Nemzet, 1888. július (7. évfolyam, 2098-2128. szám)

1888-07-01 / 2098. szám

büszkeségére és boldogitására az emberi kor legszélső határáig. A legmélyebb tisztelettel kérem Nagymél­­tóságodat, hogy a választásról szóló okmányt kegye­sen elfogadni méltóztassék.« (Hosszantartó lelkes él­jenzés.) Erre Tisza Kálmán miniszterelnök a követ­kezőket válaszolta : »Midőn ezen igen megtisztelő ira­tot átveszem, igaz köszönettel fogadom az első kerü­leti polgári kör által engem ért megtiszteltetést és előttem legbecsesebb kitüntetések egyikének tekin­tem , mert buzgó, lelkiismeretes törekvésnek szebb jutalma nem lehet, mint azon polgártársak által ki­fejezett szeretet és bizalom, akiknek közelebbről van alkalmuk működésünket szemlélni. Fogadják ismétel­ten köszönetemet.« A miniszterelnök szavait a jelenlevők lelkesen megéljenezték. — Udvari vadászatok Svédországban. Stock­holmból írják a »Pester Lloydsnak, hogy Oszkár király az őszre Halle és Hunneberg vidékén nagy udvari vadászatokat tervez, melyre vendégekül várják II. Vilmos császárt és Rudolf trónörökös ő fen­ségét is. — Don Alfonso Bokharában. Don Carlos test­vére Don Alfonso, incognitoban Bokharába érkezett s itt az orosz követnél szállt meg, ki bemutatta az emirnek és a nagyvezérnek. Bokkarából Don Alfonso Samarkandba utazott. — A német császárok. Három császár uralko­dott az idén Németországban, és a sors sajátságos já­téka folytán egyik sem ünnepelhette meg a születés­napját. Vilmos császár ugyanis előbb halt meg, sem­mint a születésnapját megérte volna. Frigyes császár nem uralkodott addig, hogy ezt az ünnepet megtart­hatta volna, az új császár születés­napja pedig arra az időre esett, a­mikor­­ még nem volt császár. — A máltai lovagrend. Rómából távírják a mai kelettel. A pápa bullát készül kibocsátani mely­­lyel a máltai lovagrend összes eddigi privi­légiumait megerősíti, de a rendet a jelenkor igényei­nek megfelelőleg szervezi. A rend feladatai közé tar­toznék többek közt a rabszolgák kiváltása is, Afriká­ban. L­a v i­g­e r i­e bibornok nemrég értekezett ez ügyben a rend nagymesterével. — A »Jó SZÍV« pénztárba folyó hó 23-áig befolyt 92,368 frt 27 kr. Azóta: frankfurti osztr. magy. con­­sulatus adománya 123 frt 40kr; Laky Adolf 100 frt. Algátzy Lázár adófelügyelő gyűjtése 310 frt 36kr; Pesti Hirlap gyűjtése 759 frt 35 kr; szabadkai négy nőegylet által rendezett hangverseny és népünnepély tiszta jövedelme, Vojnits-Szemző, Jozsefa által 3300 frt; beregszászi »Jó szív« által rendezett nyári mu­latság jövedelme 300 frt; egyéb kisebb adományok 8433 frt 37 kr. —június 30-áig összesen befolyt: 105,694 frt 75 kr. — Katonai növendékek ünnepélye. Az új épület­ben elhelyezett gyalogsági hadapródiskola növendékei ma délután sikerült évzáró ünnepélyt rendeztek az ódon laktanya egyik tágas földszinti termében. A gazdag programm­ég oly gondosan, mint tapintatosan volt összeállítva és a fiatal katonák derekasan meg­állották helyüket a hangversenyteremmé átalakított nagy helyiség emelvényén. Volt zene, ének, szavalat német, magyar és franczia nyelven és a nagyszámú, díszes közönség, mely a széksorokat ellepte, pazarul osztogatta tapsait. A zeneestély rendezője, Gr­e­­­b­e­r főhadnagy, intézeti tanár minden szám után kényte­len volt megköszönni az érdeklődő közönség tapsát. Az Ivanovics-féle Suspinus-keringő után, melyet vo­nós hangszerekkel adott elő a hadapródok zenekara, Engelbachnak egy szépen elénekelt dala következett. A szavalatok sorát V­e r­s p y­k hadapród nyitotta meg Lenau : »Erzherzog Karl in der Schlacht bei Aspern« czimű költeményével. A zenekar továbbá magyar tánczokat játszott Brahmstól és utána az énekesek nagy tetszés között Losonczy »Isten veled« czimű quartett-dalát adták elő. Arany Jánosnak egyik balladáját, a »Tetemre hivás«-t Dinga had­apród adta elő. Zajos tapsokat aratott még az ének­kar Ziehrer: »Verliebt« és Lachner­ kovács-dalá­nak eléneklésével. P­o 11 a­­ hadapród elszavalta a Bürger-féle: »Császár és apát« czímű, nálunk is eléggé ismeretes , tréfás költeményét, Svieto­­c­h o­v­s­k­y hadapród pedig Saint-Hilaire-nek : »Les adieux de Fontainebleau« szép versét adta elő. Az ünnepély a néphymnus eléneklésével ért véget, mire a közönség Steinwalter Sándor őrnagy, had­apródiskolái parancsnok szíves meghívására meg­tekintette az intézeti növendékeknek szebbnél szebb rajzait, kézír­ásait és egyéb technikai munkálatait. A jelen voltak a tapasztaltak után azzal a tudattal hagy­ták el az Újépületet, hogy a katonai növendékek az izomfejlesztő és