Nemzet, 1889. január (8. évfolyam, 2278-2308. szám)
1889-01-01 / 2278. szám
gróf Künigl Károly (8), Messmer Henrik (a tiroli vadászezredben), Decorona Ernő (16), Hoke Imre (26), Sametz Oszkár (3),, Fürth Rezső (3), Salis Miksa (2), Niederwieser Ármin (19), Wieser Ferencz (a tiroli vadász-zászlóaljban), Fürst Zsigmond (23), Lindner Adolf (22), Weter Rezső (2), Montorno Antal (a tiroli vadászezredben); gamboloi lovag Siller Ferencz (10), Menschendörfer Gusztáv (28), Makik Károly (1), Wagner Győző (17), Wetzler Hugó (22), Burger Márton (23), Goldblatt Ödön (3), Brünnich János (1), Brix Henrik (1), Ulrich Ede (25), Zsitvay Jenő (31), lohauseni báró Jordis Kamilló (19), Bersch Vilmos (25), Fekete István (23), báró Gudenus Gyula és Lanser György (a tiroli vadászezredben), Engel Imre (32), Hammer Róbert (18), Fanta Lipót (2), Kohn Károly (16), Erhard Tódor (26), Forcher-Mayr Ferencz (15), Marczell Arthur (32), Bertalini Róbert (3), Wimmer József (a tiroli vadász-ezredben), lovag Kriegshaber Károly (25), Brümmer Róbert (13), Neider András (a tiroli vadász-ezredben) Trevisini György (27), Mester Józef(13), Baumfeld Móricz (21), Führer Ignácz Demattio Antal (a tiroli vadászezredben), Heller Gottlieb (1), Hofstätter Ferencz (19), Wisniewski Marczel (30), Görög Henrik (21), Concur Péter (14), Scheck Ferencz (8), Giebaltowski Ágost (30), Nechi Adolf (26), Better Simon (13), Berti Győző (19), Antoine Ferencz (32). A budai honvédszobor. A következő felhívást vettük: Nemzetünk függetlenségi harczában honvédeink egyik legszebb és legnagyobb jelentőségű fegyverténye Budavár ostroma és bevétele volt. Erős, elszánt, méltó ellenfél vonult meg a falak mögött. A magyar királyok ősi várán büszkén hirdette az ellenség lobogója, hogy ha vannak is zendülő magyar vidékek, nincs diadalmas magyar jog, magyar szabadság, magyar nemzet. Hiába emeli a kar a nemzeti zászlót, ha a fej még járom alatt hajlik. Ennek tudata tette makacscsá a védelmet, de ez tette hőssé a támadó honvédet is, ki halálmegvetéssel rohant fel a meredeken, a tüzet okádó falakra. És Budavár, gyilkos csatában, a magyaré lett... A védő ellenség bátran csatázott. Nemcsak verekedni tudott szépen, de meghalni is. Győztes honvédeink dicsősége annál nagyobb, minél lovagiasabbak vagyunk ennek elismerésében. A vitéz védelem érczemléke a Hentzi-szobor. A magyar szemek sokszor megakadnak e szobron, sok magyar fejet csóvál, ha látja s azt gondolja, hogy ez ott nincs helyén. De kiben támadhatna még fel ez a gondolat, ha a becsületes harczban legyőzött osztrák katonák szobra mellett ott állana a diadalmas magyar honvédek érczemléke is ? Büszkén tekinthetnénk azontúl a két szoborra mi győzők, mint amelyek összhangzóan hirdetik, hogy levertük az erőst. A legyőzöttek utódainak természetes és tiszteletreméltó kegyeletét pedig még sem sértené meg semmiféle képrombolás. A két szobor egymás mellett nemcsak a harczról beszélne, hanem az üdvös békéről is, mely a méltó mérkőzés után törhetetlen és őszinte. A Hentzi-szobor csak addig visszatetsző Budavár piaczán, míg ott nem áll a honvédszobor is. Az 1848—49-ki honvédek már régebb idő óta arra törekesznek, hogy büszke diadaljelünkkel feldiszíthessük az őskirályi várat. Zajtalan buzgalommal már eddig is jelentékeny összeget gyűjtöttek össze e czélra, most azonban, hogy a honvédszobor már a honfoglalás ezer éves ünnepén ott állhasson Budavár díszterén, a még hiányzó összeget közadakozás utján kivánja összegyűjteni s gyűjtőiveket bocsát a magyar közönség közé. A gyüjtőivek élén a következő sorok olvashatók: Felhívás! Negyven esztendőnek moha födi már a budai nagy napot, honvédek diadalát s még ma sincs Budán honvédszobor. Nem jelzi más, hogy ott harczoltak, csak egyegy golyókarczolás a bástyafalon és az elesett védők vasemléke. Lehetséges-e az, hogy a legyőzöttek idehozzák kegyeletüket és a győzők nem ? Talán kiveszett az a nemzet, amelynek ők voltak hősei ? Nem. A nemzet él ő általuk él. Emlékező tehetségét nem moshatta el az új idő. Csak egy ideig eltévesztő sok ügye-dolga között szem elől a legnagyobb adósságát. Azon adósságot, amelylyel