Nemzet, 1888. szeptember (7. évfolyam, 2159-2186. szám)
1888-09-29 / 2186. szám
kellemes napokra, amelyeket a kiállítás alkalmával a fővárosban töltött. Felemlítette továbbá, hogy akkor egy vasból készült lámpát vett, melyet nem rég helyeztek el egy új kápolnában ahol általános tetszés tárgyát képezi. Mai látogatása alkalmával két nagyobb vas-függőlámpát és hat faszéket vásárolt. Ez utóbbiak támaszai, szépen kifaragva, különböző fejeket ábrázolnak. Ezenkívül számos szivarkaszipkát válogatott ki s végül két torontáli szőnyeget vett. Nagyon megdicsérte a herendi porczellánkiállitást. Sokáig maradt a butorkiállitásban s azután visszahajtatott a fogadóba, hol a mai délután folyamán az aristocratia tagjai közül számosan tisztelegtek nála. Ott voltak gr. Andrássy Manó és Basili orosz consul stb. Este 7 órakor a herczeg Ellis tábornok és Wilson Tyrrll, hadsegédei kíséretében részt vett a nemzeti casinoban tiszteletére rendezett diner-én, a melyen még Esterházy Lajos herczeg, Károlyi István gróf, Erdődy György gróf, Barington angol főconsul és Phips, volt budapesti angol főconsul voltak jelen. A diner után a herczeg, kíséretével, Esterházy Lajos herczeggyel és Károlyi István gróffal a népszínházba hajtatott, ahol Károlyi István gróf páholyából nézte végig »Az uzsai gyöngy« czímű népszínmű második felvonását. A herczeg, környezetéhez fordulva, ismételten adott tetszésének kifejezést és erősen tapsolt Blaháné dalainak, aki azokat megismételte. A népszínházból víg kedélyhangulatban az operaházba hajtatott, ahová a »Próféta« harmadik felvonására érkezett és kíséretével együtt a kormánybiztos páholyában foglalt helyet. Károlyi István gróf, Beniczky kormánybiztost bemutatta a herczegnek, ki a nagy hatással előadott templomi jelenet alkalmával ismételten tetszésének adott kifejezést az előadás összevágó volta fölött. A harmadik felvonás után a walesi herczeg visszahajtatott az »Angol királynő«-be, ahol thea után nyugodni tért. A walesi herczeg holnap részt vesz az őszi meetingen és az ezután a nemzeti casinoban rendezendő nagy versenyebéden. Még vasárnap este Miskolczra utazik ; az ott helyőrségen levő s a walesi herczeg nevét viselő 12. huszárezredet látogatja meg. Hétfőn délután ismét a fővárosba tér viszsza és innen kedden este utazik el. — Személyi hírek. Campenon tábornok volt franczia hadügyminiszter, sétalovaglás közben lebukott megbokrosodott lováról és eltörte a lábát. — Kovách László a képviselőház, háznagya már sokkal jobban van, s mint az »O. E.« jelenti, állapota örvendetes javulásnak indult. — Don Juan San Martino de Montalvo, Fiuméba kinevezett spanyol consul kinevezési okmánya, a működtetési jog legfelsőbb záradékával elláttatott. — Vukovics konstantinápolyi bolgár diplomatiai ügyvivő, mint Sophiából távirják, két heti szabadságot kapott, melyet családjánál, Filippoppolban tölt. — Havass Imre kir. ügyész, szabadságidejét Gráczban tölti; távolléte alatt Lázár László kir. alügyész helyettesíti. — Frigyes császárné villája. Majna-Frankfurtból távirják lapunknak mai kelettel, hogy Frigyes császár özvegye a Reiss-villát végleg megvette. Az erre vonatkozó adás-vevési szerződést Frankfurtban ma írták alá. — Trefort-gyász. Az őrsz. m. képzőművészeti társulat tegnapi választmányi ülésén a napirend megkezdése előtt Harkányi Frigyes alelnök meleg szavakban emlékezett meg Trefort Ágoston, az elhalt vallás- és közoktatásügyi miniszterről. Szomorú kötelességet kell teljesítenem — úgymond — midőn megemlékezem arról a nagy veszteségről, mely utolsó ülésünk óta társulatunkat s egész hazánkat érte. Elvesztettük azt a kitűnő és nagyérdemű férfiút, aki 16 éven túl a közoktatásügyi minisztérium élén állott, aki e nagy culturális missiónak önzetlen hazafisággal, annyi nemes buzgósággal és szakképzettséggel tudott megfelelni, hogy ama reményteljes haladás, melyet a közművelődés és nevezetesen a művészet terén észlelhetünk, nagyrészt neki köszönhető. Ő a tudomány komoly férfia volt, de lelkesült a művészet iránt is, mint minden nemes és jónak fenkölt szellemű pártolója. Nemcsak folytonos buzdításban, de, ha kellett, általa a kormány hathatós támogatásában is részesültünk. Társulatunk a boldogult jeles férfiúnak, a közoktatásügyi miniszternek annyi köszönettel tartozik, hogy rövid szavakban nem volnék