Nemzet, 1889. november (8. évfolyam, 2579-2608. szám)
1889-11-01 / 2579. szám
— Mindenszentek napját holnap ünnepli a főváros, ami annyit jelent, hogy az élő Budapest, kegyeletes megemlékezéssel látogatja meg a halott Budapestet. A főváros temetői közül természetesen legtöbben özönlenek a kerepesi utiba, amely valamennyi között a legnagyobb. Holnap reggeltől kezdve valóságos népáramlat fog hömpölyögni a kerepesiboulevardon, a városból kifelé, gyalog, társas- és lóvasúti kocsikon, magán és bérfogatokon. A temető előtt hosszú, tömött sorokban állanak a koszorúkat, gyertyákat, lámpákat áruló sátrak, a kapuban rengeteg a tolongás, néhány százezerre menvén azok száma, akik e napon a temetőt meglátogatják. A temetőt járó nép rendesen háromféle e napon, legtöbben vannak olyanok, akiket szeretteik emléke vonz a temetőbe; ezután jönnek az egyes testületek, egyletek intézetek, egyetemek és iskolák, amelyek tagjai a saját halottaikat és a közélet elhunyt jeleseinek sírját keresik föl lobogóik alatt, s ezek száma is több ezerre rúg; nem jelentéktelen azonban a kiváncsiak száma sem, kik azért mennek Mindenszentek napján a temetőbe, hogy lássák azt a gyászpompát, amit egyes családi sírboltok körül kifejtenek ; hallgassák meg a különböző dalegyletek által előadott halotti zsolozsmákat, hazafias énekeket az elhunyt jelesek sírja fölött mondott beszédeket vagy hogy egyáltalán ott legyenek, ahol holnap meg lesz található egész Budapest. A kerepesi temető, amint beáll a szürkület, valóságos lángtengerré szokott átváltozni e napon, majd minden síron kigyul a megemlékezés lobogó lángocskája — s a sok fény között nehéz illatot áraszt az a temérdek virágkoszoru, amivel e napon a halottak sírjait az élő utódok fölékesítik. Érdekes volna pontosan kiszámítani, hogy csupán e napon mennyit költ a főváros lakossága a temetőkre ? De ha pontosan nem is, némi koczkázattal mondhatjuk, hogy ez az összeg meghaladja az egymillió forintot. Számításunk, mely természetesen a pontosságra igényt nem tarthat, a következő : A kerepesi és az uj temetőben van összesen 272,000 sir, a budai temetőkben mintegy 60,000. A kerepesi-uti temető igazgatóságának tapasztalatai szerint a sírok mintegy egyharmad részéről nem gondoskodik senki s igy a 330,000 sir közül földiszittetik 220,000. Ha már most vesszük, hogy a díszítésre használni szokott csinált és természetes virágból készült koszorúk értéke 5 és 50 frt között váltakozik, s hogy egyiken csak egy, a másikon tíz koszorú is fekszik; hogy némely síron csupán néhány mécses ég, mig egy másikon 50 is lobog, azonfelül néhány spiritusos hamvveder; hogy nagyon sokan vannak, a kik ez ünnepet megelőzőleg, napokig dolgoznak a sírok rendbehozásán s fizetnek kertészt, őröket s több izben mennek ki kocsin; mig a szegényebbek csak holnap tehetnek egyetlen rövid látogatást szeretteik sirjánál; szóval, hogy egy-egy ilyen sir földiszitésének költsége — beleszámítva tehát minden előző kiadást is — az 1 és a 100 frt között ingadozik, s hogy a szegényebb néposztály képezi mégis a túlnyomó többséget, bízvást mondhatjuk, hogy egy sir földiszitése holnap átlag 5 frtba, tehát a 220,000 firé 1.100,000 frtba kerül, azaz kerek számban egy millió forintot emészt meg a főváros vagyonából a holtak iránti kegyelet minden esztendőben. — Fölolvasás. A kereskedő ifjak társulatában ma este Pulszky Ferencz nagyszámú hallgatóság előtt az emigratióról olvasott fel. A magyar emigratiónak sok érdekes és mulattató epizódját mondta el, vázolgatva az időnek szomorúságát és derűjét. Sokan az emigránsok közül