Nemzet, 1888. október (7. évfolyam, 2188-2218. szám)

1888-10-24 / 2211. szám

HÍREK. Október 23. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő: Egy Bekk alapítvány. (Irta: Dr. Friedmann Bernát.) — Tároza: Coburg herczeg emlékiratai. (Irta: Dr. Csatáry Lajos.) — A telekkönyvek átalakítása. — Hírek. — Sport. — Közlekedés. — Közgazdaság . Közlemények. — Közgazdasági táviratok. — Kivonat a hivatalos lapból. — Naptár. — Idő­járási táblázat. — Színházak. — Kinevezések. A vallás- és közoktatás-ügyi miniszter­­ Balog Ármin okleveles középiskolai tanárt, a budapesti or­szágos izraelita tanítóképezde rendes tanárává B­a­­­d­ó Sán­dor brassói állami középipariskolai rajztanárt a brassói állami főreáliskolához rendes rajztanárrá, L­á­s­z­­­y István földbirto­kos ügyvédet, a losonczi állami tanítóképezde igazgató­taná­­csába póttaggá; az igazság­ügy min­iszter, Mit­terhauszer Károlyt, Pozsony város Ir­od aljegyzőjét, ugyanezen város területére nézve békebiróvá, aljegyzővé a nagykanizsai tör­vényszékhez : dr. Kemény Fülöp ügyvédjelöltet, írnokká a vágujhelyi járásbirósághoz: dr. Buszei János illavai orsz. fegyintézeti írnokot, végrehajtókká a bártfai járásbiró­sághoz : L­é­v­a­y Károly sátoraljaújhelyi törvényszéki, a vágbeszterczei járásbirósághoz pedig : Hulyák István nagy­­bittsei adóhivatali dijnokokat; a brassói törvényszék elnöke: Mi­ka Ottokár diatalan joggyakornokot a brassói törvény­székhez díjas joggyakornokká nevezte ki. — Személyi hírek. Bismarck Herbert gróf Friedrichsruheból Berlinbe érkezett. — C­r­i­s­p­i olasz kormányelnök, mint táviratilag jelentik, ma este Nápolyba utazott. — Simor János bi­­bornok-herczegprimás — mint a »Magyar Állam« írja — e hó 22-én, Esztergomban, dr. Csernoch Já­nos irodaigazgató kíséretében meglátogatta az esz­tergomi főkáptalan két beteg tagját. Először Su­­jánszky Antal p. praelatust látogatá meg a bíboros főpap, azután Hassa Elek kanonok lakására ment. Mindkét helyen hosszasabban időzvén, palotájába haj­tatott vissza. — Lukács György, belügyminiszteri államtitkár Nagyváradról a fővárosba érkezett. — H­a­v­a­s­s Imre, budapesti királyi ügyész külföldi út­járól már visszatért a fővárosba. Hivatalát a jövő hó­nap első felében foglalja el. — Hos­zti kocsikázás. Mária Pia portugál ki­rályné, hó 18-án Bernből Interlakenen át a grune­­wald glecserhez akart menni, a reggel 6 órakor in­duló vasútvonalat. De a királyné néhány perczet ké­sett, s így a vonat nélküle indult útnak. Ez azonban nem hozta zavarba. Rendeletet adott kocsijának, hogy hajtson Interlakenbe, ahova délután 2 órakor meg is érkezett. Itt már várta a táviratilag megrendelt uj fogat s ezen folytatta útját Grünewald felé, hova d. u. 4 órakor szerencsésen el is jutott. Nehány órai idő­zés után visszafelé indult Beimbe s másnap reggel 4 órakor meg is érkezett. A királyasszony 17 órát ült kocsin. — Jókai Mór Kecskeméten. »Az osztrák-magyar monarchia Írásban és képben« czímű vállalatra fel­vételeket eszközlendő, Jókai Mór Feszty Árpáddal és Roskovics Ignáczczal ma — mint lapunknak sür­gönyzik — Kecskemétre érkezett, hol impozáns fogadtatást rendeztek számára. A pályaudvarban óriási néptömeg élén Lestán Péter polgármes­ter üdvözölte Jókait, ki rövid válaszában meg­köszönte a szívélyes fogadtatást. Az indóháztól ötven kocsiból álló menet követte Jókai Mór foga­tát a fellobogózott utczákon át a városházára. A merre a hosszú fogatsor elhaladt, ember-ember hátán szorongott és kivált a főutczán és a piaci­téren oly nagy volt az emberáradat, hogy a kocsik csak lassan tudtak előre jutni. A városház tanácstermében bemu­tatások voltak, majd Jókai Kecskeméten való időzé­sének programmját állapították meg. A vendég tisz­­­teletére Horváth Döme nyugalmazott kir. táblai tanácselnök adott nagy ebédet, melyre számosan voltak hivatalosak a kecskeméti intelligentia kö­réből. Ebéd után Jókai kísérőivel az állami szőlőtelepre kocsizott, hol épp most javában folyik a szüretelés. Itt néhány felvételt is eszközöltek Feszty meg Roskovits. Este hét órakor a jogakadémia, a catholicus és református főgymnasiumok, valamint a főreáliskola ifjúsága nagyszerű fáklyásmenetet rendezett Jókai Mórnak. A református főgymnasium dalárdája adott elő néhány énekszámot és Milutino­vics János negyedéves jogakadémiai hallgató intézett az ünnepelt íróhoz beszédet, melyre Jókai megha­­tottan válaszolt a hazafias ifjúságot éltetve. A