Nemzet, 1889. június (8. évfolyam, 2427-2454. szám)

1889-06-03 / 2429. szám

SZERKESZTŐSÉG: Perencsiek­ tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk es Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Ferencziek-tera, Athenaeum-épület) küldendők. Egyes szám 2 kr. 2­29. (152.) szám. Reggeli kiadás: Budapest, 1889. Hétfő, junius 3. IIIADÓ-HIVATAL: Ferencaiek-tere, Athenaeum-épület, földszín. Előfizetési díj : A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Buda­­pesten kétszer házhoz hordva: 1 hónapra 2 frt 8 hónapra e­g­y 6 hónapra 18 * Az esti kiadás postai különkiadáséért felül­­fizetés havonként 35 kr., negyedévenként 1 * Egyes szám 2 kr. VIII. évi folyam. Budapest, junius 2. Az orosz czár ismert köszöntőjének ha­tása az egész európai sajtóban egyforma: alig van közlöny, mely megtudná érteni, mit akart a czár, az orosz politika elszigeteltségé­nek azon keserű hangoztatásával. Az ily nyi­latkozat egy nagy birodalom politikájának teljhatalmú intézője részéről, vagy az eddig követett politika teljes elítélését jelentheti, vagy pedig azt, hogy ez a politika el van szánva az eddig követett utón mentől hama­rabb oda fejleszteni az eseményeket, a­hol már közönyös, vájjon egy vagy más előző nyilatkozat beleillik-e a szokásos diplomatiai formákba. A­mennyiben most minden jel arra mutat, hogy ezúttal ama felköszöntőt nem követi fordulat sem egyik, sem másik irányban, annak indoka rejtély marad so­káig, mint az orosz politika nem egy ténye az maradt a múltban is. Hogy azonban az ily rejtélyek mindig fokozzák azt az elszige­teltséget, a­melyről az orosz czár felköszön­tője oly szemrehányólag beszélt, az egész természetes, de ezért aligha azoknak van okuk panaszkodni, a­kiket tán a czári felkö­szöntő érinteni akart. Az a Szerbiából érkező hír, hogy a szerb kormány rövid uton, egyik napról a másikra, megszüntette a viszonyt, a mely a szerb ál­lamvasutak s az azt bérlő társaság közt fenn­állt, s mely eddig az évek hosszú so­rára jogerősnek tekintetett, bizonyára nagy sensatiót fog kelteni Európaszerte. — Pá­risi táviratok szerint — a bérlő társaság franczia tőkepénzesekből áll s székhelye is Párisban van — a minisztertanács ott már fog­lalkozott is e kérdéssel, de az állásfoglalást elhalasztotta, mert a külügyminiszter még nem szerzett kellő tájékozást a szerb követ­től a kormány eljárásának indító okai felől. Egy párisi távirat a sequestratio elhalasztá­sát jelenti, másrészt azonban a belgrádi hírek meglehetős határozottan szólnak. Nagyon ér­dekes fejleménye lehet még e kérdésnek, mely mindenesetre nem csekély önbizalomról tesz tanúságot, a szerb kormány részéről. Senki­nek sem lehet kifogása az ellen, ha a keleti államok közlekedési kérdésekben emancipál­ják magukat, s saját sorsuk urává lesznek; de az ilyen processusnak a szerzett jogok tel­jes tisztelete és kárpótlása mellett kell végbe­menni, más­különben az ily erőpróbák többet ártanak, mint használnak. Váljon e tekintet­ben a szerb kormánynak,.Van-e igaza, mely arra hivatkozik, hogy a társaság vezetésének szerződésellenes hibái egyenesen reá­kény­­szerítették e lépésre,­­ vagy a társaságnak, mely nyilván megraboltatásról panaszkodik, az oly kérdés, mely alig dől el egyik napról a másikra, de a­mely akár­hogy dől el, sok érdeket sért, sok keserűséget szül, s hogy Szerbországnak most épen erre lenne szük­sége, azt nehezen fogja valaki bebizonyít­­hatni. A szabadelvű párt tagjait figyelmeztetjük, hogy a képviselőház holnap, hétfőn a budgettörvényjavasla­­tot tárgyalja, s hogy e tárgyaláson a párt tagjainak minél teljesebb számban való jelenléte kívánatos. B­ELFÖLD, Budapest, jún. 2. (A képviselőház ülése.) A képviselőház holnap, június hó 3-án, hétfőn, d. e. 10 órakor ülést tart. Napirend: Az 1889-ik évi állami költségvetésről szóló törvényja­vaslat tárgyalása. Budapest, jun. 2. (A főrendiház ülése.) A főrendiház junius hó 12-én ülést tart, mely­nek napirendje: 1. Elnöki előterjesztés. 