Nemzet, 1888. december (7. évfolyam, 2249-2277. szám)

1888-12-01 / 2249. szám

­ogy megállhat e­len­e a vígjáték, sőt a szélső, bohó­­zatos vígjáték formái között is. Ez a conceptió nem egészen új nálunk, de ily határozottsággal és még a részletekben is a végletekig merész következetesség­gel senki sem kísértette meg színpadunkon. Érezte a szerző, hogy nagyba vágja a fejszét, és ezért igyekezett is darabja minősítésében rámutatni az újításra. Ezért nem mondta darabját a színla­­pon népszínműnek, hanem »paraszt vígjátéknak«. De a közönség nem volt hajlandó e gyöngéd figyelmeztetésre ügyelni. Látván, hogy a darab kül­sőleg a népszínmű keretében mozog, hogy dalokkal is van fűszerezve, éppen mint a népszínmű , hogy Blaha asszony ingvállban, Horváth és Victor mándliban, a chorus pedig gyolcs­ gatyában jelenik meg a színpa­don , megmaradt szilárdan a régi conventióba vetett hitében és ezzel mérte aztán a darabot, a szerző nagy bajára és kijózanodására. Pedig hát alapjában Almásinak van igaza: a népszínmű nem szükségképen szomorújáték, vagy középfajú dráma; teljesen igaz, hogy le­het vígjáték, sőt bohózat is. A népszínmű, a­mint irodalmunkban kifejlődött, épp úgy lehet fel­derítő, mint megható irányzatú drámai mű. Ezt az igazságot a mai újdonság sorsa nem fogja megdön­­teni. Utat fog az magának törni a meggyőződésekben és a közízlésben, és aztán a változott nézetnek azok fogják hasznát látni, kik az ostromnál elesett »Lakzi után« testén keresztül fognak behatolni a siker vá­rába. A mai darab az ároktöltelék, a »Kanonenfutter« nem éppen irigylendő, de igen természetes sorsában részesült. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Almási mai ügyét nem tekintjük egészen elveszettnek, még az érthetően nyilvánult közhangulat mellett sem. A da­rab a következő előadásokban még lábra állhat. Van benne elég jó elem, elég hatásos tréfa, melyek később, ha a közönség bele­szokik a darab stílusába, még elismerést is találhatnak. A holnapi, szombati közönség dönteni fog ebben. A pénteki nagyon is rátartás. Azt hiszi, hogy ha nevet, maga lesz nevetségessé. A népszínház való­ban jobban tenné, ha újdonságait szombaton hozná színre. — Az operaházból. A »Babatündér« ballet­­újdonság színrehozatala előtt az »Excelsior« még kétszer fog előadásra kerülni: deczember 3-án és 10-én bérletszünetben, mérsékelt helyárak mellett; ezután e ballet hosszú időre le fog vétetni a műsorról. — Kamarazeneestély. A Hubay-Popper-négyes ismét visszatért a régi jó szokáshoz és mai hangver­senye nemcsak névleg, hanem valóban is a kamara­zenének volt szentelve. A műsor három számból ál­lott. Két quartett és egy trio. A rendezők ezúttal nem hódoltak a legújabban elharapózott szokásnak és nem igyekeztek könnyebb zenével is tarkítani programmjukat. Mozart G-dúr és Beethoven F-moll quartettje közé Volkmann gyönyörű B-moll trióját ékelték. Goldstein Vilma kisasszony, ki az idén másodszor jelent meg a hangversenyteremben, ját­szotta a zongorarészt. Kitűnő játéka, finom tapinta­tossága és a művészi érzék, a­mivel a nehéz darabot interpretálta, méltóan megérdemeltté tették a közön­ség zajos és többször megújuló tapsait. Hubay, Pop­per, Herzfeld és Grünfeld a jeles quartett-nek egyen­ként is kiváló tagjai, művészi bevégzettséggel végez­ték feladatukat. — Erkel Ferencz jubilaeuma. Erkel Ferencz 50 éves művészi jubilaeumát, miután az ősz mester egészsége teljesen helyre állt, deczember hó 16. és 17-ik napjain okvetlenül megtartják. A végleges programmpontokat közelebb állapítják meg. Annyit azonban már elhatároztak, hogy a főünnepély deczem­ber 16-án délelőtt lesz a fővárosi vigadó nagy termé­ben. Erre küldöttség hozza el az ősz zeneköltőt, kit beszéddel üdvözölnek s nagy arany babérkoszorút nyújtanak át neki. Ezután a vidéki küldöttségek vo­nulnak fel s nyújtják át ajándékaikat. Este az operaházban »Hunyady László« kerül színre a mester vezénylete alatt s­zilt Mária asszony és B­i­a­n­c­h­i Bianca k. a. közreműködésével. Más­nap lesz a diszebéd a vigadó nagy termében.