Nemzet, 1889. november (8. évfolyam, 2579-2608. szám)

1889-11-01 / 2579. szám

— Mindenszentek napját holnap ünnepli a fő­város, ami annyit jelent, hogy az élő Budapest, ke­­gyeletes megemlékezéssel látogatja meg a halott Bu­dapestet. A főváros temetői közül természetesen leg­többen özönlenek a kerepesi­ utiba, a­mely valamen­­­nyi között a legnagyobb. Holnap reggeltől kezdve valóságos népáramlat fog hömpölyögni a kerepesi­­boulevardon, a városból kifelé, gyalog, társas- és ló­vasúti kocsikon, magán és bérfogatokon. A temető előtt hosszú, tömött sorokban állanak a koszorúkat, gyertyákat, lámpákat áruló sátrak, a kapuban renge­teg a tolongás, néhány százezerre menvén azok száma, akik e napon a temetőt meglátogatják. A temetőt járó nép rendesen háromféle e napon, legtöbben vannak olyanok, a­kiket szeretteik emléke vonz a temetőbe; ezután jönnek az egyes testületek, egyletek intézetek, egyetemek és iskolák, a­melyek tag­jai a saját halottaikat és a közélet elhunyt jeleseinek sírját keresik föl lobogóik alatt, s ezek száma is több ezerre rúg; nem jelentéktelen azonban a kiváncsiak száma sem, kik azért mennek Mindenszentek napján a temetőbe, hogy lássák azt a gyászpompát, amit egyes családi sírboltok körül ki­fejtenek ; hallgassák meg a különböző dalegyletek által előadott halotti zsolozsmákat, hazafias énekeket az elhunyt jelesek sírja fölött mondott beszédeket vagy hogy egyáltalán ott legyenek, ahol holnap meg lesz található egész Budapest. A kerepesi temető, amint beáll a szürkület, valóságos lángtengerré szo­kott átváltozni e napon, majd minden síron kigyul a megemlékezés lobogó lángocskája — s a sok fény kö­zött nehéz illatot áraszt az a temérdek virágkoszoru, amivel e napon a halottak sírjait az élő utódok föl­­ékesítik. Érdekes volna pontosan kiszámítani, hogy csupán e napon mennyit költ a főváros lakos­sága a temetőkre ? De ha pontosan nem is, némi koczkázattal mondhatjuk, hogy ez az összeg meg­haladja az egy­millió forintot. Számítá­sunk, mely természetesen a pontosságra igényt nem tarthat, a következő : A kerepesi­ és az uj temetőben van összesen 272,000 sir, a budai temetőkben mint­­egy 60,000. A kerepesi-uti temető igazgatóságának tapasztalatai szerint a sírok mintegy egyharmad ré­széről nem gondoskodik senki s igy a 330,000 sir közül földiszittetik 220,000. Ha már most ves­szük, hogy a díszítésre használni szokott csinált és termé­szetes virágból készült koszorúk értéke 5 és 50 frt között váltakozik, s hogy egyiken csak egy, a másikon tíz koszorú is fekszik; hogy némely síron csupán né­hány mécses ég, mig egy másikon 50 is lobog, azon­felül néhány spiritusos hamvveder; hogy nagyon sokan vannak, a kik ez ünnepet megelőzőleg, napokig dolgoznak a sírok rendbehozásán s fizetnek kertészt, őröket s több izben mennek ki kocsin; mig a szegé­nyebbek csak holnap tehetnek egyetlen rövid látoga­tást szeretteik sirjánál; szóval, hogy egy-egy ilyen sir földiszitésének költsége — beleszámítva tehát minden előző kiadást is — az 1 és a 100 frt között ingadozik, s hogy a szegényebb néposztály képezi mégis a túlnyomó többséget, bízvást mondhatjuk, hogy egy sir földiszitése holnap átlag 5 frtba, tehát a 220,000 firé 1.100,000 frtba kerül, azaz kerek számban egy millió forintot emészt meg a fő­város vagyonából a holtak iránti kegyelet minden esztendőben. — Fölolvasás. A kereskedő ifjak társulatában ma este Pulszky Ferencz nagyszámú hallgatóság előtt az emigratióról olvasott fel. A magyar emigratió­­nak sok érdekes és mulattató epizódját mondta el, vázolgatva az időnek szomorúságát és derűjét. Sokan az emigránsok közül gazdagságot szereztek a külföl­dön, üzleteket alapítottak s máig is boldog emberek. Mások, mint ő is, kinek az emigratio adta kezébe a journalisticai tollat, később hazajöttek. Haynau életé­nek egyik tragicomicus eseményével, egy londoni sör­­házban lefolyt jelenet elmondásával fejezte be előadá­sát, melyet megéljeneztek. Az előadást theaestély követte. — Kegyeletes ünnepe volt ma Újvidék törvény­hatóságának. A megtartott közgyűlésen, mint távira­tilag jelentik, leleplezték néhai Parcsetich Félix főispán arczképét. A közgyűlésen a polgári és kato­nai hatóságok, az egyletek és testületek és a hitfele­­kezetek képviselői is jelen voltak. F1­a 11 Viktor fő­ispán lendületes