Nemzet, 1888. szeptember (7. évfolyam, 2159-2186. szám)
1888-09-01 / 2159. szám
váltságos állását s meglehet, hogy a khán ezt védi, az engedelmesség megtagadásával. Azt híresztelték, hogy nagyszámú serege van , de újabb informátiók szerint az ő hadcsapatainak egy része ellenzi a lázadást és embereinek száma legföljebb hatezerre tehető. Attól tartanak azonban, hogy ő külföldi ármány eszköze, az emir e tárgyban Anglia tanácsát kérte ki s ezek megadását czélozza Durand missiója. Táviratok: Kiel, aug. 31. Vilmos császár, ki a svéd királyt a német tengerészeihez , la suite tengernagygyá nevezte ki, elfogadta ugyanezt az állást a svéd tengerészetnél. Berlin, aug. 31. Károly Lajos főherczeg éi Mária Terézia főherczegasszony, délelőtt 11 órakor a potsdami vonattal Babelsbergbe utaztak Auguszta császárné látogatására s onnan Potsdamba mentek. Berlin, aug 31. A mai diszebédnél, melyre 170 meghívót bocsátottak ki szász királyné, a svéd király, Károy Lajos főherczeg és a mecklenburgi nagyherczeg a császártól jobbra, Mária Terézia főherczegasszony, a szász király és a mecklenburgi nagyherczegné a császártól balra ültek. Oszkár svéd király felköszöntötte az újszülött csecsemőt.— A svéd király Vilmos császárral, délután háromnegyed 5 órakor Berlinbe jött. — Délután egynegyed 6 órakor a »hársfák alatt« az egyetem előtt ment végbe a zászló-szalagok átadása az első gárda-ezred első százada, valamint a 2. és 4. gárda-ezred és a gárda-lövész-ezred részére, melyeknek a császár, trónralépte előtt parancsnoka volt Vilmos császár lóháton jelent meg a csapatok által képezett négyszögben s ellovagolva a csapatok arczvonala előtt, beszédet intézett hozzájuk, melyben körülbelül a következőket mondá: A zászlószalagok adományozásával különös megtiszteltetésben akartam részesíteni azokat a csapatokat, melyeknek vezényletével dicső nagyatyám uralkodása alatt megbizattam. »Egyedül ti, az itt levő csapatok, voltatok azok — folytatta beszédet a császár melyeket atyám mint császár látott. Mindnyájan fájdalomteli szívvel emlékszünk vissza arra a napra, midőn e dandár abban a megtiszteltetésben részesült, hogy Frigyes császár elé vezényeltetett. Ennek emlékére szentelem ez ezredeknek e szalagokat és remélem, hogy az ezredek meg fogják tudni őrizni a zászlók becsületét. Erre a Vimos császár palotájából hozott s új szalagokkal földiszített zászlókat kiosztották az ezredek között. Falkenstein tábornok a második gárdagyalogdandár parancsnoka rövid szavakban köszönetet mondott a csapatoknak osztályrészül jutott nagy kitüntetésért, mire a katonák legfelsőbb hadurukat háromszoros hurrá kiáltással köszöntötték és azután díszmenetben elvonultak a császár előtt. A császár vendégei az ünnepélyt a megboldogult Frigyes császár palotájának erkélyéről nézték. Bécs, aug. 31. (Eredeti távirat) A »Pol aTM..- * *n~1 *Tc—‘-----.. j i ,, , kívüli megelégedést hangsúlyozza, amelyet Délnémetországban mindenütt, kivétel nélkül éreznek a miatt hogy II. Vilmos császár a délvidéket meglátogatja. Azok, akik Németországon kívül élnek s a német viszonyokkal nem ismerősek, tán nem is tudják elképzelni, hogy mennyire megerősítette ez a megpróbáltatásokkal terhes esztendő a Délvidéken mindenütt a német birodalmi eszmét Ez az eszme Württembergben még a democrata párthoz is utat talált, s az egykori ultramontán körökben is egyre nagyobb tért hódít. Dél-Németország lakossága igen hálás a császár iránt az Odera-Frankfurtban elmondott szavakért, melyeknek határozottsága és őszintesége kétségtelenül jó szolgálatot tett a békének. Berlin, aug. 31. A »Reichsanzeiger« a császárnak mai keletű rendeletét teszi közzé, melyben a következők foglaltatnak: Az I. Vilmos császár által hátrahagyott feljegyzések, remek tanúságot tesznek a boldogult magasztos lelki nagyságáról, nemes és istenfélő érzületéről, melynek megismerésétől nem akarom népeimet megfosztani és ennélfogva elhatároztam, hogy a mai napon, mely házamra nézve nagy jelentőségű, ama feljegyzések egy kivonata, az ő megboldogult emlékének tiszteletére és követendő például házam és népem részére közzététessék. Berlin, aug. 31. (Eredeti távirat.) Az elhunyt Vilmos császár hátrahagyott följegyzései közt csak a második részben vannak oly részletek, melyek a politikára vonatkoznak. Ez a fejezet 1866 december 31-én éjfélkor kelt s Így hangzik: Hajlamom ellen, mély megalázkodással koronázhattam meg magamat, hogy Poroszországban a