2. Az igazoló bizottság jelentése gróf Bombelles Márk va­gyoni képesítésének elismerését szorgalmazó kérvé­nye tárgyában. 3. Az 1889. évi állami költségve­tés érdemleges tárgyalása. Budapest, jun. 2. (A főrendiház pénz­ügyi bizottságából.) A főrendiház pénzügyi bizottsága folyó évi junius hó 4-én ülést tart, melynek t­ár­g­ya: Az 1889. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Budapest, jun. 2. (A magyar regnicola­­ris bizottság.) A Horvát-Szlavon-Dalmátország­­gal megújítandó pénzügyi egyezmény létesítésére ki­küldött magyar országos bizottság ma délelőtt 11 órától délután 2 óráig ülést tartott, melynek tárgya azon észrevételeknek pontonként való tárgyalása volt, melyeket a horvát országos bizottság a magyar ellen­­nuntiumra nézve tett. Minden oldalról constatáltatott, hogy ezen észrevételek közt sok olyan van, me­lyeket a magyar országos bizottság helyesnek el nem ismerhet, tehát azokhoz hozzá nem járulhat. Hogy azonban a tanácskozások ne nyújtassanak ki még hosszabb időre, a magyar országos bizottság eltekint véleményének írásban való fejtegetésétől és azoknak a szóbeli tanácskozások alkalmával fog majd kifeje­zést adni. De nehogy a magyar országos bizottság ezen hallgatása félreértésre adjon alkalmat, a bizott­ság felkérendőnek határozta elnökét, hogy a horvát országos bizottság elnökéhez átiratot intézzen, mely­ben constatálja a fenforgó nem lényegtelen véle­ménykülönbségeket és egyúttal nyilatkoztassa ki, hogy csupán időkímélés szempontjából állott el a ma­gyar országos bizottság a további írásbeli üzenetvál­tástól. A bizottság megállapodott ezután minden függőben levő kérdésre vonatkozólag azon álláspontra nézve, melyet a horvát országos bizottsággal szemben a jövő kedden megkezdődő közös tanácskozmányokon elfoglalni szándékozik s egyúttal kimondta, hogy keddtől fogva a közös tanácskozmányok a lehető leg­nagyobb gyorsasággal fognak folyt­attatni, hogy azok lehetőleg a pünkösdi ünnepek előtt befejezést nyer­hessenek. (D. E.) Budapest, jan. 2. (Választási mozgal­­­o­m ) Mint Debreczenből lapunknak jelentik, az ot­tani szabadelvű párt ma d. e. 10 órakor látogatott gyűlést tartott, melynek eredménye az, h­ogy gróf Dégenfeld Lajos helyére, ha Nógrád megye főispán­jává fog kineveztetni, a debreczeni II. választó­kerü­let szabadelvű párthívei dr. C­s­i­k­y Kálmánt fog­ják a képviselő­jelöltség elfogadására felkérni. Budapest, jun. 2. (A csongrádi kudarcz.) Mint a »Pesti Napló« máj. 31-ki esti lapjában írta Herrman Ottó és Justh Gyula függetlenségi párti képviselők május 30-án Csongrádot meglátogatták, hogy a függetlenségi párt szervezkedésében résztve­­gyenek. Az említett lap tudósítója azt is megírta, hogy a szervezkedés fényes sikerrel s nagy lelkesedés mellett történt meg. A »Szegedi Híradó« azonban csongrádi levelezője által arról értesül, hogy a füg­getlenségi párti mozgalom teljes kudarc­ot vallott. Ezen tudósítás szerint Soklya Antal kántor előzőleg értekezletet tartott híveivel a czélból, hogy minél több­en menjenek ki a vasúti állomáshoz a nevezett képviselők fogadására, de a derék kántor csupán har­madmagával fogadta őket egy két- és egy egyfogatú kocsin. A megérkezett képviselők délután a kör előtt beszédeket tartottak az egybegyűlt közönségnek, de ez a közönség először is csekély volt, másodszor pedig nem igen akarta bevenni a