Nemzet, 1889. január (8. évfolyam, 2278-2308. szám)

1889-01-01 / 2278. szám

gróf Künigl Károly (8), Messmer Henrik (a tiroli vadászezredben), Decorona Ernő (16), Hoke Imre (26), Sametz Oszkár (3),, Fürth Rezső (3), Salis Miksa (2), Niederwieser Ármin (19), Wieser Ferencz (a tiroli vadász-zászlóaljban), Fürst Zsigmond (23), Lindner Adolf (22), Weter Rezső (2), Montorno An­tal (a tiroli vadász­ezredben); gamboloi lovag Siller Ferencz (10), Menschendörfer Gusztáv (28), Makik Károly (1), Wagner Győző (17), Wetzler Hugó (22), Burger Márton (23), Goldblatt Ödön (3), Brünnich János (1), Brix Henrik (1), Ulrich Ede (25), Zsitvay Jenő (31), lohauseni báró Jordis Kamilló (19), Bersch Vilmos (25), Fekete István (23), báró Gude­­nus Gyula és Lanser György (a tiroli vadászezred­ben), Engel Imre (32), Hammer Róbert (18), Fanta Lipót (2), Kohn Károly (16), Erhard Tódor (26), Forcher-Mayr Ferencz (15), Marczell Arthur (32), Bertalini Róbert (3), Wimmer József (a tiroli va­dász-ezredben), lovag Kriegshaber Károly (25), Brüm­mer Róbert (13), Neider András (a tiroli va­dász-ezredben) Trevisini György (27), Mester Józef(13), Baumfeld Móricz (21), Führer Ignácz Demattio Antal (a tiroli vadász­ezredben), Heller Gottlieb (1), Hofstätter Ferencz (19), Wisniewski Marczel (30), Görög Henrik (21), Concur Péter (14), Scheck Ferencz (8), Giebaltowski Ágost (30), Nechi Adolf (26), Better Simon (13), Berti Győző (19), Antoine Ferencz (32). A budai honvédszobor. A következő felhívást vettük: Nemzetünk függetlenségi harczában honvédeink egyik legszebb és legnagyobb jelentőségű fegyverténye Budavár ostroma és bevétele volt. Erős, elszánt, méltó ellenfél vonult meg a falak mögött. A magyar királyok ősi várán büszkén hir­dette az ellenség lobogója, hogy ha vannak is zendülő magyar vidékek, nincs diadalmas magyar jog, magyar szabadság, magyar nemzet. Hiába emeli a kar a nemzeti zászlót, ha a fej még járom alatt hajlik. Ennek tudata tette makacscsá a védelmet, de ez tette hőssé a támadó honvédet is, ki halálmegve­téssel rohant fel a meredeken, a tüzet okádó falakra. És Budavár, gyilkos csatában, a magyaré lett... A védő ellenség bátran csatázott. Nemcsak ve­rekedni tudott szépen, de meghalni is. Győztes honvé­deink dicsősége annál nagyobb, minél lovagiasabbak vagyunk ennek elismerésében. A vitéz védelem érczemléke a Hentzi-szobor. A magyar szemek sokszor megakadnak e szobron, sok magyar fejet csóvál, ha látja s azt gondolja, hogy ez ott nincs helyén. De kiben támadhatna még fel ez a gondolat, ha a becsületes harczban legyőzött osztrák katonák szobra mellett ott állana a diadalmas magyar honvé­dek érczemléke is ? Büszkén tekinthetnénk azontúl a két szo­borra mi győzők, mint a­melyek összhangzóan hirdetik, hogy levertük az erőst. A legyőzöttek utódainak természetes és tiszteletreméltó kegyeletét pedig még sem sértené meg semmiféle képrombolás. A két szobor egymás mellett nemcsak a harcz­­ról beszélne, hanem az üdvös békéről is, mely a méltó mérkőzés után törhetetlen és őszinte. A Hentzi-szobor csak addig visszatetsző Buda­vár piaczán, míg ott nem áll a honvédszobor is. Az 1848—49-ki honvédek már régebb idő óta arra törekesznek, hogy büszke diadaljelünkkel feldi­­szíthessük az ős­királyi várat. Zajtalan buzgalommal már eddig is jelentékeny összeget gyűjtöttek össze e czélra, most azonban, hogy a honvédszobor már a honfoglalás ezer éves ünnepén ott állhasson Budavár díszterén, a még hiányzó összeget közadakozás utján kivánja összegyűjteni s gyű­jtőiveket bocsát a magyar közönség közé. A gyüj­tőivek élén a következő sorok olvashatók: Felhívás! Negyven esztendőnek moha födi már a budai nagy napot, honvédek diadalát s még ma sincs Budán honvédszobor. Nem jelzi más, hogy ott harczoltak, csak egy­­egy golyókarczol­ás a bástyafalon és az elesett védők vasemléke. Lehetséges-e az, hogy a legyőzöttek idehozzák kegyeletüket és a győzők nem ? Talán kiveszett az a nemzet, a­melynek ők vol­tak hősei ? Nem. A nemzet él­­ ő általuk él. Emlékező tehetségét nem moshatta el az új idő. Csak egy ideig eltévesztő sok ügye-dolga között szem elől a legna­gyobb adósságát. Azon adósságot, a­melylyel