földi hatalom új intézményeit, melyek annak üdvére kell, hogy szilárdul fennálljanak, a jelenben megalapítsam. Ez az én lelkiismeretes meggyőződésem vezényelt a nehéz harczokban, amelyeket azokkal az új institutiókkal évek hosszú sora óta folytattam. Ezek a küzdelmek mélyen megrendítettek, mert kitartást kellett tanúsítanom az ellentállásban azon zűrzavaros támadások ellenében, melyeket azon földi hatalom ellen intéztek, melyet kezeimből ki nem bocsáthattam, ha csak Poroszország történelmével ellenkező szellemben cselekedni nem akartam. Megbocsátok mindazoknak, akik tudatosan és öntudatlanul lelkiismeretes meggyőződésemben táplált szándékaimmal a haza javának érdekében ellentállást tanúsítottak, hogy a korona hatalmát kisebbítsék és a poroszok szívét attól elidegenítsék. De utódaim soha se feledjék el, hogy olyan idők is lehetségesek voltak, mint az 1861-ki és 1866-ki.(Pr.) ■ , 31- Az osztrák-magyar ha-J °,ra,J október 12-én Nápolyba érkezik a német császár üdvözletére. (W. A. Z.) Róma, aug. 31. Az »E s e r c i t o« jelentése szer«iT’m.á?, a Parliament beleegyezése nélkül nem küld újabb csapatokat Massovába. A * szerint Crispi azért nem kísérte el tintul Eomagnaba, mert fontos politikai kérdéseket kellett elintéznie. (W. A .) Madrid, aug. 31. Tangerből érkezett hírek szerint a marokkói szultánnak sikerült a fölkelő törzsek által alkotott bloquadeot az Atlasztól délre áttörnie. A lázadó törzsek meghódolnak. Róma, aug. 31. A király és a trónörökös ma jelen voltak a Cesena mellett tartott hadgyakorlaton. Ott voltak továbbá a király kíséretében az aostai herczeg, a katonai attadhék és a hadügyminiszter. Cesenában és Forlimpoliban a lakosság a királyt és a trónörököst lelkesült fogadtatásban részesítette. Az ablakokból virágokat szórtak útjára. A király délután fél 1 órakor ismét visszatért Cesenába, honnét Lugóba és Ravennába is ellátogat. Róma, aug. 31. Umberto király a trónörökössel ma délután Forliból Ravennába utazott s útközben minden állomáson lelkesült tüntetésekkel fogadtatott. Lagéban körülbelül 8000 ember és számos egyleti tag vonult ki a király elé. A király megbízta a polgármestert, hogy fejezze ki köszönetét a lakosságnak. Ravennában 38 egylet fogadta testületileg és több, mint 10,000 ember várta és fogadta rendkívüli lelkesültséggel a királyt, kinek kocsiját, midőn a palotába hajtatott, elárasztották virágokkal. Umberto király a palota erkélyéről ismételten megköszönte a lakosság óvátióit. Toulon, aug. 31. Floquet kormányelnök és Krantz tengerészeti miniszter ma jelen voltak a hajóraj gyakorlatain. Az éjjel két törpedo-naszád összeütközött és mindkettő erős sérüléseket szenvedett. A legénység közül senki sem sérült meg. London, aug. 31. A »Reuter-ügynökség«-nek jelentik Lorenzo Marquezből (Delagoaöböl), Lisszabonból rendelet érkezett, hogy az ideiglenes kormányzó helyébe egy portugál hadihajó parancsnoka lépjen. Konstantinápoly,aug.31. (Eredeti távirat.) Schiessl báró, osztrák-magyar ügyvivő a postakérdés végleges megoldását sürgeti a nagyvezírnél. Remélik, hogy a kérdés idejekorán megoldást nyer. A Törökország és Olaszország közti új vámszerződés megkötése küszöbön áll. (P. C.) Fiume, aug. 31. A »Széchenyi« Adria gőzös tegnap Bordeaux felé, a »Madrid« nevű Adria által megrakott gőzös pedig Dunkirchen- Grimsby felé elindult. Közgazdasági táviratok. Konstantinápoly, aug. 31. (Eredeti távirat.) Daczára a franczia nagykövet folytonos sürgetésének, melyet a britt képviselő is erélyesen támogat, a porta még most sem írta alá a Suez-csatorna szerződést. A francziák részéről tett lépéseknek az angol kormány által való támogatása azért veszti el hatályát, mert a porta abból a meggyőződésből indul ki, hogy az Angol- és Francziaország között a Suez-csatornára vonatkozólag létrejött megegyezés csak a külsőségekre vonatkozik s nem foglalja magában a kérdés magvát. A törököknél egyátalában egyre erőteljesebbé válik az a nézet, hogy a keleti kérdésben az európai hatalmak között alig jöhet létre megegyezés, mert az egyes államok érdekei nagyon eltérők. (P. C.) ..1 a k i . . . J . Bécs,augusztus 31., (Tőzsdei tudósítás.) Goblet jegyzékére szilárdan elmúlva, végre Berlin gyengitett. Cseh vasutakban hausse. Berlin,augusztus 31.(Tőzsdei tudósítás.) Az irányzat nagyon szilárd. Bányaértékek folyton kedvezők. Bécs, auguszt. 31.(Magyar értékek zárlata). Magyar földteherm. kötv. 104.90. Erdélyi földteherm. kötv. 104.75. 