fák­lyásmenet után nagy bankett volt háromszáz t­eríték­­re a casinoban, Jókai holnap is Kecskeméten ma­rad még. — Az egri érsek, papjaihoz. Samassa József, egri érsek, abban a beszédben, melyet ma Egerben papjaihoz intézett, igen kikelt azon tanok ellen, me­lyek szerinte fenyegetik és tagadják a keresztény er­kölcstant. Midőn ez álbölcsek a jelen társadalmi elő­­haladás követelményéül tüntetik fel — mondá — hogy a társadalom isten s az ő törvényei kizárásával szervezze s kormányozza önmagát, aláássák minden társadalmi kötelék alapját s a teljes feloszlást készí­tik elő. Istent s az ő törvényeit kizárva, az ember, veleszületett méltóságától és becsétől ekkér meg­fosztva, többé-kevésbbé mesterien összealkotott géppé sülyed. Nem csoda aztán, ha a túlvilág minden reménye nélkül csak egy vezérelvet ismer: az önérdeket, a köte­lességeknek csak egy mértékét: az aljas hírvágyat. Mely sem teljesen kielégíthető, sem csillapítható nem lévén, mitől sem riadnak többé vissza azok, kiket csábjaival feltüzelt. Itt a communismus, a socialismus, a nihilismus, a társadalom e sötét szörnyei, gyászos sírjai. Mert a társadalmi lét lényege és czélja a köz­­nyugalom, a háborútlan közbiztonság; s habár az em­berre, társas lény lévén, a társadalommá alakulás természeti szükséglet, mégis abban főkép önvédelmé­nek és tulajdonjogának biztosítékát kereste. De nem maradt már érintetlenül, nem megingatlanul semmi, mit az isteni és emberi törvények a polgárok java, a társadalom biztonsága, az élet nyugalma és boldogsága érdekében szentesítettek. S vájjon nem természetes következményei-e ezek e tanok­nak, melyeknek szóban és tettben, naponta és nyíltan, annyi hirdetője van ? Nem szü­kségképi következmények-e az értelmi rendben a bevégzett s egész a cynismusig fitogtatott atheismus; az erkölcsi rendben minden aljas indulatnak és szenvedélynek szabadossága, sőt szentsége, s ezzel a pogányság di­csőítése s visszakivánása; s végül a társadalmi rend­ben minden tekintély és fensőbbség el­leni általános nyílt, vagy olykor s részben csak titkos összeesküvés ?! — Sokan e tanok hívei kö­zül kárhoztatják, borzadálylyal utasítják vissza ez értelmi s erkölcsi szörny-következményeket s fo­lyományokat; de ha őszintén s becsületes jóhi­szeműséggel tagadnak is velük minden közössé­get, vájjon logikailag távol állanak-e tőlük? Íme a társadalom sebei! A világ beteg, veszélyesebben be­teg, mintsem gondolnék. Európa vulkánon áll; a vég­zetes kitörést meghozhatja minden nap, — és nem ugyan tűz-, de vérpatakok árasztják el a földszinét, gyászt, pusztulást borítva mindenre. E fenyegető ve­szélyekkel szemben a közrend visszaállítása­ s meg­szilárdítására, a szellemek lecsendesítésére és kibékí­tésére mily eszközei vannak az államnak ? A törvény tekintélye s a haderő, a társadalmi rend meg- z­avaróival szembe a büntetés szigorát s a fegy­ver hatalmát állítja. Jó. De komolyan számba veendő mégis, hogy a büntetésnek s a fegy­vernek magában államfentartó ereje nincs. De nincs-e hát a társadalom üdvének semmi mentő­eszköze ? Sőt igen. A jelen s jövő bajainak elhárítá­sára — igy végződik a beszéd e része — legbiztosabb mód a társadalmat Krisztus tanainak ol­talma alá helyezni, melyek minden fájdalomra i­t nyújtva, minden elmébe fényt árasztva, egyszer­smind a nemzeteket is sokkal biztosabban megvédik, mint a törvények s a fegyverek. — A »budapest-terézvárosi« posta- és táviró­­hivatal, a jelenleg Vasvári-Pál­ utcza 2. sz. alatt levő helyiségéből, a király-utcza 61. és Erzsébet-körút 58. számú szöglet házban kibérelt uj helyiségbe helyez­tetik á­t és folyó hó 29-én reggel már az uj helyi­ségben folytatja működését. M. kir. posta- és távirdaigazgatóság. — Gátszakadás a Rábán. A kapuvári főszolga­­­iró, mint lapunknak írják, táviratilag értesítette a soproni alispáni hivatalt, hogy a nagy Rába torok­gátja, 10 méter szélességre és 5 méter mélységre kiszakadt. Ennek következtében a víz a Kis- Rábába nem folyhat, s így a molnárok nem őrölhet­nek. A szolgabiró rögtön intézkedett, hogy a torok­gát helyreállíttassék.