasúti kölcsön sz.n. ——.— ——.— 308.--lőO.NOK Magyarjelzálog-hitelbank.. —.— ——.— •“ • | „ országos.­b................. —•— —• " • — * Árutőzsde. Bécs, április 30. (Gabona- és termény­­tőzsde.) A mai tőzsde irányzata élénkült, az árak változatlanok. Eladatott: Búza őszre 7.68 — 7.70 forinton, októ­ber—novemberre —.— forinton, 1888. tavaszra 7.47 — 7.49 forinton, május—júniusra 7.41-----7.43 forinton. — R o z s őszre 6.24—.— forinton, rozs tavaszra —.-----.— forinton Zab őszre 5.77—5.79 forinton, tavaszra 5.43—5.41 forin­ton. — Tengeri május—júniusra 6.78— 6.80 forinton, július—augusztusra 6.78­6 82 forinton, augusztus—szep­temberre —.--------.— forinton, szeptember—októberre —.— -----irton. Stettin, április 30. (Terményvásár.) Búza ápril—májusra 175 márka 50 fillér (= 10 frt 92 kr.); június—júliusra 177 márka — fillér (=11 forint 01 kr.). Bors ápril— májusra 117 márka — fillér (= 7 frt 27 kr.); június—júliusra 120 márka 50 fillér (= 7 forint 50 krajczár). Repczeolaj ápril- májusra 47 márka — fillér (= 29 forint 23 kr.; szept.— októberre 47 márka — fillér (= 29 frt 23 kr.). Szesz helyben 50 márka fogyasztási adóval 51 márka — fillér (= — frt — kr ; helyben 70 márka fogyasztási adóval 32 márka 40 fillér )— — frt — kr.); ápril—májusra 50 márka fogyasztási adóval — márka — fillér (= — frt — kr.); ápril—májusra 70 márka fogyasztási adóval — márka — fillér (= — frt — kr.) Átszámítási árfolyam : 100 m. = 62 frt 30 krral. Külföldi terménytőzsdék tegnapi és mai árjegyzéseinek összehasonlítása. B KULIN. Április 30. Április 28 Búza ápril—májusra......................173 márka 75 fillér 173 márka 25 Allér r­ezept.—októberre .... 177 „ 50 , 177 , 50 „ Rozs ápril—májusra......................121 n 75 „ 121 B 50 » szept.—októberre .... 129 „ 75 B 130 „ 10 n Zab ápril—májusra.......................119 „ 15 „ 119 „ — » „ június—júliusra .... 121 „ — „ 120 n 10 » STETTIN. Búza ápril—májusra......................175 márka 50 fillér 174 márka 50 fillér ,, június—j­úli­usr­a .... 177 „ — „ 177 0 — * Rozs ápril—májusra......................117 „ — „ 117 n — „ „ június—júliusra .... 120 „ 50 * 120 „ — „ KÖLN. Búza májusra............................18 márka 30 fillér lb márka 30 fillér „ júliusra.................................18 „ 50 „ 18 „ 50 n ROZS májusra.................................13 * 10 „ 13 „ 10 „ „ júliusra.................................13 * 20 „ 13 * 20 „ PÁRI 8. Búza folyó hóza.......................24 frank 10 ctme 24 frank 10 ctme »» májusra..................................24 „ — _ 24 ■» 10 « „ májustól 4 hóra........................24 ” ~ ! 24 " 10 ! „ 4 utolsó hóra...................23 « lett « 23 25 „ májusra..................................52 „ 75 , 52 . 70 „ „ májustól 4 hóra........................52 „ 75 , 52 „ 75 ” „ 4 utolsó hóra........................53 „ 21” , 62 „ 75 ” HÍREK. Április 36. Adakozás. A »Jó szív« javára ma 100 irtot vettünk. Kalocsa város adománya ez, melyet Gajáry Ödön ur, Kalocsa város országgyűlési képvi­­selője juttatott kezünkhöz. Köszönettel nyugtat­juk, s rendeltetése helyére fogjuk juttatni. — Bauer József és Rauscher Győző urak, az államvasutak igazgatósága által részükre egy vissz­kereseti ügyben kiutalt 90 kvnyi összeget a pest­­vármegyei árvízkárosultak javára hoz­zánk beküldték. Az összeget rendeltetési helyére jut­tatjuk. Mai számunk mellékletének tartalma a következő : Árvizek és erdők. (Irta: Bede Albert.)­­ Tárcza: A panszla­­vismus és monarchiánk szláv népei. — Irodalom. — Fővárosi ügyek. — Egyesületek és társulatok. — Közgaz­daság . A budapesti kereskedelmi- és iparkamarából. — Közlemények. — Naptár. — Színházak. — Nyilt tér. — Személyi hírek. A svéd király, mint Rómából távirják, a svéd hajóraj és az olasz hajósza­kasz által kisérve, Sorrentoból Palermoba utazott. — Gr. S­z­a­p­á­r­y Gézáné, az általa alapított Mária­­árvaház állandó elnöke — mint lapunknak Fiuméból távirják — ma reggel, intézetének megvizsgálása czél­­jából oda érkezett. A pályaudvarban a podesta és neje, több városi tanácsos, az árvaház bizottságának nőtagjai, az apáczák és