Nemzet, 1888. október (7. évfolyam, 2188-2218. szám)

1888-10-10 / 2197. szám

potok végleges javulását várja s mikor a peterhofi találkozás oly bő táplálékot adott e várakozásnak. S ez az, a miért félni lehet, hogy azok a pohárköszön­tök nem hogy megszilárdítanák a hitet a nemzet­közi viszonyoknak békés elintézése iránt, hanem, el­lenkezőleg, a nyugtalanság érzetét ébresztik fel. « A »Novoje Vremja« azt találja feltűnő­nek, hogy mihelyt­ a német császár megérkezett Bécsbe, azonnal tanácskozások indultak meg egyrészt az ural­kodók, másrészt pedig ezek és a két állam diplomatái közt. »Ez a lázas tevékenység — írja a «N. V.« — egyátalában nem ünnepélyes színezetű s aligha tartották volna azt szükségesnek, ha II. "Vil­mos császár csak azért ment volna Bécsbe, hogy — a­mint azt a bécsi és pesti lapok csak nem régen is erősítgették — még egyszer bebizonyítsa az osztrák-német szövetség szilárdságát. Minden arra mutat, hogy az osztrák fővárosban most élénk eszme­cserék folynak, még­pedig a bolgár kérdésben. (?) Az egyszerű logica is azt mutatja, hogy az ilyen tanács­kozások mellőzhetlenek. Senki sem fogja tagad­hatni, hogy a mostani német császár legelső lépése ama nagyon határozott kísérlet volt, hogy helyre­állítsa Német- és Oroszország közt a régi jó barátsá­got s hogy e kísérlet eredményéül egyfelől az mutat­kozott, miszerint Oroszország minden mellékgondo­lat nélkül, őszinte barátja a békének, másfelől pedig az a meggyőződés, hogy a mi kormányunk nem enged egy jottát sem az ő Bulgáriát illető,szerény, világosan kijelentett követeléséből. Ettől a pillanattól kezdve világos lehetett II. Vilmos előtt, hogy az európai bé­két nem Oroszország fenyegeti, hanem Ausztria- Magyarország folytatja a Keleten az ő »traditio­­nális« politikáját. Őszintén biztosítani akarván a bé­két, a fiatal német császár kénytelen volt magá­nak bevallani, hogy ezt csak úgy érheti el, ha Ausztria - Magyarországot engedményekre bírhatja a bolgár kérdésben, s bizonyos, hogy erre a fontos dologra vonatkozhatnak azok a tanácskozások, a melyeket ő gróf Kálnokyval és Tisza Kálmánnal, valamint a melyeket Ferencz József császár Bismarck Herbert gróffal folytattak. (Más részről a »Journal de St. Petersbourg« már megczáfolta a hírt, mintha Bécsben oly értelmű tanácskozások tartottak volna, mineket a »Novoje Vremja« föltételez.) Budapest, okt. 9. (Külföldi krónika.) A közelebbi porosz képviselőválasztások alkalmából a »Kölnische Zeitung« fölveti azt a kérdést, hogy Poroszország antisemita-pietista-ultramontán kor­szaknak megy-e eléje ? A rajnai lap e kérdésre úgy felel, hogy a választások eredményéhez képest m­i­n­­d­e­n­t lehetségesnek tart és végül azt jegyzi meg, hogy a közelebbi képviselői választások többet fognak eldönteni, a­mint azt itt-ott gondolják. A »K. Ztg.« czikkét a következőben ismertetjük: A­mióta a centrum, a Kulturkampf befejeztével elvesztette tulajdonképeni életerejét. "Windthorst mindegyre azon töprenkedik, mint lehetne ezt újab­bal helyettesíteni. Ilyen surrogatum lenne az ő isko­lai javaslata, mely csak arra való, hogy a centrum léte­zési jogosultságát kimutassa. Még a lakosság oly körei­ben is, melyek mindig ultramontán szellemben válasz­tottak, nem igen lelkesednek e javaslat iránt. Minthogy senki sem fenyegeti a népiskola keresztény jellegét, a létezővel mindenki megelégszik. De azért mégis e javas­lat Poroszország további fejlődésére bizonyos mérvadó befolyással fog bírni. A szélsőjobb emberei, a­kik mind stöckerianusok, muckerek és junkerek ismerete­sek, már hosszabb idő óta türelmetlenül rázogatják a szilárd lánczokat, melyekkel a cartell az ő reactio­­nárius vágyaikat leköti. Ott elégedetlenek az evan­­gelicus egyház helyzetével, szűkkeblű orthodoxiát n n mm mv. ux uixuvix l_*T juiniMiVjix CO v^J Uuvx uuxxxxu. vuigx tani a kötelékeket, melyek az evangelicus egyhá­zat az állammal egybefűzik. A férfiak, a­kik ilyen czélokat követnek, nem idegenkednének Windthorsttal bizonyos társüzletet kötni. A conservativ párt te­hát legközelebb nagy megrázkódtatásoknak, válsá­goknak lesz kitéve, a két árnyalat heves küz­delmet fog egymással vívni és az egész parlamen­táris helyzettől, a cartellpártok bal szárnyának erejé­től fog függni — úgymond a »Köln. Ztg.