Nemzet, 1888. október (7. évfolyam, 2188-2218. szám)
1888-10-28 / 2215. szám
ben foglaltakat , ha úgy tapasztalja, hogy az állam érdekeinek csonkítása nélkül tehető, kérelmüket támogatni fogja. Az orosz nagyherczegek Kairóban. E hó 20-ról jelentik Kairóból, hogy Sergius és Pál nagyherczegek és Erzsébet Alexandrovna nagyherczegnő fogadtatására az egész város talpon volt, bár a jelzett esti rall helyett 1 órakor érkeztek meg. A khedive külügyminiszterét, Zulfikar pasát küldte nagy kísérettel a látogatók elébe Port-Saidba. A kairói pályaudvaron egyptomi és angol csapatok voltak felállítva, a khedive miniszterei és udvara kíséretében várta vendégeit. Először a nagyherczegnő lépett ki a kocsiból. A khedive a nagyherczegnő után kilépett Sergius nagyherczeghez ment és üdvözölte. A nagyherczeg kalapot emelt és kezet fogott az alkirálylyal. Pál nagyherczeg üdvözlése után Sergius nagyherczeg bemutatta nejét, a ki előtt a khedive mélyen meghajtotta magát s kezet szorított vele. A bemutatások után a khedive karját nyújtotta a nagyherczegnőnek és a társaság éjféli 1 órakor ágyudörgések között a mór stílben épült Gezireh mesés szépségű palotába hajtatott. Útközben, daczára a nagy katonai kiséretnek, száz meg száz arab ficzkó baksist kérve, nyújtotta fel kezét a kocsik felé, tele torokkal kiabálva: »Saiak ja effendina, saiak ja effendina moskobi!« (Üdvözölve légy a fenség, üdvözölve ó orosz fenségek !«) Másnap délelőtt az orosz vendégek a khedivénél hivatalosan tisztelegtek, amit az alkirály csakhamar viszonzott. Délután az orosz nagyherczegek a bulaki múzeumot nézték meg; este diszebéd volt az abbedini kastélyban. A következő napra kirándulást terveztek a gizehi pyramisokhoz. — Pétervárról távírják mai kelettel. Valószínűleg Pál nagyherczeg huzamosb ideig marad Athénben, ahová Egyptomból Sergius nagyherceggel és nejével együtt megy, mert eljegyzését Alexandra herczegnővel György király jubilaeuma alkalmával tartják meg. Sergius nagyherczeg és neje azonban november első napjaiban a hesseni udvar látogatására Darmstadtba utaznak. Azt is mondják, hogy Sergius nagyherczeg fog a czár képviseletével megbizatni Keresztély dán király 25 évi uralkodásának jubilaeumán. — Műfestészeti sorsjáték. A magyar gazdaszszonyok országos egyletének a hazai festőművesek és szobrászok áldozatkészsége folytán létrejött kiállítását a kereskedelmi múzeumban szépen látogatják. Ki van állítva 300 nyereménytárgy, mintegy 30 ezer frt értékben. A sorsjáték tiszta jövedelme az ország minden részéből jelentkező szegény árvalánykák javára az egylet árvaházában felállítandó díjmentes alapítványi helyek létesítésére lesz fordítva. Egy sorsjegy ára 50 kr és a kiállítás egyszeri látogatására is érvényes. A húzás ez évi deczember hó 26-án lesz. — Franczia alaposság. A párisi »Temps« Budapestről, október 25-dikéről kelt táviratot közöl, mely szerint Dunajevszky pénzügyminiszter előtte való napon terjeszte elő a magyar képviselőháznak az 1889-iki költségvetést. A »Temps« távirata szerint, a költségvetés 169,459 frt felesleget mutat fel. — Halottak napja. Halottak napjára az idén szokatlanul nagy előkészületeket tesznek a fővárosban. A sírok ékítése, fölkoszorúzása már javában folyik. A rendőrség, hogy Mindszentek napján balesetek és szerencsétlenségek elkerültessenek, falragaszokon figyelmezteti a közönséget, a lapunk esti kiadásában közölt intézkedésekre. A budapesti közúti vaspálya társaság halottak napja alkalmából a főváros minden részéből és útvonaláról külön rendkívüli járatokat indít a kerepesi-uti temetőbe. A kocsikon feltűnő betűkkel »kerepesi-uti sírkerthez« feliratú táblák lesznek. A budai régi temetőhöz a zugligeti vonalon szintén külön kocsik közlekednek. Az országos központi catholicus legényegylet pártoló és rendes tagjai 1-én délután 2 órakor Bottenbiller utczai egyleti házukból gyászzászló alatt a kerepesi-úti temetőbe vonulnak, hol Szabóky Adolf volt elnökük és Csepreghy Ferencz volt titkáruk sírjait koszorúzzák meg. Szabóky sírjánál Bay Adolf pártoló tag, Csepreghy sírjánál pedig Sachta Ferencz ifjúsági dékán mondanak alkalmi beszédet. Mindkét sírnál a beszédeket megelőzőleg az egyesületi dalkör egy-egy gyászdalt fog énekelni. — A központi Táncsics bizottság nov. 1-én a Szentkirályi-utcza 4-ik sz. a. levő vendéglői helyiségben gyülekezik, honnan kivonulnak a Táncsics Mihály sírjához, ahol Bokros József, a közp. Táncsics bizottság