Nemzet, 1889. június (8. évfolyam, 2427-2454. szám)

1889-06-01 / 2427. szám

Pisztolypárbaj. Pozsonyból távírják la­punknak mai kelettel. A város közelében ma dél­előtt súlyos feltételek mellett, pisztolypárbaj folyt le Wolff bécsi antisemita szerkesztő és dr. Fischer Jakab bécsi ügyvéd között. Az első egyszerre váltott lövés után a párbaj befejeztetett. Egyik fél sem se­besült meg. Segédek gyanánt két katonatiszt és két polgári egyén szerepelt. A felek, akik azonnal vissza­utaztak, nem békültek ki. — Kirándulás. A Kárpát-egyesület budapesti osztálya tegnap sikerült kirándulást rendezett a váczi Nagy-Szállóra. A társaság reggel vasúton ment Ve­­rőczére. Innen a Katalin völgyön és Katalin pusztán át Nagy-Szállóra ment fel, a honnan gyönyörű kilátás nyílik Szitnyára, a Mátrára és az alföld nagy részére. A hegy tetején volt az ebéd, melyet az egyesület váczi tagjai rendeztek. — Szombajos elmebetegek. Ismételten előfor­dult, hogy az országos tébolydákba szembajos elme­betegeket vettek föl, a­mi miatt azután többféle baj állott elő. A belügyminiszter — mint a »Hírcsarnok« írja — most utasította a törvényhatóságokat, hogy jö­vőre szigorúan ügyeljenek, nehogy szembajos s külö­nösen trachomás betegeket az országos tébolydákba fölvegyenek. — Sorozás Pestvármegyében. Ráczkevén az idei fősorozáson 643 hadkötelest vizsgáltak meg. Ezek között az ujonczjutalékba soroztatott 147, a póttar­talékba 60, visszahelyeztetett 172, töröltetett 2, a többi távol maradt. Szabadszálláson megvizsgáltak összesen 472 hadkötelest. Az ujonc­jutalékba soroz­tak 55, a póttartalékba 20, visszahelyeztek 263, tö­röltek 2, teljesen alkalmatlannak találtak 73 és felül­vizsgálatra küldtek 14 hadkötelest. A többi távol maradt. — Rövid hírek. A »Maros« Duna-moni­­tor gyakorlatokra Pozsonyba érkezett. — A pá­risi kiállítást tegnap 351,000 ember látogatta. — Nagy vihar pusztított ma, mint táviratilag jelentik, Drezda környékén; a zápor a Berlin és Drezda közti forgalmat is megszakította. Színház és művészet. — A »Dolores« ügy. Gr. Zichy Géza e napok­ban hosszabb nyilatkozatot, tett közzé a »Fővá­rosi Lapok«-ban s ennek során megtámadta Beniczky Ferencz kormánybiztost, mint a ki tőle követelte ama birságnak megfizetését, melyet a színházi bíróság P. Márkus Emilia asszonyra rótt ki, mert az igazgató­ság engedélye nélkül fellépett egy Zichy által rende­zett hangversenyben. Zichy e nyilatkozatban kije­lente, hogy a kérdéses — több, mint 200 frtnyi össze­get — a nemzeti színház nyugdíjintézetének ado­mányozza, de hogy annak megfizetésével épp oly ke­véssé tartozik, mint nem tartozik valamely önkénytes helyett, ki engedély nélkül megy el egy bálra, a bün­tetést az viselni, ki őt e bálra jóhiszeműleg meg­hívta. Erre vonatkozólag Beniczky Ferencz ál­lamtitkár és színházi kormánybiztos úrtól a követke­ző nyilatkozatot vettük: A »Fővárosi Lapok« május 30-iki számában gróf Zichy Géza egy a »Dolores« ügyben kiadott levelében, többek közt, azt írja, hogy: »Beniczky Ferencz egy 16. biztosi szám alatt itt igen szives levélben felszólított«, majd később pedig azt, hogy: »mily joggal szabhatják rám egy színházi büntetés terhének viselését ?« E sorokra egyszerűen csak azt jelentem ki, hogy ama leveleket gróf Zichy Gézához nem hivatalosan intéztem, a minthogy az a megszólításból is kitetszik, hanem intéztem, mint ba­ráti figyelmeztetést, mindenkinek felszólítás nélkül s egyedül csak a művésznő érdekében, a­ki jóhiszemü­leg a nélkül is kellemetlen helyzetbe jutott. Ennyit az igazság érdekében. Budapest,május 31-én. Beniczky Ferencz, s. k. Ugyancsak a »Dolores« ügyre vonatkozó­lag Paulay Ede egy levélben a tényállást és az ügy történetét következőleg mondja el: A nemzeti színház törvénykönyvének 50-ik czikke így szól: »Az igazga­tóság engedelme nélkül semmiféle nyilvános előadás­ban, ha szinte jótékony czélra volna is adandó, senki föl nem léphet: büntetés egy havi díj. Magánvállal­kozók által rendezendő hangversenyekben, vagy bár­miféle előadásban, az igazgatóság engedélye mellett, is csak úgy vehet részt valamely tag, ha a vállalko­zók a nyugdíjalapra, ennek alapszabályai szerint járó összeget lefizetik.