gazdagságot szereztek a külföldön, üzleteket alapítottak s máig is boldog emberek. Mások, mint ő is, kinek az emigratio adta kezébe a journalisticai tollat, később hazajöttek. Haynau életének egyik tragicomicus eseményével, egy londoni sörházban lefolyt jelenet elmondásával fejezte be előadását, melyet megéljeneztek. Az előadást theaestély követte. — Kegyeletes ünnepe volt ma Újvidék törvényhatóságának. A megtartott közgyűlésen, mint táviratilag jelentik, leleplezték néhai Parcsetich Félix főispán arczképét. A közgyűlésen a polgári és katonai hatóságok, az egyletek és testületek és a hitfelekezetek képviselői is jelen voltak. F1a 11 Viktor főispán lendületes beszédben emlékezett meg az elhunyt érdemeiről. — Temetés. Ma délután fél 4 órakor nagy részvéttel ment végbe dr. Wenczel Gusztávné, szül. Brunner Adél asszony temetése. A halottas házban nagyszámú és előkelő közönség gyűlt össze a beszentelésre. Ott voltak Hajnik Imre tudományegyetemi rector, dr. Schnierer Aladár, Rapaics Rajmund dékánok, Kautz Gyula, Vécsey Tamás, Csiky Kálmán, Bita Dezső egyetemi tanárok, Vajkay Károly kir. táblai elnök, dr. Steiner Fülöp pápai praelatus, Fraknói Vilmos az Akadémia alelnöke, Gervay Mihály főrendiházi tag, Kömley curiai biró, Kőrössy Sándor orsz. képviselő, Csontosi János akadémiai tag, stb. A beszentelés a halottas ház tágas udvarán történt, hol a koszorúkkal elborított koporsót a fájdalomtól megtört "Wenczel Gusztáv és gyászoló családja tagjai állották körül. A beszentelést Kanovics Béla Mór józsefvárosi esperes-plébános végezte nagy segédlettel. A teljes templomi énekkar megható halotti gyászénekeket adott elő. A beszentelés végeztével Kanovics esperes megható magyar imádságot mondott. Ezután feltették a koporsót a négyes fogatú halottas kocsira és megindult a menet az üllői úton keresztül a kerepesi temetőbe. A halottas kocsit több mint negyven fogat követte. — A nádor-család sirja. A budavári Szent Zsigmond-kápolna kriptájában van eltemetve köztudomás szerint József nádor, második és harmadik felesége: Hermina főherczegnő és Mária Dorottya főherczegnő, továbbá ott nyugszanak elhunyt gyermekeik, köztük István főherczeg, az utolsó nádor és Hermina főherczegnő. A sírbolt, mely egész évben zárva van, holnap, Mindszentek napján délután 3—6 óráig s szombaton, halottak napján délelőtt 8—12 óráig nyitva lesz a kegyeletes közönség előtt. A bejárás a kriptába a kir. palota balszárnyának főkapuján át történik. A kriptában elhelyezett kilencz koporsót koszorúk borítják; holnap a sírbolt fényesen ki lesz világítva. Halottak napja hetében a főherczegi család lelki üdvéért Maszlaghy Ferencz kir. palotai prépost-plébános a Szt. Zsigmond-kápolnában alapítványi miséket fog mondani. — Jubilaeum. Az osztrák-magyar államvasuttársaság egyik tevékeny és munkás tagja Poist József irodafőnök ünnnepelte e hó 29-én szolgálatának 30 éves jubilaeumát. A testületileg tisztelgő hivatalnokok nevében Zeiner helyettes főnök üdvözölte a jubilánst. A tisztelgők szép kivitelű díszalbumot nyújtottak át a jubilánsnak. — Az üldözött primadonna. Esti lapunkban jelentettük, hogy Rossini Paolin kisasszony mára hirdetett fellépése rekedtsége miatt, elmaradt. Ez a »rekedtség« nem fejezi ki teljesen azt a bajt, amely Rossini kisasszonyt művészete gyakorlásában megakadályozta, lévén ez inkább a legnagyobb mérvű boszankodás, harag s némi ijedtséghez kissé hasonló idegesség, mely azonban a legtökéletesebben érthető. A művésznőt ugyanis egy bamba ur, vagy agyvelő dolgában nem teljesen kifejlődött (vagy már visszafejlődött ?) hölgy, aki egyebekben lehet tökéletes és tiszteletreméltó — következetesen üldözi. ír neki rémitő tartalmú, de természetesen névtelen leveleket, amelyekben fenyegeti, hogy ha föl mer lépni, akkor megölik, késsel, tőrrel, fegyverrel s egyéb mérges czélzatosságu szerszámokkal. Ez az ostoba fenyegetődzés, mely különben magától is rá látszik mutatni arra az irányra, ahonnan származhatott, a legkevésbbé sem akadályozta meg Rossini kisasszonyt eddigi működésében, jól tudva, hogy a hasonló gyávaságoknak czéljuk ugyan mindig van, de eredményük, amelyektől tartani lehetne, nincs soha. Ma azonban a fenyegetődző fráter (vagy soror ?) kirukkolt a legfélelmesebb eszközzel, s azt helyezte Rossini kisasszonynak kilátásba, hogy ha föl mer lépni, a levegőbe röpíti. No, a levegőbe röpülni nem közönséges dolog ugyan, de kellemetlen lehet, léghajó nélkül, pedig ezt a levél nem említi. De még ez sem aratta volna a kívánt hatást, amit fenyegetődző szörnyeteg, úgy látszik megsejtett, s azért megjelent személyesen, megkopogtatva Rossini kisasszony ablakát (minthogy földszintes utczai lakása van, megtehette) s bekiáltott: »Ma a levegőbe röpül !« Ez több volt a soknál, s végre egy énekesnőnek is vannak idegei, bár a bátorságára az egész hókusz-pókusz egyátalán nem hatott. De ma még sem bírt énekelni, mert mint említők, »berekedt.« Ami azonban idegességének lecsillapultával további föllépéseit annyival kevésbbé fogja akadályozni, mivel a rendőrség is beleszólott e furcsa »heczczbe«, s a fenyegetődzőnek valószínűleg módot nyújtanak arra, hogy csinyjeit kissé megbánhassa. — A piskis hidi honvédemlékre Szathmáry György orsz. képviselő idén újabban adakoztak: Berczik Árpád és Krausz Lajos 2—2, Rónay János, Zichy Jenő gr., Heltai Ferencz, Weinmann Ármin Sturm Albert, Fekete Ignácz, N. N., László Mihály, Szathmáry Miklós, Bezerédj Viktor, Harkányi Frigyes, Krajtsik Ferencz, Kopácsy Árpád, Darányi Ignácz és Rakovszky István 1—1 frtot. — Főuip eljegyzés. Sennyey Pál, Béla nevű fia, mint a »M. Állam« irja, eljegyezte Budapesten gróf Nádasdy Ferencz, leányát, Julia grófnőt, kinek édes anyja született gróf Zichy Ilona 1873-ban elhalt. E fiatal grófnő ősunokája báró Kray-Wenckheim Máriának és unokája gróf Zichy Nép. János és neje szül. báró Kray Irmának. — »És.« A hadsereg uj elnevezését elrendelő kir. kézirattal egyidejűleg a közös hadügyminiszter tudvalevőleg rendeletet bocsátott ki az »és« beigtatására. Ezt a rendeletet a hadsereg különféle részeihez most küldték meg. Az »és« betoldása részben azonnal, részben pedig fokozatosan fog megtörténni. A közös hadügyminisztérium különféle osztályainál alkalmazott feliratokat már átalakították. A használatban levő bélyegzőket és bélyegeket azonnal át kell alakítani. A nyomtatvány készlet felhasználandó ugyan, de minden egyes darabon a feliratot ki kell javítani A többi korrigálások fokonként és alkalom adtával teendők meg. Az újítás — a hadügyminiszter rendelete a személyekére is vonatkozván — magánlevelekre, névjegyekre stb. szintén kiterjed. — A tánczos király. Új-Seelandban (Aukland) él egy agg német zenetanár, név szerint Schmidt Károly, akit Tupu György, Tonga öreg királya nemrég azzal bízott meg, hogy componáljon egy tongai nemzeti hymnust. A 95 éves fejedelem ezenkívül nemrég rendeletet bocsátott ki, hogy országában minden fiatal ember és eladó lány a tánczolás művészetét mentül hamarább sajátítsa el. György király ezen rendelete miatt régi miniszterével, főtisztelendő Shirley W. Baker ő excellenciájával, aki különben hittérítő, és egész Tonga egyházi