­­ Az orvos-egylet balneológiai szakosztálya, mint a múlt évben, úgy ez idén is vizsgálat alá vette a palaczkba töltött hazai ásványvizeket abból a szem­pontból, hogy mennyire felelnek meg azok, a kiállítás, fülcsin, különösen a dugaszolás, a palac­kok töltése, továbbá a szénsav megőrzését illetőleg a modern kí­vánalmaknak. A szakosztály ma délután Tauffer Vil­mos, Müller Kálmán, Schwimmer, Plósz, Takács, Lőw, Mangold, Janny orvosok s Bruck titkár jelenlé­tében 48 különféle magyar ásványvizet tekintett meg s constatálta, hogy a szakosztály működésének már is látható eredménye van, mert a múlt évben kifogá­solt számos hibát a viz töltésénél, dugaszolásánál s általában kezelésénél most már mellőzték. — Erzsébet-kórház 1884—1887. Ez alatt a czim alatt az Erzsébet-kórház orvosai közre bocsátották jelentéseiket, melyek bizonyságot tesznek arról, hogy ez a minden tekintetben mintaszerűen berendezett ki­váló intézet teljesen megfelel áldásos hivatásának. A 268 oldalra terjedő kötet elején dr. Janny Gyula igazgató részletesen ismerteti a vöröskereszt és az Erzsébet-kórház feladatát, ez után ismerteti a kór­háznak béke és háború idején való berendezését, az intézet felszerelését és hangsúlyozza, hogy a kórházi jelentések tudományosan csak akkor értékesíthetők, ha hosszabb időt ölelnek fel és nagy anyagra támasz­kodnak. De e szempontból az Ezsébet-kórház, csekély létszáma mellett , béke idején csak év­tizedek múlva juthatna abba a helyzetbe, hogy e fel­adatnak megfeleljen. De a fődolog a szellem, melylyel a kórház működik s az e jelentésből teljesen kive­hető. Ezután a sebészeti osztályokról Farkas László és Puky Ákos főorvosok, a belgyógyászatiról Takács Endre, a nőgyógyászatiról Elischer Gyula, a szemé­szetiről pedig Goldzieher Vilmos főorvosok terjesztik elő részletes jelentéseiket. Leírják az egyes érdeke­sebb és tudományos szempontból megfigyelésre méltó eseteket, a betegségek neme szerint csoportosítva tüntetik föl a kóreseteket s végül mindegyik jelen­téstevő részletes statisti­ai táblázattal szolgál a mű­tétekről és a beteg­forgalomról. Az első sebészeti osztályon 118 férfin és 50 nőn hajtottak végre mű­tétet se 168 eset közül 128-ban következett be a teljes gyógyulás. Mindössze csak 6 ember halt meg. A második sebészeti osztályon a négy év alatt 338 beteg kezeltetett, akik közül meggyógyult 226, meg­halt 20, gyógykezelés alatt van 52. A belgyógyászati osztályon a gyógyulási százalék 1884—1885-ben 41°/o, 1886-ban 40°/0, 1887-ben 30°/0 volt; a ha­lálozási százalék 1884—1885-en 11 °/0, 1886-ban 19°/o, 1887-ben 15°/0 volt. A halálozási százalék azért növekedett, mert az utóbbi években oly súlyos betegeket is fölvettek, akik a kórházban nyolczad­­napra fölvételük után meghaltak, ezen kívül az idült bajokban szenvedők száma is aránytalanul növeke­dett. A nőgyógyászati osztályon a négy év alatt 303 beteget ápoltak, akik közül meggyógyult 207, meghalt 10, orvosi műtétet végeztek 222 esetben. A szemé­szeti osztály betegforgalma a négy év alatt 119 esetet mutat ki. Az orvosok 63 operatiót végeztek, s ezekből 23 esik a hályogműtétre. A 119 beteg közül 2767 ápolási napon meggyógyult 68, javult 35, nem javult 11 beteg állapota. A tanulságos könyv főleg a részle­tesen és a tudományosan ismertetett kóresetek miatt, az orvosi körök érdeklődését van hivatva fölkelteni, de örömmel veszi kezébe minden igaz emberbarát, ki a szenvedő emberiség sorsát a szivén viseli. — Zászló-szentelés. A hidegkúti »Szent Ist­ván« egyesület zászlószentelése e hó 14-én történt meg s a felszentelést Werger Mihály lelkész teljesí­tette. Zászlóanyák voltak Szlávik Anna és özv. Stein­­bach Helén. — Világposta. A hadügyminisztérium tengeré­szeti osztályának értesítése szerint, a »Saida« hadi­hajó számára november hó 1- én indítják útnak a postát, a »Saida« Liverpool érintésével, deczember 10-én ér Barbadosba (Nyugat-India).­­ A Tompa-utczai gyilkosság ügyében a ma délután folyamán a meggyilkolt Sándor Albertné fia, Sándor Károly postatiszt megjelent a rendőrségnél és azon írásbeli nyilatkozatot tette, hogy 300 írt jutal­mat fog adni annak, ki édes­anyja gyilkosát kézre ke­ríti, vagy a rendőrséget a gyilkos nyomába vezeti. — Talált emberi csontok. A Károly-utczában az evangelicus gymnasium előtt csatornaásás közben másfél méternyi mélységben emberi koponyákra, kéz- és lábcsontokra akadtak, melyek legalább száz éve ott heverhetnek. Mélyebbre ásva meggyőződtek, hogy itt vonult a régi Pest bástyája. A csontokat a rend­őrség temetteti el. — M. kir. operaház. Régi hires és fölötte nép­szerű zeneművet adtak elő ma az operaházban, az édes, könnyed zenéjü »Márthá«-t, a dallamos operák egyik legkedveltebbjét. Mert hozták ismét az előző emberöltők által