Nemzet, 1889. október (8. évfolyam, 2547-2578. szám)

1889-10-01 / 2547. szám

kijelenté, hogy kedden elhagyja Karlsbadot és Svájczba megy egy-két hétre, onnan pedig Párisba. Orvosa májbajt constatált nála s ezért évenként föl kell keresnie Karlsbadot. Budapest, szept. 30. (A szláv jótékony­­sági egyesület Bulgáriában.) A »Gras­­danin« sophiai levelezője érdekesen ismerteti az orosz szláv jótékonysági társulatok, a bolgár orosz­párt, Czankov és a bolgár emigránsok szereplését. A czikket bő kivonatban közöljük: »Mindig mondtam, így kezdi a levelező, hogy a szláv jótékonysági társulat soha sem állt feladata magaslatán, akár mint a szláv eszme szellemi köz­pontját, akár pedig mint jótékonysági egyesületet tekintjük. Nagyon megbízhatatlan és korlátolt tu­dósításokkal rendelkezvén a szláv földekről, ros­­­szabb szolgálatot tett Oroszországnak, mint a levelezők cliqueje együttvéve. A­helyett, hogy nyo­mós szavával óvta volna az orosz társadalmat a fe­lesleges lelkesedéstől és áldozatoktól, minden eszköz­zel a rossz útra terelte ezt a társadalmat és — nem siker nélkül. Most már ismeretesek e tevékenység eredményei fájdalmas és siralmas voltukkal együtt. A Javophilek beleártották magukat 1876-ban Szer­bia ügyeibe, s az eredmény ? Ki tud szívszorongás nélkül visszaemlékezni erre az epochára ? A múlt té­vedései nem térítették észre a slavophileket, sötétben lakoznak, sötétben tartózkodnak és a világosságot nem keresik. Megbocsáthatatlan tudatlanságban le­­ledzvén, saját eszközeikkel akarják megoldani a hírhedt bolgár kérdést, még mindig azt hiszik, hogy az ő kedvelt Czankovjuk, a­kit valami orosz párt fejének tekintenek, képes politikai csudákat mi­­velni. Nem akarják tudni, nem akarják hallani, hogy Czankov és társai politikai tekintetben jelentéktelen semmiség — eldobott lom. A slavopbilek szeretnek beszélni a russopbil párt bulgáriai feladatáról; ez az ő vessző­paripájuk. Ámde honnét vették, hogy nálunk ilyen párt valóban van ? Én azt állítom, hogy ilyen párt nincs és nem is volt. Van itten Oroszországnak kevés számú barátja, de russophil párt nálunk nincs. Barátoknak mondom én azokat a bolgárokat, a­kik azt vallják, hogy Bulgária legjobban jár akkor, ha Finnország sorsára jut. Ellen­ben azok a bolgárok, a­kik magukat russophi­­leknek kiáltják ki, csak agyafúrt bölcsek: szá­mukra Oroszország a fejős tehén és kecske, a­kitől bosszú­ vége nélkül lehet venni a­nélkül, hogy viszont adjanak neki valamit, mert úgy is megkeresi a ke­nyerét. Czankov a múlt őszön Szentpétervárott időz­vén, egy ízben kijelentette, hogy a bolgárok és oro­szok ugyanegyek és semmi különbséget sem fog tenni, vájjon orosz vagy bolgár kézben lesz-e a Bos­porus. Ilyen reményeket táplálnak Czankovnak úgynevezett russophil uszályhordozói is. Az ő véleményük szerint Oroszország előbb-utóbb új keresztes hadat lesz kénytelen indítani Bulgá­riáért, feldúlni Törökországot és romjain a Fe­kete-tengertől az Adriáig felépíteni a nagy bol­gár birodalmat és őket ottan miniszterekké meg­tenni. Czankovnak a Bosporusról tett nyilatkozata kapcsán, egy valaki azt a kérdést vetette fel, hogy mit adhatnak a bolgárok Oroszországnak a nagy biroda­lommá leendő emelésért ? — Szénát, zabot, árpát, a­mennyit akarnak — hangzott a válasz. És most vizs­gáljuk meg, hogy a szláv jótékonysági társulattól pártfogolt és orosz talajon burjánzó bolgár emigratio mit képvisel? Én azt állítom, hogy kilencztized része ingyenélő és kusza kapa kerülő nép, ^ a kik igen jövedelmező üzletet csapnak az emig­­rátióba iL !§_ csak egy tizedrésze áll olyan embe­­n mennyiben őket a szláv jótékonysági társulat ré­szesíti. Némelyek közülök tönkrementek vagyonilag csak azért, mert nyíltan kezdték teljesíteni Kaulbars tábornok rendeleteit, a­ki az orosz c­ár nevében be­szélt. A megérdemlett jutalom és segítség helyett, ha­­zájukon kívül koldus módra tengődnek — a szláv jó­tékonysági társulatnál számukra nincs segítség. És vájjon a szláv comité tanítványainak és növendékei­nek többsége micsoda politikai nézeteket vall ? Íme egy ilyennek politikai hitvallása: »Azt hiszik önök, hogy mi, orosz stipendisták nem tudjuk, mi rejlik az orosz jótétemények mögött? Mi jól tudjuk, hogy Oroszország azt remélte és elég balgán reméli még mindig, hogy bennünk leü embereket, terveinek előmozdítóit fogja találni, ámde ebben téved; mi jól ismerjük ravasz hátsó gondolatait és élve nem kerü­lünk a kezébe. Mindegyikünk, kivévén a kevés hit­ványt, szent kötelességének tartja felvilágosítani né­pünket, a­mely, fájdalom, még mindig vezércsillagá­nak tekinti az orosz czárt, hogy mindazok a szerencsét­lenségek, a­melyek hazánkat érik, Oroszország cselszö­­vényeiben és abbeli kívánságában rejlenek, hogy Bul­gáriát dunántúli guberniumává változtassa.