Nemzet, 1889. szeptember (8. évfolyam, 2517-2546. szám)
1889-09-01 / 2517. szám
ták a közeli bokrokat és a szerencsétlen megkínzottat a tűzbe dobták. Miután a halál bekövetkezett, a holttetemet az útra dobták, ahol azt két nap múlva örmények megtalálták. Mussah bey , a bűntényért, a kormányzó palotájába záratott, de egy év múlva már szabadon bocsáttatott. F. é. ápril 16-dikán Mussah bey, bandája élén, Dabavank faluban jelent meg és betört Hagop házába. Ott megölték Hagop atyját, két kis gyermekét pedig úgy a földre dobták, hogy kilocscsant agyvelejük és meghaltak. Azután a házban levő összes, tizenhét nőt megbecstelenítették. Hagop nejének keze és nyaka számos sebbel volt telve, melyeket a saját maga és gyermekei védelmében kapott. Ezzel kapcsolatban érdekesnek tartjuk felemlíteni a »Kölnische Zeitung« egyik konstantinápolyi leveléből a következő adatokat az »örmény kérdés «ről: Az angol kormány épp most az »örmény kérdésről« úgynevezett kék könyvet tett közzé, amely 101 darab iratot tartalmaz. Aki elfogulatlanul vizsgálja az állapotokat, nem tagadhatja, hogy a dolgok rendje a tartományokban sok kívánni valót hagy fenn, de az nem állítható, hogy az örmények különösen üldöztetnek. A török kormányzat amaz ázsiai vidékeken nem mutatkozik elég erőteljesnek, de ez alatt az összes ottani lakosság szenved, a mohamedán nem kevésbé, mint az örmény, csakhogy az előbbeninek nincs módja az ő panaszait a világgal tudatni. Másképpen áll a dolog az örménynyel. Az örménynek megvan a maga önhatalmilag alakított londoni bizottsága, amelynek élén Hagopian áll. Ez urak Angliában nagy kényelemben vannak, messze a küzdelem színhelyétől, az örmény viszonyokhoz képest igen jelentékeny bevételt élveznek, és ezért nem tesznek mást, mint hogy az összegyűjtött jajkiáltásokat a sajtóból összegyűjtik, és illő időközökben a kormányhoz és a parlamenthez juttatják. Ők működésüket nem az erősen kifejlett nemzeti érzület alapján teljesítik, hanem az angol államegyház körében létező nem tiszta azon nézet alapján,hogy ezen egyház és az örmény egyház között erős benső összeköttetés létezik. A mozgalom, annak lényegére nézve, egyházi és nem nemzeti. Hagopian, Aganov és Sevasty urak, akik a Salisbury marquishoz intézett beadványokat »a bizottság nevében« aláírják, nem saját népüknek szolgálnak, hanem egy csoport angol papnak és párthiveiknek; a törökörmény tartományokban a londoni szabadítókat csak azon lakosok ismerik, akiknek miattuk kellemetlenségük volt. Hagopian és társai elfogadják a pénzt és nemzetiségbelijüket honn szenvedni hagyják. És e nemzetiségbeliek nem is gondolnak arra, hogy magukat »az örmény nemzet« tagjaiul tekintsék. Ilyen nem létezik és a mai agitátorok értelmében, soha sem létezett., Az örmények ma elszóródtak egész Elő- és Közép-Ázsiában; Oroszországban félmilliónál több van, Persiában százezernél több, Konstantinápolyban számuk meghaladja a negyed milliót; az összes örmények száma a világon 212 millióra becsültetik. Örményország, mely azonban csak átmenetileg állott valaha egy uralkodó alatt, 357.900 négyszög km. területre terjed, melyben ma Törökország, Oroszország és Persia osztozkodnak. Ez országban ma még 1112 millió örmény lakik, ázsiai területen szétszórva, kiváló férfiak nélkül, műveltség nélkül s vakon meghódolva az alsó papság előtt, mely itt a legkevésbbé van áthatva nemzeti öntudattól. Ha a Konstantinápolyban lakó kiváló örményeknek valaki »Örményország helyreállításáról« szólana, egyszerűen kinevetnék az illetőt. Pedig itt több igen kiváló állami hivatalban vannak örmények, így Agop pasa, a kitűnő pénzügyminiszter, örmény, szintúgy örmény Artin pasa, a belügyi hivatal fáradhatlan államtitkára és Bedsos Kujumdsiao, a bánya- és erdészeti osztály igazgatója, ki a porta egyik képviselője a török-német kereskedelmi szerződések kidolgozásánál. Az »örmény kérdés« ma nem egyéb, mint mesterségesen előidézett ügy, egyrészről Hagopian és társainak további fentartására, másrészről pedig anglicán-egyházi törekvések javára. Jellemző e részben, hogy az angol kékkönyv negyed része a canterburyi érsekkel és az Evangelical Allience-szal való levelezésből áll. A török kormány még ma könnyen elsimíthatja e kérdést, ha ama vidékeken a rendet helyreállítja és a törvény uralmának érvényt biztosít. A főszempontot a kurdok és más törzsek letelepítésére kellene fordítani, mert minden baj ezektől ered. Igaz, kérdéses, hogy a török kormánynak van-e még erélyes eljárásra elég képessége ? Ami az angol kormányt