oly nagyra becsült művet az immár »végtelen melódiá«-hoz és »szavaló zenéhez« szokott mai közönség elé, nem tudjuk. De aligha tévedünk a föltevésben, hogy az igazgatóság azért nyúlt oly mé­lyen hátra a zene­ könyvtárba, mert oly kitűnő Márthát és Lionelt, mint Bianchi kisasszony és Pe­­rotti úr, ki akart használni a műsor, illetőleg a pénz­tár érdekében. És az igazgatóság nem is csalódott számításában: a ház majdnem egészen megtelt kö­zönséggel, és pedig az igazi zenekedvelő és fizető kö­zönséggel. A páholyok mind el voltak foglalva; Clo­­tild főherczegnő és családja is végig hallgatta az elő­adást, mely minden tekintetben élvezetes is volt. Bian­chi kisasszony szép finom éneke és minden rész­letében művészi előadása nagy hatást tettek és min­den szám után viharos tapsra indították a közönsé­get, mely ezenkívül a kitűnő művésznőnek még tiszta és szabatos magyar kiejtését is csodálta. Per­o 11­­, bár nem volt egészen jól dislutálva, mégis nagy sikerrel énekelt, kellő érzéssel és még több vir­­tuositással adván elő a szép dalokat, melyeket az egész közönség vele dúdolt. A harmadik felvonás be­lépő dala után négyszer tapsolták ki egymásután nyílt színpadon, mire az áriát ismételte és még szeb­ben, még fényesebben adta elő, mint első ízben. Két­szeri újabb zajos kihívással jutalmazták a művész ritka bravourját. Jók voltak Odry és Saxlehner asszony, mint Plumkett és Nancy. Saxlehner asszony szép piano-trillái — a vadásznők jelenetében —nagy tetszésben részesültek. Az egész előadás érdekes és élvezetes volt. — Kamarai énekesek. A király Winkel­­mann Hermann és Reichmann Tódor udvari operai magánénekeseknek Bécsben a kamaraénekes czimet és Papi­er-Paumgartner Róza magán­­énekesnőnek a kamaraénekesnő czimet adományozta. — A népszínházból, »Magduska örök­ség­é«-ből, A­b­o­ny­i Lajos új népszínművéből hol­nap, szerdán­ kezdődnek a főpróbák. Holnapra a szer­zőt is Budapestre várják. — Színi előadás Gmundenben. Mária hannoveri királyné gmundeni villájában f. bő 21 és 22-én színi előadásokat rendeztek. Két, francziából átdolgozott egyfelvonásos vígjátékot adtak elő. Közreműködtek Mária herczegkisasszony, Prokesch-Osten gróf, Pro­­kesch-Osten Alexandra grófnő, Belgrádi Carola grófnő, Stauffenberg Ferencz gr. és Ripelly kerületi biztos. A szereplők között különösen kitűnt Mária herczegkisasszony, ki értelmes és kedves játékával, az előkelő közönség csodálkozását keltette fel. De épen az ő ügyes játéka árulta el, hogy a rendezést a ki­­rályné tündér ujjai vezetik. Az első előadáson jelen volt a cumberlandi herczegné is, kinek egészsége már teljesen helyreállott. A második előadáson Lajos Viktor főherczeg és Mária Terézia főherczegnő, va­lamint a württembergi herczegnő megjelent. — A német színházban holnap, folyó hó 24-én utoljára kerül színre a »Marino Baliero« ; csütörtö­kön a meiningeniek Schiller »Teli Vilmos«-át adják elő, melyhez új díszleteket is készítettek. E hó 28-án s 29-én lesznek a búcsúelőadások Shakespeare »Víz­­kereszt«-jével. — Az őszi kiállításban, a műcsarnokban, ma dél­ben Cl­ou­­­­d főherczegasszony Mária Dorottya, Margit főherczeg-kisasszonyokkal, József és László főherczegekkel látogatást tett. A főherczegi családot T­e­­­e­p­y Károly műtárnok fogadta és ka­lauzolta a kiállítási termekben. A főherczegasszony másfél óránál hosszabb időt töltött a műcsarnokban és ismételve kifejezte tetszését a kiállításban levő érde­kes művek felett. — Sarah Bernhardt Budapesten. Sarah Bern­hardt előadásaira nyitott külön pénztár még holnap és holnapután (csütörtökön) lesz nyitva d. e. 11—1 óráig. — Arany János szobra. Az Arany-szoborbizottság f. hó 25-én csütörtökön d. u. 3 órakor ülést tart az akadémia kis üléstermében, melyen előterjesztik a jury véleményét s véglegesen dönteni fognak a szo­bor­pályázat ügyében. — A zenetanárok országos egyesülete tegnap okt. 22-én Liszt Ferencz születésének emlékezetére ülést tartott, melyen Ságh József egyesületi elnök által irt emlékezés olvastatott fel. Az ülésen Liszt emlékszobrának létesítése szintén szóba került s a mennyiben erről a nevezett egyesület már 1886-ban gondoskodott, most bizottságot küldött ki, melynek feladata lesz állandó Liszt Ferencz-szo­­borbizottság létesítése. — Berlioz requiemje. A filharmóniai társulat a következő előleges jelentést teszi közzé: A magyar királyi operaház zenekarából alakult filharmóniai társulat, özvegy- és