Nemzet, 1889. augusztus (8. évfolyam, 2486-2516. szám)

1889-08-11 / 2496. szám

HÍREK. Augusztus 10. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : Állami bevételek és kiadások az 1889 év II. negyedében — T­á­r­c­z­a : Monostory Katinka. (Regény. Irta : Gyarm­athy Zsigáné.) — Egyesületek és társulatok. — Közgazdaság: Üzleti hetiszemle. Közlemények. — Vizállás. — Időjárási táblázat. — Naptár. — Színházak. — Nyílt tér. — Stefánia özvegy trónörökösné. Haágából ír­ják a »Pester Lloyd«-nak : Emma, Németalföld ki­rálynéja a legközelebbi napokban meg fogja látogatni Stefánia özvegy trónörökösnét Zandvoortban ; mint hírlik, a belga király is meg fogja látogatni itt fensé­ges leányát. A napokban Zandvoortban egy kis bal­eset fordult elő, mely alkalommal ismét kitűnt a fő­­herczegnő szívj­ósága. Midőn ugyanis a trónörökösné a parton kocsizott volna, két kutyája, melyek a ko­csit követték, egy kis lánykát megharapott. A fensé­ges özvegy azonnal megállíttatta kocsiját, magához vette a gyermeket, lehúzta ennek lábáról a harisnyát ,és sebeit a tenger vizében megmosta. S rögtön ren­deletet is adott ki, hogy a kutyáit ne engedjék a par­ton szaladgálni. — Személyi hírek. Apersa sah ma délután, mint táviratilag jelentik, Párisból Baden-Badenbe utazott; a pályaházban, a­hol Constans miniszter és Saussier tábornok várták, Carnot elnök és Spuller miniszter kíséretében jelent meg ; a búcsú a persa sah és a franczia köztársasági elnök közt igen szives volt. — Széchenyi Imre gróf osztrák magyar nagykövet nejével és Keiringer katonai attadhé visszatért Berlinbe. — Cairoli halála, Nápolyból távírják mai kelettel. Cairoli holttestét ma délután 5 órakor vitték a capo di montei villából a pályaudvarba, a genuai herczeg, mint a király képviselője, C­r­i­s­p­i kormányelnök, a miniszterek, a hatóságok és roppant néptömeg részvételével. A holttestet kü­lön vonaton Paviába szállították. A temetés e hó 12-én lesz Gropellóban. — Kossuth Lajos nevenapja. A Kossuth ünne­pet rendező bizottság ma bocsátotta ki fölhívását, amelyben fölhívja a főváros hazafias polgárságát, hogy vegyen részt az augusztus 25-iki ünnepnek ren­dezésében, erkölcsi és anyagi támogatásában, hogy az ünnep méltó legyen a fővároshoz. A bizottság meg van győződve, hogy a főváros polgársága pártkülönb­ség nélkül csatlakozik a hazafias és kegyeletes moz­galomhoz. Kossuth Lajos az egész nemzeté! E nem­zetnek Budapest a szíve! A budapesti polgárság ne tagadja meg most sem magát, mert lépteinket a sza­badságszerető népek rokonszenve kiséri. A rendező bizottság irodája VIII. ker. vas-utcza 11. szám alatt van. Kérjük ismételve, hogy itt jelentkezzenek azok, kik gyűjtőiveket átvenni, a rendezésben résztvenni kívánnak s egyáltalán az ünnep impozánssá tételére irányuló mozgalmat támogatni óhajtják. A polgárság nagy rendező bizottsági ülése ugyancsak vas-utcza 11. szám alatt a »Mikádó« kerthelyiségében lesz augusztus 12-ikén (hétfő) este 8 órakor, melyre a polgártársakat tisztelettel meghívják. Az ünnep ren­dező bizottsága az ünnepély alkalmával emléklapot is fog kiadni »Kossuth Emléklap« czím alatt. — Kossuth Lajos névnapját a legrégibb magyar asztaltársaság az idén is meg fogja ünnepelni augusztus hó 24-én a Rökk Szilárd­ utczai Sver­­teczky-féle vendéglőben. — Bonnaz püspök halála. Temesvárról távír­ják mai kelettel. Bonnaz püspök temetését keddre, reggeli 9 órára tűzték ki. A Csanádi székeskáptalan ma ülést tartott, melyben vicariusnak Németh József fölszentelt püsp­ököt választották meg. A püspök vég­rendeletét, mely latinul van fogalmazva, kihirdették. Bonnaz vagyonának azon részét, mely felett rendelkez­hetik, jótékony czélokra hagyományozta. A temetésen az egyházi szertartást Schlauch Lőrincz nagyváradi püspök fogja végezni, ki táviratilag tudatta beleegye­zését. Temes­ megye törvényhatósága küldöttségileg, a megyei tisztikar pedig testületileg fog résztvenni a temetésen. A városi törvényhatóság hétfőn rendkívüli közgyűlést tart a temetésen való részvétel tárgyában. Bonnaz díszpolgára volt Temesvárnak. A ravatalt a püspöki székház nagytermében állították fel, melyet holnap nyitnak meg a közönség részére. Az elhunyt püspököt a székesegyház alatti kriptába temetik, hol már több püspök nyugszik. A káptalanhoz számos részvéttávirat érkezett. — A diákok és Pasteur. A »P. M. É.