illeti, a kék könyv azt bizonyítja, hogy lord Salisbury a legnagyobb elővigyázattal jár el s egyelőre nem hajlandó az »örmény kérdés« létezését elismerni. Budapest, aug. 31. (A párisi gróf választási felhívása.) A párisi grófnak táviratilag jelentett választási felhívása, szószerint igy hangzik : Francziák! A döntő harcz kezéig. Arról van szó, hogy a hatalom kiszakittassék a párt kezéből, mely titeket fenyeget, a közvagyont károsítja és legdrágább jogaitokat megsértette. Minden jó polgár közös erővel törjön e czél felé; semmi se válaszsza el őket egymástól. Conservativek, maradjatok egyesülve és különösen ti, a monarchia hívei, melynek én vagyok a képviselője, akik én körültem csoportosultatok. Adjatok példát az egyesítésben és hazafiságban. Ott, ahol jelöltekkel birtok, támogassátok azokat erélyesen. Egyebekben a harcz követelményei által vezettessétek magatokat és ne bánjatok úgy, mint ellenségekkel azokkal, a kik ugyanazon ellenfél ellen küzdenek, mint ti. A ti uj képviselőiteknek nagy feladatot kell teljesitni. A legsürgetőbb bajok megszüntetése után az országnak viszsza fogják adni az önrendelkezési jogot. 1884-ben a köztársasági párt az ő elve és kötelezettségei ellenére kiküszöbölte az alkotmányos törvényekből a határozatot, mely fenntarta a jövendőt; ő Francziaországot a köztársaságba akarta elzárni és a kimenet minden törvényes kapuját eltorlaszolni. Az új révisió e kényszert meg fogja szüntetni, a nemzetnek visszaadja a szólhatási jogot és igy előkészíti a kormányzatot, mely helyreállítja a vallást és a békét és intézményeinknek megadja az állandóságot, democratikus társadalmunknak a nyugalmat szabadsági gyakorlatában. Ha az óra megjő, ti meg fogtok emlékezni arról, hogy mi volt a monarchia a múltban. Én megmondtam nektek,hogy mi lesz a jövendőben. Katholikusok, keresztények — késlelkedhettek-e még ? Mely kormány ad nektek a monarchiánál több biztosítékot gyermekeitek nevelésére nézve és lelkiismeretetek tiszteletben tartására nézve, mely kormány tisztelhetné jobban a vallást s biztosíthatná papjainak jobban a függetlenséget, a melyre hivatásuk teljesítése czéljából szükségük van? Imperialisták, én nem követelem azt tőletek, hogy tagadjátok meg emlékeiteket, de megtagadnátok-e támogatásokat a nemzeti helybenhagyás által erős monarchiától azon napon, melyen meg lesz állapítva, hogy csak az jelenti az üdvöt! Ti, akik jóhiszemmel igyekeztetek a tisztességes és a conservativ köztársaságot megalapítani, nem fogjátok tovább azon kormányzási formát védelmezni, melyet saját eredményei elítélnek. Végre ti mindnyájan, akik Francziaországnak benső és külső emelkedését akarjátok, azt hiába várjátok az egy napi tartamú kormánytól. Csak a monarchia adhatja meg ezt nektek, ez a holnapi nap műve leend. Munkára tehát! Szavazzatok csüggedés nélkül s ne féljetek a hatalomtól, mely már nem tart sokáig. Bízzatok Istenben, aki a ti kezeitekbe fektette a hazának sorsát. Sheenhouse, aug. 28. 1889. (Aláírva.) Fülöp, párisi gróf. Táviratok: Róma, aug. 31. A német császári pár okt. 15 én érkezik Monzába s azután 20-ikán száll hajóra Genuában, hogy onnan Nápolyba és 24-kén Nápolyból a Piraeusba utazzék. Bern, aug. 31. Nicole Albert chaux de fondsi vésnököt letartóztatták, mert bevallotta, hogy a svájczi anarchisták manifestumát ő szerkesztette. Róma, aug. 31. A »Rifornia« megcáfolja az abyssziniai helyzetről keringő nyugtalanító híreket. Meneik király még a shoai követség elindulása előtt elhatározta, hogy visszatér Shoába, mert megkoronáztatása előtt meg akar jelenni népe körében. Alula vezér teljesen tehetetlen, mert hadműveletei támpontjától messzire visszavettetett. Róma, aug. 31. A »Stefani-ügynökség« jelenti: Makonevhez, a shoai követség vezetőjéhez és Antonelli grófhoz érkezett levelek szerint Shoában és Harrarban teljes nyugalom van. Menelik szeptember végén koronáztatja meg magát Abysszinia negusává. A felkenést Matthews püspök végzi. A vezérek és tábornokok, kiket Menelik a megszállott tartományokba nevezett ki, elfoglalták állomásaikat. Róma, aug. 31. A legközelebbi consistoriumban bibornokokká kineveztetnek: Rote 11 i nuntius Párisban, Foschi perugiai érsek és monsignore Penico. — Az acerensai érsek törvényszék elé állíttatott, mert több papot, akik politikai választójogukat gyakorolták, fölmentett egyházi működésüktől. (N. W. A.) Scutari d’Albania, aug. 31. (Eredeti távirat.) E hónap közepén, Selise falu közelében három montenegrói zászlóalj átlépte a határt, hogy megszállja azt a