önmagá­nak tartozik. A gyűjtés évek előtt indult meg, de fél­ben maradt. Az összeg még meg nem felelő. Tisztelettel azért fordulunk tehát újra a haza hű fiai­ és leányaihoz, hogy adakozzanak és gyűjtsenek a tervbe vett szoborra, melyet helyén kell, hogy talál­jon az ezredik esztendő s még magyar él, Buda áll, álljon ott az is, hirdetve az elődök, dicsőségét együtt az utódok hálájával. A Budán felállítandó honvéd-emlékre eddig be­folyt 21,869 frt 16 kr. A főváros ennek felállítására kijelölte a dísztért. A mintát elkészítette Zala György, s megszem­lélhető műtermében. A szobornak e tér méreteinek megfelelő arány­ban való felállítása kerül: a szobor. . . 25,000 frt az alapzat . . 10,000 » egyéb költségek . 3,500 » összesen. 38,500 frt A szükséges összeg gyűjtésére kiadatik 1000 iv. Felkérjük a tisztelt közönséget, hogy a budai honvéd­­szobor részére csakis ezen iveken adakozzék, melyek és a begyült pénzek kezelésére Lévay Henrik, báró Lipthay Béla és Szénássy Sándor baj­társak ké­rettek fel. A begyűlt összegeket kérjük az első magyar általános biztosító társaság igazgatójához, Lévay Henrik úrhoz beküldeni. Az országos honvédegyleti közgyűlés által ki­küldött szobor­bizottság: Bodó Antal, Busbach Pé­ter, gr. Hunyady László, Ivánka Imre, Keresztesi S., Lévay Henrik, báró Lipthay Béla, Morzsányi Sán­­dor, Pyber Károly, dr. Szénássy Sándor, dr. Schwartzer Ferencz, Tisza László.« Meg vagyunk győződve arról, hogy a hazafias és nemzeti önérzetben erős magyar közönség vajmi gyor­san és szívesen fogja összeadni a budai honvédszobor költségeit. Az ország különböző vidékein, a­merre csak honvédeink győzelmes fegyverei villogtak, állanak honvédszobrok. Mindezeknek koronája lesz, ha az or­szág fővárosában, királyaink székhelyén is, maradandó évet fogja hirdetni, hogy a magyar tud küzdeni és győzni. A kibocsátott gyűjtőíveken az adakozást az első magyar általános biztosító­társaság nyitotta meg 500 forinttal. Társaságok és magánosok veteked­jenek a szép példa méltó követésében. A gyűjtés élén Lévay Henrik, az első magyar általános biztositó társaság vezérigazgatója, volt 1848-ki honvéd tiszt áll. A kik gyüjtőiven nem ada­kozhatnak, adományaikat egyenesen hozzá, vagy az általa igazgatott társaság főpénztárosához, Aigner Vilmoshoz is küldhetik. HÍREK. Deczember 81. — Mai számunk mellékletének tartalma a követ­kező : A munkások biztosítása baleset ellen Németországban. (Irta : Láng Lajos. — Tárcza : Vénülünk. (Zichy Antaltól.) — A regale-megváltás. — Közgazdaság : Deczember 31-ike. — Közlemények. — Nyílt tér. — Személyi hírek. Frigyes császárné a San-Remoban építendő kórházra 20,000 lírát aján­dékozott. — Montebello gróf, Francziaország nagykövete a portánál, mint a »Levant Herald« ér­tesül, nem tér többé vissza régi állására; helyébe Decrais, jelenleg bécsi nagy­követ fog kineveztetni. — Lambert­ Free, az Egyesült­ Államok péter­­vári követe állomására érkezett. — Kochmeister Frigyes bárónak, a tőzsdetanács elnökének, a­ tőzs­detanács tagjai az uj év alkalmából, ma délben szerencsekivánataikat fejezték ki. Az üdvözlőbeszédet Ullmann M. G. tartotta. — Lajos Viktor föherczeg betegsége. Lajos Viktor főherczeg, mint a »Pester Lloyd« írja, tegnap délután komoly tünetek között nagyon rosszul lett, ma már azonban állapotában némi javulás állott be. A főherczeg, kinél a király és a királyi család még tegnapelőtt vendégségben volt, tegnap a práterben tett sétalovaglásáról súlyos betegen tért vissza. Görcsök felől panaszkodott és az orvos az emésztési szervek gyuladási tüneteit constatálta. A ma kiadott orvosi bulletin így hangzik: »Ő fenségének majdnem teljesen álmatlan éjszakája volt, de a tünetek kielé­gítők.