­ Hogy az ily engedélyadást a nyugdíj pénztára ellenőrizhesse, az engedély itt mellékelt ,/■ alakban szokott kiállíttatni. Eb­ből látható, hogy a személyes jelentkezés felesle­ges, mert szabály szerint minden intézkedésnek írás­ban kell történni. De az engedély nélkül való fel­lépés büntetendő cselekmény. Most már P. Márkus Emilia esete, az én tudomásom szerint, így áll: Gr. Zichy Géza a Dolores előadásához szükséges zené­szeket kérte az operaháznál a kormánybiztostól, de nem említette neki Márkus Emíliát, úgy, hogy a hangverseny után való napon a kormánybiztos­­tőlem kérdezte, volt-e P. Márkusnak engedélye? Én az egész Doloresről addig a perc­ig semmit sem tud­tam, tehát nem is adhattam engedélyt, de a kor­mánybiztos helybenhagyása nélkül, az én engedélyem nem is érvényes. Mondtam tehát neki, hogy Zichy énnálam nem volt, tehát, ha eszközölt ki engedélyt, csak ő nála eszközölhette ki. Erre a kormánybiztos úr elrendelte a feliratást és vád alá helyezést, azon­ban Zichynek írt levelet, melyben felszólítja, hogy P. Márkus Emilia helyett, minthogy nem eszközölte ki részére az engedélyt, a kiszabandó büntetést fizesse meg. Azon közben a színházi törvényszék, mely nem tehet egyebet, minthogy a czikket alkal­mazza, kimondta a büntetést. Mikor ez megtörtént, kaptam Zichy­től levelet, melyben a következő­ket írja: Budapest, 1889. máj. 13. Legnagyobb sajnálatomra hallom, hogy egy végzetes félreértés alapján Pulszky Márkus E. asszonyságnak Dolore­­sem miatt kellemetlenségei vannak. Az egész ügyben félre­értés játszta a főszerepet. Pulszkyné ő nagysága azt hitte, hogy én már kikértem az igazgatóság engedelmét, — én pedig, megvallom, ugyanazt hittem felőle. Méltóztassék meg­­latolva a körülményeket, ez egyszer elnézőnek lenni. Kiváló tisztelet­tel igaz tisztelője és hive gróf Zichy Géza. Erre válaszoltam, hogy miután a kormánybiz­tos a szabályszerű eljárást elrendelte és a bíróság már ki is mondta ítéletét — én semmit sem tehetek ez ügyben — mert semmi szín alatt sem szabad a törvényes ítéletet megváltoztatnom. Forduljon hozzá. — A levelet bemutattam a kormánybiztosnak is. Arra a kérdésre, hogy van-e praecedens, hogy a szí­nésznő (más által kéretvén ki) büntetés nélkül fellép­hetett ? Igen is, van elég praecedens, mert ha egyszer az engedély ki van adva, senki sem kívánja, hogy még külön személyesen is jelentkezzék a tag. De arra, hogyha senki sem kérte, maga sem jelentkezett, fellépett volna, — arra nincs praecedens, — s hogy mily fontosnak tekinti minden színház ezt a pontot, mutatja a sú­lyos büntetés, melyet még a mi törvénykönyvünk is, melyet maguk a tagok csináltak, szükségesnek tart. Pulszky Károly úr, értesülésünk szerint, egy Vadnay Károlyhoz, mint a »Fővárosi Lapok« szerkesztőjéhez intézett levélben kijelenti, hogy a gr. Zichy által P. Márkus Emilia urhölgy nyugtájára rendelkezésére bo­csátott összeget P. Márkus Emilia nem fogadja el s hogy ha szívességből való közreműködéséért köszönetet nem igényel is, a nyilvánosság előtt való ily kellemetlen meghurczoltatás elől megkímélve szerette volna ma­gát látni. Tisztelt igazgató úr ! — A népszínházban holnap szombaton az »U­ta­­zás a föld körül 80 nap alatt« cz. látvá­nyosság előadása egy órával előbb vagyis Vs 7 órakor veszi kezdetét a gyermekek kedvéért.­­ A nemzeti zenede választmánya G­e­r­l­ó­c­z­y Károly elnöklete alatt tartott legutóbbi ülésében el­határozta, hogy József főherczeg ezüst-lakodalma alkalmából a főherczeghez, az intézet fővédnökéhez üdvözlő feliratot intéz. Ugyanebben az ülésben a vá­lasztmány megválasztotta Stojanovits Jenőt az énekkari osztály tanárává, K­e­m­p­f­e­r Adolfot, a m. kir. opera zenekarának tagját pedig az elhunyt Szűk Endre helyébe odva tanárrá. — Zenecsarnok a fővárosban. A magyar mér­nök- és építész egylet az idén is, mint minden­ évben, pályázatot hirdetett egy nagyszabású épület tervraj­zára. Minthogy már úgy is régóta tervezik egy nagy zenecsarnok létesítését a fővárosban, az egylet ez al­kalommal egy zenecsarnok tervrajzára írt ki pályá­zatot. Két pályamű érkezett be: az egyik »Praele­­ctium«, a másik »Ars Lenya« jeligével. A múlt hétfői gyűlésen a bíráló bizottság a következő tagokból alakult meg : Wéber Antal bíráló bizottsági elnök, Steinhausz László, Petz Samu, Zilyhor Győző, Lechner Lajos, Pártos Gyula és Korb Flóris, a­kik mindnyájan szak­emberek. A két pályamű megtekintése után, a bíráló bizottság egyhangúlag a »Praelectium« jeligével ellátott pályaműnek ítélte oda az egyesület arany­érmét és a minisztérium által engedélyezett 600 frt jutalomdijat. A szerencsés tervező nevét a jun. 11-diki nagygyűlés után , a midőn a jeligés levelet felbontják, hozzák nyilvánosságra. »Prae­lectium« munkájával, mely