szélső igéket, sőt többen közbekiabáltak és abczugoltak is. Ilyen fogadtatás és pártolás után Herman Ottó és társa jónak látták, a vacsorát sem várva be, kocsira ülni és otthagyni a hálátlan Csongrádot. Nagyszöllös, máj. 29. (Lónyay Sándor székfoglalója.) [Ered. tud] Lónyay Sándor főispán ma foglalta el főispáni székét Ugocsa­ várme­­gyében. A beiktatási ünnepély rendkívüli fényes és lelkesült volt. A vármegye közönsége rang különb­ség nélkül vonult ki a Bereg- és ugocsai határszélre, hová a főispán pompás négyes fogaton, György Endre országgyűlési képviselővel délelőtt 10 órakor érkezett meg, több beregmegyei négyes fogat által kisérve. A határszélen dr. Hagara Viktor országgyűlési képviselő melegen üdvözlő a vármegye közönsége nevében a főispánt, ki a hatásos beszédre válaszolva, kiemelé, hogy mielőtt a határszélt átlépné, nem csak egyedül jön — de hozza magával a független és osztatlan Ugocsát és a béke olajágát. E szavak leirhatlan lelkesedést keltettek, a különben is lelkesült közönségben. Bevonulása a székvárosba impozáns volt, beláthatlan hoszszú kocsi sor pompás négyes fogatok, elől űrlovasokból álló bandérium, azt követő a népviseletbe öltözött lovassereg, a főispán kocsiját csikósoknak öltözött lovasok kisérték, fel­­zászlózva. Mindazon községek, melyeken a díszmenet végig vonult, ünnepi díszt öltöttek, az utak virággal voltak szegélyezve és borítva. A vármegye közönsé­gének összes intelligentiája jelen volt. A vármegye székházánál az alispán üdvözlé, ezután a főispán a közgyűlésben a szokásos esküt letette, mit taraczk lövések jeleztek a nagy közönségnek. Ez után a vármegye főjegyzője üdvözlé ismét a vármegye ne­vében — mire a főispán zajos lelkesedés közt, vála­szolt. A közgyűlés berekesztésével termeibe vonult, hol a tisztelgő küldöttségeket fogadta. A tisztelgések után 160 teritékü diszebéd volt , melyen az első felköszöntőt a főispán mondta a királyra, utána Szentpály Jenő emelt poharat Lónyay Sándor főis­pánra s őt nagy melegséggel elmondott szavakkal üdvözlé. A felköszöntők során poharat emelt: Dr. Ha­gara Viktor Tisza Kálmánra, Újhelyi Ödön főjegyző Lónyay Albertre — a vármegye kedves emlékű volt főispánjára mondott köszöntőt. A diszebéd nagy lel­­kesültség mellett végződött, mindenfele osztatlan öröm nyilvánult. Nagy­ Károly, máj. 28. (Szathmár-vár­megye búcsúja Ujfalussy Sándortól.) [Eredeti tudósítás.] Szathmár-vármegye és székhelye Nagy-Károly város közönsége a szeretet és tisztelet adóját lerovandó, páratlan szívélyességgel búcsúzott el szeretett alispánja, Ujfalussy Sándor cs. kir. kamarástól, ki Jász-Nagy-Kun-Szolnok­ vármegye főispánjává lett. Május 26-án, délelőtt a máté­szalkai kerület összes községeinek elöljárói s a képviselőtes­tületek számos tagjai, élén a kerületi főszolgabíróval vettek búcsút Ujfalussy­tól, mint a kerület egykori közszeretetben álló főszolgabirájától. Este 9 órakor pedig Nagy-Károly város közönsége imposáns fák­lyásmenettel tisztelte meg, mikor is a menet élén, melyben kétszáz fáklyavivő polgár vett részt, Aszta­los György református lelkész intézett hozzá bú­csúbeszédet. Másnap, május 27-én Szathmár­ várme­­gyének rendkívüli és igen látogatott közgyűlésén, mi­dőn felolvasták Ujfalussy volt alispán lemondó leve­lét, Ujfalussy meghatottan mondott köszönetet ama szives támogatásért, melyben a közönség őt, mint fő­szolgabírót, majd mint megyei főjegyzőt s utóbb mint alispánt támogatta, a közgyűlés Domahidy Ferencz elnöklő főispán indítványára Ujfalussy Sándornak a vármegyei közélet terén szerzett bokros érdemeit jegyzőkönyvileg megörökítette, s szer­etetének kifeje­zést adandó, elhatározta, hogy Ujfalussynak