beszédben emlékezett meg az elhunyt érdemeiről. — Temetés. Ma délután fél 4 órakor nagy részvéttel ment végbe dr. W­e­n­c­z­e­l Gusztávné, szül. Brunner Adél asszony temetése. A halottas házban nagyszámú és előkelő közönség gyűlt össze a beszentelésre. Ott voltak Hajnik Imre tudományegye­temi rector, dr. Schnierer Aladár, Rapaics Rajmund dékánok, Kautz Gyula, Vécsey Tamás, Csiky Kál­mán, Bita Dezső egyetemi tanárok, Vajkay Károly kir. táblai elnök, dr. Steiner Fülöp pápai praelatus, Fraknói Vilmos az Akadémia alelnöke, Gervay Mi­hály főrendiházi tag, Kömley curiai biró, Kőrössy Sándor orsz. képviselő, Csontosi János akadémiai tag, stb. A beszentelés a halottas ház tágas udvarán történt, hol a koszorúkkal elborított koporsót a fáj­dalomtól megtört "Wenczel Gusztáv és gyászoló csa­ládja tagjai állották körül. A beszentelést Kanovics Béla Mór józsefvárosi esperes-plébános végezte nagy segédlettel. A teljes templomi énekkar megható ha­lotti gyászénekeket adott elő. A beszentelés végeztével Kanovics esperes megható magyar imádságot mon­dott. Ezután feltették a koporsót a négyes fogatú halottas kocsira és megindult a menet az üllői­ úton keresztül a kerepesi temetőbe. A halottas kocsit több mint negyven fogat követte. — A nádor-család sirja. A budavári Szent Zsigmond-kápolna kriptájában van eltemetve köz­tudomás szerint József nádor, második és harmadik felesége: Hermina főherczegnő és Mária Dorottya főherczegnő, továbbá ott nyugszanak elhunyt gyer­mekeik, köztük István főherczeg, az utolsó nádor és Hermina főherczegnő. A sírbolt, mely egész évben zárva van, holnap, Mindszentek napján délután 3—6 óráig s szombaton, halottak napján délelőtt 8—12 óráig nyitva lesz a kegyeletes közönség előtt. A be­járás a kriptába a kir. palota balszárnyának főkapu­ján át történik. A kriptában elhelyezett kilencz ko­porsót koszorúk borítják; holnap a sírbolt fényesen ki lesz világítva. Halottak napja hetében a főherczegi család lelki üdvéért Maszlaghy Ferencz kir. palotai prépost-plébános a Szt. Zsigmond-kápolnában ala­pítványi miséket fog mondani. — Jubilaeum. Az osztrák-magyar államvasut­­társaság egyik tevékeny és munkás tagja P­o­i­s­t Jó­zsef irodafőnök ünnnepelte e hó 29-én szolgálatának 30 éves jubilaeumát. A testületileg tisztelgő hivatal­nokok nevében Zeiner helyettes főnök üdvözölte a jubilánst. A tisztelgők szép kivitelű díszalbumot nyúj­tottak át a jubilánsnak. — Az üldözött primadonna. Esti lapunkban je­lentettük, hogy Rossini Paolin kisasszony mára hirdetett fellépése rekedtsége miatt, elmaradt. Ez a »rekedtség« nem fejezi ki teljesen azt a bajt, amely Rossini kisasszonyt művészete gyakorlásában meg­akadályozta, lévén ez inkább a legnagyobb mérvű boszankodás, harag s némi ijedtséghez kissé hasonló idegesség, mely azonban a legtökéletesebben érthető. A művésznőt ugyanis egy bamba ur, vagy agyvelő dolgában nem teljesen kifejlődött (vagy már vissza­fejlődött ?) hölgy, aki egyebekben lehet tökéletes és tiszteletreméltó — következetesen üldözi. ír neki rémitő tartalmú, de természetesen névtelen leveleket, amelyekben fenyegeti, hogy ha föl mer lépni, akkor megölik, késsel, tőrrel, fegyverrel s egyéb mérges czélzatosságu szerszámokkal. Ez az ostoba fenyegetőd­­zés, mely különben magától is rá látszik mutatni arra az irányra, a­honnan származhatott, a legkevésbbé sem akadályozta meg Rossini kisasszonyt eddigi működésé­ben, jól tudva, hogy a hasonló gyávaságoknak czéljuk ugyan mindig van, de eredményük, amelyektől tartani lehetne, nincs soha. Ma azonban a fenyegetődző fráter (vagy soror ?) kirukkolt a legfélelmesebb eszközzel, s azt helyezte Rossini kisasszonynak kilátásba, hogy ha föl mer lépni, a levegőbe röpíti. No, a levegőbe rö­pülni nem közönséges dolog ugyan, de kellemetlen lehet, léghajó nélkül, pedig ezt a levél nem említi. De még ez sem aratta volna a kívánt hatást, amit fenyegetődző szörnyeteg, úgy látszik megsejtett, s azért megjelent személyesen, megkopogtatva Rossini kis­asszony ablakát (minthogy földszintes utczai lakása van, megtehette) s bekiáltott: »Ma a levegőbe rö­pül !« Ez több volt a soknál, s végre egy énekesnő­nek is vannak idegei, bár a bátorságára az egész hó­­kusz-pókusz egyátalán nem hatott. De ma még sem bírt énekelni, mert mint említők, »berekedt.