önmagának tartozik. A gyűjtés évek előtt indult meg, de félben maradt. Az összeg még meg nem felelő. Tisztelettel azért fordulunk tehát újra a haza hű fiai és leányaihoz, hogy adakozzanak és gyűjtsenek a tervbe vett szoborra, melyet helyén kell, hogy találjon az ezredik esztendő s még magyar él, Buda áll, álljon ott az is, hirdetve az elődök, dicsőségét együtt az utódok hálájával. A Budán felállítandó honvéd-emlékre eddig befolyt 21,869 frt 16 kr. A főváros ennek felállítására kijelölte a dísztért. A mintát elkészítette Zala György, s megszemlélhető műtermében. A szobornak e tér méreteinek megfelelő arányban való felállítása kerül: a szobor. . . 25,000 frt az alapzat . . 10,000 » egyéb költségek . 3,500 » összesen. 38,500 frt A szükséges összeg gyűjtésére kiadatik 1000 iv. Felkérjük a tisztelt közönséget, hogy a budai honvédszobor részére csakis ezen iveken adakozzék, melyek és a begyült pénzek kezelésére Lévay Henrik, báró Lipthay Béla és Szénássy Sándor bajtársak kérettek fel. A begyűlt összegeket kérjük az első magyar általános biztosító társaság igazgatójához, Lévay Henrik úrhoz beküldeni. Az országos honvédegyleti közgyűlés által kiküldött szoborbizottság: Bodó Antal, Busbach Péter, gr. Hunyady László, Ivánka Imre, Keresztesi S., Lévay Henrik, báró Lipthay Béla, Morzsányi Sándor, Pyber Károly, dr. Szénássy Sándor, dr. Schwartzer Ferencz, Tisza László.« Meg vagyunk győződve arról, hogy a hazafias és nemzeti önérzetben erős magyar közönség vajmi gyorsan és szívesen fogja összeadni a budai honvédszobor költségeit. Az ország különböző vidékein, amerre csak honvédeink győzelmes fegyverei villogtak, állanak honvédszobrok. Mindezeknek koronája lesz, ha az ország fővárosában, királyaink székhelyén is, maradandó évet fogja hirdetni, hogy a magyar tud küzdeni és győzni. A kibocsátott gyűjtőíveken az adakozást az első magyar általános biztosítótársaság nyitotta meg 500 forinttal. Társaságok és magánosok vetekedjenek a szép példa méltó követésében. A gyűjtés élén Lévay Henrik, az első magyar általános biztositó társaság vezérigazgatója, volt 1848-ki honvéd tiszt áll. A kik gyüjtőiven nem adakozhatnak, adományaikat egyenesen hozzá, vagy az általa igazgatott társaság főpénztárosához, Aigner Vilmoshoz is küldhetik. HÍREK. Deczember 81. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : A munkások biztosítása baleset ellen Németországban. (Irta : Láng Lajos. — Tárcza : Vénülünk. (Zichy Antaltól.) — A regale-megváltás. — Közgazdaság : Deczember 31-ike. — Közlemények. — Nyílt tér. — Személyi hírek. Frigyes császárné a San-Remoban építendő kórházra 20,000 lírát ajándékozott. — Montebello gróf, Francziaország nagykövete a portánál, mint a »Levant Herald« értesül, nem tér többé vissza régi állására; helyébe Decrais, jelenleg bécsi nagykövet fog kineveztetni. — Lambert Free, az Egyesült Államok pétervári követe állomására érkezett. — Kochmeister Frigyes bárónak, a tőzsdetanács elnökének, a tőzsdetanács tagjai az uj év alkalmából, ma délben szerencsekivánataikat fejezték ki. Az üdvözlőbeszédet Ullmann M. G. tartotta. — Lajos Viktor föherczeg betegsége. Lajos Viktor főherczeg, mint a »Pester Lloyd« írja, tegnap délután komoly tünetek között nagyon rosszul lett, ma már azonban állapotában némi javulás állott be. A főherczeg, kinél a király és a királyi család még tegnapelőtt vendégségben volt, tegnap a práterben tett sétalovaglásáról súlyos betegen tért vissza. Görcsök felől panaszkodott és az orvos az emésztési szervek gyuladási tüneteit constatálta. A ma kiadott orvosi bulletin így hangzik: »Ő fenségének majdnem teljesen álmatlan éjszakája volt, de a tünetek kielégítők.