árva­ növendékek fogadták. — U­e­x­k­ü 11 báró, római orosz nagykövet, megkezdte szabadságát. — D­e c r­a­i­s, bécsi franczia nagykövet, ki szabadságidejét Párisban tölti, megérkezése után Goblet által fogadtatott. — Howard bibornok — mint a­z M. Állam* írja — Londonba érkezett, a­hol rokonánál, a norfolki herczegnél szállott meg. Több héten át fog az angol fővárosban maradni, a­hol ki­váló orvosokat fog consultálni; valószinüleg lakását állandóan An­gliába teszi át, mert egészségi állapota sok aggodalomra ad okot. — Dr. Kr­i­n­g­e­r István, hittudományi egyetemi tanárt, siklósi apáttá történt kineveztetése alkalmából, hallgatói tegnapelőtt ova­­tioban részesítették. — »Jó SZÍV.« Újabban Tisza Kálmánné szül. Dégenfeld Ilona grófnőhöz a „Jó szív” részére a kö­vetkező adományok érkeztek be: Özv. dr. Gerliczy Vinczéné 100 frt, Beniczky Ferencz és neje 100 frt, Hangi Márk 100 frt, Hangi Márkné 100 frt, Asbóth Hedvig pedig 16 darab festményt és dísztárgyat aján­dékozott. — A világkiállítás ma volt valósággal »vi­rágjában.« A nap olyan nyugodtan és »komolyan” sütött, hogy az annyira gyakorivá vált hirtelen jövő esőtől mit sem kellett tartani s azért a nagy iparcsar­nok úgy megtelt szép és elegáns közönséggel, hogy mozogni is alig lehetett. Katonazene is volt, mint rendesen, s a ki megunta a sok szép rózsa, pelargo­­nia, fuxia, pálma nézését, spárga, alma, szőlő meg­­kivánását, leülhetett, — ha helyet kapni elég élelmes volt, — s hallgatta a hatalmas szökőkút vizének kel­lemes locsogása mellett, hogy a katonák trombitáiból mint izmosodik megdöbbentő erejűvé »Sylvia« finom, kecses muzsikája, vagy felüdíthette magát a bouffet nyalánkságaiban. A virágtombola körül ma nagy tolongás volt. A látogató közönség mindig a legelegánsabb, és sokban fölidézi az orsz. kiállítás délutáni corsóinak el nem múlható szép emlékeit. A virágok vonzóerejének egyébként a kereskedelmi mú­zeum is nagy hasznát veszi, mert ezt is nagyon sokan megnézik mostanában, »ha már itt van az ember!« okoskodással, amire másféle időben túl sokan bizony nem gondolnak. S persze, hogy aki megnézi, az a le­hető leg kellemesebben van meglepve, s órákat tölt el benne, bárha csak néhány perczet szánt is rá. — Gr. Forgách Ágoston temetése f. hó 28-án délután 4 órakor imposans részvét mellett folyt le Esztergomban. Jelen voltak a főkáptalan összes tagjai, köztük Markus Gyula p. praelatus is Budapestről; továbbá a hadsereg tisztikarának számos tagja; a megyei tisztikar élén gr. Mailáth György főispánnal; a városi hatóság dr. Helz Antal polgármester veze­tése mellett; az összes tanintézetek, a ferenczrendi zárda tagjai, valamint a nőzárdák tagjai és nagyszámú előkelő közönség. A temetési szertartást, mint a »M. Állam” írja, dr. Majer István püspök végezte fényes segédlettel. — Esküvő: Gajáry Géza, Vácz város közbe­­csülésben álló főjegyzője, múlt csütörtökön vezette oltárhoz Kovách Elvira kisasszonyt, Kovách Ernő váczi fegyházigazgató szép és kedves leányát. Az esküvőn jelen voltak az örömszülők, nagyszámú és előkelő rokonság, s sok érdeklődő. Az esküvőt Ko­vách Ernő házánál nagy ebéd követte. — Esterházy Ferencz gróf balesete. A veszpré­mi főispán testvérét, Esterházy Ferencz grófot súlyos baleset érte. A gróf ugyanis Tapolczáról volt hazaté­rőben, hol a tapolcza-sümegi vasút ügyében tartott gyűlésen vett részt, midőn Sümeg közelében lovai megbokrosodtak és a kocsit egy táviróoszlophoz vág­ták. A gróf, mint a »P. Lloyd« írja, oly szerencsétle­­nül esett ki a kocsiból, hogy jobb karján és arczán súlyos sérüléseket szenvedett. — Smaics báró temetése Fiumében, József főherczeg, a kormányzó, a katonai és polgári hatósá­gok és testületek, valamint a lakosság tömeges részt­­vétele mellett, nagy pompával ment végbe. — Gönczy Pál jubilaeuma. »Gönczy Pál állam­titkár úr május 6-án tartandó jubilaeuma ünnepélyé­nek emelése czéljából felkérjük mindazon intézetbeli növendéktársainkat, kik felhívásunkat még nem kap­ták meg, vagy arra még nem válaszoltak, hogy arcz­­képeiket Beniczky Lajos társunkhoz (Budapest, me­gyeház) mielőbb megküldeni