különben megjegy­zendő, hogy csak akadémicus jellegű pályamű s a szerző szabad tetszésére volt bízva, hogy az a terv esetleg megvalósítása mennyibe kerüljön s csupán a te­lek nagysága volt előre meghatározva, a bíráló bi­zottság minden tekintetben meg volt elégedve, mert a szerző a nagy termet az épület közepén oly módon helyezi el, hogy minden szükséges mellékhelyiség a közelében fekszik. A nagy terem területe 1188 négy­szög­méter volna, hat kijárattal. Az egész épület hossza 81 méterre, szélessége pedig 69 méterre van fölvéve. A renaissance stylü épület földszintjén volna a szí­­nésziskola, I. emeletén a zeneakadémia, II. emeleten az igazgatósági helyiségek. A tervrajzban a színész­­növendékek számára igen czélszerű próba színpadot is látunk.­­ Az »Ars Longa« jeligés pályamű szin­tén dicséretes munka, sőt az itt föltüntetett külső frontja többekre nagyobb hatást gyakorolt, mint »Praelectium« pályaműé, hanem a bírálóknak több alapos kifogásuk volt a mű ellen, a­mennyiben a fel­építés esetén nagy telek­pazarlást kellene elkövetni, mert az építmény sok derékszöget képezne. Sport. Az országos vadászati védegylet ma d. e. 11 órakor tartotta rendes évi közgyűlését a földmivelés­­ügyi minisztérium tanácstermében N­á­d­a­s­d­y Fe­rencz gróf elnöklete alatt. Egervár­y Gyula titkár olvasta föl az évi jelentést, a melyben az egyesületnek a vadászat ügyének előmozdítása körül kifejtett tevé­kenységéről adott számot. Az egyesület tagjainak száma mintegy 1200. Az évi bevétel kitett 5700 fo­rintot, és ugyanannyi volt a kiadás. A jelentés tudo­másul vétele után elfogadták Eöry Far­kas Kálmán abbeli indítványát, hogy a vadhus szállítása érdekében fölterjesztést intézzenek a közlekedési mi­niszterhez. Ezután néhány alapszabálymód­o­­s­í­t­á­s­t határoztak el, így többek közt azt, hogy a tagok, a­kik a közgyűlésen személyesen meg nem je­lenhetnek, ott meghatalmazott által képviseltethetik magukat. Végül Keleti Károly felkérte az igazga­tóságot, találjon módot arra nézve, hogy az egyesületi tagok nagyobb érdeklődést tanúsítsanak az egyesület, de különösen annak közgyűlése iránt. Tudomány és irodalom. — Az akadémiából. A magyar tudományos aka­démia legutóbb tartott összes ülésén egyik akadémikus tudvalevőleg indítványozta, hogy azok a levelező ta­gok, a­kik 1870-ben választottak meg, és 18 év alatt nem foglalták el széküket, az akadémiai tagok sorá­­ból töröltessenek s azok, kik 1880-ban választattak meg, keressenek fel bizonyos határidő alatt székfog­lalójuk megtartására s ha ezt nem tennék, a névsor­ból szintén töröltessenek. Összesen tizenegy akadé­miai tag van ilyen, a­ki még nem foglalta el székét. És pedig a harmadik osztályban két tag, a­kiket 1870- ben választottak meg és három, akik 1880-ban lettek az akadémia tagjai. Az első és második osz­tályban három-három 1880-ban megválasztott leve­lező tag nem tartotta még eddig meg székfoglalóját. Az indítványt — mint annak idején említettük — ki­adta az összes ülés véleményadás végett az egyes osz­tályoknak. — Az országos közegészségi egyesület dr. Markusovszky Lajos min. tanácsos elnöklete ma tartotta évi rendes közgyűlését. Ott voltak többek között :Berzeviczy Albert államtitkár, Klama­­r­i­k János min. osztálytanácsos, Müller Kálmán dr., Körösi József dr., Rózsahegyi Aladár stb. Az elnök tartalmas beszéddel, melyet tárczarovatunk­­ban közlünk, megnyitja a gyűlést. A lelkesen megél­­jenzett elnöki megnyitó után Rózsahegyi Aladár dr. tartott előadást, »A lefolyt évben a köz­­egészségügy terén tett fontosabb ta­pasztalatok és az egészségtudomány­ban fölmerült fontosabb vívmányok« czímmel. A számtalan kérdést felölelő s magvasan tárgyaló értekezés azt hangsúlyozza, hogy a közegész­ségügy nálunk a múlt év óta nem igen javult. A köz­­egészségügy egyes ágai közül főleg a gyógyászat, ne­vezetesen az orvosügy terén indult meg élénkebb mozgalom a lefolyt évben, mely a fölvetett kérdések fontossága és a megoldásukhoz szükséges hosszas ta­nácskozások miatt még csak törekvéseikben és nem eredményeikben jelezhető. Foglalkozik ezután töb­bek között a gyermekhalandóság kérdésével, majd a lakások egészségügyével és az i­v­ó­v­í­z k­ér­dé­s­é­v­e­l. Ez utóbbira vonatkozólag a kö­vetkezőket mondja: Az ivóvíz, mint a közegészség fentartásának egyik leglényegesebb eszköze, mind szélesebb körökben nyer méltánylást és külföldi váro­sok óriási költséggel rendeznek be