« A király, Károly Lajos főherczeg és fiai tegnap megjelentek a betegnél. Ma reggel az a hír jött az udvarhoz, hogy a roham minden nagyobb veszély nélkül múlt el. A ma délután kiadott orvosi jelentés szerint, — mint Bécsből távírják — Lajos Victor főherczeg állapotában tartósak a kedvező tünetek. — A »Wiener Abendpost« jelenti: Lajos Victor föherczeg tegnap este dolerinben megbetegedett és kívánságára ellátták a halotti szentségekkel. A föherczeg az élét álmatlanul töltötte; de ma már minden tünet annyira kielégítő, hogy további veszélytől nem kell tartani. — Egy későbbi távirat szerint, a király és több föherczeg ma is megjelentek Lajos Viktor főherczeg palotájában, de a beteg szobájába nem mentek be. — Új év napja talán a legzajosabbak közé tartozik a fővárosban. Míg a karácsony csöndes családi örömek ünnepe, a Sylvester-est hangos, lármás, vidám. Ma Budapestnek majdnem minden egyesülete tagjai számára külön estélyt rendez : színi előadások, táncz, honi és külföldi pezsgő nagymérvű fogyasztása, puncs-kotyvasztás, malaczpecsenye ropogósságának a méltányolása, éjfélkor nagy hurrázás és kezek szorongatása, rázogatása: ezek képezik a mai estnek főbb mozzanatait majdnem minden társaságban. Aki csak teheti, jó kedvvel üti agyon 1888. utolsó perczeit s elbizakodottsággal megyen eléje az 1889-nek. Aki remél az újtól sok jót, teszi azért, mert ugyan keveset csalódott eddig a múltban; akit pedig ért már egy s más csüggesztő keserűség, azzal dicséri a haldokló évet, hogy »Lesz ez még rosszabbul is.« Legsavanyúbb, mint minden ünnepnapon, az agyaló legényember észjárása, mert látja fanyaran a saját vénülését, fogyatkozását, anélkül, hogy apró csemeték növekedésében vigasztalódhatnék meg a halandóság miatt, látván, hogy »non omnis moriar« . . . Hanem holnap — a borravaló-képes nép, akikhez tartozik minden pictura-kedvelő individuum, dús aratásnak indul. A kéményseprőtől a viceházmester saját külön vicéjéig, boldog új évet kíván mind s szerez is, de — magának. — A honvédség. A hivatalos lapnak holnapi száma a következő változtatásokat fogja közölni a honvédhadseregben: Lukinácz Ede vezérőrnagy, az I. honvéd kerület ideiglenes parancsnoka nyugalomba helyeztetett és neki a Lipótrend lovagkeresztje adományoztatott. Kubinyi János altábornagy all. honv. ker. parancsnoka, hasonló minőségben az I. kerülethez helyeztetett át. Pacor Kálmán vezérőrnagy, a 81. honv. gyal. dand. parancsnoka a II. honvéd kerület ideigl. parancsnokává. Bernolák Károly ezredes, a 19. honv. gyal. féldand. parancsnoka, ezen dand. ideigl. parancsnokává, Suchy Ágoston az I. honv. gyal. féldand. II. zászlóaljának parancsnoka ezen féldandár parancsnokává, és végül Szájer István 23. honv. gyal. féldandárbeli őrnagy zászlóaljparancsnoknak neveztetett ki az 1. féldand. 2. zászlóaljhoz. Kineveztették 1889. jan. 1-ével tiszthelyettesekké a tettleges állományban , a gyalogságnál: Péter Lajos, Pandics Sándor, Jankovich Ferencz, Szentgyörgyi Lajos, Scherka Béla, Tóth Kálmán, Mocsáry Ferencz, Karl Elemér, Soós Sándor, Ruff Ferencz, Tarnóczy Tivadar, Boér Gyula, Krumpholz Róbert, Wild Béla, Slavnics Milán, Kerényi Károly, Hegedűs József, Tóth Béla, Sierászky Aladár, Sztankay Péter, Faludi Géza, Baranyi László, Pratesserán János, Scheda József, Réthy Zsolt, Nagy Lajos, Bardon József, Konta Sándor, Szakmáry Elemér, Szirmai Vilmos, Kornis Géza, Lang Máté, Gratz András. b) A lovasságnál: Réthelyi József, Lukács Kálmán,Pálffy Imre, Jekelfalussy Dezső, Kacskovics Benő, Éder Rezső, Koller Ödön. II. a szabadságolt állományban a) a gyalogságnál : Nyári Viktor, Dzsenics Gyula, Gödi Pál, Lehmann Ferencz, Scholcz Pál, Eissen József, Valentiny János, Bäcker István, Kövessy Ede, Takács Gyula, Onyáki Miklós, Szvetics József, Kenese Károly, Burghardt Jenő. Hadapród tiszthelyettesekké a következő volt egyévi önkéntesek: Taub Lipót, Lang Sándor Klein Dávid, Berecz Antal, Gáthy Károly, Kovács István, Kari György, Nagy Sándor, Grünstein Hermann, Mircse János, Körtvélyesi Géza, Takács János, Miklóssy Károly, Diószeghy Gábor, Borók Gyula, Papp József, Hevesi Sándor, Samu István, Czirók Géza és Gerenday József. — Báró Rudics József pörös hagyatéka. A báró Rudics József hagyatékának rendezésére alakított egyezséghez a honvédelmi miniszter megtagadta hozzájárulását, mi által lehetetlenné van téve a tervezett egyezség létesülése. — A csákovai közalapítványi kir. főtiszt, Szabadhegyi Sándor elhalálozása folytán a vallás- és közoktatásügyi miniszter — mint a »Hircsarnok« jelenti — a főtisztség ideiglenes vezetésével Szüry