szíveskedjenek. Pod­­m­a­n­i­c­z­k­y Géza dr., Beniczky Lajos. A magyarországi vasutak igazgatóságai, Tóth József pestmegyei tanfelügyelő közbenjárására lénye­gesen mérsékelt áru menettérti jegyeket bocsátottak a Gönczy-jubilaeumot előkészítő bizottság rendelkezé­sére, azon czélból, hogy az ország távolabbi pontjain lakó szegényebb néptanítók is részt vehessenek a ju­­bil­eumi ünnepélyekben. Ezek a jegyek azonban aligha fognak elégségeseknek bizonyulni, mert a vi­dékről már eddig is több, mint 450 olyan küldöttségi tag jelentkezett, akik ily kedvezményjegyekre igényt tartanak. A vigadóban tartandó diszebédre is nagyon kapkodják a részvételi jegyeket. A rendező bizottság figyelmezteti azokat, kike diszebéden részt venni óhaj­tanak, hogy bezárólag máj, hó­t-ikáig jelentkezzenek Tóth József pest megyei tanfelügyelőnél. — Békés-Csaba hálája. Békés-Csaba városa, mint lapunknak írják, feliratilag fejezte ki háláját Beliczey István iránt, aki mint kormánybiztos olyan buzgóan vezette az árvíz ellen való védekezést. A lakosság felirata a következőleg hangzik: »Méltó­­ságos főispán úr! Nehéz küzdelme volt Csaba község lakosságának a legközelebbi napokban, a midőn a vá­ratlan nagyságú és romboló hatású árvíz ellen, összes erejével , egy teljes hónapon át védekezni volt kény­telen. Voltak napok, a melyekben átalánosan hittük, hogy községünk megmentése lehetetlen, mert az ár­víz ijesztő képe nem csak a védmunkások testi erejét lankasztotta, hanem a megrémült lelkekben csügge­­dést okozott, s már ekkor nemcsak községünk meg­mentése, hanem a menekülés súlyos feladata lebegett azok szemei előtt. De ha az isteni gondviselés egy­részről érzékenyen sújtott, másrészről egy hatalmas védoszlopot emelt támogatásunkra, egy vezért rendelt számunkra, ki a küzdő seregbe lelket öntött, azt ki­tartásra buzdította, a védekezésben erélyesen és oko­san vezérelte, s kivel — habár érzékeny veszteségek mellett — de végre is fényes diadalt arattunk, mert az ádáz elem — nem hághatván meg véd­­sánczainkat — erejében meghanyatlott s visszavo­nulni kényszerült. E vezérférfiúban méltóságodat van szerencsénk tisztelhetni, és őszinte hálánk kifejezésé­vel üdvözölni. Nagy anyagi áldozatot méltóztatott a községtől, hű és lelkiismeretes szolgálatot végrehajtó közegeitől, erős kitartó munkát a munkás néptől kí­vánni, — de mi mindezt szives kézséggel, minden tartózkodás nélkül meghoztuk, megtettük, mert meg voltunk győződve, hogy méltóságod, mindezt saját hasznukra fordítja; hogy minden gondolata és tette csak is községünk megmentésére volt irányozva. És Istennek hála, hitünk, bizalmunk érvényesült, mert méltóságod törekvését fényes siker koronázta. Van méltóságodnak egy talizmánja, melyet mi csabai pol­gárok drága kincs gyanánt becsülünk. A mellett, hogy a magas kormány bizalmi férfia, egyszersmind polgártársunk. Magas állásában a kezébe adott ha­talmat soha másra, mint a közjóra nem hasz­nálja, mint lakostársunk köztünk él, velünk együtt érez. Közéletünk jó napjaiban — ha községünk előhaladására irányzott terveink sikerülnek, — ve­lünk együtt örül, — ha terhes felhők borulnak látha­tárunkra, — velünk osztja aggodalmait. Tehát nem­csak mint a megye első férfiát, hanem kiválólag, mint polgártársunkat van szerencsénk tisztelhetni s ez az, a mivel reánk hatni tud, a mely fegyvere előtt szives készséggel meghódolunk. Kezében e kettős fegyverrel méltóztatott aratni a legközelebbi győzelmet, melylyel nemcsak eddigi számos érdemeit nevelte, de minket csabaiakat örök hálára kötelezni, s magának a község történetében örök emléket biztosítani méltóztatott. Fogadja hálaérzetünk e gyenge kifejezését, melylyel magunkat s községünket további nagybecsű jóindula­tába ajánljuk s vagyunk Csabán az 1888. év április hó 17-én tartott közs. képviselő gyűlésünkből alázatos szolgái, Csaba közi. elöljárói és képviselő-testülete. Kliment János biró, Szemián Sámuel jegyző.« — Mária Terézia szobrának leleplezése. A magyar püspöki karból, az eddigi megállapodások szerint — Mária Terézia királynő szobrának Bécsben május hó 13-án történő lelepzésén részt fognak venni: Zalka János győri, Császka György szepesi, B­e­n­d­e Imre beszterczebányai és B­u­b­i­c­s Zsigmond kassai püspökök. — Fénykép kiállítás. A bécsi amateur-fénykép­­irók clubja, — mint a »Pol. Corr.