« Erre én figyelmeztettem az illetőt, hogy ők már bebizonyították az önálló politikai életre való éretlenségüket és ki tudja, hogy Lengyelország sorsa egyszersmind nem az ők sorsa is. — Telünk egész Európa, felesé­g és mi pé­­künk Oroszországra az ő kancsukájával, lámpáival és harangjaival. Hát erre törekedett az orosz kormány, ezt akarták orosz férfiak, a­mikor jótékonyságukkal elhalmozták ezt a hálátlan, szemtelen natiót.« Páris, szept. 30. A kereskedelmi törvényszék meghozta ítéletét a Comp­toir d’escompte ügyében. A terjedelmes indokolással bíró Ítélet elvben kimondja úgy Denfert-Rocherau, mint az administratorok és censorok anyagi fele­lősségét és ennek értelmében elmarasztalja I. Den­­fert-Rocherau örököseit és azon administratoro­­kat, kik egyúttal a Société d'esmétanx igazga­tótanácsának tagjai is voltak, 12 millió frank megfize­tésében, nemkülönben elmarasztalja, 2. azon adminis­­tratorokat, kik csakis a comptoir d’escompte igazgató­tanácsának tagjai voltak, 6 millió frank megfizetésé­ben és végre 3. kötelezi a censorokat 1 millió frank megfizetésére. Belgrád, szept. 30. A választások végeredménye szerint megválasztatott összesen 102 radicális és 15 szabadelvű párti képviselő. B­elgrád, szept. 30. (E­r­e­d­e­t­i t­á­v­i­r­a­t.) A p­i­r­o­t­i kerületben mind az öt mandátumot a radi­­calisok nyerték jászendrői és negotini kerü­­letben 5 radicalis és 1 liberális választatott; a val­­jevói, kragujeváczi, czaczaki és ujiezei kerületekben csupa radicalist választottak meg. (P. C.) Bécs, szept. 30. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« bukaresti levele kételkedik az ellen­zék csoportjainak egyesüléséről közlött hirek felett, sőt ellenkezőleg valószínűnek tartja, hogy az ellenzék körében már közelebb szakadás áll be. A nemzeti szabadelvű pártban lázongnak az ifjabb tagok és nem akarják elfogadni a központi bizottság által felállított jelölteket. Reményük pedig a funimistákkal való egyesülést illetőleg kudarczot vallott. Carp azt követeli pártjától, hogy a legköze­lebbi parlamenti ülésszakban a kormány iránt ke­vésbé ellenséges magatartást tanúsítson s tartózkod­jék az obstructiótól. (P. C.) Pétervár, szept. 30. (E­r­e­d­e­t­i távirat.) A »Neue Freie Presse« jelentése: A »Ruskij Kurier«­megjelenését hatósági rendelet alapján egy időre betiltották, mert legutóbbi számában az orosz ne­mességről gyalázó c­z­i­k­k­e­t közölt. A czikk azt hangsúlyozta, hogy Oroszország nyugati területén az orosz nagybirtokosok szentelen erélyes tevékenysége miatt nem haladhatnak, s hogy az ottani földbirtokosok élén a lengyelek állanak. Az orosz állam­eszme ezen a területen csak az áldatlan kivé­teles rendszabályok megszüntetése s a főkor­mányzó visszahívása által volna diadalra vi­hető. Az eladósodott orosz nemesség és föld­birtokosság megmentése érdekében újabb és újabb tervekkel állanak elő. Nagyvárad, szept. 30. (O. É.) Tisza Kálmán miniszterelnök fogadtatására nagyban folynak az elő­készületek. A pályaház és a főutcza pompásan lesz díszítve. A főút torkolatánál díszkaput állítanak. A bauketen, a vidék számos előkelősége részt vesz. A miniszterelnököt Rítók Zsigmond kir. tanácsos fogj­a üdvözölni. T­áviratok, Prága, szept. 