testedző gyakorlatok mellett a szel­lemet és kedélyt képző tudományokkal és művészetek­kel is behatóan foglalkoznak . Az aszódi gymnasium 100 éves jubilaeuma alkalmából a testvérintézetek és az iskolának több volt tanítványa az ország legtávolibb vidékeiről is táviratokat s leveleket küldtek Aszódra, melyeket későn érkezésük miatt nem lehetett az ünneplő közön­séggel közölni, hanem másnap a Petőfi-kör ünnepén olvastattak fel. Az igazgatóság által közölt névsor szerint jó kívonataikat elküldték: a szarvasi, a békés­csabai, a selmeczi, a késmárki, a hódmezővásárhelyi, a rimaszombati, az eperjesi és a nagyszebeni iskola, Koren István, Petőfi egykori tanára, Breznyik János, a selmeczi lyceum igazgatója s az iskola volt növen­déke, Achim Ádám békésmegyei ev. főesperes, Csen­­gey Grusztáv eperjesi theologiai tanár, László Zsig­­mond igazságügyminiszteri államtitkár, Sárkány Sá­muel pilisi, Sárkány János szarvasi ev. lelkész, Ne­­deczky Rezső, Dr. Szalay László, Murdik Lajos, Deér Endre és Darvas az intézet volt tanítványai. — A macadam-utak érdekében. A főkapitány­ság rendeletet adott ki, mely szerint 25 órzig terjed­hető pénzbírsággal és a netalán okozandó kár megté­rítésével sújtja azokat, kik a főváros macadaniszerűleg épült utait, utczáit és tereit rudak, szálfák, szarufák vonszolásával megrongálják. E rendelet érvénybe lép július 10-től kezdve és mindaddig érvényben marad, mig a főváros törvényhatósága saját hatáskörében ez iránt szabályrendeletileg nem intézkedik. — Halálozás. Segesser történész, a catholicus conservativ párt vezére — mint Luzernból táviratilag jelentik — meghalt. — Katonai küldöncz-posta. A cs. és kir. lovas dandárparancsnokság julius és augusztus hó tarta­mára a budapesti Ferencz József-laktanya és a pilis­csabai tábor közt katonai küldöncz-postát állít fel. E postának Hidegkút és Vörösvár községekben lesz­nek állomásai s az e helyekre kirendelt 5—5 ember és 5—5 ló elhelyezése iránt a megyei hatóság meg­tette a szükséges intézkedéseket. — Szünidei műkiállitás. A m. kir. mintarajz­­tanodai ifjúság társasköre az intézet helyiségében szünidei kiállítást rendez tagjainak rajzaiból és más műveiből. A kiállításra három 2 — 2 magyar aranyos jutalom is van kitűzve a legjobb diszitési rajzra, valamint egy tájképre. — Kicorrigált sírkő. A balti érsek, Mazella, kö­zelebb az ottani temetőben járva, egy sir­kövén a kö­vetkező felírást látta meg: »Nicola Silvestri, a sza­badság és szerelem dalnoka. Meghalt 1885. jan. 25.« Az érsek rögtön kiadta a rendeletet, hogy a sírkövet távolítsák el, vagy korrigálják ki fölirását. Egy kis szórakozottság. Páris harmadik ke­rületének polgármestere egy idő óta nagyon szórako­zottnak mutatta magát, a­minek igen furcsa bizonyí­tékát adta a napokban. Egy nála jelentkezett jegyes pár helyett ugyanis a menyasszony apját a vőlegény anyjával s a vőlegényt jövendőbeli anyósával akarta összeházasítani. Ez utóbbi tette után föl is függesztet­ték hivatalától. — Nyári mulatság. Julius hó 7-én a rákospalo­tai parkvendéglő helyiségeiben ,az újpesti ágost.­hi tv. evangélikus egyház« javára nyári tánczvigalmat rendeznek. Személyjegy 50 kr. — A debreczeni apagyilkosság ügyében meg­indított vizsgálat során, mint lapunknak táviratilag je­lentik, kiderült, hogy a gyilkos Móritz József 19 le­velet irt különféle czimekre. írt a királynak, József főherczegnek is. A levelek azért vannak április 12-dikről keltezve, mert e napon rendelte el a királyi tábla Móritzné vagyonára a zárlatot. A vizsgálat ada­tai szerint a leveleket a gyilkosság elkövetésének nap­ján délelőtt 9 órakor, a gyilkos nővére Móritz Erzsé­bet adta föl a postára, kinek állítása szerint, Móritz József közvetlen a gyilkosság véghez vitele után, hozzájuk ment, bejelentette szörnyű tettét és egy le­vélcsomagot dobott be az ablakon fegyverével együtt. A leány a levélcsomaggal rögtön édes­anyja ügyvéd­jéhez, Juhász Ignáczhoz szaladt, kinek utasítására adta fel aztán a leveleket. Az ügyvéd is kapott egy levelet. Az összes levelek most már a bíróság kezében vannak. Debreczeni levelezőnk beküldötte hozzánk a meggyilkolt Móritz András terjedelmes emlékiratát, melyet Révész Bálint ref. püspökhez intézett. Az öreg elmondja életének történetét szüle­tésétől kezdve a legnagyobb részletességgel. Az első felesége Miskolczi Sára volt, ki azonban 6 év múlva meghalt, két fiút hagyva maga után. Azután­ vette el mostani nejét, ki háromszor megtörte hűségesküjét­, amennyiben hite, tudta nélkül válópert indított és vagyonára zárlatot és