Nemzet, 1888. november (7. évfolyam, 2219-2248. szám)

1888-11-01 / 2219. szám

ujjongásban törnek ki. Daczára, hogy a nemzeti libe­rálisok szavazatszáma Berlinben nagy mértékben szaporodott, a »Nat. Ztg.« azt hiszi, hogy a szabad­elvűek tábora fogy. A »Deutsches Tageblatt« megbot­­ránykozásának ad kifejezést, hogy a hivatalnokok kö­zül számosan nem szavaztak. A lap a mellett kardos­kodik, hogy hozzák be a választási kényszert. (N. Fr. Pr.), Páris, okt. 31. A »Temps« éles szavakban kárhoztatja a jövedelmi adó tervét, annak in­­quisitorius jellege miatt. Hivatkozik a rossz benyo­másra, melyet a javaslat Francziaországban elő fog idézni és arra, hogy mennyi új ellenséget fog a köz­társaság számára teremteni, ha a kamarák a tervet elfogadják. Páris, okt. 31. A revisiobizottság, mai ülésén 6 szavazattal 1 ellenében az al­kotmányra vonatkozó törvények revisiója mellett nyilatkozott és azután elnapolta üléseit a jövő hétig. Varsó, okt. 31. (Eredeti távirat.) Vla­dimir nagyhercz­eg a czár jóváhagyásával elfogadta a h­elmi és zamosci orthodox testvérek tiszteletbeli tagságát, illetőleg védnökségét. E jelenséget annak bizonyságául tekintik, hogy az orthodox törekvések az intéző körökben is túlsúlyra vergődtek. (P. C.) Pétervár, okt. 31. (Eredeti távirat.) Az orosz birodalmi tanács még ez év folyamán tárgyalás alá veszi a belügyminiszter törvényjavaslatát, a­mely­­lyel a kormány újabb hatalmi kört nyert a tartományi intézmények felügyele­­tére nézve. Teljes határozottsággal állítják, hogy a czár a törvényjavaslat jóváhagyását biztosította, úgy, hogy az kétségtelenül törvényerőre lép. (P. C.) Pétervár, okt. 31. (Eredeti távirat.) Az ez évi híres márcziusi ukáz a külföl­diek oroszországi birtokairól és bérleteiről, most még a lengyelországi hitbizományi jószágok külföldi bérlőire is ki­terjesztetett. Az illetőknek meghagyták, hogy a legrövidebb idő lefolyása után adják vissza a bérbevett jószágokat. (P. C.) Konstantinápoly, okt. 31. (Eredeti táv­irat.) A várnai orosz consulatus kuva­szát, a­kit annak a gyanúja miatt fogtak el, hogy részegségében a bolgár hadsereg tagjait szidalmazta, az itteni orosz nagykövetséghez hozták, a­mely az illetőt minden további megfenyítés nélkül szabadon bocsátotta. A vizsgálat ugyanis, állítólag kiderítette, hogy a kuvasz nem volt részeg és kifakadására azt szolgáltatott alkalmat, hogy több bolgár altiszt sér­­tőleg nyilatkozott a czár felől. (P. C.) Berlin, okt. 31. Wissmann főhadnagy, az »Emin­­pasa-bizottság« tegnap tagja, felolvasást tartott az afrikai lázadás jelentőségéről. A fegy­verek és lőszerek szállításának elvágása által — úgy­mond — még el lehet fojtani a lázadást és egyesült erővel szembe lehet szállni az arabokkal. A német és az angol »Emin-pasa-bizottság« és Lavigerie bibor­­nok fáradozásai mellett Németországnak, Angliának, Portugáliának és a Congo-államnak egyesülten kel­lene eljárniuk, különben Afrika áldozata lesz az ara­boknak és a rabszolgakereskedésnek. Brassó, okt. 31. A ma tartott megyei köz­gyűlésen a közigazgatási bizottságba beválasz­tottak: Porr, Keresztesi, Resch Károly, Dück Jó­zsef, Gusbeth Ede és Imrich János. Az erdélyi gaz­dasági egylet kérvényét a regale-javaslat tárgyában a közgyűlés pártolólag tudomásul vette. HÍREK. Október 31. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : Szilágyvármegye főispánjának beigtatása. — Hírek. — Szín­ház és művészet. — Tudomány és irodalom : A Kisfaludy­­társaság. — Közlekedés. — Egyesületek és társulatok. — Fővárosi ügyek. — Közgazdaság . Mezőgazdasági állapotok.­­— Közlemények. — Közgazdasági táviratok. — Színházak. — Naptár. — Időjárási táblázat. — Nyilt tér. Wagner László, műegyetemi tanár, mezőgazda­­sági író, meghalt 1888. július 6-án, 47 éves korában. Nyugszik az I. számú kaputól balra a 180. sz. sírboltban. Wass Samu gróf, természettudós, az Akadémia levelező tagja, szül. 1815-ben, meghalt 1879. már­­czius 20-án 64 éves korában. Nyugszik: IV. tábla északnyugati részén első sor, 60-ik sírban. Weninger Vincze, a magy. általános hitelbank igazgatója, az Akadémia lev. tagja, meghalt 1879. május 29 én 45 éves korában. Nyugszik: IV- tábla, északnyugati részén­l­sősor 68-ik sírban. Woroniecki Miecyslaw Korybul lengyel herczeg, a szabadságharcz hőse, síremlékét a magyar ifjúság emelte 1877-ben, született Skurovánban(Gácsország­­ban) 1825-ben, meghalt 1849. október 20-án 24 éves korában. Nyugszik, a IV. tábla északnyu­gati rész közepén. Zilahy Károly, író, szül. 1838-ban, meghalt 1864. május 15-én 25 éves korában. Nyugszik: IX. tábla első sor 18-ik sírjában. Zsamál Vilmos, egyetemi tanár, az Akadémia lev. tagja, szül. 1803-ban, meghalt 1886. november 12-én 83 éves korában. Nyugszik: XIII. tábla el­ső s­o­r 62-i­k sírban. Zsivora György, író, táblai tanácselnök, az Akadémia lev. tagja, szül. Sz.