30. T­hun gróf helytartó ma a prágai rabbinátus küldöttsége előtt kijelentette, hogy minden vallásos törekvést támogat, mert a vallás tá­masza a családnak s a család talpköve az államnak. Arra fog törekedni, hogy a békét és egyetértést fen­­tartsa. Potsdam, szept 30. Vilmos császár ma délben a zanzibári szultán követsé­gét fogadta. A követség tagjait a pályaud­­varból udvari díszkocsik vitték a gárda-dzsi­­dások kísérete mellett az új palotába. A pa­lota előtt díszőrség volt felállítva, melynek zenekara indulót játszott. A fogadás az u. n. kagylóteremben történt. Vilmos császár Li­­pót herczeg és Bismarck Herbert gróf állam­titkár kíséretében jelent meg s a szultán két levelére, melyeket a követség felolvasott, igen kegyesen válaszolt. Ezután átnyújtotta a kö­vetség a szultán ajándékait. Az ajándékok nagyrészt különböző fegyverek. A kihallga­tás után a követséget a császárné fogadta, mire villásreggeli volt, melyen a követség tagjai is részt vettek. Zanzibár, szept. 30. Mora­vából érkezett levelek megerősítik, hogy B­u­s­h­i­k­­ két hónap előtt egy német hittérítőt megöletett, egy angol hittérítőt pedig el akart fogni, de ez utób­binak tudomására jutott az ellene tervezett merény­let és idejekorán Agogóba menekült.­­ Az ostrom­zár megszüntetését még nem hirdették ki. A »Pfeil« nevű jelzőgőzös kedden visszamegy Európába és a í'Staffetta« is nem sokára eltávozik. Közgazdasági táviratok, Lembe­rg, szept. 30. A hivatalos lap alaptalan­nak mondja mindazon híreket, melyek a g­ács­or­szági propinatio-üz­l­et lebonyolítására nézve közre bo­csáttattak, számszerű adatok közlését helyezi továbbá kilátásba és kijelenti, hogy a propinatio bérbeadása a propinatio-alap igazgatósága részéről igen kedvező folyamatban van. Bécs, szept. 30. A Landerbanknál tartott syndi­­catusi gyűlés elhatározta, hogy a gácsországi propinatio-kölcsönt október 3-án bocsátja jegyzésre. A kibocsátási árfolyam az utolsó órában fog megállapittatni. Jegyzések eszközölhetők Berlin­ben, Frankfurtban, Stuttgartban, Münchenben, Strass­­burgban, Zürichben, Baselben és Genfben. Stuttgart, szept. 30. A leutkirch-mem­­mingeni vasútvonalat holnap nyitják meg ünnepélyesen. A megnyitásnál Mittnach és Crailsheim miniszterek is jelen lesznek. Árutőzsde, Bécs, szept. 30. (Gabona- és terményi tőzsde.) A mai tőzsdén az irányzat csendes volt az árak változatlanok. Eladatott: Búza Ősere 8.55 — 8.60 forinton, 1890. tavaszra 9-28—9.24 írton, — Bors őszre—.-----.— forinton, tavaszra 7.80—7.81 forinton. — Zab őszre 7.27—7.24 írton, tavaszra 7.65—7.55 forinton. —Tengeri jul.—augusztusra—.-----.—, aug-—szeptemberre —.--------.— forinton, szept.—októberre —.----■— írton, 1890. május—júniusra 5.86—5.80 forinton. Hivatalos jegyzések déli 12 órakor a következők : Búza őszre 8.55—8.60 forinton, 1890. tavaszra 9.22—9.27 forinton. — Bors őszre 7.45—7.50 írton, tavaszra 7.78—7.83 forinton. — Tengeri szeptember—októberre 5.30—5.35 írton, 1890. május—júniusra 5.78—5.83 írton. — Zab őszre 7.22—7.27 forinton, tavaszra 7.55—7.00 forinton. — Káposzta­­repete aug.—szeptemberre 18.25—18.75 forinton, február— márcziusra 18.50—18.75 forinton. —Repczeolaj kész szállításra —.--------.— forinton, szeptember—deczem­berre 45.------45.50 forinton, 1890. febr.—márcziusra 44.-----45.— írton. — Szesz (Contingentálva) Kész szállításra 13.37—13.50 frinton, szept.­­narants 13.50—13.75 forinton, októberre 18 37 — 13.62 forinton. Berlin, szept. 30. (T­e­r­m­é­n­y­v­á­s­á­r.) (Zárlat.) Búza szept.—októberre 187 márka 25 fillér (=10 frt 94 kr), november—deczemberre 189 márka 25 fillér (=11 frt 06 kr). Bors szept.—októberre 159 márka— fillér (= 9 frt 29 kr); november—deczemberre 160 márka 50 fillér (= 9 frt 38 kr). Zab szept.—októberre 148 márka — fillér (= 6 frt 65 kr); okt.—novemberre 148 márka — fillér (= 8 frt 65 kr). — Repczeolaj szept.—októberre 65 márka 90 fillér (= 38 frt 51 kr); ápril—májusra 61 márka 60 fillér (= 36 frt — kr). — Szesz szeptemberre 38 márka 90 fillér (= — frt — kr); szeptember—októberre 33 márka 75 fillér (= — frt — kr). Átszámítási árfolyam : 100 márka , 58 frt 40 krral. Stettin, szept. 30. (T­e­r­m­é­n­y­v­á­s­á­r.) Búza szept.— októberre 191 márka 50 fillér (­ 11 frt 19 kr) ; okt.—no­vemberre 192 márka — fillér (­11 frt 22 kr.). — Bors szept.—októberre 155 márka 50 fillér (= 9 frt 09 kr); okt.