képes hálaérzetünknek kifejezést adni, hanem azzal a kéréssel fordulok a tisztelt választmányhoz, hogy méltóztassék egyik tagtársunkat megbízni azzal, hogy jövő évi közgyűlésünkön a nagy halotthoz méltó emlékbeszédben örökítse meg a magyar művészet körül szerzett hervadthatlan érdemeit; addig is hatalmazza fel az elnökséget, hogy a társulat nevében a gyászoló családhoz részvétiratot intézhessen. A választmány közhelyesléssel fogadta az elnök indítványát. A józsefvárosi elsőszámú iskolaszék mai ülésében, Visi Imre elnök meleg szavakban emlékezett meg Trefort Ágost elhunyt közoktatási miniszterről, hangsúlyozván annak különös érdemeit a fővárosi közoktatás terén. Az iskolaszék, őszinte részvétét és mély fájdalmát jegyzőkönyvbe iktatta. — Homonna, Trefort Ágost szülővárosa — mint lapunknak írják — kegyeletesen rótta le a nagy halott iránti tiszteletének adóját. A város képviselőtestülete f. hó 26-án gyászünnepet rendezett, melyet a róm. cath. templomban gyászmise előzött meg. A szertartást Szkurkay Ágost apát-plébános végezte. Innen a város képviselőtestületének tagjai, a hatóságok, állami hivatalok és testületek képviselői a polgári iskola nagytermébe vonultak, ahol Lukovics Géza, polgári iskolaszéki elnök mondott megnyitó beszédet, Sarlay János tanár pedig emlékbeszédben méltatta elhunyt jelesünk kiváló érdemeit. Végül az ünnepélyt rendező bizottság közölte azt a részvéttáviratot, melyet a város képviselete a gyászoló családhoz intézett. — A fiumei vendégek lakomája. Mint lapunk esti kiadásában már közöltük, a Deák Ferencz-ünnepélyen megjelent fiumei bizottság tagjainak tiszteletére ma d. u. 2/73 órakor lakoma volt az »Angol királynő«-ben, mely mindvégig vidám kedélyhangulatban folyt le. Az első felköszöntőt Ráth Károly főpolgármester mondotta, kinek históriai vonatkozású beszéde igy hangzik: Uraim! Egy század előtt történt, sőt már több egy századnál, midőn 1776-ban Fiume városa és kerülete a csak rövid ideig tartott trieszti gyámság alól kibontakozván, ismét Magyarországhoz csatoltatott; — és midőn Majláth József királyi biztos, Magyarország nevében a várost általvette, — elragadtatással üdvözölték a város lakosai a királyné küldöttét, ki nekik a magyar polgárság jogával, a szabadságot is hozta. E szavak hangoztattak akkor mindenfelé: »Felix connubium, urbs felix, Hungária felix!« Három évvel később, 1779-ben keletkezett azon ünnepélyes diploma, melyben kimondatott, hogy Fiume város, kerületével együtt, mint Magyarország szent koronájához kapcsolt külön lesz tekintessék. Boldog idők voltak ezek mind Magyarországra, mind Fiuméra nézve, szerencsésnek érezte magát mind Magyarország, mind Fiume, mert mindkettő tudta, érezte és ismerte az egyesülésnek fontosságát és áldást hozó következményeit. Ennek tudata volt az, mely nemcsak Magyarországnak, hanem Fiuménak is legszentebb indokul szolgált, miszerint még a múlt században ismét és ismét sürgettetett, hogy azon diploma, mely Fiume városát és kikötőjét Magyarországnak visszaadta, törvénykönyvünkbe beiktattassék, — mi elvégre 1807-ben meg is történt — kimondatván ez évi lV-ik törvényczikkben, hogy Fiume Magyarországhoz tartozik. »Bün-e tehát az, hogy Magyarország százados sajátját visszakivánja ? — Bün-e az, hogy Fiume maga is e kivánatunkat teljes erejéből és oly hazafias lelkesedéssel támogatja, és a régi kapcsolatot visszaóhajtja ? E szavakat mondá Deák Ferencz nagy hazánkfia 1861-ben, midőn a zágrábmegyei körlevélre válaszolt. És mi is ugyanazt mondjuk, mert Budapest főváros akképp van meggyőződve, hogy ez nemcsak nem bűn, hanem hazafiui s polgári szent kötelesség, — ez a törvénynek szent tisztelete — ez a százados testvéri együttlétnek legtermészetesebb postulátuma. Fiume érezte, hogy testvéri kötelékek csatolják hozzánk. Érezték ők, érezzük mi is, hogy elválaszthatlanok vagyunk; minket nemcsak a törvény, hanem az összetartás testvéri szent érzülete köt össze és össze fog kötni — mindörökké! Emelem tehát poharamat a történelem, a törvény, a testvéri érzület által szentesített egyesülési kapcsolat teljes visszaállítására! Emelem poharamat a magyar tengerpartnak, Fiuménak felvirágozására! Emelem poharamat fiumei testvéreink együttes jólétére! — és lelkemből, szívemből kivánom, hogy mielőbb megülhessük a százados egyesülésnek, az aranylakodalomnak szent s nagy ünnepét és hogy örömteljes elragadtatással elzengedeztek Fiumében : »Felix connubium, urbi felix. Hungária felix!