elnöke mond beszédet. A kegyeletes ünnepélyen négy dalárda vesz részt. — A Vörösmarty-asztaltársaság Vörösmarty Mihály sírjához vonul, melyet megkoszorúz. — A protestáns iparosképző egyesület dalköre felkeresi Székács József, Győry Vilmos és Láng Mihály sírjait. — A magyar országos könyvnyomdászok egylete Hornyánszky Viktor és Sauerwein Géza sírjaihoz vonul ki. — Telephon Fóthra. Gróf Károlyi Sándor a budapesti állami telephonhálózat igazgatóságának bejelentette, hogy fóthi kastélyát a fővárosi telephonhálózattal össze akarja köttetni. Az igazgatóság jóváhagyás végett, Pest megye közönsége elé terjesztette az ügyet s közelebb létesíti a fóthi telephonállomást. — Petőfi szüleinek sírja. A Petőfi-társaság felfrissittette és gazdagon megaranyoztatta Petőfi szülei sírkövének már egészen olvashatatlanná vált feliratát. A munkát Kohn Károly sírkő-kereskedő teljesen díjtalanul készítette el. — Geffcken börtöne. Dr. Geffcken, ki a berlini Moabit-börtönben ül, a 15-ik számú börtönszobában van, mely körülbelül olyan nagy, mint egy lakószoba, de mellette még egy kisebb helyiség is van, ez a fogoly alvó helye. A börtönszoba polgáriasan van bebutorozva és némi kényelemről is gondolkodik. Geffcken természetesen maga élelmezteti magát és gyengélkedő egészsége miatt is némi előnyökben részesül s azonfelül irhat, a mikor s a kinek akar, levelet, — utólagos átnézéssel. Geffcken napjában többször szabad levegőre mehet és egymaga sétálhat; a vizsgálati foglyok együttes sétáján nem vesz részt.Egy német biró a Geffcken-perről röpiratot irt, mely a»Nat. Ztg.«[ki . vonató® ismertetése szerint élesen elitéli a port. Az, hogy Geffckent elitélik-e vagy sem, egészen közönyös. Ha fölmentik, a legfelsőbb bíróság a birodalmi can-cellárt defavoyálja, s ezáltal Bismarck nagy tekintélye úgy a diplomatiában, mint a politikai élet terén csorbát szenved. Ha pedig Geffekent elítélik, ami csak úgy lesz lehetséges, ha a cancellárt tanúként kihallgatják és megesketik, az általa lássák a népben a jogérzetet, és megrendítik a nép hitét a közrendben. De a hadseregben is rossz vért fog szülni, ha egykori legfőbb hadurának eljárását és iratait a bíróság előtt , nyilvános critica tárgyává teszik. A »Nat. Ztg.« nem teszi magáévá a röpiratban kifejtett nézeteket. — A patrasi föconsul halála. Mint Corfuból írják, ott Schweiger-Dürnstein báró, patrasi föconsul meghalt. Az elhunyt már betegen ment Corfuba, de a görög sziget balzsamos levegője sem volt képes bajából kigyógyítani. Temetése e hó 20-án nagy részvét mellett ment végbe. A gyászoló közönségben volt, mint Corfuban időző királynénk képviselője, Nopcsa báró főudvarmester, Cossini gróf, a »Miramar« hadihajó parancsnoka, Khevenhüler gróf corfui főconsulunk, valamint a »Miramar» matróz-katonáinak egy csapata diszőrségül. Schweiger-Dürnstein tetemét Bonn püspök szentelte be. — A Thuillier-Lejeune-párbaj ügyben okt. 24-én ítélt a lüttichi bíróság. Lejeune fiatal ügyvéd, Thuillier korosabb férfiú és hírlapíró, mindketten jó barátok voltak. Thuillier, ki anyjával lakott, magához fogadta unokatestvérét, Goffin Mária kisasszonyt, kinek ottléte alatt, Lejeune még szorgalmasabban látogatta Thuillier házát. Thuillier anyja egy napon azt vette észre, hogy Goffin k. a. és Lejeune között elmellőzhetlen a házasság. Ez meg is történt, de közvetlenül az esküvő előtt Lejeune barátai előtt egy csapszékben oly nyilatkozatokat tett, melyek igen sértők voltak a Thuillier-családra. Thuillier ezért kérdőre vonta Lejeune-t; ennek barátai s különösen Heusch százados elmérgesíték az ügyet, a párbaj elkerülhetlennek látszott. A párbajban Lejeune agyonlőtte Thuilliert. A biróság Lejeunet két évi fogságra s a Thuillier-családnak fizetendő 18,000 franc kártalanításra, Heusch századost pedig hat havi fogságra ítélte. — Még realistikusabban! Midőn Seribe és Auber negyven évvel ezelőtt »Az álarczosbál« czimü operájukat befejezték, Seribe kétségben lévén még egyes részletekre nézve, az akkor Párisban élő és III. Gusztáv svéd király meggyilkolásában részes Bibbing grófhoz fordult s megkérte, jönne el az opera egyik próbájára. A gróf elment a próbára és nagy figyelemmel kisérte a darabot. »Mit szól hozzá?« — kérdé Seribe kíváncsian. — »Igen csinos« — felelt a gróf némileg vontatottan és hidegen. — »Úgy látszik, nincs egészen megelégedve« — mondá Seribe. — »Bizony — jegyzé meg a gróf — önök egy kevéssé tévednek; az eset nem egészen akkér történt, mint ahogy előadják.