—novemberre 155 márka 50 fillér (= 9 forint 09 kr­) — Repcze-olaj szeptember—októberre 66 márka 50 fillér (= 89 frt 87 kr); ápril—májusra 62 márka 50 fillér (= 36 frt 53 kr). Szesz helyben 50 márka fogyasztási adóval — márka — fillér (= — frt — kr); helyben 70 márka fogyasztási adóval — márka — fillér (= — frt — kr); szept —októberre 50 márka fogyasztási adóval — márka — fillér (= — frt — kr); nov.—deczemberre 70 m. fogyasztási adóval — márka — fillér (= — frt — kr.) Átszámítási árfolyam : 100 márka , 58 frt 40 krral. Páris, szept. SO. (T­e­r­m­é­n­y­v­á­s­á­r.) Búza folyó hóra 23 frk 10 d­me (­ 10 frt 95 kr.); októberre 23 frk — ctme (= 10 frt 90 kr.) ; novembertől 4 hóra 23 frk 25 ctme (= 11 frt 02 kr.) ; 4 első hóra 23 frank 50 ctme (= IX forint 14 kr.) Liszt 12 márkás­ folyó hóra 55 frk 75 ctme (= 16 frt 64 kr.) ; októberre 54 frk 25 ctme (= 16 frt 18 kr.; novembertől 4 hóra 53 frank 40 ctme (* 15 forint 93 kr.); 4 utolsó hóra 53 frk 30 ctme (= 15 forint 90 kr.) Repczeolaj folyó hóra 69 frk 25 ctme (= 32 frt 86 kr.) ; októberre 67 frk 75 ctme (= 32 frt 15 kr.); nov.—deczem­berre 68 frk 50 ctme (*­ 32 frt 50 kr.) ; 4 első hóra 68 frk 50 ctme (* 32 frt 50 kr.) Szesz folyó hóra 38 frk 25 ctmae (=19 frt 78 kr); októberre 38 frk 75 c­me (= 20 forint 03 kr); nov.—deczemberre 39 frk — c­me (= 20 frt 17 kr) í 4 első hóra 40 frk 50 c­me (= 20 frt 96 kr.) Átszámítási árfolyam : 100 frk = 47 frt 35 krral. Külföldi terménytőzsdék Értéktőzsde, Bécs, szept. 30. (T­ő­z­s­d­e­i tudósítás.) Szűk piacz és a berlini kamatláb emelése folytán tá­madt aggodalmak nyomást gyakoroltak. Dohányrész­vényben helyi realisatiók, végre nyugodtak. Alpina­­részvény magasabb. Berlin, szept. 30. (T­őzsdei tudósítás.) A bányaértékek egy részének kivételével a tőzsde nehéz pénzbeszerzésre gyengült árfolyamokat mutat fel. Járadékok nyomják. Orosz keleti kölcsönök és bankjegyek gyengék. BÉCS, szept. 30. (Magyar értékek zárlata). Magyar földteherm. kötv. 104.70. Erdélyi földteherm. kötv. —. —. 5 és fél száz. magy. földh. int. zálogl. —.—. Erdé­lyi vasutrészv. 198.25. 1876. m. k. v. áll. első kötv. 112.—. Magy. nyer. k. sorsjegy 138.25. Szőlődézsmaválts. kötv. —.—. 5 száz. aranyjáradék —. Tiszai és szegedi köles. sorsjegy 127.75. 4 száz. aranyjáradék 100.25. M. orsz. k.­részv. —. Magy. vasúti kölcsön 114.75. Magyar hitelb. részvény 318.—. Alföldi vasut-részv. 200.50. Magyar észak-ker. vasut-r. 187.—. 1869. m. kir. v. áll. eK kötv. 99.80. Tiszav. vasut-r. 245.—. Magyar lesz. és váltóbank-r. 105.—. Kassa-Oderbergi vasut-r. 154.50. 5 száz. papir-járadék 95.20. _ Adria m. tengeri gőzh. r.-társ. —.—. Török dohány —.—. Északi vasut részv. —.—. Magyar fegyvergyár r. t. —. —. Bécs, szept. 30. (Osztrák értékek zárlata.) Osztrák hitelrés­.v. 307.75. Déli vasut­ részv. 122.25. 4 százalé­kos aranyjáradék 110.60. Londoni váltóár 119.70. Károly La­jos vasut-részvénytársaság 192.65. 1864. sorsjegy 175.50. 4.2 száz. ezüstjáradék 84.70. 1860. sorsjegy 138. — . Török sorsjegy 39.40. Angol-osztrák bank-részv. 139.—. Osztrák államvasut részv. 233.15. 20 francos arany 9.48. 4­2. száz. papirjáradék 83.85. Osztrák hitelsorsjegy 181.50. Osztrák-magyar bank­ r. 922.—. Cs. kir. vert arany 5.68. Német bankváltók 58.42. Elbe­­völgyi vasút 222.25. Dunagőzhajózási r. t. 372. Bécsi bank­­egyl. 114.40. Nemzetk. villamossági társ. részv. —.— Az irányzat szilárd. Bécs, szept. 30. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrészv. 307.10. Osztrák államvasut-r. 232.75. Unic­ bank —. 1860. sorsjegy —.—. Angol-osztr. bank-részv. 139.67. 20 francos arany 9.48—. Déli vasut-részv. 120.75. Magyar hitelb.-részv. 317.50. 1864. sorsjegy —. 4 °/0 m­agyar aranyjáradék 100.10. Magyar fegyvergyár —.—. Az irányzat csendes. Frankfurt, szept. 30. (Esti tőzsde.) Károly Lajos vasúti részv. —.— 4 °/o-os osztrák aranyjáradék —. 4%, magyar aranyjáradék 85 65. Osztr. hitelrészv. 261.57. Osztr. államv. részv. 198.25. Déli vasút r. t. 103.—. M. Gácsor. v. r. —.—. Az irányzat szilárd. Külföldi értéktőzsdék zárlata szeptember 30-án. Átszámítási árfolyam: 100 márka vista = 58.40 forint. — 100 frank vista , 47.35. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), medóra (M) vagy ultiméra (U) értendő, költségek nélkül. — Az 0-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. HÍREK. Szeptember 30. Az uj évnegyed alkalmával felhívjuk olvasóinkat előfizetésük megújítására. A »Nemzet« megjelenési módja s előfizetési ára marad a régi. A »Nemzet« előfizetési ára: évnegyedre ... 