5 és fél száz. magy. földhit. int. zálogl. —.—. Erdélyi vasutrészv. 180.75. 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 114.—. Magy.nyer. k. sorsjegy 129.30. Szőlődézsmaválts. kötv.------, 5 száz. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi köles. sorsjegy 125.75. 4 száz. aranyjáradék 102.02. M. orsz. b.-részv.—.— Magy. vasúti kölcsön 148.—. Magyar hitelb. részvény 306 50. Alföldi vasutrészv. 183.—. Magyar észak-kel. vasút r. 161.50. 1869. m. kir. v. áll. els. kötv. 98. — . Tiszav. vasut r. 248. — . Magyar lesz. és váltóbank r. 98.50. Kassa-Oderbergi vasút r. 142 25. 5. száz. papir-járadék 91.70. Adria m. tengeri görb. r. társ. —.— Török dohány-----. Északi vasutrészv. —.- . Magyar fegyvergyár r. t. —. Bécs, auguszt 31. (Osztrák értékek zárlata.) Osztrák hitelrész.314.40. Béli vasút részvény 113 50. 4 százalékos aranyjáradék 111.80. Londoni váltóár 123.15. Károly Lajos vasut-részvénytársaság 211.25. 1864. sorsjegy 168.75. 4.2 száz. ezüstjáradék 82.90. 1860. sorsjegy 140— Török sorsjegy 20.—. Angol-osztrák bank részv. 110.— Osztrák államvasut részv. 255.—. 20 frankos arany 09.74— 4.2 száz. papirjáradék 81 92. Osztrák hitelsorsjegy —.— Osztrák-magyar bankrész. 878.— Cs. kir. vert arany 5.85. Német bankváltók 60.05. Elbevölgyi vasút 195.10. Dunagőzhajózási r. t. 409. Bécsi bankegyl 97.75. Az irányzat: gyengült Bécs, auguszt. 31. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrészv 314.50. Osztrák államvasutr. —.—. Unió-bank —. 1860. sorsjegy —.—. Angol-osztr.-bank-részv. —.—. 20 frankos arany —.—.—. Déli vasút részv. —.—. Magyar hitelb.-részv. —.—. 1864. sorsjegy—.—. 4°/« magy.aranyjáradék 102. — . Magyar-gal. vasút —.— Az irányzat csendes. Frankfurt, aug. 81. (Esti tőzsde.) Károly Lajos vasúti részv. 175.—. 4/o osztrák aranyjáradék —.—. 4°/o magyar aranyjáradék —.—. Osztr. hitelrészv. 281.75. Osztr. államv. részv. 211.87. Déli vasút r. t. 84.60. M. Gácsor. v. r. —.—. Az irányzat szilárd. Páris, auguszt 30. (Boulevard forgalom.) 3"/o-os franczia járadék 83 95 4,/i°/o-os franczia járadék 105.50 Osztr.-magyar államvasut 541.25 (TM 256 frt k kr). U. Déli vasút —.—(= — frt — kr) U. Franczia törleszthető járadék 86 "ól. 4#/«°» magyar aranyjáradék 84.43 (=101 frt 82 kr.) U. Ottoman bankrészvény 527 81. London,augusztus 80. (Zárlati árfolyamok) 4 Százalékos magyar aranyjáradék 83. (= 101 frt 51 kr) U. 4 százalékos osztrák aranyjáradék 91.— (= 110 frt 87 kr) U. 42 százalékos osztr. ezüstjáradék 67.— (81 frt 74 kr) U. Angol konsolok 99.18 Bécsi váltó 12 51 (= 128 frt 87.) Ezüst 42.06 (= 83.46) kr. Átszámítási árfolyam : 10 fontsterling = 123 frt 30 kr. Külföldi értéktőzsdék zárlata augusztus 31-én, tszámítási árfolyam 100 márka vista =keb. 10 forint. — 100 frank vista = 48.56 forint. —A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (X), mediára (M) vagy ultiméra (D) értendő, költségek nélkül — A 0-ra! Jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek . Berlin Frankfurt 1 .Páris Árf. , Paritás Árf. Paritás Arf. ! Paritás 1'/.-os magyar aranyjárad. 84 70 102 01X 84.G61101.82 U | 84 38 .—D 5*/«-os „ papirjárad. ! 75 80 91.86X 75.80 91.86X —— .— 4 |”/,-os osztrák „ || —.— — — X 68,-- 81.98 K —.—-----— 5W.-OS , „ j, 81.10 97.98K( 80 »0 97 74 X —__ 8»'o-os , ezüstjárad. 68 80 82 84 K 68.70 82.72 K —— 4«/.-os „ aranyjárad.!! 92 80 111.88X1 92.75 111.89X1 Magyar keleti vasúti kötv.jj 81.70 98.37 X ——.— 500-os keleti vasút els. kötv.j 103 60 124.70 X j—.— —-----sztrák hitelrészvény.........]j164.60 316.37 l1260.87 S14.67 O —— .— sztrák-magyar bank......... —.— —.— 725 — 872.44 X! —— sztrák-magyar államvasút 107.-- 256.94 0 812.51‘ 856 77 O 540 —-------Méli vasút............................... 48.— 115.22 Uj 94 84 10.71 U 837 50 — - -Mrzsébet osztrák ny. vasút. —— —.__ —M agyar-gácsországi vasút.. ——.— —.- - ....— —.— —.— idevölgyi vasútrészvény.. ——_Károly-Lajos vasút.............. 88. 211.33 U 175 75 811.51 U ——___ K assa-oderbergi vasul........ 60 — 144.74K! ——.— — O rosz bankjegyek..................204 20 182 72 —.— —.— —.— —__ Váltó bécsi piaczra............... 166 50 60.05 '166.40 60.10 ——__ II. kibocs. keleti kölcsön... —. —.— J —.— —.— —.— — a'/.'/o-os földhitelint. zálogl. —.— —j —. — ——.— —.— S'/o-os franczia járadék----- ——.— j —83.90 -------O i ’/i’/e-os franczia járadék .. —.— —106.45 —O Ottomén bank részvény ... —|——.— II _. P ranczia törleszthetS járad. —86 32 Magyar vasúti kölcsön sz.n. —308.