« Ami azonban idegességének lecsillapultával további föllé­péseit annyival kevésbbé fogja akadályozni, mivel a rendőrség is beleszólott e furcsa »heczczbe«, s a fe­­nyegetődzőnek valószínűleg módot nyújtanak arra, hogy csinyjeit kissé megbánhassa. — A piskis hidi honvédemlékre Szathmáry György orsz. képviselő idén újabban adakoztak: Berczik Árpád és Krausz Lajos 2—2, Rónay János, Zichy Jenő gr., Heltai Ferencz, Weinmann Ármin Sturm Albert, Fekete Ignácz, N. N., László Mihály, Szathmáry Miklós, Bezerédj Viktor, Harkányi Frigyes, Krajtsik Ferencz, Kopácsy Árpád, Darányi Ignácz és Rakovszky István 1—1 frtot. — Főuip eljegyzés. Sennyey Pál, Béla nevű fia, mint a »M. Állam« irja, eljegyezte Budapesten gróf Nádasdy Ferencz, leányát, Julia grófnőt, kinek édes anyja született gróf Zichy Ilona 1873-ban elhalt. E fiatal grófnő ősunokája báró Kray-Wenckheim Má­riának és unokája gróf Zichy Nép. János és neje szül. báró Kray Irmának. — »És.« A hadsereg uj elnevezését elrendelő kir. kézirattal egyidejűleg a közös hadügyminiszter tudvalevőleg rendeletet bocsátott ki az »és« beigtatá­­sára. Ezt a rendeletet a hadsereg különféle részeihez most küldték meg. Az »és« betoldása részben azon­nal, részben pedig fokozatosan fog megtörténni. A közös hadügyminisztérium különféle osztályainál al­kalmazott feliratokat már átalakították. A használat­ban levő bélyegzőket és bélyegeket azonnal át kell alakítani. A nyomtatvány készlet felhasználandó ugyan, de minden egyes darabon a feliratot ki kell javítani A többi korrigálások fokonként és alkalom adtával teendők meg. Az újítás — a hadügyminiszter rende­lete a személyekére is vonatkozván — magán­leve­lekre, névjegyekre stb. szintén kiterjed. — A tánczos király. Új-Seelandban (Aukland) él egy agg német zenetanár, név szerint Schmidt Károly, a­kit Tupu György, Tonga öreg királya nem­rég azzal bízott meg, hogy componáljon egy tongai nemzeti hymnust. A 95 éves fejedelem ezenkívül nem­rég rendeletet bocsátott ki, hogy országában minden fiatal ember és eladó lány a tánczolás művészetét mentül hamarább sajátítsa el. György király ezen rendelete miatt régi miniszterével, főtisztelendő Shirley W. Baker ő excellenciájával, a­ki különben hittérítő, és egész Tonga egyházi főnöke, komoly összeütközésbe keveredett. A főtisztelendő úr legutóbbi szónoklaté­­ban, melyet a király jelenlétében tartott, heves sza­vakban kelt ki a tánczolás és általában minden bűnös mulatozás ellen, miközben nem feledkezett meg a király névaláírásával megjelent táncztanítási ukázról sem, méltányolván ezt is meglehetős mérgesen. Az eredmény nem is maradt el, bár egészen más fajtájú volt, mint a minőre Baker számított. A király ugyanis még a szónoklat befejezte előtt egész kíséretével együtt fölkelt és mint szemtanuk írják, dühösen ki­vonult a templomból. Ennek következtében a tongai ifjúság vígan ugrándozik tovább. — Az olaszországi árvizekről a következő táv­iratokat ves­szük: Mantua: A Mincio-Bagnolo és San-Voto mellett elárasztotta az egész vidéket. A Chiese az Asola irányában elterülő vidéket öntötte el. Marcaria község lakossága a töltésekre mene­kült. San-Michaele víz alatt áll. Három ember a vízbe fúlt. Négyen megsebesültek. — Modena: A Pa­­naro még mindig árad. Finale város nagy veszélyben van. — Ferrara: A Reno áttörte a Cento mellett épített gátat, és egy nagy kőhidat elsodort. Cento és Piave közt az ár áthágta a medrét. Több ház beomlott. E peremben nem lehet tudni, vaj­jon emberélet nem esett-e áldozatul? — Bologna: A Reno öt helyen szakította át a töltéseket. A Po ve­szélyes mélvben duzzad. A Savora átlépte medrét és sok ember életét vesztette. Bellumo: Három község áll víz alatt. Róma: Felső-Olaszor­szágban a vizek áradnak. Az Oglio és Mella folyton áradnak. Brescia veszélyben forog, remélik azonban, hogy az óvintézkedések sikerre vezetnek. A Piave és Lavenca ismét kiléptek a medrükből és Fontanelle, valamint Portobueffole helységek szántóföldjeit el­árasztották. A hatósági közegek jelen vannak a hely­színén. Rómában is felettébb kedvezőtlen az időjárás. Verona: Az Etsch vize apadni kezd. — Mértékletességi mozgalom Belgiumban. Hol­landiából a szeszes italok ellen megindult mozgalom áthatolt Belgiumba is, a­hol e mozgalomra valóban nagy szükség volt. Belgiumnak csak 5500 iskolája, de 136,000 pálinkás boltja van. A kis országban 70 millió liter alcoholt fogyasztanak el évenként, a­mi 125 millió franc értéket képvisel. Az alcohol ellen alakult liga azzal kezdte meg működését, hogy Brüs­­­szelben a nép számára rendkívül nagy kávécsarno­­kot készíttetett, (Café populaire) a­hol a munkás és csiparos 15 centimes-ért egy csésze chocoládét, 10 cent, egy adag kávét kap. A kávécsarnok különben, hol a nép olcsón meleg italhoz juthat, igen láto­gatott.