6 frt. fél évre .... 12 » egész évre ... 24 » Az estilap külön küldéséért, negyedévenként 1 írttal több. Az előfizetési pénzek lapunk kiadóhivatalához, Athenaeum-épület, (Ferencziek tere 3. sz.) küldendők. A »Nemzet« szerkesztősége és kiadóhivatala. — A király ő felsége, a magyar államvasutak udvari vonatával ma este 9 órakor Gödöllőről Bécsbe utazott. — Személyi hírek. A görög királyi pár ma délután Velenczébe érkezett és valószínűleg hol­nap indul Brindisibe. — A württembergi ki­­r­á­l­y állapota az utóbbi napokban örvendetesen ja­vult ; az emésztési zavarok megszűntek, úgy, hogy a be­teg a nap nagy részét ágyon kívül tölti. Kedvező időjá­rás esetén szerdán már el is utazik Friedrichshafenből. — Mária Pavlovna nagyherczegnő állapota an­­­nyira javult, hogy már a l­egközelebbi napokban el­utazik a Krímbe. — Orczy Béla b. miniszterről utóbbi időben felmerült a hír, hogy beadta lemondá­sát állásáról; a hir, mint a »P. Lt.« értesül, alapta­lan . Orczy K. kitűnő egészségnek örvend, lemondását nem adta be s nem is szándékszik ilyet cselekedni. — Zichy József gróf, pozsonyi főispán, ki ma reg­gel Budapestre érkezett és több miniszternél tisztel­gett, ma este visszatért Pozsonyba. — Vernescu, román pénzügyminiszter családjával Hannoverán át Amsterdamba utazott. — V­á­l­y­i János, eperjesi püspök, e héten pár napi tartózkodásra Szerednyére utazik. — Hornig Károly b., veszprémi püspök, a múlt héten Somlyó, Devecserben és Somlyóvásár­­helyen bérmált; Devecserben Eszterházy Ferencz gr. vendége volt. — Dr. Kl­a­m­a­r­i­k János közoktatás­­ügyi miniszteri osztálytanácsos több középiskola megszemlélése végett a fővárosból elutazott. — Mahler, operaházi igazgató, átengedte a philhar­­monicusoknak egyik nagyobb symphoniáját s meg­ígérte, hogy a zenekart maga fogja dirigálni. Egy második symphoniáját, a »Halotti ünnep«-et,"az idei tél folyamában a müncheni zenekedvelők mutat­ják be. — Az orosz katonai küldöttség Albrecht főher­­czegnél. A szeptember 22 én Albrecht főherczegnél tisztelgett litbváni dragonyos ezred küldöttségére nézve az a helyreigazítás olvasható a pétervári la­pokban, hogy ama küldöttség szerencsekivánatait nem a főherczeg negyven évi ezredtulajdonosságának — mint az osztrák lapok írták — hanem ezredtulajdo­nosává való kineveztetésének ötvenedik évfordulója alkalmából tolmácsolták. A küldöttségnek aug. 26-án kellett volna Bécsbe lenni, de mivel akkor Albrecht főherczeg nem volt Bécsben, az utazás halasztást szenvedett. A »Rusky Inv.« közli is a jelentést Al­brecht főherczegnek 1839. aug. 26-án történt ezred tulajdonossá való kineveztetéséről, mely a következő­leg hangzik: »1839-ben aug. 26-án I. Miklós császár jelenlétében ünnepélyesen felszentelték a borodinoi csatatéren felállított emléket. Az ünnepélyen jelen­levő fejedelmi vendégek közt voltak: Albrecht osztrák főherczeg, Albert porosz herczeg és Sándor hollandi herczeg. Philarete moszkvai metropolita által végzett isteni tisztelet után, nagy csapatszemle volt, a­melynek végeztével a napiparancs szerint a császár Albrecht osztrák főherczeg ő fenségét a lith­­váni dragonyos, azelőtt u kilánus ezred tulajdonosává nevezte ki.« — A lovassági főfelügyelő. A lovassági főfel­ügyelőre vonatkozó uj instructió katonai körökben is­mét felszinre hozta a régi, sokszor hangoztatott rossza­­lást, hogy a lovassági felügyelői functiohoz nem az il­lető lovassági főfelügyelő alkalmazkodik, hanem meg­fordítva, az állást alkalmazzák mindig a személyek­hez. Ez a vád egyáltalán nem illett pl. Edelsheim- Gyulay b. és Pejacsevich gr. volt lovassági felügye­lőkre, a mennyiben mindkettő tényleg leghivatottabb inspectora volt a lovasságnak. Azonban Gemmin­­gen-Guttenber­g báróval szemben, a­kiről már megírtuk, hogy lovassági felügyelővé nevezték ki, szintén nem hozható föl e vád. Igaz, hogy az uj lovas­sági főfelügyelő csupán lovassági dandárparancsnok volt, de most, mint lovassági főfelügyelőnek az uj instructió értelmében csak az a feladata, hogy