« Fiumei polgártársainkat, testvéreinket, kiket a szeretet, a ragaszkodás s kegyelet érzete hozott körünkbe, a mindenható éltesse! (Hosszantartó, zajos éljenzés. Taps.) Utána Ossoinack L., fiumei bizottsági tag mondotta el már lapunk esti kiadásában közölt politikai vonatkozású, remek beszédét. A főpolgármester , valamint Ossoniack beszédét rendkívüli tetszéssel fogadták. A beszédek hatása egészen felvillanyozta a társaságot. Ezután még több talpraesett felköszöntőt mondottak a főpolgármesterre, a polgármesterre, a fiumeiekre egyenként, valamint a városra, az itteni vendéglátó bizottságra, Budapest és Fiume közti solidaritásra. A jelenlevők majd mindnyájan szónokoltak olaszul, magyarul, ki hogy bírta. Sikerük volt Királyi Pál, országgyűlési képviselő felköszöntője olaszul és Csernátony Lajos, Fiume városa országgyűlési képviselőjének szellemes magyar felköszöntője, mely nagy tetszést és zajos tapsot aratott. A társaság délután 5 óráig maradt együtt. A fiumei vendégeket a budapesti városatyák meghívták ma este az operába, hol Csernátony Lajos képviselőjükkel a fiumeiek meg is jelentek. Ott maradtak az egész előadás alatt. A fiumeiek még a holnapi napot Budapesten töltik és csak hétfőn utaznak vissza Fiumébe. Megemlítjük, hogy az album,melyet P o s c h i c h A. F. bizottsági tag, rövid beszéd kíséretében, a mausoleum előtt Kamermayer Károly polgármesternek megőrzés végett átnyújtott, a maga nemében remek mű. Ez album chamois-bőrkötésű, érczdiszitéssel és kívül ezzel a felirattal: »A Francesco Deák la citadinanza di Fiume 1888.« Az első lapot Evinger Antal fiumei kormányzósági mérnök művészi tollrajza díszíti, melyen a Deák-mausoleum Fiume ajándéka, az ezüst koszorú talapzatával együtt és Fiume város látképe van feltüntetve.] A többi lapokban több ezer aláírás olvasható azoktól, akiknek adományából az értékes és gyönyörű emléktárgy készült. Az albumot, mint az átvételkor Kamermayer Károly polgármester kijelentette, a nemzeti múzeum Deák-szobájában fogják elhelyezni. A Deákmauzóleum ma egész estig nyitva volt és igen sokan megtekintették. Nemcsak a mausoleum előtt lefolyt ünnepi adásról, hanem azon kívül a fiumei bizottsági tagokról és a főváros képviselőiről is készítettek sikerült fényképeket. A társaság a mauzóleum lépcsőzetén állott csoportba, s hátterül az imposans mausoleum szolgált. — Szerencsétlenség a vasúti vágányon. Ma este hét és nyolcz óra között, a Ferenczvárosi személypályaudvar közelében, Fogas Nándor fővárosi lovas határkerülőt, amint lovon ülve a vágányon át akart vágtatni, a vonat elütötte. A szerencsétlen ember életveszélyes sérüléseket szenvedett, lova pedig elpusztult. _ (Hírek folytatását lásd mellékletünkön.) Színház és művészet. — Tisztelgés az uj közoktatásügyi miniszternél. Az orsz. m. képzőművészeti társulat választmánya ma délelőtt küldöttségileg tisztelgett gróf Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszternél. A küldöttségben résztvettek Harkányi Frigyes alelnök vezetése alatt Barabás Miklós másodalelnök, Keleti Gusztáv igazgató, Benkő Kálmán, Takács Lajos igazgatósági tagok, Szmrecsányi Miklós titkár, Aggházy Gyula, Berzeviczy Albert, Morelli Gusztáv, Szalay Imre és Tölgyessy Arthur választmányi tagok. Harkányi Frigyes üdvözlő beszédében a társulatot s az általa képviselt művészetet a miniszter kegyes pártfogásába ajánlotta. Kifejezést adott azon biztos reményének, hogy az új miniszterben éppen olyan nagylelkű pártfogót nyert a társulat, amilyent Trefort miniszterben elveszített. Az általános helyzet, mely a »si vis pacem, para bellum« elvét hozta előtérbe s az ország pénzügyi viszonyai takarékosságra intenek ugyan, de, ha valamely téren, úgy bizonyára a közoktatási és a művészet ápolásának terén, a czélszerű költekezés mindenesetre áldást hozó. Látjuk, hogy mindenütt hanyatlás állott be, ahol a tudomány s a művészet nem haladhat. Társulatunk — úgymond a szónok — a művészek és műbarátok közreműködésének köszöni fejlődését; törekvése az, hogy a hazai művészetet emelje s a fiatal tehetségek érvényesülését lehetővé tegye. Nemzetközi kiállításain a hazai és külföldi jelesebb műveket mutatja be, hogy