« A király, Károly Lajos főherczeg és fiai teg­nap megjelentek a betegnél. Ma reggel az a hír jött az udvarhoz, hogy a roham minden nagyobb veszély nélkül múlt el. A ma délután kiadott orvosi jelentés sze­rint, — mint Bécsből távírják — Lajos Vic­tor főherczeg állapotában tartósak a kedvező tü­netek. — A »Wiener Abendpost« jelenti: La­jos Victor föherczeg tegnap este d­olerinben megbetegedett és kívánságára ellátták a halotti szent­ségekkel. A föherczeg az élét álmatlanul töltötte; de ma már minden tünet annyira kielégítő, hogy to­vábbi veszélytől nem kell tartani. — Egy későbbi távirat szerint, a király és több föherczeg ma is megjelentek Lajos Viktor főherczeg palotájában, de a beteg szobájába nem mentek be. — Új év napja talán a legzajosabbak közé tar­tozik a fővárosban. Míg a karácsony csöndes családi örömek ünnepe, a Sylvester-est hangos, lármás, vi­dám. Ma Budapestnek majdnem minden egyesülete tagjai számára külön estélyt rendez : színi előadások, táncz, honi és külföldi pezsgő nagymérvű fogyasztása, puncs-kotyvasztás, malaczpecsenye ropogósságának a méltányolása, éjfélkor nagy hurrázás és kezek szoron­­gatása, rázogatása: ezek képezik a mai estnek főbb mozzanatait majdnem minden társaságban. Aki csak teheti, jó kedvvel üti agyon 1888. utolsó perczeit s elbizakodottsággal megyen eléje az 1889-nek. Aki remél az újtól sok jót, teszi azért, mert ugyan keve­set csalódott eddig a múltban; akit pedig ért már egy s más csüggesztő keserűség, azzal dicséri a hal­dokló évet, hogy »Lesz ez még rosszabbul is.« Legsa­­vanyúbb, mint minden ünnepnapon, az agyaló legény­ember észjárása, mert látja fanyaran a saját vénülé­sét, fogyatkozását, a­nélkül, hogy apró csemeték nö­vekedésében vigasztalódhatnék meg a halandóság miatt, látván, hogy »non omnis moriar« . . . Hanem holnap — a borravaló-képes nép, akikhez tarto­zik minden pictura-kedvelő individuum, dús ara­tásnak indul. A kéményseprőtől a viceházmester saját külön vicéjéig, boldog új évet kíván mind s sze­rez is, de — magának. — A honvédség. A hivatalos lapnak holnapi száma a következő változtatásokat fogja közölni a honvédhadseregben: Lukinácz Ede vezérőrnagy, az I. honvéd kerület ideiglenes parancsnoka nyugalomba helyeztetett és neki a Lipótrend lovagkeresztje ado­mány­oztatott. Kubinyi János altábornagy all. honv. ker. parancsnoka, hasonló minőségben az I. kerület­hez helyeztetett át. Pacor Kálmán vezérőrnagy, a 81. honv. gyal. dand. parancsnoka a II. honvéd kerület ideigl. parancsnokává. Bernolák Károly ezredes, a 19. honv. gyal. féldand. parancsnoka, ezen dand. ide­igl. parancsnokává, Suchy Ágoston az I. honv. gyal. féldand. II. zászlóaljának parancsnoka ezen féldandár parancsnokává, és végül Szájer István 23. honv. gyal. féldandárbeli őrnagy zászlóaljparancsnoknak nevezte­tett ki az 1. féldand. 2. zászlóaljhoz. Kineveztették 1889. jan. 1-ével tiszthelyettesekké a tettleges állo­mányban , a gyalogságnál: Péter Lajos, Pandics Sán­dor, Jankovich Ferencz, Szentgyörgyi Lajos, Scherka Béla, Tóth Kálmán, Mocsáry Ferencz, Karl Elemér, Soós Sándor, Ruff Ferencz, Tarnóczy Tivadar, Boér Gyula, Krumpholz Róbert, Wild Béla, Slavnics Milán, Kerényi Károly, Hegedűs József, Tóth Béla, Sierászky Aladár, Sztankay Péter, Faludi Géza, Ba­­ranyi László, Pratesserán János, Scheda József, Réthy Zsolt, Nagy Lajos, Bardon József, Konta Sándor, Szakmáry Elemér, Szirmai Vilmos, Kornis Géza, Lang Máté, Gratz András. b) A lovasságnál: Réthelyi József, Lukács Kálmán,Pálffy Imre, Jekel­­falussy Dezső, Kacskovics Benő, Éder Rezső, Koller Ödön. II. a szabadságolt állományban a) a gyalogság­nál : Nyári Viktor, Dzsenics Gyula, Gödi Pál, Leh­mann Ferencz, Scholcz Pál, Eissen József, Valentiny János, Bäcker István, Kövessy Ede, Takács Gyula, Onyáki Miklós, Szvetics József, Kenese Károly, Burg­­hardt Jenő. Hadapród tiszthelyettesekké a következő volt egyévi önkéntesek: Taub Lipót, Lang Sándor Klein Dávid, Berecz Antal, Gáthy Károly, Kovács István, Kari György, Nagy Sándor, Grünstein Her­mann, Mircse János, Körtvélyesi Géza, Takács Já­nos, Miklóssy Károly, Diószeghy Gábor, Borók Gyu­la, Papp József, Hevesi Sándor, Samu István, Czirók Géza és Gerenday József. — Báró Rudics József pörös hagyatéka. A báró Rudics József hagyatékának rendezésére alakított egyezséghez a honvédelmi miniszter megtagadta hoz­zájárulását, mi által lehetetlenné van téve a tervezett egyezség létesülése. — A csákovai közalapítványi kir. főtiszt, Sza­badhegyi Sándor elhalálozása folytán a vallás- és közoktatásügyi miniszter — mint a »Hircsarnok« jelenti — a főtisztség ideiglenes vezetésével S­z­ü­r­y Kálmán buziási