« — »Hát hogyan?« — kérdé aggódva Seribe. — »Ha jól emlékszem, úgy tetszik — felelt teljes nyugodtsággal a gróf — hogy mi valamivel inkább baloldal felé hajtottuk végre a gyilkosságot!« Seribe megköszönte a gróf felvilágosítását, a szerint módosította a legyilkolás jelenetét. (Hírek folytatását lásd mellékletünkön.) Színház és művészet. — A magy. kir. operaháznak ma rendkívül szép estéje volt: a »Hugonották«-t adták elő, valóban mintaszerűen zsúfolt nézőtér nézte végig az előadást. Hogy az opera mai estéje a legsikerültebbek közzé tartozik, arra valóban sok dance vágott egybe szerencsésen. Maga Mayerbeer e remek dalműve, szinte észrevehetőleg kedveltje az operaház tagjainak s azért úgy zene-, mint énekkar bámulatos tűzzel és praecisitással végezte feladatát, osztozkodva az est sikerében, a solo-részek mondhatni kitűnő előadóival. Ezek között elsősorban említendő Bianchi Bianca (Valois Margit) kisasszony, operánk közönségének ez oly méltán kényeztetett kedvencze. Az ő finom hangja, iskolájának bámulatos tökélye, dalolásának könnyűsége, keresetlensége, melynek azért minden hangján megérzik, hogy amit előad, az a szivéből fakad, ma is elragadták a közönséget. Vele, szinte azt mondhatnék »logikai összefüggésben« kell megemlékeznünk Gábos Kornélia kisasszonyról, az ő tanítványáról, aki ma tévé első színpadi kísérletét. Gábos Kornéliáról volt már alkalmunk egyet-mást elmondani, amikor a népszínházban egy jótékonyczélű előadás keretében rendezett hangversenyen fellépett. Akkor is finomul, kedvesen énekelt már, de ma olyan »kísérletet« tett, melylyel egyszerre számot tevő, mert nagy reményekre jogosító tagjává lön operaházunknak. Urbain apród szerepét énekelte, s bár föllépésében, játékában s hangjában is volt nyoma az első föllépés természetes elfogultságának, feltűnő tehetsége s különösen iskolája az első pillanatra meglepte s meg is nyerte a közönséget, mely zajos tapssal bátorította s kihívásokkal is kitüntette a kezdő énekesnőt, kinek most már csak saját szorgalmától függ, hogy azzá lehessen, a mit mesternője annyi szeretettel igér tehetségének: az intézetnek, mely őt felkarolta, méltó tagja. Gábos Kornélia énekmodorában, staccatoiban, futamaiban különösen feltűnt a hasonlóság mesternőjéhez, Bianchihoz, s bár természetesen a hang messze marad a mazé mögött s az ének azon tökélye felé, mely annak fő sajátja, csak a komoly törekvésről lehet még benne szó , a közönségben mégis e hasonlóság szerzett legtöbb rokonszenvet az új énekesnő iránt s ez keltette általán a hitet, hogy gondos, az eddigihez hasonlón öntudatos továbbképzés mellett, e fiatal leány mai sikere után még fényesebbek is következhetnek. Különösen zajos volt a közönség tapsa, mikor mesternőjével jelent meg a függöny előtt, amivel a közönség Bianchi, a nagy művésznő mellett — ki két koszorút is kapott — Bianchinak, a kitűnő, önzetlen mesternek is kifejezte elismerését. A többi szereplők közül kifogástalanul jeles volt ma is, mint mindig, Ney (Marcel), nagyon tetszett az első felvonásban Perotti (Raoul), Arkel Teréz (Valentine) a 4. felvonás szerelmi kettősében excellált s ugyane felvonásban tetszett legjobban Odry Lehel is (Saint Bris). Sok ilyen sikerült estét kívánunk az operaháznak. — Népszínház. Tősgyökeres, igazi magyar darabot mutattak ma be a népszínházban. Czime: »Magduska öröksége« , szerzője Abonyi Lajos. E kitűnő irót, mint drámaszerzőt is jól ismeri a közönség. Nem jelenik ugyan meg gyakran új művekkel a színpadon, de minden darabja egy-egy nagy és hangzatos siker, melynek nyomai sohasem múlnak el a műsorból. Négy jelentékeny diadalát láttuk eddig Abonyinak a színpadon, és ezeknek emlékére hivatkozik a négy név is, mely a szerző által a népszínház primadonnájának, Blaha Lujzának átnyújtott ezüst babérkoszorúra van vésve. »Buzi Zsófi«, »Cziczelke«, »Juczika« és »Magduska« jelzi a négy alakot, melyben a nagy művésznő a hálás írónak alkotásait tolmácsolá és diadalra vivé. »Magduska« az utolsó, melylyel ma ismerkedünk meg. Olvasóink a magyar népélet e gyönyörű typicus alakját ismerik a nagy tetszéssel fogadott regényből, melyet e lapokban közzé tevénk. Azért történetét nem is fogjuk körülményesen elmondani. Csak arra szorítkozunk, hogy feljegyezzük a nagy hatást, melyet az új népszínmű a közönségre tett. Gazdagabb, tömörebb és érdekesebb cselekvést, mint e darabét, népdrámában alig lehet képzelni; az