főnöke, komoly összeütközésbe keveredett. A főtisztelendő úr legutóbbi szónoklatéban, melyet a király jelenlétében tartott, heves szavakban kelt ki a tánczolás és általában minden bűnös mulatozás ellen, miközben nem feledkezett meg a király névaláírásával megjelent táncztanítási ukázról sem, méltányolván ezt is meglehetős mérgesen. Az eredmény nem is maradt el, bár egészen más fajtájú volt, mint a minőre Baker számított. A király ugyanis még a szónoklat befejezte előtt egész kíséretével együtt fölkelt és mint szemtanuk írják, dühösen kivonult a templomból. Ennek következtében a tongai ifjúság vígan ugrándozik tovább. — Az olaszországi árvizekről a következő táviratokat vesszük: Mantua: A Mincio-Bagnolo és San-Voto mellett elárasztotta az egész vidéket. A Chiese az Asola irányában elterülő vidéket öntötte el. Marcaria község lakossága a töltésekre menekült. San-Michaele víz alatt áll. Három ember a vízbe fúlt. Négyen megsebesültek. — Modena: A Panaro még mindig árad. Finale város nagy veszélyben van. — Ferrara: A Reno áttörte a Cento mellett épített gátat, és egy nagy kőhidat elsodort. Cento és Piave közt az ár áthágta a medrét. Több ház beomlott. E peremben nem lehet tudni, vajjon emberélet nem esett-e áldozatul? — Bologna: A Reno öt helyen szakította át a töltéseket. A Po veszélyes mélvben duzzad. A Savora átlépte medrét és sok ember életét vesztette. Bellumo: Három község áll víz alatt. Róma: Felső-Olaszországban a vizek áradnak. Az Oglio és Mella folyton áradnak. Brescia veszélyben forog, remélik azonban, hogy az óvintézkedések sikerre vezetnek. A Piave és Lavenca ismét kiléptek a medrükből és Fontanelle, valamint Portobueffole helységek szántóföldjeit elárasztották. A hatósági közegek jelen vannak a helyszínén. Rómában is felettébb kedvezőtlen az időjárás. Verona: Az Etsch vize apadni kezd. — Mértékletességi mozgalom Belgiumban. Hollandiából a szeszes italok ellen megindult mozgalom áthatolt Belgiumba is, ahol e mozgalomra valóban nagy szükség volt. Belgiumnak csak 5500 iskolája, de 136,000 pálinkás boltja van. A kis országban 70 millió liter alcoholt fogyasztanak el évenként, ami 125 millió franc értéket képvisel. Az alcohol ellen alakult liga azzal kezdte meg működését, hogy Brüsszelben a nép számára rendkívül nagy kávécsarnokot készíttetett, (Café populaire) ahol a munkás és csiparos 15 centimes-ért egy csésze chocoládét, 10 cent, egy adag kávét kap. A kávécsarnok különben, hol a nép olcsón meleg italhoz juthat, igen látogatott. A tartalékos tisztek aktiválásán a kiegészítő vizsgálatnál az eddigi intézkedések maradnak mérvadók, csak a műszaki csapatoknál tesznek kivételt, ahol azon tárgyakból, amelyek a tartalékosok tiszti vizsgálatainál oly mértékben követeltetnek, mint a kiegészítő vizsgálatnál, a jelölt nem köteles újból vizsgázni, ha annak idején legalábbis jó osztályzatot nyert. — Tűz a párisi kiállításban. Páriából távirják. Ma délután a kiállítás szépművészeti palotájának belga osztályában tűz ütött ki, melyet azonban csakhamar elfojtottak. A füst által három kép rongáltatott meg. — Hadihajóink postája. A hadügyminisztérium haditengerészeti szakosztályából nyert értesülés szerint a posta a »Fasana« hadihajó számára nov. 16-án szombaton megy útra Southampton (Lissabonon) át Rio Janeiroba, odaérkezik decz. 11. táján. Az »Aurora« hadihajóra nov. 18-án, hétfőn indul Triesten át Calcuttába, érkezik decz. 15-ke körül; s végre a »Saida« hadihajóra a posta nov. 19-én kedden indul Palermoba s oda érkezik nov. 24-ke táján. — Pályázatok. A néhai Vághy Ferencz-féle