területet, melyet a berlini szerződés Montenegrónak juttatott, s mely csak ideiglenesen engedtetett át az albánoknak a porta által fizetendő évenkénti 500 piaszter haszonbérért. A montenegróiak czölöpöket hoztak magukkal, állítólag távirda-huzalok felállítására, azt gyanítják azonban, hogy őrházakat akartak azokból állítani. A Klementi törzs fejei, melynek területébe esik az illető föld s mely Montenegró tulajdonjogát éppen nem hajlandó elismerni, azonnal a scutarii főkormányzóhoz fordultak, hogy tegyen intézkedést a montenegrói követelmény visszautasítására. E közben azonban az eset elintéztetett a cettinjei ottomán követ és a montenegrói kormány közötti diplomatiai tárgyalások által és a montenegrói csapatok a megszállott területről a határon át visszavonultak. Ez eset azonban, sima lefolyása daczára, a határlakosság körében nyugtalanságot keltett, mely a kormánytól védelmi intézkedéseket kér a netáni montenegrói támadások ellen. A közbiztonsági állapotok Scutariban még mindig nem javultak jelentékenyebb mérvben. Ennek oka bizonyára nem a konstantinápolyi központi kormányban, hanem a helyi kormányban rejlik. A közbiztonsági csapat Scutariban majdnem feloszlóban van, mert sok alkalmazott a zsold ki nem fizetése miatt kilép és a hiányok nem töltetnek be. Bakir pasa főkormányzó ellenben folytonosan szaporítja titkos rendőrségét, melynek czélját senki sem érti, minthogy működése csak feladásokból és külföldi utazóknak okozott alkalmatlanságokból áll. (P. C.) Sophia, aug. 31. A szultán trónraléptének évfordulója alkalmából Panajotov, a külügyminisztérium első titkára, ki ez idő szerint a minisztérium vezetésével van megbízva, kifejezte a bolgár kormány szerencsekívánatait az itteni török biztosság titkára előtt. A külföldi diplomatiai ügyvivők is mindnyájan meglátogatták Kesd beyt és kifejezték jó kívánataikat. Sophia, aug. 31. A kormánypárti »Svoboda« czikkében azt kérdezi, mi indítja a félhivatalos szerb lapokat, például az »Odjek«-et arra, hogy Ferdinánd fejedelmet és kormányát a legméltatlanabb módon megtámadja? »Bulgária — úgymond a »Svoboda« — Szerbiához való viszonyaiban mindenkor teljesen correct és legális módon járt el.« A »Svoboda« feleslegesnek tartja az »Odjek« rágalmaira válaszolni, de — úgymond — Szerbiában tudhatnák, ha a bolgároknak sikerült 300 orosz tisztet, 2 tábornokot, Oroszországnak, a hatalmas szomszédnak követeit, ügynökeit és consulait, minden aranyával együtt, elűzni, az bizonyára nem hagyja magát megfélemlíteni Szerbia értelmetlen fenyegetései és az állítólagos 200,000 szerb katona által, akikkel Belgrádon oly nagy hűhót csapnak. A lap végül azt mondja, ha Oroszország nem bírta Bulgáriát megijeszteni, Szerbiának ez annál kevésbé sikerül. Bukarest, aug. 31. (Eredeti távirat.) Az előnyös föltételek, melyek alatt az 50 milliós új kölcsön köttetett, a kormány nagy sikerét képezi és mindennél inkább képes az ellenzék azon állítását megcáfolni, hogy Románia hitele a legutóbbi kabinettel eltűnt. Ellenkezőleg, az új kölcsön daczára, a román értékek nem csak fenntartják árfolyamukat, hanem az még emelkedik is és a tőke ez által nyilvánítja bizalmát a jelen kormány iránt, amelytől joggal megvárja, hogy eljárása világos betekintést enged az állami pénzügyek helyzetébe, s hogy nem tesz oly kiadást, amelynek fedezetéről előbb nem gondoskodott. Tekintettel a jassyi Credit Urbain kezelésében tapasztalt botrányos jelenségekre, a kormány egyáltalában élesen szemügyre veszi majd az összes hitelintézetek eljárását és megakadályozni igyekszik majd, hogy azok párt- és személyes czélokra kizsákmányoltassanak. Konstantinápoly, aug. 31. A szultán parancsára Sakir pasának Kréta lecsöndesitéséről szóló összes sürgönyei a nagyhatalmakkal közöltetnek. — A cholera elérte Bagdadot. (W. A.) Pétervár, aug. 31. (Eredeti távirat) Az orosz katonai körökben hosszabb idő óta mozgalom uralkodik, mely idegen nemzetiségű tiszteknek az orosz hadsereg kötelékébe való felvétele, különösen azoknak mint oktatási tiszteknek alkalmazása ellen irányul. Ez a mozgalom a napokban élesebb alakban nyilvánult egy idegen tisztnek az orosz hadseregbe való alkalmaztatása miatt. Az említett körökben azt hangsúlyozzák, hogy a hazai oktató tiszteknek kitűnő szolgálatai idegen tisztek alkalmazását teljesen fölöslegessé teszik, és hogy az orosz katonai kormányzatnak ez irányban követett eddigi eljárása általában sok helytelenséget vont maga után, és különösen háborús bonyodalmak alkalmával rossz következményeket