fejlesztőleg hasson a mű ízlés fejlesztésére. — Végül ajánlja a társulatot a miniszter hathatós támogatásába s egyszersmind a társulat nevében kéri, hogy a mostani őszi kiállítás megnyitását személyes jelenlétével megtisztelni szíveskedjék. — Gróf Csáky Albin miniszter válaszában a társulat küldöttségét melegen üdvözölte. Kiemelte azt, hogy maga is nagy tisztelője volt elhunyt elődének s nem érzi magát képesnek arra, hogy őt pótolja, de feladatának fogja tekinteni, hogy az ő alkotásait lehetőleg fejleszsze, bővítse és tágítsa. Teljesen méltányolja a társulat szép és nemes működési körét, kijelenti, hogy a művészet iránt mindig melegen érdeklődött s mindenkor szívesen fogja a társulat törekvéseit támogatni. Ha van akadály, mely ez iránti legjobb intenzióinak határt szabhat, úgy az nem lehet más, mint az országnak általán ismert pénzügyi helyzete, az a kényszerűség, mely gyakran megköveteli azt, hogy a legnemesebb czélokat fontos érdekeknek kell alárendelni. A miniszter végül a legszívesebben megígérte, hogy az őszi kiállítás megnyitására megjelenik. A miniszter e beszédét a küldöttség tagjai éljenzéssel kísérték. A miniszter ezután még hosszabban társalgott a társulat ügyeiről a küldöttség tagjaival, akik a legjobb benyomással távoztak. A miniszter látogatása holnap délelőtt 10 órára van kitűzve. Holnap csakis a választmányi tagok, a kiállító művészek s a hírlapok képviselői léphetnek a kiállítási termekbe. A közönség számára, mint már említettük, csak hétfőn nyílik meg a műcsarnok. — A népszínháznak ma fölötte érdekes premiereje volt; legtehetségesebb fiatal drámaírónk egyikének, Gerő Károlynak új népszínművét: »Az uzsai gyöngy «-öt adták először. Az uzsai gyöngy, mint könnyen sejthetni, egy csinos és kedves parasztleány. Neve Sári. A szép Sári belebolondult a falu legcsinosabb és legkönnyelműbb legényébe, Gyuriba, kivel azonban összeveszett és pedig oly komolyan, hogy le is mondott róla, örökre, és nőül ment egy becsületes, derék és jómódú fiúhoz, a helybeli gróf »totum factumához«, Faragó Ferenczhez. Ez a házasság az uraság akaratára történt. Ferencz tudniillik egyszer megmentette ura nejének és leányának életét; a gróf »ijedtében« neki ajándékozta neje gyémánt karpereczét és ezen felül még nőül adatta hozzá a falu legszebb leányát, a »Gyöngy« Sárit. Alig volt együtt a fiatal házaspár csak egy napig, már kitört köztük a viszály. Ferencz rajta kapta felesége volt szeretőjét, Gyurit, amint ez az ablakon bebeszélgetett fi III till Yt^C'JVC' XXV/« -- 1 ^ t ■ — tai i vsGgfeben fölemelte kezét ártatlan feleségére. Sári duzzogott ba pedig joggal, de azért semmi rosszra nem gondolt. Volt azonban a faluban egy gonosz ember és egy gonosz asszony: Zakariás a lovász és Silvia a kulcsárné. Mindkettőt a gróf elcsapta volt szolgálatából hűtlenség miatt. E két semmirekellő most foglalkozás nélkül lézengett a faluban és mindenféle turpisságon törte a fejét. Minthogy Silvia ellopta Faragóéktól a gyémánt karpereczet, czinkosával együtt azon volt, hogy a menyecskét elválaszsza férjétől, abban reménykedvén, hogy azután majd az eltávozott Sárinak tudják be a karperecz eltűnését. A gonosz ármány sikerül is. Sári hitelt ad a fondorkodók hazugságainak és egy meggondolatlan pillanatban Gyurival haza szökik anyjához. Ferencz azon perezben tudja meg neje szökését, mikor a vendégek már egybegyűltek húgának Juczinak eljegyzését ünnepelni. Ferencz úgy okoskodott volt, hogy ha nőül adja Juczit Gyurihoz akkor ez többé nem fog ólálkodni volt szeretője után és igy az ő családi élete zavartalan lesz. Mint mondák, már együtt voltak mindnyájan, midőn kiderült, hogy a vőlegény megszökött Sárival az alatt, míg Ferencz távol volt hazulról, hogy a könnyelmű Gyuri adósságait kifizesse és vagyonát a hitelezők körmeiből kiragadja. E hatásos bevezetés után a darab a körül forog, miként ismeri föl hibáját az elszökött asszony, miként győződik meg Ferencz neje ártatlanságáról és miként bűnhődnek a minden bajnak okozói, a tolvaj Silvia és a szédelgő Zakariás. A darab eme része is nagy ügyességgel van kidolgozva, de részletei nem igen mondhatók el az éjjeli tudósítás rövid keretében. Csak annyit említünk fel, hogy van köztük két rendkívül hatásos jelenet, melyek fényes tanúságot tesznek a szerző kiváló tehetsége mellett. Az