­­ A tartalékos tisztek aktiválásán a kiegészítő vizsgálatnál az edd­igi intézkedések maradnak mérv­adók, csak a műszaki csapatoknál tesznek kivételt, ahol azon tárgyakból, a­melyek a tartalékosok tiszti vizsgálatainál oly mértékben követeltetnek, mint a kiegészítő vizsgálatnál, a jelölt nem köteles újból vizs­gázni, ha annak idején legalább­is jó osztályza­tot nyert. — Tűz a párisi kiállításban. Páriából távirják. Ma délután a kiállítás szépművészeti palotájának belga osztályában tűz ütött ki, melyet azonban csak­hamar elfojtottak. A füst által három kép rongálta­­tott meg. — Hadihajóink postája. A hadügyminisztérium haditen­gerészeti szakosztályából nyert értesülés sze­rint a posta a »Fasana« hadihajó számára nov. 16-án szombaton megy útra Sout­hampton (Lissabonon) át Rio Janeiroba, odaérkezik decz. 11. táján. Az »Aurora« hadihajóra nov. 18-án, hétfőn indul Triesten át Calcut­­tába, érkezik decz. 15-ke körül; s végre a »Saida« hadihajóra a posta nov. 19-én kedden indul Paler­­moba s oda érkezik nov. 24-ke táján. — Pályázatok. A néhai V­á­g­h­y Ferenc­z-f­éle alapítványnál évi 210 fitos ösztöndijak ürültek meg az 1889/90. tanév kezdetétől. Ezen ösztöndíjak Sopron vá­­r­osa tanácsa által adományoztatnak, a folyamodók kérvé­nyeiket h­ó végéig Sopron sz. kir. város polgármesteréhez juttassák el. — Néhai Jettin József alapítványá­nál több osztályú, évi 60 frtos ösztöndíj és 2-od osztályú évi 50 frtból álló árvadij- állomás megürülvén, azokra pá­lyázat hirdettetik. Az ösztöndíjakért reáliskolákba, gymna­­siumokba vagy felsőbb tanodákba járó magyarországi szüle­tésű, keresztény vallású ifjak pályázhatnak. A folyamodvá­nyok az illető tanodai elölj­áróságokhoz nyújtandók be. — Az országos kisdedóvó egyesület választmá­nya, november hó 3-án, vasárnap délelőtt 11 órakor, Tisza Kálmánná, sz. Dégenfeld Ilona grófnő elnök­lete alatt a Lipót-utczai uj városház II. emeleti tár­salgó termében ülést tart, melyre a tagokat az el­nökség minél nagyobb számban való megjelenésre hívja fel. — Locsolás az Andrássy-uton. Egy előfizetőnk fölkért annak megírására, hogy a legutóbbi napokban az Andrássy-utat épp a közönség sétáló óráiban olyan csodálatos és fölösleges bőséggel szokták föllocsolni — a­mire ilyen mértékben őszkor semmi szükség nin­csen — hogy az így támadó sárban a közönség teljesen meg van fosztva a sétálás lehetőségétől. A mely kérelemnek ezennel eleget tettünk. — A párisi grand rabbin a zsidókról. Az uj franczia grand rabbin-t a napokban meglátogatta egy újságíró, a­ki előtt a grand rabbin több érdekes nyi­latkozatot tett. A többek között a következőket mondta: »Mi, zsidók, nagyon jól tudjuk, hogy vala­mennyi országban, különösen pedig Európa északi részében és a keleten, fajunknak nagyon sok rágal­mazója van. Ezek soha sem mulasztanak el egy alkal­mat sem, hogy haragjukat kiöntsék. Majd nyers erő­szakhoz nyúlnak, majd pedig a tudomány leple alól intézik a támadást; lelki szegénységüket azonban így sem takarhatják el kellőleg s az okosabbakat képtele­nek arról meggyőzni, hogy maguk is hisznek a ha­zugságokban, melyeket a nép körében terjesztenek. Azt hiszem, hogy az antisemita mozgalmak Német­országban nemsokára elposványosodnak s hogy Ausz­triában sem fognak még sokáig tartani. Ha egyesek­től — teszem azt, Drumonttól — függne, úgy a zsidógyűlölet mérgét átplántálnák Francziaországba is, a­mely pedig e század eleje óta a vallásszabadság menhelye.