­­ Wiltnét Falk Miksa, mint az Erkel-jubilaeumot ren­dező bizottság tagja, levélben kérte fel, hogy vegyen részt a jubilaeumi »Hunyady László« előadásban és hogy a jótékony alapra való tekintetből mondjon le honoráriumáról. Wiltné asszony lekötelező szeretet­­reméltósággal válaszolt a fölszólításra, kijelentve, hogy készséggel ragadja meg az alkalmat a »kedves Magyarországban« vendégszerepelhetni és hogy ho­noráriumra nem reflectál. — A budapesti hangszer­gyárosok értekezletet tartottak Schund­a W. J. hangszergyáros elnöklete alatt Erkel Ferencz jubi­laeuma ügyében s az elnök indítványára abban álla­podtak meg, hogy egy értékes ezüst emléket, a zene istennőjét ábrázoló allegoricus alakot készíttetnek, melyet deczember 16-án Schunda vezetése alatt egy küldöttség fog neki átnyújtani.­­ A budapesti phil­­harmonicusok egyesületének választmánya szintén értekezletet tartott e tárgyban s elhatározta, hogy az ősz mesternek, mint a philharmoniai hangversenyek megalapitójának ezüst babérkoszorút nyújt át a jubilaeum napján. — Az őszi képkiállitáson a műcsarnokban leg­utóbb Schlauch Lőrincz nagyváradi püspök meg­vette Szobonya Mihálynak »A pereczes« és Reichert Károlynak »Szarvasvadászat« és »A szórakozott béka« czimü festményeit. Császka György, szepesi püspök Mednyánszky László dr. »A mosónő« czimü képét vette meg. Ezeken kívül még számos kép kelt el. Tudomány és irodalom. — A »Természettudományi társulat« mai esté­lyén dr. Szabó József egyetemi tanár az ásványtani intézetben rendkívül érdekes k. Bérletekkel magya­rázta meg, minő hatalmas segédeszközt szolgáltat az electromos mikroskop, a sciepticon és a polariscop a tudományos vizsgálódások és tanítás terén, nevezete­sen ásványtani vizsgálatok s az ezek alapján nyert igazságok feltüntetése tekintetében. Ilyen alkalmak­kor vesz tudomást a közönség nem csak tudósaink munkálkodásáról, a szaktudományok általános hala­dásáról, hanem arról is, hogy a magyar állam mily híven teljesíti amaz egyik legmagasztosabb feladatát, hogy tudományos intézeteinket s így közvetve tudó­sainkat ellássa mindazokkal az eszközökkel, a­melyek tudományos búvárlatok sikeres folytatására kívánato­sak. Ennek az eszközöknek a segítségével dr. Szabó egyetemi tanár ma este több ásványnak, illetőleg kő­zetnek előfordulása helyes külső képét, belső szerke­zetét és rejtett tulajdonságait tárta a nagyszámú közönség elé. Nagy tetszéssel, lelkes éljenzéssel foga­dott előadása után dr. Szabó kevés, de velős szavak­kal mondott köszönetet az államnak, illetőleg áldást mondott a férfiú emlékére, ki a magyar állam nevé­ben oly fenkölt lélekkel gondoskodott intézeteinknek az európai tudomány színvonalán álló felszereléséről. Sport. Sikerült parforce-vadászatot rendeztek ma a Rákoson. A Paskál-malom mellett gyülekeztek a véres kabátos sportsmanek délben 1/­12 órakor és innét a gyorsan felkergetett róka után Sikátorig, Fóthig majd Szent-Mihályig lovagoltak, a­hol aztán a róka pompás run után killt adott. Körülbelül hu­szonöten vettek részt az ülésben. Köztük Esterházy herczeg és egy hölgy is, Ugarte grófnő. A »Neptun« budapesti evezős-egylet tegnap tar­totta meg Hieronymi Károly elnöklete alatt évi rendes közgyűlését. A választmány évi jelentése tu­domásul vétetvén, a közgyűlés a tiszikart egyhangú­lag újból megválasztotta. A bemutatott zárszámadás szerint az egylet vagyoni viszonyai kedvezők. Az el­fogadott költségelőirányzatban több új hajó megrende­lése van kilátásba véve. Fővárosi ügyek. A községi választásokhoz. A 45-ös bizottság ma délután Királyi Pál elnöklete alatt ülést tartott, mely alkalommal az egyes kerület bizalmi férfiai bemutatták a kerületen­­kint összeállított névjegyzékét azoknak, a­kik a viri­listák sorából, mint megválasztandó­, jelöltettek. Miután az elnök minden egyes kerületnél felvetette a kérdést, hogy van-e valakinek a jegyzék ellen meg­jegyzése s egy jegyzék ellen sem történt felszólalás, a 45-ös bizottság a virilista jelöltekre nézve a követ­kező jegyzékben állapodott meg :I. kerületi: Appl Lajos dr., Brám Miksa, Érczhegyi Ferencz, Gombár Tivadar dr., Hegedűs János dr., Jankovics János dr., Liedenbach János, Madarassy Pál, Offner Ferencz, Beringer Ferencz, Scheich Károly, Varasdy Lajos, Wetschtein Antal; póttagok: Gyertyánffy Ist­ván, Heinrich Kálmán dr.; — II. kerületi: An­­daházy László dr., Andorffy Károly, Biscara Endre, Emmer Kornél dr., Freyberger Pál, Hoffhauser La­jos, Hunfalvy János, Ráth Károly (főpigm.) Tabódy József; póttagok : Ferenczy Antal, Neczasek Károly, Pfeiffer János, Ott Lajos, Schiller György, "Wilke