kir. ügyészt bízta meg. — Papirjegyek a lánczhidon. Az állami hida­kon jelenleg alkalmazásban levő réz- és bádogjegyek sokféle visszaélésekre adtak alkalmat. A közönség egy része feledékenységből viszi magával a jegyeket, más része csupa »heczcz«-ből megtartja s rossz gombot, ólom- vagy vasdarabot dob a vámoló szekrénybe. A vámosok részint nem tudják, részint nem akarják ez üzelmeket meggátolni, mert az elvitt jegy részükre haszon­számba megy. E jegyek révén vált lehetővé a legutóbb előfordult sikkasztás is. Az akkor megindított vizsgálat alkalmával, kitűnt, hogy e jegyekkel oly nagyfokú visszaélést követtek el, hogy a kincs­tár évenként ezrekkel károsodott. A pénzügymi­nisztérium, hogy ez üzelmeknek a jövőben vé­get vessen, — a »Hírcsarnok« értesülése szerint — új jegyeket akar forgalomba hozni. Ezek szel­vénynyel ellátott papír-bárczák lesznek, melyeket juxta-könyvből szakít ki a jegyadó s kis távolságra a szelvényt ellenőr szakítja le, úgy, hogy a közönség­nek nem kell a jegyet a hídon átvinnie. Az új jegyek­kel, melyek kizárólag az ellenőrzés pontos keresztül­­vihetését czélozzák, január 15-től kezdve nyolc­ napon át tesznek kísérletet. Ha az új rendszer beválik, papír­­j­egyeket léptetnek életbe úgy a lánczhídon, mint a Margithidon. — Feleséggyilkosság. Dunaföldvárról írják a »Pester Lloyd«-nak: A fejérmegyei Csécse község­ben borzasztó eset történt karácsonykor. Katz Pál, csécsei földműves, ki már 18 év óta nős és három fel­nőtt gyermeke van, már régóta gyanakodott felesé­gére, hogy az Kovács, ottani vasúti őrrel viszonyt folytat. Kovács szabad idejét rendesen Katzéknál töltötte és így történt, hogy karácsony első napján ismét meglátogatta őket. Mint rendesen, ez alkalom­mal is szívélyes vendéglátásban részesült. Katz valami ürügyet keresett, hogy nejét Kovácscsal egyedül hagy­hassa és azt mondván, hogy a présházba megy borért, eltávozott. Hanem sokkal hamarabb visszatért, sem­hogy a magukra maradt szerelmesek várhatták volna. Hogy ezután mi történt, azt majd csak a megindított vizsgálat fogja kideríteni. De a következő napon Katz azt jelentette a községi elöljáróságnak, hogy felesége öngyilkossá lett A bírósági küldöttség az asszonyt átmetszett nyakkal, kezében egy nagy, éles konyha­késsel, a földön fekve, halva találta. Hanem már az első kérdésekre oly bizonytalan feleleteket adott Katz, hogy a bíróság rögtön elfogatta, egyébként pedig az orvos is constatálta, hogy az asszony halálát idegen kéz által elkövetett gyilkosság okozta. — Egy herczeg balesete. Windischgrätz Ro­bert herczeg tegnapelőtt este Abazziában, egy kes­keny hegyi ösvényen elbukott és négy méternyi ma­gasságból lezuhant. A herczeg nagyobb zúzódást szenvedett.­­ Eltűntek. Langfelder Jakab könyvvezető ma délután jelentést tett a rendőrségnek, hogy Fried­länder Emil orvosnövendék levelet intézett hozzá, melyben érzékenyen elbúcsúzik tőle s kijelenti, hogy öngyilkossá lesz, mert rokonai nem segélyezik. — Az orvosnövendék eltűnt lakásáról. — Ugyancsak ma, Taffler Bernátné újpesti lakos bejelentette a rendőr­ségnek, hogy Ábrahám és Róza nevű gyermekei, akik a fővárosban gyufát árultak, e hó 24-ike óta nyomta­lanul eltűntek. — Rablás az utczán. Ma délután négy óra táj­ban az Ilona-utczában a járókelők egy tizenhét éves suhanczot találtak megkötözve. A fiú a rendőrségnél előadta, hogy Szamer Ferencznek hívják és egy pár czipőt akart valahova vinni, de az Ilona-utczában egy 40 évesnek látszó férfi megtámadta, megkötözte és a czipőt elrabolta tőle, azután nyomtalanul eltűnt. A rendőrség szigorú nyomozást indított meg ez ügyben. — Rejtélyes holttest. A Ferencz József-lakta­­nya közelében ma este női holttestre bukkantak. Az asszony egyik zsebében czédulát találtak, melyből ki­tűnt, hogy az illető S­u­r­i­n Jánosné, született S­z­i­­rotka Mária, 37 éves budapesti lakos volt. Férjét, ki a sziv­utera 75-ik szám alatt lakik, kihallgatták s azt vallotta, hogy neje a múlt pénteken este 27 forin­tot magához vett, mikor vissza­jött csak 5 forint volt nála. E­miatt összevesztek, mire az asszony úgy el­ment, hogy azóta nem látták. A ma este talált holt­test arczán némi külerőszak nyomai