árva-alapja javára, Broulik Fe­­rencznek, továbbá a magyar királyi operaház és a budai zeneakadémia teljes énekkarának közreműkö­dése mellett s Erkel Sándor karnagy vezénylete alatt előadja a magyar kir. operaházban nov. 2-án Berlioz Hector »Requiem«-jét. — A Liszt-szobor alapja. Az orsz. m. kir. zene- és színművészeti akadémia zenészeti osztálya által f. hó 22-én Bianchi Bianca k. a., Bignio Laj­os, Hubay Jenő, Popper Dávid, Herzfeld Viktor, Grünfeld N. és Thumán István urak közreműködésével rendezett Liszt-estély jövedelmei és kiadásai a következők: Be­vétel jegyekből 273 frt, kiadás 41 frt 20 kr. Tiszta bevétel 231 frt 80 kr. Ehhez járul J Haynald Lajos bibornok-érsek adománya 500 frt. Összesen 731 frt 80 kr. Ehhez hozzáadva a múlt évi hangverseny ered­ményét 226 frtot, a gyűjtésből befolyt 117 frtot s Kun Margit és Kelen Ida kisasszonyok hangverse­nyének jövedelmét 134 frt 6 krt, jelenleg a Liszt­szobor alapjára 1208 frt 86 kr. kezeltetik. Megjegy­zendő azonban, hogy ezen összeg a napokban, ha a még be nem hajtott 23 frt követelés érvényesíttetik, 1231 frt 76 krra fog emelkedni. Mihajlovich Ödön s. k. igazgató, Peregriny János s. k. titkár. — Kamarai hangversenyek. A Hubay-Popper­­féle kamaraestélyek végleges műsora és sorrendje megállapittatván, azok mindig pénteken, még pedig nov. 16. 23. 30. decz. 7. 21-én, jan. 11. és 18-án, feb. 4 én fognak megtartatni. A közreműködők : Joachim a hegedű király, Brahms, D’Albert Jenő, Paderewski J. Paumgartner J., Goldstein Vilma k. a., Aggházy Károly tanár. A négyestársulat kebelében változás állott be az idén, a­mennyiben a mély hegedűt Elde­ring Braun helyett, Grünfeld V. fogja játszani. Ezen 8 kamara­estélyre összesen, vagy külön háromra vagy hatra jegyeket bérelhetni a »Harmonia« zeneműke­re­skedésében. A Krancsevics vonós­négyes társulat az idei hangverseny saisonban négy kamaraestélyt rendez, Arkel Teréz énekesnő közreműködésével. A hangversenyek nov. 5. 21. decz. 5. és 19-én fognak megtartatni a fővárosi vigadóban. Jegyekre előjegy­zéseket, valamint bérletet a négy előadásra elfogad Rózsavölgyi és társa zeneműkereskedése. — Coquelin, a hírneves franczia művész, dél­amerikai nagy­körútja befejezése után Európába tér vissza és a tél folyamán ismét fellép pár estén Buda­pesten. A művész jelenleg az argentínai köztársa­ságban játszik s — mint mindenütt — ott is fényes sikerrel. Buenos­ Ayresben 100,000 franc értékű aján­dékot kapott. — »Le Parfüm«, ez a czíme annak a három felvonásos vígjátéki­ak, mely a Palais Royalban a napokban határozott sikert aratott bemutatása alkal­mával. A franczia lapok nem győzik magasztalni. A szellemes szöveget, amely azonban nagyon silány cse­­lekvény körül forog, Blum és Toche írták. — Újpesti­ színészet. Az újpesti Colosseumban hosszú szünet után ismét fölütötte tanyáját egy vidéki magyar színtársulat, melynek művezetője Polgár Gyula. A társulat megérdemli a pártolást, melyben azonban az újpesti publicum nem nagyon bőkezűen részelteti. (Hírek folytatását lásd mellékletünkön.) Színház és művészet. Tudomány és irodalom. — Beniczky-Bajza Lenke uj regénye. A Pallas­­köny­vtár leguj­abb köteteként Beniczkyné Bajza Lenkétől »Gyöngysor« czimü uj regény jelent meg. A kötetnek — melyre még visszatérünk — ára 60 kr. — A magyar heraldikai és genealógiai társaság f. hó 25-én (csütörtökön) d. u. 5 órakor a magyar tu­dományos akadémia heti üléstermében évi nagy­gyűlést tart. Tárgyak: 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. A nagybessenyői Bessenyey család története; fel­olvassa Széll Farkas vál. tag. 3. Titkári jelentés. 4. Pénztári kimutatás. — A magyar földrajzi társaság f. hó 25-én csütörtökön d. u. 5 órakor a tudományos akadémia heti üléstermében felolvasó ülést tart. Az Ülés tár­gyai : 1. Dr. E­r­ő­d­i Béla levelező tag: Kirándulás az Una-Velebit vidékére. 2. Ifj. Jankó János r. tag : Egyptom északi partjain tett utazásomról. Egyesületek és társulatok. — A magy.­szt korona orsz. vörös kereszt-egy­lete igazgatósága e hó 30-án kedden délután 4 óra­kor saját helyiségében (Jänerbid-u. 1.) rendes ülést tart. Az ülésen a következő ügyeket fogják tárgyalni: . A kormány leiratainak bemutatása. 2. Erzsébet­­kórházi és ápolóügyek. 3. Jelentés a sebesült szállító oszlopok gyakorlatairól és a megbízottakról. 