Gottlieb; III. kerületi: Csilléry Dávid, Molnár Jó­zsef, Licz Károly,Weisz Leo; póttag: Lencz Ferencz; IV. kerület: Borbás József, Becker Károly, Cséry Lajos, Frey József, Gundel János, Heinrich István, Kőváry Ármin, Marton Alajos, Polonyi Géza, Stei­ger Gyula, Szarvasy Sándor, Török György, Wim­mer Antal, (póttagot a IV. kerület a virilisták közül nem választ). I V. kerületi: Adler Lajos, Bach­­mayer György, Baron Jónás dr., Beke Gyula dr., Burchard Konrád, Burián János, Hatvani Deutsch Sándor, Fuchs Gusztáv, Jálics Kálmán, dr. Kern Tivadar, Kresz Géza, Linzer Imre, dr. Mandello Ká­roly, dr. Neményi Ambrus, Unger Alajos; póttagok: Havas Sándor, Kramer Samu, Massanek Rezső, Mül­ler Vilmos, dr. Neuman Rafael, dr. Roth Jakab. — VI. kerületi: Bobula György, Békey Imre, Dittrich Károly, Fölzinger Rezső, Freund Vilmos, Gschwindt Mihály, Grósz Mór, Jálics Ignácz, Jam­­niczky Lajos, Schön Vilmos, Tauffer Vilmos dr., Vuck Alajos ; póttagok: Geitner József, Jálics Géza, Weigert Károly, Weiner Miksa, Weiman Fülöp dr.; — VII. kerület: Fischer Ignácz, Gröschel János, Hirsch József, Kunváry Fülöp, Osztoics Miklós, Paulheim József, Podmaniczky Frigyes dr., Wald­­hauser Adolf, Wolfner Gyula, Zahár Antal, pótta­gok: Back Fülöp, Darázsy Albert dr., Várady Antal dr., Weiczenfeld Jakab; — VIII. kerület: Deve­­cis Gyula (uj), Hegedűs Sándor képv., Kokesch Sándor, Kölber Alajos, Krausz Lajos képvi­selő, Kleiner Ármin, Nászai Mór, Siklóssy Gyula dr. (uj), Thék Endre (uj), "Weinseisz Lajos, pót­tagok : Evva Lajos színig., Krieiner György; — IX. kerületi: Fáczányi Ármin, Freisz­­leder Nándor, Háray Lajos, Horváth József, Kleineisel Jakab, Schmidlechner Károly, Tompa Antal, Virava József, Wagner Géza dr., "Wagner Jenő dr. Póttagok: Antóni Tamás, Eigel Nándor és Pechata Endre. — Rémy Róbert felszólalt, hogy sajnálattal vett tudomást arról, hogy Ybl Miklóst, a II. kerület (a­honnét eddig megválasztva volt), nem vette fel névsorába, kéri a 45-ös bizottságot, hogy lehetségesítse Ybl jelöltetését. — Az elnök kijelenti, hogy a 45-ös bizottság mit sem tehet s igy a kerüle­tek eszközöljék megválasztatását. Több tárgy nem lévén, az ülés 6 óra után véget ért. A VII. kerületi választók kijelölő-bi­zottsága a választók sorából választandó bizottsági tagokat — a »Magyar Híradó« szerint — követke­zőket jelölte ki: Rendes tagokra: Morzsányi Károly dr., Engelbach Alajos, Braun Ignácz, Kaschnitz Gyula, Magyary Kálmán, Csikváry Jákó, Köpesdy Sándor dr., Schmidt Sándor, Schermann Adolf dr., Stadler Károly; póttagokul: Schmidt Gyula, Klieh Ignácz, Goszleth István, Gillemot Vilmos. — A VII. ker. kijelölésre nézve egy másik jegyzéket is kaptunk, melyet Kanovics aláírással küldtek be hozzánk. E szerint közvetlenül választandó rendes bizottsági ta­gokat a következők jelöltettek: Engelbach Alajos, Fektor Ferencz, Goldzieher Géza dr., Grósz Sándor dr. Kaschnitz Gyula, Millassin Mihály, Morzsányi Károly dr., Schermann Adolf dr., Schmidt Sándor, Vajdaffy Ernő; póttagokul: Senyei Ferencz, Schächter Jakab dr., Schmiedt Gyula, Szabolcsi Izidor dr. A IX. kerületi választók szintén ma tartották meg választói értekezletüket, mely megle­hetősen zajosan folyt le. A kijelölés felolvasása után Havas Imre kir. ügyész kijelenti, hogy ő a jelölt­séget nem fogadja el, mert a béke fentartását minden magántekintet fölé helyezi, jelöltetése esetén pedig a pártok egyetértése a kerületben ismét megszűnnék; kéri a közgyűlést, hogy helyébe Szász Károlyt válasz­szák meg. (Zajos hosszantartó éljenzés.) Szász Ká­roly megköszöni a megtiszteltetést, de kijelenti, hogy egyedül a candidáló bizottságot tartja jogosítottnak jelölteket felállítani; magát különben a kitüntetésre nem tartja érdemesnek és ha mégis aspirálna a meg­tiszteltetésre, nem akarna csak úgy per maps bejutni a fővárosi bizottságba; inti a közgyűlést, hogy ne alkosson praecedenst direct jelöléssel, hanem bízza ezt a jelölő bizottságra, melynek módjában lett volna, a gyűlés tartama alatt is visszavonulni és új jelöltet megnevezni. Kéri azonban, ha majd a helyes módon fognak jelöltet megnevezni, ezúttal ő reá ne reflectáljanak. Ezek után a szavak után Szász Ká­roly elhagyja a termet. — Virava József előadja, hogy a közgyűlésnek ezúttal csak az volt szándéka, hogy az idő rövidsége folytán oly kiváló