látszanak. Fel fogják bonczolni. Közlekedés. Bérleti jegyek kiadása a magyar nyugati vasúton. A magyar nyugati vasút magyar vonalrészeinek ál­lami üzletbe vétele folytán, ezen vonalrészek (Gyana­­falváig) a m. kir. államvasutak vonalaira szóló éves bérleti jegyekbe is bevonhatók. A m. kir. államvasutak vonalain érvényes bérleti díjszabás tehát a magyar nyugati vasút magyar vonalrészein is az ezen vasútra mérvadó kilométermutató alapján, fog alkalmaztatni. A m. kir. államvasutak összes vonalaira kiállítandó éves bérleti jegyek 1889. évi január hó 1-től kezdve a magyar nyugati vasút állami üzletbe vett magyar vonalrészein is érvényesek lesznek, mely jegyek az I. osztályban 726 írtba és a II-ik osztályban 565 írtba kerülnek. Végre figyelmeztetik a t. ez. utazó közönség, hogy az ez ideig már váltott m. kir. államvasuti bér­leti jegyekbe utólag a magyar nyugoti vasút vonalai is felvehetők, mely esetben az uj vonalak felvételére nézve, a bérleti díjszabásban előírt 10 frtnyi átiratári illeték elejtésével, csakis az új vonalrészek hozzá­adásából eredő díjkülönbözet, valamint 1 frt jegy­­kiállítási illeték számíttatik. Az ezután váltandó bér­leti jegyekhez eszközlendő ily hozzáírások esetében azonban az illető díjszabási határozmányok mérv­adók. Az éves bérleti jegyek egyedül a m. kir. állam­vasutak budapesti (Mária-Valéria-utcza, Hungária­­szálló) és bécsi (Kärntner­ring, Grand Hotel)­menet­­jegy-irodájában állíttatnak ki, de az összes vidéki menetjegy-irodákban is megrendelhetők. Tudomány és irodalom. — Az akadémia bizottságaiból. A magyar tu­dományos akadémia irodalomtörténeti bizott­sága nagy és üdvös tevékenységet fejt ki s máris igen sok becses anyaggal szaporította tudományos irodal­munkat. A napokban állapította meg jövő évi költség­­vetését s elhatározta, hogy a régi magyar XVI-dik századbeli költők tárából három kötetet fog közre bo­csátani. Ezen kívül sajtó alá rendezi Pécsi Simon zsoltárfordításait és egyházi énekeit. Továbá a tizen­ötödik századbeli irodalmi emlékekből egy kötetet ad ki s a külföldi magyar tanulók névsorából pedig két füze­tet. Kiadja a tizenötödik századbeli egyházi szónoklato­kat tartalmazó codexet is, mely igen sok történeti és culturtörténeti adatot tartalmaz. A Kazinczy Ferencz leveleiből egy kötet már legközelebb kikerül a sajtó alól, mely nagybecsű gyűjteményből eddig, mintegy két kötetre menő anyag van összegyűjtve. A magyar tud.­akadémia történelmi bizottsága kiadásában legközelebb elhagyja a sajtót: Beke Antal és Barabás Samu szerkesztésében »I. Rá­­kóczy György és a porta« czimü nagybecsű forrás­gyűjtemény. E kötet kiegészítő részét képezi azon collectiónak, melyet 1883-ban szintén a történelmi bizottság megbízásából, Szilágyi Sándor, kiváló történettudósunk állított egybe ily czim alatt: »Leve­lek és okiratok I. Rákóczy György keleti összekötte­tései történetéhez.« A most megjelenendő kötetben I. Rákóczy György törökországi összeköttetéseinek képe olyan teljességben áll előttünk, mint egyetlen korszaké sem Erdély történetében. Európa történeté­nek egyik legérdekesebb korszakára, a harmincz éves háborúra is nagy fontosságú adalékokat nyújt ez a forrásgyűjtemény. — Czimerkönyv. A Liebmacher-féle nagy czi­­merkönyvből a Csergheő Géza által szerkesztett ma­gyarországi nemességet tárgyazó rész, 13-ik füzete 216 czimerrajzzal megjelent. Eddigelé 2808 czimert közölt. A jelen füzetben a következő nevezetesebb családok czímerei vannak: Kardos 7, Károlyi 5, Kása, Kassay, Kasza, Kaszap, Kaszás, Kászonyi 3, Káthay, Katona 5, gróf Kaunitz indigena, Kazinczy, Kazy, Kecskeméthy 2, Kecskés, Keczely, Keczer, Keglevics 2, Kégli, Kékedy, Kelez, Kelecsényi, Kele­men 7, Kelio, báró Kemény, Kemniczer, Kempelen, Kende, Kendeffy, Kendy, Kenessey, Kerekes 9, Ke­rékgyártó, Keresztes 4, Keresztessy, Keresztury, Kerepesy, Kerkápolyi, Kerülő, Kéry 2, Kézsmárky, Keszely, Keszlerfy, Keszthelyi, Keszi, Kézmárszky, gróf Khevenhüller, gróf Khuen, Kigyósy 2, Kinizsy, gróf Kinszky, Király 9, Kiss 42 féle. Az egész válla­lat most már felén túl van a rövid időn befejeztetik. Óhajtandó volna, hogy azon családok, akik talán nem lettek volna