« írja Pá­risból : A franczia tanulók és a külföldi egyetemek küldöttségei, miután már lelkes hódolatukat Carnot, a köztársaság elnökének irányában az Operában és a Sorbonneban kifejezték, ugyancsak meg akarták tisz­telni a franczia tudomány egyik díszét Pasteurt is. Az idegen tanulók jelvényeik, zászlóik és díszruháikban reggel tiz órakor gyülekeztek össze az Association des Etudiants előtt s itt sorba állottak a franczia ta­nulókkal. A tüntetők száma fölül haladta a három ezret. A merre a menet elvonult, megmérhetetlen tö­meg lepte el a járdákat s éljenezte az oly nemes kö­telességet lerovó ifjúságot. Pasteur azt szerette volna, hogy ellenkezőleg, ez a szertartás egészen egyszerű és családias legyen. Fekete kabátban volt, környezve családja és unokáitól, kik mind azt kérdezték tőle az intézet perronja előtt állva: Papa, mutasd meg ne­künk a magyarokat! ? Mikor aztán a mi sastollas arany kardos magyar ifjaink vonultak el előttük, mind­nyájan felkiáltottak: Itt jönnek, ugy e ezek ők ?! Az öreg tudós elérzékenyülve válaszolta: Igen, ezek ők i­s barátságosan üdvözölte és szorította meg a derék magyar ifjak jobbjait, kik katonásan tisztelegtek. Az ifjak fogadtatására Pasteur körül csoportosultak még: Chamberland, Roux és Loir a nagy tudós munka­társai; Treille orvos képviselő; Bischoffsheim, az Al­pes et Maritimes hajdani képviselője; Lavisse, a Sorbonne tanára; Liard a felsőbb oktatás igazgatója; Chantemesse, Chavin, Vallery, Radot és J. B. Pas­teur. A zászlók félkört formáltak a terasse körül s Chaumeton, a tanulók egyletének elnöke nagyon szép beszédet tart. Azt mondja, hogy a tudomány a kitűnő mester kezében csupán gyógyítani tud s ez iránt nyilvánítják hódolatukat a világ minden részéből összesereglett ifjak. Elmondja, hogy külföldi bajtár­saik barátaivá lettek a franczia tanulóknak néhány nap alatt. Francziaország elfogadja a külföldnek a béke érdekében történő versenyét, de humanitás dol­gában nem engedi magát megelőzni senki által s igy végzi : »A legborzasztóbb betegségek egyike ellen, a mi csak az embert kínozhatja mielőtt megölné, a düh ellen a régi gyógymód csak vasat és tüzet használt. Eszközei tehát ugyanazok, mint a régi politikáé. Ked­ves mester, jól tudjuk, hogy a régi politika még nem mondta el utolsó szavát, de büszkék vagyunk rá, hogy a vas és tűz gyógymódját ön már legyőzte, és hogy ezek a kezek, a­melyek oly szelíden, oly igazán humá­nus módon gyógyítják a dühöt, hogy ezek franczia kezek. A beszédet lelkes hurracok fogadták. Pas­teur következőleg válaszol: »Kedves barátaim. Teg­napelőtt a Sorbonneban, midőn önök az ifjúság lelke­sedésével éltették mindazokat, kik önöknek a munka csodálatos forrásait megnyitották, úgy találtam, hogy önök nemcsak csodálatosan látható módon tanúsították háladatosságukat, hanem sajátságos tüneményt idéz­tek elő, t. i. mestereiket annyira zavarba hozták, hogy ezeknek lehetetlen köszönetüket nyilvánítaniuk. A sze­repek megfordultak. Mestereiket, tanáraikat, önök koszorúzzák meg. Ezen óhaj vezette ide is önöket, hogy érzelmeiknek utat nyissanak s megünnepeljék az én ötven éves tanuló voltom emlékét; köszönöm önöknek tiszta szivemből Különösen pedig köszönete­­met nyilvánítom önöknek, a külföldi egyetemek kül­dötteinek, kik Párisba érkezésük óta annyi jelét ad­ták a Francziaország iránt érzett rokonszenvnek,h­ogy ezt Francziaország százszorosan szeretné viszonozni; de hogy soha el nem felejti, bizonyosak lehetnek fe­lőle. Tiszteletteljesen üdvözlöm zászlóikat, jelképét hazájaiknak. »Erre a zászlók meghajoltak Pasteur előtt ; az ifjúság újbóli elvonul s éljenzések közt távo­zott az intézet megszemlélésére.­­ A kisdednevelési kiállítást a második napon 238 felnőtt és 38 gyermek látogatta. Ott voltak töb­bek közt: Andrássy Aladár gr., Zichy Jenő gr., Holdházy János apát, Fodor József dr., kik mind­annyian nagy elismeréssel nyilatkoztak a kiállításról. A kiállítást ma körülbelül 300-an látogatták. A szak­férfiak, mint pl. P. Szathmáry Károly gyakran szem­lélik meg a kiállítást és úgy nyilatkoznak, hogy a kisdedóvók hazánkban az utóbbi években igen szépen fejlődtek. A Schanda czimbalmon Rácz István czi­­gányprímás mulattatja a kiállítást látogató gyermek­sereget. Holnap vasárnap délelőtt 10—12-ig és dél­után 3 órától kezdve lesz czimbalomhangverseny a kisdednevelési kiállítás területén. A tanítók árvaháza növendékeinek megengedték, hogy a kiállítást egyszer ingyen megszemlélhessék.­­ Az országos kisded­nevelési kiállításon részt vesz a mármaros-szigeti kis­dedóvó egyesület is és ebből az alkalomból az egylet történetét is megírták és kinyomatták. Az egylet 1844-ben alakult s fennállása óta nagyon sokat tett Mármaros magyarosítása érdekében. — A Grünfeld J.