« — hogy a kormány nem lesz-e kénytelen a Windthorst-Stöcker társak előtt ca­­pitulálni és a clericális reactio cau­­dini járma alá menni. A freisiniig pártra a »K. Ztg« egyáltalában nem számít. Azt hirdeti, hogy az egyedül a centrum kegyéből él és szétbomlik, a­mint Windthorst arról le­veszi kezét. A lap ennélfogva azt ajánlja a haladás barátjainak, hogy támogassák a cartell-pártok bal­­szárnyát, csak ez menthet meg a reactiótól. Bukarestből, okt. 5-ről írják: A két Bratiano, Dömötör és János által vezetett külön pártok egysé­ges nemzeti szabadelvű párttá fognak egyesülni, hogy vállvetve küzdjenek a kormány ellen. Ugyanazon ki­elégítetlen dicsvágy, mely annak idejében Bratiano Dömötört arra indította, hogy a nemzeti szabadelvű parlamenti többséggel és fivére kabinetjével szemben ellenségesen lépjen fel, most indító okot képezett az öt évvel ezelőtt minden tekintet mellőzésével elhagyott küzdő társakkal való egyesülésre. A Rosetti-Carp-kor­­mány abbeli vonakodása, hogy az egyesült ellenzék vezéreinek befolyást engedjen a belügyi politika ve­zetésére s különösen a közigazgatási személyi kérdé­sek elintézésére, igen bántotta Bratiano Dömötört s ő szerinte az »egyesült ellenzéknek« már ez okból is, a jelen kormánynyal szemben, egészen tagadólagos álláspontot kellett volna elfoglalnia. Minthogy azon­ban az ellenzék conservatív tagjai éppen nem perkor­­restálták a kormányhoz való közeledést, az egész »egyesült ellenzék« felbomlott s Bratiano Dömötör személyes hívei, vele együtt, Bratiano János fractió­­jával egyesültek. Nagy veszélyt ez a kormányra nézve nem jelent. A kormány annál inkább fogja bírni a conservativek támogatását s különben arra törekszik, hogy a pártok felett álljon. T­áviratok: Róma, okt. 9. Vilmos császárt a pályaudvaron a király, a trónörökös, Amadeo herczeg, a miniszterel­nök, a hadtestparancsnok, a prefect és a polgármes­ter fogadják. Róma, okt. 9. A pápai »Moniteur de Rome« nagyon örvend azon, hogy Vilmos császár, a­ki mint katona lépett a trónra, mindenütt a békét hangsú­lyozza. Mint a német-római császárok idejében, úgy Vilmos császárnak a vatikánba való lépésénél is egy udvari tiszt siet eléje és hangosan jelenti: »Impera­tor ! Imperator!« Pontebbitól kezdve a vasúti állo­másokra a hatósági tisztviselők teljes díszben vonul­nak ki, a német császár üdvözlésére. Berlin, okt. 9. Hír szerint Douglas gróf Rómába megy, Vilmos császár ott idő­zése alatt. Róma, okt. 9. Vilmos német császár holnap este 8 órakor Pontebbába érkezik, honnan egy óra múlva tovább utazik és csü­törtökön 4 óra 10 perczkor érkezik Rómába. A császár még az­nap a hatóságok képviselőit fogadja a Quirinalban, Berlin, okt. 9. (Eredeti távirat.) Az itteni beavatott körökben Vilmos császár bécsi tartózkodásának lefolyásával nagyon meg vannak elégedve, a­melynél — magától értetődik — nem a külsőségekre helyezték a súlyt. Pétervárott is — mint a hivatalos lap nyilatkozatából kitűnik — minden oldalról helyesebb véleményt iparkodnak alkotni Né­metország közvetítő és engesztelő politikájá­ról. Ezen szempontból fogják fel Gr­i­e­c­s orosz külügyminiszternek a fekete sas rend gyémántjaival való kitüntetését, mely a bécsi és a római császártalálkozás elvi irányától egykönnyen el nem választható actuális po­litikai jelenséget képez. (Pl.) Pétervár, okt. 9. A »Nowoje Vremja« tudni akarja, hogy Bismarck Herbert gróf és Z­u­j­e­f­f bécsi orosz katonai attadhé közt folyt beszélgetés ki­zárólag a bolgár kérdésre vonatkozott és hogy Zujeff ezredes, mint a most Bécsből távollevő orosz nagykövet helyettese, oda nyilatkozott, hogy Oroszor­szág ezután is, miként az előtt, Bulgáriára vonatkozó követeléseihez ragaszkodik és nem gondol arra, hogy e tekintetben a Balkán-félszigeten bármiféle enged­ményeket tegyen. (N. W. A.) Bécs, okt. 9. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« római levele a »Tribuna«egy czikkére figyelmeztet, mely azt mondja, hogy a német csá­szár Bécsben hidegen fogadtatott, a­min nem lehet csodálkozni, mert — úgymond a »Tri­­buna« czikke — Ausztriában tulajdonképen nem vi­seltetnek rokonszenvvel Németország iránt . Vilmos császár Olaszország és annak királyi háza iránt igen is, de Ausztria-Magyarország és annak uralkodó háza iránt nem viseltetik igazán barátságos érzülettel. A »P. C.