-Lőrinczen (Tolnám.) 1804-ben, meghalt 1883. november 30-án 79 éves korában. Nyugszik: A jobboldali temetőfal mentén a 42-i­k sírban. (Az első kaputól jobbra.) II. rész. Táblák szerint. A IV. táblában nyugszanak: Szigligeti Ede, (Szatmáry József) (I. sor. 3. sir), gr. Wass Samu (I. sor 60 sir), Weninger Kincze, Greguss Gyula (VI. sor 18 sir), Yahot Imre (IX. sor 7. sir), Habe­­rern Jonathán (XVII. sor 11 sir), Woroniecki Mie­cyslaw Korybut (közepén), Peregriny Elek (XXIII. sor 6. sir.) Az V. táblában nyugszanak: Izsó Miklós (I. sor 18. sir), Mátray Gábor (I. sor 19. sir), Roder Alajos (I. sor 47 sir), Székács József (I. sor 51 sir), Szalay Ágoston (I. sor 63. sir), Id. Lendvay Márton, és fia: ifj. Lendvay Márton együtt (II. sor 12—13. sir). Az V. táblában nyugszanak: Simonyi (I. és varsányi) Ernő (II. sor 48. sir), Tóth Ede (IV. sor 17. sir), Csepreghy Ferencz (II. sor 20. sir), Vas Gereben, Radákovics József (III. sor 43. sir), Szőnyi (dombrádi) Pál (III. sor 47. sir), Petőfi Sán­dor szülei: Petrovics István és Mária (IV. sor 41. sir.) A XIII. táblában nyugszanak: Zla­már Vilmos (I. sor 63. sir), Huszár Adolf (I. sor 64.­­sir), Táncsics Mihály (I. sor 66. sir), Prónay József (I. sor 68. sir), Nagy Ignácz (I. sor 82. sir), Győry Vilmos (I. sor 97—98. sir), Éber Nándor (I. sor. 99. sir), Bajza József (I sor 120—121. sir), dr. Pon­­grátz Emil (I. sor. 156. sir), Korizmics László (I. sor 164—165. sir), Halmi Ferencz (IV. sor 36. sir), Petzval Otto (V. sor 49. sir.) A VII. táblában nyugszanak: Sza­­bóky Adolf siremléke külön a tábla előtt: Morócz István (I. sor 15. sir), Márkus István, Miklós, Elek (I. sor 44. sir), Stockinger Tamás (I. sor 68 sir), Jókai Mórné Laborfalvi Róza (I. sor 107 sir), Fran­kenburg Adolf s neje Carina (I. sor 109 sir), Pauler Tivadar (I. sor 116 sir), Tóth Kálmán (I. sor 123. sir), Volkmann Róbert (I. sor 126. sir), Lewin Jakab (II. sor 8—9. sor), Vész János Ármin (II. sor 4.sir), Barna Zsigmond (II. sor 105 sir), Greguss Ágost (II. sor 116. sir), Suhajda János (II. sor, 46. sir). A IX. táblában a baloldali sírbol­tok mellett északról nyugosznak: Kem­­pelen Győző (I. sor 10. sir), Zilahy Károly (I. sor 18. sir), Hajnik Pál (I. sor 33. sir), Récsi Emil (II. sor 2. sir). A X. táblában ,IX. táblától délnek nyugszik: Kövér Lajos (I. sor 1. sir.) A XI. táblában a Batthyány mau­zóleumtól északnyugatra nyugszanak: Vahot Sándor (VI. sor 2. sir), Sajó-Szentpétery Zsigmond (II. sor 6. sir), Beöthy László (II. sor), Szerdahelyi József (XI. sor), Czakó Zsigmond (XVIII. sor), Márk­fi Samu (XXX. sor, 10 sir.) A XII. táblában a Batthyán­y-m­a­u­­zóleumtól délnyugatra nyugszik: Ober­­nyik Károly (a sövény között). A XVII. táblában (északon szélső) nyug­szanak: Remellay Gusztáv (34. sor 1. sir), Egresi Gábor (48. sor 5. sir.) A XVIII. táblában nyugszanak: Tas­­ner Antal (I. sor), Szontágh Gusztáv Adolf (XXVII. sor I. sir), Tóth Sándor (XLVII. sor 1. sir.) A XIX. táblában nyugszanak: Sárosy Gyula (I. sor 1. sir), Lisznyay Kálmán (I. sor), Kis­faludy Károly, (A tábla előtt, Lisznyay mögött.) A XX. táblában nyugszanak: Hege­dűs Lajos, Garay János, Fáncsi Lajos, (A tábla sarkán.) A XXI. táblában nyugszanak: Mat­­kovics Pál (IV. sor 48 sir), Székely Imre (V. sor 47. sir), Arányi Lajos (VI. sor 13 sir), Balázs Sándor (VI. sor 9 sir.) A XXV. táblában nyugszanak: Török János (I. sor 18. sir), Dorner József (I. sor 72. sir.) A XXV. tábla félkörös soraiban, a feltámadási szobor körül nyugszanak: Kiss Károly (II. sor 12. sir), Gaal József (II. sor 16. sir), Győry Sándor (XV. sor 102. sir), Mosonyi (Brand) Mihály (XVII. sor 11. sir), Petőfi Zoltán (XVII. sor 14. sir.) A XXVI. t­á­b­l­áb­a­n 1. (első) és 2. (má­sodik) a) egyenes, az 1. kapu főútjára balfelől (bemenet) dűlő soraiban nyug­szanak: Tóth József (I. sor 33. sir), Bernát Gás­pár (I. sor 72. sir), Szénássy Sándor (I. sor 81. sir), Szerdahelyi Kálmán (I. sor délny. sarkán). A XXVI. táblában, a feltámadási szobor körül félkörös sorokban nyug­szanak: Czuczor Gergely (III. sor 9. sir), Csányi László (X. sor 26. sir), Szendrey Julia (X. sor 22. sir), Bérczy Károly (X. sor 31. sir), Szinovácz György (X. sor 55 sir), Böszörményi László (XII. sor 88 sir), Karácson Mihály (XIII. sor 63. sír). Az I. kaputól jobbra, a temetőfal mentében levő sírboltokban nyugsza­nak : Pulszkyné szül. Walter Teréz (30. sir), Zsi­vora György (42. sir), Vörösmarty Mihály (82. sir), Flór Ferencz (116. sir), Szalay László (134. sir), Bugát Pál (169. sir), Balassa János (194. sir), Czech János (214. sir), Fogarasi János (216. sir), Pákh Albert (239. sir), Schedius (János) Lajos (317. sir), Pólya József (383. sir). — Katonai kinevezések. Ő felsége a király — 1888. évi november hó 1-ével — kinevezte a gyalogságnál : 1. oszt. századosokká, a következő 2. oszt. százado­sokat : Wagner Miklóst, a 26. sz. gy.-ezredben, Kukic Ma­nót, a 77. sz. gy.-ezre­dben, Neumayer Ferenczet, a 10. sz. gy.-ezredben, Wagner Alfrédet, a 62. sz. gy.-ezredben, Sta­­nic Istvánt, a 68. sz. gy.-ezredben, Georgievic Lászlót, a 5. sz. gy.-ezredben, lovag Labrowski Arthurt, a 93. sz. gy.­­ezredben, Wagner Győzőt, a 3. sz. gy.-ezredben, Keiser Tó­dort, az 1. sz. gy.-ezredben, Puric Györgyöt, a 16. sz. gy.­­ezredben, Funk Józsefet, az 51. sz. gy.-ezredben, bolnomiri lovag Kurelec Edét, a 38. sz. gy.-ezredben, Wessely Győzőt, a 44. sz. gy.-ezredben, Wölfel Albertet, a 7. sz. gy.-ezred­ben, Eutschereuter Bódogot, a 90. sz. gy.-ezredben, Krausz Károlyt, a 80. sz. gy.-ezredben, Hoch Andrást, a 98. sz. gy.­­ezredben, Blazek Igráczot, a 13. hadtest-parancsnokság­nál száml. a 16. sz. gy.-ezredben, ugyanezen szóig, al­kalmazásában , Mamula Theodóziust, az 53. sz. gy.-ezredb­en, Jovic János, a 70. sz. gy.-ezredben, Clausnitz Hugót, a 97. gy.-ezredben, Höflinger Adolfot az 51. sz. gy.-ezredben, Sekanina Mártont a 32. sz. gy.-ezredben, Le Jeune Károlyt a 87. sz. gy.-ezredtől­­ a 11. számúhoz, Gutwirth Györgyöt a 6. sz. gy.-ezredben, Konschegg Jenőt, a 17. sz. gy.-ezred­ben, dohai Székely Károlyt az 54. sz. gy.-ezredben, vivre­­monti Lahousen Vilmost, a 4. sz. gy.-ezredhez, Chizzola Caezart, beosztva a császár királyi Landwehrhez, számf. 84-ik számú gyalog-ezredben, — ezen szolgálati alkal­mazásban való meghagyással, Bubesch Artúrt, a 22-ik számú gy.-ezredben, Hollub Ferenczet a 81. sz. gy. e., mer­­kensteini Mörk Sándort, az 1. hadtest-parancsnokságnál, számf. a 45. sz. gy.-ezredben, ezen szolgálati alkalmazásban való megbízással, Leth Jánost, a 26. sz. gy.-ezredben, tes­­senbergi lovag Bitterl Arthur, a 61. sz. gy.-ezredben Klizka Jánost, a 45. sz. gy.-ezredben­­; Pokorny Hugót, a 74. sz. gy.-ezredben , Vunsam Józsefet a 42. sz. gy.-ezredben, Krátky Ernőt a 101. sz. gy.-ezredben, Bemner Edét a 94. sz. gy.-ezredben, Posch Edét a 14. sz. gy.-ezredben, alsó-ko­­manai Algya, másként Poppa Dénest az 5. sz. gy.-ezredben, Gratzl Józsefet a 37. sz. gy.-ezredben, Stanic Györgyöt be­osztva a bosznia-herczegovinai 2. sz. gy.-zászlóaljhoz, számf a 16. sz. gy.-ezredben, ugyanezen szóig, alkalmazásában. (Folytatjuk.) — A görög király jubilaeuma. A görög király uralkodásának huszonöt éves jubilaeuma alkalmából, a budapesti görög kir. főconsulatus ma délelőtt fél 11 órakor a macedón-görög-keleti hitközség templo­mában ünnepélyes isteni tiszteletet tartatott, a melyen G­o­g­o­s Greogosz archimandrita végezte a szertar­tást. Az isteni tiszteleten nagyszámú hívőn kívül, H­a­­r­­­s Pál görög főconsul is consuli díszruhában je­len volt. — A würtembergi udvar köréből. A »Münche­ner Nachrichten« czimü lap a würtembergi királyról és környezetéről, mert a junkereknek a királyra való befolyása csorbát szenvedett, sensatiós híreket bocsá­tott szárnyra, a­melyekről első pillanatra meglátszott, hogy minden alapot nélkülöznek. Ez volt az oka, hogy nem is vettünk róluk tudomást. Most azt távírják, hogy a párisi «Figaro« egyik munkatársa előtt a würtembergi király egyik bizalmas embere határozot­tan megc­áfolta az említett lap sensatiós koholmá­nyait. A berlini és stuttgarti udvar között a legjobb viszony uralkodik és a király csak azért lakik Nizzá­ban, mert aszhmában szenved. Igaz, hogy a király ro­konszenvez az amerikai Woodcock-kal, a­ki őt népé­hez közelebb iparkodik hozni. — Személyi hírek. Fej­ér­vár­y báró honvé­delmi miniszter — a »Bud. Corr.