4. Jelen­tés a tartalék kórházakról és betegszállító állomások­ról 5. Folyó ügyek. — A budapesti rabsegélyző-egylet f. hó 24-én (szerdán), délután 5 órakor, a pestvidéki királyi tör­vényszék Il­od emeleti tanácstermében, igazgató­választmányi ülést tart, melynek tárgyai: a »Jószív« adománya fölötti határozathozatal és egyéb fontos folyó ügyek.­­ A magyar jogász-egylet börtönügyi bizott­sága e hó 25-én (csütörtökön) délután 5 órakor a budapesti ügyvédi kamara helyiségében (VII. ker. Kerepesi­ ut 8. sz.) ülést tart, melynek tárgyai: 1. Folyó ügyek. 2. Dr. László Zsigmond igazságügyminiszteri tanácsos indítványa a bizottság tagjainak az 1890. évi nemzetközi börtönügyi congressusra kitűzött kérdések kidolgozására való felhívása iránt. 3. Dr. Kelemen Mór curiai bíró előadása a megvitatásra kitűzött első kérdésről: »Büntetőtörvényünknek büntetési és bör­tönrendszere a gyakorlatban jelenleg mennyire van keresztülvive ? Az eddigi tapasztalatok alapján szük­ségesnek és czélszerűnek mutatkozik-e a szabadság­vesztés-büntetésnek jelenlegi nemeit módosítani ?« — A bizottság ülésén a magyar jogász-egylet minden tagjának jogában áll résztvenni. Vendégeket szívesen atnak. — A Szent-István-társulat folyó hó 25-én, csü­törtökön délután 4 órakor választmányi­ gyülést tart. — A »Clotild« fővárosi szeretetházi egyesület e hó 26-án (pénteken) délután 4 órakor az új városház társalgó­termében választmányi ülést tart. — A fővárosi szegénygyermek-egylet Beniczky- Bajza Lenke és dr. Grósz Sándor elnöklete alatt tel­jes ülést tartott. Az­ elnök bejelentve, hogy az egylet dísztagja Trefort Ágoston meghalt, indítványozza, hogy a családhoz részvétnyilatkozat küldessék, a­mi egyhangúlag elfogadtatott. Elhatározták, hogy az intézetben levő 200 gyermek november hó 18-án lát­tassák el téli ruházattal, mely czélra a házakban gyűjtések eszközöltetnek. Alapító­ tagul belépett 20, pártoló tagul 25, rendes tagul 7. Végül megtekintet­ték az újonnan átalakított iskola épületet. A közgyű­lés ezután köszönetet szavazott azoknak, kik az épü­let átalakításához nagyobb értékű munkával vagy anyaggal járultak, u. m. Német Imre min. tan., Neu­­schloss Emil, Nicki Ignácz, Zsolnay Vilmos, Valla József, Kancer Kálmán, Schottola Ernő, Bien János, Knuth Károly, Fischer­­Ignácz, Lederer Er­ő és Grünbut József bádogos mesternek. Fischer Ignácz az ülés alkalmával 200 frtot adományozott az egy­letnek.­­ Az E. M. K. E. lobogójára kibocsájtott fölhí­vás olyan nagy hatást gyakorolt Magyarország leá­nyaira, hogy naponként már is tetemes összegek érkez­nek e czimen az ország minden részéből Kolozsvárra Sándor József központi főtitkár kezeihez. A lobogó­val kapcsolatban »Magyarország leányainak lobogó alapja« czimen öröktőke létesittetik s ennek kama­tait fogja használni az egyesület mindig a legégetőbb rögtöni segélyekre. Az eddigi eredmény szerint ítélve 50,000 frt összegyűltét remélik ezen a réven. — A budapesti kereskedő ifjak társulata hely­­eszközlő osztályát a külföldi hasonegyletek mintájára s legújabban megerősítést nyert alapsza­bályai értelmében országosan szervezte oly kép, hogy működését nemcsak a főváros területére, hanem az egész országra kiterjesztette. Fővárosi ügyek.­ ­ A fővárosi közúti közlekedés ügyében azóta, hogy a városi vasúti vállalat a közúti vaspálya társa­sággal szemben versenytársként fellépett, örvendetes fordulat állott be. Nemcsak a közúti vaspályatársaság igyekszik új tervekkel lépni fel és kiegészíteni háló­zatát, hanem új vállalkozók is nyújtanak be vasúti terveket. Így legutóbb Bodendorfer A. és érdektársai adtak be a közlekedésügyi miniszterhez tervet, egy a budapesti józsefvárosi magyar államvasúti pályaud­vartól, a városligeten és az Angyalföldön át Újpestre vezetendő vasútvonal engedélyezésére. Baross Gábor közlekedési miniszter, ki élénk érdeklődéssel viselte­tik a főváros közúti vasúti forgalmának fejlesztése iránt, a tervet kiadta a főváros tanácsának, hogy az úthasználat iránt tárgyaljon a vállalkozókkal. A ta­nács azonban hivatkozással arra, hogy a közúti vasút­társaságnak a Hermina­ út használatára nézve már előbb szerzett jogai vannak a vasútvonalnak a terve­zett irányban való vezetéséhez, az elvi hozzájárulást megtagadni javasolja ugyan, de örömmel üdvözölné azonban az olyan tervezést, mely az Angyalföldet s a kültelket, pl. a Hungária után a főváros belső részé­vel kötné össze. Ily irányú előterjesztést tesz a hol­napi közgyűlésnek is, mely tekintettel a vasútnak a kültelki lakosság érdekében való kiváló fontosságára, remélhetőleg kedvezőn fog ez ügyben határozni.