« Kiválóbb állásokat a következő zsidók töltenek be: a franczia senatusnak és képvi­selőháznak több zsidó tagja van : Lisbonne, Mil­­laud, Raynal, (a két utóbbi közmunka-miniszter is volt) Dreyfuss, Reinach, stb. A főconsulok közül zsidók:Rothschild Gusztáv (osztrák-magyar), Simonds (Haiti), Mosen­thal (Dél-Afrika) stb. Camille Sée államtanácsos, Michel Bréal, Eugene Manuel és F. Hement közoktatásügyi főfelügyelők, Jules Oppert, Joseph Derenbourg, Breal, H. Weill, Halphen, M. Lévy, Locvvy, Lippmann, Rothschild A. báró, A. Frank a franczia akadémia tagjai, Bris­­sac, Lambert, Lévy Alvarés, Lée, Abraham tábor­nokok, stb. — Nem várt örökség. Bonaparte Lucián her­­czeg 600 000 márka nem várt örökséget kapott. Ugyanis a napokban halt el Coutts-Stuart Pál, Am­­de, Ferencz lord, kinek édes­anyja a Bonaparte Lucian herczeg nőtestvére volt. Az elhunyt lord a vi­lágtól teljesen elvonulva élt és Bonaparte Lucián herczeget, kire most vagyonát hagyta, soha sem látta. — Véres boszu. Székesfehérvárról távirják la­punknak, hogy Folgárdin ma délután Spanraft János pályaőr rálőtt Waldner Antal bérlőre, aztán úgy fejbe verte a puskatussal, hogy életéhez kevés a re­mény. Waldner, kit ezelőtt fél évvel Ivanics nevű gépésze szurkált össze, azzal vádolta a járásbíróság előtt Spanraft pályaőrt, hogy répát lopott tőle. A per a vádlott felmentésével végződött. Waldner azonban fellebbezett. A pályaőr ezért akart rajta buszút állani — A »vörös-kereszt« sorsjegyek húzása. Ma volt a »vörös-kereszt« sorsjegyek 21-ik kisorsolása ; ez alkalommal törlesztésül kihúzatott a következő 23 sorozatszám : 5289 432 4151 623 48 7391 6272 1808 157 6833 4365 4552 470 6400 2098 6558 5445 4254 1630 1741 4261 1711 2737. Mind e számok összes sorszámai 6 forintot nyertek. Kihúzat­tak továbbá: 10.000 frtos nyeremén­nyel: 4497—15. 500 frtos nyeremén­nyel: 189—9 és 6858—15.100 frtossal: 757­­6, 4237—68, 4409—49, 188—78, 2746—37. 50 forintos nyeremén­nyel: 7978—45, 3432—22,4248—57,674—100,1246­ 43,4405— 67, 4032—60, 5250—95, 2095—45, 6449—17, 7365— 37, 3217—79, 2419—65, 1825—13, 3336—70, 7796-41, 40—25, 43­14, 2679—19, 748—92. 25 frtos nyeremén­nyel: 4112—54, 5492—74, 5854 54, 3286—29, 120—21, 1551—82, 5268—8, 425 —7, 2267—1, 2434—77, 3037—58, 368—65, 5039 50, 1754—49, 506—59, 785—3, 7977—24, 7631 94, 5539—7, 2492—51, 1987—94, 5800­ 37, 21—39, 6969—77, 862—80, 5357—53, 2427—45, 7402—15, 2199—67, 3171—46, 3492—24, 5226­ 82, 6364—25,3092—7. — Rövid hírek: I. Lajos portugál ki­rályért ma délelőtt a bécsi udvari plébániában Galimberti nuntius gyászmisét mondott, melyen több főherczeg jelent meg. — Augier Emil kevéssel halála előtt igy sóhajtott föl: »Mégis szép az öreg­ség ; az embert gondossággal, figyelemmel, tisztelettel és gyöngédséggel veszik körül; csak az kár, hogy rö­vid ideig tart.«— A franczia becsületren­det a párisi kiállításon résztvett külföldiek közül háromszázan kapják meg. — »János vitéz« czi­­mü látványossághoz Erkel Elek irja a zenét. Thoren Ottónak, a nemrégen Párlatai elhalt nagy hirtt állatfestőnek hátrahagyott művei, melyek közül húsz kisebb-nagyobb festmény lesz a téli kiállításon. Thoren rendszerint küldött képeket kiállításainkra s azok közül többet meg is vásároltak nálunk. Egyik legszebb festménye Wahrmann Mór tulajdona. Csáky Albin gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter meg­ígérte, hogy a téli kiállítást ez évben is személyesen fogja megnyitni. — Kamara­zene. A »Hubay-Popper« féle ka­­mara­ négyes-társulat nov. hó 11-én tartja első hang­versenyét a fővárosi vigadó termében. Az estélyen köz­reműködnek Schuch Piroska asszony, a drezdai szász kir. operaház énekesnője és Moor Emanuel zeneszerző és zongoraművész Angliából, ki Hubay Jenővel együtt fogja bemutatni 3-ik hegedű szonátá­ját. Moor magyar születésű, de ifjú korában Angliába költözött, hol mint zeneszerző ismert névre tett szert. A kamara­ négyes-társulat kebelében tavaly óta válto­zás állott be. Herczfeld Viktor másodhegedűs el­foglaltsága miatt kilépett s helyette most Br­o­c­k József országos zeneakadémiai hegedű segédtanár működik. — A herczeg színdarabja megbukott. A milyen gyakoriak a herczegek a színdarabokban, éppen olyan ritkaság esett meg a napokban Coburgban. Az ot­tani színházban Oldenburg Elimár herczegtől előad­tak egy vígjátékot »Schloss Parád« czim alatt. A szerző a premiere­­n nem jelent meg. A darab meg­bukott. — Kitüntetett szobrász. Berlinből távirják. Az akadémia tanácsának értesítése szerint, a zsidó szár­mazású festők és szobrászok javára alapított Beer Mihály-féle ösztöndíj (2250 márka) az egyedüli ver­senyzőnek, Konti Zsidor bécsi szobrásznak adomá­nyoztatok. — Daudet új