« jelenti — ő fel­sége trónraléptének negyven éves jubilaeuma alkal­mából, az osztrák művészeti- és iparmúzeumban nem­zetközi amateur-fénykép kiállítást rendez. A kiállítás szeptember 15-től október 15-ig lesz nyitva. Az intéző bizottságot értesítették, hogy Károly Lajos főher­czeg és Mária Terézia főherczegnő a kiállítást meglátogatják.­­- Május elseje a virágkiállításon Holnap, má­jus elsején, a városligeti iparcsarnokban levő tavaszi virágkiállítás már reggel 6 órától fogva nyitva lesz. A kiállításban egész nap katona-zenekar fog játszani. — A »nép« ítélete »Germinale fölött. Lapunk­ból is ismeretes az a vita, a­mit Zola a drámává át­alakított »Germinal« bukása miatt a párisi sajtó és rendes színházjáró közönség ellen megindított. Da­rabja fölött ítélendő Zola fölebbezett a »valódi” nép­hez, s rendeztetett a »Germinal«-ból egy teljesen in­gyenes előadást, mely tegnapelőtt folyt le a következő­­képen. Délben kezdett gyülekezni a nép a Chatelet­­színház előtt, s miután ott megebédelt, fáradhatlanul kitartott egész estig, a­mikor már több ezer főnyi tömeget képezett. A tolongás irtózatos volt. A rop­pant csoport összezúzott hullámzó tolakodásában minden korlátot, de az ajtók szilárdul ellenállottak. Mikor aztán esti 7 órakor megnyíltak a színház ka­pui, mint az áradat, úgy rohantak be a nézőtérre, s néhány szempillantás alatt elözönlöttek minden helyet. Aztán megültek csöndesen, a legkisebb zavaró lárma nélkül egy óra hosszát, amíg az előadás elkezdődött. Csak künn a folyosókon volt még nagy zaj, amíg a rendőröknek sikerült az ott szorultakat a színház elha­gyására rábírni. Az előadás lefolyását a „valódi nép” nagy bálával fogadta. Megtapsolta a kis nyitányt, minden jelenetet külön, minden hangosabb szót s ál­talában rendkívül hálásnak mutatkozott. E magavise­lettől a színészek is el voltak ragadtatva, s rendkívül szívesen játszottak, talán jobban is, mint rendesen, fizető, tehát finnyás közönség előtt szoktak. Szóval a nép ítélete nagyon kedvező volt, s az est minden factor örömére szépen folyt le. S ha ebből valami tisztán le nem szűrhetjük is a nép ítéletét, az az egy kétségtelennek látszik előttünk, hogy az előadás Zola darabjának hasznos reklámul szolgáland. — Sorozás Pestmegyében. A váczi alsó járás székhelyén Gödöllőn most ért véget a sorozás a követ­kező eredmény­nyel: a kivetett hadjutalék 126 volt s a közös hadsereghez besoroztak 129, a póttartalékba 13 és a honvédséghez 40 ujonczot. A népfölkeléshez utasítottak 183 hadkötelest. — Nős vagy nőtlen ? A »Figaro« azon kérdé­sére, hogy »mi előnyösebb a franczia köztársaság diplomatájára nézve, ha nős vagy nőtlen«, a követ­kezőkben válaszolt a nálunk is jól ismert Adam Edmondné asszony: »Kell, hogy a franczia köztársa­ság diplomatája nős legyen, mert minden áron szük­séges, hogy a diplomata kétszeres gazdagsággal bírjon és hogyha külföldön állomásozik, társaságot fogadjon. Ha a nő vagy fiatal, vagy distinguált, hasz­nálni fog férjének, meg fogja hódítani a férfiakat, mig ha fut és közönséges, a férje fogja meghódítani az asszonyokat.« Blowitz M. a »Times« híres párisi levelezője szerint: »Az a diplomata, aki feleségének diplomatikus közbenjátszásában hisz: szamár.«­­ Az »Útmutató«-ból, a magyar és közös köz­lekedési vállalatok hivatalos menetrendkönyvéből megjelent a folyó évi III. (május havi) füzet, mely a magyar, közös és osztrák, úgyszintén külföldi vasutak, az első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási társaság, az osztrák-magyar Lloyd, valamint a budapesti közúti vasút menetrendeit, — különös tekintettel a régi újabb menetrendekre, — a bel- és külföld­­útirányokat, a magyar postajáratokat, a postai, posta­takarékpénztári és távirdai szabályok kivonatát, a vasúti üzletszabályzatot, Közép-Európa térképét stb. tartalmazza. Egyszóval, a­ki utazni akar s jó adatok­kal akarja magát ellátni, az vegye meg az Útmutatót, amelyben