« levele azon badar beszédet, melyet Olaszor­szágban senki sem vesz komolyan, annak bizonysá­gául idézi, hogy mily téves néhány lap azon állítása, hogy a »Tribuna« — Baccarini, volt miniszternek közlönye— Crisp­ivel, vagy pedig az olasz kor­mánynyal bármely összeköttetésben állana. BéCS, okt. 9. (Eredeti távirat) A Pol. Corr. rendes pétervári levelezője ko­rainak tartja Oroszország politikai köreinek a bécsi császár-találkozás felől tárgyalt véleményéről szólani és óva int at­tól, hogy az orosz sajtó nyilatkozatainak na­gyobb horderei tulajdoníttassék, mint hogy e sajtó e kérdésben nem tud bizonyos pártál­lást mellőzni és a bécsi találkozás »sikeréről« vagy »sikertelenségéről« szól, a szerint, a­mint előbb a német császárnak a bolgár kér­désben állítólagosan kifejtendő közvetítése irányában optimisticus vagy pessimisticus álláspontot foglalt el. Bizonyos, hogy az állí­tólagos közvetítés nem képezi a császár uta­zásának fő okát, mely sokkal inkább abban keresendő, hogy mindkét birodalom szövet­sége megszilárdittassék és éppen úgy Német­ország, e szövetség megkötésénél olyannyira csak saját érdekei és saját biztonságának te­kintetei által vezettette magát, hogy alig fogja a netán Oroszország javára teendő kezdeményezései­nek elfogadását luuurc -----­ni, mint szövetségének fennma­radását. A komolyan gondolkozók Orosz­országban már ma belátják, hogy a bé­csi találkozásnak létesülése már annak sike­rét jelenti, mert következése csakis a német­­osztrák-magyar szövetségnek megszilárdítása lehet. Németország és Ausztria-Magyarország sokkal jobban tudják, hogy szükségük van egymásra, s hogy egymásra vannak utalva,­­ semhogy Németország kísérletet tehetne szövetséges társára bármit reá erőszakolni, vagy ez utóbbi meghajolna. A dolgok mélyére ható orosz körökben min­dig így fogták fel az állítólagos német közvetítést és nincsenek csa­lódásban a felett, hogy a Berlin­ben táplált azon élénk óhaj, hogy Oroszországnak elégtétel szerez­tessék, a dolgok tényleges helyze­tével szemben, csakis akadémikus jellegű maradhat. Görgény-Szent­ Imre, okt. 9. A vadásztársaság csak d. u. 5 órakor tért vissza Görgénybe. A pataki sűrűben rendezett négy hajtásnak , sajnos, nem volt eredménye. A mai fárasztó vadászat minden két­ségen kívül helyezte, hogy az utóbbi napok hősége folytán a medvék, melyeknek rövid idő előtt nyomait látták, északkelet felé vonultak el. Csak néhány róka, őz és farkas került a hajtásba, de ezeket futni enged­ték. A kastély udvarán több száz magyar, szász és oláh pórnő gyűlt össze teljes ünnepi díszben. Rudolf trónörökös néhány csoportot lefényképeztetett. A walesi herczeg visszavonult, hogy — a­mint ezt na­ponként tenni szokta — jegyzeteket tegyen a vadá­szat lefolyásáról. 7 órakor a társaság ebédhez gyűlt össze, melyre ma Bánffy Zoltán báró főispánt és Kő­­rösy főszolgabírót is meghívták. Ebéd után fáklya­fény mellett a párok nemzeti tánczukat mutatták be, a vadásztársaság élénk érdeklődése mellett. A szá­szok nem igen vettek részt a tánczban, de a magyarok annál tüzesebben lejtették a csárdást. Görgény-Szt.­Imre, okt. 9. A trónörökös Vay­ kor este jött le a népmulatság megszemlélésére. A fák­lyások nagy körben tért foglaltak és a tágas udvaron a tánczos párok várakoztak a rendeletre. Br. Kemény felhívására, Kőrösy főszolgabíró elővezettette a szász tánczospárokat, melyek keringőtánczot lejtettek; azután a románok hosszú sorban páronként körbe sétáltak és nemzeti tánczra kerekedtek. A vendégek nagy érdeklődéssel nézték a tánczot, különösen a férfiak »kaluger-táncz«-át. Azután a magyarok tán­­czoltak ropogós csárdást. A walesi herczegnek nagyon tetszett a tánczosok ügyes testhordozása. Rudolf trónörökös szintén ismételten kifejezést adott tetszé­sének Bánffy báró főispán előtt. A fenségek a tánczo­­kat megismételtették s végül a tánczosok páronként Rudolf trónörökös elé vonultak, tiszteletteljesen meg­hajtva magukat. Ez után a trónörökös termeibe vo­nultak, hol Berkes zenekarán kívül, meghallgatták a Szabó testvérek Arion-hangversenyét is. Holnap a társaság reggeli 6 órakor indul vadászatra, melyre száz hajtó van kirendelve. Athén, okt. 9. A Havas-ügynökség jelenti: A jubilaeumi ünnepélyek alkalmából a ka­marát október 25-ére hívták egybe. A királynét október 17-re várják ide. A trónörökös