vízvezetékeket. Nálunk s éppen Budapesten ezen a téren kevés épü­leteket lehet följegyezni, díjaztattak a végleges vízmű felépítésére szolgáló tervek és készül az ideiglenes mesterséges szűrő. E tekintetben a főváros csak ne­gatív példát ad az országnak, leginkább pedig azt, hogy a vízvezetékek első létesítésénél fontos a jövő fejlődést is számításba venni, nehogy a fővárosiak­hoz hasonló calamitások fejlődjenek ki. Hogy a jó víz beszerzése biztosíttassék, az országos köz­egészségi egylet Wein indítványára gyakorlati út­mutatáson dolgozik. Értekező foglalkozott a tus­­kérdéssel, a­melynek fontossága különösen most nagy, midőn a húsárak emelése következtében, a vi­déki húsbehozatal fokozása vált szükségessé. Szól­t továbbá a szeszfogyasztás terjedéséről Európaszerte és hazánkban a testgyakorlatról, ruházatról, a foglalkozás egészségi ártalmairól, a védőoltás kér­déséről, majd áttért a halottak eltakarításának kérdésére, megjegyezvén, hogy a halottak el­takarításából eredhető egészségi ártalmak gyö­keres elhárítására vezető hullaégetés ügye már újabb lépéseket tett előre. Újabban éget­nek már Párisban és Zürichben is. Hazánkban a bírói és rendőri vizsgálat szabályoztatott rendeletileg és a halottak vasúti szállítására vonatkozó határoz­­ványok módosíttattak. A kimerítő ismertetést élénken megéljenezték, mire Fodor József dr. terjesztette elő a titkári jelentést. Számot adott mindenekelőtt ama közegészségi ügyekről, melyekkel az egyesület a lefolyt évben foglalkozott. Ilyen kérdések egyike volt a hús egészségi ellenőrzése a főváros­ban, a­mely nagyon el van hanyagolva úgy a minta­szerűen épült közvágóhídon, mint kivált a budai mé­szárosoknál s általában a henteseknél. Az egyesület iratokat intézett ez ügyben úgy a fővároshoz, mint a szakminisztériumhoz. A főtitkár megelégedéssel je­lenti, hogy a főváros már­is tett lépéseket a hús­­szemle javítása érdekében, a­mennyiben a közvágóhí­don az állatorvosi személyzetet megszaporította. Fel­említi a jelentés, hogy foglalkozott az egyesület a kór­házból elbocsátott szegény betegek sorsával is, továbbá a fővárosi járványokkal, az utóbbira vonat­kozólag memorandumot intézett a fővároshoz; ha­sonlóképpen felírt a választmány a fővároshoz a pinczelakások legkiáltóbb egészségi hiányai tárgyában és javaslatot tett e hiányok megjavítására. Különösen élénken foglalkozott az egyesület az iskola-egészségüg­gyel. Kiemelendő ez irányban Müller Kálmán tanár indítványa az iskolabeli túlterhelés kérdésében, különö­sen pedig Berzeviczy Albert államtitkár indít­ványa egy országos iskolaszövetség tár­gyában, melynek feladata országszerte odahatni, hogy az ifjúság egészsége játékkal, tornászattal, testgya­korlatokkal erősíttessék. Az egyesület számos szak­szerű és nyilvános, ismeretterjesztő ülést tartott, to­vábbá vidéki fiókosztályok alakításán fára­dozott és ennek következtében Nagy-Szebenben önálló közegészségi egyesület alakult, Győrben, Ko­lozsvárott, Nagyváradon, Debreczenben van már fiókosztály, S.­A.-Ujhelyen és Hódmezővásárhelyen pedig nemsokára megalakul. Az egyesület örvende­tesen gyarapodott a lefolyt évben, ugyanis 247 új tag lépett be, köztük 9 alapitó. Az egyesületi tagok száma 1872, köztük 151 alapitó tag. A főtitkár je­lentését éljenzéssel vették tudomásul. — A pénz­tári jelentés szerint az egyesület alaptőkéje 1888. év végén 14,452 frtra emelkedett; bevétele 8203 frt 47 kr, kiadása pedig 7183 frt 99 kr volt. — Ezt is tudomásul vették, majd a választmányba beválasz­tottak 18 tagot. A régi választmányi tagok mind új­ból megválasztottak. Az új elnökválasztás ügyét a közgyűlés, a választmány indítványára a jövő évi köz­gyűlésre halasztja, a­mikor a három évi cyclus letel­tével úgyis a teljes tisztikar újból választandó. U­j pályakérdés­ül kitüzetett: »M­agyarország valamely nagyobb községei vagy egész­­ségügyi köre közegészségi viszonyainak leírása.« Jutalma 200 franc. A pénzügyi jelentés felolvasása után a közgyűlés véget ért. -- Cseh tudós Budapesten. Tévesen jelentették a lapok, hogy G­i­n­d­e­l­y Antal, aki a napokban a fővárosba érkezett, svéd tudós, mert Gindely a prágai egyetem tanára s a cseh országos levéltár igazgatója. Gindely most Brüsszelben és Párisban járt, hol Bethlen és Rákóczy erdélyi fejedelmek uralkodásának történetére sok becses anyagot gyűjtött. A jeles tu­dós ma délben hagyta el a fővárost. Debreczenbe uta­zott, a­honnan pár napi tartózkodás után visszatér Prágába. — A »Magyar Salon«, Fekete József és Hevesi József szerkesztésében megjelenő »Magyar Salon«, e kitűnő képes folyóirat júniusi füzete már megjelent. Tartalma a következő: Gróf C­s­á­k­y Albinné: »Ma­gyar Pantheon.