Nemzet, 1889. január (8. évfolyam, 2278-2308. szám)

1889-01-21 / 2298. szám

Szecsődy Kálmán egyenlő fontosságú factor­­nak tartja a véderőt és a culturát, egyiket a másik­nak alárendelni nem szabad, mert egyik a másikból foly. A véderőnek hajlandó meghozni azon áldozato­kat, melyek a cultura s az ország és nemzet más ér­dekeivel nem ellenkeznek, de nem hajlandó az al­kotmányos jogokból bármit is föláldozni. A honvé­delmi miniszter a bársonyszéket ép oly sikerrel üli meg, mint a paripát s abból a magyar alkotmányos­ság ellen sikeres kirohanásokat tesz. Elnök figyelmezteti a szólót, hogy a magyar al­kotmány ellen a parlamentben senki sem tesz és nem is tehet sikeres kirohanásokat. Szecsődy Kálmán folytatja beszédét s különö­sen az önálló magyar hadsereg mellett érvel és pole­­mizál Jókaival. Végül kijelenti, hogy Ugrón határo­zati javaslatát pártolja. A vitát holnap folytatják. Az ülés d. u. 2 órakor véget ért. B­ELFÖLD. Budapest, jan. 21. (A képviselőház zár­számadási bizottságából.) A képviselőház zárszámadási bizottsága, holnap d. u. 6 órakor ülést tart, melynek tárgya a pénzügyi tárc­a zárszáma­dása. Budapest, jan. 21. (A d­u­nag­őzha­j­ózási társaság.) Bécsből, tejesen megbízható kézből ma a következő táviratot vettük. A dunagőzhajózási tár­saság igazgatósága mai ülésén elhatározta, hogy a ma­gyar kormány és a társaság közt függőben levő kérdé­sek iránt megegyezést fog keresni a magyar kormány­­nyal. E Bécsből vett táviratunk kiegészítéséül fölemlít­hetjük, hogy beavatott helyről származó hírek szerint, ma a közlekedési miniszterhez is érkezett a társaság igazgatóságától távirat, melyben az igazgatóság kér­dést intéz a miniszterhez, mikor lenne hajlandó 11 társaság képviselőit, kik ez ügyben a miniszterrel érintkezésbe lépni óhajtanak, fogadni. Mikor e hireket reproducáljuk, csak helyeslésün­ket fejezhetjük ki a társaság e lépése fölött s bár meg­győződésünk, a minek több ízben kifejezést is adtunk, hogy ennek rég meg kellett volna történni, azt hiszszük, hogy ma is még jó akarat s a fenforgó differentiák ki­egyenlítésére ezéltó komoly törekvés mellett oly meg­oldás létesíthető, mely előnyére szolgál a társaságnak is s a magyar közgazdasági érdekeknek is. A közle­kedési kormányzat megmutatta évek hosszú során át, hogy a magyar forgalmi politika követelményei azok, a­melyek respectálását minden közleke­dési vállalattól megvárja. Mihelyt a duna-gőz­­hajózási társaság e tekintetben régi merev állás­pontját elhagyja, mi hiszszük, hogy e tekintetben is ki fog derülni, hogy az érdekek sokat emlegetett el­lentétessége nem létezik s hogy a társaság legjobb üzleti politikát is akkor követ, ha a magyar forgalmi politika érdekeivel azonosítja magát. T­áviratok, Bécs, jan. 21. A »Montagsrevue« szerint hire jár, hogy Reuss herczeg, bécsi né­met nagykövet, nemsokára elhagyja állását s megrongált egészségei miatt valószinüleg visszavonul a magánéletbe. Róma, jan. 21. A »Rifornia« megerősíti, hogy a czárné a cumberlandi herczegné kísé­retében, egy ideig Nápolyban fog tartózkodni s ott a dán király és a cumberlandi herczeg lá­togatását fogja fogadni. Páris, jan. 21. Tegnap több boulangerista és antiboulangerista választói gyűlés volt. Az antiboulangeristák egy gyűlését a boulange­­risták szétugrasztották. Páris, jan. 21. Tegnap, az Avenue Duquesne­­ben tartott választói gyűlésen, a socialis­­ták és boulangeristák összeverekedtek. Mintegy húsz ember szenvedett sérülést. Páris, jan. 21. Nimesben a községi válasz­tásoknál, Numa G­­ 11 . listája 2000 szavazattöbség­­gel győzött. Berlin, jan. 21. A fekete-sas-rend teg­napi ünnepélye programmszerűen folyt le. A rendfeladományozások közt nincs olyan, mely a kül­földet érdekelné. Róma, jan. 21. A b­éke-congressus, melyet tegnap Nápolyban tartottak, teljes nyugalomban folyt le. A gyűlésen többen szóltak, radicális szellemben. Végül a gyűlés határozatilag kimondta, hogy el van tökélve, a modern nemzetek eszménye érdekében