Kálmán buziási kir. ügyészt bízta meg. — Papirjegyek a lánczhidon. Az állami hidakon jelenleg alkalmazásban levő réz- és bádogjegyek sokféle visszaélésekre adtak alkalmat. A közönség egy része feledékenységből viszi magával a jegyeket, más része csupa »heczcz«-ből megtartja s rossz gombot, ólom- vagy vasdarabot dob a vámoló szekrénybe. A vámosok részint nem tudják, részint nem akarják ez üzelmeket meggátolni, mert az elvitt jegy részükre haszonszámba megy. E jegyek révén vált lehetővé a legutóbb előfordult sikkasztás is. Az akkor megindított vizsgálat alkalmával, kitűnt, hogy e jegyekkel oly nagyfokú visszaélést követtek el, hogy a kincstár évenként ezrekkel károsodott. A pénzügyminisztérium, hogy ez üzelmeknek a jövőben véget vessen, — a »Hírcsarnok« értesülése szerint — új jegyeket akar forgalomba hozni. Ezek szelvénynyel ellátott papír-bárczák lesznek, melyeket juxta-könyvből szakít ki a jegyadó s kis távolságra a szelvényt ellenőr szakítja le, úgy, hogy a közönségnek nem kell a jegyet a hídon átvinnie. Az új jegyekkel, melyek kizárólag az ellenőrzés pontos keresztülvihetését czélozzák, január 15-től kezdve nyolc napon át tesznek kísérletet. Ha az új rendszer beválik, papírjegyeket léptetnek életbe úgy a lánczhídon, mint a Margithidon. — Feleséggyilkosság. Dunaföldvárról írják a »Pester Lloyd«-nak: A fejérmegyei Csécse községben borzasztó eset történt karácsonykor. Katz Pál, csécsei földműves, ki már 18 év óta nős és három felnőtt gyermeke van, már régóta gyanakodott feleségére, hogy az Kovács, ottani vasúti őrrel viszonyt folytat. Kovács szabad idejét rendesen Katzéknál töltötte és így történt, hogy karácsony első napján ismét meglátogatta őket. Mint rendesen, ez alkalommal is szívélyes vendéglátásban részesült. Katz valami ürügyet keresett, hogy nejét Kovácscsal egyedül hagyhassa és azt mondván, hogy a présházba megy borért, eltávozott. Hanem sokkal hamarabb visszatért, semhogy a magukra maradt szerelmesek várhatták volna. Hogy ezután mi történt, azt majd csak a megindított vizsgálat fogja kideríteni. De a következő napon Katz azt jelentette a községi elöljáróságnak, hogy felesége öngyilkossá lett A bírósági küldöttség az asszonyt átmetszett nyakkal, kezében egy nagy, éles konyhakéssel, a földön fekve, halva találta. Hanem már az első kérdésekre oly bizonytalan feleleteket adott Katz, hogy a bíróság rögtön elfogatta, egyébként pedig az orvos is constatálta, hogy az asszony halálát idegen kéz által elkövetett gyilkosság okozta. — Egy herczeg balesete. Windischgrätz Robert herczeg tegnapelőtt este Abazziában, egy keskeny hegyi ösvényen elbukott és négy méternyi magasságból lezuhant. A herczeg nagyobb zúzódást szenvedett. Eltűntek. Langfelder Jakab könyvvezető ma délután jelentést tett a rendőrségnek, hogy Friedländer Emil orvosnövendék levelet intézett hozzá, melyben érzékenyen elbúcsúzik tőle s kijelenti, hogy öngyilkossá lesz, mert rokonai nem segélyezik. — Az orvosnövendék eltűnt lakásáról. — Ugyancsak ma, Taffler Bernátné újpesti lakos bejelentette a rendőrségnek, hogy Ábrahám és Róza nevű gyermekei, akik a fővárosban gyufát árultak, e hó 24-ike óta nyomtalanul eltűntek. — Rablás az utczán. Ma délután négy óra tájban az Ilona-utczában a járókelők egy tizenhét éves suhanczot találtak megkötözve. A fiú a rendőrségnél előadta, hogy Szamer Ferencznek hívják és egy pár czipőt akart valahova vinni, de az Ilona-utczában egy 40 évesnek látszó férfi megtámadta, megkötözte és a czipőt elrabolta tőle, azután nyomtalanul eltűnt. A rendőrség szigorú nyomozást indított meg ez ügyben. — Rejtélyes holttest. A Ferencz József-laktanya közelében ma este női holttestre bukkantak. Az asszony egyik zsebében czédulát találtak, melyből kitűnt, hogy az illető Surin Jánosné, született Szirotka Mária, 37 éves budapesti lakos volt. Férjét, ki a szivutera 75-ik szám alatt lakik, kihallgatták s azt vallotta, hogy neje a múlt pénteken este 27 forintot magához vett, mikor visszajött csak 5 forint volt nála. Emiatt összevesztek, mire az asszony úgy elment, hogy azóta nem látták. A ma este talált holttest arczán némi külerőszak