« értesülése szerint — ma reggel Bécsből visszaérkezett. — Mahler Gusztáv, az operaház igazgatója, hivatalos ügyekben ma néhány napra a fővárosból elutazott. — A bolgár udvari marsall, Grenaud Károly gróf haláláról már röviden megemlékeztünk. Ferdi­nand fejedelem benne egyik leghívebb emberét vesz­tette el s elveszett benne a bolgár udvari etiquette legerősebb oszlopa is. Erős küzdelmei voltak Gre­naud grófnak, míg Sophiában sikerült az ud­vari etiquettet meghonosítania­, mert új honfitár­sai körülbelől épp annyi fogalommal bírtak az udvari etiquetteről, mint egy basi-bozuk a má­sok tulajdonjogáról. Valóságos elkeseredett har­­czot kellett folytatnia, míg meg tudta értetni a fejedelemnél tisztelgő deputatiókkal, hogy tiszta csizmában illik az audientiára menni s a fejedelem­mel szemben nem illik­­ cigarettázni. Még alig volt ötven éves s igy halála váratlanul jött. Provengei szü­letésű ember volt; az Orleans-család udvarából ke­rült Klementina herczegnő körébe s midőn Co­burg Ferdinánd herczeg Bécsből levitte Sophiá­­ba udvari marsalljának, vajmi keveset tudott Bulgáriáról. Később beletalálta magát uj helyzetébe s lányát is — miután özvegy ember volt — levitte Sophiába, hol Grenaud kisasszony csakhamar férjhez is ment. Az öreg Grenaud azonban a bolgár nyelvből gyetlen egy szócskát sem tudott elsajátítani mind haláláig. — Sophiából távirják mai kelettel. A szob­ranye mai ülésében bejelentették Grenaud gróf ud­­vari marsall elhuny­tát. A szobranye részvéte jeléül azonnal bezárta ülését. — Eötvös Károly útja. Karánsebesről Írják az »Aradi Közlöny«-nek: »Eötvös Károly, Mocsonyi Sándor és Bredicianu Kornél e hó 28-án ideérkez­tek, minden valószinüség szerint tanácskozás végett a Doda-féle ügyben, mely a m. kir. curia utóbbi hatá­rozata folytán a végkifejlés stádiumába jutott. — Iga­zán felemelő érzés fogja el az embert, ha a híres szélsőbali vezért e veszedelmes nemzetiségi ultrák közt látja. .. . Csak előre!« — Tűz az olasz királyi palotában. Említettük, hogy a múlt éjjel tűz pusztított a római királyi palota egyik szárnyépületében. A tűz részleteiről Rómából a következőket távírják mai kelettel. A »Via Venti Settembre«-n ma éjjel éjfél tájban két polgár észre­vette, hogy a királyi palota befalazott kapujának ha­sa­dékain füst tör elő és nyomban értesítették az őr­ségen levő katonákat. A katonák betaszították a be­falazott kapufal szemben levő ajtót, de a füst oly sűrű volt, hogy nem mehettek be. Az egész helyiség, mely a bútorok, szőnyegek és egyéb tárgyak raktárául szolgál, lángokban állt. Nagy baj volt, hogy a katonáknak senki sem tudta megmutatni a vízcsapokat. A tűzoltók a tűz kitörése után csak háromnegyed óra múlva jelentek meg a vész színhelyén, miután a készenlétben levő zászlóaljak a város valamennyi kaszárnyájából oda­­sereglettek. A tüzet két órai munka után nagy nehe­zen eloltották. És a katonák erélyének köszönhető, hogy a tűz nem harapódzott tovább. A bírói vizsgá­latot a Quirinalban kiütött tűz keletkezési okának kiderítése végett ma megindították. A kárt 20.000 frankra becsülik.­­ Az orosz consulatusokat jelenleg újjászerve­zik, felosztva azokat határozottabban, mint eddigelé. Ezentúl a consulatusoknál csupán oroszok alkalmaz­hatók, külföldiek még kivételesen sem. A consulatu­­sok vagy tisztán kereskedelmi jellegűek, vagy bírnak egyúttal diplomatiai jelleggel is. Amerika és Európa kikötővárosaiban levő consulatusok mindenike mellé beosztanak egy rendelkezési állapotban levő tenge­résztisztet, akinek legalább egyszer körül kellett utaz­nia a világot. A diplomatiai consulatusok tagjai ki­zárólag a külügyminisztérium alkalmazottjai le­hetnek. — Főellenőrzési szemlék a fővárosban. A közös hadsereg idei főellenőrzési szemléi ma értek véget a fővárosban. E szemlék október 11-től kezdve napon­ként az üllői­ úti kaszárnyában tartottak Bahunek Béla főhadnagy és Mikes Károly fővárosi katonaügy­osztályi hivatalnok vezetése alatt. Naponként 2—3—4 száz tartalékos jelent meg a bizottság előtt, mely kö­zülük 53-at rendetlen jelentkezés miatt megbüntetett. A megjelentek összes száma 5124-re rúg, mindössze 1063-mal kevesebbre, mint a múlt évben. Az idei honvédségi főellenőrzési szemlék november 3-án kez­dődnek az üllői­ úti kaszárnyában. 