mű­ködni, mely oda irányul, hogy szövetség alakíttassák a nemzeti suverainitás jogainak és érdekeinek érvé­nyesítésére, háború vagy szövetkezés esetén. London, jan. 21. A Reuter-ügynökségnek jelen­tik S­­i a­leimből: Takrooriból jövő zarándokok kik ezelőtt egy hónappal indultak el Addomnerből, megerősítik, hogy a Moheideen vezénylete alatt álló sereg, El-Basherből kiverte a derviseket, kik erre El-Obeidbe menekültek. A zarándokok továbbá azt beszélik, hogy a dervisek ezelőtt öt hónappal Fashoda mellett, a Fehér-Nílus partján, reguláris csapatok (valószínűleg Emin pasa csapatai) által megverettek, minek következtében a khalifa egyelőre felhagyott az ellenségeskedéssel. Nápoly, jan. 21. A Vezúv ismét működésben van. Földalatti moraj hallható s a délkeleti lejtőn sürü füst és láva tódul ki. HÍREK. Január 21. — Új állami reáliskola. Weber műépítész — mint lapunknak Pozsonyból távirják — Csáky Albin gróf, vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából oda érkezett, hogy a városi hatósággal értekezék, al­kalmas telek vétele iránt, a melyen legközelebb új állami reáliskola fog építtetni. — Vay Leo báró levele. Vay Leo báró, kiről a lapok nem rég, most másodszor azt jelentették, hogy meghalt Amerikában, a »P. Lloyd« szerkesztőjéhez levelet irt 1889. jan. 1. kelettel Chicagóból, a mely­ben erélyesen tiltakozik e híresztelés ellen és azt írja, hogy június közepe táján visszatérni szándékozik Bu­dapestre. — Boulanger pénze. A párisi »Le XIX. Siécle« állítólag hiteles forrásból leleplezéseket közöl, melyek szerint Bonaparte Roland herczeg szolgáltatja az összegek legnagyobb részét a boulangerista actio költségeinek fedezésére. Bonaparte Roland, ki Blanc-nak, a monacói játékbarlang bérlőjének leányát bírta nőül s annak örököse, a játékbarlag jövedelmének nagy részét élvezi. Roland herczeget állítólag Napo­leon Jerome herczeg bírta arra, hogy ide adja a pénzt. — Halálozás. Quesada spanyol tábornok — mint Madridból távirják — meghalt. — Nyilatkozat. A következő sorok közlésére ké­rettünk föl: »Miután a »Hitcsarnok« czimü kőnyo­­m­atú lap pár nap előtt azt újságolta, hogy én Lacny l’Hospital úrral a »la Hongrie« czimü lapot akarom megalapítani, szükségesnek találtam kinyilatkoztatni még ugyanaz nap estéjén az »Országgyűlési Értesitő«­­ben, hogy ez uj lap igazgatójának valóban fel lettem szólítva; azonban látva, hogy ez újság politikai rova­tot is közöl s én politikával nem foglalkozom, e meg­tisztelő állást visszautasítottam s e percztől fogva üz­leti érintkezésben Laong l’Hospital úrral nem voltam. Ma, midőn e tárgyról már több lap adott hirt, szük­ségesnek látom ez ügyet ezen az utón hozni a nyilvá­nosság elé. Budapest, 1888. január 21-én. Justh­ Zsigmond.« — Chinából ismét nagy éhínség hire érkezett. Egy angol missionárius, dr. N­e­w­i­n­s unja a » Times«­­nek, hogy ezúttal, az augusztusi szokatlan nagy eső­zés s az azáltal okozott vízáradások folytán, Chinának különben egyik legtermékenyebb tartománya, a Yangtsze-völgynek, másfél millió lakossága az éh­ínséggel küzd. Chinát 18 hónap óta sok elemi csa­pás érte és a kormány alig adhat segélyt. Angol missionáriusok gyűjtenek az éhinségesek számára, azt állítva, hogy félpenig elegendő egy embernek egy napi élelmezésére. Végre arra intenek, hogy a se­gélypénz ne a chinai hatóságoknak küldessék, me­lyek kezében a segélypénzek el szoktak tűnni, hanem a missionáriusoknak, kik a segélyt közvetlenül oszt­ják szét. — Kazánrobbanás. A S c b o 11 o 1 a-féle gummi- és ruggyanta-gyárban ma délelőtt 1/2 10 órakor egy nagy kazánban 30 méter mázsa kátrányt bevitettek, hogy abból glycerint nyerjenek. A kazán, még eddig ismeretlen okból felrobbant s a forró kátrány a fedél­zet belső részét meggyújtotta. A helyiség az égő kát­ránytól úgy megtelt füsttel, hogy a helyszínére érkező tűzoltóságnak csak nagy bajjal sikerült a lángok to­vább terjedését megakadályozni. Baleset — a rendőri sajtóiroda jelentése szerint — nem történt. A