valószínűleg német hajóval érkezik meg. A macedóniai colonia, mely tegnap a királyt és Macedóniát éltette, a jubi­­laeum alkalmából tüntetni készül a bolgár követelé­sekkel szemben. — György herczeg eljegyzését a chartresi herczeg leányával, az orleanista lapok min­den c­áfolata daczára biztosnak tekintik. Athén, okt. 9. (Eredeti távirat.) A »Neue Freie Presse« jelentése: A pályaudvaron ma mintegy ezer itteni illető­ségű macedóniai alattvaló gyűlt egy­be és tüntető lelkesedéssel fogadta a királyt. A kamarát f. hó 25-ikére hívták egy­be. A király huszonötéves ural­kodói jubila­eum­ának megünneplé­sére fényes ünnepiességeket rendeznek, me­lyek f. hó 31-én veszik kezdetüket. A kiállí­tást november 1-én nyitják meg. Baden-Baden, okt. 9. (E­r­e­d­e­t­i távirat.) A »N. Fr. Presse« jelentése: Karola szász királyné ma délben Drezdából ideérkezett, ro­kona, a súlyos betegen fekvő Hamilton herczegnő meglátogatása végett. A­ királyné a herczegi palotá­ban szállt meg. A badeni nagyherczeg, nejével együtt a Mainaui kastélyból ugyan e czélból ideutazott. Gleichenberg, okt. 9. (Eredeti táv­irat.) Milán, Szerbia királya nem holnap, hanem pénteken érkezik Bécsbe. (P. C.) Krakó, okt. 8. "Feltűnést kelt, hogy a »Przeglad Polski« czimü tekintélyes havi fo­lyóirat, mely Tarnowski gróf, Potocki és Bobrzynski reichsrathi képviselő kiadásában jelenik meg, egy legutóbbi czikkében azt írta, hogy a lengyelek felmondják a csehekkel való szövetséget, ha 1-szer a cseh vezérek az ifjú cseh párti agitatiót és a pánszláv izgatásokat teljesen el nem nyom­ják, 2-szor, ha ezentúl is beavatkoznak a monarchia másik felének ügyeibe, s a szláv és russophil agitátorokat a la Strossmayer támogatják, ami a Magyar­­országgal való alkotmány­szerű kiegyezést ve­szélyezteti ; 3 -szor ha a cseh nép képviselői továbbra is küzdenek a német-osztrák-ma­­gyar szövetség ellen, s ennek helyére az Oroszországhoz való közeledést akarják elő­idézni. — A czikk mérsékelt hangon ugyan, de nagy vervvel van írva, s azt is mondja, hogy a megrovás, melyben Strossmayer a királytól részesült más szláv elemeknek így a többek közt az ifjú cseheknek is szól. Min­den arra mutat, hogy a czikket az itteni len­gyel pártvezérek alapos megfontolás után a reichsrath megnyitása előtt tették közzé. (W. Allg. Ztg.) Berlin, okt. 9. A »Politische Nachrichten« sze­rint Geffekent a Moabit-fogházba szállították volna. Berlin, okt. 9. A »Deutsche Rund­schau« kiadóhivatalában tegnap lefoglal­ták a nevezett folyóirat októberi füzetének összes példányait, melyek tudvalevőleg az ismert n­aplókivonatokat tartalmazták. WGU9. vau i/. v vi v « * w * - -- *-*' r*y -­»N. Freie Presse« jelentése: Az osztrák püspöki kar november 3-án a bécsi érseki palotában Ganglbauer bibor­­n­okérsek elnöklete alatt értekezletet tart, hogy megbeszéljék az osztrák püspökök magatar­tását Liechtenstein iskolaügyi javaslatával szemben. A püspökök többsége azt követeli, hogy a c­­er­us foglaljon határozott álláspon­tot a javaslat mellett s reméli, hogy Gangl­bauer bibornokot is kimozdítja tartózkodó magatartásából s nyílt pártállásra fogja bírni. Lemberg, okt. 9. (Eredeti távirat.) A ga­­licziai tartománygyűlési képviselők körében október 14-ére előkészületeket tesznek, hogy Smolkát lel­kes ovatióban részesítsék, mert e napon lesz negyven éve, hogy először neveztetett ki a reichsrath elnökévé. (P. C.) Berlin, okt. 9. (Eredeti távirat.) A Nyugat-Afrikából egymásután érkező hírek nehéz napokat okoznak a német gyarmatpo­litikának. Kétségkívül, a német prestige fenntartása végett legközelebb nyomatékos actióra határozzák el magukat, valószínűleg flottademonstratióra. Az országgyűlés össze­­ülése és megkezdése nélkül azonban az életbeléptetendő rendszabályokat nem foga­natosítják. (Pl.) Annecy, okt. 9. Carnot elnök kirándulást tett Larocheba és azután a megyei tanács elnökét fogadta, ki a savoyai lakosságnak Francziaországhoz való ra­gaszkodását hangsúlyozta s élesen elitélte a köztár­saság ellen irányzott bűnös és esztelen támadásokat. Konstantinápoly, okt. 9. (Eredeti távirat.) Nagy csodálkozást kelt, hogy a »Turquie«, fél­­hivatalos lap, császári rendelettel egy időre felfüggesztetett. A dolog annál in­kább feltűnő, mert a kormányhoz e közel álló lap ed­dig még soha sem volt semmi