mindent megtalál, a­mire csak szüksége van. Ára 50 kr., postán 60. Kapható az »Útmutató« kiadó­ hivatalában, Budapesten II. ker. Podmaniczky utcza 17/b sz. a. és minden könyvkereskedésben. — Prükler László még mindig élethalál közt le­beg és nem reményük, hogy felgyógyul, mert az a legritkább esetek közé tartozik, hogy a golyó körül a koponya alatt burok nemű tok képződik. Ha ez be nem áll, a súlyos beteg legfeljebb 8—9 napig élhet, bár eddig sebláza nincs. A beteg iránt nagy a részvét az egész fővárosban. A mai nap folyamán látogatást tettek: Schnierer és Horváth min. tanácsosok, Ger­­lóczy Károly és Kada Mihály alpolgármesterek, Tol­­nay Lajos, Győry Elek, Luppa Péter, Polónyi Géza orsz. képviselők, Nagy Lajos tanácsnok, Hindy Kál­mán stb. — Földomlás Ohioban. Az »J. W. E.« egy new-yorki távirata szerint, Rushsylvaniában (Ohio) tegnap, egy népünnepély alkalmával, a kiállítási csar­nok padlózata beszakadt s körülbelü négyszáz ember a pinezébe zuhant. Többen azonnal meghaltak s körülbelül hatvanan megsebesültek. — Csalás a zálogházban. Livornoban, mint egy ottani távirat jelenti, nagy csalásnak jöttek a nyo­mára. Több korallal telt zsákban, melyekre 200,000 lírát kölcsönöztek, a vizsgálat alkalmával, értéktelen köveket találtak. A rendőrség a bűntény elkövetésé­vel több hivatalnokot gyanúsít. — A főv. kir. adófelügyelői hivatal május hó 1-én Kalap-utcza 4. sz. a. háztól, fővámház I. em. 83. sz. alá helyezetett át és a VTH.—IX. ker. adófelügyelői osztály, melynek hivatalos helyisége addig VIII. ker. József-körut 48 sz. alatt volt május 1-től szintén a fővámház I. emeletén nyert elhelyezését. Az I.— III. kerületi és a VI—VII. ker. adófelügyelői osz­tályok helyiségei egyelőre változatlanul a régiek maradtak. — Egy szerelmes pár öngyilkossága. Bécsben Reiter József szabólegény beleszeretett Schober Katalin gyümölcsös kora mostoha leányába, a tizen­hat éves Sepk­es Máriába, de a kegyetlen mos­toha kikosarazta. Erre a szerelmesek közös elhatáro­zással a Dunába ölték magukat. 3 p­o­r­t. Soproni lóversenyek. (Második nap, ápr. 30.) Sopronból távírják lapunknak mai kelettel. A mai lóverseny a következő eredménynyel végződött: L Akadály-verseny. (200 frt. 3200 méter.) Br. Unterrichter Ernő kapitány idős pejlova Adieu 8 hoszszal első, Palm második, utána három hoszszal Amalia harmadik, Mary negyedik. — II. G­á­t v­e­r-­s­e­n­y. (300 frt. 2400 m.) Merveldt Miksa hadnagy 6 éves sárga kanczája Annie fejhoszszal nyerve első, Heat-Rose második, Pedro harmadik. Összesen 6 ló futott. — ül. Akadályverseny. (200 frt. és tisztelet­díj. 3200 m.) Hg. Schwartzenberg Alajos hadnagy idős sárga herél­tje, Gutheil 6 boszszal nyerve első, Farah második, Schrammel harmadik. — IV. Sikverseny. (300 frt. 1600 m.) Traenkl Arthur főhadn. idős sárga heréltje Pessimist nyakboszszal első, Grean Wawe második, utána két hoszszal Me­phisto harmadik, összesen 5 ló futott. — V. Aka­dályverseny. (800 frt. 4200 m.) Gr. Starhemberg Vilmos hadnagy 4 éves pej ménye Parnó 12 hoszszal nyerve első, Hannibal második, Esquire rossz har­madik. Színház, Művészet és Tudomány. — A nemzeti színház előadásai mától kezdve fél nyolcz órakor kezdődnek. — Az operaházból. A holnapra, keddre, hirde­tett »Lohengrin«, Györgyné asszony és Fleisszig Mariska k. a. rekedtsége, miatt elmarad, helyette a csütörtökre kitűzött »Sába királynője« kerül színre, »Lohengrin« pedig csütörtökre tétetett át. — A népszínházból. A népszínházban az idén két havi szünet lesz, mely alatt a tagoknak fizetés nem jár. A tíz hónapos előadási évad alatt azonban a karszemélyzet és az alsóbbrendű tagok fizetéséből két százalékot a főpénztár visszatartott, hogy a szün­idő alatt utalványozza ki ismét számukra. Ezen kívül Erva Lajos igazgató megengedte, hogy a karsze­mélyzet, zenekar és technicai személyzet javára elő­adások rendeztessenek, és pedig a szünidő kezdete utáni három napon, június 16., 17. és 18-án. Az elő­adásokat rendező bizottság a következő darabokat tűzte ki: »A suhancz« a czimszerepben P­á­­­m­a­y Ilkával, »A mikádó« a czimszerepben Szilágyi Bélával, »Viola, az alföldi