hely­színi szemlét, az átmelegedett falak miatt, még nem lehetett megtartani. — öngyilkossági kísérlet. G. S. gazdász, egy éves önkéntes a szekerészeknél, ma hajnalban lakásán mellbe lőtte magát és életveszélyesen megsérült. Nem deríthették ki mind­eddig, hogy a fiatal­ember, kinek atyja gazdag földbirtokos, mért akart megválni az élettől. Semmi gyanús előjeleket sem vettek észre rajta. Az utolsó napokig pontosan teljesítette szolgálati kö­telességeit, otthon szorgalmasan tanult. Tegnap a délutánt egy ismerős családnál töltötte, honnét este 9 órakor tért haza lakására és lakó­társával, ki szintén vele szolgál, egy darabig beszélgetett. Majd egyszerre szótalan lett, az asztal­hoz ült és leveleket irt. De ez nem tűnt fel barátjá­nak. Midőn az önkénytes lefeküdt, meghagyta, hogy reggel négy órakor keltsék fel, mert sok dolga van. A mondott időben fel is keltették, de azt mondta, hogy 5 óráig szeretne még kissé aludni. Ekkor azután fölkelt, magához vette revolverét, melyet a napokban vásárolt s felöltő nélkül kiment a kapu alá és ott mellbelőtte magát. A golyó a második borda felett hatolt a testbe. A házbeliek az ifjút, ki elvesztette eszméletét, bevitték a szobájába, ágyba fektették és a mentőket hívták, kik bekötözvén sebét a szent János­­kórházba vitték át, hol most élethalál között lebeg. Fővárosi krónika. Lopás. Baki Imréné mosónő, tegnapelőtt egy cselédet fogadott fel lakásra, a kiről csak annyit tud, hogy Zsuzsinak hívják. Ez a Zsuzsi nevű leány múlt éjjel Bakinénak feltörte a szekrényét s abból 12 írt készpénzt, meg 50 forint értékű holmit elemeit. A rendőrség nyomozza. — Összeégette a kezét tegnap este 8 órakor Urdari Julis cseléd, ki a váczi­ körut 13-ik sz. háznál petróleumot akart egy lámpába tölteni; e közben az olaj ráömlött a kezére és meggyűlt. A Rókusban ápolják. — Gyilkos anya, Lachapell Klára kávéházi pénz­tárosnőt, ki­nt szülött gyermekét a Mária-utcza 23. sz. a. lakásán megfojtotta, a Rókuskórházból, hol eddig ápolás alatt volt, teljesen felgyógyulva átkisérték a kir. ügyészség fogházába. Egyesületek és társulatok. A Szent-István-Társulat folyó hó 24-én, csü­törtökön délutáni 4 órakor választmányi­ gyűlést tart. — A berlini magyar egylet közgyűlésén elnökévé Mirkovszky Géza műépítészt, másodelnökévé A­g­g­h­á­z­y Károly zongoraművészt választó. Fővárosi ügyek. A fővárosi kölcsönök conversu­sja. A pénzügyi és gazdasági bizottság ma délelőtt Viola Imre tanácsos elnöklete alatt ülést tartott, melynek legfontosabb tárgyát a fővárosi kölcsönök conversiója képezte. Az ülés lefolyásáról szóló tudó­sításunk a következő: Herzog Péter indítványt tesz, hogy a főváros tulajdonában levő földtehermentesítési kötvények ne convertáltassanak, hanem cseréltessenek be és vetes­sék 5 százalékos papírjáradék, mely magasabb kama­tot hoz. — L a m­p 1 főszámvevő ezt az indítványt határozottan ellenzi és a comersiót pártolja, melybe nemcsak a főváros tulajdonában levő, hanem az ösz­­szes alapok kötvényei is vonassanak be. E művelet keresztülvitelére közgyűlési határozat sem kell. — F­en­y­v­e­s­sy Adolf megengedi,hogy a papírjáradék megvétele előnyösebb volna, de miután a kormány ezt alig hagyná jóvá, ő is a conversio mellett nyilatkozik. Darányi lehetetlennek tartja, hogy a főváros a conversio alól kivonja magát. Hasonló értelemben nyilatkoznak Brüll, Wodianer és Szarv­assy, mire az elnök kimondja a határozatot, hogy a bizott­ság javasolja a tanácsnak úgy a földtehermentesítési kötvények, mint az 5°/C vasúti kötvények conversioját.­­ A regale-felebbezési bizottságba Németh Titust, Wodianert, Baumannt és Rémi Róbertet küldik ki.­­ Következik az ülés legfontosabb tárgya: a fővárosi kölcsönök conversiojának tárgyalása. Az ügyhöz elsőnek Darányi Ignácz szólott. A conversio eszméjével mindig foglalkozott s örvend, hogy az a jelen stádiumba jutott. Az albizottság el­járása köszönetet érdemel mindenesetre. Szóló azon­ban egy eszmét kíván felvetni, nem azért, hogy abban most határozat hozassék, hanem azért, hogy az eszme megérlelődjék, s ez a finanszírozás mó­dozatának kérdése.