cenzurának alávetve. A császári rendelet azt mondja, hogy a felfüggesztés »az anatoli vasutak ügyében tett illetlen nyilatkoza­tok közléséért« történt. Már az is mutatja, hogy a lap megbüntetése a német követ felszólalására történt, mint hogy az érintett vasutak építése körül a Koulla­­féle német bankárcsoport van érdekelve, úgy lát­szik azonban, hogy a lap, akaratlanul is, egy más ügyben még alaposabb okot adott a német kö­vet felszólalására. A »Turquie« külföldi rovatába ugyanis, elnézés folytán, beollózták, egy párisi fran­­czia lap következő megjegyzését: »Herczeg Bismarck képes arra, hogy megmérgeztesse Wilhelmina her­­czegnőt, a németalföldi király leányát, hogy elfoglal­hassa országát.« Ez szóról-szóra megjelent a török kormány félhivatalos lapjában. A felfüggesztés így egészen érthető. (Corr. de l’Est Paris, okt. 9. (E r­e d­e t i távirat.) Egy ma­­gas­ rangú franczia katonatiszt tanulmányt tesz közzé Olaszország és Francziaország hadtengerészeti erejéről s e tanulmány­ban azt mondja, hogy Spezziát nem tekinti támadó kikötőnek, Maddalena nem fenyegeti komolyan sem Corsicát, sem Algírt és a Corsicában elfoglalt állás erősebb a sardiniai állásnál. A tanulmány azt ajánlja, hogy Bisertában katonai kikötő állíttassák , hogy az­­ északafrikai tengerparti lakosság, a­mely egykor a­­ kalózokat szolgáltatta, a franczia tengerészetbe so­­­­roztassék. Háború esetében Francziaországnak elő­ször védelmileg kell eljárni. (P. C.) Monastir, okt. 9. (Eredeti távirat.) Azon nyolcz klissurai görög kitűnőség, akik a múlt évi novemberben Margariti és Stiffiki ismert agitátorok feladásai folytán, a Törökország elleni állítólagos felségáruló üzelmek miatt elfogattak, miután a törvényszéki vizs­gálat teljes ártatlanságukat kideríte, szabadon bocsáttattak. (P. C.) Cairo, okt. 9. A kormány holnap a hatalmak­hoz körlevelet intéz, kifejezvén abbeli óhajtását, hogy a vegyes bíróságok bizonyos változtatásokkal, nevezetesen bűnügyekben való illetékességüknek ki­­terjesztése mellett, továbbra is fentartassanak. Hamburg, okt. 9. A »Hamburger Zeitung« arról értesül, hogy a belga és az angol lapok ama jelentései, hogy Bismarck herczeg ellene van az Emin pasa megszabadítására küldendő expeditiónak, nem felelnek meg a valóságnak. Ellenkezőleg, tekintettel a megváltozott helyzetre, az expeditiónak nagyobb mérvű kiterjesztését tervezik, miért is néhány hétre elhalasztották. A földközi ten­geri német hajórajt már­is Zanzibárba rendelték. Bár német csapatok küldését Közép-Afrikába nem tervezték, mégis az Emin-expeditiónak feladata lesz, hogy Wade-lai-ig katonai állomásokat alapítsanak. A legutolsó hírek Afrikából rendkívüli szomorúak. A lázadás nagyobb mérvű, mint kezdetben hitték. De Bismarck herczeg épenséggel nem hajlandó, Nyugat- Afrikát feladni. (N. W. A.) Pétervár, okt. 9. (E r­e­d­e t­i t­á v i­r­a t.) A ber­lini orosz követnek, gróf Suvalovnak mással való helyettesítése sürgősnek mutatkozik, minthogy a követre nézve nagyon ártalmas a berlini éghajlat. Gróf Suvalov az idő szerint a legkomolyabb jelölt a kaukázusi helytartóságra, mert a császár le­mondott azon tervről, hogy ez állásból herczeg Don­­dukow-Korsakowot Woronzow-Daskow gróffal helyet­tesítse. Különben gróf Drentelen utódjául is emlege­tik Suvalovot, ha képes lenne ennek egész működési körét átvenni. Hogyha azonban a kievi katonai kerü­let teendőit elválasztanák, akkor a kievi kormányzó­sági teendőket valószínűleg Brevera de la Gardie tá­bornok, a moszkvai helyőrség parancsnoka veszi át. Sir Robert M­o­r­­­e­r, az angol követ, tegnap állására visszatért. (P. C.) Pozsony, okt. 9. Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter leirata értelmében e hó 14-én Budapesten enquétet tartanak a pozsonyi Duna-híd építése ügyében. Remélik, hogy ez alkalommal a híd építése végleg biztosittatik. Pozsony városa részéről Esterházy István gróf főispán, Merkl polgármester és több városi képviselő fog az enquéte­­ben résztvenni. Mármaros-Sziget, okt. 9. (E­r­e­d­e­t­i t­á­v i­r­a­t.) Mármaros­ vármegye mai közgyűlésén megválasztottak: Lator Sándor árvaszéki elnökké, Dunka István közgyámmá, Zelevir Iván pénztári ellenőrré, Balázs János vissói, Pálya János huszti szolgabiróvá. Jankó István szolgabiró az izarvölgyi járásba, Kovásy Imre szolgabiró