-féle siketnémák intézetében (Klauzál u. 7. sz.) f. hó 12-én kezdődnek a beiratások. — Az iskolaorvosi tanfolyam, mint a »M. H.« írja — a budapesti egyetemen szeptember 23-tól deczember 15-ig tartatik meg. A tanfolyamra szep­tember 1—10-ig lehet jelentkezni, az orvoskari decáni hivatalban. Fölvehetők első­sorban orvos-dok­torok, valamint szigorló orvosok is 20 záros szám­mal. Az előadások és gyakorlatok naponta d. u. 3-tól 6-ig fognak tartani. — Idegen­forgalom a fővárosban. Érdekes sta­tisticai képet fog nyújtani az idegen­forgalom növe­kedéséről az a kimutatás, melyet most a főváros ven­dégfogadósai vezetnek a statisticai hivatal számára. A múst hó elseje óta ugyanis a vendégfogadó tula­jdo­nosok pontos jegyzéket vezetnek az idegenekről és azt a statisticai hivatal havi füzetei fogják közölni. Az első kimutatás már a legközelebbi füzetben lát napvilágot. — Vidéki journalistica. Uj lap indul meg aug. 14-én Dunaföldvárott. Czime »Dunaföldvár« leszen, felelős szerkesztője pedig Lévay Dezső. — Iskolai hírek. Az eperjesi ág. evang. kerületi collegiumi jogakadémián az 1889—90. tanévre a beiratások i. é. szeptember 1-től 9- ig eszközlendők; az előadások pedig szeptember 10- én veszik kezdetüket. A jogakadémiai hallgatók vallásfelekezeti különbség nélkül részesülhetnek a collegium kebelében fennálló convictus és alumneum kedvezményeiben; (az ezekre nézve megállapított díjak, — mindig félévenként értve, — a következők: alumneumi ebéd és vacsoráért 22 frt 50 kr, convictusi ebéd és vacsoráért 31 frt, alumneumi ebédért 11 frt 50 kr, convictusi ebédért 19 frt) az erre érdemesek igényt tarthatnak a collegium által évenként kiosz­tatni szokott több és tekintélyes összegű ösztöndíjakra, valamint a szegény sorsúak a jelentékeny alaptőkével rendelkező »jogász segély-egylet« támogatására szá­míthatnak. Megjegyeztetik végül, miszerint úgy a jogakadémiai ifjúsági, mint a collegiumi nagy könyv­tár a hallgatóság rendelkezésére állandó — Kirándulás. A Kárpát-egyesület budapesti osztálya vasárnap, f. hó 11-én ki­rándulást rendez a Hárshegyre. Találkozás délután 4 órakor a Zugligetben, a lóvasúti állomás előtt. Visz­­szatérés a Lipótmezőn át. — A Spiritismus világából. A tánczoló asztalok, szellemidézések, nemkülönben a szellemek által fes­tett képek immár túlhaladott álláspontok a Spiritis­mus világában, melynek hívei most egy újabb, bizony­nyal hallatlan humbugot üdvözölnek kitörő lelkese­déssel. A spiritista sajtóról van szó ezúttal. A jó urak olyan újságot képesek előállítani New­ Yorkban, — mint onnan írják — melynek munkatársai mindany­­nyian már rég elhalt emberek, a­kik a szerkesztőség­gel összeköttetésben állanak. New-York egyik házán ilyen feliratú kép csődíti maga elé a tömeget: »Az első emeleten van a­­ »Menyei Város.« Az újság neve ugyanis »Mennyei város«, melynek előállítására az illető ház első emeletének néhány szobája van be­rendezve. Három élő, de eddig még teljesen ismeret­len szerkesztő­n, két szedőn és egy nyomdászon kívül a lap többi munkatársa mind rég elhalt ember, mind a legjelesebbekből. A lap legutóbbi száma a halha­tatlan munkatársak névsorát közli. A többek között föl van sorolva bizonyos Shakspere, költő Angliá­ból, Schiller, Goethe, német költők, kik ez időszerint az első égben tartózkodnak, Washington, azután egy szellem, a­ki Homérnak nevezi magát, ott vannak még: Grant, Socrates, Bonaparte, Greely, Lincoln, Schopenhauer, Darwin és mások. A jeles újság alatt e sor olvasható: »Egyetlen spiritista lap,mely elhuny­tak szellemeitől közvetlen táviratokat kap és közöl.« A lap szerkesztőségében a czikkek és táviratok köz­vetítése a magas éggel a lehető legegyszerűbb. A szerkesztő előtt távirókészülék áll , mely­nek vezetése a háztetőn ér véget villámhárító-féle készülékben. A szellemek, munkálataikat e készüléken át expediálják a szerkesztő kezeihez. Ha a szerkesztő pl. Shakspere-vel, Sokratessel, vagy bármelyik munkatársával beszélni akar, az illető munkatárs ne­vét papirszeletkére írják s azt a táviróasztalra te­szik. Rövid vártatva aztán »tik—tak—tik—tak« — s a szellem jelentkezik a maga reportjával, vagy czikkével. Olykor hívatlanul is jelentkeznek a mennyei munkatársak, azonban van rá eset, hogy ismételt hí­vásra sem mutatkoznak. Akadnak, a­kik komoly ma­gyarázatot adnak a jeles újság szerkesztési manipu­­laciójáról: azt állítják, hogy a pinczéből egy negye­dik szerkesztő küldi a táviratokat és a czikkeket, de kevés akad, ki ezt a magyarázatot másodszor is el­mondaná, ha csak némi tekintettel van a saját testi