— —.—Magyar jelzálog-hitelbank. —I ——__ „ országos.b................ —.— —. Árutőzsde. Bécs, auguszt. 31. (Gabona- és terménytőzsde.) A mai tőzsde irányzata bágyadt, az árak hátrálnak. Eladatott: Búza őszre 8.15 — 8.22 forinton, októ ber—novemberre —.— forinton, 1888. tavaszra 8.99—9.0* forinton júniusra —.--------.— forinton.-----B o z s őszre 6.15—6 20 forinton, rozs tavaszra 6 70—6 75 forinton rozs május—júniusra —.----.— forinton. — Zab őszre 5 72 — 5.76 forinton, zab május—júniusra —.-----.— forinton, zab tavaszra 6.18-----6 20 forinton. — Tengeri júniusra------------.- forinton, julius—augusztusra--------—.— forinton.— Uj tengeri 1889. május—júniusra 5.76 — 5.78 forinton. Felmondatott ma 12000 mmázsa repete. 2500 mm. szentesi búza, 80 klgmos 7.40 frton kelt el, Szentes vasútállomáshoz szállítva, három havi határidőre szállítandó. Hivatalos jegyzések déli 12 órakor a következők : Búza 1888. junius—júliusra —.-----.— Irton, őszre 8 13 — 8 18 forinton, búza 1889. évi tavaszra 8 98 — 9.03 forinton. — Lozi 1888 junius—júliusra —.-----.— forinton, őszre 6.15— 6.20 forinton, 1889. évi tavaszra 6.72—6.77, forinton. — Zab 1888. junius—júliusra —.-----.— forinton, őszre 5.69 — 5.74 forinton, 1889. évi tavaszra 6.18 — 6.23 forinton. — Tengeri 1888. junius—júliusra —.-----.— forinton, julius—aug. 7.80—8— forinton, augusztus— szeptemberre 6 20—6.30 forinton, szeptember—októberre 6.15— 6.20 forinton, 1889. évi május—júniusra 5.74—5.79 forinton. — Káposztarepcze 1888. augusztus— szeptemberre 14.20—14.30 forinton, szeptember—októberre 14.10 — 14.20 forinton, 1889. évi február-márcziusra 14.05— 14.15— . forinton. — Repczeolaj kész szállításra 83.-----33.50 forinton, szeptember—deczemberre 33.-----33.50 forinton. Szesz. A holnap életbelépő új adótörvény következtében ma nem volt forgalom. Jegyzéseink névlegesek. Kész szállításra 28.50—21.75 foton, július—augusztusra —.----------forinton, szeptemberre 17.--------12.75 forinton. Berlin, auguszt. 31. (Ivényvásár.) (Zárlat.) Búza szept.—októberre 183 márka — fillér = 11 frt — kr. ; november—deczemberre 184 márka — fillér (= 11 frt 06 kr.). Rozs szept.— októberre 151 márka 25 fillér (= 9 frt 09 kr.). ; november—deczemberre 155 márka — fillér (= 9 frt 32 kr.). Zab augusztusra 128 márka — fillér (= 7 frt 69 kr.); szept — októberre 128 márka — fillér = 7 frt 69 kr.) Repczeolaj szept.—októberre 56 márka — fillér (= 38 forint 65 kr.) ; október—novemberre 55 márka — fillér (= 83 frt 06 kr.). Szesz augusztus—szeptemberre 33 márka 10 fillér (= — frt — kr.) ; szeptemb. — októberre 83 márka 10 fillér (= — frt — kr.). Átszámítási árfolyam : 100 márka = 60 frt 10 krral. Páris, auguszt. 81. (Terményvásár.) Búza folyó hóra 27 frk — címe (= 13 frt 10 kr.); szeptemberre 27 frk — címe (= 18 forint 10 kr.); 4 utolsó hóra 27 frk 10 ctme (=13 frt 15 kr); novembertől 4 hóra 27 frank 40 ctme (= 13 forint 30 kr.) Liszt (12 márkás) folyó hóra 58 frk 75 ctme (= 18 frt 06 kr.); szeptemberre 59 frk 10 ctme (= 18 forint 16 kr.); 4 utolsó hóra 59 frk 75 ctme (= 18 forint 36 kr); novembertől 4 hóra 60 frk 60 ctme (= 18 frt 53 kr.). Repczeolaj folyó hóra 66 frk 2 ctme (= 32 frt 01 kr.); szeptemberre 66 frk 25 ctme (= 32 frt 13 kr. ; 4 utolsó hóra 66 frk 25 ctme (= 32 frt 13 kr.); 1889. évi 4 első hóra 65 frk 25 ctme (= 31 frt 58 kr.). Szesz folyó hóra 41 frk 25 ctme (= 21 frt 77 kr) ; szeptemberre 41 frk 75 ctme (= 22 forint 02 kr.); 4 utolsó hóra 41 frk 25 dme (= 21 frt 77 kr) ; 1889. évi 4 első hóra 41 frk 75 dme (= 22 frt 02 kr). Átszámítási árfolyam 100 frp = 48 frt 55 krral. Külföldi terménytőzsdék tegnapi és mai árjegyzéseinek összehasonlítása. ÜJEKJLlfit. Augusztus 31. Augusztus 30 Gura szept.—októberre .... 183 márka — fillér 18 c márka 60 Allél „ nov. deczemberre ... 184 „ — * 185 „ — * ROZS szept.—októberre . 151 „ 25 M 150 „ 75, nov.—deczemberre . 155 „ — „ 154 * — , Zab szept.—októberre .... 128 „ — „ 128 n 50 „ „ nov.—deczemberre . . 128 * — 128 , 50 , STETTIN. Búza szept.—októberre . . . . 186 márka — fillér 184 márka — fillér „ október—novemberre . 1&6 * — « 184 „ Sü „ ROZS szept.—októberre .... 147 , 50 „ 144 „ 56 „ „ október—novemberre 148 , 50 , 146 , 50 „ KÖLN. Búza novemberre.....................................20 márka 20 fillér 20 márka - fillér „ márcziusra.....................................21 , 10 „ 20 „ 80 „ ROZS novemberre. . . . . 