idézhet elő. (P. c.) ___ Zágráb, aug. 31. (O. K.) Az »Agramer Zeitung« ma megjelent száma a nemzeti párt egyik tekintélyes tagja által írt vezérczikket közöl, mely a dalmátiai tartománygyűlés többségének programmját tárgyalja és azt határozottan visszautasítja. A czikk kifejti, hogy Dalmátiának Horvátországgal való egyesítése csakis a magyar-horvát közös államjog alapján volna lehetséges. A horvát nemzeti párt ezért oly párttal, mely azon közjogi alapot, melyen Horvátország államjogi alapja fölépítve van, ignorálja, nem léphet a közös cselekvés terére. Az »Agramer Zeitung« a dalmát tartománygyűlés többsége programmjának e passusában nem lát mást, mint egy újszülött jelszót az ellenzéki pártok és fractiók egyesítésére. Közgazdasági táviratok. Értéktőzsde, Bécs, aug. 31. (Tőzsdei tudósítás.) Vasutak részvényei nyomottak. Az irányzat különben nyugodt. Bányarészvények emelkedőben. Berlin, aug. 31. (Tőzsdei tudósítás.) A tőzsdén az üzem korlátolt és nyugodt volt. A megnyitáskor még szilárd bankrészvények zárlat felé gyengültek. A nemzetközi piacz viszonylagosan jól tartja magát. Bécs, aug. 31. (Magyar értékek zárlata). Magyar földteherm. kötv. 104.75. Erdélyi földteherm. kötv. 104.75. 5 és fél száz. magy. földh. int. zálogl. —.—. Erdélyi vasutrészv. 197.50. 1876. m. k. v. áll. első kötv. 112.—. Magy. nyer. k. sorsjegy 137.75. Szőlődézsmaválts. kötv. —.—. 5 száz. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi köles. sorsjegy 129.75. 4 száz. aranyjáradék 99.42. M. orsz. b.-részv. —.—. Magy. vasúti kölcsön 114.40. Magyar hitelű. részvény 316.50. Alföldi vasut-részv. 199.50. Magyar észak-kel. vasut-r. 186.—. 1869. m. kir. v. áll. els. kötv. 99.90. Tiszav. vasut-r. 254.—. Magyar lesz. és váltóbank-r. 103.50. Kassa-Oderbergi vasut-r. 154.50. 5 száz. papir-járadék 94.40. Adria m. tengeri gözh. r.-társ. —.—. Török dohány —.—. Északi vasut-részv. —.—. Magyar fegyvergyár r. t. —. —. Bécs, aug. 31. (Osztrák értékek zárlata.) Osztrák hitelrészv. 304.—. Déli vasut-részv. 114.50. 4 százalékos aranyjáradék 109.85. Londoni váltóár 119.35. Károly Lajos vasut-részvény társaság 195.—. 1864. sorsjegy 174.—. 4.2 száz. ezüstjáradék 84.35. 1860. sorsjegy 138.—. Török sorsjegy 33.10. Angol-osztrák bank-részv. 131.30. Osztrák államvasut részv. 224.50. 20 francos arany 09.47. 42. száz. papirjáradék 83.40. Osztrák hitelsorsjegy 185.25. Osztrák-magyar bank-1. 907.—. Cs. kir. vert arany 5.63. Német bankváltók 58.25. Elbevölgyi vasút 222.75. Dunagőzhajózási r. t. 374. Bécsi bankjegyl. 108.75. Nemzetk. villamossági társ. részv. —.— Az irányzat szilárd. Frankfurt, aug. 31. (Esti tőzsde.) Károly Lajos vasúti részv. —.— 4°/0-os osztrák aranyjáradék —.—. 4°/0 magyar aranyjáradék 85.20. Osztr. hitelrészv. 259.87. Osztr. államv. részv. 191.75. Déli vasút r. t. 98.75. M. Gácsor. v. r. a.—. Az irányzat szilárd. Páris, aug. 30. (Boulevard forgalom.) 3 százalékos franczia járadék 85.42. 4 és fél százalékos franczia járadék 104.05. Franczia törleszthető járadék 89.15. Osztrákmagyar államvasut 488.75 ( 224 frt 15 kr). Magyar 4 százalékos aranyjáradék 84.62 (199 frt 24 kr.) Ottománbankrészv. 520.62. Átszámítási árfolyam : 100 franc 1 47 frt 25 krral. Külföldi értéktőzsdék zárlata augusztus 31-én. Átszámítási árfolyam: 100 márka vista = 56.25 forint. — 100 frank vista , 47.20. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), medóra (M) vagy ultiméra (M) értendő, költségek nélkül. — Az 0-val elért értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Árutőzsde, Bécs, aug. 31. (Gabona- és terménytőzsde.) A mai tőzsdén az irányzat szilárdabb volt, az árak emelkedtek. Eladatott:Búza őszre 8.51 — 8.56 forinton. 1890. tavaszra 9.16—9.23 írton. — Rozs őszre—.----.— forinton, tavaszra —.-----.— forinton. — Zab őszre 6.75—6.79 írton, tavaszra 7.21 — 7.24 forinton. — Tengeri jul.—augusztusra —.-----.—, aug.—szeptemberre —.-------.— forinton, szept októberre —.----.— írton, 1890. május—júniusra 5.93—5.95 forinton. Berlin, aug. 31. (Terményvásár.) (Zárlat.) Búza szept.—októberre 188 márka 25 fillér (1 10 frt 95 kr), november—deczemberre 190 márka 75 fillér (= 11 frt 07 kr). Rozs szept.—októberre 159 márka 75 fillér (= 9 frt 32 kr) ; november—deczemberre 162 márka 75 fillér (= 9 frt 53 kr). Zab augusztusra 150 márka 50 fillér (= 6 frt 76 kr); szept.—októberre 146 márka 25 fillér (= 8 frt 53 kr). Repczeolaj szept.