épségére. Mert a spiritista hívők nem azért hívők, hogy a maguk mesterségében ne higyjenek. Ellenke­zőleg: nap-nap után óriásibb a tömeg, mely a »Mennyei város« szerkesztősége előtt összeverődik, hogy bámulattal hódoljon a legújabb humbugnak. — Fegyencz-házasságok. Új-Caledoniában az a szokás, hogy az élethossziglani fegyházra ítélt rabo­kat összeházasítják a rabnőkkel s azt mondják, hogy a házas élet igen nemesitőleg hat a bűnösökre. A házas felek összeválogatása majdnem úgy megy, mint a­hogy a Madách »Ember tragédiájá«-nak phalanxai­­ban, egy apácza felügyelete alatt ismerkedik meg a rabnő a rabbal s ha pár órai ismeretség alatt meg­tetszettek egymásnak s ha a fegyintézet igazgatósága beleegyezik, megtörténik a házasság. Hogy aztán az ilyen fegyencz-házasságokból származó gyermekekkel mi lesz s hogy ott a természet öröklési törvényei nem érvényesülnek-e s nem származnak-e »született rabló­­gyilkosok«, arról hallgatnak az új-caledoniai jogi kapacitások. — A leggyorsabb gyorsvonat. Érdekes kísérle­tet tettek a napokban egy Párisba vivő vasútvonalon. Arról akartak meggyőződni, hogy várjon a gyorsvo­nat minden előrelátható veszély nélkül nem halad­hatna-e óránként 120 kilométer sebességgel? Az eredmény meglepő volt. Mintegy 10 kilométernyi hosszúságban a vágányokat megerősítették s aztán útnak indították a vonatot, a­mely óránként 120, sőt 129 kilométernyi sebességgel haladt. A többek között nagyon érdekes az a megfigyelés, hogy a vonat gyor­sabban haladva, sokkal egyenletesebben mozog, s az utazók nincsenek kitéve annak a kellemetlen rázkód­­tatásnak, mint a normális sebességű vonatokon. Ez az előny azonban csak­is addig volt észlelhető, míg a vonat a megerősített vágányokon haladt. — A check- és clearing-forgalom. A »Pol. Corr.« budapesti híre szerint, Baross kereskedelmi miniszter, tekintettel arra, hogy a check- és clearing­­forgalom közelebb a magyar postatakarékpénztárnál behozattatik, az összes magyar- és horvátországi posta­hivatalokat megbízta a postai takarékpénztári szolgá­lat közvetítésével, míg eddig csak a nagyobb műkö­dési körrel bíró jelentékenyebb postahivatalok voltak felhatalmazva a postatakarékpénztári betétek elfoga­dásával és kifizetésével. A postai takarékpénztár check- és clearing-forgalmának szabályozására vonat­kozó rendelet kidolgozása már folyamatban van, az ezt illető személyi kérdések is el vannak intézve, úgy, hogy e forgalom valószínűleg f. évi október 1-jén életbe lép. — Botrányok Zágrábban. Frank és Zachár zág­rábi ügyvédek és politikusok közt — mint lapunknak Zágrábból mai kelettel táviratilag jelentik — csúnya botrány játszódott le, a­melynek folytatása a bíróság előtt fog lejátszódni. Zachár úgy nyilatkozott ügy­védi irodájában, hogy Frank a magyar­ jelzálog hitel banktól tízezer irtot kapott azért, mert ennek aján­latát támogatta a zágrábi községi kölcsön megkötése tárgyában. Ez összeg adományozásának állítólag az is lett volna a czélja, hogy a bécsi hitelintézet hason­­tárgyú ajánlatával elüttessék. Frank e nyilatkozat miatt dr. Zachár ellen rágalmazás miatt, pert in­­dított a törvényszék előtt. A napokban külön­ben egy másik hasonló botrány játszódott le. Egy községi tanácsost azzal vádoltak, hogy a lóvasúti vál­lalkozóval a város kizsákmányolása végett, össze­játszott. — Panique a bécsi hajón. A tegnap délután hat órakor Budapestről Bécsbe indult személyszállító gőzös, mint lapunknak táviratilag jelentik, ma éjjel három órakor az átláthatatlan sűrü köd miatt kény­telen volt Gönyő mellett megállani. Az utasok közt a hajó megállása nagy rémületet keltett. A köd nem akart oszlani s igy a hajó kénytelen volt nyolcz óra hosszáig a Dunán vesztegelni, míg végre folytathatta útját. Az utasok közt voltak Riber és Grisinger szá­zadosok, Vilmos württembergi herczeg hadsegédei, kik ma délelőttre Pozsonyba voltak hivatalosak, ki­hallgatásra Frigyes főherczeghez. A hajó délelőtt 9 óra helyett délután öt órakor ért Pozsonyba s éjfél előtt tizenegy órakor Bécsbe. Az utasok rémületén kívül, baj vagy baleset nem történt. — Pánszláv agitatio Pozsony­ megyében. Pozsony­­megye tót községeiben, mint lapunknak Pozsonyból távirják, egy idő óta szláv emléklapokat és naptára­kat osztogatnak, amelyekben a nagy szláv birodalom föltámadását jövendölgetik s a »magyar iga« mielőbbi lerázásával kecsegtetik a népet. — Pozsony-megye hatósága bizonyára tudni fogja miképp kell eljárnia az ilyen agitátorokkal szemben. — Népesedési mozgalom a fővárosban. Az 1889. év július hó 28-tól augusztus hó 3-ig