egyéniséget jelöljön, kiben minden párt örömest megnyugszik. (Élénk helyeslés.) — Győry Elek dr. sajnálja,hogy személyes kérdést nyilvánosan tárgyalnak, holott a jelölő bizottság kiküldésével éppen a személyes kér­dések nyilvános tárgyalását akarják kikerülni. Kéri, hogy fejezzék be a vitát és térjenek a napi­rendre. (Helyeslés.) Wagner Géza dr. elnök fel­kéri a jelölő bizottságot, hogy vonuljon vissza és ne­vezzen meg új jelöltet. Az ülést tíz perczre felfüg­geszti. A szünet után elnök jelenti, hogy a jelölő bi­zottság egyhangúlag Szász Károlyt jelölte. (Zajos, hosszantartó éljenzés). Virava indítványára azon­nal küldöttséget menesztenek a jelölthöz. A küldött­ség elmenesztése után minden vita nélkül elfogadják a többi jelölteket és pedig rendes tagokut: Báthory Nándort, Baumann Antalt, Büchler Sándort, Csiky Kálmánt, id. Dobronyi Jánost, Győry Eleket, Rökk Gézát, Medrey Zsigmondot és Szlávy Lászlót és pót­tagokut : Makláry Gyulát és Horpáczky Ignáczot. A visszatérő küldöttség vezetője, Győry Elek dr. je­lenti, hogy a küldöttségnek sikerült Szász Károlyt meggyőzni, hogy a történt hiba csak egyeseké és nem a közgyűlésé. Szász Károly meghajol a választók akarat­a előtt és elfogadja a jelöltséget, mire a köz­gyűlés véget ért.­­ A kőbányai sertéstrágya elszállítása ügyé­ben tegnap vegyes tanácskozmány volt a közmunka- és közlekedésügyi minisztériumban, melyen a köz­munka- és közlekedésügyi, a földmivelés-, ipar- és ke­reskedelemügyi­ és a belügyminisztériumok, továbbá a főváros, Pest vármegye és a sertéshizlalók kikül­döttei vettek részt. Mindnyájan megegyeztek abban, hogy a trágyát Kőbányáról el kell vitetni, de míg a sertéshizlalók többsége az elszállítást vasúton óhaj­taná eszközölni, addig a kisebbség a tengelyen való elszállítást is szeretné megengedni. A tanácskozmány végül megbízta a főváros és a vármegye kiküldötteit, hogy az elszállítás miként s mily feltételek mellett leendő eszközlésére dolgozzanak ki conkrét javaslatot s azt az egy hó múlva tartandó újabb tárgyaláson terjeszszék elő.­­ Az uj postaépület telkének átadására és át­vételére, valamint a további teendők sorrendjének megállapítására nézve, a közmunka- és közlekedés­­ügyi miniszter deczember 5-ére helyszíni eljárást ren­delt el, melyre a maga részéről Berczik Gyula mint főmérnököt küldte ki.­­ A sajtóügyi esküdtek lajstromának összeál­lítására kiküldött bizottság ma délután Gelléri Szabó János elnöklete alatt ülést tartott. Határo­zatba ment, hogy a fővárosban lakó és sajtó-esküdt­­széki képességgel biró egyének összeírási lajstromai f. é. deczember hó 8., 9. és 10-ik napjain, a IV. ker. régi városháza tanácstermében fognak nyilvánosan kitétetni. Az 1889-ki szolgálati lajstrom pedig decz. 14-én, d. e. 10 órakor, a régi városháza tanácstermé­ben nyilvánosan eszközlendő kisorsolás utján, fog megállapittatni. — A középitési bizottság ma délután Kun Gyula tanácsos elnöklete alatt ülést tartott és a kö­vetkező tárgyakat intézte el: néhai Huszár Adolf (szobrász) örökösei engedélyt kérnek, hogy a Huszár­nak műterem építésére átengedett telket feloszthas­sák. A bizottság azonban a kérvényt elutasítani ja­vasolja. — Paulovits László a II. kerületi bi­zottsági tagok nevében kérvényt adott be, hogy a Corvin-tér és fő­ utcza sarkán levő katonai rak­tár eltávolittassék, mert kiszögellése által a tért disz­­teleníti. Kérik, hogy a katonai hatósággal indítsák meg az alkudozásokat a megváltás iránt. A bizott­ság a kérvényt pártolólag fogja a tanács elé terjesz­teni. — A közlekedésügyi miniszter kötelezte a városi vasúti vállalatot, hogy a központi vil­­lámfejlesztő telepen a condensationalis vi­zek levezetésére külön csatornát építsen. A mérnöki hivatal megállapítja a csatornaépítés módozatait, melyekhez a bizottság hozzájárul. — Andretti Anzelm X. kerületi kültelki háza előtt víz­vezetéki közkutat engedélyeznek. — A hajcsár­­utón a vízvezeték Seyderheim Ernő telkéig meghosszabbittatik. — A rákosfalvaiak nevében K­o­­k­e­s­c­h Sándor kéri Rákosfalva rendezését. A bizottság az utczák rendezését és kőolajvilágítását 25.000 frtnyi költséggel elhatározza. Először a ke­­repesi­ útra nyíló utczákat fogják rendezni.