drámája. Tegnap került először színre a párisi »Gymnase-szinházban« Daudet Al­fons »Lutte pour la vie« (Küzdelem a létért­) czimű­ öt felvonásos drámája, melyben a szerző »L’Immor­­tel« czimű regényének személyei szerepelnek. A da­rab, daczára, hogy több megragadó jelenet van benne, csak félsikert aratott. — A »csárdás«, Mazzantini-Sztojanovics egy fel­vonásos ballétje érdekesnek ígérkezik. Mazzantini bal­­letmester csak nem régiben tett alapos népismei s táncztanulmányokat Erdélyben. Ezeknek az ered­ménye látható lesz a csárdásban, mely négy képből áll. Az első a czigányok bevándorlását Magyaror­szágba ábrázolja, a második Rákóczy táborában ját­szik, a harmadik Erdélyben s a negyedik a kiállítási iparcsarnok előtt folyik le.­­ A Mátyás templom restaurálása czimmel la­punk esti kiadásában közölt hírben sajtóhibából ál­lott S­c­h­u­l­e­k tanár helyett Schuler Tamás. Színház és művészet. — Jótékony előadás a népszínházban. Az »Éjjel az erdőn« cz. népszínművet nem f. évi nov. 7-én, mint tévesen közöltetett, hanem f. évi nov. 4-én hétfőn adják a népszínházban a pesti szegény gyermekkert javára. — A téli képkiállitásra a műcsarnokban már nagy számmal érkeznek a festmények és szobrok. Az olasz művészek is érdekesen lesznek képviselve. Ró­mában a nemzetközi művészkör gyűjtötte össze a műveket. Rómából Simoni, Ferrarini, Joris Pio, Ba­­renghi, Biseo Cesare, Ciffariello, Velenczéből Rotta Antonio, Lonza, Quadrone, Induno és Laurenti Ce­sare küldenek nagyobb szabású festményeket. A budapesti közönséget előreláthatólag érdekelni fogják Tudomány és irodalom.­ ­ Az orsz. közegészségi egyesület ma délután G­r­ü­n­w­a­l­d Béla elnöklete alatt tartotta rendes szakülését. Első értekező dr. C­s­a­t­á­r­y Lajos volt, a­ki a közegészségügy államosításáról tartott előadást, tekintettel a közigazgatás reform­jára. A nagyérdekű fejtegetést, valamint a hozzáfűző­­dött vitát lapunk más helyén közöljük. A Csatáry Lajos előadó véleménye fölött folytatott eszmecsere befejeztével dr. Ber­nát István értekezett a vasár­napi munkaszünetről. Kiemelte, hogy ama helyzet, melyben mi vagyunk, az egyoldalú materia­­listikus felfogás eredménye. Ellentétben áll a vallás­sal, sérti a közerkölcsöket, hátrányos egészségileg, és nem okolható meg a gazdasági élet szempontjából sem. A túlfeszített, szakadatlan munka kimerülést idéz elő, és ez meglátszik az előállított termékeken is. Anglia és Amerika ma gazdaságilag elsők a világon, s ott a közvélemény a vasárnapi nyugalmat mint a nemzeti hatalom és vagyonosság egyik fő faktorát fogja fel. Egyes gyárosok a munkaidő reducálásával, többet és jobbat tudtak előállítani, mint előbb. A hatalom és gazdagság e forrását nem nélkülözhetjük mi sem, annál kevésbbé, mert erre nemcsak physicai, hanem szellemi munkával foglalkozó osztályoknak is szüksége van, hogy pihenve, a hetedik napon élhessen a családnak s a társadalom nemesebb érdekeinek. Indítványozza, hogy e tekintetben az egylet intézzen kérvényt a kereskedelmi és közoktatásügyi miniszte­rekhez a vasárnapi szünet buzgóbb felkarolása végett. Az előadás általános helyesléssel fogadtatott, és az indítvány keresztülviteli módozatai fölött a választ­mány fog határozni. A harmadik előadás idő hiánya miatt elmaradt A szakülést választmányi ülés követte. — Felső­oktatásunk reformja czim alatt Feny­ves­s­y Ferencz, országgyűlési képviselő 24 lapos röpiratot irt (ára 20 kr), melyben Kasonczi mű előbbi röpirata ellen irt hirlapi czikkekkel polemisál, köz­tük lapunk egyik közleményével is. Mi ezúttal nem reflect­álunk rá s fentartjuk az illető czikkirónak, hogy válaszoljon, ha ugyan érdemesnek fogja tartani. — Megjelentek­ a »Magyar Polgár« nyomdá­ban Kolozsvárott »Beszédek, melyek a kolozs­vári magyar királyi Ferencz József tudományegye­tem MDCCCLXXXIX-XC. tanévi rectora és ta­nácsának beiktatása és a tanév megnyitása alkalmá­ból 1889. évi szeptember 8-án tartattak« ; továbbá ugyanazon nyomdában: »Beszédek, melyek a kolozs­vári magyar kir. Ferencz József tudományegyetem 1889. május hó 29-iki pályadij-kiosztási ünnepélyén tartattak és a négy tudományi kar jelentései a pályá­zatok eredményéről, valamint az uj pályatételekről. Zágrábban Scholz I. K. J. nyomdájában meg­jelent német nyelven dr. Frank József horvát tar­tománygyülési képviselő beszéde, melyet a tartomány­­gyűlés 1889. okt. 6-iki ülésén a horvát-magyar pénz­ügyi kiegyezésről mondott.