« Justh Zsigmond:Műpártolóegye­sület. Dr. Szmrecsányi Miklós : A művészet pár­tolása. Thurn-Taxis herczeg arczképe. Margit főher­­czegnő arczképe. A magyar főherczegi család ünnepe. Vámbéry Angliában (1 arczképpel és 2 kézirat­tal.) Számüzöttek Szibériában. (Rajz.) Komócsy József: Romok között. (Költemény) 2 rajzzal. Bársony István : Lóverseny (7 rajzzal). Tolnai Lajos: A zenetanár ur. / A szibériai bányákban. (Rajz.) Jakab Ödön : Álom. (Költemény.) Dó­­czy Lajos: Carmela. Regény. (Folytatás) 6 rajzzal Pataky Lászlótól. Bartók Lajos: Ahasvér. (Költe­mény.) Az akadémia választásai. (2 arczképpel.) Jókai Mór: Vőlegény-verseny. Novella. (Folytatás.) Futtaky Gyula : A magyar czimer. (1 rajzzal.) Hevesi József: Az ár ellen. Regény. (Folytatás.) Rákosi Viktor: Az én falum. Regény. (Folytatás.) Szabó Endre: Hét szilvafa. Regény. (Folytatás.) Egyveleg: Stark Lipót: Az elektromosság forrásai. Apróbb közlemények. Egyesületek és társulatok. — A »Jó szív« egyesület 1. évi június 2-án déli 12 órakor T­i­s­z­a Kálmánná, sz. Degenfeld Hana grófnő elnöklete alatt az uj városháza társalgó ter­mében tartja meg első rendes közgyűlését, melyre az alapító és rendes tagok meghivatnak.­­ Az országos erkölcsnemesítő egyesület ma délután tartotta közgyűlését a képviselőház társalgó termében. C­s­á­k­y Albin gróf ma foglalta el először az elnöki széket, a mely Trefort halála következtében üresedett meg. Megnyitójában elmondta, hogy midőn a miniszterséget elvállalta, kijelentette, hogy uj egye­sületi tisztségeket nem fogad el, mert tudta, hogy új állása teljesen igénybe fogja venni minden idejét és munkásságát. Tudott is ellentállani a kísértésnek, csak az erkölcsnemesítő egyesület részéről jött meg­hívásnak nem, mert már főispán korában is lelkesült az egyesület magasztos czéljáért, másrészt pedig az egyesületnek rokon czéljai vannak azokkal, a­me­lyeket jelenlegi állásában van hivatva istápolni. Köszönetet mond a megtisztelő bizalomért, s ígéri, hogy mindent meg fog tenni az egyesület czéljainak előmozdítására. A jelen voltak, köztük Péchy Tamás, Fabiny Teofil, Hunfalvy Pál, Irányi Dániel, Ballagi Mór és Thaly Kálmán éljenzéssel fogadták a minisz­ter lelkes nyilatkozatát. Péchy Tamás tolmácsolta a tagok érzelmeit. Elmondta, hogy az egyesületnek küzdenie kellett a kezdet nehézségeivel, és e mellett az a szerencsétlenség érte, hogy volt elnöke Trefort megbetegedvén, nem érvényesíthette az egyesület ér­dekében buzgalmát. Az új elnöktől hallott szavak után azonban bizalommal néz a jövőbe, és az egyesü­let felvirágzását reméli. Ezután ugyancsak Péchy mint egyesületi alelnök tett jelentést az egyesület ügyeiről. Nagy örömmel fogadták abbeli jelentését, hogy előleges kérdezősködés után József főherczeg hajlandónak nyilatkozott az egyesület védnökségének elfogadására. Ennek reményében az egyesület most kérvényt fog intézni a főherczeghez a védnökség el­fogadása tárgyában. Jelentette továbbá az alelnök, hogy az egyesületnek a múlt évben 2 új fiókja kelet­kezett Liptó-Szt.­Miklóson és Kassán; ezekkel a fió­kok száma 7-re emelkedett. Szathmáry György elfoglaltsága miatt lemondván a titkári állásról, ed­digi működéséért köszönetet mondtak, és Illyés Bálint országgyűlési képviselőt választották meg tit­kárnak. Pályadíjat tűzött ki az egyesület olyanok ré­szére, a­kik a legtöbb taggal birt mértékletességi egyesületet alapították, de pályázó nem jelentkezett. A pályázatot ennélfogva újra kihirdetik 1890. jan. 1-ig terjedő határidővel. Két pályadíjat tűzött ki az egyesület 30 éven át szolgált hű cselédek ré­szére. Ez idén a dijakat dunántúli cselédeknek Fővárosi ügyek.­ ­ A középítési bizottság ma Gerlóczy alpol­gármester elnöklete alatt tartott ülésén mindenek­előtt elhatározta, hogy az építési rendszabá­lyokat már a törvényhatósági szünidő előtt tár­gyalja. Preuszner J. interpellálta az elnököt, hogy minő stádiumban van a főváros egy részének (a su­gárútnak stb.) villamos világítása iránti tárgyalás ? Gerlóczy erre azt felelte, hogy a légszesztársulattal folyamatban vannak az alkudozások s a jövő hónap egyik napján már ülés is lesz e kérdésben. Ezután a napirend tárgyaira térve, ideiglenes kőanyag le­rakó helyül a Valero-kaszárnya előtti tért jelöl­ték ki. A Katona József­ utcza terméskővel való burko­lásához hozzájárultak. Majd a hirdetési oszlo­pok szaporítását mondták ki a vállalkozó kérelmére. 