tömeggondnokot kért. Ez meg is történt. A gazdát a házából kizárták, vagyonát pe­dig lefoglalták. Elkeseredésében arra gondolt, hogy egész családját kiirtja, de ezt mégsem tette. Hanem vagyonát rá akarta íratni második házasságából szár­mazott József és Erzsébet kiskorú gyermekeire, első házasságából származott András fiának pedig kielé­gítést akart adni. De az árvaszék ezen intézke­dését nem hagyta jóvá. Elmondja ezután Móritz András, hogy mily gondosan nevelte József fiát, mennyit költött rá, hogy tanuljon. Elküldötte Szepességbe német szó elsajátítása végett. De a fiú nagyon rossz volt, folyton édes anyjával tar­tott és vele apja ellen szövetkezett, kit megtagadott, hogy apja lenne. Felesége először orvosi bizonyítvá­nyok alapján Móritz Andrást bolondnak akarta ki­mondani, majd testi erejét kifogásolta, s panaszával nem átallott a törvényszékhez fordulni, a­mely azon­ban az ocsmány keresettel elutasította. Ekkor azért fordult a törvényszékhez, hogy három hónapra válaszszák el őket ágytól és asztaltól. De még ez sem volt elég, hanem egyesség útján arra akarták rá­bírni, hogy írassa át minden vagyonát felesége nevére, maga pedig elégedjék meg azzal, hogy élete fogytáig tisztességesen eltartják, de hogy miből állt volna ez a »tisztességes eltartás«, az iránt nem akartak nyilat­kozni, s ezért az öreg ezt az egyességet határozottan visszautasította. Az asszony azonban nem nyugodott, hanem egy 10,000 írtról szóló váltót írt alá, s azt fiának adta, ki a váltó alapján a törvényszéknél anyja vagyonára foglalást kért. A fiú tehát lefoglaltatta az öreg vagyonából az édes­anyját illető fele részt. Még a mezőgazdasághoz tartozó szerszámokat, lovakat, mar­hákat is zár alá vetette. Mikor ez megtörtént, a múlt év augusztus 8-án este az öreget megetették tojással, éjféltájban pedig párnát tettek a szájára s meg akar­ták fojtani. Ez alatt az anya és a fiú feltörték az asz­talfiókot és abból mindent kiraboltak. Az öregnek azonban nem ártott a méreg s a párnától sem fáladt meg. Másnap vásárra akart menni, hogy marháit el­adja, de a marhaleveleit ellopták. Midőn hazulról el­távozott, hogy a munkások után nézzen, fele­sége az egész bútorzatot elvitte, a cselédeket pedig elkergette, úgy, hogy az öreg maga ma­radt, felesége pedig, midőn már mindent elrende­zett, leányával elhagyták a házat és a bártfai fürdőbe utazott­­ üdülni. Mindent elvitt, csak egy sánta gebét hagyott a háznál . . . Itt szakad meg a nagy zagyvasággal irt kézirat, melyben többek között az is fel van említve, hogy Móritz Andrást az ismerősei üldözték, mert a szabadelvű­ párt hive volt. Az írást, úgy látszik, az öreg folytatta volna, ha fia meg nem gyilkolja. — A földvári paraszt­ zendülés. Brassóból táv­irják mai kelettel: A földvári lázadók elfogatása egyre tart. Ma négy földvári oláht hoztak be vasra verve. — Az amerikai vasgyárakról. New-Yorkból távirják mai kelettel: A nyugati vidékek összes vas­gyárai, melyekben a munkásegyletek tagjai dolgoz­nak, bezárták ma a műhelyeket, mert a munkások vonakodnak a gyárosok által megállapított munkabér mellett dolgozni. Ez intézkedés körülbelül száz­ezer munkást sújt. — Stanley: Londonból jelentik. Az a hír, hogy Stanley expeditiojának sikerült keresztültörni az el­lenséges törzseken és hogy nincs kizárva annak a lehetősége, hogy Bhargazilin át elérheti Khartumot, itt nagy érdeklődést keltett. Mindenkit meglepett az a hír, hogy Stanley Bhargazili előtt áll, mert a me­rész utazót már mindenki elveszettnek hitte. Teljes határozottsággal állítják, hogy az esetben, ha Stanley a Khartumban fogva levő európaiakat akarná kisza­­badítas­t­an számíthat az angol kormány támoga­tására. Hívük azonban Khartumot azért akarná elfog­lalni, hogy Emin pasa részére segélycsapatokat küld­jön, ez esetben az angol kormány aktív támogatásban nem részesíti. — Véres eset a Károly-kaszárnyában. Valóban egy meggondolatlan, lázas pillanat volt rugója annak a tragoediának, mely tegnap este a Károly-kaszárnyá­ban lejátszódott. Somogyi Julia évek óta odaadással szerezte Kukucska János gyalogost, kivel a három év leteltével házasságra akart lépni. A legény kedvéért jött a fővárosba szolgálatba s mivel már három napja nem láthatta, a tilalom daczára be akart menni a kaszárnyába. Szerencsétlenségére Kukucska János nem volt otthon. Mig a leány reá várakozott, az őr­mester becsalta a kaszárnyába és már ez által is súlyos fegyelmi vétséget követett el. A sze­rencsétlen leányt szobájába vitte, a­honnét he­ves szóváltás és dulakodás hallatszott ki. Esti 