1­500 ember életveszélyben. Alaskából New­ Yorkba érkezett hírek szerint tizenhárom ezer halász­­bárka került jég közé a nyugati hosszúság 174 és az északi szélesség 74 foka között. A jég egészen körül­zárta a bárkákat, úgy, hogy a halászok helyzete re­ménytelen. A tizenhárom hajón több mint 500 ember van és félni lehet, hogy valamennyien oda vesznek. — Eltűnt utazó. A »Magyar király« portása ma jelentést tett a rendőrségnél, hogy a szállodából Ebenspanger Dávid utazó nyomtalanul eltűnt. Ebenspanger e hó 28-án érkezett a szállodába, átöl­tözködött és szó nélkül távozott. Azóta nem tért visz­­sza. Minthogy a fogadóban tudták, hogy a bécsi Scharmatz testvérek terményáru ezég (Grosse Moh­rengasse 30.) megbízottja s a czég főnökével rokoni kötelékben áll, a szállodából írtak Bécsbe, de úgy onnan, mint az eltűnt Ebenspanger itteni ismerősei­től azt a választ kapták, hogy az eltűntről senki sem tud semmit. A rendőrség megindította a vizsgála­tot. Ebenspanger a szállodában értékes podgyászt hagyott hátra. — Fővárosi krónika. Szerencsétlen ifjú. Egy alig húsz éves fiatal­ember járt­ kitt ma este a Ferenczvá­­rosban, kezeivel badonázva, hangosan beszélve magával. A szerencsétlen fiatal­emberen kitört, a téboly s midőn meg­nyugtatni akarták, azt kiáltotta, hogy mindent tehet, mert ő a római pápa. Csak nehezen sikerült a Rókus megfigyelő osztályába szállítani. A boldogtalan ifjú reáliskolai tanuló. Tűz egy gyárban. A Szövetség­ utczában levő Knuth Károly-féle rézműgyár egyik műhelyében ma este egy benzinnel teli kazán kigyuladt. A tűzoltóságnak sikerült a tüzet, mely a műhelyt k is lángba borította, localizálni. Hírek folytatását lásd mellékletünkön.) A halál. Egy tegnap, egy ma s egy holnap megint, így halnak sorban ismerőseink. Ellenség, régi s új barát vegyest Ez után hagynak el, jegyezd meg ezt! Másithatatlan, biztos esemény! Időtlen én után örök nem­ én. Mindennapos kép, közönyös dolog Annak, kiben még életláng lobog. A túlélő olvassa hidegen, Miben halt meg, hány éves volt N. N. Magát siratná, őt siratva meg. Egy év vagy annyi sem, s utána megy. Szerencse, balsors meglepő lehet. A síron innen véletlen vezet. Egész éltünk esetlegek sora. Csak a halál nem váratlan soha. A kisdedről nem tudja senki sem, Hogy bölcsőjében mily jövő pihen. Egyet még­is mindenki eltalál. Hogy minden élet vége a halál. REVICZKY GYULA:­ ­ Törvényszéki csarnok. Az illávai fegyencz-lázadás. Illává, okt. 31. A tegnap délután folytatott tárgyalásról pótló­lag még a következőket jelentjük: Bencze József szándékos emberölés miatt 11 évre elitélt fegyencz mint tanú hallgattatván ki, előadja, hogy augusztus hó 2-án jelen volt a 21. számú zárkában, hallotta a nagy zajt, de részletekről semmit sem tud. — Radovics József szándékos emberölés miatt 15 évi fegyházbün­tetésre elitélt fegyencz szintén csak a zajt hallotta, s csak annyit látott, hogy Rostássy kisietett a folyosóra. Gazsolits Joachim szándékos emberölés miatt életfogytiglan fegyházra ítélt fegyencz látta, hogy V­ass Sándor kezében fegyver volt, Rosstássy karjáról csurgott a vér. Az eseménynek részleteiről csak any­­nyit tud, amennyit Savanyu Józsi elbeszélt neki. — Meier József rablás miatt 15 évre elitélt fegyencz a lázadásnál nem volt jelen. L­a­d­á­n­y István gyil­kosság miatt életfogytiglani fegyházra ítélt fegyencz csak annyit tud, hogy Tóth József a zárkából ki­sietett. — Füzéry József, emberölés miatt 12 évre elitélt fegyencz azt vallja, hogy már nem em­lékszik, mit vallott a vizsgáló bíró előtt. Min­denki megmondhatja, aki ismeri, hogy igen rossz az emlékező tehetsége. — Elnök: Tóth József kezében látta-e a fegyvert? — Tanú: Láttam. — El­n­ö­k: A fegyőrre irányozva tartotta a fegyvert ? — Tanú: Igen. — Elnök (Vass Sán­dorhoz): Mit szól a tanú vallomásához? — Vass: Hazudik. Füzéry öt napig volt magánzárkában és ott addig zaklatták, mig úgy vallott, a mint a vizsgáló­bíró kívánta. — Elnök (Füzéryhez): Igaz ez ? — Tanú: Igen, az igaz. Négy napig voltam magánzár­kában, a­hol meztelenre levetkőztettek. — Elnök: Rábeszélte önt valaki arra, hogy mit és miképen vall­jon ? — Tanú: Nem. — A tanú az elnök további kérdéseire nem felelt s ezért kivezették a teremből. — Schuhmann Péter, szándékos emberölés miatt 16 évre elitélt fegyencz, látta, midőn Tóth József a fegyverrel a 23. számú zárkába sietett és hogy a keze igen véres volt. Azt is látta, hogy Vass Sándor egy székkel nekirontott az őrnek. Majd Tóth átadta a fegyvert Vassnak, ki elkezdett kiáltozni: »Na most jöjjetek, itt az idő«. — Elnök: Igen, amint a pus­kát kezébe kerítette, megszállta a bátorsága. — Tóth József tagadja, hogy a keze véres lett volna, mire a tanú szemébe mondja, hogy Tóth József keze vé­res volt. — Tóth: Maga ellenségem, azért vall igy. Egyszer ökörnek neveztem, azért haragszik rám. — Tanú: Az nem igaz.— Elnök (a tanúhoz): Hát ön látta, hogy Tóth József keze véres volt? — Tanú: Igenis láttam, azt is tudom, hogy a­mint Tóthot a szobába visszavezették, mindjárt letörülte a kezét, azért aztán, mikor a vizsgálatra került a sor, nem láttak rajta vérnyomokat. — Deák Pál szán­dékos emberölés miatt 8 évi fegyházra ítélt fegyencz azt mondja,hogy igen jól hallotta,midőn Pusik börtönőr könyörgő hangon Vasshoz fordult s igy szólt: »Sándor, Sándor ne szúrj meg!« — V­a­s­s: Ez nem igaz. — D­a­n­k­ó Elek életfogytig tartó fegyházra elitélt fe­gyencz csak lármát hallott, de nem látott semmit, mert nem ment ki a folyosóra. — Balogh József fegyencz betegen fekszik a fegyintézeti kórházban s ezért kihallgatásától elállt a törvényszék. — Vl­a­s­­kalits János, rablógyilkosság miatt életfogytig tartó fegyházra elitélt fegyencz csak a zajt hallotta és ebből csak Vass szavát vehette ki tisztán, amint kiáltozott: »Nem engedelmeskedünk!« Hogy ki szúrt a jegyel ezek közül, nem tudja, de a börtönőrök vérez­­tek. — El­n­ö­k (a tanúhoz): Ismeri ön Joviczát ? — Tanú: Igen. Ha engedelmeskedtem volna neki, én is most a vádlottak padján ülnék. — Elnök: Hogy érti azt? — Tanú. Mert Jovicza nekem azt taná­csolta, hogy, miután nekem úgy sem lehet semmi örömöm már az életben, legalább a többi fegyencze­­ken segítsek, és szúrjam le az igazgatót. Tót-Pörge Imre is jó gyerek volt, míg Joviczával meg nem is­merkedett. — Elnök: Hát egyedül a szalonna miatt volt az egész lázadás ? — Tanú: Azok, akik sor­sukkal nincsenek megelégedve czivakodást keresnek ha találnak, ha nem, az étel miatt nem volt okuk a pa­naszra. — Elnök:Ön meg van elégedve az élelme­zéssel? — Tanú: Igen. — Szabó Sándor, 12 évre elitélt fegyencz, 8 év óta van a fegyintézetben, a lá­zadásról nem tud semmit, csak Blozson ert látta vé­resen.— Kiss Sándor 15 évre elitélt fegyencz azt mondja, hogy Vass volt, ki a megölt Pusikot mellé­nél megragadta és letérdelésre kényszentette. Vass volt az, ki Laurinecz kezéből a fegyvert kiragadta. Várjon Pusikot Vass szúrta-e le azt, nem tudja. Tanú látta, midőn Vass a fegyvert a falhoz tette, de akkor Pusik már erősen vérzett. — Hallotta amint Pusik könyörgött: »Sándor ne bánts, hagyj engemet.« Tóth-Pörge Imre kezében látta a kést. — Ügyész: Látta Pusikot vérezni ? — Tanú: Igen. — Ügyész: Ki szúrta őt meg? — Tanú: Azt nem tudom.— Andrejko János tót nyelven mondta el vallomását, de uj mozzanatot nem tud. — Szed-­­ i c­h a ! Ferencz hat évre elitélt fegyencz igen érdekes részleteket beszélt el. Látta, midőn Vass Pusikot a gallérjánál megragadta s dulakodni kezdett vele. Leteperte a földre s hallotta, midőn Pusik kö­nyörgött neki. Hallotta továbbá azt is, midőn Jovicza Vassnak és Tóth­ Pörgének oda kiabált: »Ne félje­tek, csak rajta!« — Jovicza és Vass mindezt határo­zottan tagadják. — R­á­c­z Kálmán emberölés és rab­lás miatt 15 évi fegyházra elitélt fegyencz igen jó látta, hogy Jovicza Pusik felé szúrt egymásután két­szer. — Elnök (Joviczához), mit szól ehhez ? — Jovicza.: Hazudik kérem, hazudik. — Elnök (Vasshoz) Ön is látta, hogy Jovicza szúrt ? — Vass: Igen. Rostássy is megmondhatja. R­ostássy: Igen tekintetes törvényszék, Jo­­vicza volt az, a ki a szegény Pusikot megölte. — (Mozgás.) — Jovicza: Mind hazug­ság. Tönkre akarnak tenni engemet. — Vass: A mit én tettem, azt nem is átallom bevallani, de Pu­sik Jovicza által halt meg. — Ezzel a tár­gyalás esti 1921- kor berekesztetett. Ma, a végtárgyalás harmadik napján a bíróság a tanúkihallgatást