nyomai látszanak. Fel fogják bonczolni. Közlekedés. Bérleti jegyek kiadása a magyar nyugati vasúton. A magyar nyugati vasút magyar vonalrészeinek állami üzletbe vétele folytán, ezen vonalrészek (Gyanafalváig) a m. kir. államvasutak vonalaira szóló éves bérleti jegyekbe is bevonhatók. A m. kir. államvasutak vonalain érvényes bérleti díjszabás tehát a magyar nyugati vasút magyar vonalrészein is az ezen vasútra mérvadó kilométermutató alapján, fog alkalmaztatni. A m. kir. államvasutak összes vonalaira kiállítandó éves bérleti jegyek 1889. évi január hó 1-től kezdve a magyar nyugati vasút állami üzletbe vett magyar vonalrészein is érvényesek lesznek, mely jegyek az I. osztályban 726 írtba és a II-ik osztályban 565 írtba kerülnek. Végre figyelmeztetik a t. ez. utazó közönség, hogy az ez ideig már váltott m. kir. államvasuti bérleti jegyekbe utólag a magyar nyugoti vasút vonalai is felvehetők, mely esetben az uj vonalak felvételére nézve, a bérleti díjszabásban előírt 10 frtnyi átiratári illeték elejtésével, csakis az új vonalrészek hozzáadásából eredő díjkülönbözet, valamint 1 frt jegykiállítási illeték számíttatik. Az ezután váltandó bérleti jegyekhez eszközlendő ily hozzáírások esetében azonban az illető díjszabási határozmányok mérvadók. Az éves bérleti jegyek egyedül a m. kir. államvasutak budapesti (Mária-Valéria-utcza, Hungáriaszálló) és bécsi (Kärntnerring, Grand Hotel)menetjegy-irodájában állíttatnak ki, de az összes vidéki menetjegy-irodákban is megrendelhetők. Tudomány és irodalom. — Az akadémia bizottságaiból. A magyar tudományos akadémia irodalomtörténeti bizottsága nagy és üdvös tevékenységet fejt ki s máris igen sok becses anyaggal szaporította tudományos irodalmunkat. A napokban állapította meg jövő évi költségvetését s elhatározta, hogy a régi magyar XVI-dik századbeli költők tárából három kötetet fog közre bocsátani. Ezen kívül sajtó alá rendezi Pécsi Simon zsoltárfordításait és egyházi énekeit. Továbá a tizenötödik századbeli irodalmi emlékekből egy kötetet ad ki s a külföldi magyar tanulók névsorából pedig két füzetet. Kiadja a tizenötödik századbeli egyházi szónoklatokat tartalmazó codexet is, mely igen sok történeti és culturtörténeti adatot tartalmaz. A Kazinczy Ferencz leveleiből egy kötet már legközelebb kikerül a sajtó alól, mely nagybecsű gyűjteményből eddig, mintegy két kötetre menő anyag van összegyűjtve. A magyar tud.akadémia történelmi bizottsága kiadásában legközelebb elhagyja a sajtót: Beke Antal és Barabás Samu szerkesztésében »I. Rákóczy György és a porta« czimü nagybecsű forrásgyűjtemény. E kötet kiegészítő részét képezi azon collectiónak, melyet 1883-ban szintén a történelmi bizottság megbízásából, Szilágyi Sándor, kiváló történettudósunk állított egybe ily czim alatt: »Levelek és okiratok I. Rákóczy György keleti összeköttetései történetéhez.« A most megjelenendő kötetben I. Rákóczy György törökországi összeköttetéseinek képe olyan teljességben áll előttünk, mint egyetlen korszaké sem Erdély történetében. Európa történetének egyik legérdekesebb korszakára, a harmincz éves háborúra is nagy fontosságú adalékokat nyújt ez a forrásgyűjtemény. — Czimerkönyv. A Liebmacher-féle nagy czimerkönyvből a Csergheő Géza által szerkesztett magyarországi nemességet tárgyazó rész, 13-ik füzete 216 czimerrajzzal megjelent. Eddigelé 2808 czimert közölt. A jelen füzetben a következő nevezetesebb családok czímerei vannak: Kardos 7, Károlyi 5, Kása, Kassay, Kasza, Kaszap, Kaszás, Kászonyi 3, Káthay, Katona 5, gróf Kaunitz indigena, Kazinczy, Kazy, Kecskeméthy 2, Kecskés, Keczely, Keczer, Keglevics 2, Kégli, Kékedy, Kelez, Kelecsényi, Kelemen 7, Kelio, báró Kemény, Kemniczer, Kempelen, Kende, Kendeffy, Kendy, Kenessey, Kerekes 9, Kerékgyártó, Keresztes 4, Keresztessy, Keresztury, Kerepesy, Kerkápolyi, Kerülő, Kéry 2, Kézsmárky, Keszely, Keszlerfy, Keszthelyi, Keszi, Kézmárszky, gróf Khevenhüller, gróf Khuen, Kigyósy 2, Kinizsy, gróf Kinszky, Király 9, Kiss 42 féle. Az egész vállalat most már felén túl van a rövid időn befejeztetik. Óhajtandó volna, hogy azon családok, akik talán nem lettek