9 óra elmúlt, mikor a Jellacsics-ezred 5. századától egy századügyeletes önkéntes altiszt feljött és felszóllí­­totta az őrmestert, ki tegnap zászlóaljügyeletes volt, hogy rögtön jöjjön le az udvarra, ahol már várják az ügyeletes altisztek, hogy megtegyék a takarodó után szokásos jelentésüket. Ekkor szokták ugyanis beje­lenteni, hogy a legénységből takarodó után kik hiányoznak. Ez a jelentés vasárnap igen fontos. Az őrmester nem tudta, mitevő legyen a leánynyal, nem tudta hova rejteni, de már takarodó után a kapun sem bocsájthatta ki. Ezért késlelkedett. Erre az ügyeletes százados küldött az őrmesterért, ki a leányt a szobába akarta zárni, és azután akart az udvarra lemenni. De az önkéntes altiszt, kit a szá­zados az őrmesterért küldött, hallotta, mikor a leány azt kiáltotta, hogy ha az őrmester becsukja a szobába, rögtön leugrik az ablakon, és úgy látszik abbeli szégyenében, hogy Kukucska János esetleg ott találja a szobában, leugrott a második emeletről és szörnyet halt. Ezt látva az őrmester, ijedtében és a szigorú büntetéstől való félelmében, szolgálati revol­verével mellbe lőtte magát.­­ Leugrott a harmadik emeletről. Az ujvilág­­utcza 29. sz. a. ház harmadik emeletéről, ma este 10 óra tájban, S t­r­ő­d­e­r Paula 22 éves varrónő levetette magát az utcza kövezetére és rögtön meghalt. Holt­testét a Rókus-kórházba vitték. — Fővárosi krónika. Elfogott zsebtolvaj. B­o­ni­a­­­k­a Gáspár, többször büntetett zsebtolvajt, ma dél­után a tömö-utcza 51. sz. a. ház előtt tetten érték, mikor egy hordár zsebéből az órát ki akarta húzni. A tolvaj fu­tásnak eredt, de a rendőrök utolérték és elfogták. Sport. Hamburgi lóversenyek. (Első nap, június 29.) Hamburgból jelentik, hogy a tegnapi lóversenyeken a magyar lovak nagy győzelmet arattak. A verseny lefolyása a következő volt: I. Megnyitó ver­se­ny. (1500 márka, 1800 méter.) Péchy A. 3 éves »Lord Ernest«-je első lett, mig Apponyi Antal gr. »Barbas«-ja harmadiknak érkezett be. — II. Tisz­tel­etdij, 2000 márka és tiszteletdij, 950 m.) Henckel H. gr. »Királyné«-ja első. — III. Nagy hamburgi handicap. (5000 márka, 3200 mé­ter.) Oppenheim br. »Qui pro quo« nevű 3 éves barna lova első. — IV. Kétévesek versenye. (3000 márka, 950 méter.) Sopp »Actress«szó első. — V. Eladóverseny. (1500 márka, 1800 méter.) Bu­­koffer négy éves »Barytone«-ja első. — VI. Nagy hamburgi tiszti steeple chase. (Tisztelet­díj és 4500 márka, 48 méter.) Suffert hadnagy »Idee«-je első. — Július 1-én futtatják Ham­burg gyepén a német Derby­t, melyért istál­lóink közül valószínüleg Gainful, St. Wolfgang és Tegetthoff fognak a német lovakkal megküzdeni. A fogadók P­a­d­­­s­a­h-ban bíznak legjobban, melyet Uehlschläger Oskar német sportsman, Magyaror­szágban, gr. Forgách Sándor kemenczei ménesében vásárolt, pár év előtt.­­ A berlini ügetőver­se­ny-tá­r­s­as­ág, nehogy versenyei a július 1-én futandó hamburgi derby-vel összeessenek, azokat ulius 3-ára halasztotta el. Tudomány és irodalom. — A »Budapesti Szemlé«-nek holnap megjele­nendő számában Keleti Károly érdekes tanulmányt tesz közzé »Irányeszmék iparunk érdekében« czim alatt; Hunfalvy Pál folytatja Görgey István »1848 és 1849-ből« czimű művének ismertetését; C­s­e­p­e­y István adalékokat közöl »Báthory István életéhez« ; P­ál­ffy Albert pedig szép regényt kezd, mely e czímet viseli: »Egy leány mint özvegyasszony« és a boldog forradalom előtti időkben játszik, mikor a világgá induló nemes fiatal­emberek még gyors­kocsin jártak fel a fővárosba és útitársaival arról ér­tekezik fölötte érdekesen, hogy a nemesség fizessen-e adót vagy nem ? Pálffy regényére ifj. A­p­á­t­h­y István­nak »Egy boldogtalanhoz« intézett költeményei és L­é­v­a­y Józsefnek Burns műveiből fordított egy lyrai mesterműve következik; »Báró Kemény Zsigmond« jellemrajzának vázlatát, mely Kolozsvárt az Érd. írod. Társaság utolsó ülésén olvastatott fel, L­á­n­c­z­y Gyula irta; Caronak George Sand­ról irt élet- és jellemrajzát Haraszti Gyula bírálja ezen czim alatt, hogy »Sand György« , Schuchardtnak a vola­­pük nyelvre vonatkozó legújabb füzetét Katona Lajos ismerteti. A füzetet a rendes »Értesítő« fejezi be.­­ »Az egységes középiskola kérdéséről« érte­kezett Spitkó Lajos főgymn.