egyik az, melyben a férj meglepi feleségét szülei házában és a már világosan látó asszonyt, minthogy a látszat ellene van, kénytelen magától eltaszítni. A másik fölötte sikerült jelenet pedig az, melyben Ferencz megismeri a valót és nejét ismét keblére öleli. Egyátalán Ferencz és Sári házassági drámájában található fel a darab legjobb és legértékesebb része. Az sem nélkülözi az érdekességet, hogy a comicum jobbadán a cselszövők személyén összpontosul. Ily módon a gonoszság is könnyed, derült színben tűnik fel és a vidám hangulat, a tetszetős jókedv csak igen ritkán és csak perczekre szűnik meg a színpadon. — Ez egy rózsaszín népszínmű, mely csak rövid pillanatokra sötétül el komolyabb drámává és sohasem hanyatlik a tiszta és megható költészet színvonala alá. E nagy és ritka előnyéért könnyen megbocsáthatni a constructionális hibákat, melyek a cselekvést hol vontatottá, hol túlságosan rohamossá teszik. A genre-szerű mellékalakok, a derék és okos parasztim, Jómag, a Jajnekemné, a czigányok, mindmegannyian sikerültek és a nóták, melyek a darabot élénkítik — a régiek és az újak — mind igen szépek. Az előadásra nem mondhatunk elég dicséretet. Blaha Lujza felülmúlhatatlan volt. Természetes bája, megigéző naivsága, gyönyörű, igazi magyarsága ritkán ragyogott oly fényben, mint ma este. A megjavulás, a kiábrándulás hosszú folyamában játékának művészi egyszerűsége, megnyerő kelleme és drámai ereje egyaránt elragadták a közönséget, mely mindig fokozódó lelkesedéssel tapsolta imádott kedvenczét. Dalait pedig Blaha Lujza ma este annyi igazi érzéssel énekelte, hogy egynémelyikénél saját szemei is könybe lábbadtak, igazi, hulló könybe, melyeket a »friss«-nek megkezdése előtt letörölni volt kénytelen. A wales-i herczeg 13 percekig tapsolta a dívát, miután fejbólintással kísérte az általa is oly nagyon kedvelt magyar dalok lassú, gyöngéd sejtemét. Hogy Blaha Lujza kénytelen volt minden dalát megismételni, mondanunk sem kell. Hisz ez a napirendhez tartozik. Jól játszotta Szirmai is a férj szerepét. Mindvégig nemes és tekintélyes volt. A nagyobb drámai erejű jelenetekben nagy hatást tett és az elismerést, melyben részesült, teljesen megérdemelte. Szirmai mai sikere a jó iskola diadalát jelenti. Vidor igen szépen énekelt és kellő természetességgel ábrázolta a becsületes, jószivű parasztfiút, Jómagot. Hunyady is jól megállta helyét Gyuri szerepében. A többi szereplők közül hatásos játékkal tűntek ki: Klárné (Tatárné), Horváth V. (Hamvas), Németh (Zakariás), Csatai Zs. (Silvia), Makó (Korcsmáros), Bénii. (Jajnekemné), Kassai, Gyöngyi, Újvári (czigányok) és Vidorné (Mári). Csak Erkel Elekkel, a zenekar vezetőjével kell pörölnünk. Az isten szerelméért miért engedi zenekarát a »friss«-ek alatt anynyira tombolni ? A zenekar lármája egészen befödte Blaha Lujza hangját. Hát mit gondol a derék Lexi, mért megyünk mi a színházba ? Talán azért, hogy az ő trombitásait halljuk parádésan őrjöngeni ? Oh nem ! Mi Blaha Lujzát akarjuk hallani, a sok »pléh« egészen közönyös ránk nézve. Kérjük tehát, hangolja le kissé embereinek virtuóz hangzatosságát és alkalmazkodjék a népdal természetéhez, mely diséret kíséretet kíván. Az énekesek hangja renomméjának tönkretételét bízza — az operaházra! — A magyar királyi operaházban ma Spányi Irma kisasszony lépett fel a »Prófétá«-ban mint Fides. E fölötte nehéz szerepre hangjának terjedelme és ereje nem bizonyult ugyan teljesen elégnek, mindazonáltal alakítása és éneke is nagy szorgalomról s törekvésről tett tanúságot. Jó volt Broulik mint Leydeni János és Ney mint Oberthal gróf. Az opera harmadik felvonását a walesi herczeg is végig nézte, az intendáns páholyából, s a fiumei vendégek a főváros páholyából. — Színházi műsorok. Operaház: Hétfőn az opereház zárva. Kedden: »Otelló.« Arkel Teréz asszony és Perotti Gyula úr vendégjátékával. Bérlet 1. sz. Rendes helyárak. Szerdán: az operaház zárva. Csütörtökön: »Észak csillaga.« Bianchi Bianca k. a. felléptével. Bérlet 2. sz. Rendes helyárak. Pénteken az operaház zárva. Szombaton: »Lakmé.« Bérlet 3 sz. Rendes helyárak. Vasárnap: »Lohengrin.« Arke Teréz asszony és Perotti Gyula ur vendégjátékával. Bérlet 4. sz. Rendes helyárak. — Nemzetszínház. Hétfőn :. »Az egér.« Kedden : »A pajtáskodás.« Szerdán : (Őfelsége névünnepének előestéjén. »Két év múltán.