az ez­­redek egységes és harczképes kiképzése fölött őrköd­jék és hogy annak harczkészségéről, valamint az egész felszerelési anyag harczkészségéről meggyőződjék. Ezentúl nem oszthat parancsokat és rendeleteket, csupán javaslatokat tehet a kiképzésre és az anyagra vonatkozólag a közös hadügyminiszternek, a­ki aztán hivatva van a javaslatok fölött dönteni, azokat elfo­gadni, vagy pedig visszavetni. A megváltoztatott instructió tulajdonképeni czélja az, hogy a hadtestpa­rancsnokoknak a lovasságra, melynek főfelügyelője eddig nagyon független hatáskörrel bírt, nagyobb be­folyást gyakoroljon s ezáltal a különféle fegyvernemek együttműködésének több sikert biztosítson. — Czáfolat: A trencséni főispán lemondásáról szóló és azzal kapcsolatosan közölt hírek, mint az »0. É.« legilletékesebb forrás nyomán írja, minden ala­pot nélkülöznek. Az egészből csak annyi igaz, hogy Kubicza főispán beszéd közben megpendítette ugyan lemondási szándékát, de miután a belügymi­niszter nem fogadta el, írásban nem is adta be le­mondását. — Mühlfeld Sergius orosz államtanácsos s volt budapesti orosz főconsul, ma délután 51 éves korában meghalt. Éveken át képviselte az orosz birodalmat Budapesten s Magyarországgal annyira megbarátko­zott, hogy harmadéve, kevéssel nyugalomba vonulása után, magyar hölgyet vett feleségül: Bethlen Josefina grófnőt. Az utóbbi időben gyakran betegeskedett s az idei nyarat is Marillavölgyön töltötte. Hazatérte óta több ízben elővette idült szívbaja, mely ma dél­után véget vetett életének. A halottat díszes ravatalra helyezik, beszentelik, aztán Temes megyébe, Sósollára szállítják, hol a Bethlen-család sírboltjában helyezik örök nyugalomra. Halálát a nemzeti casino homlok­zatán gyászlobogó jelzi. — Halálozások. Gajáry Ödön országgyűlési képviselőt, a szabadelvű párt ez egyik legkiválóbb tagját, ki lapunkat is gyakran föl szokta keresni be­cses dolgozataival, mint őszinte, mély részvéttel érte­sülünk, megrendítő csapás érte: édes atyja, miskei és csertői Gajáry Antal, pápai lovag, pestmegyei kalocsai főszolgabíró s földbirtokos, 1848-ki honvéd őrnagy, hétfőn délben Kalocsán meghalt, 69 éves ko­rában. Az elhunyt, mint e pár adat is mutatja, kiváló és tevékeny szerepet vitt a közéletben s nem csak ab­ban a kis körben, amelyben legutóbb működött, de általában minden ismerőjének szeretetét és tiszteletét ki tudta vívni. A közelismerés hatásának volt tulajdo­nítható az is, hogy az elhunytat a király nemrég ma­gyar nemessé tette. Áldás emlékére. Temetése Kalo­csán, szerdán délután fog végbe menni. — S­o­m­o­­g­y­i Károly, a sütők ipartársulatának elnöke, 52 éves­ korában elhunyt. — Auer János, az osztrák piaristák provinciálisa, aranymisés áldozó pap 80 éves korában Bécsben meghalt. — Faidberbe tábor­nok temetése holnap délben megy végbe Párisba. — Osiris Dániel: Említettük már, hogy Páris­­ban kiosztották az Osiris dijat, mely — 100,000 francnyi összegből áll. E dij keletkezésére nézve a következőket írják a »Franki. Zig«-nak: Ez év ápri­lis havában egy egyszerű polgár jelent meg a keres­kedelmi minisztériumban azzal a kéréssel, hogy a ke­reskedelmi miniszterrel, illetőleg a miniszterelnökkel szeretne beszélni és az ajtónálló szolgának átadta név­jegyét: »Daniel Osiris, Rue Labruyére, 9.« Tirard miniszter már mint jó ismerősét üdvözölte Osirist, e gazdag emberbarátot, ki nagy vagyonával már nagyon sok jót tett. Osiris úr ezúttal 100,000 francot aján­lott fel a világkiállításon bemutatott legkiválóbb mű-, ipari-, avagy közhasznú alkotás díjazására. Tirard természetesen elfogadta az ajánlatot. A sajtó­bizott­ság bízatott meg, hogy a pályázatokat elfogadja. Kö­rülbelül 40 jelentkezés érkezett be, ezek között több találmány, nevezetesen a balesetek meghiúsí­tása terén, a­melyek ugyan érdemesek a díjazásra, de a világkiállítás legkiválóbb alkotásai közé még sem sorolhatók. Egy-két tag szóba hozta a phonogra­­phot, de azt vetették ellene, hogy annak nem egye­düli feltalálója Edison. Azt az indítványt, hogy a díjat az E­ifel-torony építőinek adják, szintén elve­tették, utalva arra, hogy az állam és Páris városa 11­2 millióval támogatták a torony építését s az