­igazgató a beszter­­czebányai főgymnasium idei értesítőjében, és érteke­zését külön lenyomatban is kiadta, hogy a jelzett kér­désben eddig fölmerült főbb terveket és javaslatokat tágabb körben is ismertesse. — »Az életkomolyságra való nevelés,« czime egy nagy szakértelemmel irt paedagogiai értekezés­nek, melyet L­é­d­e­r­e­r Ábrahám, tanítóképző -inté­zeti tanár az »Orsz. magy. szr. tanitó-egyesület« vá­lasztmányának Léderer Bernát emléke tiszteletére tartott ünnepélyes ülésében fölolvasott. Ez értekezés most külön füzetben is megjelent. A Sanyaró Vendel válogatott nyögései« megje­lentek a Singer és Wolfner-féle könyvkereskedés ki­adásában , és a kiadó a következő vig reklámot küldte a csinos kötettel hozzánk: Takaros kabátban, ami­lyenben magának sohasem volt módja, jelent meg a Sanyaró kis könyve. Létének ideális czélja: a hentes bolt — és legfőbb eszményképe, az Opera portása közt állva, nyögi el nekünk buját-baját »Borsszem Jankó« számos alakjainak ezen egyik legnépszerűb­­bike. Szegény jó rendelke nem kaczérkodik az ő sa­nyarú sorsával, hanem bölcs megnyugvásban és nem mindennapi elmésséggel számol le vele, mint a követ­kező példák, melyeket mutatóba közlünk, bizonyít­ják : »Vagy nagyon alant, vagy nagyon fent, vagy pincze-, vagy padlás­szoba a lakásom.« — »De szép halál lehet az: csömörben halni meg.« — »Túrós csusza a legszebb női közmunka.« — »Sok ember örülne, ha a lelkét csak annyi terhelné, mint az én gyomromat.« — »Sajt-kukacznak lenni sem utolsó dolog « — »De jó dolga van a töltött káposztának: sohasem üres a bélé.« — »Uborka-saison. Hol van hát?« — A picziny könyvnek ára 50 kr; több rajz is diszesiti, melyek a lantoló diurnistát tüntetik fel, aki üres óráinak lendületes perczeiben költő is. 500 nyö­gés 50 kr, esik 10 nyögésre 1 kr, ami bizony ebben az időben, melyben a sanyarúság is annyi pénzbe ke­rül, kevésnek mondható. Színház és művészet. — A krisztinavárosi színkör heti műsora. Hétfő »Narciss« vagy »Pompadour bukása«. Kedd »A tiszt urak a zárdában.« Szerda »A szoknyás hadnagy.« Csütörtök »Papageno« vagy »A mi cselédeink.« Pén­tek »Színházi képtelenség.« Szombat »A bőregér.« Vasárnap »Czifra Juczi.« — Tamássy József, a népszínház jeles tagja, hosszas betegségéből mindinkább fölépül. Karja, me­lyet szélhűdés ért, most már annyira javult, hogy úszni és vivni is tud vele. Holnap a budai vöröske­reszt-egyleti kórházba megy utócáj­ára. Orvosai remé­lik, hogy a jeles művész októberben már újra a szín­padra léphet. Fővárosi ügyek. — A középítési bizottság ma Gerlóczy Ká­roly alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott, a­melyen mindenekelőtt Scheich Károly tett indít­ványt, hogy miután a közgyűlés július 4-én valószí­nűleg az őszig elnapolja magát, ez esetre a középítési bizottság is tartson az őszi első közgyűlésig szünetet. A sürgős természetű tárgyak a 7-es bizottság által intéztessenek el. Rendkívüli ülés természetesen bár­mikor tartható, ha a körülmények úgy alakulnak. Az indítványt a bizottság egyhangúlag elfogadta. P­o­­­o­­nyi Géza azt kérte, hogy ha esetleg rendkívüli ülés lesz, ezen intézzék el a kis-zuglói vasút ügyét is, mert az a kis-zugló lakóinak nagy érdekében áll. Ennek a vasutügyek alapos megfontolását ajánlja s a kis-zuglói vasút a legújabb tervek közé tarto­zik. Az őszre azonban a bizottság foglalkoz­­hatik vele. Csepreghy János a köztemetői vasút kérdésének mibenállásáról tett kérdést . Elnök épen ma beszélt az ügyészség egyik tagjá­val, a­ki jelenti, hogy a vállalkozókkal kötendő szer­ződés készen van s a szerdai közgyűlés napirend­jére kitüzetett. Radány Dezső fölemlité, hogy az éjjel Ó-Budán két ház leégett és pedig közhiedelem szerint azért, mert az ó-budai gazdák a padláson szé­nát tartanak s oda éjjeli szállásra is fogadnak be embereket. Minő rendszabályokat lehetne ez ellen fo­ganatosítani ? Elnök azt adta fölvilágosításul, hogy a tűzrendőri szabály értelmében az elöljáróság a rendőrséggel karöltve minden negyedévben köteles megvizsgálni a házakat. Sürgősen föl fogja hívni az illető elöljáróságot a szemlék szigorú teljesítésére. A szénatartás a padláson el van tiltva. Ezután P­o­h­­ Ferencz jegyző telekfelosztási és szabályozási ügye­ket adott elő. Majd a gellérthegyi házak kisajátítására kiküldött kisebb bizottság javaslatára a felső-hegy utcza 50. sz. háznak 1768 írton való kisajátítását el­fogadták s egy Gellért-rakparti háznak is megvéte­lét — de csak a jövő évi budget terhére 6000 írton javaslatba hozták. A budai közvágóhíd számára való telekszerzés czéljából kiküldött, vegyes bizottság tudvalevőleg a Haggenmacher és Aldássy­­féle lágymányosi telkeket találta legalkalmasabb­nak s pénzügyi tekintetben az előbbit találja ju­tányosaidnak. A középitési bizottság városrendezési szempontból mindkét telket egyformán megfelelőnek nyilvánitotta s a felajánlt