57 új hirdetési oszlopot állítanak fel a főváros élén­kebb helyein. A belvárosi iskolaszék kérelmére a Ká­roly­i-utc­ának az iskola előtti részét a mérnöki tár­sulat fával kívánja burkoltatni, ami 1487 fo­rintba jön, míg az asphalt burkolat 1344 írtba kerül. Dr. Szabó József felemlíti, hogy Londonban az asphalt mind jobban háttérbe szorul, ott a norvégiai vörösfenyőt használják, de nem impregnált állapot­ban. A bizottság a faburkolat mellett nyilatkozott s a munkát egy párisi vállalkozóra kívánja bízni, ki új nemű faburkolatát rakja le ott próbakép. Több­­­ik kér, külterületi utczában kőolajlámpákat állítanak föl. A Lukács-fürdő igazgatóságának megengedik, hogy a fürdőtelepen egy forrás tisztítása végett alag­utat építsen. A főmérnök bemutatta az általános csatornázás III-ik főgyűjtőjének ter­veit. Ez a magasabb területek vizének levezetésére szolgál. A költségek előirányzata 832,415 írtra rúg. E tárgyban először is B­o­b­­­­­a János szólt, előre bocsátván, hogy e fontos ügyben a tagok informátiója végett a tervek közlendők lettek volna tanulmányo­zás végett a tagokkal. A dolog érdemére nézve kifo­gásolja, hogy ez a főgyűjtő köralakú lesz, mire a tojásdadalak alkalmasabb , második észrevé­tele az építési anyagra vonatkozik. Az anyag beton, keramit-tégla és közönséges tégla keverékéből áll. A keramit jó, de méregdrága, a közönséges tégla azonban nagyon rossz és e nézetünk találkozik a con­­tinens legtöbb szakemberének nézetével. Londonban most cserélik ki nagy költséggel a közönséges tégla­anyagot. Csatornaanyagul kínálkozik a beton is s ilyen ajánlat, a­mint tudja, van is, de az, a mint hír­lik, nem is tárgyaltatott. Pedig a legjobb anyag meg­keresése a város érdeke­s vállalkozó van elég; a bi­zottság a mérnöki hivatalt utasítsa, hogy előbb tár­gyaljon a vállalkozókkal s a tárgyat igy jól előké­szítve, terjeszsze elő megint. Kun Gyula tanácsos felhozza, hogy az ügy sürgős, mert még ebben az év­ben hozzá kell a munkához kezdeni s a bizottsági ta­gok elég gyakorlottak e kérdésekben. Az albizottság nézete szerint a proponált anyag a nagy szelvényű csatornákra a legjobb , a köralakú szelvények a ma­gas fekvés következményei.A beton-kérdés nyílt kérdés ma is, ezzel a bizottság nem is foglalkozott még. De a csatornahálózat terveinek nagy része még hátra van. Hogy a tanács az anyagok kérdését nem negligálta s a betonra anathemát nem mondott, mu­tatja az, hogy Martin Ottó mérnököt Milanóba ki­küldte a betoncsatornák tanulmányozása végett s ő legközelebb megteendi jelentését. Martin Ottó megjegyzi, hogy ajánlkozó másnemű anyagra eddig csak egy van, a Melocco-c­ég, melynek beadványát eddig időhiány miatt nem lehetett elintézni. B­o­b­u­­­a megjegyzi, hogy nem az a kérdés, hogy ki tett aján­latot, hanem az, hogy a tervek minden jó építési anyagra nézve alkalmasan elő vannak-e készítve, hogy fölöttük ítélni lehessen ? Ezt kérné tisztába hozni előbb. A főrajz sokszorosításához s szétosztásához ragaszkodik és kéri a tárgyalás elhalasztását. G­e­r- J­ó­c­z­y kifejti, hogy a főkérdés ma, a kormány sürgetése folytán is, a főgyűjtők keresztezésé­nek kérdése s ez megoldva van a sorg és albizottság munkálatában. Azért a részletekbe bocsátkozni nem szeretne. Az anyag kérdése nyilt kérdés egészen s nincs kizárva betoncsatorna sem, mert ez későbbi el­határozás tárgya. Martin jelentése nem sokára a bizottság előtt fog feküdni. — Az albi­zottság jelentése sokszorosítható lett volna, mint igen érdekes olvasmány. De végrehajtó lépés még mi sem létezik. A t­evezet — főkép az ösz­­szeköttetés szempontjából — elfogadható s a mi­niszterhez fölterjeszthető volna. Hofhauser elis­meri, hogy a jó beton igen jeles anyag, de a jó tégla sem marad mögötte. Preuszner azt mondja, hogy az albizottság foglalkozott sokat az anyagkérdéssel s a betont csupán az ily nagy méretű gyűjtőkre nem merte tapasztalat hiányában­­ ajánlani. A bizott­ság végre elfogadta az albizottság jelentését, illetve a mérnöki hivatal tervezetét. Az anyagkérdéssel Mar­tin beérkezte után tüzetesen fog foglalkozni. Ezután kimondták, hogy a kőbányai templom építési programmjára a pályázati föltételeket csak akkor állapítják meg, ha az építési összeget ismerni fogják. Már most megállapodtak azonban abban, hogy a templom 2000 lélekre ne épüljön, mert ily nagy be­fogadási képesség nagy tőkét föltételez. Végül több kisebb tárgyat intéztek el.