fölvéve, czímereiket, közlés végett, a szer­kesztőnek beküldjék, hogy a gyűjtemény valóban tel­jes lehessen. Színház és művészet. — A nemzeti színházból. A nemzeti színháznál az uj szabályzat értelmében kinevezett rendezők: Nagy Imre, N­á­d­a­y Ferencz és V­i­z­v­á­r­i Gyula holnap, jan. 1-jén kezdik meg működésüket. — Erkel Ferencz legközelebb az országos m. kir. zene- és színművészeti akadémián viselt rendes tanári állomásától megválik. Erkel F. már e tanév kezdetén betegsége miatt hosszabb szabadságidőt kért, mely neki megadatott. Mihalovich Ödön igazgató azonban tekintettel azon érdemekre, melye­ket E­r­k­e­l a hazai dalmű megteremtése s később a zeneakadémia szervezése körül szerzett, előterjesztést tett a közoktatásügyi miniszterhez, hogy Erkel Fe­rencz az udvartartásnak művészeti czélokra szánt részéből, fizetésének megfelelő kegydíjat nyerjen. Mihalovich Ödön ezen előterjesztését a minisztérium magáévá tette s legfelsőbb helyen kieszközölte, hogy Erkel F. érdemeinek megfelelő ezen kitüntetésben már 1889. évi január hó 1-től fogva részesüljön. — A népszínházból. Er­nesto Rossi, a nagy tragikus művész, búcsú körútjában, január hó második felében érkezik Budapestre 25 tagból álló olasz tár­sulatával s négyszer fog föllépni a népszínházban. A véglegesen megállapított programm szerint január 24-én csütörtökön a »Hamlet«-ben, 26-án szom­baton a »Lear király«-ban, 28-án hétfőn »Othello«-ban, 29-én kedden »XI-ik Lajos«-ban játsza a czímszerepet. A népszínházban ez előadások bérleten kívül fölemelt helyárakkal tartatnak. A »Simplicius«, Strauss operette-ja nem kerül színre a héten, mert a szerző, a­ki megígérte, hogy sze­mélyesen fogja dirigálni az első előadást, jelenleg egészségi okokból nem jöhet Budapestre. Megvárják tehát, mig Strauss meggyógyul. A darab első előadása az évad legfényesebb estéi közé kíván számíttatni nemcsak azért mert Strauss új darabja mindig ese­mény, hanem mert ő személyesen fogja dirigálni s a népszínháznak mind a három énekesnője Blaha L., Hegyi A. és Pálmai Ilka játszanak benne. — A nép­színház műsora e héten a következő lesz: u. m. ked­den Bérezik népszínműve »A parasztkisasz­­szony,« szerdán: »A titkos csók,« csütörtökön: »Kir­ály fogás,« pénteken: »A Suhan ez,« 49-edszer; szombaton: »A titkos csók,« vasár­nap: Abonyi népszínműve »A betyár ken­dője.« — »A Suhancz« 50-ik előadása a jövő héten 12-én lesz épen egy évvel első előadása után. — Művész-estély. A tánczczal egybekötött mű­­vész-estély, melyet a gyermektelepitő egye­sület a vigadó összes termeiben 1889. évi január hó 14-én rendez, az idei farsang legérdekesebb ese­ményéül ígérkezik. A rendező bizottságnak sikerült kitűnő művészi erők közreműködését megnyernie. Németország legünnepeltebb énekeseinek egyike Bulsa Pál, a drezdai udv. opera baritonistája, bal­ladákat és dalokat énekel Löwe-től, Schumanntól, Brahmstól, Hoffmanntól és Beckertől; Lehmann Mari, a bécsi udv. opera művésznője,­ Mozart »Va­­rázsfuvolá«-jának nagy áriáját »Éj királynéjá«-t fogja előadni, továbbá Chopin »Mazurká«-ját és Meyer-Hellmund »Varázsének«-ét. Prévost Hen­rik, operánknak oly gyorsan közkedveltté vált te­noristája első ízben mutatja be magát ez alkalom­mal, mint dalénekes. A d­e ! a legújabb zenei humo­reszkeket hozza meg Bécsből, s Vizváry Ágai tollából új monológot fog előadni. A műsor, mely még néhány jeles zenedabbal fog bővülni, már eddig is a műélvezetek egész sorozatával kecsegtet; a hang­versenyt követő táncz sikerét pedig 60 rendező buz­­gósága biztosítja. Az általános érdeklődés folytán, melyet a zene- és tánczkedvelő közönség ezen estély iránt már is tanúsít, czélszerű Rózsavölgyi és társa zeneműkereskedésében a belépő jegyekről mielőbb gondoskodni, annál is inkább, minthogy az egyesület buzgó női választmánya a jegyeknek tekintélyes ré­szét már­is lefoglalta. Az egyesület, mely áldásos működésében rövid fennállása daczára már­is örven­detes eredményeket tudott fölmutatni, az idén 250 szegény iskolás gyermeket szándékozik nyári üdülésre kitelepíteni. — Hangverseny. G­ő­c­z­y Rezső idei első hang­versenyét a böjt első hetében fogja megtartani. A kedvelt művész ez alkalommal is több újdonságot fog előadni. — »Le chevalier de Maison-Rouge«, Dumas Sándor e régi színművét újita fel a párisi Porte-Saint- Martin, rendkívüli sikerrel. A mű először 1847-ben adatott elő, néhány hónappal a februári forradalom előtt; újra színre került 1869-ben, kevéssel a szept. 