—októberre 67 márka 50 fillér (= — frt — kr); ápril—májusra 63 márka 30 fillér (= — frt — kr). Szesz augusztus—szeptemberre 37 márka 60 fillér (= — frt — kr); szeptember—októberre 35 márka 50 fillér (= — frt — kr). Átszámítási árfolyam : 100 márka *= 58 frt 25 krral. Stettin, aug. 31. (Termény vásár.) Búza aug.— szeptemberre 185 márka — fillér (= 10 frt 76 kr); szeptember—októberre 186 márka 50 fillér (= 10 frt 85 kr.). — Rozs aug.—szeptemberre 156 márka 50 fillér (= 9 frt 10 kr); szeptember—októberre 158 márka — fillér (= 9 forint 19 kr.) — Repcze-olaj szeptember—októberre 67 márka — fillér (= 38 frt 99 kr); ápril—májusra 65 márka — fillér (= 37 frt 83 kr). Szesz helyben 50 márka fogyasztási adóval 55 márka 75 fillér (= 32 frt 45 kr); helyben 70 márka fogyasztási adóval 36 márka 25 fillér (= 20 frt 02 kr); augusztus—szeptemberre 50 márka fogyasztási adóval 34 márka 80 fillér (= 20 frt 26 kr); szeptember—októberre 70 m. fogyasztási adóval 34 márka 50 fillér (= 20 frt 08 kr.) Átszámítási árfolyam : 100 márka = 58 frt 25 krral. Köln, aug. 31. (Terményvásár.) Búza novemberre 18 márka 90 fillér (= 11 frt — kr.) ; márcziusra 19 márka 60 fillér (= 11 frt 31 kr). Rozs novemberre 16 márka — fillér (= 9 frt 31 kr.); márcziusra 16 márka 30 fillér (= 9 frt 60 kr). — Repczeolaj (hordóstól) októberre 70 márka 60 fillér (= — frt — kr); májusra 64 márka 20 fillér (= — frt — kr.) Átszámítási árfolyam: 100 márka = 58 frt 25 krral. Páris, aug. 31. (T e r m é n y v á s á r.) Búza folyó hóra 23 frk 25 ctme (= 10 frt 98 kr.); szeptemberre 22 frk 60 ctme (· 10 frt 67 kr.) ; 4 utolsó hóra 22 frk 75 ctme (= 10 frt 73 kr.) ; novembertől 4 hóra 23 frank — cme (= 10 forint 86 kr.) Liszt 12 márkás folyó hóra 52 frk 80 cme (= 15 frt 67 kr.); szeptemberre 52 frk 50 ctme (= 15 frt 58 kr.; 4 utolsó hóra 52 frank 40 ctme (= 15 forint 55 kr.) ; novembertől 4 hóra 52 frk 50 ctme (= 15 forint 58 kr.) Repczeolaj folyó hóra 66 frk ctme (== 31 frt 15 kr.); szeptemberre 65 frk 25 ctme (= 30 frt 78 kr.); 4 utolsó hóra 66 frk 25 ctme (= 81 frt 27 kr.); 4 első hóra 66 frk 50 ctme (= 31 frt 40 kr.) Szesz folyó hóra 88 frk 75 ctme (= 19 frt 93 kr); szeptemberre 39 frk 50 ctme (== 20 forint 33 kr); 4 utolsó hóra 40 frk — ctme (= 20 frt 57 kr); 4 első hóra 41 frk 25 ctme (= 21 frt — kr.) Átszámítási árfolyam: 100 frk — 47 frt 35 krral. Berlin Frankfurt Páris Árf. Paritás Árf. Paritás Árf. Paritás 4°/9-osmagyar aranyjárad.. 85.30 99.80 K 8.20 96.69 K 85.43 —.— 5°/9-os „ papirjárad.. 80.90 94.45 K 81.— 94.5?K —.— —.— 4 2%-os osztrák „ • . — K 71.40 83.40 K —— —.— 5°/0-os „ . 65.20 99.66 K 84.70 v9.2).K — 4-2°/6-on „ ezüstjárad.. 7x.40 84.86 K 72.35 84 42 K — 4°/o-os „ aranysárad.. 94.301110 13 K 94.25 110.07 K —.— — Magyar keleti vasúti kötv.. 85.66 M 99.85 K —.— —.— —.— —.— 5°/o-os keleti vasút els. kötv. 100.30 116 99 K —.— —.— —.— —.— Osztrák hitelrészvény........162.61 303.06 U59.87 303 96 U — Osztrák-magyar bank........ —.— —.— 777.60 906.63 K —— —• — Osztrák-magyar államvasut 96.10 926.82 U 191.75 226.87 U 4*7.50 — Délivasut............................. 49 10 115.34 U 98.—1 6.U 4 248.75-------M Erzsébet osztrák ny. vasút. —.— —.— ——.— —.— —.— Magyar-gácsországi vasút.. —.— —.— 164.37 191.77 —.— —.— Elbevölgyi vasutrészvény.. —.— —.— —.— —.— —.— —.— Károly Lajos vasút............... 83.70 196.50 0 1 167.60 195.26 0 — Kassa-oderbergi vasút........ 66.20 156.32— —.— —.— —.— —.— Orosz bankjegy......................1211.40 123.03 ——.— —.— — Váltó bécsi piaczra............... 171.20 58.47 171.80 58.16 ——.— II. kibocs. keleti kölcsön .. 64.90 —.— —.— —.— —.— —.— Osztrák földhitel-részv.társ. —.— —.— —.— —.— —.— —.— 3 76-os franczia járadék ... .1 —.— —.— —.— —.— 86.32 —.— 4Va°/6-os franczia járadék .. II —.— —.— —.— —.— 104. —.— Ottomán bank részvény ... —.— —.— —.— —.— —.— —.— Franczia törleszthető járad. —— —.— —.— —.— 89,05 —.— O Magyar vasúti kölcsön sz. n. —.— —.— —.— —.— —. —.— — Magyar jezálog-hitelbank . — —.— —.— —.— —.— —.— Magyar országos bank........ —.— —.— —.— —— —.— K Külföldi terménytőzsdék tegnapi és mai árjegyzéseinek összehasonlítása. BERLIN. Augusztus 10. Augusztus 31. Bliza szept.—októberre .... 187 márka 75 fillér 188 márka 85 fillér „ nov.—deczemberre .... 160 „ 75 „ 100 „ 75 „ Rozs szept.—októberre .... 18 „ 50 „ 169 „ 75 „ „ nov.—deczemberre . . . . 161 „ 50 ,, 162 „ 75 f| Zab augusztusra....................................150 „ 60 „ 180 „ 50 „ „ szept.—októberre .... 146 „ ^ „ 146 „ i „ STETTIN. Búza aug.—szeptemberre. . . . 183 márka - fillér 185 márka - • fillér „ szept.—októberre .... 184 „ 10 „ 186 „ 50 „ ROZS aug.