­­ A Bu­dapest városi vasúti vállalat kéri, hogy a telep áthe­lyezése végett a terézkörúti próbavasút forgalmát három hétre beszüntethesse és időközben a próbavágányt normális szélességre hozhassa. A bi­zottság hozzájárul a kérvényhez azzal, hogy a válto­zás a próbavasut szerződését semmiben sem alterálja. — Tilly Károly és érdektársai kérvényére a budai trombitás-utczát a Rókus-hegyig fogják meghosszab­bítani. — Végül a déli vasút pályaudvarának áthida­lása kérdésében hozzájárul a bizottság a vegyes bi­zottsági javaslathoz. — Fővárosi rövid hírek. Holub Emil dr.-nak a tanács a vigadó kis termét egy előadásra ingyen át­engedte. — Gebhardt Lajos dr.főorvos előterjesz­tést tett, hogy az iskolai igazgatók a tantermek fűté­sére folytonosan ügyeljenek s hogy a tantermek hő­foka csak 15° R. legyen. — A hadmentességi dij fizetési határideje november 15-én lejárt; mint­egy 8000 fél 90,000 frtnyi díjjal van hátralékban, mely összeget végrehajtás utján fogják behajtani. — A tanács a szürkenénék részére népkonyhájuk költségeire 100 frtnyi segélyt szavazott meg. — A ta­nács 1 fogalmazó gyakornoki, 2 mérnökgyakornoki, egy adóvégrehajtói és egy mérnökhivatali írnoki ál­lásra p­á­ly­á­z­a­to­t irt ki. — A marhavásár­téren épült új istállókat jövő évi január 1-én adják át a forgalomnak. A tanács a nagykanizsai evang. református templom építésére 25 frt segélyt adott. — A tanács utasította a főjegyzőt, hogy a tisztviselők lakbérének és fizetésének rendezése iránt conkrét javaslatot tegyen. — Virava József dr. bizottsági tagnak azt az indítványát, hogy Kőbányán két kisebb templom építtessék, egy a bánya- s egy a ká­polna-téren, mely utóbbi helyen a plébánia is lenne, a tanács elutasító javaslattal terjeszti a közgyűlés elé. Törvényszéki csarnok A királyi tábla döntvényei. A budapesti kir. tábla, mint harmadfokú bíróság a büntető szakosztály­nak legut­ób tartott teljes ülésén Sárkány József elnöklete alatt a következő döntvényeket hitelesítette: 1. A kir. járásbíróság által a btk. 261. §-a alá eső becsületsértés vétségében vétkesnek ítélt, de a btk. 275. §-a alapján a büntetés alól fölmentett, azonban a kir. törvényszék mint másodbiróság által 200 írton aluli pénzbüntetésre ítélt vádlottnak e másodbirósági ítélet ellen az 1883 : VI. tcz. 2. §. 1. pontja szerint felebbezési joga nincs. 2. A kizárólagosan sértett fél indítványa folytán üldözendő vétségek és kihágások miatt a kir. járásbíróságok előtt folyamatba tett ama bűnvádi ügyekben, a melyekben az 1883 : VI. tcz. 1. pontja szerint a másodfokú bíráskodást a kir. tör­vényszékek gyakorolják, a kir. ügyésznek felebbezési joga nincs. 3. A meghatározott órára megidézett, de ez órára meg nem jelent magánvádló elmaradása ese­tén a kir. járásbíró magán­vádló meg nem jelenése alapján azonnal nem hozhat határozatot, hanem tar­tozik a magánvádló jelentkezését a kitűzött órán túl még két óráig bevárni. 4. Ha a kellően megidézett magánvádló a tárgyaláshoz meg nem jelent, a vádlott a vád alól­i t­é­t­e­t­i­l­e­g mentendő fel. Az oroszláni panszláv­ per tárgyalását, mint már táviratilag röviden említettük, tegnap kezdte meg nagy érdeklődés mellett a komáromi törvényszék. A vádlottak padján nyolc­van ember ül, de az egész per főalakja Czal­­­k István oroszláni jegyző, a­kiről a tárgyalás folyamán botrányos adatok kerültek nyil­vánosságra. A hírhedt pánszláv agitátor, ki hamis tanuszerzéssel is van vádolva, mint panaszos is szere­pel, amennyiben a viselt dolgaira felháborodott lakos­ság föllázadt, betört lakására s onnét sok tár­gyat állítólag ellopott. — Ezen erőszakosko­dás értelmi szerzője gyanánt Pohánka volt orosz­láni segédtanítót tartja. — A bonyolult bün­­pört Kossar királyi ügyész ismertette, számos okmány fölolvasását kérelmezvén. Ezek közül legérdekesebb a tatai szolgabiró jelentése, mely szerint az oroszláni lázadás — melynek lecsillapítására katonaságot kel­lett kirendelni — Czabik és Pohánka nemzetiségi gyűlölködéséből eredt. A viszály úgy keletkezett, hogy Mostyenan ág. evang. lelkészt fölszólították, prédikáljon magyarul, de ez kijelentette, hogy magya­rul nem dicséri az istent, de kész bármely más nyelven szónokolni, így mérgesedtek el a vi­szonyok, igy növekedtek a tüntetések. A tótok Czabik köré csoportosultak, ki Pohánkát betyárnak nevezte s a községházából kidobatta. — Az oroszláni lakosok kérvényt intéztek az alispáni hivatalhoz, melyben előadták, hogy Czabik pánszláv érzelmei miatt sok viszály okoz, a magyarokat kutyáknak és szájhősöknek titulálta, a magyar tankönyveknek az iskolában való használata ellen agitált s többször verte a mellét, hogy: »Igenis pánszláv vagyok, tessék róla tenni.