­­ A Franklin-Társulat kiadásában újabban az érdekes munkák egész sorozata került ki a sajtó alól. Ezek a következők: »A mi hadseregünk.« Az osztrák­­magyar monarchia népei fegyverben és zászlók alatt. Szécsi Mór, Bankalari Gusztáv és Rieger Ferencz közreműködésével szerkesztette Danczer Alfons. Tizenegy szinnyomatu képpel és a szöveg közé nyomott, 139 ábrával, Myrbach Felician báró eredeti rajzai után. Ára 6 frt. — »Irodalmi ismer­tető.* A költői és prózai műfajok irodalma és elmé­lete a magyar nemzeti irodalom történetének rövid áttekintésével, polgári fiú- és leányiskolák s egyéb tanintézetek felsőbb osztályai számára és magánhasz­nálatra irta dr. G­y­u­l­a­y Béla fővárosi polgári is­kolai igazgatótanár. Negyedik átdolgozott kiadás. Ara 1 írt 20 kr. — »Német nyelvtan és olvasókönyv« mindkét nembeli polgári iskolák számára szerkesz­tette Hoffmann Mór tanár. Első és második rész. A két kötetnek ára összesen 1 frt 80 kr. — »Poétika.* A költői műfajok ismertetése. Gymnasiumok és reál­iskolák használatára irta és­ olvasókönyvvel ellátta Góbi Imre gymn. tanár. Ára 1 frt 40 kr. — »Az erjedés chemiájának kézikönyve« szesz- és sörgyáro­sok, gazdák, bortermelők és chemikusok számára irta dr. S­z­i­l­á­g­y­i Gyula. Ára 2 frt. — »Közönséges irály­­tan« a levelezés és ügyiratok megtanulásához. Irta: Hoffmann Mór tanár. Ára 80 kr. — » Bibliai föld­ek országisme,« vagyis Palesztina és a szt. Írásban előforduló országok és tartományok leírása. Második javított kiadás.,Irta: R­ó­d­e­r Florent szt. Ferencz­­rendi áldozát. Ára 50 kr. — »A gyakorlati orvostan haladása.« Kiadta a »Gyógyászat« szerkesztősége. — »Pázmány válogatott egyházi beszédei.« Bevezetés­sel és szótárral, szerkesztette Bellaágh Aladár. Ára 60 kr. — » Világtörténelem« polgári fiúiskolák számára; ötödik kiadás. Irta: R­i­t>­á­r­y Ferencz, át­dolgozta V­a­r­g­a Ottó. Ára 1 frt. — » Világtörté­­nelem,«­ a polgári és felsőbb leányiskolák számára. Irta: R­i­b­á­r­y Ferencz, átdolgozta Varga Ottó. Ára 1 frt. Ugyancsak a Francin-társulat kiadását képező »Jeles irók iskolai tára«-ban mint a 25. mű­, megjelent: »Athalie.« Tragödie par Jean Racine. Magyarázta Gärtner Henrik főreáliskola tanár. Ára 50 kr. — A »Budapesti Szemle« kiváló folyóiratunk novemberi kötete gazdag és változatos tartalommal most hagyta el a sajtót. Közleményei a következők: Szabó József: A párisi tárlat tudományos szem­pontból ; — R­a­d­i­c­s Ferencz: Fáy András politikai működése a megyén és az országgyűlésen (II.); — Munkácsi Bernát: Nyelvészeti tanulmányom a vogulok földjén ; — B­o­r­o­s­s Károly: Mezőgazda­sági reformok; — Haraszti Gyula: A szeg (el­beszélés, spanyolból); — L­é­v­a­y József: Szobrán­­ezon, A szinnai kő virága, Szeptemberben (költemé­nyek) ; — König Gyula: Az egyetemi kérdések Magyarországon • — Értesitő. Fővárosi ügyek. — Az általános csatornázási terv ama mun­káira nézve, melyek a Dunaparton s a Dunába tor­­kollólag terveztetnek, a polgármester, mint vízjogi engedélyező hatóság, elrendelte az engedélyező tár­gyalást s annak vezetésével Kun Gyula tanácsost delegálta. A tárgyalást tegnap délelőtt tartották meg a IX. ker. elöljáróság helyiségében, melyen a főváros kiküldöttein kívül, a m. kir. államvasutak, a folyam­mérnökség és culturmérnökség képviselői s mint szakértő B a 1r ó Mátyás vegyész vettek részt. A meg­jelentek az engedélyezendő vizimüvek ellen általános­ságban nem tettek észrevételt, sőt azokat a főváros közegészsége szempontjából szükségeseknek és hasz­nosaknak jelentették ki. A részletekre áttérve, úgy a m. kir. államvasutak, mint a folyammérnökség kép­viselői több észrevételt tettek. A művek kivitelére nézve azonban legfontosabb megjegyzése Balló Má­tyás vegyésznek volt, a ki azt kérte kikötni, hogy a szabad kiömlő csöve a Dunába ne 80, hanem 40, vagy 120 méternyire olyképp fektettessék, hogy annak szája lefelé nyiljon. Ez által az éretnék el, hogy a nyílás a folyam sodrába kerülne s a csatorna kifolyó tartalma külön folyóként a Duna-mederben tovább folynék s csak lassan s messze keverednék össze a Duna vizé­vel, mely igy nem válnék a közegészségre ártalmassá. A tárgyalásról szóló jegyzőkönyvet felterjesztik a