volna fölvéve, czímereiket, közlés végett, a szerkesztőnek beküldjék, hogy a gyűjtemény valóban teljes lehessen. Színház és művészet. — A nemzeti színházból. A nemzeti színháznál az uj szabályzat értelmében kinevezett rendezők: Nagy Imre, Náday Ferencz és Vizvári Gyula holnap, jan. 1-jén kezdik meg működésüket. — Erkel Ferencz legközelebb az országos m. kir. zene- és színművészeti akadémián viselt rendes tanári állomásától megválik. Erkel F. már e tanév kezdetén betegsége miatt hosszabb szabadságidőt kért, mely neki megadatott. Mihalovich Ödön igazgató azonban tekintettel azon érdemekre, melyeket Erkel a hazai dalmű megteremtése s később a zeneakadémia szervezése körül szerzett, előterjesztést tett a közoktatásügyi miniszterhez, hogy Erkel Ferencz az udvartartásnak művészeti czélokra szánt részéből, fizetésének megfelelő kegydíjat nyerjen. Mihalovich Ödön ezen előterjesztését a minisztérium magáévá tette s legfelsőbb helyen kieszközölte, hogy Erkel F. érdemeinek megfelelő ezen kitüntetésben már 1889. évi január hó 1-től fogva részesüljön. — A népszínházból. Ernesto Rossi, a nagy tragikus művész, búcsú körútjában, január hó második felében érkezik Budapestre 25 tagból álló olasz társulatával s négyszer fog föllépni a népszínházban. A véglegesen megállapított programm szerint január 24-én csütörtökön a »Hamlet«-ben, 26-án szombaton a »Lear király«-ban, 28-án hétfőn »Othello«-ban, 29-én kedden »XI-ik Lajos«-ban játsza a czímszerepet. A népszínházban ez előadások bérleten kívül fölemelt helyárakkal tartatnak. A »Simplicius«, Strauss operette-ja nem kerül színre a héten, mert a szerző, aki megígérte, hogy személyesen fogja dirigálni az első előadást, jelenleg egészségi okokból nem jöhet Budapestre. Megvárják tehát, mig Strauss meggyógyul. A darab első előadása az évad legfényesebb estéi közé kíván számíttatni nemcsak azért mert Strauss új darabja mindig esemény, hanem mert ő személyesen fogja dirigálni s a népszínháznak mind a három énekesnője Blaha L., Hegyi A. és Pálmai Ilka játszanak benne. — A népszínház műsora e héten a következő lesz: u. m. kedden Bérezik népszínműve »A parasztkisaszszony,« szerdán: »A titkos csók,« csütörtökön: »Király fogás,« pénteken: »A Suhan ez,« 49-edszer; szombaton: »A titkos csók,« vasárnap: Abonyi népszínműve »A betyár kendője.« — »A Suhancz« 50-ik előadása a jövő héten 12-én lesz épen egy évvel első előadása után. — Művész-estély. A tánczczal egybekötött művész-estély, melyet a gyermektelepitő egyesület a vigadó összes termeiben 1889. évi január hó 14-én rendez, az idei farsang legérdekesebb eseményéül ígérkezik. A rendező bizottságnak sikerült kitűnő művészi erők közreműködését megnyernie. Németország legünnepeltebb énekeseinek egyike Bulsa Pál, a drezdai udv. opera baritonistája, balladákat és dalokat énekel Löwe-től, Schumanntól, Brahmstól, Hoffmanntól és Beckertől; Lehmann Mari, a bécsi udv. opera művésznője, Mozart »Varázsfuvolá«-jának nagy áriáját »Éj királynéjá«-t fogja előadni, továbbá Chopin »Mazurká«-ját és Meyer-Hellmund »Varázsének«-ét. Prévost Henrik, operánknak oly gyorsan közkedveltté vált tenoristája első ízben mutatja be magát ez alkalommal, mint dalénekes. A de ! a legújabb zenei humoreszkeket hozza meg Bécsből, s Vizváry Ágai tollából új monológot fog előadni. A műsor, mely még néhány jeles zenedabbal fog bővülni, már eddig is a műélvezetek egész sorozatával kecsegtet; a hangversenyt követő táncz sikerét pedig 60 rendező buzgósága biztosítja. Az általános érdeklődés folytán, melyet a zene- és tánczkedvelő közönség ezen estély iránt már is tanúsít, czélszerű Rózsavölgyi és társa zeneműkereskedésében a belépő jegyekről mielőbb gondoskodni, annál is inkább, minthogy az egyesület buzgó női választmánya a jegyeknek tekintélyes részét máris lefoglalta. Az egyesület, mely áldásos működésében rövid fennállása daczára máris örvendetes eredményeket tudott fölmutatni, az idén 250 szegény iskolás gyermeket szándékozik nyári üdülésre kitelepíteni. — Hangverseny. Gőczy Rezső idei első hangversenyét a böjt első hetében fogja megtartani. A kedvelt művész ez alkalommal is több újdonságot fog előadni. — »Le chevalier de Maison-Rouge«, Dumas Sándor e régi színművét újita fel a párisi Porte-Saint- Martin, rendkívüli sikerrel. A mű először 1847-ben adatott elő, néhány hónappal a februári forradalom előtt; újra színre került 1869-ben, kevéssel a szept. 