árat se találta túlcsigázott­­nak. Ha a Haggenmacher féle telket veszi meg a fő­város, a lágymányosi nagy­körút irányát az általános szabályozási tervben meg kell változtatni, de L­e­c­h­­ner középítési igazgató nyilatkozata szerint ez most ott a puszta területeken könnyű szerrel keresztül vi­hető. A közúti vasúttársaságot, mint a sorok­sári helyi érdekű vasút engedményesét a vá­ros kötelezte a budapesti állomás bekerítésére. De a hatóság által bemutatott tervet a mér­nöki hivatal nem fogadhatja el, mert a társaság az országukból is egy darabot el akar foglalni s ott egy pályaudvar formát létesíteni. A bizottság hosz­­szabb vita után kimondta, hogy az országút a vasút czéljára el nem foglalható, s a vasút a pályaudvar bekerítése iránt a kormánynál folyamodjék engedé­lyezési tárgyalásért. A pályaudvar bekerítéséről se a közigazgatási, sem a műtanrendőri bejárásról szóló jegyzőkönyvben nincs szó, miért is engedélyezési tár­gyalásnak van helye. — Virava Józsefnek a kőbá­nyai templom elhelyezésére vonatkozólag benyújtott indítványát a bizottság figyelembe vehetőnek tartja s ekkor két telek kisajátításának szüksége elesik.­­— Rz­ főorvosi hivatal a IX. kerületi ipar­­utc­a rendezését sürgeti. A bizottság fölveendőnek tartja ezt a jövő évi programoiba, egyelőre azonban ideiglenes rendezést tart szükségesnek 1060 frt. költséggel. V­o­s­i­t­s Károly jegyző előadta a buda­pesti városi vasút­vállalat kérvényét, a Podmaniczky­­utczában kettős vágány lefektethetése iránt, a­mi a forgalomnak csak előnyére válik. A mérnöki hivatal véleménye alapján a bíróság a kérvényt pártolja, de ez a vasútépítés folyamát nem gátolhatja. A IV kér. Károly- és sütő-utczák aszfaltozását ajánlják. A Siemens-Halske féle városi vasúti vállalat azt is kéri hogy a Stáczió-utcza belső része a kellő magasságra feltöltessék. A c­ég hajlandó ezt a folyó évben a saját költségén végeztetni, ha a város azt a jövő évben neki visszafizeti. A gránittal való kövezés esetén 130,000 ft, trachitkövezés esetén 67,000 ft, költségbe kerülne ez a munka. Miután e munkákat szán­os háznak a földszinti ablakokig való eltemetését eredmé­nyezné s e feltöltéssel még évek során lehet várni, a bizottság az egész tervnek ellene nyi­latkozott. J­a­n­dek János jegyző több kútvölgyi la­kos kérvényét adta elő, kik a vízvezetékeknek oda való bevezetését kérik s biztosítják a 8°/C jövedelmezőséget. A vizv.igazgatóság azonban kiszámította,hogy az összes költség 29500 irtot teszen. A tárgy a vízvezetéki al­bizottsághoz utasittatott, mely a budai vízmű­ veze­tékeinek szerves kiterjesztésével úgy is most foglalko­zik. Bálint F. és társai kérelme a Gellérthegy alatt új közkút állítása iránt elutasittatik. Hasonló sorsban részesült a Cserhát és Alpár utczák s Garai-tér víz­vezetékkel való ellátása iránti kérelem is. Elfogadták ezután több kisebb utcza programmszerű csator­názását. A tisztviselők telepén a légszesz­­csövek lefektetését pártolják. A VIII. ker. Alföldi utcza ideiglenes csatornázása és vízvezetékkel ellá­tása elfogadtatott. Végül a Nefelejts-utcza­­csatornázását is ajánlólag határozták a közgyűlés elé vinni.­­ A fővárosi közmunkák tanácsa 1. évi június hó 28-án Podmaniczky Frigyes báró elnöklete alatt ülést tartván, a napirend legfontosabb tárgya a végleges vízmű építési tervének és költségveté­sének beszerzése czéljából kiírandó pályázat prog­ramm- és feltétel pontjainak megállapítása volt, mire nézve a tanács elfogadta a műszaki bizottságnak la­punk más helyén szó szerint közölt javaslatát. Ezután a József-körút két szakaszában és a Ferencz-körút egy részében szükséges követési mun­kálatokkal a kiírt árlejtési eredmény alapján mint legjutányosabb ajánlattevőket , részben Hirsch Sebőt és Mihályt, részben pedig Reinisch Hen­riket bízták meg. Az ugyanezen szakaszokban építendő csatornákat illetőleg a tanács azt határozta, hogy téglacsatornák építtessenek és ezekre Bőhm Mátyás legkedvezőbb ajánlatát fogadta el. Az asphalt járdák kiszélesítésével a József-köruton a magyar asphalt-társulat, a Ferencz-köruton pedig a The Neuchatel-asphalt-társulat fog megbizatni. Kundl Lajos és Halász István VI. angyalföldön és dr. Vécsey József VIII. ker. Kodzafa-utczában fekvő telkének felosztása engedélyeztetett. A VIII. ker. Orczy-ut rendezése, a IX. ker. üllői-uton 93. sz. ház előtt járdafektetés, az I. ker. magas-ut és III. ker. malomdűlő árkaiban bukó­gátak létesítése, az osztrák-magyar államvasut Er­­zsébet-úti átjárójának kibővítése, a VIII. ker. népszínház-utczának és a