15 „ 70 ,, 15 „ 60 „ ti márcziusra ...... 16 , 60 , 16 , 50 » PARIS. Búza folyó háza.....................................27 frank — címe 27 frank 25 dmi, szeptemberre................................27 „ — „ 27 „ 25 „ ,, 4 utolsó hóra...............................27 , 10 „ 27 * 25 „ ,, novembertől 4 hóra ... 27 „ 40 „ 27 , 60 , Liszt folyó hóra......................................58 „ 75 , 59 „ 25 „ ,, szeptemberre...............................59 „ 10 „ 59 „ 75 „ - 4 utolsó hóra...............................59 H 75 „ 60 - 40 -» “OwomhoriSll *--» — et fifl 61 » 10 HÍREK. Augusztus 31. — Királyunk a czárnénál. Bécsből jelenti a »Pol. Corr.« . Ő felsége a király, ki ma egyenesen Bajorországból jövet ideérkezett, holnap reggel az orosz czárné látogatására Gmundenbe utazik, honnan délután ismét visszatér. — A czár utazása. A »Moskovska« nevű hajó — mint Odeszából írják — Nikolajevből e napokban odaérkezik. Az orosz önkéntes flotta ezen hajóján fog a czár Sebastopolba és Batumba utazni. Ez utóbbi kikötőből III. Sándor vasúton tovább utazik Tiflisbe. Előzőleg azonban a czár a szeptember 7-én (a naptár szerint) Dél-Oroszországban Jelisavetgrad környékén tartandó nagy hadgyakorlatokon fog résztvenni. — A czarevna Gmundenben. A czarevna s a cumberlandi kastély többi vendégei ma délelőtt 10 órakor két négyfogatúzintón a cumberlandi herczeg schrottenaui vadászkastélyába rándultak. Halsig kocsin mennek, onnan pedig hegyi ponnykon folytatják útjukat Schrottenau felé. Az orosz czárné Miklós czárevicscsel, Xenia nagyherczegnővel és kíséretével együtt, holnap , szombaton, esti 11 órakor utazik el Gmundenből s vasárnap reggel 5 ó/a órakor érkezik Bécsbe. — A walesi herczegné a czarevna elutazása után még egy ideig a cumberlandi herczegi párnál maradt s itt várja be a dán és görög király megérkezését. — Személyi hirek. Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter Budapestről Bécsbe utazott. — Láng Lajos országgyűlési képviselő Budapestre érkezett. — Kozma Sándor kir. főügyész jelenleg a kalocsai kir. ügyészség megvizsgálásával van elfoglalva, hová vasárnap utazott pár napi tartózkodásra. — Chevreul hírneves párisi vegyész ma ünnepli százkettedik születésnapját. — Milán király válópöre. A »Beriner Tageblatt«-ban olvassuk a következő belgrádi levelet : A belgrádi consistorium holnap tárgyalja Milán királynak hitvese, Natália királyné ellen indított válópörét. A királyné kijelentette képviselője, Pirocsanácz ügyvéd és volt miniszter által, hogy személyesen akar jelen lenni ügyének tárgyalásánál. A király erre elrendelte, hogy a királyné előtt az ország határa elzárassék s a határőrség utasítást kapott, hogy a királyasszonyt, esetleg karhatalommal is, akadályozza meg abban, hogy lábát szerb földre tehesse. Erre a miniszterek közül négyen kijelentették, hogy ez a rendelet nem hajtható végre, s Christies miniszterelnök, ki arról ismeretes, hogy mereven ragaszkodik a törvény szelleméhez és betűjéhez, azt is megjegyezte, hogy Szerbiában nem szabad senkit meggátolni abban, hogy bírái előtt megjelenhessen. A törvény nem tesz kivételt a királyné és az utolsó polgár közt, s mivel a miniszterelnök nem akarja a törvényt megsérteni, beadta lemondását. Alkirály még nem határozott véglegesen. A radicálisok lfc.pja, az »Odjek« azt írja, hogy a népnek is van joga beleszólni a válópörbe, mely tulajdonképp a skupstina elé tartozik. A lap eme számát lefoglalták ugyan, de azért titokban mégis utánna nyomtatták és elősem terjesztik. Georgevics kultusminiszter értesítette a papságot, hogy a királyné születése napját nem kell egyházilag megülni, sőt a szokásos imák is mellőzendők. — Az edinburghi herczeg Konstantinápolyban. A szultán, — amint a »Pol, Corr.« Konstantiná-polyból értesül, — az edinburghi herczeget Edhem pasa által újból meghívta, hogy a császári paloták egyikében szálljon meg. A herczeg megköszönte a szíves figyelmet, de nem fogadta el. Amint megérkezett, a szultánhoz ment ebédre, ma pedig az angol nagykövetségben adtak tiszteletére ebédet. A herczeg vasárnap reggel utazik el Konstantinápolyból. — Trefort-gyász. Trefort Ágost vallás- és közoktatásügyi miniszter lelki üdvéért a nagyszebeni magyar kir. áll. főgymnasium tanári kara szeptember 6-án gyász isteni tiszteletet rendez. — A pápa aranyrózsája. Rio de Janeiróból jelenti a »Pol. Corr.