« »A mama.« Csütörtökön »Phaedra.« Pénteken: »Thurán Anna« (először). Szombaton és vasárnap: ugyanez. — Várszínház: Szerdán: »A säckingeni trombitás.« Csütörtökön: »A pajtáskodás.« Vasárnap: »A szikra.« »Az esernyő.« »A komikus.« — Népszínház. Hétfőn: »Az uzsai gyöngy.« Kedden : »Szedtevette nagysám.« Szerdán: »Uff király.« Csütörtökön és pénteken: »Az uzsai gyöngy.« Szombaton: »Szedtevette nagysám.« Vasárnap: »Az uzsai gyöngy.« — Sarah Bernhardt Budapesten. Sarah Bernhardt és franczia társaságának végleges úti programmja úgy van megállapítva, hogy okt. 30-án kezdik az előadásokat Bécsben s bezárólag nov. 12-éig folytatják, 13-án és 14-én Prágában, 15., 16., 17. és 18-án pedig Budapesten a népszínházban játszanak. A népszínház igazgatósága ma ragasztana ki az erre vonatkozó plakátokat, melyeken a helyárak is rajta vannak. — A népszínházból. A népszínház legközelebbi újdonsága a »Kisvárosi hírességek« énekes bohózat tesz.Pálmai Ilka, Szirmai, Kassai, Boránd, Horváth majdnem egyidejűleg Bécsben is színrekerül a Theater an der Wienben. — Az orsz. m. képzőművészeti társulat választmánya tegnap este tartotta Harkányi Frigyes elnöklete alatt a nyári szünet után első ülését. Harkányi Frigyes Trefort Ágost elhunyta fölött kegyeletesen emlékezett meg. (Lásd hir rovatunkat. A szerk.) Ezután Keleti Gusztáv igazgató bemutatta azt a csomagot, melyet a napokban elhunyt Rökk Szilárd a társulat részére letétbe helyezett. A felbontott csomagban 1300 frt névértékű papírjáradék-kötvény volt, a nagylelkű adakozónak egy levele kíséretében, melyben következő rendelkezés foglaltatik. E tőkeösszeg, mint örök alapítványom kezelendő s nevem alatt fentartandó lévén, kívánom és rendelem, miszerint annak évenkénti kamatai szegényebb sorsú, jó és tiszta erkölcsű, szorgalmas képzőművészeti tagoknak felsegélyésére vagy pedig jutalmazásukra, akként, mint azt az igazgató-választmány jónak és czélszerűnek látandja, fordíttassék«. A választmány elhatározta, hogy hálaérzetét az elhunyt nemesszivü adományozó testvére, Rökk Pál előtt fogja kifejezni. A Keleti Gusztáv által felolvasott igazgatósági jelentésből kiemeljük, hogy Pécsett, az ottani általános kiállítással kapcsolatban a társulat által rendezett műkiállításnak igen örvendetes sikere volt. Az ott levő képek közül többet meg is vásároltak, összesen 2000 írtért, a jury pedig a társulatot díszoklevéllel tüntette ki. A kedvező eredmény elsősorban Nádory Kálmánnak, a pécsi kiállítási bizottság elnökének és Irinyi Sándor, ottani rajztanárnak köszönhető. Szmrecsányi Miklós titkár hosszabb jelentést olvasott fel müncheni utazásáról, ahol az igazgatóság megbízásából a nemzetközi kiállítás tanulmányozása végett időzött. A választmány elhatározta a jelentés közzétételét. — Magyar színészet Pozsonyban. A magyar színészegyesület igazgató tanácsa kérvényt intézett Pozsony városához az iránt, hogy a tanács jövőre a színházat magyar színigazgatónak adja ki. Hangsúlyozza, hogy a magyar vidéki színészet, mely mint közművelődési tényező az országban mindinkább tért hódít, már évek hosszú sora óta sajnosan tapasztalta, hogy Pozsony városában, mely úgy ősrégi voltánál, mint lakosai számánál és műveltségénél fogva az ország első városai közt foglal helyet, csak mint vendég fogadtatott, de csak egy-egy rövid szini idényre, holott mint oly tekintélyes városnak, melyre nem kis büszkeséggel tekint az ország, a magyar vidéki színészet pártolása és állandósításában — tekintve különösen helyi viszonyait — az elsők között is példánykép kellene tündökölnie. Tudomány és irodalom. — Tolnai Lajos, legkeresettebb novellistáink egyike, új kötetre hirdet előfizetést. Összegyűjtve, azokat az elbeszéléseit és rajzait bocsátja a könyvpiaczra, melyek legutolsó kötete óta egyszer immár napvilágot láttak a különböző fővárosi lapok hasábjain. Jó részt egy-egy tárczányi apróság mind, de valamennyi egy-egy darab hamisítatlan, tőrőlmetszett élet, a melynek képét élvezettel szemléljük s mely visszhangra talál lelkünkben. Képzelete nem keresi a hangzatosságot, mely manapság olyan bőségesen termi a léha phrasist; otthona itt van nálunk, a hétköznapi élet tarka visszásságai között, melyeket kiváló előszeretettel és nagy szerencsével fest. A szemébe ötlő apró-cseprő bűnöket, az emberi fogyatkozásokat veszi tolla hegyére, hogy eleven rikító színeivel visszatetszővé tegye. Az életnek ez az árnyas része egészen lefoglalja annyira, hogy a másikkal, a fényes oldalával elbeszéléseiben csak ritkán találkozunk. »Más boldog — mondja előfizetési fölhívásában — írja és írta a fényt; én sok nyomorúságomban írtam és irom az élet árnyát.