haramia« a czimszerepben Ó­d­r­y Lehel operaházi taggal. Az előadásokban a nemzeti színház tagjai közül is többen fognak közre­működni. — Fodor Fruzsina k. a., tegnap utoljára lépett föl a népszínházban a »Két pisztoly«-ban s holnap megválik az intézettől. — A »Dorottya«, melynek egy keringője olyan populáris, hogy a fővá­rosban is mindenfelé játszszák,­Londonban egy­folytá­ban került színre, s bár túl van a hatszázadik előadá­sán, még mindig adják. A népszínház számára Radó Antal és Gunst Bertalan fordították le. Három női főszerep van benne, egyiket F. Hegyi Aranka, a má­sodikat Ligeti Irma, a harmadikat pedig A­ndai Erna játszsza; az utóbbi mint vendég lép föl. — Hangverseny. Ápril utolsó napjaiban, mikor már a színházak közönsége is gyérül, a hangverse­nyek sem szoktak a legélvezetesebb dolgok közé tar­tozni. Elviselhetővé csupán két dolog teheti őket: vagy valami szokatlan műélvezet, vagy a­­ jótékony czél. A mai hangverseny, melyet a nemzeti zeneiskola igazgatósága rendezett, ez utóbbi czél szolgálatába szegődött, a­mennyiben a tiszta jövedelem az árvíz­­károsultakat illeti meg. Fájdalom, a szegény árvízká­rosultak a mai est jövedelmével nem sokat nyertek; a Vigadó kis termét, nagyobb részben, az ingyenes publicum, a mamák s a tapsoló jóbarátok töltötték meg. A­mi a hangverseny művészi oldalát illeti: di­csérettel kell megemlékeznünk a zenekari osztályról, mely úgy önálló számaiban (Mendelsohn nyitá­nyában a Szentivánéji álomhoz s Mozart g-moll symphoniájában), mint azonban a számokban, a­me­lyekben mint kiséret működött, derekasan megállta a helyét. Spitzer Matild, a­ki a Schubert-Liszt »Grätchen am Spinnrad «-ját s Hub­ay Jenő egy dalát énekelte, csinos jelenség, de darabjait nem jól választotta s kiejtése sem tökéletes. Deckner Rickard a Mendelssohn hegedühangversenyét (E-moll) játszotta ügyesen, míg M­o­k­r­y Lenke k. a. a C­h­o­p­i­n zongoraversenyét interpretálta. Különös dicséret illeti meg Fuchs Etel zongorajátékát, a­ki a Beethoven zongoraversenyének 2. és 3. tételét játszotta művészi biztossággal s teljesen méltó volt azokra a tapsokra, a­melyekkel elhalmozták. Elisme­réssel kell megemlékeznünk Gobbi Alajosról, az intézet karnagyáról is, ki az egész hangversenyt rendezte. — A nemzeti színház és a vidéki tanítók. A Gönczy Pál jubilaeuma alkalmával Budapestre ránduló vidéki néptanítók közül számosan azt az óhajukat fejezték ki, hogy ittlétük alatt szeretnék megnézni Madách remek­művét, az »Ember tra­gédiájáig a nemzeti színházban. P­a­l­­­a­y Ede, a nemzeti színház igazgatója, méltányolván ezt a dicsé­rendő kívánságot, a jubilaeum estéjére, május 6-ára, az »Ember tragédiájá«-t tűzte ki előadásra s ez elha­tározásáról értesítette T­ó­t­h József, pestmegyei tan­­felügyelőt. — Gyermekek számára ingyen szinház. Feld Zsigmond, a városligeti színkör igazgatója, május hó 5-én (szombaton) délután előadást fog tartani, melyet a »Fővárosi szegény gyermekkert egylet« növendékei díjtalanul fognak végig nézni. — P. Márkus Emília asszony, a nemzeti színház tagja, egészségének helyreállítása végett már a kö­zelebbi napokban hosszabb időre külföldi gyógyhelyre utazik s igy, a tavaszi idény alatt már nem is fog fel­lépni többé. Elutazása előtt utolsó szereplése Benicz­­kyné Bajza Lenke »Edith« czímű társadalmi drámá­jában lesz. Megemlítjük még, hogy a kitűnő művész­nőt közelebbi hosszabb betegsége után történt fellé­pése alkalmával tisztelői és barátai igen értékes gyémánt­gyűrűvel lepték meg e felírással: »Emlékül a közönség.« Reméljük, hogy a művésznő őszszel friss egészségben fogja folytatni játékait a nemzeti színpadon. — A Petőfi társaság tagjai tegnap rendkívüli ülést tartottak és megállapították a pünkösdi ünne­peken Nagy-Vár­adon és Debreczenben tartandó jótékonyczélú felolvasások tárgysorozatát. Nagyváradról Sál polgármester, Debreczenből Si­­monffy polgármester hívta meg a társaságot, melynek körülbelül 12 tagja vesz részt a kirándulásban. A felolvasások műsora érdekesnek ígérkezik. Humoros rajzot, kisebb prózai elbeszélést Tolnay Lajos, Vér­­tessy Arnold, P. Szathmáry Károly, Gyarmathy Zsi­­gáné és Beniczky Bajza Lenke, — költeményeket Ábrányi Emil, Endrődy Sándor, Zichy Géza gróf, Reviczky Gyula és Szász Gerő olvasnak fel. A fel­soroltak legnagyobb része már biztos kilátásba he­lyezte közreműködését.