terjedő harmincnegyedik hetében élve született 307 gyermek, elhalt 262 személy (ebből útról betegen jött a fővá­rosba is), a születések tehát 45 esettel múlják felül a halálozásokat. Az élveszülöttek között volt 223 tör­vényes, 84 törvénytelen, nemre nézve 137 fiú, 170 leány. Halvaszületett 14 gyermek, köztük 11 törvé­nyes, 3 törvénytelen. A halottak között volt 119 finemű, 143 nőnemű. Egy éven aluli gyermekek száma 77. Ez év 31 hetében élve született összesen 10,254 gyermek, elhalt 8453 egyén, a születések többlete tehát 1801. Születések arányszáma 1000 lakosra 35­2. Halálozások arány­száma 1000 lakosra általában 301, (az útról jöttek leszámításával 29'9°/00), az egy éven felüli lakosságnál 298, az öt éven felüli la­kosságnál 19­2. — Rövid hírek. A villám fölgyújtott a legutóbbi nagy viharok alkalmával Berettyó-Ujfa­­lun egy házat, a­mitől ez melléképületeivel s mintegy száz darab szárnyas állattal elégett. — Kocsin Madridból—Párisba. Irneste gr. a spanyol régenskirálynő egyik istállómesterével, fogadásból könnyű vadászkocsin utazik Madridból Párisig. Az út nincs időhöz kötve, jan. 30-án indult el s csak az van kikötve, hogy pihenő napot nem szabad tartania. — Fővá­rsi krónika. Baleset. Takács István hét­falusi születésű 20 éves napszámosnak ma délután a Duna partján munka közben egy emelőgép a lábára esett. Takács számos súlyos sérülést szenvedett. A mentők a Rókusba vit­ték. — Életmentés. Letzer Ferencz 10 éves gyermek ma délután 4 óra tájban a Császár-fürdő előtt a Dunapartról játék közben a vízbe esett. A szerencsétlen fiú jajgatását Pisch Rezső kárpitos legény meghallotta és utána ugrott. Hosszabb küzdelem után sikerült a gyermeket partra hoznia.­­ A zsebtolvajok a múlt éjjel a vasúton Suchi Vila és bécsi kereskedő zsebéből 120 forintot loptak ki. 15-én megérkezés Szegedre a budapesti délutáni­­ órai vonattal és az indóháznál ünnepélyes fogadtatás a szegedi rendező bizottság által. Bevonulás a városba kibontott zászlók alatt, zeneszó mellett. Sorakozás a városház előtt és a határok üdvözlése a városi ható­ság részéről. Az egyleti zászlók elhelyezése a városház termében és elszállásolás. Este 6­/5 órakor a városház nagytermében a szavazattal bíró kikül­dött képviselők előértekezlete, a jury-tagok kijelölése és a számadások átvizsgálása egy ad hoc megválasz­tandó bizottság által. Este 8 órakor ismerkedési es­tély. Második napon: Reggel 9 órakor határ­­egyesületi közgyűlés a városház nagytermében. Dél­előtt 11 órakor összpróba a színházban. Esti 6 óra­kor a versenyző egyletek sorakozása a városház ud­varán, onnan kibontott zászlók alatt felvonulás a színházba. Esti 7 órakor a színházban halár­verseny a verseny-pályaművel. — Harma­dik napon: Reggel 9 órakor a haláregyesü­­leti közgyűlés esetleges folytatása. Délelőtt 11 órakor második összpróba a színházban. Délután 5 órakor Regatta. Esti 6 órakor a versenyző egyletek sora­kozása a városház udvarán, onnan felvonulás a szín­házba. Esti 7 órakor a színházban dalverseny a sza­badon választott magyar műnégyesekkel. Este 9 órakor a szegedi dalárdák által rendezendő táncz­­vigalom. Negyedik napon: Reggel 9 órakor a közgyűlés esetleges folytatása. Délelőtt 11 órakor a harmadik és utolsó őszpróba a színházban mérsékelt belépti díjak mellett. Délután 3 órakor a szegedi gazdasági egylet lóversenye. Esti 6 órakor az egyle­tek sorakozása a városház udvarán és felvonulás a színházba. Esti 7 órakor nagy összelőadás a színházban a kitűzött műdarabokkal, zenekar kí­sérettel. H­u­b­a­y Jenő országos daláregyesületi karnagy vezénylete mellett. Ötödik napon: Reggel 10 órakor a közgyűlés bezárása, a versenybí­rák ítéletének kihirdetése és a díjak kiosztása. Este 7 órakor díszhangverseny a színházban, előkelő mű­vészek közreműködése mellett, fele részben Huber Károly síremléke és árvái javára. A regattára, lóver­senyre és tánczvrgalomra a daláregyleti tagok mérsé­kelt áru­jegyeket kapnak. Az osztrák-magyar állam­­vasúttársaság igazgatósága az országos magyar dalár­­egyesület megkeresésére a szegedi orsz. dalünnep al­kalmából az egyesület tagjait a culturális czél iránti tekintetből e hó elseje óta leszállított rendes árszabá­lyon alul még 335/10°/00 díjengedményben részesíti. A tagok a társaság bármely vonalát igénybe vehetik. Színház és művészet. — A népszínház műsora a következő: Pénte­ken, 16-án, az őszi évad megnyitása, Csepreghy Ferencz »Utazás a föld körül 80 nap alatt« czímű látványosságával. Szombaton :Pálmay és Hegyi Aranka első fellépése szabadsága után, »Titkos csók« operettében. Vasárnap: »Haluska Benedek«, mind a két primadonnával. A jövő hét műsorát a Szent­ István-napi idegenekre való tekintettel állították ösz­­sze, a műsoron levő darabok legkedveltebbjeiből.