első jelenettől fogva megragadja és fogva tartja figyelmünket, mely alig követheti a bonyodalom jól szövött szálait. Legfeltűnőbb azonban e darabban az igaz magyar élet, melynek hatásos képét elénk tárja. Minden mozzanatán, minden részletén meglátszik, hogy a szerző a nép körében tölti napjait, hogy a nép szenvedélyeinek, jellemének, szokásainak és minden külső ténykedésének legfontosabb és legsajátosabb nyilvánulásait közvetlen közelből és éles bíráló szemmel figyeli meg és hogy mindezeket nagy művészi tehetséggel tudja szemeink elé varázsolni, hű színekkel festeni és valódi értelmük szerint magyarázni. Darabjának gazdag meséjében felismerjük a kitűnő fabulátort, ki könnyedén és mégis meggyőzően tudja elmondani a változatos részletekben oly gazdag történetet. Abonyi meseszövő képességét csak az a bámulatos virtuozitás múlja felül, melylyel a nép nyelvét tudja felhasználni. Természetesebben, egyszerűbben senki sem beszélteti a falusi embert, mint ő. Valóban, aki ezt a darabot végig hallgatja, újra reményt meríthet a magyar népszínmű felvirágzására. Az e műfajba vetett hit az utóbbi időben kissé megrendült, de Abonyi ez új és jelentékeny művével ismét megszilárdította. Éreztük mindnyájan, hogy a népszínmű jövője még fényes lehet, ha oly mély kedélyű, lánglelkű, igaz költők művelik e drámanemet, mint Abonyi Lajos. Bátran mondhatjuk, hogy a népszínház mai sikerében nem csupán a kiváló író nagy tehetsége, de ennek nyilvánulásában a speciális magyar szellem aratott diadalt. Blaha Lujza mint mindig, úgy ma is gyönyörűen játszott és elragadó szépen énekelt. Minden dalát megismételték volna, ha nem véltek volna a hízelgő kéréssel a művésznőnek terhére lenni. Szirmai igen szépen játszotta Szilágyi István szerepét és egyes mozzanatokban egy sorba emelkedett a legjobb »nemes apákkal«. Vidtor teljes érvényre emelte Pedro Péter komiszárius szerepét és dalait is hatással adta elő. Pompás egy élethű igaz zsidó korcsmárost adott Gyöngyi (Grünhut). Jól megfeleltek: Pártényiné (Száli), Boránd (Náczi), Hunyadi (Sándor) és Makó (Gátugró). Az egész előadás jól volt rendezve és simán folyt. Dicsérettel kell felemlítenünk az igazi művészi mérsékletet, melylyel ezúttal a zenekar a dalokat kisérte. Hatásosan támogatta az énekhangot és sohasem lépte át a határt, melyen túl önállóan és az énekhang rovására működik. Szerényen megmaradt szerepénél, de egy perczig sem maradt el mögötte, így kell dalokat kisérni. Ily kiséret mellett az ének is hat kellően, a zenekiséret is teljesen érvényesül. És ez újításért köszönetet mondunk a derék karmesternek, Erkel Eleknek, kit valóban csak figyelmeztetni kell, hogy a művészet azon kívánalmának, melyet az ő finom és fejlett ízlése is elismer, azonnal teljesen eleget tegyen. — A népszínház legközelebbi újdonsága a »Bellevillei szűz« Millöcker operetteje lesz, mely szombaton nov. 3-án kerül színre a főbb szerepekben Pálmai I., Hevesi J., Csatai Zs., Németh, Kassai, Makó, Boránd, Gyöngyi és Újvárival. — Sarah Bernhardt Budapesten. A Sarah Bernhardt előadásaira a bérlők e hó végéig válthatják ki jegyüket. Az ez ideig ki nem váltott jegyeket a népszínház titkári hivatalában mások rendelkezésére bocsátják. — Színházi műsorok. Az operaházban — amint a »B. C.« értesül — kedden, f. hó 30-án lesz »Az ezred leánya« első előadása, Bianchi kisaszszonynyal a czímszerepben. A darab premiere-számba megy, mert már nagy ideje annak, hogy utoljára adatott a nemzeti színházban. A következő napon, szerdán, »Aida« adatik Arkel asszonynyal és Perotti úrral; csütörtökön pedig, novén a közönség által oly kedvezően fogadott »Gyöngyhalászok« fog ismételtetni. Szombaton, november 3-án, a »Hugenották« kerülnek újra színre a mai fényes szereposztással, t. i. Arkel asszonynyal, Bianchi és Gábos kisasszonyokkal és Perotti úrral; ez előadáshoz ma délelőtt már elfogytak az összes jegyek. Az igazgatóság iparkodni fog hasonló módon tekintettel lenni a páros előadások bérlőire is. Előkészületben van Kreutzer operája, »A granadai éji tábor«, mely Németország összes operaházaiban már évtizedek óta műsoron van és nálunk már november hó folyamán fog adatni. — Nemzeti színház: október 29-én »Constantin abbé«, 30-án »Antonius és Cleopatra«, 31-én »Divatkép«, november 1-én »II. Rákóczy Ferencz fogsága«, 2-án »Vasember«, »Aranylakodalom«, 3-án »A kis szórakozott«, 4-én »Thurán Anna«. — Várszínház: november 1-én »Demi-monde«, 4-én »Miniszterelnök bálja«, »Tücsök a hangyáknál« »Négyszemközt«.