Kasselik-ház előtti térnek rendezése, a YII. ker. Almássy-tér egy részé­nek csatornázása és légszesz világítása, IX. ker. sóház-utcza főlégszeszcsöveinek kicserélése, a vízveze­téki csőhálózatnak a külső kerepesi­ útra leendő kiter­jesztése, az ó­budai új köztemetőnek, a várpalotai épületek ideiglenes vízellátására és a IX. ker. Dré­­gely­ utcza egy részének csatornázására vonatkozó tervek ellen észrevétel fel nem merült. Ezek után a következők nyertek építési engedélyt: Blazek Adolf IV. ker. zöldfa-utcza 2 lóerejű gázmo­tor felállítására, Geldner E. IV. ker. koronaherczeg-utcza gázmotor felállítására, Török György I. ker. Gellérthegyen földszintes nyaraló-toldalékra, Stefanovits Katalin I. ker. Szarvas- éren átalakításokra, Hickisch Lajos VI. ker. Nagy János­ utcza kétemeletes házra, Ihász Lipót X ker. kolozs­vári-és halom-utcza 7428. sz. a. földszintes házra, Hornyák Mihály VI. ker. lőportár dűlő első emelet, Hets Ödön I. ker. Gellérthegy 10,8­0—11. sz. a. pinczeépitésre, dr. Hlatky Jó­zsef és neje VII. ker. csömöri-ut kétemeletes házra, »Mária Dorottya«-egyesület VIII. ker. Orczy-ut és örömvölgy-utcza sarkán egyemeletes menedékház építésére, Weber Boldizsár VII. csömöri-ut kétemeletes házra, Panlheims József VII. ker. Erzsébet-körut három emeletes házra, Botyik János I. kerület Gellérthegy mulatóira és tekepályára, Babl József III. ker. Majláth-utcza földszintes házra, Beinisch Nán­dor VII. ker. Gizella-út földszintes ház és istállóra, Véres János VII. kerület Erzsébet-körút és dob-utcza sarkán IV. emeletes házra, Schreiber J. mint az angol kisasszonyok főnöknője IV. molnár-n. egyemeletes iskolára, ált. osztrák légszesz-társulat igazgatósága II. ország-ut átalakítások és toldalék-építésre, budapesti aut. orth. Chewra Kadischa I. németvölgyi temetőben földszintes tetemház, Dvoracek Fe­­rencz IX. viola-utcza átalakítások, földszintes nagy József III. ker. sz.-endrei­ uton jégverem bele,­ Forgó István X. ker. felső­rákos 7599. sz földszintes 10. házra, Friedenthal Vilmos VIII. fecske-u. kétemeletes házra, Glanzer Mihály IX. házépítő tisztviselők telepén Szapáry­­utcza földszintes házra, Küber Ignácz VI. lőportár üdülő is­tálló- és nyílt színre, kőbányai gőztéglagyár X. maglódi-ut gépházra, kőbányai gőztéglagyár X. kerület maglódi-ut átalakítás és földszintes toldalékra, Hozel Ferencz IX. kerület füzér-utcza földszintes házra, Krausz Gusztáv X. kerület házépítő tisztviselő-telep elnök-u. földszintes házra, Linda János X. házépítő tisztviselő telep földszintes házra, Michoffer Nándor I. kereszt- és aranykakas-utcza sar­kán földszintes bolthelyiségre, Möszmer Ernő és Anna VI. Eötvös­ u. kétemeletes házra, Mi­skó Ferencz X. házépitő tisztviselő telepen földszintes házra, Oberhäuser Lajos X. ker. házépitő tisztviselő telepen földszintes házra, özv. Ott Bálintné szül. Ditz Juliánna VIII. ker. tömő-utcza félemele­tes toldalékra, Reichl Károly I. ker. Svábhegy Ordas-ut szezámkamrára, Lutrell Janka és Schneider Alajos VII. ker. Erzsébet-köruton három emeletes házra, Schlick-féle vas­öntöde r.-társaság VI. ker. külső-váczi-ut gyártelep kibőví­tésére, Schneider Alajos úgy is mint kisk. gyermekei gyámja VII. ker. Erzsébet-körút három emeletes házra, Zucker­mann Gyula VIII. ker. Szerdahelyi-utcza egyemeletes házra, Gergelyi Kálmán I. ker. Istenhegyen nyaralóra, Backofen Henrik V. ker. Katona József-utcza gázmotorra, Lustig Al­bert V. ker. váczi-út átalakításokra, Thum János IX. ker. tűzoltó-utcza nyílt raktár építésére és gázmotor felállítására és Schmahl Henrik IV. ker. hatvani-utcza négyemeletes ház építésére. Törvényszéki csarnok. A Keglevich-ellenes tüntetések. Azokat az egye­temi polgárokat, kik a »Keresd a szived« czimü da­rab előadásának betiltása alkalmával K­e­g­­­e­v­i­c­h István gróf, a nemzeti színház akkori intendánsa el­len tüntetést rendeztek, az államrendőrség üldözőbe vette, s Takács Zoltánt, a tüntetők vezetőjét, ki­hágás miatt két fórumon át elmarasztalta. A belügy­minisztérium, hova ez ügy felebbezés folytán került, Török János főkapitány ellen a tüntetők cselekmé­nyében becsületsértést látott, s ezért az iratokat át­tette a királyi törvényszékhez, mely azonban tekintet­tel arra, hogy Török János főkapitány a törvényben megszabott határidőn belül panaszt nem emelt, s így a magánvádra való joga elévült, a följelentést félre­tette. Az iratok most ismét a rendőrséghez kerül­tek vissza. Vád alá helyezés. A budapesti kir. törvény­szék nyilvános becsületsértés vétsége miatt vád alá helyezte Ve­rhovay Gyulát, a­ki Gubody Károlyt, Czegléd város polgármesterét a Csatár-féle ügy tár­gyalása, alkalmával a pestvidéki kir. törvényszék fo­lyosóján gazembernek nevezte. Agyonütötte a feleségét. Milosevics Antal 65 éves aggastyán, a­ki az előtt az ó­budai hajógyárban m­int géplakatos volt alkalmazva, a múlt év október 2 - én agyonütötte feleségét, a­kivel régtől fogva egye­netlenségben élt. A budapesti törvényszék a vádlottat szándékos emberölés büntette miatt életfogytiglani fegyházra ítélte. A kir. tábla azonban, tekintettel az enyhítő körülményekre, Milosevics büntetését 15 évi fegyházra szállította le. A meteorologiai magy. királyi központi intézet időjárási jelentése. 