­­ A városligeti nyári színházban K. Pálfy Nina jutalomjátéka hétfőn lesz. Pálfy Nina ez alka­lommal »A koldusdiák«-ban Laurát fogja éne­kelni. A szép zenéjű operette először kerül színre a városligeti nyári színházban, Kenedicscsel a czímszerepben. N­é­m­e­t József, kinek Ollendorf leg­jobb szerepei közé tartozik, új »Spongya-couplet «-vel fogja élénkíteni az előadást. — A városligeti nyári színházban a népszínház tagjai csak aug. 16-ig játszanak. — Német József, a népszerű comicus jutalomjátéka aug. 14-én lesz a városligeti nyári szín­házban, mely előadás iránt már is nagy érdeklődés mutatkozik. — Blaha Lujza asszony Tátrafüredről f. hó 29-én tér vissza a fővárosba és szeptember 1-én »Bu­davár megvétele« ez. népszínműben lép fel először a népszínházban. — Magyar festő Spanyolországban. Tornai Gyula magyar festő, a­ki rövid idő óta Spanyolország­ban tartózkodik, abban a megtiszteltetésben részesült, hogy a granadai egyetem rectora arczképének meg­festésével őt bízták meg. — Jubilaeum. Az ungvári dalárda szept. 21— 23-ik napjain nagy ünnepélyességekkel üli meg fenn­állásának 25-ik évfordulóját. A jubilaeumban részt fog venni több dalegylet s ezeknek Ungvárra érkezése és ünnepélyes fogadtatása szept. 21-én lesz. A pro­gramaiba egyelőre egy díszhangverseny és egy nagy népelőadás van fölvéve, valamennyi vendég-dalegyesü­­let közreműködésével. — A szegedi orsz. dalünnep. A szegedi országos dal- és zeneünnepély sorrendjét a rendező bizottság a következőkben állapította meg: El­s­ő n­a­p: aug. Tudomány és irodalom. — Az antropologiai congressust, mint Bécsből táviratilag jelentik, ma G­u­d­r­i­a­n báró bezárta, megemlékezvén párbeszédében a congressus sikeres működéséről. Bartekt közegészségügyi tanácsos (Ber­linből) köszönetet mondott a külföldi tagok nevében a szíves fogadtatásért, melyben a congressus tagjai Bécsben részesültek. A jövő congressust 1890. augusztus harmadik hetében tartják Münsterben.­­ A németországi és bécsi anthropologiai con­gressus tagjai holnap este jönnek meg Virchow, világhírű tudós vezetése alatt; fogadtatásukra nagy előkészületeket tesznek. A főváros részéről Feste­tics Géza gr. s az országos régészeti társulat tit­kárja, Szendrei János dr., valamint Fröhlich Róbert tanárból álló küldöttség Váczig elébe megy a congressus tagjainak s a hajón szétosztja a vendé­gek között a jegyeket és jelvényeket. A hajóállomáson Havas Sándor fogja őket a főváros nevében üdvözlő beszéddel fogadni. 12 én Aquincumban, a római für­dőben nagyszerű vacsorát rendez a főváros a vendé­gek tiszteletére. A résztvenni óhajtók gróf Festetics Gézánál (új városház), vagy dr. Szendreinél (Buda­vár, tárnok-utcza 22. sz.) jelentkezhetnek.­­ A bécsi anthropologiai congressus tagjai közül ketten, dr. Jakobs és Tröltsch, hirneves német tudósok tegnap este a fővárosba érkeztek s igy megelőzték társaikat, kik csak holnap este érkeznek meg. A két német tudós ma délelőtt felkereste a nemzeti muzeum­ régiségtárát, hol Hampel József dr., régiségtári őr szives kalauzolása mellett tanulmányozták a gazdag praehistoricus kincseket. — Múzeumi Statistica. A nemzeti múzeum­ egyes táraiban a múlt julius hóban összesen 17,762 személy fordult meg. A könyvtárt 140, a régiségtárt 4112, a képtárt 6469 és a természet- és néprajzi tárt 7041 egyén látogatta. Törvényszéki csarnok. Az angyalföldi fegyházban előfordult rablázadás­ról annak idején mi is adtunk hírt. A nyomban meg­indított vizsgálat szerdán nyert befejezést, a­midőn a dr. Bucz királyi alügyész és Kisfaludy László fortunai fogházfelügyelő által vezetett vizsgálat ered­ménye s a fegyelmi uton kiszabott büntetések kihir­­dettettek. A vizsgálat eredményét a »Pesti Hírlap« következőleg adja elő . Az első napon történt ablak­­zúzások, az éktelen lárma, valamint Stenger Antal börtönőr és Alföldi börtönmester másod napon tör­tént megtámadása és bántalmazása nem előzetes meg­beszélés, vagy összeesküvés kifolyása volt. Stenger Antal börtönőr a megelőző napon egy Kaczki nevű rabot a pinczebeli egyes zárkában, a­hová fegyelmi büntetéskép Rammacher fogházfelügyelő által 2 napra küldetett, tettleg bántalmazta. Kaczkinak ordítása, midőn Stenger megütötte, a pinczéből felhallatszott az udvarban levő kórházba és az emeleti zárkákba is, s miután egy Kulhanek nevű rab elkiáltotta magát, hogy a pinczében