—szeptemberre. . . . 16 „ -- „ 156 ,, 60 „ „ szept.—októberre .... 167 „ — „ 158 „ — „ HOLN. Búza novemberre...........................19 márka 90 fillér IS márka 20 fillér „ márcziusra......................................19 „ 10 „ 18 „ 6— „ ROZS novemberre......................................15 „ 20 „ 16 — „ „ márcziusra......................................16 „ 10 „ 16 „ 20 „ PÁRIS. Búza folyó hóra . ..................................32 frank 9 címe 23 frank 25 címe „ szeptemberre.................................22 „ 40 „ 22 „ 60 „ „ 4 utolsó hóra.................................22 „ 6«* „ 2« „ 75 „ „ novembertől 4 hóra . . . 21 „ — „ 23 „ — „ LISZt folyó bóra.......................................52 „ 30 „ 52 „ 63 „ „ szeptemberre........................... 52 ,, 26 „ 52 „ 60 „ „ 4 utolsó bóra.................................52 „ 35 „ 52 „ 80 „ „ novembrtől 4 hóra ... 52, 25 „ 62 ., 60 „ HÍREK. Augusztus 31. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : Felvidéki magyar közművelődési egyesület. — Tárcza : Monostory Katinka. (Regény. Irta: Gyarmathy Zsigáné.) — Közgazdaság: Üzleti hetiszemle. Közlemények. — Vízállás. — Időjárási táblázat — Nyílt tér. — Károly Lajos főherczeg körútjában, mint lapunknak távirják, tegnap reggel Husztra érkezett. Lónyay főispán és Szaplonczay alispán elébe utaztak, hogy a megye határszéli városában üdvözöljék a főherczeget. Itt, valamint Máramaros-Szigeten lelkesült fogadtatásban részesítették a főherczeget, a kit már a vasútnál nagy közönség várt. Több diadalívet emeltek s a várost csinosan feldiszitették. A főherczeg megérkezése után meglátogatta a kórházat, azután Lónyay főispán bemutatta neki a vörös kereszt-egylet bizottságát, a vörös-kereszt-egylet nőtagjait és a papságot. A főherczeg, miután a bemutatott hölgyek és urak közül többeket megszólítással tüntetett ki, d. e tizenegy órakor a tündéri fénynyel kivilágított szlatinai sóaknát tekintette meg, amelyről környezete előtt dicsérőleg nyilatkozott. Ellátogatott a Greedel-fürészgyárba is, majd az erdészvölgyi vadászkastélyba rándult át. A kastély gyönyörű kilátását, a festői vidéket a főherczeg látható elragadtatással szemlélte. A változatos szemleutat villásreggeli fejezte be. A főherczeg tegnap fényes ebédet adott, melyre hivatalosak voltak: Lónyay főispán, gr. Pejacsevich főudvarmester, Szaplonczay alispán, Schönherr és Jankovich apátok, Kosztka törvényszéki elnök, Kutka főjegyző, Nagy főmérnök, Mandics polgármester, De Adda bányaigazgató, Pongrácz, Gálffy és Hummel századosok, Szilágyi lyceumi igazgató, Urányi képviselő. Este a főherczeg Lónyay főispánt tisztelte meg látogatásával, később pedig a színkörbe ment, ahol másfél óra hosszáig időzött és érdeklődéssel nézte Valentin igazgató társulatának előadását. Éjszakára visszatért a vasúti állomásra s az élét a salonkocsiban töltötte. Ma reggel öt órakor a bucsuzásra megjelent urakkal még néhány szívélyes szót váltott. Lónyay főispánnak elismerését fejezte ki a jó közigazgatásért, a mi mellett — a többek között — a kitűnő karban tartott utak tanúskodnak. A főherczeg vonata a közönség lelkes éljenzése között robogott el. — Személyi hírek. Erzsébet királyné, mint lapunknak Bécsből mai kelettel távirják, a jövő hétfőn külön udvari vonattal Ischlből Lilienfeldre megy, ahol a cistercita-rend kolostorát látogatja meg, és onnan a híres mariaczelli stájerországi bucsú-útra indul, melyet gyalog tesz meg. — Nikita montenegrói fejedelem, Danio trónörökös, Petrovics Boso, a senatus elnöke és Petrovics szárnysegéd kíséretében ma Pétervárból Bécsbe érkezett. — Csáky Albin gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter Mindszentről, hol a nyarat töltötte, holnap érkezik vissza a fővárosba s kedden átveszi minisztériuma vezetését — Mon sin khán konstantinápolyi persa követet, ki jelenleg Stockholmban tartózkodik, egy ottani távirat szerint a svéd király ünnepélyes kihallgatáson fogadta. — Bissenstein báró, a berlini osztrákmagyar nagykövetség vezetője, Friedrichsruheból, hová Bismarck herczeg hívta meg Ferencz József ő felsége ajándékba küldött mellszobrának megérkezése alkalmából, visszatért Berlinbe. — Berger százados, a konstantinápolyi franczia követség katonai attaehéja, kormányától azon megbízást nyerte, hogy Sebastopolba menjen és ott jelen legyen az újonnan helyreállított franczia temető ma történendő ünnepélyes fölszentelésén. — Horváth József orvos, a berlini magyar egylet Budapesten időző elnöke, a »B. C.