« »A mai Magyarország« lesz a czime a két kötetes műnek, mely díszes kiállításban, kapható lesz két forinton. Megjelenik november hó derekán. Előfizetni lehet: Tolnai Lajosnál, Budapest, Tisztviselő telep, Rezsőtér 6. szám. Minden nyolc előfizetőt gyűjtő tiszteletpéldányban részesül. — A »Magyar Salon« októberi száma igen gazdag és érdekes tartalommal jelent meg. A díszes kiállítású füzet mindmegannyi elsőrendű tollból eredő czikkei között ízléses, kedves illustrátiókat közöl, vegyesen eredeti képekkel. Az utóbbiak két tehetséges fiatal festőnktől, Pataky Lászlótól (A reservisták búcsúja; szövés; gyékényfonás és hajóvontatás) és Széchy Gyulától (Viszhang) valók. A közleményeket írták : Falk Miksa (Trefort Ágoston ; ezt a megemlékezést egész terjedelmében közölte lapunk vasárnapi száma), Ábrányi Emil (Keresem az Istent, Költ ), Pulszky Ferencz (Október 6-ának vértanúi egy rajzzal), Jókai Mór (Csatavér, dramatizált elbeszélés, V. folyt.), Furlaky Gyula (Királyunk a hadgyakorlatokon, csoportképpel), Kürthy Emil (Pálmai Ilka, Strelisky fényképeivel és egy arczképpel), Tolnai Lajos (A »Liliom«-kertben, elbeszélés, Cserépy rajzaival), Justh Zsigmond (A jövő nemzedékért, elbeszélés, 6 rajzzal), Pósa Lajos (Dalok egy szőke kislányról, költ.), Porzsolt Kálmán (A halászat mint sport, egy rajzzal) és dr. Simonyi Jenő (A fonás, 10 ábrával), »az aradi tizenhárom« czímű czikket a tizenhárom vértanú arczképcsoportja illustrálja. Ezeken kívül közli a füzet Szemere Bertalan hét kiadatlan költeményét is: »Aradi akasztófa«, — »Aulich Lajos«, — »Dessewffy Aristid és öcscse«, — »Kiss Ernő«, — »Vécsey Károly gróf«, — »Nagy Sándor« és a »Damjanics János« czimekkel. Az élvezetes füzetet Pa-agyi Lajos tiz csinos aphorismája rekeszti be. A szövegre úgy, mint illustratiókra nézve gazdag tartalmú füzet ára 60 kr. — A »Budapesti Szemle« októberi füzete a következő változatos és érdekes tartalommal jelent meg: Huszár Imrétől »Oroszország keleten«; Nendvich Károlytól: »Más világok« (II.); Pólya Jakabtól: »A védvámok« ; Vendrei Ferencz tábornoktól : »Nagy-Becskerektől Pákozdig« (II); Pálffy Alberttől: »Egy lány mint özvegy asszony (regény) ; Lévay Józseftől: »Burns dalaiból« (I—III. költ.) ; Kuffer Bélától: »Franczia rokon- és ellenszenvek« ; Ujváry Lajostól: »Deák Ferencznél« ; »Értesítő.« Egyesületek és társulatok. — A szathmármegyei Széchenyi-társulat tegnap tartotta Nagybányán évi közgyűlését , melyről már röviden megemlékeztünk. A gyűlés legérdekesebb pontját a társulat jövő évi munkaprogrammjának megállapítása képezte. A helybenhagyott tervezet szerint a társulat működésének fősúlyát a gyermekóvó intézetek fejlesztésére fogja fordítani és e czélból alkalmas óvónők kiképeztetéséről gondoskodik. A meglevő 22 gyermekmenházra és a tervezett 20-25 menház felállítására 4500--5000 frtot irányoztak elő. A társulat kötelességének tartja ébren tartani a buzgóságot, melyet az oláh népben a magyar nyelv tanulása iránt felébreszteni sikerült. Azért fentartja az esti tanfolyamokat s ezek költségeire 250 frtot irányoz működő néptanítók jutalmazása is. E czélra a társulat 500 frtot szánt. A szegény gyermekek segélyezésére az idén 600 frtot, a vándorkönyvtár telepek részére 300 frtot, a szegényebb magyar iskolákban a hiányos felszerelés fedezésére pedig 2000 frtot szavazott meg a közgyűlés. Ez utóbbi összeg a megyei pótadó alapjából lesz fedezendő. A társulat tehát összesen 8650 f frtot fordít culturális czélokra. Ami a fedezetet illeti, tekintetben két forrása van a társulatnak, a. m. a megyei pótadó alap és a társulat évi jövedelme. A megyei pótadót a közművelődési czélokra most már állandónak lehet tekinteni és évi összege körülbelül 9600 frtot tesz. A társulat évi jövedelme pedig a múlt évről 568 írtban van kimutatva. A kezelési összes költségek 433 frt 70 krt tesznek. De a jövő évben a munka tetemes szaporodása teljesen fölemészti a társulat saját jövedelmét. Az országos tűzoltó