— Népszínház: október 28., 29. és 30-án »Magduska öröksége«, 31-én »Uff király«, november 1-én és 2-án »Molnár és gyermeke«, 3-án először a »Bellevillei szűz.« — A népszínmű pályázat, mely november 1-én déli 12 órakor jár le, bírálói lesznek Király Pál a népszínházi bizottmány tagja mint elnök, Szana Tamás és Mihály József írók, Evva Lajos és Makó Lajos pedig a népszínház részéről. — Bárkány Mária, jelenleg Magdeburgban vendégszerepet s ott nagy diadalokat arat. A magyar születésű berlini udvari szinésznőről a magdeburgi lapok valóságos elragadtatással írnak. A magyar szinészegyesület központi igazgató tanácsának Váradi Antal dr. elnöklete alatt tartott legutóbbi ülésén bejelentették, hogy Bökk Szilárd a cultusminiszternél 170.000 frtnyi lőkét hagyományozott kamataival jótékony közművelődési célokra. Elhatározták, hogy Várady Antal dr., Vida Jenő és Bibáry József tagokból álló küldöttség fel fogja kérni a minisztert, hogy a hagyományból egy tekintélyes részt a szinészegyesület segély- és nyugdíjalapja javára adományozzon. — Philharmonicusok hangversenyei. A filharmóniai társulat, özvegy- és árva-egylete javára pénteken, nov. 2-án (»Halottak napján«) Broulik Ferencz ur, a budai zeneakadémia és a m. k. operaház teljes énekkarának szíves közreműködése mellett, Erkel Sándor karnagy vezénylete alatt Berlioz Hektor »Be quem« (»Grande Messe des morts«) cz. művét fogja előadni az operaházban. Jegyek kaphatókaz operaházban a nappali pénztárnál a szokásos időben és a színházjegyeladó boltokban. Ezen hangversenyen kívül 6 bérletfolyamos hangversenyt rendez a filharmóniai társulat a főv. vigadó nagytermében, melyekre bérelni lehet Rózsavölgyi és társa zeneműkereskedésében (IV. Kristóf tér 3.) a következő árakon: Körszék 18 frt, Zártszék 12 frt. Ugyan e 6 hangversenynek részletes műsora díjtalanul kapható a zeneműkereskedésekben. — Hangverseny. Márkus Dezső zongoraművész, ki a zeneakadémián Gobbi Henriknek, Bécsben pedig Hans Schmittnek volt jeles tanítványa s ki a bécsi conservatoriumot a legnagyobb kitüntetéssel végezte, f. h. 29-én hétfőn este 1/28 órakor a vigadó kis termében hangversenyt rendez Liszt, Schumann és Hans Schmitt szerzeményeiből. A hangversenyre, melyen Eibenschütz Róza ka, Pauli Richárd tanítványa is közreműködik, jegyek 3, 2 és 1 írtjával kaphatók Rózsavölgyi és tsa- zenemű-kereskedésében. — Az orsz. m. kir. zeneakadémián már javában folynak az a capella énekkar próbái. Az akadémia már a múlt iskolai években kilépett énekkarával a rendes keretből, amennyiben nem csupán intézeti növendékekből szerezte azt, hanem más énekesekkel is gyarapította, hogy az énekkar a növendékek kilépésével ne legyen folytonos hullámzásnak kitéve. Az akadémia ezért felhívja és értesíti a közreműködni óhajtó érdeklődőket, hogy megfelelő zenei készültséggel bíró férfiakat és nőket újólag fölvesz az a capella karba, mégpedig minden hétfőn és csütörtökön este 6 — 7 órakor, a rendes énekkari próbákon a zeneakadémia Andrássy-úti (67 sz.) helyiségében. Az akadémia ebben az iskolai évben is több karének-estélyt szándékozik rendezni, melyekre egyelőre Palestrina, Orlando, Viktoria, Händl, Allegri, Bach, Haydn, Schubert, Beethoven, Hauptmann, Wöllner, Schumann Mendelssohn és Brahms műveiből szemeltek ki több nagybecsű szerzeményt Hazai zeneszerzők közül eddigelé Bartalustól, Lányitól, Herzfeldt és Koesslertől vettek fel néhány művet. — Solymosi Elek a vidéken. A népszínház volt kedvelt komikusa, Solymosi Elek, az ország különböző vidékein sok elismerésben részesül. Közelebb játszott Szalontán, Szarvason és Nagy-Kállóban, mindenütt zsúfolt ház előtt a közönség tapsai között, elárasztva a virágcsokrokkal és koszorúkkal. Nagy-Kállóban Kállay Rudolf ottani nagybirtokos vendége volt, ki a művész tiszteletére nagy ebédet adott, meghiván arra a helybeli vidéki értelmiséget. Ferenczy Bertalan földbirtokos pedig estélyt adott Solymosi tiszteletére. A művész komikus most nejével együtt Hátszegre, Hajdu-Nánásra, és majd Zilahra utazik, néhány vendégszerepre, az onnan nyert meghívók folytán. Egyesületek és társulatok. — Népszerű felolvasásokat rendező társulat e hó 2- án, vasárnap d. e. 10 órakor (II. kerület, Batthyány utcza 1.) évi közgyűlést tart. Tudomány és irodalom. — A m. tud. akadémia f. hó 29-én (hétfőn) d.u. 5 órakor összes ülést tart, melynek tárgyai a következők: 1. Goldziher Ignácz 1. t. emlékbeszéde Fleischer Henrik kültag fölött. 