­­ A budai lövész-egyesület választmánya kö­zelebb azt az eszmét pendítette meg, hogy a zugligeti közúti vasúti vonalból kiágazólag egy szárnyvonal létesíttessék a kis-, illetőleg a nagy- Rókus-utczán át a budai lövőházig. A választ­mány négytagú küldöttséggel, Freiberger Pá vezetése alatt tisztelgett Jelynek Henriknél, a közúti vasút vezérigazgatójánál s közölve a választ­mány e tervét, felkérte a vezérigazgatót, hogy azt ka­rolja föl s részesítse pártfogásában. Jelynek vezér­­igazgató a küldöttséget a legszivélyesebben fogadta s kijelentette, hogy az eszmét és tervet, mely a terve­zett déli vasút és a lipót-mezei vasút kérdéseivel ösz­­szefügg, készséggel fogja ezekkel kapcsolatosan tanul­mányozni s ennek megtörténtével a társulati igaz­gatótanács elé terjeszteni. — Az Erzsébet szegényházban elhelyezett és községi ápolásban levő elmebetegeknek az országos őrültek házába való elhelyezése iránt a tanács tudva­levőleg felírt a belügyminiszterhez. A miniszter az elmebetegeket szakközegei által megvizsgáltatta és úgy találta, hogy azok közül csak négyet helyezhet el, mint közveszélyeseket, az angyalföldi őrültek házába. A miniszter ebből az alkalomból értesíti egyúttal a fővárost, hogy miután az elmebetegek eltartása a köz­ség terhét képezi s miután a szegényház erre a czélra nincs kellőleg berendezve, intézkedjék, hogy vagy az épület egy része alkalmas módon átalakíttassák, vagy pedig ezek az elmebetegek más házban nyerjenek el­helyezést. — A községi választásokhoz. A VII. kerületi választási mozgalmakra, illetőleg a Alendl- és Mor­zsányi-párt közötti együttes működésre vonatkozólag alkudozások vannak folyamatban. Az egyezkedő bi­zottságban a Mendl-párt részéről Schneider József mint tanácsos, továbbá Fischer Ignácz és Milassin Mi­hály vesznek részt, a Morzsányi-párt részéről pedig Kanovich Aladár, Engelbach Alajos és Ehrlich Gusz­táv. Bár a bizottság már több ülést tartott, a kiegye­zés eddig azon múlt, hogy a Mendl-párt csak ad hoc a választásokra akar egyezkedni, ellenben a Morzsá­nyi-párt teljes kiegyezésre és a jövőben való együtt­működésre volna hajlandó, hogy a fővárosi közgyűlé­sen is a VII. kerület részéről indítandó ad­jók a két párt közös támogatásában részesüljenek. A mint hall­juk, a Morzsányi-párt részéről a fúziót akkor akarják, hogy a két club is egyesüljön s abban Morzsányi társelnök legyen.­­ A fővárosi egyesület ma délután Banner­­mayer Károly polgármester elnöklete alatt ülést tartott. Az ülés elején M­e­d­r­e­y Zsigmond interpol­ált, hogy az iparostanonczők az esti iskola látoga­tása alkalmával az utczán éktelen, botrányos lármát csapnak. Az elnök megígérte, hogy a rendőrség fgyelmébe fogja a lármázókat ajánlani és a tanítók­ra­ ki fogja hirdettetni, hogy a lármázókat a rendőr­ség megbünteti. Ugyancsak Me­dv­ey Zsigmond kér­dezi, vájjon a fővárosi hatóságoknak van-e tudomásuk, hogy a múzeum- és vámház-körúton a vágányok men­tén igen rossz a kövezet?A polgármester kije­­enti, hogy meggyőződést fog szerezni az ecsetelt ál­­apotokról és azután megfelelőleg fog intézkedni. T .B­á­t­o­r­i Mihály panaszkodik, hogy a Józsefvárosnak nincs omnibus­ összeköttetése az Andrássy-úttal. Az elnök felvilágosítja az interpellálót, hogy az omni­­msvonatok a közgyűlés és a minisztérium által vég­­ig meg vannak állapítva. Változtatásért folyamod­niuk kellene az érdekelt feleknek a fővároshoz, hogy azután a közrendészeti bizottság, a közgyűlés és a mi­niszter esetleg intézkedhessenek. Ezután a közgyűlés tárgyait beszélték meg, mire az ülés véget ért. — Fővárosi rövid hirek. A svábhegyi fogas­­kerekű vasút-társulat bemutatta a fogaskerekű vaspályának a Széchenyi hegyig leendő meg­­hosszabbítására vonatkozó részletes terveket. E sze­rint a meghosszabbítás 77,000 frtba fog kerülni.