Szolno­kon e hó 28-án végbemenő főispáni beiktatásánál 30 tagú küldöttséggel fogja magát képviseltetni. A köz­gyűlés után a vármegye összes tisztikara vett búcsút szeretett alispánjától, kiknek nevében Zanathy Fe­rencz érzelemteljes búcsúbeszéd mellett, egy az összes tisztikar arczképeit magában foglaló díszes albumot adott át. Este 8 órakor pedig fényes lakomát rendez­tek tiszteletére. A lakomán a város és vidék legelő­kelőbb hölgyei és férfiai vettek részt, mintegy két­százötvenen. Az est bővelkedett a szebbnél-szebb po­hárköszöntőkben. Ujfalussy az uralkodóházért, érte és szeretett neje a nagykárolyi társadalmi élet csil­lagáért számosan, Domahidy főispánért Baudi Jenő, úgyszintén a jelenvolt gróf Károlyi Victorné­ért és gróf Károlyi Istvánnéért is ürítettek poharat. A kedélyes társaság az éjféli órákban oszlott szét. Másnap Ujfalussy a délelőtti vonattal Szolnokra uta­zott a 30 tagú kísérettel. A vasúthoz az egész megyei tisztikar s a városi közönség tekintélyes száma ki­sérte ki. Budapest, jun. 2. (A bel­gr­ádi zavar­ok.) A Belgrádban a legutóbb történt eseményekről a »N. Fr. Presse« belgrádi tudósítója a következőket jelenti: Az elfogott zavargók közül már többen 15—20 napig tartó forgatmán­ fölötte kényes természetű dolgok kerültek napvilágra, így Smiljanics Nikola kávés azon vád alatt állott, hogy a csőcseléket arra izgatta, támadják meg az osztrák-magyar követség házát és e czélból 100 dé­nárt osztott ki revolverek vásárlására. Arra az állí­tásra nézve, hogy a haladópártiak felfegyverkezve mentek a pártgyűlésre, több szavahihető tanú azzal a vallomással állott elő, hogy Garasanin s a többiek csak akkor küldtek fegyvereik után, midőn a tömeg egyre fenyegetőbbé növekedett és Garasanin, vala­mint a pártgyűlésen jelenlevők élete veszélyben fo­rogni látszott. Nagy feltűnést kelt, távirják ugyancsak a »N. Fr. Presse«-nek Belgráditól, egyik odavaló polgárnak a »Male Novine«-ben megjelent felhívása, mely az utóbbi eseményekkel foglalkozva, azt Belgrád rém­napjainak nevezi, a melyeket Milán király elő­relátott s azt leköszönése alkalmával, utalva az uj alkotmányra, a következő jellemző szavakkal eleve jelzett: »Uj alkotmányotokkal és uj sza­badságotokkal egymást szétmarczangolni, öldökölni fogjátok s ha már elegendő mértékben eret vágtatok egymáson, akkor hívni fogtok, hogy sebeiteket bekös­sem és tapaszt tegyek rájuk. Én eljövök és akkor szét fogjuk darabolni az alkotmányt s újra érvényre juttatjuk azt a kormányzati formát, mely Milos és Mihály alatt fennállott.« Ezen idézethez az illető azt a felszólítást fűzi, hogy az ország minden pártbeliei­­ből nemzeti gárda alakíttassék az élet s vagyon védelmére, minthogy az állami hatalom a nyu­galom és rend fentartására elégtelennek bizonyult; közel állunk ahhoz a veszedelemhez, hogy Milán ki­rály szavai beteljesednek s ekkor ő, mint dictator tér vissza. Oly sajnos események ismétlődése után, mint a minek nemrég történtek, az ország maga fogja kí­vánni a dictaturát s ezt akarja Milán király; ezt várja, reméli s számit reája. Milán király dictaturája előtt állunk, az alkotmány, szabadság, minden veszé­lyeztetve van, ha a belgrádiak nem látnak a nemzeti gárda szervezéséhez. Táviratok: Wiesbaden, jun. 2. A dán király tegnap este fürdőzésre ide érkezett. Róma, jun. 2. A nemzeti ünnep al­kalmából az egész város zászlódíszben van. A k­i­r­ály a Castro Pretorio síkján a hely­őrség felett szemlét tartott, a midőn is az óriási néptömeg lelkesült ovatiókban részesí­tette. A trónörökös, ki őrnagygyá e napok­ban neveztetett ki, saját zászlóalját vezényel­te. A Quirinálba visszatérve, a király két íz­ben is megjelent