2. Folyó ügyek. Az összes ülést értekezlet követi. — Az országos régészeti és embertani társulat nyilvános ülést tart f. hó 30-án d. u. 5 órakor a m. tud. akadémia heti üléstermében. Tárgysorozat: 1. Dr. Boncz Ödön. A középkori várépitésről hazánkban. Mutatványokkal. 2. Dr. Kuzsinszky Bálint. Az aquincumi legújabb ásatások eredményeiről , a leletek bemutatásával. 3. Újabb régészeti leletek bemutatása. 4. Titkári és pénztárnoki havi jelentés. Tagbejelentés. — Az elmegyógyászat kézikönyve czimen dr. Sagó, a lipótmezei országos tébolyda főorvosa, második kiadásban bocsátja közzé — német nyelven — ismert kézikönyvét, mely szerző kitűnő hírnevét az orvosi irodalomban megalapította. A kézikönyv elsősorban a gyakorlati orvosoknak szól, akiknek, sajnos, gyakran van szükségük az elmegyógyászat tanai alkalmazására; szerző philosophiai műveltséggel párosult tudományos exactsággal tárgyalja nehéz problémáit és a kóros tünetek szabatos, nagy tapasztalatra támaszkodó előadásával vezeti be a gyakorló orvost ezen most fejlődő tudományba. Irodalmunkban ily kézikönyv nem létezik és ezért kívánatos volna, ha az magyar nyelven is megjelennék. — A »Magyar Salon«, Hevesi Józsefnek és Fekete Józsefnek e nagy gonddal szerkesztett szépirodalmi folyóiratából a deczemberi füzet megjelent a következő tartalommal: Csáky Albin gróf arczképe és életrajza. Jókai Mór: Csalavér. Drámai elbeszélés. Radó Antal: Októberi emlék. (Költemény.) Náday Ferencz: (8 képpel.) Temérdek: A szemek. Acsády Ignácz: Az országos levéltár. Trefort Ágoston gyermekkorából. Szana Tamás: Vértesi Arnoldról. (Arczképpel.) Vértesi Arnold: Az ezredik novella. Ábrányi Kornél: Bartók Lajos. (Arczképpel.) Bartók Lajos: A siró-nevető szemű király. (Költemény.) Justh Zsigmond: Sarah Bernhardt. (Arczképpel) Kempner Miklós: A legelső huszárezred (6 rajzzal.) A 12. huszárezred tulajdonosa (a walesi herczeg) 3 képpel. Az ingenezség. (Greguss Ágoston »Az evés aesthetikája« czimű kiadatlan széptani értekezéséből.) Pasteiner Gyula: Az Arany-szoborra kiírt pályázat. (1 képpel.) Tábori Róbert: Korona és Szerelem. Szana Tamás: Az őszi műtárlat. Bródy Sándor : Színház után. Porzsolt Kálmán: A nők sportja. (3 képpel.) A rajzok közül különös figyelmet érdemelnek Pataky László, Papp Henrik és Szobonya Mihály rajzai. — A tolvajélet ismertetése. Irta Berkes Kálmán, fővárosi magyar királyi államrendőrségi felügyelő. Budapesten, nyomatott a magyar királyi egyetemi nyomdában. 1888. Bolti ára 1 frt 50 kr. A szerzőnél megrendelésre rendőrközegek részére j írt. A könyv Török János főkapitánynak van ajánlva. Berkes Kálmán könyve nem lép fel magasabb irodalmi igényekkel, úttörő munka akar lenni csupán, melynek czélja, hogy a nagyközönséget tájékoztassa a professionátus tolvajok működése felől. Mert a hivatásszerű tolvajokkal szemben, a leghathatósabb védszer a tájékozódás, a tolvajok működésének megismerése és ezek alapján, az elővigyázat, óvatosság. Ez, — a szerző véleménye szerint — a legtökéletesebb rendőrségnél is többet ér. De könyvével elősegíteni akarja a magyar rendőri önképzés ügyét is, azért speciálisan a Budapesten és Magyarországon tapasztalt tolvajfajokra és műfogásokra szorítkozik.Ezeket aztán kimerítőleg, nagy tapasztalattal, éles megfigyeléssel, közvetlen tudomás és szemlélet után ismerteti, amire különben irodalmi kútfők nem is állottak rendelkezésére, miután, tudvalevőleg, ilyesemű magyar könyv eddig nem jelent meg. A külföldi könyvek pedig nem vonatkoznak a mi speciális viszonyainkra, de amellett igen hiányosak is, néhány tolvaj fajról és — úgyszólván — meseszerűleg szólnak. Berkes előadása ellenben szigorúan a tényekre van alapítva. Állításait kibővíteni lehet, de megcáfolni nem, mert a védelmi rendészet gazdag és kipróbált tapasztalatain alapulnak. A forgalomban levő kétes értékű adatokat szándékosan kihagyta, mert mesékkel foglalkoztatni az olvasót nem akarja. A tolvajfajok működése ismertetésén kívül, mely érdekesen van megírva, legfontosabb részét a tolvaj szavak gyűjteménye képezi. A nagy gonddal és szorgalommal összegyűjtött szavak közt kétszáz magyar tolvaj szó is van, melyek nyomtatásban most jelennek meg először. A szótár bevezetését képező czikkben igen érdekesen ismerteti a tolvaj-nyelv fajait és alakulását. A könyvet a tolvaj-beszélgetésekből vett szemelvények zárják be. Néhány humoros