­­ Leghelyesebbnek tar­taná, ha a contemplált 20 milliót a város maga bocsátaná nyilvános aláírásra. Budapest, melynek 50—60 millió­ért vagyona van, elég erős anyagilag ahhoz, hogy ezt a műveletet maga csinálja meg, s­ annak egész hasznát ő magának biztosítsa. A dolog technicájának keresztülvitelére a budapesti pénzintézetek volnának felkérndők, melyek a fővá­ros iránt bizonynyal viseltetnek annyi ragaszkodás­sal, hogy ezt a teendőt elvállalnák és egy cse­kély provisió mellett elvégeznék. Ezzel el lenne az is érve, hogy a város saját polgárainak tartoz­zék, a­minek előnyei közül elég legyen csak annyit kiemelni, hogy a polgárok érdekét a főváros­hoz s annak anyagi virágzásához egy újabb kötelék kapcsolná. Üdvös volna ez az eljárás szempontjából is. Ily ügyekben ugyanis, ha bankkal kell alkudozni, leghelyesebb volna egy teljhatalmú bizottságot kikül­deni. De ki vállalna ilyen teljhatalmat ? s hogy volna egy ily felhatalmazás a fővárosi szer­vezet keretébe illeszthető? A rendes eljárás sze­rint pedig az ajánlati tárgyalásnak a pénzügyi bi­zottságon, a tanácson, a közgyűlésen s a kormányon kell keresztül menni, ez a procedúra pedig nem al­kalmas arra, hogy a város ezen modalitás mellett is a lehető legkedvezőbb eredményt egészen elérje, már­pedig itt minden­ százalék közel 200.000 forin­tot jelent. De egy más baj is volna az ily al­kudozásokkal összekötve s ez az, hogy a pénz­ügyi bizottságnak pénzügyi dolgokban legjelesebb tagjai egyes intézeteknél érdekelték, s így a vá­ros — hacsak maga nem csinálja az operatiót, a­mint azt szóló gondolja — meg volna fosztva a legkiválóbb szakerők közreműködésétől. A­mi a gyakorlati kivi­telt illeti, vannak nehézségek, de azok nem legyőz­­hetlenek. A 20 millióból ugyanis több mint fele csak beváltásra szolgál, s e szerint csak kisebb rész effectiv­us kölcsön , de különben is a kibocsátást lehetne successive is eszközölni. Attól pedig nem kell tartani, hogy a város fizetéseiben megakad, mert a függő kölcsön visszafizetése 1892. előtt nem követelhető, — 1889-ben csak 1.610000 írtra van szükség, — s reservának minden eshetőségre való tekintettel ott van még a regáléból remélhető mintegy 5 millió forint. — Nem tart attól, hogy a város ezen művelettel fiascot fog csinálni. — Az eszme nem uj. Más városok azt sikerrel alkalmazzák. A takarékpénztárak mutatják, hogy Budapesten sok tőke van felhalmozva, mely megragadná ily ked­vező elhelyezésre az alkalmat. Budapest is megpró­bálta ezt már a 3 milliós kölcsönnél Csengery Antal indítványára s az eredmény fényesen sike­rült. — A­ki bizalmat akar találni, az bízzék első­sorban önmagában, s Budapestnek joga van ilyen önbizalomra. Ezen műveletnek ily módon való keresztülvitele a városi hitel szempontjából is egy nagy előre való lépést jelentene, — s minden versen­gést, bizalmatlanságot, vagy éppen gyanúsítást a kö­zönség részéről a dolog természeténél fogva kizárna. A­mi már az ezúttal a közgyűlésnek teendő jelentést illeti, javaslatait következőkben formulázza: 1. A bizottság álláspontját s az elérhető eredményt csak általánosságban indokolja; — az árfolya­mokat már most jelezni nem szokásos, nem is volna helyén. Azt lehetne mondani, hogy effec­tív 4— 5 milliót lehet a conversión kívül be­szerezni a nélkül, hogy a város évi megterhelése szaporodnék, sőt ellenkezőleg az számba vehetőleg csökkenni fog. — 2. A kölcsön lejárata ne 45, hanem 50 évet tegyen ; ez mintegy 400,000 frt évi künnyeb­­bitést jelent. Már pedig méltányos, hogy a jelen nem­zedék aránytalanul súlyos terheit a jövő nemzedék is viselje. — 3. A kölcsön 10 év múltán feltétlenül visz­­szafizethető legyen. Ezen túl a város kezét megkötni, nem tartaná helyesnek. A­mi, a szóló által felvetett általános eszmét illeti, arra most nem kér határozathozatalt, de meg van arról győződve, hogy a város érdekét egészen és teljesen