4-diki forradalom előtt, — ezúttal, remélhetőleg, ezen véletlen nem fog ismétlődni. A mű a »szegfű összees­küvést« tárgyalja, mely 1793-ban, Rougeville lovag ve­zérlete alatt, Mária Antoinette királynőnek a Temple­­beli fogságból való kiszabadítására alakult.A Temple­­fogháza, melyben rejtezik a fogva levő királynő, a forradalmi törvényszék, a halottak terme stb., épen oly megrázó hatást tesznek a műben, mint a girondiak éneke és a forradalomnak színre kerülő sok más jele­nete. A mű újra előadásának alkalmából a párisi la­pok a következő reminiscentiát mondják el: A re­gényt, melyből a színmű készült, Dumas e czím alatt tervezte : »Chevalier de Rougeville«, vagyis azon történelmi névről akarta elnevezni, me­lyet a mű főszereplője visel. A mű a »Democra­­tie pacifique«-ban volt megjelenendő s a lap azt az említett czimmel hirdeté. A mint e hirde­tés megjelent, Dumas levelet vett Rougeville lovag fiától, ki a regény felől barátságos közlést kért. Du­mas rögtön azt felelte, hogy neki nem volt tudomása arról, hogy Rougeville lovagnak utódja él, de mert ezt megtudta, a regény czímét, bár az csak dicsére­test tartalmaz a lovagról, átváltoztatja »Maison- Rouge lovag«-gá. Alig egy hónap múlva Dumas ez újabb levelet vette: »Nevezze el regényét, a­mint ön­nek tetszik; én családomnak utolsó sarja vagyok és egy óra múlva agyonlövöm magamat. De Rougeville, Pe­tite rue Madonne 3.« — Dumas azonnal a megirt lakásba futott; ott csakugyan megtudta, hogy Rouge­ville, kevéssel azelőtt meglőtte magát, még élt, de néhány nap alatt kiszenvedett. A­mi Rougevillet, az összeesküvés főszervezőjét illeti, annak életéről keve­set tudunk, de halála ismeretes, ő 1814-ben Fran­­cziaországban elfogatott, mert a betört orosz csapa­tok segélyére volt s azokat, mint az elfogatásakor nála talált papírokból kitűnt, informatiókkal látta el. Halálra ítéltetett a rheimsi franczia hadi törvényszék által s 1814. márcz. 16-án kivégezték Egy hét múlva d’Artois gróf bevonult Párisba. — A »Zenelap« IV. évfolyamára hirdet előfize­tést Ságh József. Előfizethetni a kiadóhivatalban Süllői-ut 4) egész évre 6 írtjával, félévre 3 írtjával. A lap, mely értékes zenemümellékletekkel jelenik meg, a zenekedvelő közönségnek nagy szolgálatot tesz. Egyesületek és társulatok. — Az orsz. állatvédő egyesület 1888-diki év­könyvében, mely most jelent meg, négy értekezés van. 1. Az állatok védője és az emberek jótevője, Rökk Szilárd arczképével, dr. Szalkay Gyulától. 2. A cul­­tureszmék az életben, Gömöri Havass Sándortól. 3. Az állatvédelem-ügy múltja 1848-ig, dr. Kerék­gyártó Árpád egyet, tanártól. 4. Az állatvédelem esz­méje és az annak szánt 50,000 frtos alapítványról, dr. Szalkay Gyula főtitkártól. — Az egylet tagjainak száma: a­ tiszteletbeliek 43, alapítók 39, családtagok 19 és rendes tagok 1324. A tagok összes száma te­hát 1425. Fővárosi ügyek. — A megfigyelő osztály költözése. Az elmebe­teg-megfigyelő osztály számára a fővárosi tanács tud­valevőleg a budai nagy rókus-utczai Einzenberger-féle házat bérelte ki, melyet erre a czélra megfelelő mó­don átalakítottak. A megfigyelő osztályon elhelyezett betegeket a Rókus-kórházból a­­mai nap folyamán szállították át az új helyiségbe. Összesen 19 férfi és 17 nőbeteg van jelenleg megfigyelés alatt, kiket tel­jesen zárt betegszállító kocsikon vittek át Budára az orvosok és az ápoló személyzet felügyelete alatt. Szál­lítás közben egy kis baleset is történt, a­mennyiben az egyik betegszállító kocsi tengelye eltört, mire nagy népcsődület támadt. A betegeket a kocsiból rögtön leszállították s zárt bérkocsikon vitték át az új meg­figyelő osztályra. Törvényszéki csarnok. A verseczi 28.000 forintos sikkasztás ügyében letartóztatott Kohn Miksa a vizsgálóbírónak letar­tóztatást elrendelő végzésében megnyugodott. Színházak. Budapest, 1889. kedd, január 1. Nemzeti szinház. Magy. kir. operaház. Bérlet 