az erkélyen, hogy megkö­szönje a nép ovatióit. A királyné Nápolyban tartózkodik. Róma, jun. 2. Pecci bíbornok, a pápa fivére, a Barberini palotában súlyos betegen fekszik. Hírlik, hogy a pápa a beteget múlt éjjel meglátogatta és a palotában incognito, zárt kocsiban jelent meg. Róma, jan. 2. A képviselőház tegnap esti ülésében a közmunkaügyi költségvetést tárgyalván, a költségvetési bizottság egyhangú véleménye ellenére elhatározta, hogy az 1889—90-iki pénzügyi évre a vasúti építkezésekre előirányzott összegből 20 millió töröltessék. A reductiót a miniszter kívánta és a kincstári miniszter is helyeselte. A lapok annak a véleménynek adnak kifejezést, hogy a bizottság tagjai le fognak köszönni. Bukarest, jun. 2. Hit­rovo orosz követ átnyújtotta a királynak a czár levelét, mely­­lyel tudomásul veszi Ferdinánd herczeg trónörökössé nyilvánítását. Bukarest, jan. 2. A senatus megszavazta a Francziaországgal kötött kereskedelmi egyezménynek ez év végéig való meghosszabbítását, valamint a czernovitz-sassyi vasútvonal visszavásár­lási ügyének rendezésére kért 700.000 franknyi hitelt. Bukarest, jun. 2. A trónörökös e hó köze­pén jelen lesz fivére lakodalmán. Madrid, jun. 2. Diplomatiai körökben az a hír kering, hogy Vilmos német császár meg fogja látogatni a régenskirálynét és a portugál királyt. Páris, jun. 2. Carnot köztársasági elnököt útjában mindenütt lelkesült ovatiókkal fogadták. Tegnap délután az elnök Bethunet és Bruayt láto­gatta meg. Bruayben a tiszteletére adott lakomán Carnot beszédet tartott, melyben Francziaország északi részeinek jólétére utalt. Francziaország — úgymond — nem fogja tűrni, hogy a csodás fölvirág­zást, a rend, a béke és a szabadság 18 éves uralmá­nak e gyümölcsét, bárki is megzavarja. A lakoma után az elnököt a bányászok fáklyákkal kísér­ték haza. Pétervár, jún. 2. Wolkenstein gróf oszt­rák-magyar nagykövet tegnap visszaérkezett ide. Athén, jun. 2. Alexandra herczegnőt az egész lakoság lelkesült ovátiók közt kisérte ki a pá­lyaudvarba, hol a miniszterek, a diplomatiai kar és a hatóságok képviselői egybegyűltek a bucsuzásra. A herczegnőt a bucsúzás a könyezésig meghatotta. A királyi család Patraszban fog hajóra szállni hogy Velenczébe menjen s valószínűleg Hamburgban fogja a görög trónörökös menyasszonyát üdvözölni és ezután incognito Berlinen át Pétervárra utazik. Közgazdasági táviratok, Belgrád, jun. 2. Az autonóm szerb vas­úti menetrend életbeléptetésének junius 20-ig (a­ naptár szerint) történt elhalasztásáról szerb kor­mány­körökben a következőket beszélik: A szerb kormány ez elhalasztásra azon okból határozta el magát, mert azt a reményt táplálja, hogy ez idő alatt a négyes értekezlet megegyezésének 12-ik pontjában meghatározott megegyezés legalább Szerbia és Ausz­­tria-Magyarország közt létre jön és mert a magyar kormány késznek nyilatkozott az ez iránt való meg­egyezés czéljából tárgyalásba bocsátkozni, a­mit az EUeWitoo uat­rnk elégtétellel fogladtak. Ha azon­ban a fent említett határnapig semmiféle megegye­zés létre nem jönne, akkor kénytelen lesz a szerb kor­mány, melynek semmi szín alatt nem lehet azt a szemrehányást tenni, hogy az érdekelt kormányok között való megegyezés létre­jötte tekintetében nem tett volna eleget, éppen az említett megegyezés 12-ik pontja értelmében az önálló menetrendet életbe lép­tetni, mert a szerb érdekek különben nagy csorbát szenvednének. HÍREK. Június 2. — Kinevezések. A király a belügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott közmunka- és közle­kedésügyi magyar miniszter előterjesztése folytán: Kran­ez József miniszteri tanácsosi czimmel és ranggal felruházott