megóvni csak e­zt, a­t­o­n lehet,­­ hogy erős akarattal és egyesített erővel ezen megol­dás minden nehézsége eloszlatható. Wodianer azt hiszi, hogy a bankok kizárása esetén oly módról kell gondoskodni, hogy a bankokat el ne idegenítsük. Ha a bankoknak nem lesz hasz­nuk, nem igen fognak sietni a főváros segítségére lenni. Miután a főváros a függő adósságoktól mene­külni akar, a műveletet lehetőleg biztos alapon kell keresztül vinni. A successiv aláírásokat szóló ellenzi, mert ha nem sikerülnek, mégis csak ott vagyunk a függő adósságnál. Azt hiszi, hogy majd akad a köz­gyűlésben 6-7 olyan ember, ki tárgyilagosan fog el­járni, ha mindjárt valami bank felügyelő bizottsá­gában van is. Szóló óhajtja a convertálást egészében. Lampl Hugó főszámvevő hozzájárul Darányi indít­ványához és ahhoz, hogy a kölcsön tíz évig ne legyen felmondható, valamint ahhoz is, hogy 45 év helyett 50 év vézessék. Az összegre nézve azonban 25 mil­liót akarna felvenni, mert nagy közmunkák előtt ál­lunk. Kérjenek adómentességet 25 millióra és egy­előre csak 20 milliót vegyenek fel. Az évi megtakarí­tás majd 101,700 frtot tesz. Fenyvessy Adolf a kibocsátás módozatairól nem kíván tüzetesen nyilatkozni, mindenesetre bajo­sabb eltalálni a helyes cursust az aláírásnál, holott a szabad verseny rendszerint megfelelő árfolya­mot eredményez. Mikor a főváros 1880-ban a 6 milliónyi 5°/0-os kölcsönért zárt ajánlati tár­gyalás útján 98-on fölüli árt ért el, ez oly cursus volt, melyet a város aláírás mellett távolról sem mert volna kitűzni. Sokkal megnyugtatóbb a verseny, mint az aláírás útján való kibocsátás, csakhogy a verseny­nek hatályosnak kell lenni. Hogy az általa fölvett 94-es cursus nem magas, azt bizonyítja az a körül­mény, hogy több osztrák városnak 4°/0-ás kötvé­nyei 92—93—94 árfolyamon állanak és hogy Stiriá­­nak 4°/0-ért három intézet 96,96’5 és 97-es árt ajánlott és ez utóbbi cursuson 12 millió kölcsönt vett föl az osztrák földhitelintézetnél. A regalevált­­ságból eredő bevételre egyelőre nem lehet számitani, mivel az csak 1892 végén fog folyóvá tétetni, akkor pedig nem lesz tanácsos azt értékesíteni. A kölcsön­nek 25 millióra kiterjesztését maga szóló indítvá­nyozta először az albizottságban, helyesli tehát annak elfogadását, valamint a törlesztésnek 50 évre való ki­­terjesztését. Szarvassy Sándor fel akarván szólalni, kérdezi, hogy mint bankigazgatósági tag befoly­hat-e a tanácskozásra. Darányi Ignácz indít­ványára kimondják, hogy a tanácskozásra a bankigaz­gatóságok tagjai befolyhatnak, de nem szavaznak. — Szarvassy azt hiszi, hogy nem helyes előre ki­mondani, hogy nem akarunk másnak nyereséget adni. Valamint a gyáros nem mehet egyenesen a fogyasztóhoz, úgy a kölcsönkérő is esetleg saját kárára fordulna egyenesen a közönséghez. Hogy ná­lunk nagyobbak volnának a takarékpénztári betétek, mint másutt, nem áll, mert nemcsak Londonban és Bécsben, de Prágában is nagyobbak. Nem fogadja el a successiv kibocsátást, de elfogadja az 50 évet, a 25 milliót és a 10 évet. H­e­r­c­z­o­g Péter nem kötné meg a fővárost, hogy az esetleg beérkezett legjobb aján­latot köteles legyen elfogadni. Tartson magának a főváros szabad kezet fenn. Felhozza, hogy esetleg jó lesz 41/2°/0-os kölcsön. Az országgyűléstől alterna­tív keressék az adómentesség 4°/0-os esetleg 41/10/0-os ti­résekre. Darányi röviden reflectál a többi szó­­nokok ellenvetéseire. Különösen kiemeli, hogy ez al­kalommal nem lesz verseny, mert a pénzintézetek szövetkeztek. A 25 millióra kérendő adó- és illeték­­mentességhez hozzájárul és ismételve javaslatát, újó­lag ajánlja annak elfogadását. Fenyvessy meg­jegyzi, hogy a főváros az aláírást nem viheti keresz­tül, ha a bankok állást foglalnak ellene. A vita be lévén fejezve, elnök szavazásra bocsátja az egyes kérdése­ket. A szükségletet 25 millióban állapítják meg avval, hogy egyelőre csak 20 milliót vesznek fel, a törlesz­tés­i időt 50 évre szabják ki, a kölcsön tíz évig vissza nem fizettetik. A keresztülvitel módozatai felett a bizottság ma nem határoz. E határozatok értelmében fogják a bizottság jelentését elkészíteni. A napirend többi, különben érdektelen tárgyait néhány perc­ alatt és vita nélkül intézték el.