verset is közöl magyar-tolvaj nyelven. A munka megjelenését különösen a rendőrközegek nagy érdeklődéssel várták, amennyiben több mint ezerháromszázan előfizettek és naponta érkeznek újabb megrendelések. Néhány nap múlva a mű a könyvkereskedésekben is kapható lesz. A 183 sűrűn nyomtatott lapra terjedő mű kiállítása igen csinos. Ez a m. királyi egyetemi nyomda érdeme, honnét a könyv nyomtatásban kikerült. Fővárosi ügyek. — A levéltárban őrzött végrendeletek ügyében — mint értesülünk — az az eljárás, hogy a végrendeleteket csak az illető végrendelkezőknek adják ki, ha az örökösök jelentkeznek, ezeket a törvényszékhez utasítják, ahol kérvényükre a végrendeletet kihirdetik. Mindkét esetben azonban a főváros minden végrendeletért 5szzőrzési díjat szed. — Iskola a tisztviselők telepén. Miután a tisztviselők telepének lakossága s így természetesen az iskolaköteles gyermekek száma napról-napra szaporodik, a tanács utasította a mérnöki hivatalt, hogy a telepen alkalmas épületet szemeljen ki, hogy mihelyt szükségessé válik , abban iskolát lehessen berendezni. — A hadmérnökkari igazgatóság megkereste a fővárost, hogy a Ferencz József laktanya mögött levő élelmezési raktárhoz vezető utat, mely jelenleg igen rossz karban van és nagy esőzés, vagy havazás esetén teljesen használhatlanná válhatnék, még a hideg időjárás beállta előtt állíttassa helyre. — Asphalt-burkolat az iskola előtt. A tanács a VI. k. szivutczai iskolaigazgatónak tett előterjesztése folytán elhatározta, hogy jövő évben, a sziv-utczai szakasz rendezése alkalmával, az iskola előtt levő utczarészt asphalt-burkolattal fogja elláttatni. Az óbudai köztemetői bizottság ma Haberhauer János tanácsos elnöklete alatt ülést tartott, melyen elhatározták, hogy az elhagyott újlaki temető őrzésére felügyelő kirendelését fogják kérni, elhatározták továbbá azt is, hogy az óbudai temetőben a kripták építését a hatóság magánosokra bízza, természetesen a tervek előbb megállapítandók lesznek. — Új bérkocsi-állomáshely. A tanács a Sándortéren új bérkocsi állomáshelyet létesített, ahová állandóan a bodzafa-utczai bérkocsi állomáshelyről 5 bérkocsi lesz kirendelve. Törvényszéki csarnok. Merénylet a feleség ellen. Mint lapunknak Pozsonyból írják, ott tegnap tárgyalták Kastel jómódú polgár nagy feltűnést keltett ügyét. Kastel ugyanis folytonos czivakodásban élt nejével, mire a viszony közöttük annyira elmérgesedett, hogy Kastel egyszer a szellőben meg akarta a feleségét ölni: olyan súlyos sebeket ejtett fején, hogy azok nyomait ma is viseli. A vizsgálat folyamán az asszony rávallott férjére, a tárgyalásnál azonban vallomását teljesen visszavonta. A törvényszék Kastelt, emberölés kisérlete miatt három évi fegyházra ítélte. Az ólomöntő szabó, Gnädig Ottó bűnperében Glück Ignácz dr. törvényszéki orvos ma adta be véleményét Puscariu János vizsgálóbíróhoz. A vélemény szerint a Gnadignén ejtett sértések gyógyulása több mint 20 napot vett igénybe. Hamis kő. A budapesti kir. törvényszék sikkasztás miatt két havi fogházra ítélte Hoffmann Adolf kerepesi úti ékszerészt. Azzal volt vádolva, hogy özv. Pavlik Jánosné által neki javítás végett átadott fülbevalóból kivette a drágakövet és azt hamis kővel helyettesítette. Az elitélt fölebbezést jelentett be. Kivonat a hivatalos lapból. Október 27. Árverések a fővárosban. Fuchs Mór 1371 frt ingói VI. ker. király-utcza 4 sz. okt. 30. Márk Márkus 393 frt ingói VI. kér. Andrássy-ut 94 sz. okt. 29. Barnaszeder János 1703 frt ingói VII. kér. Rottenbiller-utcza 6 sz. nov. 2. Bach Ferencz 501 frt ingói VI. kér. Szabolcs-utcza 22 sz okt. 31. Schwartz Pál 839 frt ingói VI. ker. Andrássy-ut 72. sz. okt. 30. Beöthy Algernon 1094 frt ingói VIII. ker. Szentkirályi utcza 39 sz. nov. 9. Árverések a vidéken, özv. Koronkai Jánosné lefoglalt ingatlanai nov. 5. M.