osztálytanácsost, valóságos mi­niszteri tanácsossá; K­r­­­z­s­i­k Sándor osztálytaná­csosi czimmel és ranggal felruházott miniszteri tit­kárt és Huszár Péter miniszteri titkárt, valósá­gos osztálytanácsosokká ; — végre K­a­n­ó­c­z István miniszteri titkári czimmel és jelleggel, valamint Kaffka László és Szabó László miniszteri tit­kári czimmel és ranggal felruházott miniszteri fogal­mazókat, valóságos miniszteri titkárokká nevezte ki. — A belügyminisztérium ideiglenes vezetésével meg­bízott közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszter, a m. kir. belügyminisztériumhoz, dr. Hartl Sándor fogalmazói czímmel és jelleggel felruházott fogalmazó segédet, valamint Véghső László és Marczovich László fogalmazó segédeket, valóságos miniszteri fo­galmazókká , továbbá Petróczy Lajos és dr. Némethy Károly tiszteletbeli miniszteri fogalmazókat, valamint ifj. dr. Lukács György fizetés nélküli fogalmazó se­gédet, valóságos miniszteri fogalmazó segédekké ne­vezte ki. — Czim adományozás. A király az ideiglenes Loiugjiai Li­p­,tifci és közmunká-­s közlekedésügyi mi­niszter előterjesztése alapján Márkus Sándor, Széll Ignácz és Stesser József belügyminiszteri osztálytanácsosoknak a miniszteri tanácsosi czímet és jelleget, továbbá F­a­c­k­h Károlynak, a magyar nyu­gati vasút volt vezérigazgatójának, a vasutügy terén szerzett érdemei elismeréséül s az említett vasút ál­lamosításának végrehajtása alkalmából a miniszteri tanácsosi czimet és jelleget díjmentesen adomá­nyozta.­­ A szabadelvű párt tagjai holnap, hétfőn 111 3 után indulnak a vámháznál levő hajó­állomástól, külön hajón a margitszigeti lakomára, mely a felső vendéglőben d. u. 3 órakor tartatik meg. A lakomán résztvevők jegyeiket a képviselőház holnapi ülésén, vagy a hajón, vagy végre a szigeten fogják átvehetni a rendezőbizottságtól.­­ Az ellenzéki képviselők, hír szerint, holnap d. u. a margitszigeti alsó vendéglőben lakomát ren­deznek. A lakoma maximum hetven terítékre rendel­tetett. — Hírlapírók lakomája. A magyarországi hír­lapírók nyugdíj­intézetének tagjai közgyűlésük után rendesen testületi lakomára össze szoktak gyűlni, ezt a lakomát, minthogy márcziusban elmaradt, pótol­ták a hírlapírók ma, a Margitsziget felső vendéglő­jében. A mai összejövetelre a közgyűlés óta egygyel több lett a »titulus bibendi«, mert a nyugdíj­intézet alkotmány-utczai palotájának építésébe most fogtak bele. Ez fölöttébb fokozta azt a különben is vidám han­gulatot, mely a hírlapírók lakomáit jellemzi, a­miben egyébként volt része Reinprecht vendéglős jó menü­jének és kifogástalan borainak. Az első pohárköszöntőt Ő­­­s­­ Imre nyugdíjintézeti alelnök mondotta. Hivat­kozva a nyolcz év előtti hangulatra, mely a hírlapírók közt uralkodott a nyugdíjintézet iránt, megjegyezte, hogy a mai fényes eredményre még a legvérmesebb reménységnek sem számítottak. De egyről különösen meggyőzött mindenkit ezen egyesület létrehozása, arról, hogy az egyesülés eszméje győzedelmeskedik minden ellentétes áramlat felett. Erre a kartársi egyetértésre emeli poharát. (Zajos éljenzés.) Ezután h­a a s Ivor kr. emelt poharat, felköszöntőjében czé­­lozva az épülő intézeti palotára, »T. Ház!