4-diki forradalom előtt, — ezúttal, remélhetőleg, ezen véletlen nem fog ismétlődni. A mű a »szegfű összeesküvést« tárgyalja, mely 1793-ban, Rougeville lovag vezérlete alatt, Mária Antoinette királynőnek a Templebeli fogságból való kiszabadítására alakult.A Templefogháza, melyben rejtezik a fogva levő királynő, a forradalmi törvényszék, a halottak terme stb., épen oly megrázó hatást tesznek a műben, mint a girondiak éneke és a forradalomnak színre kerülő sok más jelenete. A mű újra előadásának alkalmából a párisi lapok a következő reminiscentiát mondják el: A regényt, melyből a színmű készült, Dumas e czím alatt tervezte : »Chevalier de Rougeville«, vagyis azon történelmi névről akarta elnevezni, melyet a mű főszereplője visel. A mű a »Democratie pacifique«-ban volt megjelenendő s a lap azt az említett czimmel hirdeté. A mint e hirdetés megjelent, Dumas levelet vett Rougeville lovag fiától, ki a regény felől barátságos közlést kért. Dumas rögtön azt felelte, hogy neki nem volt tudomása arról, hogy Rougeville lovagnak utódja él, de mert ezt megtudta, a regény czímét, bár az csak dicséretest tartalmaz a lovagról, átváltoztatja »Maison- Rouge lovag«-gá. Alig egy hónap múlva Dumas ez újabb levelet vette: »Nevezze el regényét, amint önnek tetszik; én családomnak utolsó sarja vagyok és egy óra múlva agyonlövöm magamat. De Rougeville, Petite rue Madonne 3.« — Dumas azonnal a megirt lakásba futott; ott csakugyan megtudta, hogy Rougeville, kevéssel azelőtt meglőtte magát, még élt, de néhány nap alatt kiszenvedett. Ami Rougevillet, az összeesküvés főszervezőjét illeti, annak életéről keveset tudunk, de halála ismeretes, ő 1814-ben Francziaországban elfogatott, mert a betört orosz csapatok segélyére volt s azokat, mint az elfogatásakor nála talált papírokból kitűnt, informatiókkal látta el. Halálra ítéltetett a rheimsi franczia hadi törvényszék által s 1814. márcz. 16-án kivégezték Egy hét múlva d’Artois gróf bevonult Párisba. — A »Zenelap« IV. évfolyamára hirdet előfizetést Ságh József. Előfizethetni a kiadóhivatalban Süllői-ut 4) egész évre 6 írtjával, félévre 3 írtjával. A lap, mely értékes zenemümellékletekkel jelenik meg, a zenekedvelő közönségnek nagy szolgálatot tesz. Egyesületek és társulatok. — Az orsz. állatvédő egyesület 1888-diki évkönyvében, mely most jelent meg, négy értekezés van. 1. Az állatok védője és az emberek jótevője, Rökk Szilárd arczképével, dr. Szalkay Gyulától. 2. A cultureszmék az életben, Gömöri Havass Sándortól. 3. Az állatvédelem-ügy múltja 1848-ig, dr. Kerékgyártó Árpád egyet, tanártól. 4. Az állatvédelem eszméje és az annak szánt 50,000 frtos alapítványról, dr. Szalkay Gyula főtitkártól. — Az egylet tagjainak száma: a tiszteletbeliek 43, alapítók 39, családtagok 19 és rendes tagok 1324. A tagok összes száma tehát 1425. Fővárosi ügyek. — A megfigyelő osztály költözése. Az elmebeteg-megfigyelő osztály számára a fővárosi tanács tudvalevőleg a budai nagy rókus-utczai Einzenberger-féle házat bérelte ki, melyet erre a czélra megfelelő módon átalakítottak. A megfigyelő osztályon elhelyezett betegeket a Rókus-kórházból amai nap folyamán szállították át az új helyiségbe. Összesen 19 férfi és 17 nőbeteg van jelenleg megfigyelés alatt, kiket teljesen zárt betegszállító kocsikon vittek át Budára az orvosok és az ápoló személyzet felügyelete alatt. Szállítás közben egy kis baleset is történt, amennyiben az egyik betegszállító kocsi tengelye eltört, mire nagy népcsődület támadt. A betegeket a kocsiból rögtön leszállították s zárt bérkocsikon vitték át az új megfigyelő osztályra. Törvényszéki csarnok. A verseczi 28.000 forintos sikkasztás ügyében letartóztatott Kohn Miksa a vizsgálóbírónak letartóztatást elrendelő végzésében megnyugodott. Színházak. Budapest, 1889. kedd, január 1. Nemzeti szinház. Magy. kir. operaház. Bérlet 