« szerint a nevezetesebb berlini iparosoktól azt a megbízást kapta, hogy Magyarországban, illetőleg Erdélyben, nagy ipartelepekre alkalmas területeket, köztük ásványvíz-forrásokat is keressen fel, illetve igyekezzék ipartelepek létesítésére a szükséges előmunkálatokat kezdeményezni. — A beteg nagyherczegnő, Pétervárról távírják mai kelettel. Biztos értesülés szerint teljesen alaptalan ama külföldön elterjedt hír, hogy Mária Pavlovna nagyherczegnő súlyos megbetegedése miatt a ezért visszavárják ide. Jól értesült körökben mit sem tudnak róla, hogy a czár ez okból vissza szándékoznék térni, de különben a nagyherczegnő állapota ez idő szerint nem is ad komoly aggodalomra okot. A »Neue Freie Presse« útján a következőket távírják lapunknak Pétervárról. Mária Pavlovna nagyherczegnő állapota valamivel javult s ha a complicatiók elmaradnak a veszély elvonultnak mondható. A múlt szombaton a nagyherczegnő állapota a sok vérvesztés miatt annyira rosszra fordult, hogy minden pillanatban a catastropha bekövetkezésétől lehetett tartani. A czár e miatt csak kedden kelt útra. A veszély annál nagyobb volt, mert a nagyherczegnő legutóbbi szülése óta nem örvendett oly jó egészségnek, mint azelőtt. — A hadgyakorlatok. A »Bud. Corr.« jelenti: Ő felsége a király megengedte, hogy Ferencz Ferdinánd főherczeg a 102. számú gyalogsági ezred őrnagya, mint a nagy hadtest-gyakorlatok egyik hadbirája, Leitomischl közelében működhessék. Ő felsége utazása az első hadtestnek szeptember 4-én kezdődő zárhadgyakorlataihoz kizárólag katonai utazás lesz, úgy, hogy sem a küldöttségek, sem a hatóságok nem fogadtatnak. Mivel ezen gyakorlatok csak részletes gyakorlatokra vonatkoznak, minthogy nagyobb gyakorlati feladatok is lesznek megoldandók, a külföldi katonai attadhék ezen gyakorlatokhoz meghívást nem kaptak. A külföldi meghatalmazottak csak szeptember 10-én csatlakoznak ő felsége kíséretéhez és jelen lesznek azokon a zárhadgyakorlatokon, amelyeken ő felsége részt vesz. A király a hadsereg felügyelőjével és a törzskar főnökével szept. 3-án déli 12 óra 40 perckor érkezik Jaros-ba. Albrecht Vilmos főherczegek a törzskar tagjaival onnan a reggeli után Tuczenybe indulnak, ahol a főherczegek két napig fognak időzni. Szept. 5-én délután a király a főherczegekkel s az egész kísérettel Krakoviecbe utazik, onnan pedig 9-én Jaroslavon, Krakón át Leitomischlbe. 14-én Leitomischlból Bécs-Újszőnyön át Kisbérre, ahova szept. 15-én déli egy órakor érkezik. Kisbérről a király 17-én Gödöllőre megy. Albrecht főherczeg a 4. hadtest gyakorlatai alatt főhadiszállását Puszta-Gödön fogja felütni. — Kolozsvár ünnepe. Kolozsvárról távírják mai kelettel: Szapáry Gyula gróf földmivelési minisztert ma estére ide várják. A ma délutáni személyvonattal Sigmond Dezső országgyűlési képviselő, Béldy Ákos gróf főispán és Szabó gazdasági egyleti elnök Csúcsáig eléje utaztak. Holnap délután két órakor banketet rendeznek a miniszter tiszteletére. A Mátyás-emléktábla leleplezésére az előkészületek lázasan folynak, már eddig is számos idegen érkezett ide, a szállodák zsúfolva vannak. Szvetenny hadtestparancsnok megengedte, hogy az 51. ezred zenekara díjtalanul vegyen részt az ünnepélyen. Saját tudósítónk a következőket jelenti: A miniszter fogadására a pályaházban nagy közönség gyűlt egybe. Ott voltak: gr. Esterházy Kálmán, Horváth Gyula orsz. képviselők, Hegedűs István egyetemi tanár, Éltes I£Aölt- apátkanonok, E. M. K. E. főtitkára stb A 30 percznyi késéssel berobogó vonaton megérkezett Szapáry Gyula gr. földmivelési miniszter, Jókai Mór, Hegedűs Sándor orsz. képviselők és Fehér Miklós államtitkár kíséretében. Az érkezőket zajos éljenzéssel fogadták, melynek csillapultával Albach Géza pohármester mondott rövid üdvözlő beszédet, mire Szapáry miniszter röviden válaszolt, örömét fejezvén ki, hogy a város meghívásának megfelelhetett.Ezután Jókait üdvözölte a polgármester, mire a társaság a jelenlevők éljenzése között bevonult a városba. A miniszter holnap Riókor fogadja a küldöttségeket s délután 1/fé-kor a kiállításba megy. — Főispáni látogatás. Losonczról távirják lapunknak mai kelettel: Dégenfeld Lajos gróf, Nógrádmegye főispánja ma Losonczra érkezett, hol a tiszteletére rendezett ünnepiességek sora, önkéntelen őszinte kifejezése volt azon tiszteletnek és szeretetnek, amely őt igazi szabadelvűségénél, humanitásánál s a magyar culturintézmények iránti lelkesülésénél fogva méltán megilleti. Losoncz város hatósága, a losonczi és gácsi járások képviselőivel együtt tüntető