« De nem csak pánszláv, hanem rendetlen hivatalnok, a polgárokat szóval és tettel nem egyszer bántalmazta, a községi számadásokat rendetlenül vezette s ezért állásától a belügyminisztérium jóváha­gyása mellett föl is függesztették. — A per tárgyának ilyen módon történt megvilágitása után kihallgatták Pohánka Gyulát, a ki rágalmazással vádolja Czabikot, mert ellene nyílt levelet bocsátott ki s eb­ben hamis bizonyítványok alapján azt állította, hogy erkölcstelen életmódot folytatott. Elmondta, hogy a jegyzővel azért jutott rossz viszonyba, mert az iskolá­ban a törvény értelmében a magyar nyelv tanítását sürgette. Czabik ezért megtámadta, s egyúttal a muszkákat dicsőítette.­­ Czabik István vádlott részben beismeri a terhére rótt cselekményeket, azt adván elő, hogy Pohánka nagyzási viszketegből vádolja a pánszlávizmussal. Pohánka ezzel csak hírnévre akart szert tenni, s azt tényleg el is érte, mert egy ezüst billikomot kapott elismerő jutalmul. A nyilatkozatot azért írta Pohánka ellen, hogy ártson neki.­­ A bí­róság ezután áttért a jegyző panaszára, melyben Pohánkát a nép föllázításával vádolja. Pohánka ki­hallgattatván, vallomásában részletesen ismertette Czabik életmódját. Elmondta, hogy a jegyző családja körében és a néppel folytonosan csak tótul beszélt. A népnek azt híresztelte, hogy a muszkáktól kiki 10 hold, a vezető pedig 50 hold földet kap. Minden nagy emberről kimutatni igyekezett, hogy tót származású. Öt tót lapot járatott, s a magyarokat lusta­ emberek­­nek nevezte, s a tótokat azzal biztatta, hogy majd itt a »szabadulás órája« és elérkezik a »tót ki­rályság« napja. A presbitérium a magyar iskola­könyvek alkalmazása mellett volt, de Czabik és a lelkész nem engedték a határozatot vég­rehajtani. Ezen kívül Czabik nem tűrte meg a köz­ségházában a magyar szót. Ha valaki magyarul akart beszélni, odakiáltott: »Van nekünk nyelvünk, miért nem beszéljük azt? !« (A vádlottak mind felkiálta­nak : »Igenis, úgy van!«) Ily körülmények közt ter­mészetes, hogy a lakosság felzúdult ellene. Czabik e felzúdulás történetét úgy mondja el, hogy a lakosság egy része betört irodájába s kiutasította szobájából. Bútorait kihordták az utczára és sok holmiját ellop­ták. Ezzel a tárgyalást tegnap felüggesztették.­­ A mai nap folyamán a törvényszék Bossák János vádlottat hallgatta ki, aki a tömeget a jegyző házához vezette s aki ellen Vicena János jelenlegi és Szmilek János volt községi birák terhelő vallomást tesznek, azt adván elő, hogy Pohánkával együtt mindenkit muszká­nak csúfoltak, aki a jegyző elleni agitatióban nem vett részt. Bossák János bevallja, hogy a jegyzőt el akarta a faluból távolítani, mert Magyarország közepén nem kell megtűrni a muszkát. A jegyzőt ki akarta vezetni az irodából, de az fojtogatni kezdte. A jegyző ellene volt a magyar isteni tiszteletnek, s mikor az orosz-tö­rök háborúban az oroszok bevették Plevnát, a falut kivilágították, s volt bor is, enni való is bőven. Azt hogy ő vezette volna a népet a jegyző ellen, ta­gadja, ő csak azt tette, a­mit a többi. Kihallgatták ifj. Róza Jánost, aki a rendőrkezéből ki akarta venni a puskát, P­a­n­c­s­i­k Pált, aki a bírót bántal­mazta és »kutyának« nevezte, ifj. B­a­bb­ák Pált és M­a­t­a­j­k­a Istvánt, a­kik a terhükre rótt cselekményt tagadták. A tárgyalás tovább foly. Vádindítvány a kivándorlási szédelgők ügyében. Említettük, hogy dr. Baumgarten Izidor kir. al­­ügyész az annak idején nagy feltűnést keltett kiván­dorlási szédelgési bűnperben ma nyújtotta be vád­­indítványát a kir. törvényszékhez, mely Verovácz biró referálása mellett a vádindítvány felett a napok­ban fog határozni. A vádindítvány szerint Mandl Ármin budapesti ügyvéd és Haselbeck Károly rendőrfogalmazó vád alá helyeztetni javasoltatnak, míg Szabó Jenő rendőrfogalmazó és Tauber Leo budapesti ügyvéd ellen a megindított eljárás meg­­szüntettetik, de mivel Taube­r Leo ellen az 1874: XXXIV. tcz. (az ügyvédi rendtartás) 68. szakasza 1. pontjába ütköző fegyelmi vétség látszik fennforogni, a fegyelmi vétség megtorlása czéljából az iratok a budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bíróságához át­tétetni rendeltetnek. A bűnperben dr. Taube­r Leo szerepe mint a »Magyar Híradó« írja, a követke­zőkre terjedt: Első gyanánt szerepel ez ügyben Tau­ber Leó dr. budapesti ügyvéd, a ki Auszter Ár­min védelmét elvállalta s a kihez ily minőségben Sockl Albin jogi képviselője, Her­cz­­ Zsigmond dr. bécsi ügyvéd fordult. Sockl ugyanis értesülvén arról, hogy a Budapesten letartóztatott kivándorlók­nál czimét viselő czédulák találtattak, melyeket nekik állítólag egy ottani hordár eladott, s tudomásul bírván az ő czimjegyeivel már több helyen történt visszaélésekről, ügyvédje által Tauber Leóhoz for­dult ama kéréssel, hogy szíveskedjék őt amaz össze­köttetés felől felvilágosítani, melylyel neve az Auszter­­féle ü­gygyel került, minthogy ez az ember teljesen ismeretlen előtte. Dr. Tauber Leó gyorsan fel­fogta a helyzetet. A helyett, hogy a hozzá forduló felet fölvilágosította volna az iránt, hogy az eddigi nyomozás reá nézve semmiféle terhelő adatot föl nem derített, és hogy Auszter tagadja a tett elkövetését még kevésbbé vallja magát Sockl ügynökének, több levelében ügyesen, egymásba szővén valót és »köl­teményt«, mindent elkövet, hogy Stocklt tévedésbe ejtse a veszély nagysága és saját befolyása iránt, melylyel a veszélyt elháríthatja. Midőn ez évi február 22-dikéről keltezett levelében Ausztert és társait »gaz zsidó csőcselék«-nek nevezi, a­kik minden elve­temültségük mellett, ostobák, »mint a bunda,« beszélt egyúttal a hatósággal való nagy összeköttetéseiről. Socklt bővebb felvilágosítás végett sógorához, Pop­per Mór dr. bécsi ügyvédhez utasítja, a­ki a nála kérdezősködő Herczlnek azt mondja: »Na, er will halt etwas verdienen.« E szerint Tauber, a­ki úgy látszik ama föltevésből indult ki, hogy Socklnak tény­leg vannak Magyarországon ágensei, akkor, midőn Ausztert teljesen megbízhatatlannak nyilvánította, ezt minden eszközzel arra akarta bírni, hogy vele Socklra terhelő adatokat közöljön. És midőn Auszter, a­ki tőle hallja először a bécsi főügynök nevét, ebbeli kí­vánságát nem teljesíti, elhiteti vele, hogy Sockl az, a­ki ki miatt ügye annyira elhúzódik, és hogy hordári iga­zolványát vissza nem nyeri. Ez az eljárása azonban megfosztja őt jómódú kliensétől, mert Auszter Ármin sógornője, a­ki folyton azt hallja Sockl az oka Auszter nyomorának nem sajnálva a nagy utat, fölkeresi Socklt lakásán és sógorának állítólagos ellenségét ki akarja engesztelni. Sockl látva, hogy Tauber miként képviseli érdekeit, nemcsak megszakítja vele az ösz­­szeköttetést, hanem rábeszéli Weil Idát is, hogy sógorának tisztességesebb ügyvédet keressen. Ekkor végződik a Sockl és Tauber közötti viszony. KÖZGAZDASÁG. Közlemények. Magyar borok szállítása Francziaországba. A franczia kormány a földmivelés-, ipar- és kereskede­lemügyi magy. kir. minisztérium közbenjárása foly­tán megengedte, hogy a Francziaországba szállított magyar borokból, ha azok a franczia vámhivatalok által kifogásoltatnának, az illető franczia vámhivatal útján mintát lehessen vétetni, a végből, hogy az a budapesti magy. kir. állami vegykisérleti állomás ál­tal vegyelmeztessék. Párisban székelő nagykövetsé­günk f. évi nov. hó 3-án kelt jelentése szerint, a fran­czia pénzügyminiszter már utasította a franczia vám­hivatalokat, hogy a felek ez iránti esetleges kívánal­mainak feleljenek meg. Ezen engedély azonban csakis oly fenntartással adatott meg, hogy a budapesti magy. kir. állami vegykisérleti állomás által eszközölt ve­­gyelemzés eredménye csupán egyszerű tájékoztatás jellegével fog bírhatni, de a franczia vámhivatalok vagy szakértők eljárására nézve semmi esetre sem fog kötelező erővel bírni. Az orsz. iparegyesület építő- és műipari szak­osztálya tegnap P­a­­­ó­c­z­y Antal elnöklete alatt ülést tartott, melyben a folyó ügyek elintézése után a szakosztály öttagú bizottságot küldött ki, hogy az egyesületi érem pályázatban ajánlatot tegyen. Magyar whisky. Dr. Scherzer Károly ge­­nuai főconsul, mint az országos iparegyesület levelező tagja, az egyesülethez intézett levelében felhívja annak figyelmét az újabban Amerikában gyártott whiskyre, mely kitűnő minőségénél fogva hivatva van az angol e nemű gyártmány­nyal versenyezni. Az amerikai whisky Olaszországban s Európa több államaiban még kevéssé ismeretes