1 szám. A säckingeni trombitás. Opera 3 felvonásban, előjátékkal Schäffel V. költői elbeszélése nyomán, irta: Bunge R. Fordította : Ábrányi Emil. Zenéjét irta: Nessler Viktor. Az előjáték személyei: Kirchhofer Werner Takács Konrádin Láng A pfalczi választó fejedelem udvarmestere Dalnoki A heidelbergi egyetem rector magnificusa Szegedi A darab személyei : Schönau báró Ney Mária, leánya Rotter G. Wildenstein gróf Szendrői A gróf elvált neje M. Heiszler. Dámián, a gróf fia Pauli Kirchhofer Werner Takács Konrádin Láng Az opera után: A babatündér. Látványos ballett felvonásban. Szerzette : Hasreiter és Gaul. Zenéjét írta: Bayer. Személyek: Játékkereskedő Smeraldi Mindenese Zolnai Segédje Revere Lord Plumpsterhire Singer N. Lady Plumpsterhire Bérezi I. ) Juhász F. a lord ) Dankó J. gyermekei ) Schlesinger ) Majthényi Japáni baba Muller K. Baba tündér Maruzzi Paraszt Vincze Felesége Nirsehyné Leánya Kranner J. Oseléd Marczelné Bérszolga Fekete Hordár Kling Levélhordó Tóthfalusi Kezdeteiés 7 órakor. Heti műkorok! Nemzeti színház . Szerdán : Georgette. Csütörtökön: Lucretia Borgia. Pénteken : Bölcs Náthán. Szombaton : Az egér. Vasárnap : Válás után. Iső bérletszünet. Magy. kir. operaház : Csütörtökön: Borgia Lucretia és Babatündér. Wilt M. vendégj. Szombaton: Tell Vilmos. Prevost H. vendégj. Vasárnap : A granadai éji szállás és Babatündér. Várszínház : Csütörtökön : Constantin abbé. Pénteken : Hamlet. Vasárnap : A vasgyáros. Népszínház . Szerdán : A titkos csók. Csütörtökön : Királyfogás. Pénteken : A suhancz. Szombaton : A titkos csók. Vasárnap: A betyár kendője. Évi bérlet 1. sz. Havi bérl. 1. sz. Az arany ember. Eredeti dráma 5 felvonásban, előjátékkal, 7 képben. Irta : Jókai Mór. Az előjáték: »A SENKI SZIGETE.* Személyek: Timár Mihály Trikálisz Euthym Timea, a leánya Teréza Noémi, a leánya Krisztyán Tódor Granicsár tiszt 2-ik ) Mempész 2-ik kép : »A BRAZOVICS-HÁZ.« Személyek : Levetinezy Mihály Nagy I. Timea Fái Sz. Brazovics Athanáz Szigeti I. Zsófia, a neje Szathmáryné Athália, a leánya Hegyesi M. Kadisa, tiszt Horváth Fabula János Pintér 4-ik kép :AZ ALABASTROM SZOBOR* Személyek : Levetinezy Mihály Nagy I. Timea, a neje Fái Sz. Athália Hegyesi M. 4- ik kép :IDILLI ÉLET.* Személyek : Timár Mihály Nagy I. Teréza Jászay M. Noémi P.Márkus E. Krisztyán Tódor Náday 5- ik kép : »A HŰSÉG ÁTKA.^ Személyek : Levetinezy Mihály Nagy I. Timéa Fái Sz. Kadisa, őrnagy Horváth Athália Hegyesi M. 6- ik kép : »A BALATONPARTI KASTÉLY.« Személyek: Levetinezy Mihály Nagy I. Krisztyán Tódor Náday Noémi P.Márkus E. Galambos, halász Abonyi 7- ik kép : »A SZENT-GYÖRGY KÉPE.« Személyek : Levetinczy Mihály Nagy I. Timea, neje Fái Sz. Kadisa, őrnagy Horváth Athália Hegyesi M. Kezdete 7 órakor. Várszinház. A SZÍNHÁZ ZÁRTA. Népszínház. Blaha Lujza assz. mint vendég. A parasztkisasszony. Eredeti népszínmű dalokkal 3 felvonásban. Irta: Bérczik Á. Személyek: Kelemen Tamás Horváth V. Matild, neje M.Csatai Zs. Jolán, leányuk Blaha Lezeda Marczel Szirmai Fidibusz Friczi Imrei Zerge Pista Nározisz Fonák Laczi Enyvári özv. Gönczölné Pártényiné Fátyol Gergely Vidor Fonyóné Klárné Gereben Márton Izsó Sánta Pista Újvári Kolompárné Izsóné Ágnes, a leánya Bessenyei M. Kapásné Gyöngyösi I. Viki, szobaleány Béni I. Kezdete 7 órakor. Nagy Imre Egressy Fái Sz. Jászay M. P.MárkusE. Náday Hetényi Latabár Sántha I III IBB I BMWBBBWWWMWBWHPBMnaWMMWWWMB Csak Január O-ig 1H A VIGADÓ NAGY TERMÉBEN Cheli-szinhán a legnagyobbszerű phantast-myster-berendezés. Ha és mindennap este 7'/s órakor monstre-előadja. Csupa elsőrendű érdekes látni valók. Maffitett, a magia országának egy lénye, phantast, átváltozások az 1001 éjből, villanyvilágítás, előadva Miss Edith által. Uf !! a viruló rózsafácskák, a bájos Sylvia, a víg szellemhangverseny, országos vásár Piripócson. Fata !VorganA a csodálatra méltó pusztajelenetek. Eredeti, a myster, óriási fő. Bemutatása a nagyszerű, eredeti szellem és kísértet jeleneteknek. Egy rettenetes éj a római katakombákban. Zárapitheozis zuhanása a pokol torkába. Előleges jegyeladás napközben 10 órától reggeli félg hetig.