« távirati után, hogy f. évi szeptember hó 24-én tartják meg azt az ünnepélyt, amelyen az ottani pápai nuntius az eddigi régensherczegnőnek átnyújtja a pápa aranyrózsáját. A pápa azért tünteti ki a herczegnőt, mert alatta hajtották végre a rabszolgák fölszabadítását. — Az egyetemről. A tudományegyetemen ma volt a rectori évforduló. A múlt évi rector, dr. Hunfalvy János ma lépett le hivataláról s adta át az egyetem jelvényeit, alapítványait, okmányait az újonnan választott rectornak, dr. Kiinger Istvánnak, ki holnap kezdi meg hivatalos működését. A rectori lelépés egyetemi tanácsülésben történt, ezután következett az átadás, melynél jelen voltak: dr. Bochkor Károly miniszteri biztos, dr. Heinrich Gusztáv és dr. Aschenbrier Antal decánok s Erdey Antal egyetemi tanácsjegyző és irodaigazgató. Az új rector installációja, valamint a tanév ünnepélyes megnyitása szeptember 16-án megy végbe. A beiratások azonban mind a négy facultáson holnap kezdődnek meg. Az egyetem új lépcsőháza és kapuja, melynek építéséhez a múlt hóban fogtak hozzá, teljesen elkészült, úgy, hogy a szerb-utczai szárnyba akadálytalanul történik a közlekedés. Az uj épület-szárnyon nagy erővel dolgoznak s még ez évben fedél alá fogják hozni. — Hadgyakorlatok.Daruvárról távirják mai kelettel. A tartandó nagy hadgyakorlatok tartamára a csapatok létszámát századonként 50 tartalékos behívásával hadilétszámra emelik. Daruvárra ma vonult be kétezer tartalékos. Az itt concentrált csapatok létszáma 6000 ember. — Kilépés a papi rendből. Roósz Mátyás r. kath. lelkész, a szeged-rókusi plébánia administrátora, — mint a »Szegedi Híradó« írja, kilépett a papi rendből s tegnap elhagyta Szegedet. — A párisi német követségben aug. 28-án elkövetett merényletet a párisi lapok igy adják elő: Egy hatvanon túl levő, igen kövér ember, már vagy egy hét óta rendesen eljárt a német követség útlevélirodájába, hol számos kérdést tett s rendre leirta a falakon kifüggesztett hirdetményeket, úgy látszott, hogy vár valamire és időt akar nyerni. A mondott napon, délután fél négykor, midőn a követség irodái különben már zárva szoktak lenni, ismét megjelent az említett hivatalban. Ekkor csak egy kezelő tiszt volt ott, Tournouer. A jött ismételte örökös kérdéseit, majd hirtelen távozni készült, de az ajtónál megfordult és zsebéből pisztolyt előrántva, Tournouerre lőtt. Miután nyugodtan tova ment, ezt mondván: »Legalább egyet megöltem.« Tournouer, képzelhetőleg, elrémült. A golyó az előtte levő tölgyfaasztalt érte s onnan visszapattanva, a széket, melyen ült. Néhány pillanat múlva Tournouer a merénylő után futott s a követség portásának segélyével, sikerült őt elfogni. — A merénylő különben igen nyugodtan viselte magát. Azt mondá, Garniernek hívják, bodnár, de munka nélküli. Elmondá, hogy ő és családja sokat szenvedtek a poroszoktól, azért elhatározta, hogy egy poroszt megöl — az elsőt, akit előtalál. Zsebében sokféle haszontalan dolgot találtak, így kavicsokat, — aztán egy jegyzőkönyvet, melyből kitűnik, hogy a merényletet már augusztus 27-én tervezte. Családja azt mondja róla, hogy rendszerint nyugodt ember, de a j»olitiká -í « a wí en « tonnana vol p VtA. szólni. Általában azt hiszik, hogy őrült Tournouer, aki ellen a merényletet elkövette, különben franczia, az előtt a párisi rendőrségnél volt alkalmazva. — A honvédségi fegyvergyakorlatok augusztus 22-én úgy a fővárosban, mint a vidéken megkezdődtek s a jövő hó utolsó napjaiban érnek véget. József főherczeg, honvédségi főfelügyelő — mint a »Hitcsarnok« írja -‚- meg fogja tekinteni e gyakorlatokat s szeptember 2-án nagyobb körútra indul, melyen kísérői lesznek: Graef Ede táborszernagy, honvédségi adlatus, Nyáry báró altábornagy, főudvarmester, Clai Gyula ezredes, Vörös és Dobieczky századosok. A főherczeg szeptember 28-án fejezi be szemleútját. — Robbanás egy dynamit-gyárban. Pozsonyból mai kelettel a következő táviratot kaptuk: »A zurányfalvai dynamit-gyárban ma nagy robbanás volt, melynek híre csakhamar eljutott Pozsonyba is és nagy izgatottságot keltett. A mint az esetről értesültem, azonnal a helyszínére siettem és saját tapasztalataim alapján, a következőket jelenthetem: A catastropha, mely a robbanás következtében beállt, iszonyú rombolást vitt végbe az egész telepen. A gyárnak egyetlenegy helyisége sem maradt épségben. Az ablakok bezúzódtak, az ajtófélfák kiröpültek helyükből, a falak itt-ott megrepedeztek, másutt összeomlottak. A telepen borzasztó haos uralkodik. A robbanás reggel 9/28-kor következett be