­­ A kőbányai templom építése a jövő évben megkezdődik. A tanács mai üléséből elhatározta fel­hívni mindazokat, kik természetbeni adományokra írtak alá, hogy az anyagokat a jövő tavaszra tartsák készen. Az elöljáróságoktól pedig a náluk begyűlt adakozásokat bekérik. — Fegyelmi tárgyalás. A közigazgatási bizott­­ság fegyelmi választmánya ma délelőtt R­á­t­h Károly főpolgármester elnöklete alatt tartott ülésén folyta­tólagosan a következő ügyeket intézte el: Haselbeck Károly rendőrségi fogalmazó azzal van vádolva, hogy egy részére kiosztott ügyben elvesztek az iratok a keze alatt. A főkapitány elren­delte ellenében a fegyelmi vizsgálatot s a fegyelmi bizottság e határozatot jóváhagyta. — Fillinger Gyula főv. számv. végrehajtó, a vád szerint több féltől pénzösszegeket vett át s azokkal részint nem számolt be, részint pedig késedelmesen szállította be azokat. A fegyelmi bizottság hiva­talvesztésre ítélte.­­ K­r­i­c­s­a Lukácsot a fegyelmi választmány még tavaly hivatalvesztésre ítélte, mivel be volt bizonyítva, hogy még honvédtiszt korában, csalás büntette miatt elmarasztalták. Kricsa ezt a határozatot megfelebbezte s mivel időközben ő felsége, a honvédelmi miniszter előterjesztésére az említett bűntett jogi következményeit elen­gedte — a belügyminiszter a fegyelmi választ­mány határozatát föloldotta és a változott vi­szonyokra való tekintettel, új határozat hozatalára hívta föl. A fegyelmi választmány most, mivel a múlt­kori határozat leglényegesebb indító oka megszűnt s továbbá, mivel Kricsa a főváros szolgálatában fe­gyelmi vétséget nem követett el, a fegyelmi eljárást abban hagyandónak mondotta ki. Végül Kállai Jenő V. ker. elöljárósági tollnok fegyelmi ügye ke­rült tárgyalás alá. Kállai, a vád szerint, egy 350 frtnyi hagyatéki összeget csak három év múltán szál­lított be, egy más kissebb, 90 frtos összegre nézve pedig azzal van vádolva, hogy azt átvette, de vele be nem számolt. Ezen kívül a reá bízott hagyatéki ügy­darabokat oly hanyagul kezelte, hogy egy ízben a hi­vatalszolga a mosdószekrényében talált ad­ókat, a hozzájuk csatolt 104 forinttal együtt. Végre midőn egy ízben a II. kerülethez helyettes jegy­zőül rendelték ki, ott az elöljáróval szemben a köteles engedelmességet megtagadta. A tiszti fő­ügyész indítványa szerint, a fegyelmi eljárás folyta­tandó s a nevezettre 50 frt büntetés szabandó ki, a magánál tartott összegek kamatai pedig általa meg­térítendők. Az 50 frtnyi büntetés kiszabása a polgár­­mestert illette volna, de ő az iratokat azzal a véle­ménynyel mutatta be, hogy a törvény 90. §-ának b) pontja értelmében való nagyobb büntetés alkalmazá­sának szüksége forog fenn, a­melyre nézve pedig ő már nem illetékes. A fegyelmi választmány, az okok mérlegelése után, Kállai büntetését 100 forintra emelte föl. Az ülés ezzel véget ért.­­ A Gerson-féle szűrök tekintetében kötött szerződést a belügyminiszter jóváhagyván, a tanács kiadta a középítési igazgatónak, hogy a mesterséges szűrőkkel kapcsolatban a végrehajtás iránt intéz­kedjék, ítélték oda, még pedig V­i­m­o­­­a József inasnak, s a ki a somogyi Encsén 58 évig szolgált egy helyben és Majsztinek Mártonnak, a ki 32 évig szolgált hűséggel egy családnál. Az elsőnek 50, a másodiknak 25 forint jutalmat fog­nak ünnepélyesen átadni. Ezt a pályázatot is újra hirdeti az egyesület, még pedig ezúttal a tiszáninneni kerületre; három dij lesz, egy 50 frtos és két 25 frtos; határidő 1890. január 1-je. A színpadokon előadott erkölcstelen dalok tárgyában az egyesület kérvényt intézett a belügyminiszterhez, de arra még válasz nem jött. A pénztáros jelentése szerint a pénztári készlet 2744 frt. A fölmentvényt köszönettel megad­ták. Végül Irányi indítványára Péchy Tamásnak szavaztak köszönetet az egyesület körül szerzett ér­demeiért.