« meg­szólítással vezette be felköszöntőjét és éltette Visi Imrét, az egyesület tevékeny alelnökét. — B­e­k­s­i­c­s Gusztáv a távollevő elnököt, Fáik Miksát és Tors Kálmánt éltette, míg G­e­ll­é­r­i Mór a szintén »czéhbeli« Kossuth Lajos és Jókai Mór egészségére ürített poharat. Kenedy Géza felköszöntötte Láng Lajos államtitkárt, mire Láng Lajos államtitkár emelt poharat, kiemelve, hogy eddigi sikereit élete pályáján főleg annak köszöni, hogy újságíró volt, mert ott tanulta meg a munkát, a sok munka fáradt­hatatlan elvégzését, azért élteti a hírlapírókat. Ez­után Viss Imre, Quittner Zsigmond műépítészt, a nyugdíj­intézeti palota tervezőjét köszöntötte fel, kit zajosan megéljeneztek, dr. H­e­lt­a­i Ferencz egyesü­leti titkár a jelenlevő Gajáry Ödön országgyűlési képviselőre emelte poharát, mint a hírlapírók szíve­sen látott vendégére. R­a­d­ó Antal dr. Heltai tit­kárt köszöntötte fel, S­a­s­v­á­r­i Ármin Singer Zsig­­mondot a »N. Fr. Presse« budapesti képviselőjét él­tette, Mezei Ernő pedig Ábrányi Kornélra, Kaas Ivorra, Visi Imrére és Beksics Gusztávra, mint be­csületes meggyőződésből­­— a­mi a magyar hír­lapírókat mind jellemzi — a publicistica te­rén ellenfelekre, különben szives collegákra emelte poharát. Ezen kívül még sok más felköszöntőt mond­tak. A lakoma délután fél 4 órakor ért véget, de a társaság sokáig együtt maradt a szigeten. Érti igazgató és Magyar László főkertész szives kalauzo­lása mellett megtekintve a bűbájos hely annyi ritka szép növényét, teljes pompájában viruló rózsaliget­­jét — melyek együttvéve megszerezték a Margitszi­getnek azt a hangzatos, de teljesen kiérdemelt mel­léknevét : a főváros paradicsoma. — Bérmálás a fővárosban. Ma a budavári helyőrségi a teréz­városi és a józsef­városi templomok­ban volt bérmálás. A templomok zsúfolásig megteltek bérmálandókkal és ájtatos hívekkel. Különösen nagy volt a bérmálandók száma a józsef­városi templomban, hol a szertartást báró Hornig Károly veszprémi püs­pök végezte. A teréz­városi hívek számára Boltizár József püspök szolgáltatta ki a bérmálás szentségét. A budavári helyőrségi templomban Palásthy Pál püspök bérmált. — Esküvő. Ma délben vezette oltárhoz Percy Mór gyáros Péteri Hermin kisasszonyt, Péteri Mór KÖZÜLI T­­toulex finge­lmi fe­l­ügyelő leányát -A­ tö­lplomil­ban díszes közönség jelent meg, melynek soraiban vol­tak : Viss Imre és Krausz Lajos orsz. képviselők, Jel­inek Henrik közúti vasúti vezérigazgató, Zieper­­novszky Károly Ganz-gyári igazgató, dr. Nagy Lajos főv. tanácsnok, Komlóssy László ker. elöljáró, dr. Hűvös József, Rémi Róbert és dr. Haas Tivadar főv. biz. tagok. — A biblia-fordító emléke. Az első magyar bib­lia-fordító Károli Gáspár emlékének megünneplésére az összes hazai református egyházak nagyban készül­nek. A budapesti egyházhoz most érkezett a mozga­lom élén álló sárospataki theologiai kar javaslata, melynek pontjai a következők: 1.) Az ünnepet a Tiszáninneni kerület rendezi. 2.) Felhívást intéz az egyházkerületekhez és megyékhez. 3.) Végrehajtó bi­zottságot szervez a kerületek püspökeiből, főgondno­kai s kiváló egyházi férfiakból 4.) A pénzkezelésről intézkedik. 5.) Károli élet- és jellemrajzának meg­írására 500 frt jutalmat tűz ki. A művet a protes­táns Irodalmi Társaság fogja megbírálni. 6.) A Ká­­roli-alap kamataiból 3, 5 vagy 10 évben theologiai pályamunkát jutalmaz. 7.) Bibliákat vásárol a sze­gényebb sorsú hívek közt kiosztásra 8.) A gönczi és vizsolyi egyházaknál 200—200 frtos alapítványt tesz, melynek kamatait évzáró vizsgák alkalmával jutalom­­díj vagy könyvek alakjában osztják ki. — Confirmálás. A kálvin-téri református tem­plomban ma délelőtt volt a confirmálás. Az istentisz­telet reggel 9 órakor Szász Károly püspök fenkölt szellemű egyházi beszédével kezdődött, mely után a püspök maga végezte a gyermekek confirmatióját, a­kiknek száma rendkívül nagy volt. — Évzáró vizsgálat. A Frim-féle siketnémák magánintézetében ma tartották meg az évzáró vizsgá­latot számos emberbarát jelenlétében. A Frim Antal intézettulajdonos által szerkesztett értesítőből kitet­szik, hogy az intézetnek 8 fiú és hét leány, összesen tehát