-Vásárhely. Lengyel Sámuelné 3598 írtra b. ingói nov. 5. Gálszécs. Majer Ferencz 11648 írtra b. ingatlan decz. 5. Debreczen. Száva Zakariás lefoglalt ingatlanai jan. 2. Nagy-Basan. Strobl Adolf lefoglalt ingatlanai nov. 21. Vinga. Molnár János lefoglalt ingatlanai febr. 4. Kaposvár. Bakadi István és társai 770 írtra b. ingói okt. 31. Tökön. Brünauer József 1450 írtra b. ingói nov. 5. Kokán. Balás András lefoglalt ingatlanai nov. 22. Rimócz. Pályázatok. A naszódi járásbíróságnál végrehajtó áll. 2 hét alatt. A dunaszerdahelyi járásbiróságnál joggyakorlás áll. 4 hét alatt Postamester áll. tiszti szerződés mellett. Pélyen (Heves vármegye) 3 hét alatt. Színházak. Budapest 1888 vasárnap, október 28. Nemzeti színház. XII. Bérlet számt. Harmadszor : D I V A T K É P. Színmű 3 felvonásban. Irta: Csiky Gergely. Szemet Laborczy K. Malvin, neje Erős, ügyvéd Rózsa, neje Lani Vincze Sárkány Ernő Babóthy Hedvig Kadarkuthy A. Lilla, neje Katicza, leányuk Lupák Marczel Sziszeky Pista Kompolthyné Csorvásyné Ozory Dénes Domborviczy J. Czápa Gyula Adolf, komornok Szobaleány Kezdete 7 órakor. Műsor: Hétfő: Constantin abbé ; bf. Kedd : Antonius és Cleopatra ; bfolyam. Szerda : Divatkép ; bf. Csütörtök : II. Rákóczi Ferencz fogsága ; bf. Péntek : Vasember. Aranylakodalom; 1 f. Szomb.: A kis szóratkozott; bf. Vasárnap: Thurán Anna ; bf. M. kir. operaház. Bérlet 16. szám. EXCELSIOR. Nagy látványos ballett felvonásban, és 12 képben. Szerzette : Mariotti Luigi. Zenéjét irta : Marenco Romualdo. Betanította : Smeraldi Caesar. Személyek: A fölvilágosodás nemtője Zsuzsanics E. A polgárosodás nemtője Müller K. A sötétség démonja Smeraldi C. Papin Dénes Bencze György Vincze Kunigunda neje Nirschyné Valentin, fia Pini H. Laura, húga Balogh Sz. Fányi Maruzzi F. Vilmos bérlő Némethi Fritz, hajós Svetschine Laura, barátnője Weisz Sz. Volta Sándor Princzné Rabszolga keres. Princzné Khinai Monori T. Angol utazó Koch A. Mexicoi utazó Kürthy A. Olasz aknász Vincze Előforduló tánczok: Az első felvonásban : a) A hír. b) A polgárosodás bevonulása. c) Az ébredés, tánczolják : Müller K., Kürthy H., Gundard A ,Kürti N., Doroginé, Monori K.Hansné, Kiss H., Reisz B. és az összes női és férfi balletszemélyzet. A második felvonásban : a) Polka, tánczolják : Maruzzi F. és Pini H., b) Mazurka, tánczolja a női és férfi balletszemélyzet. A harmadik felvonásban : a) A távirdai sürgöny kihordok táncza, tánczolja a női balletszemélyzet. Polka des sonnettes electriques, tánczolják : Müller K., Kürthy H., Hauptman A., Doroginé,Monori K., Kiss H., Kolinszky L., Hansné, Reisz Róza. A negyedik felvonásban: I. COSMOPOLITICAI TÁNCZ a) Chinai táncz b) Török táncz c) Mexicói táncz d) Angol táncz, tánczolják: Müller K., Jeszenszky, Kochy ek, Mihályi P. Márkus E. Császár G. Csillag T. Gyenes Bercsényi Szacsvayné Gabányi Szathmáryné Cs. Alszegi I. Vizvári Náday Györgyné Békéssy I. Benedek Dezső Latabár Bérczy Keczery I. A. , Vincze és Kürthy A e) angol matrózok táncza, tánczolják : Kürthy H., Doroginé, Kiss H., Gaszner B. Neumann A., Tárnoky J. Hauptmann J., Gundard A. f) Indus táncz, tánczolják : Maruzzi F. és a ballet növendékek. g) Adagio dazione e passo a due tánczolják: Müller K. és Pini H. — II. LESSEPS megünneplése, tánczolja az összes női és férfi balletszemélyzet. Az ötödik felvonásban: Az egyetértés a nemzetiségek indulója tánczolja az összes női és férfi balletszemélyzet és a balletnövendékek. Kezdete 7 órakor. Műsor: Kedd: Az ezred leánya.Bianchi B. bfolyam. Szerda : Aida. Arkel T., Perotti Gy., bf. Csütörtök: A gyöngyhalászok, 3-szor, bfolyam. Szombat: A hugenották. — Bianchi B., Arkel T., Gábos Kornélia és Perotti Gy. bf. Népszínház. Blaha Lujza assz. mint vendég. Másodszor : Magduska öröksége. Eredeti népszínmű dalokkal 4 felvonásban. Irta : Abonyi L. Személyek : Szilágyi István Szirmai Manó Gergely Horváth V. Pattantyús Victor Grünhut Amsei Gyöngyi Száli, a felesége Pártényiné Régi gyerme Bessenyei M. Náczikeik Boránd Bana Sándor Hunyadi Pákay Magda Blaha L. Gátugró János Makó Kolofánt Mihály Ferenczi Polgármester Halász Vizsgálóbíró Tirnovai Bana János V. Kovács Felesége Béni I. József fiók Imrei Bana Eszter Nemeskei B. Pösze, cseléd Erdősi I. imokok U Uyvári Kiss ) Marton Zsongor, koldus Izsó Özv. Barcsiné Szőcs K. Sipos, káplár Nárczisz kezdete 7 órakor. Műsor: Hétfőn : Magduska öröksége . Blaha L. Kedd: Magduska öröksége. Szerda: Uff király. Csütörtök : A molnár és gyermeke. Péntek : A molnár és gyermeke. Szombat: A bellevillei szűz : 1-szer. Vasárnap ugyanez. Várszínház. Nagy bérlet 12. Havibérlet 12. RANG és MÓD. Színmű 3 felvonásban. Irta : Szigeti József. Személyek: Bannai Gábor Szacsvay Clarisse Helvey L. Irma Nagy Ib. Bajnai Gerő Szigeti J. Erzsébet, neje Sz. Prielle C. Sándor, fiuk Hetényi Auenburg gróf Újházi Éltes Oszkár Tolnai Tauer Pintér Weber, hajhász Szigeti I. Klein, kereskedő Mátrai Szobaleány Vizváriné Inas Sántha Kezdete 7 órakor. Műsor: Csütörtök : Demi Monde. Vasáru.: Miniszterelnök bálja. Tücsök a hangyáknál. Négyszemközt.