1888. június 30-án, reggel 7 óra. Budapesten a megelőző nap legnagyobb hőfoka = +24° leg­kevesebb = +12° Cels. A légnyomás a tengerszinre van átszámitva. Felhőzet: 0 = egészen derült, 1 = többnyire derült, 2 = rész­ben felhős, 3 = többnyire borult, 4 = egészen borult, • = eső, 4|f = hó, = = köd, — zivatar. Megjegyzések: A légnyomás mindenütt sülyedt, Bregenzben 6 mm­­rel ; a légnyomás minima mint tegnap, Dél-Skandináviában, a maximum Angolországtól északnyugatra fekszik. A hőmérséklet igen kevés kivétellel általánosan sü­lyedt, Beszterczebányán 9’4°-kal Késmárkon és Ungvártt zivatar. Kilátás : Gyenge nyugati szelek mellett többnyire borult, esős idő Hőmérsékváltozás jelentéktelen. Léghő- Szél- ,, - , s mérsék- irány és Felhő-Állomás nyomás ere zet­i k­mra- Cels. 1-10 Sopron............... 759 4-13.8 DK 1 eső 7 Magyar-Óvár ... 753 -1-14.0 Ny 2 4 6 Trencsén ........... 753 4-14.6 ÉK 1 4 7 Selmeczbánya .. 754 -1-11.5 DK 24 1 Korpona............. 753 —j-13.6 _ — 3 1 Beszterczebánya 752 4-11.8 ÉNy 2 4 13 Budapest ........... 754 -1­ 14.6 K 2 4 — Szolnok ............. 754 +16.9 Ny 3 eső 2 Eger..................... 752 +18.0 K 4 3 — Debreczen ........ 753 +15.0 DK 11 — Késmárk............ 753 +12.7 — 2 14 Új-Tátrafüred .. 756 +10.6 — 3 16 Ungvár............... 752 +16.4 ÉK 2 2 — Szathmár........... 755 +15.8 DNy 2 2 1 Nagyvárad........ — — — — — Akna-Szlatina .. 753 +16.9 Ny 1 2 17 Kolozsvár.......... 753 +18.0 K 1 1 7 Nagy-Szeben ... 753 +18.6 Ny 1 1 2 Orsova................. 755 +20.6 Ny 10 — Temesvár........... 750 +21.0 K 3 eső 2 Arad................... 7­55 +16.5 Ny 1 — 1 Szeged................. 754 +17.3 Ny 1 2 1 Pancsova............. 755 +21.0 K 4 2 — Keszthely ........ 755 +16.5 K 1 3 2 Csáktornya ___ 752 +15.0 K 1 2 15 Zágráb.............. 753 +15.7 DK 2 4 T2 Fiume................. 7. 2 +20.3 DNy 4 4 — Bécs..................... 752 +12.6 DK 1 4 4 Prága................... 752 +13.0 DNy 2 3 2 Krakó................. 752 +13.6 ÉNy 1 4 9 Lemberg ........... 752 +16.2 Ny 2 4 7 Bregenz.............. 752 +12.8 Ny 2 4 5 Salzburg ........... 753 +12.0 DK 2 4 95 Graz................... 754 +14.0 DK 1 eső — Triest................. 752 +19.6 D 1 4 1 Pola.............. 752 +20.8 DNy 3 4 — Abbázia........ 752 +19.0 — 4 — Lesina................. 754 +23.1 D 1 0 — Koppenhága ... 745 +14.0 DNy 3 4 55 Stockholm....... — — — — — Szt-Pétervár.... — — — — — Moszkva...... — — — — — Varsó............ — — — — — Hamburg............ 746 +11.8 DNy 3 eső 10 Berlin................. 749 +16.4 Ny 2 3 — München............. 753 +13.0 DK 14 4 Stornoway........ 759 +9.4K 4 4 — Scilly szigetek .. 756 +13.9 K 5 4 — Paris............ — — — — — Nizza............ — — — — — Florenz............... 752 +18.6 Ny 6 eső 1 Róma............ 755 +22.9 DNy 4 4 — Odessa ............... — — — — — Konstantinápoly 756 +27.0 DNy 10 — Színházak. Budapest, 1888. vasárnap, julius 1. Fővárosi színkör. . Temesváry 2-ik ) uzom Czakó (A Krisztina-városban.) 3-ik ) polgár Vértessy 4-ik) Vécsey A háromszéki leányok. Székely leány Völgyi K. Eredeti népszínmű 3 szakasz- Lz?',1* Balassa­ban, dalokkal. Jókai Már ha- TM . Ha“s sonló czimü regrénye után irta • Polgármester Réthey sonló czim­ü regénye után irta . SréM asszony Esztergomi A. Szigligeti Ede. Zenéjét szer- 0...' J +V . tette : Erkel Gyula. Székely leány •_ ^rovics hl. Személyek: Kezdete 7 órakor. Weimuth Szabó — Brigitta, felesége Zombory I. Műsor: József, fia Kiss Hétfő : Narciss, vagy : Pompa-Sziksz Nyilasi dour bukása. Szikszné Lehmann L. Kedd : A tiszt urak a zárdában. Dankos András Bognár Szerda : A szoknyás hadnagy­. János­­ Szentes Csütörtök : Papageno, vagy : Kelemen) fiai Boldváry a mi cselédeink. Mózes­­ Tischler Péntek: Színházi képtelenség. Bo­­a, leánya Czanyuga E. Szombat: A bőregér. Katicza Vadnay V. I Vasárnap : Czifra Juczi.

Next