valakit »nyúznak,« a többi rabok (számszerint mintegy 250) az egész fogház terjedel­mében az ajtókat kezdték döngetni és éktelen lármá­ban törtek ki, miközben egy Bochnicsek nevű rab a kórházban az ablakokat beverte és rázta. Kaczki megveretéséért a rabok másnap mintegy 40 tagú küldöttséget menesztettek Rammacher Fülöp fogház­felügyelő elé, azon czélból, hogy panaszt emeljenek és ez jegyzőkönyvbe foglaltassák s a kir. ügyészséghez tétessék át. A küldöttség egyes tagjai azonban a fel­ügyelői irodában rendellenes magaviseletet tanúsí­tottak. Egyik rab beszéd közben az őrmesterek és a felügyelő előtt még hatalmas ökölcsapást is intézett az irodai asztalra panasza nyomatékossága kedvéért s még a felügyelőt is gyanusi­tja, hogy ő az oka annak, hogy a fogházban a rabokat verik. Ugyanaz­nap délután történt, hogy Blumberger nevű rab, a ki a II. emeleti 13. számú zárkában volt elhelyezve, el­keseredésének tettleg adott kifejezést, amennyiben az előbbi napon ököljogot gyakorolt Stenger erre, mikor az az ő zárkáját bezárta, reá rohant s midőn Alföldi őrmester Stengernek segítségül sietett, Blumberger dühében ezt is bántalmazta. A féktelen rabot csak akkor sikerült megzabolázni, midőn a lármára elő­sietett Szeleczky börtönőr Blumbergert néhány kard­csapással harczképtelenné tette. Csak így sikerült zárkájába nyomni és lezárni. A fegyelmi vizsgálat eredménye a következőkép hirdettetett ki Bucz kir. ügyészhelyettes által a különböző helyiségekbe gyüle­kezett rabok előtt: Raczki, Bochnicsek és Blumberger egyenként 6—6 heti magánelzárásra, több más rab pedig különböző böjtnapokra ítéltetett, míg Stenger börtönőr rögtön áthelyeztetett a budai fortunai fog­házhoz, ugyanily minőségben. Ezután Bucz ügyész intő szavakat intézett az összegyülekezett őrökhöz, külön a rabok egyes osztályaihoz és megígérte, hogy ezután hetenként látogatást fog tenni a fogházban, a­mikor is a rabok netáni panaszait mindig elfogadja. Az esztergomi rablógyilkosság ügyét most tár­gyalta a komáromi törvényszék. Bende Antal mészá­ros ül a vádlottak padján, mert Höfler János 82 éves aggastyánt és gazdaasszonyát, Hajós Lujzát, meggyil­kolta. A tett elkövetése után Bendét azonnal letar­tóztatták, majd szabadon bocsátották s másokat fog­tak el. Később az áldozat kezei közt talált szőke haj­szál miatt Bendét ismét elfogták s ekkor már beis­merte, hogy látta, a mint a gyilkosságot mások elkö­vették. Végül töredelmes vallomást tett. A végtár­gyaláson azonban visszavonta vallomását. A bizonyító eljárás befejezése után Vargha Ferencz kir. alü­gyész vádbeszédében kötél általi halálbüntetést indít­ványozott, míg M­i­k­e Károly védő a bizonyítékok hiányossága miatt, a halálbüntetés ellen szólt. Ma, a tárgyalás harmadik napján hirdették ki a törvényszék ítéletét, amelylyel Bende Antalt kettős gyilkosság miatt élethossziglani fegyházra ítélte. Az ügyész feleb­­bezett. Tolvajbanda. Akkori Lujza 38 éves cseléd alig rázta le magáról a mária­ nosztrai fegyenezruhát, a­melyet lopás miatt három évig viselt, vadházas­ságra lépett Winkler Antal 23 éves pinczérrel, a­ki­vel a IV—X. kerületi járásbíróság börtönében is­merkedett meg. F. évi ápril­is 17-én Polonyi Györgyné szül. Osztó Terézzel szövetkezve, a­ki Schüller Józseffel él hitnélküli frigyben, tolvaj­szövetkezetté egyesülve, egy kávémérésben kiosztották a szerepeket. P­o­r­o­n­y­i Györgyné, a kinek becsüle­tes foglalkozása kora, átadott a két mákvirágnak egy aranylánczot s egy ezüstórát, mely tárgyak tisztelet­beli férjének tulajdonát képezték s a jeles társaság másnap, azaz ápril 8-án felkereste Q­u­e­n­d­e­t Kon­stantin kigyó­ téri üzletét, hogy ott, mint magukat sze­rényen kifejezték, valamit kereshessenek. Elsőnek Winkler lépett be, a­ki az aranylánczot becserélni óhajtotta, majd ezüstórát venni támadt kedve s mi­kor az órás, déli időben történvén az eset, egyedül volt a boltban — skatulyában több henger és horgony­órát tett elébe, belépett a két asszony is és alkudozni kez­dett egy schwarzwaldi órára. Eközben Winkler kérte az órást, hogy a kirakatból vegyen elő egy órát; alig fordított Quendet hátat a tolvaj compániának, Wink­ler azonnal szeretője kosarába csúsztatott egy dobozt, a melyben 6 db. ezüst óra 140 forint összes értékben volt. A két asszony azután alku nélkül kifizette a fali árát s távozott. Kevés vártatva Winkler is elhagyta az üzletet s a zsákmányon a Pongrácz-féle Sándor­­utczai vendéglőben testvériesen megosztoztak, mely alkalommal Polonyinénak egy ezüst óra és 5 frt né­hány ki jutott, a többit