­­ A balparti általános csatornázás részletes végrehajtási terveivel a mérnöki hivatal teljesen el­készült s azokat a napokban mutatja be a tanácsnak a részletes költségvetésekkel és árlejtési feltételekkel együtt. Úgy értesülünk, hogy e tervek a szivattyúte­lepre és a főgyűjtőre vonatkoznak s igy ezek kerül­nek első­sorban kiépítés alá. Ezzel kapcsolatban megemlíthető, hogy a Melocco testvérek elég emlék­iratot nyújtott be a tanácsnál, a csatornának beton­ból való építésére nézve.­­ A kövező és csatornázási bizottság, ma dél­előtt több közmunkára árlejtést tartott. A­­ III. ker. Stefania-utnak (a viztorony körüli részen) 6653 frt 91 krral előirányzott burkolási munkáira Hirsch Mi­hály 28°/0 engedménynyel, a VIII. ker. népszinház­­utczának (a Teleki-tér közelében) 6717 frt 11 krral előirányzott burkolási munkáira, Obendorfer József 31­'2°/o engedménynyel, végre a VIII. ker. népszin­­ház­utczának (a Kasselik-ház előtti részén) 1287 frt­z krral előirányzott burkolási munkáira ugyancsak Obendorfer József 40,/10/p engedménynyel volt a leg­olcsóbb ajánlkozó. A bizottság ezt a három ajánlatot javasolja elfogadásra. Törvényszéki csarnok. Az ólomöntő szabó. Gnädig Ottó bün­­perében a szombaton megszakított tárgyalást ma folytatta a törvényszék. A válasz és viszonválasz után a vádlott, Gnädig Ottó, így szólott: »Tekintetes tör­vényszék ! Az az utolsó szavam, hogy bennem gyil­kossági szándék sohasem volt.« — A törvényszék ez­után visszavonult s hosszabb tanácskozás után, Gnä­dig Ottót, gyilkosság bűntettének kísérlete miatt 5 évi fegyházra és öt évi hivatalvesz­tésre ítélte. A vádlott felebbezett. KÖZGAZDASÁG. Közlemények. Az uj államkölcsön hivatalos jegyzése. A tőzsde­­tanács, egy általa közzétett hirdetmény szerint az 1888. évi XXXII. t. sz. alapján kibocsátott 1889. évi I. kib. 41/2°/0-as arányban kamatozó adómentes államvasuti kölcsön 100, 500, 1000 és 5000 írtról szóló czimleteiről kiadott ideiglenes elismervények hivatalos jegyzését a mai naptól fogva elrendelte. A gabonahatáridőüzlet korlátozása. Ama moz­galom alapján, mely a budapesti gabnakereskedv­­ezések és ügynökök közt a tőzsdetanácsnak a határ­idő-üzérkedést korlátozó ismert rendelete következté­ben keletkezett, a tanács tudvalevőleg felkérte a bécsi gabona- és liszttőzsdét, hogy közösen szabályozzák a kérdést. Úgy a budapesti, mint a bécsi tőzsde kijelölte tehát a maga küldötteit s a bécsi küldöttek Buda­pestre érkezvén, a közös tanácskozások ma megkez­dődtek. A tőzsdéről. F­ü­r­t­h Lajos, tőzsdetitkár, az értéküzleti szak vezetője, ez idén töltötte be hivatalos­­kodásának negyedszázados jubilaeumát, mely alka­lomból a tőzsdei tagok, valamint a tőzsdetanács tag­jainak sorából szívélyes üdvözlésekkel halmozták el. Fürth Lajos, a budapesti áru- és értéktőzsdének, ala­pítása óta ügybuzgó tisztviselője s ezen idő alatt te­vékeny része volt az intézmény fejlesztésében és előbbrevitelében. Az értéküzleti szakban,főleg a jegy­­zésmegállapítás nehéz és olykor kényes feladatát vé­gezi nagy lelkiismeretességgel és ugyancsak ő szol­gáltatja a hiteles tudósításokat az értéküzlet meneté­ről. Fürth Lajos hivatalos működése hazánk közgaz­dasági fejlődésének egy jelentékeny korszakát öleli fel és kívánatos volna, ha az érdemes titkár közre­bocsátaná a tőzsdén való működésének történetét. A tőzsdetáblázatot, a közlendők nagy tömege miatt, jelen kiadásunkból ki kellett hagynunk. KÖZGAZDAS­Á­GMT A VIR­A­TO­K Értéktőzsde. Bécs, jan. 21. (Megnyitás.) Osztr. hitelr. 312.40. Unió-bank —. 1860. sorsjegy —. An­golosztrák bankrészv. —.—. 20 francos arany 9.531/» Déli vasúti részvény .Magyar hitelbankrészvény —.—. 1864. sorsjegy —.—. 4 százalékos magyar aranyjárad. 101.72—. 