­­ Az akadémia nagyhete holnap kezdődik, és pedig délután 5 órakor nagygyűlési osztály­­ülésekkel, melyeknek tárgyai: a) Pályamunkák bírálatainak bemutatása, b) Új pályakérdések kitű­zése. c) Az osztályokba ajánlott tagok fölött szava­zás. A H. osztály javaslatot tesz a nagyjutalom és Marczibányi-melékjutalom odaítélése iránt. — Magyar kutató Ázsiában. T­r­e­f­o­r­t Ágost közoktatásügyi miniszter az északi Ural vidékeire és a nyugati Szibériába utazott dr. P­á­p­a­y Károly fiatal tudósnak 600 frtot utalványozott oly czélból, hogy a kormány által létesítendő néprajzi múzeum számára finn­ugor és török-tatár néprajzi tárgyakat gyűjtsön. A Pápay által hozandó gyűjtemény bizonyára újabb érdekes világításba fogja helyezni ama néprokonsági kérdést, mely már pusztán a nyelvészeti kutatások alapján is oly határozott mederben folyik. Törvényszéki csarnok. Szándékos emberölés. Érdekes tárgyalás folyt le ma délelőtt a pestvidéki törvényszék előtt Gróffy biró elnöklete alatt. A vádlott Vank István rákospalotai legény, kiszolgált huszár volt, a­ki gyilkos szándékkal rálőtt jegyesére, Fábián Marira. A fiatal pár már háromszor ki volt hirdetve és a házassági engedély is megérkezett a katonaságtól. Ekkor azon­ban egyenetlenségek támadtak a lutheránus Fábián Mari szülei és az evangélikus Vank István, úgyszin­tén ez utóbbi és a lány között. A leány ugyanis szemrehányásokat tett vőlegényének korhelykedése miatt, ez meg a leányt folytonos féltékeny­kedésével zaklatta. Ez év január 3-án Vank István elhatározta, hogy elhidegült kedvesét megöli. Másnap reggel Újpestről bejött Pestre és revolvert vásárolt, aztán hazatérve, még az este felkereste Fábiánékat és a konyhában, szóváltás nélkül, rálőtt a leányra, majd az öreg Fábiánnére, a­ki éppen karjaiba fogta veszélyesen megsebesített leányát. Fábiánnét a golyó nem találta. A merénylő ezután elfutott, és sógora udvarán öngyilkossági kísérletet követett el, a golyó máig is benn van testében. Fábián Mari öt hétig fe­küdte az ágyat sebével. A mai végtárgyaláson Vank István beismerte, hogy a leányt meg akarta ölni, de önmagát is el akarta emészteni, mert a leány szülei ellenezték a házasságot. Azt kívánták ugyanis, hogy a házasságból születendő gyermekek mind »az ő ré­szükön legyenek,« azaz, hogy a lutheránus vallásban neveltessenek és követelték, hogy ő erről írást állít­son ki, de ő ezt megtagadta, mert tudta, hogy ilyes­miről a törvény intézkedik. Tagadja, hogy az öreg Fábiánnét is meg akarta lőni. Ő maga ellen irányozta a lövést mindjárt a helyszínen is, de a golyó hóna alatt a falba fúródott. Ez utóbbi állítását a végtár­gyalás adatai megczáfolták. A kaposvári választás ma ismét foglalkoztatta a kir. táblát. Körmendinek Széchenyi Pál gr. néhány választója ellen tett bűnügyi följelentése elbírálására az igazságügyminiszter, tudvalevőleg, a nagykanizsai kir. törvényszéket delegálta, a­mely azonban a to­vábbi eljárást megszüntette. Az ítélet ellen Körmendy fölebbezett s a kir. tábla — mint a »Pesti Napló« írja — a mai tárgyalás alkalmával némely hiányt ta­pasztalván, kiegészítés végett ez ügyet visszaküldte a nagykanizsai törvényszékhez. Szélhámos. Tudósítónk távirata révén már esti lapunkban jeleztük, hogy a bécsi esküdtszék ma vette tárgyalás alá M­e­t­z Juliannának, az öngyilkossá vált Scheurer Victor feleségének ügyét. Azzal van vá­dolva, hogy Scheurer az ő támogatásával hajtotta végre furfangos csalásait. Metz 1858 nov. 8-án szüle­tett Csik-Szentgyörgyön. 