­­ A tud. és műegyetemi olvasókör szünidei bi­zottsága következőleg alakult meg: elnök Pándy Ist­ván, alelnök Máthé Géza, titkár Gonda Dezső, jegyző Mezey Zoltán, könyvtárosok Racsov Lehel és Radó Antal dr., pénztáros Kann Lajos, ellenőr Philippo­­vits István és háznagy Kelen Béla. — A »Gyermekbarát« egyesület június 2-án, délelőtt 11 órakor, az állami felsőbb leányiskola épületében (IV. újvilág-utcza 2. sz.) közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: Elnöki megnyitó beszéd. A választmány jelentése az egyesület eddigi működé­séről. A számadások előterjesztése. A számvizsgálók jelentése. Két számvizsgáló választása és a választ­mány kiegészítése. Javaslatok. — A »Szolgák nyugdijegylete« czimmel új egy­let van alakulóban a fővárosban. Az egylet czélja egy nyugdíjalap létesítése oly munkaképtelenné vált egyé­nek (mint tagok) részére, a­kik egyletek, intézetek, iparvállalatok, malmok és hasonló testületeknél mint szolgák vannak alkalmazva, és a­kik részére ez idő szerint nyugdíjalap nem létezik. Törvényszéki csarnok. A curia és a zavargások. Ma került a curiánál tárgyalás alá az a felebbezés, melyet a kir. ügyészség a zavargásokban részesek ellen hozott első bírósági ítéletet megsemmisítő kir. táblai végzés ellen terjesz­tett a legfőbb itélőszékhez. A kir. tábla tudvalevőleg az első bíróság ítéletét, mely a legtöbb vádlottra el­marasztaló volt, formai okokból megsemmisítette. A kir. curia ma a kir. tábla e megsemmisítő határoza­tát feloldotta . Ítéletképp kimondotta, hogy a kbr. ítélő tábla az ügyet vegye érdemleges elbírálás alá. Ez ítélet indokolása, mely az e tekintetben az ellenzéki sajtóban fölmerült irányza­­tos vádak és izgatás exclatáns c­áfolatát képezi, a kö­vetkezőket sorolja föl: Az első ítélet olyan gyorsan hozatott, hogy az a bíróság előnyére válik. Február 13-án volt a tár­gyalás, még pedig közvetlen idézés mellett. A vádlot­tak írásban kapták meg a vádhatározatot, azt tudo­másul vették s abban megnyugodtak. A tanuk meg­idéztettek s a tárgyalás befejeztetett 23 vádlott irá­nyában. Megjegyzendő, hogy a vádlottak arról, hogy védőt választhatnak maguknak s­ hogy az esetleg ho­zandó ítélet ellen felebbezhetnek, értesítve voltak. Az egész bizonyítási eljárás olyan volt, hogy kimerítette az anyagot teljesen. Az elitéltek közül 8-an a végtárgyaláson, bár tudták, hogy felebbezhetni joguk van, nem felebbeztek, az ítéletben meg­nyugodtak, rájuk nézve tehát az ítélet jogerőssé vált s végre is hajtatott. A többiek fölebbeztek s ekkor történt, hogy néhány ügyvéd jelentke­zett védőül, a felebbezést érvényesítették, min­dig első­sorban érdemleges elintézést, a vádlottak fölmentését kérelmezve. Semmiségi okul és új tárgya­lás elrendelésének indokául felhozták azt is, hogy a vizsgálati fogság fentartása közvetlen idéző végzés­ben világosan nem mondatott ki , hogy a vádlottak azon joguk iránt, hogy maguknak védőket választhat­nak és felebbezhetnek, nem világosíttattak fel. A kir. tábla ezek alapján, az első bírói ítéletet a végtár­­gyalással és vádhatározattal együtt megsemmisítette. Indoka ennek az volt, hogy a vádhatározat a felebbe­­zési és semmiségi panaszban érintett hiányok oly lé­nyeges semmiségi okot foglalnak magukban, mely felett vádlottak védelme a törvény szerint eszközölhető nem volt. A kir. curia ezt az ítéletet megsemmisítette, mert tetten (in flagranti) kapott vádlottak irányában közvetlen idéző vádhatározatnak van helye, mert az iratok tanúsága szerint nyilvánvaló, hogy a végzés vádlottaknak jogorvoslati jogaik iránti kitanítással lett kihirdetve; mert a végzés világos tartalma szerint vizsgálati fogságból idéztettek vádlottak s e szerint en­nek fentartása iránt kétség nem forog fenn; mert a tör­vényszék végzése szerint, a vádlottak maguk kérték a végtárgyalás közvetlen megtartását s végre és főként azért, mert a végtárgyalás alatt a vádlottak határo­zott tagadásával szemben, annyira teljesen ki lett me­rítve az összes bizonyítási anyag, hogy az ügynek ér­demleges elbírálása, épp úgy a vád, mint a vádlottak érdekében fekszik egyaránt. Egyúttal utasittatott a királyi Ítélő tábla, hogy az ügyet vegye érdemleges elbírálás alá. Színházak. Budapest, 1889. szombat, junius 1. Nemzeti színház. Évi bérlet 137. sz. Havi bérl. 31. sz. Uj betanulással először : A jó barátok. Színmű 4 felvonásban. Irta : Sardou. Fordította: Szerda­helyi Kálmán. Személyek: Tolosan Náday Marécal Vízvári Caussade Újházi Maurice Mihályi­ Vigneux Gabányi Abdallah Hetényi Lancelot Sántha Richaudiére Latabár Lörincz Tóth Kertész Török Cecilia Hegyesi M. Emilia Cs. Alszegi I. Vigneuxné Vizváriné Rafael Nagy Ib. Jenni Lubinszkyné Kezdete 7 órakor. Népszínház. Utazás a föld körül 80 nap alatt. Látványos színmű 13 képben, zenével, énekkel, tánczc­al. Jules Verne regénye után irta : Csepreghy Ferencz. Kezdete fél 7 órakor. Heti műsorok: Nemzeti színház : Vasárnap : Széchy Mária, Népszínház: Vasárnap : A szökött katona.

Next