kü­lönben is nem építőjéé már, hanem egy részvénytár­saságé. A bizottság végül abban állapodott meg, hogy, mint említettük, a gépcsarnok jelentendő ki a kiállí­tás legkiválóbb művének s annak alkotóit illeti meg a díj. Az összegből Dutert építész 20,000 francot ka­pott, mint a csarnok tervének készítője, Contanin mérnök, mint az építés vezetője 15,000-et és az öt építőmester és mérnök egyenként 3000 francot kap­tak u. n. Charton, Blavette, Deglave, Heward és Pier­­ron. A többi 50,000 francot a csarnok építésén köz­reműködött munkások közt osztották ki, kik nagy­részt Cail és Fives-Lille gépgyárak alkalmazott­jai. Egy-egy munkásra 100 franc jutott, de annál több örömet szerzett nekik a kitüntetés, melyben így részesültek. — Nagyjaink emlékezete. Az orvosegyetem nem­rég elhunyt nagynevű tanára B­alogh Kálmán emléké­nek megörökítésével foglalkozott legutóbbi ülésében az orvoskari tanártestület s elhatározta, hogy helyi­sége számára lefesteti Balogh életnagyságu arczképét. A mű kivitelével már meg is bízta ifj. Jendrassik Jenő festőt. Ezenkívül bizottságot küldött ki annak eldöntése végett hogy vájjon az elhunyt tudósnak a temetőben állítsanak-e síremléket, vagy pedig mell­szobrot az üllői­ uti klinika telepen? Henneberg altábornagy emlékszobra. A nemrég elhunyt népszerű tábornok iránti szeretetének igen szép módon ad kifejezést a honvédség. A tábornoki kar s az összes honvédhuszár ezredek költségén ugyanis Strobl jeles szobrászunknál művészi becsű és maradandó emlékszobrot rendeltek meg, Henneberg s­íjára. A szobor részmintája már készen áll a művész várbazári műtermében. A napokban már megkezdték annak kőbe vésését s rövid időn felállítják. Strobl művészi ambitiót helyezett e műbe s valóban a sírem­lék rendeltetését messze túlhaladó szobrot alkotott, mely szépen s költői fölfogással örökiti meg a jeles katonát is, de művészének is becsületére válik. Fel­­kantározott gyönyörű paripa mellett teljes fegyverzet­ben egy honvédhuszár áll. A ló lehorgasztja fejét s fel­emelt jobb lábával a hantot kaparja, mintha gazdá­ját akarná alatta keresni. A huszár jobb karjával a lovat fogja át s a pörgebajuszu magyar fiú megin­dulva, elmerülve néz maga elé a földre. A huszárnak, bánatát valóban aligha lehetett volna szebben és igazabban kifejezni. A részletek praecis technicával s megkapó élethűséggel vannak mintázva. Az egész szobor életnagyságnál valamivel nagyobb lesz s kemény cerithium mészkőből faragják ki. A mintát a mű elkészülte után a művész a Ludovica akadémiá­nak, ajándékozza. A szobor valóban megérdemelné, hogy szalonok díszéül bronzba többszörösittessék. — Kitüntetett magyar kiállítók a párisi kiállítá­son. Említettük, hogy tegnap osztották ki a jutalma­kat a párisi világkiállításon. A 60,000 kiállító között 33,139 részesült kitüntetésben, kiosztottak 903 dísz­oklevelet, 5153 arany-, 9690 ezüst- és 9323 bronz­érmet és megdicsértek 8070 kiállítót. A magyar ki­állítók közül díszoklevelet nyertek: Mun­kácsy Mihály, a budapesti Lujza-, Victoria-, Gizella-, Pannónia gőzmalmok és a fiumei Smith és Meynier czég. Aranyérmet nyertek: Mandl és társa (Nyírbátor), Schuth Vincze (Villány), Sgalitzer és Kőváry (Budapest), Gombos László (Torda) és Her­mann Dániel (Zágráb­) Ezüstérmet nyertek: A zágrábi gőzmalom, Bendenicker M. (Eszék), Döntő István (Szabadka), Erdődy Imre gróf (Galgócz), Eg­ger testvérek (Budapest), Fischer Jakab (Budapest), a fiumei bútorgyár, Gerenday István (Sövényfal­­va), Jansits A. (Siklós), Klement A. (Párkány), Kölber testvérek (Budapest), Krautschneider József (Budapest), Róth B. (S.-A.