1885-ben kelt egybe Cla­rence Percy Ropers-sel, igazi nevén Scheurer Károly iparlovaggal, a­kivel Bukarestben ismerkedett meg. Scheurer Bécsbe vitte feleségét, de csakhamar beadta egy klosterneuburgi nevelőintézetbe. Maga ez alatt Párisban egy gazdag amerikai gyáros leánya körül csapta a szelet. Két év múlva, 1878-ban, Metzet ki­vette az intézetből s Párisba utazott vele. Csak rövid ideig éltek együtt, mert Scheurernek, ki ügynök létére mindenütt egy külföldi lap levelezőjeként szerepelt,pén­ze elfogyott. Áthajózott tehát Amerikába, ahol Thurber Helént vette nőül. Metz Julianna, kivel szüntelen le­velezett, ez alatt nevelőnő volt egy előkelő párisi csa­ládnál. Néhány hónap múlva Scheurer visszaköltözött Párisba, Thurber Helént, miután hozományát elvette visszaküldte szüleihez Amerikába. Ezután Scheurer sok gazdag nővel folytatott viszonyt, mi­közben Metz hol Párisban, hol Londonban tartózkodott, »nemes Bánkfalvai Julia« néven, s mint Scheurer gyámlánya szerepelt. 1883-ban Scheurernek ismét elfogyott a pénze s akkor látott hozzá rég tervezett nagy csalásá­nak kiviteléhez. Maga Metz beszéli, hogy Schuerernek régi terve volt: életét jókora nagy összegre biztosítani, s azután hamis halotti bizonyítványnyal a biztosítási összeget fölvenni. Csakugyan biztosította is magát hat angol biztosító társulatnál 13,800 font sterlingre Terve végrehajtására Párisban szövetkezett de Cas­­telneau Henrik egykori orvosnövendékkel, egy teljesen elzüllött emberrel, aki az ő pénzén házat bérelt Meudonban és ápolás végett magához fogadta Gloggner Károly svájczi napszámost, kit egy gyógyintézetből csábított el s aki némileg hasonlított Scheurerhez. A beteget a polgármesteri hivatal­ban Scheurer Victor nevén jelentették be s halálát azzal siettették, hogy hideg éjszakákon a kertben vetettek neki ágyat. Metz beismeri, hogy tudott Scheurer életbiztosítási tervéről, s a mikor 1883. novemberében azt a levelet kapta, hogy atyja meghalt, tudta, hogy a terv részben végre van hajtva s nyomban Párisba utazott, hol aztán Scheurer ellátta őt a szükséges utasításokkal. Szerepe nehéz feladatot rótt ügyességére és kitartására. A biztosító társulatok ugyanis nem egy könnyen fizették ki a kötvényeket, mert orvosaik 1883. jan. 25-én Scheurert még teljesen egészségesnek találták. Metz Julianna bámulatos szívósságán azonban hajótörést szenvedett az élelmes emberek józansága, s úgy adta az árván maradt lányt, hogy a pénzintézetek végre is ki­fizették a biztosítási kötvényeket. A czinkostársak megjutalmazása után Scheurer Amerikába költözött s ott Ropers névre angol honossági bizonyítványt szer­zett. Metz ezalatt bejárta Európa nagyobb városait, s ismerősei között azt híresztelte, hogy nemsokára nőül megy Ropers angol mérnökhöz. 1885-ben csakugyan meg is tartották esküvőjüket Amerikában. Az esküvő után Bécsbe költözött a Ropers-pár s ott élt több éven át, a legelőkelőbb családokkal barátkozva. Hanem idő­közben elárulta a csalást Mariette Prouteau, a meu­­doni ápolónő, aki szolgálataiért keveselte a neki adott összeget. A biztosító intézetek azonnal megindították a bünfenyítő vizsgálatot s Castelneaut s párisi czin­­kostársait csakhamar le is tartóztatták. Scheurer Bécsben olvasta szövetségesei tragédiáját, hamarosan kiszedte pénzét a különböző bankokból, Metznek át­adott 62.000 forintot, azután megszökött. Nem is ke­ríthették kézre, mert okt. 22-én agyonlőtte magát egy comoi vendéglőben, de előbb elküldte minden pén­zét egy bécsi ismerősének, kinél a rendőrség mégis ta­lálta. Metz Junát, kitől szintén elvették a 62.000 frtot, egy kis stájer faluban fogták el. Ilyen előzmények után természetesen minden oldalról a legnagyobb érdeklő­déssel néznek az ügy utolsó stádiuma elé. A vádlott, Metz Julia, mint nő is felette érdekes apróság. Ki­csiny termetű, kedves arczú asszony. A megjelenésé­vel mindjárt megvesztegeti az embert, adja a szé­gyenlőst , naivsággal van tele minden vonása. Ezek­kel a ritka tulajdonságokkal könnyen félrevezethette a rideg pénzembereket is. A védekezése is fölötte ér­dekes: »Kényszer­helyzetben voltam, kegyetlen kényszerűségben, — erősködött ma az esküdtek előtt azért segédkeztem a szörnyű terv kivitelében, mert férjem öngyilkossággal fenyegetett. Hát csak nem kergethettem a halálba! Mit gondolnak, az istenért!« S azt hiszi, hogy ezzel a színlelt ártatlansággal félre­vezeti majd az esküdteket is. — Metz Juliánnát, amit lapunknak táviratilag jelentik, a bíróság négy évi börtönre ítélte.

Next