tizenöt növendéke volt. A vizsgálaton jelen imH • ~\T i n i T»V­«A ftWBXccp.I- -1 1", ~r* ** 1 " U ’ Dezső fővárosi kir. segédtanfelügyelő, Herman Ottóné, továbbá a váczi siketnémák intézetének négy tanára, dr. Barna stb. A jelen voltak a vizsgálat eredményével nagyon meg voltak elégedve. — A millenium és az ifjúság. Az egyetem ol­vasókörében a földrajz-történelmi szakosztályon szin­tén felmerült a millenium ügye, s felelevenítették azon eszmét, hogy a magyar történelem első rangú tudósai, Katona, Horváth Mihály, Szabó Károly, Ke­rékgyártó Árpád s utánuk a legtöbb történetírónk nyomán már közel száz év óta [Katona História kri­­ticá­ja 1797-ben jelent meg, mind azt tanítja, hogy a magyarok e hazába jövetelének éve a 889-dik év, s az került indítvány alá, hogy ha a körülmények ked­vezők, az ifjúság a bejövetel emlékének ezer éve for­dulóján, tehát ez évben rendezzen jubiláris ünne­pélyt. Az indítvány tárgyalását azonban az évzáró ol­vasóköri közgyűlés őszre halasztotta, mikor az ifjúság egész zöme a fővárosban tartózkodik, s az ügy nagyobb hatálylyal lesz tárgyalható. — A párisi világkiállítás. A párisi világkiállí­tásban tegnap rendezett ünnepély — mint Párisból távírják — rendkívül fényes lefolyású volt. A jelen­voltak számát háromszázezerre becsülik. — A kenyérmezei emlék. A kenyérmezei emlé­ken, melynek ünnepélyes felállítását az alkenyéri pá­lyaudvaron már említettük, a következő felirat van márványba bevésve: »Kenyérmező. — Báthory Ist­ván erdélyi vajda és Kinizsi Pál temesi bán, magyar vezérek nagy győzedelme az országdúló törökön 1479. október 13-án, Hunyady Mátyás király dicső uralko­dása alatt. Nyolczezer hazafi mellett harminczezer el­lenség maradott a csatatéren. Magyar, székely szász és oláh együtt védelmezte a közös hazát. Az emlék költségeit kegyeletes utódoktól gyűjtötte dr. Miksa György. A felállítást intézték: Hunyad-megye tör­vényhatósága s a megyei történelmi és régészeti tár­saság 1886-ban, I. Ferencz József király áldásos ural­kodása idejében. Dicső múlt fénye ragyogjon át bol­dog jövendőbe.« — Halálozások. Nagy Alajos, aranymisés, volt vaszari és paari plébános — mint a »Pécs« írja — meghalt 76 éves korában. — Lisztner József, nyug. zirczi főtanitó, tegnap Székesfehérvárott meg­halt 93 éves korában. —Dr. Heim Frigyes Vilmos, magy. kir. dohányjövedéki központi igazgatósági fo­galmazó május 31-én, déli 12 órakor, életének 27-ik évében meghalt. — Iskola-felszentelés. A Bethlen-főiskola új épületének felszentelésére, mint Nagy-Enyedről táv­írják, az ország minden részéből érkeznek küldöttsé­gek és üdvözletek. Szász Domokos püspök szintén ideérkezett. Csáky Albin gr. közoktatási minisztert a holnap tartandó felszentelési ünnepélyen Kárffy Titusz miniszteri tanácsos fogja képviselni. A felszen­telés után holnap délben a főiskola 240 terítékű banquettet rendez. Az ifjúság Szász Domokos püspök­nek ma este szerenádot ad. A Barabás Miklós által festett Bethlen Gábor kép költségeinek fedezése czéljából holnap a sétatéren nagy mulatság tartatik.­­ A budai polgári lövész egyesület a magyar­­országi hirlapírók nyugdíjintézete javára ma este sa­ját helyiségében tánczvigalommal, tombolával, czél­­lövészettel egybekötött nyári mulatságot rendezett, mely minden tekintetben pompásul sikerült. A mulat­ságban nagyon sokan vettek részt, s a délutánt tom­­bolázással, czéllövéssel, az estének egy részét a szép tűzijáték szemlélésével töltötték. A zenét a 32-ik Mária Terézia ezred zenekara, mely Dubez J. kar­nagy vezetése alatt működött, szolgáltatta. A délutáni széllövés egyik legérdekesebb momentuma volt a hölgyek dijlövése, melyben Szávoszt Al-

Next