5 százalékos papirjáradék. — Bécsi Tramway —. Az irányzat szilárd. Bécs, jan. 21. (El­ő t­ő z­s d­e.) Osztrák hi­telrész­vény 312.50. Angol-osztrák bankrészvények 127.75. Unió bankrészvények 222.75. Déli vasúti rész­vény 101.25. Húsz francos arany 9.531/a Osztrák-ma­gyar államvasuti részv. 257.10. Magyar hitelrészvé­­nyek 31. 25. 4 százalékos magyar aranyjáradék 101.70. 5 százalékos magyar papirjáradék 93.72. Török bírod, dohányegyedáru. tára. —.—. Magyar jelzáloghitelbank sorsjegyek. Magyar fegy­vergyár —.—. Az irányzat szilárd. Árutőzsde, Bécs, jan. 21. (Eredeti távirat) (Ga­bona- és terménytőzsde.) Búza tavaszra 7.81—7.86 írton, máj.—júniusra 7.98—8.03 írton. — Búza őszre 7.90—7.95 forinton. — Rozs tavaszra 6.15 — 6.20 forinton, május — júniusra 6.25— 6.30 forinton. — Zab tavaszra 5.79—5.84 forinton, május—júniusra 5.88—5.93 forinton. — Tengeri május.—júniusra 5.30—5.35 forinton, június—júliusra 5.36—5.41 írton, jul—augusztusra 5.43—5.48 írton. — Olaj­kész szállításra 37—37.50 37.50—38.00 írton, jan—ápr.-ra —.--------.— írton, április—májusra —.--------.— forinton. — Szesz kész szállításra 17.00—17.25 írton, jan.—májusra 17.25— 17.50 írton. — R e p c z e febr. —márcziusra 17.00—17.25 forinton, aug.—szeptemberre 12.40— 12.50 forinton. Budapesti áru- és értéktőzsde. január 21. Gabonaüzlet. Búzát ma mérsékelten kínáltak, a kereslet korlátolt volt. Csendes irányzat mellett 16,000 méter mázsa kelt el, változatlan árakon. Egyéb gabonaneműekben csekély for­galom, változatlan árakon. Búza: T is zavidéki 500mm. 81’5 k. 7 frt 65 kr, 100 mm. 80 k. 7 frt 50 kr, 100 mm. 80 k. 7 frt 65 kr, 500 mm. 79‘3 k. 7 frt 65 kr, 800 mm. 79 k. 7 frt 60 kr, 1100 mm. 79 k. 7 frt 521/« kr, 1200 mm. 78’5 k. 7 frt 42*/e kr, 100 mm. 78 k. 7 frt 50 kr, 200 mm. 75 k. 7 frt 10 kr. Pestmegyei 100 mm. 80’5 k. 7 frt 55 kr, 100 mm. 79-5 k. 7 frt 571/* kr, 500 mm. 79 k. 7 frt 50 kr, 100 mm. 79 k. 7 frt 50 kr, 100 mm. 79 k. 7 frt 50 kr, 370 mm. 78 k. 7 frt 40 kr. Sziváczi 2900 mm. 77‘5 k. 7 frt 55 kr. Bácskai 400 mm. 78‘3 k. 7 frt 521/a kr, 300 mm. 78 k. 7 frt 521/skr. Aradi 400 mm. 78‘3 k. 7 frt 521/t kr, 100 mm. 77 k. 7 frt 30 kr. Bánáti 100 mm. 78‘5 k. 7 frt 35 kr, 100 mm. 78 k. 7 frt 371/s kron. A kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi­­ nyomdai r. társulat betűivel. Budapest, barát­ok­ tere, Athenaeum épületf a-i Rozs 200 mm. 5 frt 60 kr, 100 mm. 5 frt 62 és kr. Zab 100 mm. 5 frt 40 kr, 100 mm. 5 frt 45 kr. Tengeri 200 mm. 4 frt 70 kr. Határidőüzlet. A határidőüzletben az irányzat csendes volt. Határidők jegyzése déli 12 órakor: Búza tavaszra 7.45—7.46 forinton, búza őszre 7.59—7.61 forinton. — Tengeri (uj) 1889. május— júniusra 5.04—5.05 forinton. — Zab tavaszra 5.30— 5.32 írton. Köttetett: Búza tavaszra 7.45—7.42—7.46—7.44 forinton, tengeri május—júniusra 5.05—5.04 forinton. Hivatalos jegyzések: Búza tavaszra 7.44 pénz, 7.46 áru, búza őszre 7.59 pénz, 7.61 áru. Tengeri júniusra —.— pénz —.— áru, uj tengeri 1889. május—júniusra 5.04 pénz, 5.05 áru. Zab tavaszra 5.30 pénz, 5.32 áru, zab őszre —.— pénz, —.—. áru. Termény üzlet. Terményekben ma igen gyér volt a forgalom. — Zsiradék változatlan. A Szilva csendes, boszniai 100 darab félkilóra 12,54 forint­jával köttetett 56 kilónként. Értéküzlet. Kielégítő külföldi jelentések követ­keztében a tőzsde magatartása kedvező volt és a ve­zető értékpapírok árfolyamai részben megszilárdul­tak, részben emelkedtek. A közlekedési vállalatok értékpapírjai ma változatlanul kedveltek és legnagyobbrészt drágáb­ban záródnak. A helyi értékpapírpiac­on néhány bankrész­vény, kivált leszámítoló bank és jelzáloghitelbank kedveltek és erősebb forgalom mellett emelkedett. A különböző egyéb értékek közül Erzsébet ma­lomrészvény a kedvező mérlegbirok miatt keresett és drágábban zárul. Ganz-féle és Drasche-féle részvé­nyek drágábban zárulnak. Sörfőző részvények olcsób­ban kínáltak. A valuták és érczváltók árfolyamai lany­hábbak. (El ő t­ő z­s d e.) A mai előtőzsde szilárd volt. Osztrák