lelkesedéssel fogadták a főispánt, ki a város vendége volt. Az utczákat tiszteletére föllobogózták. Tisztelegtek nála a városi hatóság, a két említett járás fejei, a különböző hitfelekezetek lelkészei és elöljárói, a közös hadsereg tisztjei, a tanintézetek tanárai, az állami hivatalok főtisztjei, a különböző egyesületek küldöttei és a sajtó munkásai. D. u. 2 órakor a városi vigadóban 150 terítékü lakoma volt, melyen az első felköszöntőt Dégenfeld gr. főispán mondotta a királyra, zajos lelkesedés közt. Török Zoltán országgyűlési képviselő a különböző vallásfelekezeteket köszöntötte föl nagy hatással. Hogy a főispánt számosan éltették, azt mondani is fölösleges. Este impozáns fáklyászenét rendeztek a grófnak, kit az ezrekre menő tömeg lelkesen éljenzett. .ír| — Kézfogó. Y a d n a y Margit kisasszonyt, Y a d n a y Károly orsz. képviselő s a »Fővárosi Lapok« szerkesztője és neje Kenéz Ida kiváló műveltségű, bájos lányát eljegyezte báró Goumpens Gusztáv vezérkari alezredes, cs. k. kamarás. Az alezredes mint a »Magyar Híradó« írja, a latin Svájcz ősrégi főnemesi családjának sarja, mely család immár kilenczszáz éve szakadatlanul bírja a Goumpens-la Villé várkastélyt a hozzá tartozó jószágokkal. Főúri czímerük a keresztes háborúban résztvett ősök emlékezetére a háborúk jelvényeiből áll e jelmondattal: »Vertu surmonte Envie« (az erény legyőzi az irigységet). A nemesség számos sarja később a 17. és 18. században az Orániai család seregében harczolt és esett el, mint tábornokok és ezredesek vezetvén a Goumoens ezredet. Újabb időben is, 1832-ben Goumoens Miklós ezredes, midőn Antwerpent a francziák ellen védte, olyan hősi halált halt, hogy a hollandi vezérkar mauzóleumot állított emlékezetére Hágában. Ekkor a hollandi király a család fejének és tagjainak grófi rangot is ajánlott fel, mit a családfő hódolattal köszönt meg, de nem fogadott el, mivel különben is bírják a középkori kitüntetést, hogy ős bárói czímerüket grófi korona ékíti. Báró Goumpens Gusztáv vezérkari alezredes maga is a legkitűnőbb törzstisztek egyike s magas szellemi tehetségénél s férfias jelleménél fogva gyors carrieret csinált s bizonyára a jövőben is fényes kitüntetések várják. Jól ismeri és igen szereti Magyarországot, mivel több esztendőt töltött, mint dzsidás tiszt, hazánkban, s házasságok utján több magyar grófi családdal áll rokonságban. Esküvője még a tél folyamán meg lesz Budapesten. — Bucsuzás. A budapest-pécsi, mohács-pécsi és pécs-barcsi vasutak központi hivatalnokai ma délben búcsúztak el Thaly Emil üzletigazgatójuktól, ki a budapest-pécsi vasút államosítása következtében nyugalomba vonul. Ez alkalomból Kellemfy főfelügyelő intézett hozzá lelkes beszédet, melyben meleg szavakban tolmácsolta az összes alkalmazottak mély fájdalmát, hogy szeretett igazgatójuktól meg kell válniuk. Thaly igazgató meghatottan mondott köszönetet s arra kérte a tisztviselőket, hogy tartsák meg őt szives emlékezetükben. — A m. történelmi társulat máramarosi kirándulásának aug. 29-én M.-Szigeten tartott befejező gyűlése fényes eredményeket mutatott fel a kutatásokról. A bizottságok bejöttek a vidékről, Thaly és Szádeczky Husztról s Űrmezőről, a mely utóbbi helyen a csebi Pogány család vendégei voltak s megnézték azt a sok száz éves szilfát, a mely alatt a monda szerint Rákóczy Ferencz is pihent. Márki Sándor, Dedek Lajos Técsőről érkeztek vissza, ahol az öt kamaraváros levéltárát búvárolták át. A m.-szigetvárosi és vármegyei bizottságok is szép és igen gazdag eredménynyel buzgólkodtak. A gyűlésen, amelyen Thaly Kálmán és Lónyay főispán elnököltek, először Márki Sándor és Deák Lajos tettek jelentést a vármegyei levéltárról (a técsőiről s egyes családokéról). A felolvasás közben testületileg bevonult a gyűlésre a máramaros-ugocsai egyházmegye papsága, amely M.-Szigeten tartja őszi gyűlését. Várady Gábor tolmácsolta amaz érzelmeket, amelyek a gyűlést arra bízták, hogy a tanácskozást megszakítva, testületileg megjelenjék a történelmi társulat befejező ülésén. Thaly Kálmán meleg hangon köszönte meg ezt a kitüntetést. Az egyházmegyei papi gyűlés kedvéért a sorrendet is megváltoztatták s mert a fölolvasásokat végig nem várhatták volna, az őket leginkább érdeklő tárgyat, a huszti bizottság jelentését vették elő. Ennek előadója, Szádeczky Lajos, félóránál tovább élénken vázolta a huszti ref. egyház s a mi azzal együtt jár, az ottani magyarság és nemesi község viszontagságos történetét s ismertette a szép és régi gothicus templomot, annak kincseit.