befejezte, s ezután Dr. B­a­d­i­k és Dr. Rosenthal orvosokat hallgatta ki, kik a meg­ölt Pusikot fölbonczolták. Kijelentik, hogy a sérü­lések, melyeket Pusik szenvedett, föltétlenül halálo­sak voltak. Ezután az orvosokat az egyes őrök sérü­léseire vonatkozólag hallgatták ki. A 23. számú zárka és a folyosók megtekintése végett az elnök a tárgyalást negyed órára felfüggesz­tette s azok után folytattatok a végtárgyalás az orvosi látleletek felolvasásával. Majd a hat vádlott élettörté­netét ismertették. A hivatalos jelentésből kitűnik, hogy mind a hat vádlott többszörösen rovott előéletű, Jo­vicza és Vass sokkal megátalkodottabb gonosztevők, hogysem javulásuk várható volna. A vizsgálati idő alatt a vádlottak semmiféle megbánást sem tanú­sítottak. Az ügyész javaslatára a törvényszék elrendelte a fegyintézeti igazgató, a törtönőrök és ama fegyencz­­tanúk meghiteltetését, akik nem nyereségvágyból származó bűntettért vannak elítélve. A tárgyalás ezzel délután 3 órára elhalasztatott. A délutáni tárgyalás folyamán a tanukat meg­­hitejtették s ezután befejezték a bizonyítási eljárást, mire R­­­b­o­s­s­y ügyész két óra hosszáig tartó beszé­dében Tóth Imre, Jovicza György, Tóth József, Vass Sándor, Rostássy József vádlottak ellen gyilkosság,­­ gyilkossági kísérlet, súlyos testi sértés, nyilvános erő­szak miatt a vádat egészen fentartotta, míg ellenben Horgany Imre ellen a vádat elejtette. In­dítványozta, hogy Vass Sándor ellen a törvényszék a törvény egész szigorát alkalmazza s mondja ki rá a kötél ál­tali halált. Vass a beszéd után rosszul lett, de nem sokára magához tért. Lange, Kohn és H­é­d a védőügyvédek védenczeik felmentését, illető­leg súlyos testi sértés miatt való elítélését kérték. Az ítéletet késő este hozták meg, de csak holnap délelőtt 10 órakor fogják kihirdetni. Egy hírhedt kalandor bűnpere. Varasdról távír­ják lapunknak mai kelettel. A varasdi törvényszék ma folytatá Rojcsevics Levin hírhedt kalandor bűnperének tárgyalását és a bizonyító eljárást befe­jezte. A vádlott nagyon izgatott volt. Midőn felolvas­ták az elmebeli állapotáról szóló orvosi véleményt, Rojcsevics borzasztó jeleneteket beszélt el a szenje­­veci­i országos tébolydából, hol mint őrültséget szín­lelő, megfigyelés alatt volt. Az ítéletet holnap fogják kihirdetni. Vitás elvi kérdések a kir. tábla plénuma előtt. Sárkány József, a kir. tábla alelnöke, a kir. tábla bün­tető tanácsainak biráit nov. 15-én délután 3 órára teljes ülésre hívta egybe, a­melynek feladata lesz az I. és IV. büntető tanácsokban fölmerült következő négy elvi kérdés eldöntése. 1. A kir. járásbíróság ál­tal a btk. 261. szakasza alá eső becsületsértés vétsé­gében vétkesnek ítélt, de a 275. §. alapján a bünte­tés alól fölmentett, — azonban a kir. törvényszék, mint másodbiróság által 200 írton aluli pénzbünte­tésre ítélt vádlottnak, e másodbirósági ítélet ellen az 1883. VI­ t.-cz. 2. §. 1. pontja szerint van-e felebbe­­zési joga ? — 2. A kizárólagosan a sértett fél indítvá­nya folytán üldözendő vétségek és kihágások miatt a kir. járásbíróságok előtt folyamatba tett ama bűn­vádi ügyekben, melyekben az 1883. VI. t.-cz. 1. pontja szerint a másodfokú bíráskodást a kir. törvényszékek gyakorolják, van-e a kir. ügyésznek egyáltalában fe­­lebbezési joga? — 3. Várjon a meghatározott órára megidézett, de ez órára meg nem jelent magánvádló elmaradása esetén, a kir. járásbiró hozhat-e azonnal magánvádló meg nem jelenése alapján határozatot, vagy pedig tartozik-e és meddig, magánvádló esetle­ges jelentkezését a kitűzött órán túl is bevárni ? 1­4. Várjon a magánvádló elmaradása esetén az eljá­rási szabályrendelet 35. §-ára való figyelemmel vég­­zésileg beszüntethető-e az eljárás, avagy ugyanazon rendelet 71. §-a értelmében ítélet hozandó-e? A debreczeni apagyilkos Móricz József hon­véd szakaszvezető ismeretes bűnügyét, a honvédke­rületi hadbíróság a debreczeni polgári törvényszékkel egyidejűleg tárgyalja. S míg a polgári eljárást be nem fejezik, addig a honvéd hadbíróság sem fog íté­letet hozni. Ez pedig remélhetőleg út évig el fog húzódni. Betörés. A múlt év jul. 9-én éjjel Grulich Vincze pénzügyi tanácsosnak a budavári dísztéren levő lakásába betörtek és onnan mintegy 2500 frt értékű arany és ezüst ékszereket vittek el. A tettesek utóbb kézrekerültek és