­­ A budapesti vasúti vállalat a Podmanitzky­­utczai villamos vaspálya építési engedé­­lyéért folyamodott. — Az iparügyi bizottság pén­teken délután ülést tart, melyen a kéményseprői­par gyakorlásáról szóló szabályrendelet módosítása­­kerül tárgyalás alá. Törvényszéki csarnok Orssich Viktor gróf elitéltetése. Orssich Vik­tor gróf ellen közcsend-háboritás vétsége miatt indí­tott ismert pert, amint lapunknak távírják, ma tár­gyalta a varasdi törvényszék Babics elnöklete alatt. A tárgyalás, melyen a vádlott személyesen meg­jelent, a vádlevél felolvasásával kezdődött. A vá­doló és védő beszédek megtartása alatt a vádlott, nagy erőfeszítéssel igyekezett meggyöngítni az ellene felhozott vádakat, s különben is fölöttébb izgatott hangulatban volt, ismételten könyekre fa­kadt. A törvényszék Orssich grófot közcsend­­háborítás vétsége miatt hat hónapi szigorú fogságra (a legmagasabb büntetés) minden hónapban egy napi böjttel szigorítva, ítélte. A vádlott semm­iségi panaszt jelentett be. Becsületsértés. A szombathelyi törvényszék előtt folyt le az a per, a­melyet R­a­d­ó Kálmán, Vas megye főispánja, Bárdossy István árvaszéki elnök és S­é­n­y­i Kálmán jegyző indítottak rágalmazás és becsületsértés miatt Horváth Zsigmond cs. és kir. kamarás ellen. A vádlott ugyanis egy zárlati ügy tárgyalása alkalmával, a­mely a vádlott s gyermekei köz­t folyt le, többféle becsmérlő szavakat használt a panaszosokkal szemben. A törvényszék a vádlottat a btk. 261. §-ába ütköző és a 262. § szerint minősülő nyilvános becsületsértés miatt 400 forint pénzbünte­tésre ítélte. A vádlott ebben megnyugodott, de a köz­vádló úgy a minősítés, mint a büntetés kimérése ellen felebbezett. Ma tárgyalta ez ügyet a kir. tábla I. büntető tanácsa Sárkány József elnöklete alatt. Elő­adó Zachár Gyula; a tanács tagjai voltak : Németh Péter, Széll Farkas és Perczel Gyula; jegyző dr. Gindele Jenő. A kir. tábla hosszabb tanácskozás után megváltoztatta a törvényszék ítéletét, és Horváth Zsigmondot a btk. 261 és 262. §-ai alapján egy havi fogházra és 250 forint pénzbüntetésre ítélte. Monstre csalási bünper volt ma tárgyalásra tűzve a budapesti törvényszéknél. Panaszosként a »Ganz és társa vasöntő-és gépgyár részvénytársaság« szerepelt. Azt a panaszt emelte, hogy a nála alkalma­zásban volt Schmiedt Adolf, Puhm Jáános, Raschka Emil, Konrád Rezső, Jaksch Ferencz, Bach Frigyes és Fischbock Leonhardt a társaság kárára vagyoni haszonszerzés czéljából huzamosabb időn át a kezelé­sükre bízott könyvek szándékos meghamisítása mel­lett részint sikkasztást, részint pedig csalást követtek el. A mai tárgyalásra több mint 40 tanút idéztek be. Az egyik vádlott, Konrád Rezső bejelentés nélkül Alvinczra költözött s a tárgyalásra meg nem jelent.­­ A törvényszék (elnök C­z­á­r­á­n István) elrendelte vizsgálati fogságba való helyezését és letartóztatása iránt távirati útón intézkedett. Három évi fegyházra ítélte a budapesti törvény­szék Obláth Vincze betörőt, a­kit a múlt hónap elején Székács Ferencz törvényszéki alelnök adott át egy rendőrnek, midőn az egy újpesti villából lopott tárgyakat tartalmazó batyuval kijövet futásnak eredt. Párbajügyek. Az Ugron-Bokros-féle párbaj­ügyet holnap fogja tárgyalni a törvényszék. A vád­határozatot nemrég ismertettük. Ugyancsak aznapra van tárgyalásra tűzve ifj. Berecz Antal műegyetemi hallgató és Hahn János gyógyszerésznövendék párbaj­ügye. Ez utóbbiak még ez év elején kardpárbajjal in­tézték el egy becsületbeli ügyüket. Ez alkalommal Berecz fején, kézcsuklóján és lábszárán megsérült, míg ellenfele sértetlen maradt. A törvényszék egy íz­ben már tárgyalta ez ügyet s Berecz Antalt egy havi, Hahn Jánost pedig három havi államfogházra ítélte. A kir. tábla azonban pótvizsgálatot rendelt el és a törvényszék holnapra tűzte ki az újabb tárgyalást. Szerelmi dráma. Vank István rákospalotai ki­szolgált huszár gyilkos szándékkal rálőtt jegyesére, Fábián Marira. Már háromszor ki is hirdették volt a fiatalokat, ekkor azonban egyenetlenségek támadtak a luteránus Fábián Mari szülei és a református Vank István, úgyszintén ez utóbbi és a leány között. Ez év január 3-án Vank István revolvert vásárolt, és még az este fölkereste Fábiánékat. A konyhában szóváltás nélkül rálőtt a leányra, majd az öreg Fábiánnéra, a­ki éppen karjaiba fogta veszélyesen megsebesített leányát. Fábiánnét a golyó nem találta. A merénylő ezután elfutott, és sógora udvarán öngyilkossági kísérletet követett el. A golyó még most is benn van testében. Fábián Mari öt hétig volt ágyban fekvő beteg. A pestvidéki törvényszék a vádlott Vank Istvánt egy gyilkossági és egy szándékos emberölési kísérlet miatt öt évi fegyházra ítélte. Ma a kir. tábla I. büntető tanácsa, Zachár bíró referálása alapján, a vádlottat csupán egy rendbeli szándékos emberölés kísérleté­ben mondta ki bűnösnek, és ezért őt 1 évi börtönre ítélte, a­miből a vizsgálati fogság által 4 hónapot ki­­töltöttnek vett.

Next