polgármesterhez, ki azután ennek alapján ki fogja adni az engedélyokiratot. — Lung György tanácsos szabadságideje letel­vén, a katona- és illetőségi ügyosztály vezetését, me­lyet távollétében M­á­t­r­a­y József tanács­jegyző látott el, ismét átvette. — Iparos tanulók iskoláztatása. A tanács ujabbi intézkedése folytán, a főv. alsófokú iparisko­lákban ez évi november hó 1-től a tanítás este 6 óra­kor veszi kezdetét s 8 óráig fog tartani. — Az 1889-iki költségvetés november 5-től 20-ig lesz a III. ügyosztályban közszemlére kitéve; minden adózónak joga van észrevételeit rá megtenni s no­vember 16-ig a tanácsnál benyújtani. — Apácza ápolónők. A főváros tudvalevőleg el­határozta, hogy a Rókus-kórházban is apácza ápoló­nőket alkalmaz. Haberbauer János tanácsos e végből Gráczba utazott s az ottani Szt.-Vinczéről czimzett apáczaszerzet fejedelemasszonyával tágyalt, a ki meg­ígérte, hogy jövő évi márcz. 1-ére 70, később pedig még 16 apáczát küld. — Az adóügyosztály is megkezdte költözködé­sét a régi városházáról. Szombaton tehát az összes központi adóhivatalok, a IV. és V. ker. adópénztár, adóbehajtási hivatal és a tanács ügyosztálya a Vám­­ház­ körút 2. sz. házban lesz. — Bérkocsi állomás­hely aszfaltozása. A tanács az I. ker. alagut-utczai, a II. ker. fő- és jégverem­­utczai bérkocsi állomás helyek aszfaltozása s a sziv­­utcza és Kun-utcza átkövezése iránt az árlejtést no­vember 4-ére irta ki. — A budai színkör ügye. A tanács felhívása folytán, szakértőkből álló bizottság megvizsgálta a budai krisztina-városi színkört és constatálta, hogy mintegy 1200 írttal a színkört oly állapotba lehet hozni, hogy még két évig játszhatnak benne. Törvényszéki csarnok. Sajtóügyet referált ma a kir. curia I. büntető tanácsában S­é 11­e­y Sándor curiai biró. A sajtó­ügy, mint határ­őrvidéki tárgy, nem semmiségi panasz, hanem felebbezés folytán került a kir. curiára. Asz­talos János ügyvédről B­ü­c­h­t­e­r Bódog mérnök és a pancsova-kubini ármentesitő társulat igazgatója azt irta ki a »Banater Post« czimü újságban, hogy 1860-ban csalás miatt börtönnel volt büntetve 1879-ben pedig mint államfogoly megszökött a váczi fegyházból. Asztalos viszont Büchlerről nyomatta ki, hogy 400 fo­rintot sápolt, és más efféléket. Ennek következménye kölcsönös becsületsértési és rágalmazási per lett, a­melynek alapján Asztalos 6 heti fogház­ra, Büch­­ler pedig pénzbüntetésre ítéltetett. A kir. curia ma hozott határozatával ez ítéletet helybenhagyta. A nevető tolvaj, Schuber János csavargó lopási ügyét tárgyalta ma a törvényszék. Az őszbe csavarodott ember ott a vádlottak padján egyebet nem tett, mint hol a közvádlóra, hol a bírákra vigyorgott, s ha ezért a fogházőr becsületesen oldalba bökte, olyan furcsa grimace-okat vágott, hogy maga a komolyképű bör­tönőr is nevetésre fogta a dolgot. Az elnök egy ideig csak elnézte a furcsa vádlottat, egyszer aztán oda szólt hozzá: — Viselje magát nyugodtan. — Hiszen nyugodt vagyok, könyörgöm. Gondolom magamban: akkor is elitélnek, ha szomorú vagyok, meg akkor is, ha nevetek. Hát inkább nevetek. Nem kerül többe. No nem igaz? És nevetett ezután is, mintha csik­landozták volna. — Mi a neve ? Kérdó tőle az elnök. — Johann Nepomuk Schuber. — Hány éves? —Ne tessék kitalálni ! A törvényszék látva, hogy a vádlott­nak nem nagyon tiszta az elméje, visszakisértette a czellájába s elrendelte orvosi megfigyeltetését. A vád­lott útközben is egyre nevetett s jókedvében annyira ment, hogy egy alacsony joggyakornoknak, a­ki szem­bejött vele, becsületes baraczkot nyomott a fejére. Természetes, hogy a joggyakornok ezért a poklokba kívánta a jámbort, a­ki mellesleg mondva, már hat­szor volt elitélve lopásért. Vád alá helyezett szülésznők. A bünfenyitő tör­vényszék ma tárgyalta Takács Istvánné, Schuhmann Józsefné budapesti szülésznők és patienseik Jeliszko Erzsébet és Haber Mária hajadonok bűnperét. A végtárgyaláson olyan közerkölcsiséget sértő dolgok merültek fel, melyek szükségessé tették, hogy a tár­gyalást zárt ajtók mögött folytassák. A vádhatóságot G­eg­uss Gusztáv kir. alügyész képviselte, kinek alapos vád indítványa után a törvényszék Schuhmann Józsefnét 2 évi, Takács Istvánnét 11­* évi, Jeliszko Erzsébetet hat havi börtönre, Haber Máriát pedig 4 havi fogházra ítélte. Az elitéltek felebbeztek,

Next