-Újhely),,Schmidt és Csá­szár (Budapest), Schwappach Ágost (Pozsony), May és társa (Budapest), Mautner József (Szegzárd), Jónás Lázár és társa (Eger), Reisz Zsigmond (Te­mesvár). Bronzérmet nyertek: Engel J., Ho­fer és Révész, Ebner, Blau, Aszentovics szobrászok, Adam A. (Budapest), Boros János (Budapest), Csáky Ármin (Budapest), Fischer Móricz és fia (Tata), Ginzl H. (Budapest), Gyürky Pál (Tiszolcz), Janovitz S. (Rózsahegy), Rácz Lajos (Debreczen), Nemeskéri Kiss N. (Véghles), Lang M. és fia (Illők), Laumond József (Budapest), Czeczler és Keglevich (Szeged), Link István (Budapest), Magyar testvérek (Temesvár), Pilat Pál (Budapest), dr. Pécsy Dániel (Túrkeve), Radkovics József (Zágráb), Pau­szig Zsigmond (Pécs), Tangery Imre (Buda­pest), Varjú és Horváth (Budapest). — Di­cséretet nyertek: Strobel és Pelczarszky szobrászok, Aggházi, Bruck Lajos, Hermann, Korok­­nyay, Loncza, Margittay és Wertheimer festők, to­vábbá Becher János (Budapest), Blazek Adolf (Bu­dapest), Csató G. J. (Villány), Herczeg A. (Nagy- Kanizsa), Littmann Sándor (Kassa), Mayer János (Resicza), Schröder Lajos (Gyöngyös), Schwartzkopf Géza (Szegzárd), Ferenczy Károly (Veszprém). — Most említ­ü­k egyúttal, hogy a kiállitást tegnap 307,000-en nézték meg. — A kisdednevelési kiállításban kedden délután Halász Sarolta kisdedóvónő mutatja be a kisdedóvó­beli foglalkozásokat. Szerdán délután 5 órakor dr. Dollinger Gyula tart előadást a kisdedek testének el­­görbüléséről. Újabban dr. Pápai Károly, szibériai utazó ajánlkozott felolvasás tartására, a­melyben a szibériai finn-ugor kisdednevelést fogja ismertetni, a fővárosi tanitókra való tekintettel. E felolvasás csü­törtökön, okt. hó 10-én, d. e. 11 órakor lesz. — Sza­­p­á­r­y Gyula gróf, földmivelési miniszter ma délután meglátogatta a kiállitást, hol Herich Károlyné iroda­igazgató vezette körül. A miniszter a kiállítás sike­rülte felett elismerését fejezte ki. Általában a kiállí­tást ma is igen sokan látogatták s délután 5 órakor érdekkel hallgatták dr. Ónodi Géza felolvasását az orrlélegzésről a gyermekeknél. A felolvasó részletesen ismertette az orr alkatrészeit, előadta a szájon át való lélegzés hátrányait, különö­sen a kisdedeknél, végül figyelmeztette a szülőket a különböző orrbetegségekre s azok hatásaira. A felol­vasót a szép számú közönség élénken megéljenezte. — Felhívás. A Mária Dorothea-egyesület által szervezett tanítónők otthonában több fizeté­ses hely van üresedésben. E helyekre pályázhatnak mindazon működő, vagy nyugdíjazott tanítónők, neve­lőnők és kisdedóvónők, kik külön szobával s élelme­zéssel járó teljes ellátásért évenként 300 forintnyi összeget hajlandók fizetni. A jelentkezéseket lakáso­mon (Nemzeti Muzeum) bármikor elfogadom s rész­letes felvilágosításokat adhatok. H­a­m­p­e­l­n­é Pulszky Polixéna, a tanítónők otthona felügyelő bi­zottságának elnöke. — Szüreti mulatság. Az Ozmán betegsegélyző és temetkezési egyesület fele részben a saját pénztára, fele részben pedig a birlapirók nyugdíjintézete ja­vára a Morbitzer-vendéglőben szüreti mulatságot és tánczvigalmat rendezett, melyen 600 személy vett részt. A mulatság 400 frtot jövedelmezett. — A jezsuiták temploma. A Mária- és József­­utcza sarkán épülő jezsuita rendház és templom épí­tési munkálatai, melyeket Kauser József műépítész tervei szerint Kauser Gyula építész vezet, már an­­­nyira haladtak, hogy a templom melletti 18 cellából álló, egy emeletes rendház készen is van, a belső be­rendezés díjával. A templomon a napokban elérik a főfal-egyenletet. A két torony építését már az idén tovább nem folytatják, hanem amint az idő a külső munkálatokra kedvezőtlenné válik, hozzá­fognak a belső boltozatok építéséhez. — Vonatösszeütközés egy alagútban. Avellinó­­ból távirják mai kelettel. Az Ariano és Pianerottolo közti alagútban az éjjel két személyvonat összeütkö­zött. Az egyik vonat Nápolyból, a másik Foggiából jött. Hír szerint húsz kocsi összezúzódott. Az áldo­zatok számát még nem tudni, de híre jár, hogy eddig hat halottat húztak ki a kocsik romjai alól. A ható­ságok nyomban megjelentek a helyszínen. A külföldi posta továbbítása késedelmet szenvedett. — R­ó­m­á­­b­ó­l távirják a következőket: Ide érkezett távirati jelentések szerint az arianoi alagútban történt vas­úti szerencsétlenség alkalmával nagy vihar dühön­gött. A halottak és sebesültek számát még nem tudni bizonyosan, de azt beszélik, hogy húsz halottat talál­tak. Azok közt, a­kik könnyebb sérüléseket szenved­tek, hat milicr­ katona is van. A szerencsétlenséget, úgy látszik, egy hivatalnok gondatlansága idézte elő. A közmunkaügyi miniszter ma este a szer­encsétlen­­ség színhelyére utazik. — Egy későbbi római táv­irat a következőket jelenti: A vasúti szerencsétlen-

Next