a budapesti törvényszék kö­vetkezőleg ítélt felettük. Kocsisánszky Antal ismert csavargó, Barth Sámuel házaló és Krevesz Pál mol­nár, mint a lopás tettesei, 41/2 évi fegyházat, mig az orgazdák közül Neumann Károly fuvaros 2­/2 évi börtönt, Pollák Sándor kereskedő és Fröhlich Ber­nát ékszerész 11/2 évi börtönt kaptak. A kir. tábla I. büntető tanácsa ma, H­e­nl­y­e­y Gyula biró előadása alapján, helybenhagyta a törvényszék ítéletét. Feleség gyilkos, Milosevics Antal kovács előtt, aki múlt évi okt. 29-én feleségét megölte, ma hirdette ki a törvényszék a curia ítéletét. Az első biróság életfogytig tartó fegyházra ítélte, a kir. tábla az ítéletet 15 évi fegyházra változtatta át s a curia 12 évi fegyházbüntetést mért az aggastyánra. Fölmentés. A királyi tábla legutóbb gyilkosság büntette miatt 15 évi fegyházra ítélte Petri Évát, a ki iszonyú kegyetlenséggel ölte meg gyermekét. A táblai ítélet indokolása szerint a vádlott gyermeke testébe egy szőlőmetsző olló éles rugóját szúrta. A gyermeket operálták, de e közben elvérzett. A bonczo­­lás alkalmával a gyermek gyomrában három varrótűt is találtak. Az orvosi vélemény megállapította, hogy a gyermek sérülései halálosak voltak. Ez ügy a na­pokban a kir. curiára került, a­mely Veszprémy curiai biró előadása alapján, nem találván a vádlottnő bűnösségét bebizonyítottnak, a kir. tábla ítéletének megváltoztatásával, a szegzárdi törvényszéknek ez ügyben annak idején hozott fölmentő ítéletét fogadta el. Uzsora. A budapesti kir. törvényszék uzsora vétsége miatt vád alá helyezte Próber Lipót buda­pesti ügynököt és ügyében ez évi nov. 12-kére tűzte ki a végtárgyalást. Próber a Pulszky-féle uzsoraper­ben is vádlottként szerepel, ez ügyben, mint tettest és három esetben, mint bűnrészest helyezték vád alá. Sikkasztás az országos képtárban. Szabó Kál­mán sikkasztási ügyében a budapesti kir. törvényszék a következő vádhatározatot hozta: »Szabó Kálmán a btk. 462. és 463. §§-ba ütköző hivatalbeli sikkasz­tás bűntette miatt vád alá helyeztetik.« A vádhatáro­zat indokaiból — a »Hajnal-féle Értesítő« közlése szerint — kitűnik, hogy vádlott Szabó Kálmán, mint az államháztartás évi budgetjébe felvett rendes évi fizetés mellett alkalmazott tisztviselő, tehát a btk. 461. §-a értelmében közhivatalnok, a hivatali főnöke által különös megbízásból kezelésére bízott pénzekből 800 irtot meghaladó összeget jogtalanul saját czél­­jaira fordított. Mivel pedig a vádlott a sikkasztás fel­­­edezésének meghiúsítása czéljából, a bevételek és kiadások nyilvántartására szolgáló pénztári könyvbe és számlákba hamis tételeket is jegyzett be, a terhére rótt bűncselekmény a btk. 460. §-a rendelkezéséhez képest, még súlyosabb beszámítás alá esik, a hivatali sikkasztás minősített esete iránt forogván fenn jog­­erejű bizonyítékok, a hivatkozott törvényszakasz alap­ján volt vád alá helyezendő. Postasikkasztás. A szegedi kir. törvényszék Krisztelli Henrik postatisztet, a­ki 1886-ban 5375 frtot tartalmazó pénzeslevelet sikkasztott el, hivata­los sikkasztás büntette, megvesztegetés vétsége és közbiztonság elleni kihágás miatt 6 évi fegyházra, 8 évi hivatalvesztésre és 25 frt pénzbírságra ítélte. Ugyanez ügyből kifolyólag a törvényszék Szendrei Antal börtönőrt a megvesztegetés büntette miatt 8 havi börtönre és 3 havi hivatalvesztésre ítélte. Ezt az ítéletet ma a kir. tábla IV. büntető tanácsa egész terjedelmében helyben hagyta. Kivonat a hivatalos lapból. Október 31. Árverések a fővárosban: Bedrus János, 4934 írtra b. ingói IV. kér. váczi-körut 9. sz. nov. 5. Wessel Mór, 2293 írtra b. ingói VI. kér. váczi-körut 19. sz. nov. 13. Fleischnmann Mór, 667 írtra b. ingói Kispesten nov. 3. Dr. Kanyurszky György, 386 írtra b. ingói VII. ker. külső-dob-utcza 46 sz. nov. 3. Árverések a vidéken: Strasskraba Mária le­foglalt ingatlanai nov. 5. Pozsony. Suba Mátyás lefoglalt in­gatlanai decz. 3. Jászberény. Kriszt Károly lefoglalt ingat­lanai jan. 15. Bogsány. Terzics Simon lefoglalt ingatlanai decz. 19 Zombor. Markivits Kálmán lefoglalt ingatlanai nov. 24. Szabadka. Stark Salamon lefoglalt ingatlanai decz. 15. Beregszász. Venczel József lefoglalt ingatlanai nov. 29. Solymár. Pályázatok. A letenyei­­biróságnál ix-noki áll. 4 hét alatt, A trencséni tervszéknél joggyakornoki áll. 4 hét alatt,

Next