a marmaros-szigeti járásba helyeztettek át. Közgazdasági táviratok. Konstantinápoly, okt. 9. A német bankkal kö­tendő 1.500,000 török fontnyi kölcsön tervét szentesitő k­ádét ma közzétették. rozsvaripTná%ó&V%uiáei,? l&f/Lá fejéri? fe­jed ki, szeptember elejétől 260,000 frtot jövedelme­zett. Ez összeg fele Kolozsvárra esik. Bécs, okt. 9. (Eredeti távirat.) Szö­­g­y­é­n­y-M­a­r­i­c­h László osztályfőnök elnöklete alatt ma kezdették meg a svájczi képviselőkkel, a S­v­áj­cz és monarchiánk közt kötendő kereske­delmi szerződés ügyében a tárgyalásokat, me­lyek előreláthatólag huzamosabb ideig fognak tartani. (P. C.) Lemberg, okt. 9. (Eredeti távirat.) Gro­­cholski és Dunajewskynek tegnapi megérkezte folytán egyelőre szünetelnek azon bizottság albizottságának tárgyalásai, mely az italmérési jog megvál­tását illető kormányjavaslat megvitatá­sára megválasztatott. A­míg Grocholski nem nyilat­kozik, minden eddigi combinatio alaptalannak te­kinthető. A r u t ö z s e. Bécs, okt. 9. (Gabona- és termény­tőzsde.) A mai tőzsdén az irányzat szilárd volt, az árak emelkedtek. Eladatott: Búza őszre 8 34­ 8 36 forinton, októ­ber—novemberre —.— forinton, 1888. tavaszra 9 17—9.13 forinton, júniusra —.--------.— forinton.-----R­o­z­s őszre 6.-----6.10 forinton, rozs tavaszra 6.68 — 6 70 forinton rozs május—júniusra —.-----.— forinton. — Zab őszre 5 59—5.62 forinton, zab május—júniusra —.-----.— forin­ton, zab tavaszra 6 11-----6 12 forinton. — Tengeri júniusra —.--------.— forinton, szept.—októberre —.-----­— forinton.— Uj tengeri 1889. május—júniusra 5.76—5.77 forinton. Felmondatott ma 500 mmázsa zab. Hivatalos jegyzések déli 12 órakor a következők : Búza 1888. junius—júliusra —.----.— írton, őszre 8 33— 8 38 forinton, búza 1889. évi tavaszra 9 10-9.15 forinton. — közi 1888. junius—júliusra —.-----.— forinton, őszre 6.-----6.10 forinton, 1889. évi tavaszra 6.62 —6 67, forin­ton. — Zab 1888. junius—júliusra —.-----.— forinton, őszre 5.56 — 5.61 forinton, 1889. évi tavaszra 6.08 — 6.13 fo­rinton. — Tengeri 1888. junius—júliusra —.-----.— forinton, julius—aug. —.-----.— forinton, augusztus­szeptemberre —.-----.— forinton, október—novemberre 6.35—6.45 forinton. 1889. évi május—júniusra 5.73—5.78 forinton. — Káposztarepcze 1888. augusztus­szeptemberre —.-------.— forinton, október—novemberre 14.80—14.90 forinton, 1889. évi február-márcziusra 15.00 — 15 10—.forinton. — Repczeolaj kész szállításra 34.25-----34.50 forinton, október—deczemberre 84.25— 34.50 forinton, január—áprilisra 34 75—35.25 forinton s l­e­s­z. Az árak gyengültek. Kész szállításra 18 50 — 19.— írton, julius—augusz­tusra —.-----.-----forinton, szeptemberre —.----------.— fo­rinton. Berlin, okt. 9. (T­e­r­m­é­n­y­v­á­s­á­r.) (Z­á­rl­a­t.) Búza november—deczemberre 190 márka 25 fillér = 11 frt 32 kr. ; deezemberre 191 márka 25 fillér (= 11 frt 38 kr.). Közi november—deezemberre 160 márka 50 fillér (= 9 frt 56 kr.) ; deezemberre 161 márka 50 fillér (= 9 frt 62 kr). Zab októberre 139 márka 75 fillér = 8 frt 32 kr.); október— novemberre 132 márka 25 fillér (= 7 frt 94 kr.). Repereolaj októberre 57 márka 50 fillér (■= 34 frt 31 kr.) ; 1889. ápril—májusra 55 márka 80 fillér (= 33 frt 25 kr.). Szesz októberre 32 márka 25 fillér (= — frt — kr.); 1889. ápril—májusra 34 márka 75 fillér (= — frt — kr.). Átszámítási árfolyam : 100 márka = 59 frt 75 krral. Stettin, okt. 9. (Terményv­ásár.) Búza november— deezemberre 190 márka 50 fillér (= 11 frt 33 kr.); ápril— májusra 200 márka — fillér (=11 forint 90 krajczár.). Rozs november—deezemberre 157 márka — fillér (= 9 frt 35 kr.); ápril—májusra 161 márka 50 fillér (= 9 forint 67 kr.). Repczeolaj októberre 56 márka 50 fillér (= 33 frt 65 kr.; ápril—májusra 55 márka 50 fillér (= 33 frt 05 kr.). Szesz helyben 50 márka fogyasztási adóval 52 márka — fillér (= — frt — kr ; helyben 70 márka fogyasztási adóval 82 márka 50 fillér (= — frt — kr.); októberre 50 márka fogyasztási adóval — márka — fillér (= — frt — kr.); október­­novemberre 70 márka fogyasztási adóval — márka — fillér (= — frt — kr.) Átszámítási árfolyam : 100 m. = 59 frt 75 krral. Köln, okt. 9. (Termény vásár.) Búza novemberre 20 márka 60 fillér (= 12 frt 27 kr.); márcziusra 21 márka 60 fillér (= 12 frt 86 kr). Rozs novemberre 16 márka — fillér 9 frt 52 kr.); márcziusra 16 márka 90 fillér (= 10 frt 06 kr.) Repczeolaj (hordóstól) kész szállításra 60 márka — fillér (=· 35 frt 73 kr.); októberre 59 márka 40 fillér (= 35 frt 35 kr.) Átszámítási árfolyam : 100 márka — 59 frt 75 krral. Külföldi terménytőzsdék tegnapi és mai árjegyzéseinek összehasonlítása. KIKÉM­. Október 9. Október 8­8uza nov.