1 szám. A säckingeni trombitás. Opera 3 felvonásban, előjáték­kal Schäffel V. költői elbeszé­lése nyomán, irta: Bunge R. Fordította : Ábrányi Emil. Ze­néjét irta: Nessler Viktor. Az előjáték személyei: Kirchhofer Werner Takács Konrádin Láng A pfalczi választó fejedelem udvar­mestere Dalnoki A heidelbergi egye­tem rector magni­­ficusa Szegedi A darab személyei : Schönau báró Ney Mária, leánya Rotter G. Wildenstein gróf Szendrői A gróf elvált neje M. Heiszler. Dámián, a gróf fia Pauli Kirchhofer Werner Takács Konrádin Láng Az opera után: A babatündér. Látványos ballet­t felvonás­ban. Szerzette : Hasreiter és Gaul. Zenéjét írta: Bayer. Személyek: Játékkereskedő Smeraldi Mindenese Zolnai Segédje Revere Lord Plumpsterhire Singer N. Lady Plumpsterhire Bérezi I. ) Juhász F. a lord ) Dankó J. gyermekei ) Schlesinger ) Majthényi Japáni baba Muller K. Baba tündér Maruzzi Paraszt Vincze Felesége Nirsehyné Leánya Kranner J. Oseléd Marczelné Bérszolga Fekete Hordár Kling Levélhordó Tóthfalusi Kezdeteiés 7 órakor.­­ Heti műk­orok! Nemzeti színház . Szerdán : Georgette. Csütörtökön: Lucretia Borgia. Pénteken : Bölcs Náthán. Szombaton : Az egér. Vasárnap : Válás után. I­ső bérletszünet. Magy. kir. operaház : Csütörtökön: Borgia Lucretia és Baba­tündér. Wilt M. vendégj. Szombaton: Tell Vilmos. Prevost H. vendégj. Vasárnap : A granadai éji szállás és Babatündér. Várszínház : Csütörtökön : Constantin abbé. Pénteken : Hamlet. Vasárnap : A vasgyáros. Népszínház . Szerdán : A titkos csók. Csütörtökön : Király­fogás. Pénteken : A suhancz. Szombaton : A titkos csók. Vasárnap: A betyár kendője. Évi bérlet 1. sz. Havi bérl. 1. sz. Az arany ember. Eredeti dráma 5 felvonásban, előjátékkal, 7 képben. Irta : Jókai Mór. Az előjáték: »A SENKI SZIGETE.* Személyek: Timár Mihály Trikálisz Euthym Timea, a leánya Teréza Noémi, a leánya Krisztyán Tódor Granicsár tiszt 2-ik ) Mempész 2-ik kép : »A BRAZOVICS-HÁZ.« Személyek : Levetinezy Mihály Nagy I. Timea Fái Sz. Brazovics Athanáz Szigeti I. Zsófia, a neje Szathmáryné Athália, a leánya Hegyesi M. Kadisa, tiszt Horváth Fabula János Pintér 4-ik kép :­­AZ AL­ABASTROM SZOBOR* Személyek : Levetinezy Mihály Nagy I. Timea, a neje Fái Sz. Athália Hegyesi M. 4- ik kép :­­IDILLI ÉLET.* Személyek : Timár Mihály Nagy I. Teréza Jászay M. Noémi P.Márkus E. Krisztyán Tódor Náday 5- ik kép : »A HŰSÉG ÁTKA.^ Személyek : Levetinezy Mihály Nagy I. Timéa Fái Sz. Kadisa, őrnagy Horváth Athália Hegyesi M. 6- ik kép : »A BALATONPARTI KAS­TÉLY.« Személyek: Levetinezy Mihály Nagy I. Krisztyán Tódor Náday Noémi P.Márkus E. Galambos, halász Abonyi 7- ik kép : »A SZENT-GYÖRGY KÉPE.« Személyek : Levetinczy Mihály Nagy I. Timea, neje Fái Sz. Kadisa, őrnagy Horváth Athália Hegyesi M. Kezdete 7 órakor. Várszinház. A SZÍNHÁZ ZÁRTA. Népszínház. Blaha Lujza assz. mint vendég. A parasztkisasszony. Eredeti népszínmű dalokkal 3 felvonásban. Irta: Bérczik Á. Személyek: Kelemen Tamás Horváth V. Matild, neje M.Csatai Zs. Jolán, leányuk Blaha L­­ezeda Marczel Szirmai Fidibusz Friczi Imrei Zerge Pista Nározisz Fonák Laczi Enyvári özv. Gönczölné Pártényiné Fátyol Gergely Vidor Fonyóné Klárné Gereben Márton Izsó Sánta Pista Újvári Kolompárné Izsóné Ágnes, a leánya Bessenyei M. Kapásné Gyöngyösi I. Viki, szobaleány Béni I. Kezdete 7 órakor. Nagy Imre Egressy Fái Sz. Jászay M. P.MárkusE. Náday Hetényi Latabár Sántha I III IBB I BMWBBBWWWMWBWHPBMnaWMMWWWMB Csak Január O-ig 1H A VIGADÓ NAGY TERMÉBEN Ch­e­li-s­zinhán­ a legnagyobbszerű phantast-myster-berendezés. Ha és mindennap este 7'/s órakor monstre-előadja. Csupa elsőrendű érdekes látni valók. Maffitett, a magia országának egy lénye, phantast, átváltozások az 1001 éjből, villanyvilágítás, előadva Miss Edith által. Uf !! a viruló rózsafácskák, a bájos Sylvia, a víg szellem­­hangverseny, országos vásár Piripócson. Fata !VorganA a csodálatra méltó pusztajelenetek. Eredeti, a myster, óriási fő. Bemutatása a nagyszerű, eredeti szellem és kísértet jele­neteknek. Egy rettenetes éj a római katakombákban. Zárapitheozis zuha­nása a pokol torkába. Előleges jegyeladás napközben 10 órától reggel­i félg hetig.­­

Next