elzálogosították. A jó mada­rak másnap olvasták az újságban, hogy Quendet nyomban jelentést tett a rendőrségnek; azonnal el­utaztak tehát Esztergomba, Polonyiné kivételével, a­kinek meghagyták, hogy a bűnjeleket távolítsa el; a jámbor kofa engedelmeskedett s a fali és az ezüst órát átadta Schüllernek, hogy rejtse el. A rendőrség jó nyomon volt,Quendet ráismert Polonyinéra, a­kit letar­tóztattak, de tagadott mindent konokul. Esztergomi kéj­­­utazásukról is visszajöttek Winklerék, a mint pénzük fogytán volt. Legelőször is Szerveid Mátyás 70 éves szegénysorsu óváshoz mentek s mig az öreget elfog­lalták, más hiányában Winkler egy bronz fali órát emelt le a falról s azt az aggastyánnak csaknem sze­­me láttára vitte el; a szegény öreg a mai végtárgya­láson zokogva panaszolta el Tóth Ernő elnöklő bíró­nak, hogy az óra javítás végett volt nála s annak tu­lajdonosa 25 frtot vett meg rajta. Harmadnap az István-téren a rájuk leselkedő detectivek azon pilla­natban ütöttek rajtuk, midőn 2 pár lopott czipővel akartak tovább állani. A mai végtárgyaláson a tolvaj­szövetkezet, csekély eltéréssel, teljes beismerésben volt; a törvényszék Akkerl Lujzát 2 rendbeli lopás büntette miatt 4 évi fegyházra, Winkler Antalt 2 rendbeli lopás vétsége miatt 2x­ 2 évi börtönre, Po­­lonyi Györgynét egy rendbeli lopás büntette miatt 1 és fél évi börtönre, végül Schüller Józsefet orgazda­ság vétsége miatt 1 havi fogházbüntetésre ítélte. Utóbbi kivételével, a­ki felebbezett, a többi megnyu­godott az ítéletben. Kettős rablógyilkossági bűnügyet tárgyalt teg­nap az aradi törvényszék. Mihu Ignácz fiatal paraszt­legény sógorával, Ottlakon Ventilla Kosztéval és szol­gája, Borsodán Tógyer segélyével agg édes­apját és 12 éves fitestvérét, Mihu Májiát meggyilkolta. A törvényszék Mihu Ignáczot, a­ki mindent tagadott és rábizonyítani semmit nem lehetett, a vád alól fölmen­tette, de azért elrendelte, hogy a vád súlyos voltára való tekintettel az ítélet jogerőre emelkedéséig fogva maradjon, a­mi ellen a védő felebbezett. Ventilla Kosztát ellenben életfogytiglan tartó fegyházra, Bor­sodán Tógyert pedig a mellék­körülmények tekintetbe vételével, 15 évi fegyházbüntetésre ítélték. Fővárosi ügyek. — Szabadságolások. Haberhauer tanácsos hétfőn kezdi meg szabadságidejét. Távolléte alatt Rózsa Péter tanácsos fogja őt is helyettesíteni. Horváth János tanácsos ugyanekkor visszatér szabadságidejéről s az ügyosztály vezetését átveszi Kövér Kálmán jegyzőtől. — A Podmaniczky-utczai vasút meghosszabbí­tása. A városi vasut-vállalat ma benyújtotta a tanács­hoz kérvényét a már korábban megszerzett előmun­kálati engedély alapján a Podmaniczky-utczai villam­­vasút továbbépítése iránt a jelenlegi végponttól a vá­rosliget belsejébe az állatkerti főkapu, illetőleg az artézi fürdő mellett egészen az iparcsarnok nyugati kapujáig. Az építési tervezetet pedig felküldeni kérte a kereskedelmi miniszterhez a közigazgatási bejárás elrendelése végett.­­ A Rókus-kórházban az utóbbi hetekben na­gyon megszaporodott a betegek létszáma és ezért a kórház igazgatósága több új ápolónőt alkalmaz. — Körvasút. A budapesti körvasútból a Lipót­város felé kiágazó, közúti vasúti jellegű szárnyvo­nal és ennek az egyes malmokhoz való kiágazásai tárgyában a közigazgatási bejárás pár nap előtt volt V­örös László min. osztálytanácsos elnöklete alatt. A fővárost Rózsa Péter tanácsos, több tisztviselő­vel és biz. taggal képviselte. A bejárási jegyzőkönyvet ma állították össze és írták alá a tagok. A bejárás alkalmával a főváros képviselői azoknak az óhajoknak adtak kifejezést, hogy a körvasút szárnyvonalát a nagykörúton belül ereszteni nem kellene. Különben is a malmok a Lipótvárosban a főváros fejlődésének útjában állanak s bár a főváros az ipar fejlesztése iránti feladatait ismeri, mégis nem látszik czélszerű­­nek e malmokat jelenlegi helyükön vasúti összekötte­tés által is megszilárdítani. A kiágazásoknak a mi­niszter által való engedélyezése esetén a miniszté­rium képviselőinek hozzájárulásával kimondták, hogy a malmok előtt az utczaterületen sem fordító korong nem alkalmazható, sem a rakodás meg nem engedhető. A vonatok csak 8 km. óránkénti sebességgel halad­hatnak. Ezenkívül még számos, a közbiztonság érde­kében kívánatos intézkedés történt.­­ Betiltotta a teherkocsi közlekedést a főkapi­tány az épülőfélben levő csömöri­ úton, a Rottenbil­­ler- és a Murányi-utcza közt reggeli 6 órától esti 8-ig. A versenytérről befelé d. u. 1—3 óra közt csak a Murányi-utczán és az István-úton át járhatnak a­ kocsik.

Next