- deezemberre *90 mÁrk* 25 fillér *92 márk*. 25 di­ár „ deezemberre . . 191 „ 25 * 194 „ 25 „ ^OZS nov.—deezemberre 160 „ 50 . 163 „ 25 * „ deezemberre . 161 „ 50 „ 164 „ — * Zab októberre . . 139 „ *5 * 140 * 25 * „ október-novemberre . »S3 „ 25 * 184 * — » STETTIN. Búza nov.—deezemberre levuiArkfc 50 fillér »93 márk*— fillér ,, ápril—májusra........................200 * — „ — n — i» Rozs nov.—deezemberre . . 157 » — „ 159 „ 50 ,, „ ápril—májusra . . 161 * 50 * 165 * — » KÖLN. Búza novemberre ... 20 márka 60 fillér 20 márka 80 fillér „ márcziusra.....................................21 „ 60 „ 21 n 80 „ Rozs novemberre . 16 „ — „ 16 n 20 „ „ márcziusra ..... "6 „ 90 „ 17 , 20 , PARIN. Búza folyó háza ..... 27 frank 40 címe 77 frank 50 címe „ novemberre...........................27 „ 60 „ 27 „ 75 „ n­ novembertől 4 hóra ... 27 „ 90 „ 28 „ 10 * ,, 4 első hóra...........................28 „ 50 „ 58 „ 75 „ Liszt folyó hóra.............................64 „ 60 , 65 „ — n­­, novemberre............................63 „ 28 „ 64 „ — n „ novembertől 4 hóra . . . 63 „ 80 „ 64 „ 10 „ ,, 4 első hóra............... 63 „ 90 „ 64 „ 50 „ Értéktőzsde. Bécs, okt. 9. (Tőzsdei tudósítás.) Folytonos helyi eladások folytán lanyha irányzattal, végre javult Berlinre visszvásárlások eszközöltettek. Berlin, okt. 9. (Tőzsdei tudósítás.) Többszörös ingadozás után javult az irányzat. A rövid londoni váltó hanyatlása folytán szilárdult az irányzat. Bécs, okt. 9. (Magyar értékek zárlata). Magyar földteherm. kötv. 104. 0 Erdélyi földteherm. kötv. 104.75. 5 és fél száz. magy. földiár, int. zálog­. —... Erdé­lyi vasutrészv. 177­­0. 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 112.30. Magy.nyer. k. sorsjegy 130.60. Szőlődézsmaválts. kötv.------. 5 száz. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi köles. sorsjegy 123 —.4 száz. aranyjáradék 99.25 M. orsz. b.­részv. —. Magy. vasúti kölcsön 140 50 Magyar hitelb. részvény 297 25 Alföldi vasút részv. 182—.Magyar észak-kel. vasút r. 160. —. 1869. m. kir. v. áll. els. köt. 97 30. Tiszav. vasut­ r. 248.— . Magyar lesz. és váltóbank­ r. 94 50 Kassa-Oderbergi vasút r. 141 50. 5. száz. papir-járadék 90. —. Adria m. tengeri gőzb. r. társ. —.— Török dohány-----. Északi vasut részv. —.— • Magyar fegyvergyár r. t. —.—. BéCS, okt. 9 (Osztrák értékek zárlata) Osztrák hitelrész.304 90. Déli vasút részvény 105.60. 4 százalé­kos aranyjáradék 110.­­. Londoni váltóár 122.15. Károly La­jos vasut-részvénytársaság 206­­. 1864. sorsjegy 171 25. 4.2 száz. ezüstjáradék 81.00. 1860. sorsjegy 140.50 Török sorsjegy 21.75. Angol-osztrák bank részv. 111.— Osztrák államvasut részv. 248 60. 20 frankos arany 09 64— 4.2 száz. papirjáradék 81 02. Osztrák hitelsorsjegy 182.50 Osztrák-magyar bankrész. 875.— Cs. kir. vert arany 5.76. Német bankváltók 59.62. Elbe­­völgyi vasút 194.50. Dunagőzhajózási r. t. 393 Bécsi bankegy 1 98 25. Az irányzat.: nyomott Bécs, okt. 9. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrészv. 306.—. Osztrák államvasutr. 249 25. Unio-bank 206 75 1860. sorsjegy —.—. Angol-osztr.-bank-részv. 112.—. 20 frankos arany 9­64.—. Déli vasút, részv. 106 50. Magyar h­itelb.­részv. 298 50, 1864. sorsjegy —. 4°/o magy.aranyjáradék 99.42. Ma­­gyar-gal. vasút. —.— Az irányzat javult. Frankfurt, okt. 9. (E­s­t­i tőzsde.) Károly Lajos vas­úti részv. 173 25. 4°/o osztrák aranyjáradék —.—. 4°/o magyar aranyjáradék 83.30. Osztr. hitelrészv. 256.12 Osztr. államv. részv. 208 50, Déli vasút r. t. 89.34 M. Gácsor. v. r. —.—. Az irányzat javult Külföldi értéktőzsdék zárlata október 9 én. Átszámítási árfolyam 100 márka vista = 59.75 forint. — 100 frank vista = 48.15 forint. —A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultiméra (U) értendő, költségek nélkül. — A O-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Berlin Frankfurt Páris Árf.­­ Paritás Árf. Paritás Árf.­­ Paritás 4*/#-os magyar aranyjára d. 88 30 99.70K 83.