az úgynevezett gépteremben, mely a nitroglycerin műhely közepén áll. A teremben javában folyt a munka. A gyár e részében négyszáz kilogramm nitroglycerin volt fölhalmozva. Hogyan, hogyan nem, eddig legalább megtudni nem sikerült, hogy miképp, a műhelyben tűz támadt, de szerencsére a lúgok nem harapództak el annyira, hogy a nitroglycerin tömeg egyszerre fölrobbant volna, különben egy ember sem menekülhetett volna el a rombolás színhelyéről. Amint a tűz kitört, a glycerin műhelyben lévő két munkás kinyitotta a biztonsági szelepet s aztán kimenekültek a szabadba. A derék emberek nem vesztették el lélekjelenlétüket, megnyomták a vészjelző szelepjét s föllármázták az egész gyár népségét. A munkások vad futásnak eredtek ki a szabadba s alig értek egy negyed órányi távolságra a gyárteleptől, egyszerre borzasztó robbanás zaja rázkódtatta meg a levegőt. A robbanás oly intenziv volt, hogy a gyárteleptől négy órányira meghallották. A kész nitroglycerin anyagból mintegy száz kilogramm robbant föl s levegőbe röpítette az egész műhelyt. A légnyomás következtében a telep két raktára teljesen összeomlott, hasonlóképpen a vegyi laboratórium. Elpusztult a gépterem is, melylyel szemben állnak a tölténykunyhók. Ezekben negyvennél több munkás dolgozott, de szerencsére egyiknek sem esett baja, mert a vészjelzés következtében ideje korán elmenekültek. A rohamlépésben kivezényelt katonai egészségügyi csapatosztály volt az első, mely megjelent a veszedelem színhelyén. A katonák éppen Pozsonyba akartak menni a hadgyakorlatokra. A kár óriási. A munka bizonytalan ideig szünetel. A zurányfalvai lakosság körében nagy az izgatottság. A vizsgálatot a szolgabiró már megindította. A gyár berendezése sok kívánnivalót hagyott fönn.« — Shakespeare szobra Párisban. Francziaország fővárosát nemsokára Shakespeare szobra fogja díszíteni. A szobrot William Knighton nevű angol készíttette saját költségén, s az Avenue Messine és a Boulevard Haussmann keresztező pontján fog állani. Knighton angol bíró volt Ausztráliában, azután Párisban telepedett le, ahol mint író is működött. A madridi nemzetközi írói congressuson megismerkedett Fournier szobrászszal, akinek »Desdemoná«-t és »Ophéliá«-t ábrázoló művei nagy feltűnést keltettek. E szobrászt bízta meg Knighton Shakespeare szobrának kivitelével. A szobor elkészült és október 14-én leplezik le. — A szibériai vasút. Az orosz fővárosból érkező tudósítások szerint a Szt.-Pétervárról Szibériába építendő vasút előmunkálatai gyorsan haladnak. A Tomsk és Irkutsk közti 1550 km-nyi vonal nyomjelzése megtörtént és eddig a mérnökök még nem akadtak nagy nehézségekre. A Jenisei folyón vashidat kell majd építeni, mely egy kilométer hosszú lesz. A vasút által átszelt területet telepítési czélokra elég alkalmasnak mondják. — Új felső leányiskola. Till Mária józsefvárosi külső stálló-utczai leánynevelő intézete legújabban, miniszteri engedélylyel, magasabb leányiskolává alakult. A beiratások már megkezdődtek s mindennap d. e. 9—12-ig tartanak. Az iskolai év szeptember 3-án kezdődik. — Kirándulás Salonikiból Budapestre. A »Bud- Corr.« írja a következőket: A keleti vasutak kiépítésének remélhető eredményei között nem utolsó helyet foglal el az a körülmény, hogy a főváros góczpontjává lesz a keleti forgalomnak. E czél elérésére megtörténtek a megfelelő intézkedések, melyeknek eredménye Budapest látogatottságának növekedésében máris örvendetesen jelentkezik. Salonikiből Budapestre már szept. 21-én két vonat fog indulni, mely az első tömeges kirándulás lesz az ottomán birodalomból a keresztény Európába. E két vonat, melyet a közlekedésügyi miniszter kezdeményezésére és jóváhagyásával a m. kir. államvasutak budapesti menetjegyirodája rendez, értesülésünk szerint, a nagy török kikötővárosban a legnagyobb érdeklődést kelti fel. A salonikai lakosság szine-java, elsősorban pedig az ottani kereskedők legelőkelőbbjei jelentkeztek a kirándulásban való résztvételre és a magyar kereskedelem, melynek a salonikii piaczon tért kell foglalnia, bizonyára nyerni fog e kirándulás által, melynek érdekében a városi menetjegyiroda főnöke, Schwimmer Pál személyesen tette meg az intézkedéseket Salonikiben. — A bellovai rablókról Laendler, az általok elfogott mérnök a »Neue Frei Presse«-ben tárczát írt, melyből a rablók főnökének jellemzésére vonatkozó részt már közöltük. Magáról a bandáról a következőket írja Laendler: »A kapitány után egy