szövetség központi váasztmánya, holnap reggel 8 órakor az új városház közgyűlési társalgó termében ülést tart, melyen a tűzrendészeti kormányrendeletekből kifolyó intézkedéseket és a törvényhatóságoknak adandó utasításokat fogják tárgyalni. Az ülésre a központi választmány rendes tagjai, a kerületi és megyei szövetségi elnökök meghivattak. Részt vesznek az ülésen : Barcsay Kálmán hunyadmegyei és Máriássy István vársmegyei alispánok. — A »Hasznos- és diszszárnyasokat tenyésztők orsz. egyesülete« ma tartotta a »Köztelek« épületében evő helyiségében népes közgyűlését, melynek egyéb tárgyain kivül, még az alapszabályok módosítása és az uj tisztviselők választása is napirenden voltak. Ez fontos és életrevaló egyesület, hogy működése és munkaköre mennél jobban szélesüljön, beleolvad az országos gazdasági egyesületbe és ennek baromfi- és szárnyas-tenyésztési szakosztályát fogja képezni. Miután a pénztárnoknak a felmentvény megadatott és az egyesüet titkára, Parthay Géza, szakavatott, terjedelmes jelentésben az egyesület múlt évi működését vázolta, a tisztviselők választása következett. Az igen nagy számban megjelent tagok egyhangú lelkesültséggel választák meg újra elnökül Tolnay Lajos országgyűlési képviselőt,alelnökökül Ordódy Lajost és Serák Károlyt, titkárul Parthay Gézát, másodtitkárokul Donászy ferenczet és Perényi Dénest és pénztárosul Hincs Gábort. S miután elhatároztatott, hogy úgy az elnök, mint az elnököket küldöttség fogja megválasztatásukról ésíteni és üdvözölni, a közgyűlés véget ért. A budapesti izraelita kézmű- és földmivelési egylet dr. Schoenberg Ármin elnöklete alatt megtartott legutóbbi választmányi ülésében a budapesti álami középipariskola 9 tanulója és a m. kir. iparművészeti iskola 2 növendéke részére 60 frttól 120 frtig terjedő ösztöndíjakat 1100 frtnyi összegben adományozott. Fővárosi ügyek. — A belvárosi plébániatemplom helyreállítási munkáira vonatkozólag a közgyűlés tudvalevőleg újabban ismét 36,000 ftot szavazott meg. A belügyminiszter azonban nem hagyta jóvá a közgyűlés e határozatát, hanem értesítette a fővárost, hogy ez iránt csak akkor fog határozni, ha előbb a helyreállítási munkákra vonatkozólag a költségvetések hozzá felterjesztetnek. Az állandó színházvizsgáló bizottság, Horváth János tanácsnok vezetése alatt tegnap este tartotta meg a rendes tűzvizsgálatot a várszínházban és a gyapjú-utczai német színházban. Az előbbi helyen mindent rendben talált, az utóbbiban pedig egyes apróbb tűzbiztonsági intézkedéseket rendelt el. — Új várócsarnokok. A közönség már többször adott kifejezést abbeli óhajának, hogy a közúti közlekedés bizonyos góczpontjain, különösen ott, ahol az átszállás történik egyik lóvasúti vonatról a másikra, nagyobb szabású csarnokok álljanak rendelkezésére ahol rossz időben a kocsikra könyebben várhasson. A budapesti közúti vaspálya társaság egy ily várócsarnokot a Károly körúton már fel is állított. Most újabban ismét két csarnokot akar felállítani: egyet, a Nikérprímásutczában, a margithíd közelében,egyet pedig a külső váczi úton, a vámház mellett s ez iránt kérvényt is adott be a tanácshoz. Mindkét helyen a forgalom élénksége csakugyan megkívánja a csarnokok felállítását. Magunk részéről csak azt óhajtjuk, hogy bár mielőbb valamennyi élénkebb helyen állítanának ilyen varrócsarnokokat. Törvényszéki csarnok Fegyelmi tárgyalás volt ma délelőtt a kir. curián Daruváry Alajos elnöklete alatt. Solti Károly hódmezővásárhelyi aljárásbiró volt a vádlott, akit a kir. tábla, mint első fokú fegyelmi hatóság egy tanúnak jogtalan elzáratása miatt rosszalásra ítélt. A mai tárgyaláson Székely főügyészi helyettes az ítélet helybenhagyását kérte, míg a védő, Wiheim Arnold dr. hódmezővásárhelyi ügyvéd azt bizonyította, hogy a letartóztatás nem az aljárásbiró, hanem a fogházőrmester hibájából történt. A kir. curia fegyelmi tanácsa a vádlottat fölmentette. Rágalmazás: Dr. Fái Márkus nagyperkátai volt körorvosról, Rácz Ferencz és leánya Király Istvánná azt híresztelték, hogy a nálunk elhalt Kollár János hajókapitány aranyóráját gyógykezelés közben ellopta. Az orvos pert indított a rágalmazók ellen és ez ügyben a székesfehérvári törvényszék, mint lapunknak távírják, ma hozott ítéletet. Rácz Ferenczet 8 havi, Király Istvánnét pedig 6 havi fogházra ítélték.