—\ £9 14 K 88 50 99 07 u 6°/o-ob „ papirjárad. 75.10 90.02K 74 80' 89.66K —__— 4'2 /o*o8 osztrák n 67 60 81 07 K 67 30 80 71 K —.— — .— 5«/o-08 „ „ 81 10 96 94 K 81 3ü! 97 18 K —— .— 4'2°/o-ob „ eaüstjárad. 68 70 82.25K «8 60! 82.181? —.—• 4o/0-os „ aranyjárad'l 92 30 110 22 K 92 30 100.22 K — Magyar keleti vasUti kötv. 81.501 97.57K — 60­/0-68 keleti vasút els. kötv. 104.20 124.68 K| Osztrák hitelrészvény........ 160 10 305 52 v 254 3T 304 99 U — Osztrák-magyar anamVasut ix)6.— 202 07 U $«08 12 250.09 L' b33 — 248.61M Déli vasut............................... 45. — 107 23 U »8 62 106 76 U 230 — 106 ■ 65m Erzsébet osztrák ny. vasút. —.— —. — — .—­­.— —.— —.— Magyar-gácsországi vasút.. —.— —--------------— —.— —.— Elbevölgyi vasútrészvény.. ——.—­­ —.— —.— —.— —.— Károly-Lajos vasút...............1­87.— 207 45 n­­ C — Kassa-oderbergi vasút........ 60 —,143 71 K I ——.— —.— —.— Orosz bankjegyek................ 216 — 128 95 —.— —— .— Váltó bécsi piaczra...............167 60 59 60 167 60 59.45 — II. kibocs. keleti kölcsön..— .— —.— —.— —.— —.— — Osztrák földhitel-részv. társ. —.— —.— ——.— —.— 3°/6­08 franczia járadék .... ——.— —.— 82,22 —.— O­­’/tVo-os franczia járadék .. —.— —.— —.— —.— 106.47 —.— O Ottomán bank részvény ... —.— ——.— —.— —.— —.— Franczia törleszthető járad. —.— —.— —.— —.— 84 72 —.— Magyar vasúti kölcsön sz. n.i —.— —.— —.— —.— ——.— — Magyar jelzálog-hitelbank.­ —.— —.— —.— —.—­­ —.— —.— h­írek. Október 9. — Személyi hírek. Sándor hesseni herczeg, mint Darmstadtból táviratilag jelentik, idült altesti bántalmakban szenved. — Tisza Kálmán minisz­terelnök, két napi távollét után ma visszaérkezett a fővárosba. — Bánffy Béla gróf egészségi állapota, mint Kolozsvárról jelentik, jobbra fordult, a gróf leg­közelebb egészségének végleges helyreállítása czéljá­­ból Budapestre utazik. — Hornig Károly báró veszprémi püspök pár nap óta Budapesten időzik. — Trefort Ágost emlékezete. Zemplén­ megye közgyűlése — a­mint a »P. Lloyd« írja ■— elhatá­rozta, hogy Trefort Ágost szülőházára emléktáblát fog készíttetni. Zombory Gedeon indítványára to­vábbá a közgyűlés Zemplén­ megye nagy szülöttei: Trefort, Kossuth, Andrássy Gyula és Lónyay Meny­hért arczképeit lefesteti a törvényhatóság ülésterme részére. — Az elhunyt miniszter családja, most küldi vissza azokat a könyveket, melyeket Trefort intéze­tektől és magán­emberektől kölcsön kért, így kapta vissza Berecz Antal Frike-nek híres »Nevelés- és oktatástan« czimű munkáját, a melyet tőle a minisz­ter kölcsön kért. — Az első segélynyújtás és a tűzoltóság. Strikó Gyula, a mentőegyesület titkára a következő előter­jesztést intézte az egyesülethez: »A belügyminiszté­rium a folyó hó 6-án egy tűzrendészeti körlevelet bo­csátott ki, melyben ki van mondva, hogy oly helyeken, a­hol díjazott, vagy önkéntes tűzoltóság anyagi okok­ból nem szervezhető, ott községi kötelezett tűzoltóság hozandó be. A rendeletben fel van sorolva, hogy mily tűzoltó­szerekkel látandó el minden község, illetőleg, mily tűzoltó szerek szerzendők be. A rendelet az ily tűzoltóságok szervezésére egy évi időtartamot tűz ki. Itt tehát egy szervezett testület fog alakulni, mely ke­vés fáradtsággal betanítható lenne az első segélynyúj­tás módozataiba. A beszerzendő anyagszer és eszkö­zök oly csekély költséget igényelnek, hogy a dolog pénzügyi oldala alig jöhet számításba. A betanítás pedig itt a központban olyképp történnék, hogy a vá­rosok és nagyobb tehetősebb községek két-három em­bert felküldenének ide a fővárosba, a­kik itt rövid pár nap alatt betaníttatván, haza­térve a környékbeli ki­sebb községekben betaníthatnák a községi kötelezett tűzoltóságot. Mindezek folytán indítványozom, hogy ily értelmű rendelet-tervezet kidolgozásával az igazgató és titkár bízassanak meg s az az igazgatóság által fe­lülvizsgálva, nyujtassék be a belügyminisztérium­hoz s kötelező erejűvé tétele kérelmeztessék. — 168 gyermek egy tanteremben. A pestmegyei Tápió-Süly község római catholicus iskolájában fur­csa állapotok uralkodnak. Az iskola egyetlen tanter­mében 168 tanköteles gyermek van összezsúfolva egyet­len tanító vezetése alatt. Tóth József, pestmegyei tanfelügyelő, mint egy kőnyomatú lap írja, erélyesen lépett föl az iskolát föntartó római catholicus hithöz.

Next