s igy kívánatos volna, hogy Magyarország, melynek kitűnő nyersterményei, főleg a rozs és tengeri kiválóan alkalmasak a whisky elő­állítására, kísérletet tegyen e szeszes ital gyártásában, melynek az európai és tengerentúli piac­okon rend­kívüli elterjedést lehetne biztosítani. Az orsz. ipar­egyesület az ily módon hozzá érkezett értesítést a legszélesebb köröknek kívánja ez után is tudomására hozni s felhívja az érdekelt termelőket és gyároso­kat, hogy e czikknek angol és amerikai mintákra ha­zánkban való előállítására tegyenek kisérletet. Elvi jelentőségű határozat iparügyben. Felme­rült esetben az iparügyi minisztérium elvi elhatáro­zással kimondotta, hogy: »A munkaadó és alkalma­zottja közti szolgálati viszonyon nem változtat azon körülmény, hogy az utóbbi okleveles gépészi minő­séggel bír. Az ezen munkaviszonyból eredő vitás kér­dések tehát szintén az ipartörvény 176. §-ában ren­delt hatóságok által intézendők el.­ Budapesti áru- és értéktőzsde, November 30. Gabonaüzlet. A délutáni gabonatőzsdén a jegyzések következők voltak : Búza tavaszra 8.01 —8.02 forinton, búza őszre 7.70—7.72 forinton. Tengeri május—júniusra 5.11— 5.13 forinton. Zab tavaszra 5.56—5.58 forinton, zab őszre —.-----.— forinton. Értéküzlet. (U t­ó t­ő z s d e.) Az utótőzsde szilárdult. Osztrák hitelrészvény 303.90—304.30 forinton, magyar 4 százalékos aranyjáradék 100.67­/g—100.60 forinton köttetett. Délután 2 óra 30 p. zárulnak. Osztrák hitelrészvény 30. 30 forinton, magyar hitelrészvény —. Magyar 4 százalékos aranyjá­radék 100.60— forinton. Magyar 5 százalékos papír­járadék —.-----forinton. Leszámítoló- és pénzváltó­bank —.— forinton. Magyar jelzáloghitelbank ------forinton. (E­s t­i t­ő z s d e.) Az esti tőzsde csendesen folyt le. Osztrák hitelrészvény 303.80 —303.90 forinton, magyar 4 százalékos aranyjáradék 100.50—100.621/* forinton, magyar 5 százalékos papírjáradék 91.80— 91.95 forinton köttetett. Délután 6 órakor zárulnak. Osztrák hitelrészvény 303.90 forinton. Magyar 4 százalékos aranyjáradék 100.621/a forinton. Magyar 5 százalékos papírjáradék —.-----forinton. Magyar leszámítoló- és pénzváltóbank —.— forinton. Kőbányai sertésüket. A sertétkereskedelmi clarcok jelentése: 1988. november 30 Öreg nehéz áru kerestetik. Sertéslétszám: November 28-án volt készlet 80,016 darab november 29-én felhajtatott 1771 darab, no­vember 29-én elszállittatott 2529 darab, november 29-én m­radt készletben 79,258 darab sertés. Színházak. Budapest, 188­8. szombat, deczember 1. Nemzeti színház, Évi béri. 253. Havi béri. 1. Az áldozat. Dráma 5 felvonásban. Irta Vö­rösmarty Mihály. Személyek: Szabolcs............Nagy I. Csilár........... P. Márkus E. Zaránd, alvezér. Szacsvay Zene..................Jászay M. Barang ............Pintér Apor..................Horváth Kikinda............Körösmezei Kalóz................Egressy Egy bajnok. . . . Császár Habila.............. J. Gaál I. Kezdete 7 órakor. Műsor: Vasárnap : Thurán Anna ; lesz. M. kir. operaház. Bérlet 1. szám. A granadai éji szállás. Regényes opera 2 felvonásban. Szerzette : Keutzer Konradin. Szövegét írta : Braun C. lovag. Fordította : Bodorfi Henrik. Személyek : Egy vadász Takács Gomez, pásztor Stoll K. Gabriella Ábrányiné Ambrozio Szendrői Ottó, gróf Juhász Az opera után : A négy kérő. Tánczegyveleg 1 felvonásban Zenéjét szerző : Corradi K. Személyek : Leontine Müller K. Bercsényi Zsuzsanncs E. Evester Smeraldi C. Don Diego Kürthy A. De la Roche Pini H. Rosina Manizzi F. Kezdete 7 órakor, Műsor: Vasárnap: Mari, az ezred leá­nya. Bécsi keringő: Binechi B. , bf. Népszínház. Blaha Lujza assz. mint vendég. Másodszor : Lakzi után. Paraszt-vígjáték dalokkal 3 felvonásban. Irta : Almási Ti­hamér. Zenéjét szerzette : Serly Lajos. Személyek: Hollós Gábor Horváth V. Tercsi, húga Klárné Judit, leánya Blaha L. Simon Barna Szirmai Kovács Pál Makó Anti, fia Vidtor Vágó Pap Mózsi Boránd Forgóné Izsóné Lestyák Újvári Lestyákné Bódi I. Vőfély Imrei Somok V. Kovács Péter Halász Simon Tirnovai Petrik Füredi 1- ső) . , Narczí z 2- ik­­ed­u^" Enyvári Jancsi mindenes Fodor Zsuzsi, szolgáló Arányi I. Jóska Izsó Matyi Horváth I. Palva) . . Marton Peti­­­czl Band­ok Kósa Jobbpá­ri választó Markos Kezdete 7 órakor. Holnap ugyanez. Várszínház, a színház zárva. M­ű s­o­r: Vasárnap: Az idegesek.

Next