bizonyos Kasserow Ilia a legbefolyásosabb ember a bandában. Kaulbars tábornok küldetése, melyért Ilia a rubelek olcsósága miatt rendkívül rajongott, tette ez embert rablóvá. Kaulbars csodálása Iliát számtalanszor érintkezésbe hozta Sophiában a vizsgálóbíró botjával. Megunva végre az ütlegeltetést, Ilia megszökött a fogságból s fegyverével a hegyek közé vonult, hogy akkor, amikor barátjai közül Zankow vagy Karawelow jut kormányra, eljöjjön onnan és talán befolyásos politikai szerepet kezdjen játszani. Jelenleg 45 éves, meglehetősen jómódú családból származik és elfogatásáig Dubniczában lakott. Igen intelligens, értelmes férfiú és azok a nézetek, amelyeket előttem az ország viszonyai felől kifejtett, teljesen talpraesettek voltak. Ő volt az egyedüli a bandában, aki európai ruházatot viselt és egész viselkedésében, társaihoz képest, bizonyos exclusivitást mutatott. A rablófőnök második segéde, Gendarmina Costa nem mutatott sem intelligentiát és nem is birt megnyerő külsővel. Csak egy körülmény jellemzi ez emiert: valahányszor tudniillik megunja a rablást, állami hivatalt keres és olyat rendszeresen talál is. Már kavasz is volt Philippopolban a praefectusnál s csendőr, stb. Két év előtt a hazardsehiki rendőrség titkos ügynöke volt. Ily kedélyesen folynak a dolgok Bulgáriában. A banda többi tagja fiatal, markos legényekből állott, akiknek több, vagy kevesebb bűn nyomja lelkiismeretüket. Közülük kettő alig volt 16—17 évesnél idősb. Nemzetiség szerint a banda feloszlott három albániaira (keresztények), két ruméliotára, tizenegy macedóniaira és egy bolgárra. A banda szervezése egész katonaias volt, a fegyelem a képzelhető legszigorúbb. A kapitány, vagy a hadnagyok parancsait pontosan teljesítették, míg a tábort két, háromhárom emberből álló őrség őrizte, akik minden közelben levő mozgást megfigyeltek és arról referáltak és minden két órában felváltottak. Mindegyik rablónak egy 150 patrona Martini-féle fegyvere, görbe török kardja, vagy gatagánja és a legnagyobb részének revolvere is volt, két kenyérzsák tökélesítette a fölszerelést. A tisztek fölszereléséhez tartozott még a kenyérzsákon kívül egy bőrtáska, melyben az »iroda«, t. i. papír és irón volt elhelyezve, egy tábori gyógyszertár, gyógyszerekkel, megsebesülések részére s egy bivalybőr-tömlő, az úgynevezett Sálla, melybe vagy 10 liter viz fért és a melynek mindig töltve kellett lennie.« — A rylloi kolostor mellett a bolgár rablók által elfogott Kara Stojanov fényképész akit a banditák váltságdíj nélkül eresztettek el — a »Pol. Corr.« sophiai levele szerint — a rablók több érdekes politikai színezetű nyilatkozatáról tett jelentést, így például Stojanovot összetévesztették a bolgár miniszterelnökkel, s rámordultak: »Tehát ti nem akarjátok az oroszokat, mi ? A rablók kijelentették, hogy ők Szambulov minisztert akarták elfogni, akiért 100.000 font váltságdíjat követeltek volna. De meglehet — tették hozzá — akkor is megöltük volna, ha a váltságdíjat megkapjuk. A banditák még Ferdinánd fejedelem elrablását is tervezik. »Mi a fejedelmet nem bántottuk volna — mondották — mert hátha Ausztria-Magyarország e miatt megszállta volna Bulgáriát (!). A rablók Stojanovtól Bulgária politikai viszonyai felől kérdezősködtek és véleményét kérték ki Ferdinánd fejedelem állásának tartóssága felől. Végül kijelentették, hogy az esetben ha a kormány kegyelmet ad nekik, békés foglalkozás után fognak nézni, ellenkezőleg a rablók a jövő tavaszszal újra szervezkednek. — Iskolai hírek. A fővárosi középiskolákba a beiratkozások az egyes intézetek által foganatosított helyes beosztás folytán teljes rendben és nyugalommal mennek végbe. A balparti (pesti) középiskolák alsó osztályai körülbelül már megteltek, de a jobbparti (budai) gymnasiumban és reáliskolában még minden osztályban bőven van hely. — Gödöllőn Csermelyi nővérek leánynevelő intézetében a beiratások szept. 1-én, a tanítás pedig szept. 3-án kezdődik. Az állatkertben közelebb ismét új látványosságban fog gyönyörködhetni a fővárosi közönség. Még pedig ezúttal egy természeti ritkaság, egy majomember lesz látható az állatkertben; ez a siami »Krao«, egy tizenkét éves leány, mely az ember és a majom közötti átmenetet képviseli s testét sürü szőr fedi. Az érdekes látványosságról dr. Török Aurél felolvasásokat fog tartani a jövő hó folyamán. — Szerencsétlenség a Dunán. Pozsonyból írják, hogy tegnapelőtt Vajka állomás mellett a »Béős«