hitelrészvény 312.90 — 312.40—312.70 forinton, magyar 4 százalékos aranyjáradék 101.70— 101.80 forinton, magyar 5 százalékos papírjáradék 93.75 forinton, magyar leszámítoló- és pénzváltóbank 101.25—101.50—101.60 forinton, magyar jelzálog­­hitelbank 1435/g—144 forinton köttetett. Délelőtt 11 óra 15 p. zárulnak. Magyar 4 százalékos aranyjáradék 101.75—fo­rinton. Magyar 5 százalékos papírjáradék 93.75 — forinton. Osztrák hitelrészvény 312.70 forinton. Magy. leszámítoló- és pénzváltóbank 101.60 forinton. Az előtőzsde hivatalos zárlatai: Osztrák hitelrészvény 313.5 forinton, magyar 4 százalékos aranyjáradék 101.80— forinton. (Déli tő­z­s­d­­e.) A déli tőzsde szilárd maradt. Osztrák hitelrészvény 312.80—313.25 forinton, magyar 4 százalékos aranyjáradék 101.75—101.65 forinton, magyar 5 százalékos papírjáradék 93.75 forinton, magyar hitelbankrészvény 314.25 forinton, magyar leszámítoló- és pénzváltóbank 101.70—101.90 forinton, magyar jelzáloghitelbank 143.25 forinton köttetett. Az 1 órai hirdetésnél zárulnak: Magyar 4 százalékos aranyjáradék 101.65— forinton. Magyar 5 százalékos papirjáradék —.— fo­rinton. Osztrák hitelrészvény 312.80 forinton. Délutáni 1 óra 30 p. zárulnak . Magyar 4 százalékos aranyjáradék 101.65— forinton. Magyar 5 százalékos papírjáradék —.— fo­rinton. Osztrák hitelrészvény 312.80 forinton. Díjbiztosítások: Osztrák hitelrészvény holnapra 2.-----2.50 forinton; nyolcz napra 5.50— 6.50 forinton ; egy bóra 11.50—12.50 forinton. Előfordult kötések: Budapesti bank­egyesület 116.50, magyar jelzáloghitelbank II. ki­bocsátása 143—143.25, magyar leszámítoló- és pénzváltó bank 101.50—102, osztrák hitelintézeti részvények 312.70—313.25, első magyar iparbank 166, pesti magyar kereskedelmi bank 740—743, pesti magyar kereskedelmi bank ideiglenes elis­mervény 713, Erzsébet malom 292—297, északke­leti vasút 179.75, magyar galicziai vasút 185.50, magyar nyugati vasút (székesfehérvár-győr-gráczi vasút) 182.50, Ganz és társa vasöntő és gépgyár 10.25, Drasche-féle kőszénbánya és téglagyár 256, rima-murányi vasmű részvény­társa­ság 107.50—108, Schlick-féle vasöntő és gépgyár 184, magyar gácsor­­szági vasút 85.75. A mai déli tőzsdén eladatott szállí­tásra: Utolsó árkeret Előfordult kötések pénz ára legalacs. legmag. Aranyj. 31/1. 101.60­ 101.70 101.60—101.75 Papirj. 31/1. 93.70—93.80 93.70—93.75 Felszámolási árfolyamok. Magyar általános hitelbank....................314.— Osztrák hitelintézet..................................312.— Tudnivalók. Január 21. Nemzeti színház. »A­LVIHAROK.« Vígjáték 3 felv. úrié­ban. Kezdete 7 órakor. M. kir. operaház. Zárva. Népszínház. B­l­a­h­a Lujza assz. és E­b­e­r­g­é­n­y­i­n­é Amá­lia assz. vendégjátékául. »A VÖRÖSHAJÚ.« Eredeti népszínmű dalokkal 3 fe­­vonásban. Kezdete 7 órakor. Várszínház. Az orsz. m. kir. zene-és színművészeti akadémia drámai osztályának estélye. »A HOL UNATKOZNAK.« Vígjáték 3 felvonásban. Kezdete 7 órakor. Uj országház gypsmintája megtekinthető egész nap. Jelent­kezhetni az építészeti irodában, 50 kr. belépti dij mel­lett a »Jó szív« javára. Főszerkesztő: J'ózsia­i IhvaDJT. Felelős szerkesztő: "Visi Ixn.re. Ayilt tér. (E rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség). IV A konverzió TH alá kerülő állampapírokat díjtalanul beváltja vagy átcseréli HÜRSCH ÁGOSTON BUDAPESTEN. 89 Iroda: V. Wurm-ntoza 3. sse. I. emelet. . . | phantasie salon-, ebédlő-, háló- és Ill07 hatniw­uri-butorok, bronce és majolika nippek, Ilid­, ill Ilii IH­ olajfestmények, Smyrna - szőnyegek , Ululi UUtUl UiZj függönyök, zongora, valamint e­gy pianino igen jutányos áron eladatnak, Andrássy­ út 105., I. emelet, naponta 9 —12-ig és 2—4-ig. 92 Van szerencsém jelenteni, hogy eddigi üzlet­vezetői állásomat Freund Jakab fiai budapesti­ességnél, (ugyanazon üzlet Bécsben: FREUND 8. SALAMON ez ég alatt) elhagyva, ugyanezen szakmában önálló üzletet folytatok és erre vonatkozó körözvényeket fogok ki­­­­bocsátani. _ 98 | BREUER MIKSA.

Next