alapítványnál évi 210 fitos ösztöndijak ürültek meg az 1889/90. tanév kezdetétől. Ezen ösztöndíjak Sopron városa tanácsa által adományoztatnak, a folyamodók kérvényeiket hó végéig Sopron sz. kir. város polgármesteréhez juttassák el. — Néhai Jettin József alapítványánál több osztályú, évi 60 frtos ösztöndíj és 2-od osztályú évi 50 frtból álló árvadij- állomás megürülvén, azokra pályázat hirdettetik. Az ösztöndíjakért reáliskolákba, gymnasiumokba vagy felsőbb tanodákba járó magyarországi születésű, keresztény vallású ifjak pályázhatnak. A folyamodványok az illető tanodai elöljáróságokhoz nyújtandók be. — Az országos kisdedóvó egyesület választmánya, november hó 3-án, vasárnap délelőtt 11 órakor, Tisza Kálmánná, sz. Dégenfeld Ilona grófnő elnöklete alatt a Lipót-utczai uj városház II. emeleti társalgó termében ülést tart, melyre a tagokat az elnökség minél nagyobb számban való megjelenésre hívja fel. — Locsolás az Andrássy-uton. Egy előfizetőnk fölkért annak megírására, hogy a legutóbbi napokban az Andrássy-utat épp a közönség sétáló óráiban olyan csodálatos és fölösleges bőséggel szokták föllocsolni — amire ilyen mértékben őszkor semmi szükség nincsen — hogy az így támadó sárban a közönség teljesen meg van fosztva a sétálás lehetőségétől. A mely kérelemnek ezennel eleget tettünk. — A párisi grand rabbin a zsidókról. Az uj franczia grand rabbin-t a napokban meglátogatta egy újságíró, aki előtt a grand rabbin több érdekes nyilatkozatot tett. A többek között a következőket mondta: »Mi, zsidók, nagyon jól tudjuk, hogy valamennyi országban, különösen pedig Európa északi részében és a keleten, fajunknak nagyon sok rágalmazója van. Ezek soha sem mulasztanak el egy alkalmat sem, hogy haragjukat kiöntsék. Majd nyers erőszakhoz nyúlnak, majd pedig a tudomány leple alól intézik a támadást; lelki szegénységüket azonban így sem takarhatják el kellőleg s az okosabbakat képtelenek arról meggyőzni, hogy maguk is hisznek a hazugságokban, melyeket a nép körében terjesztenek. Azt hiszem, hogy az antisemita mozgalmak Németországban nemsokára elposványosodnak s hogy Ausztriában sem fognak még sokáig tartani. Ha egyesektől — teszem azt, Drumonttól — függne, úgy a zsidógyűlölet mérgét átplántálnák Francziaországba is, amely pedig e század eleje óta a vallásszabadság menhelye.« Kiválóbb állásokat a következő zsidók töltenek be: a franczia senatusnak és képviselőháznak több zsidó tagja van : Lisbonne, Millaud, Raynal, (a két utóbbi közmunka-miniszter is volt) Dreyfuss, Reinach, stb. A főconsulok közül zsidók:Rothschild Gusztáv (osztrák-magyar), Simonds (Haiti), Mosenthal (Dél-Afrika) stb. Camille Sée államtanácsos, Michel Bréal, Eugene Manuel és F. Hement közoktatásügyi főfelügyelők, Jules Oppert, Joseph Derenbourg, Breal, H. Weill, Halphen, M. Lévy, Locvvy, Lippmann, Rothschild A. báró, A. Frank a franczia akadémia tagjai, Brissac, Lambert, Lévy Alvarés, Lée, Abraham tábornokok, stb. — Nem várt örökség. Bonaparte Lucián herczeg 600 000 márka nem várt örökséget kapott. Ugyanis a napokban halt el Coutts-Stuart Pál, Amde, Ferencz lord, kinek édesanyja a Bonaparte Lucian herczeg nőtestvére volt. Az elhunyt lord a világtól teljesen elvonulva élt és Bonaparte Lucián herczeget, kire most vagyonát hagyta, soha sem látta. — Véres boszu. Székesfehérvárról távirják lapunknak, hogy Folgárdin ma délután Spanraft János pályaőr rálőtt Waldner Antal bérlőre, aztán úgy fejbe verte a puskatussal, hogy életéhez kevés a remény. Waldner, kit ezelőtt fél évvel Ivanics nevű gépésze szurkált össze, azzal vádolta a járásbíróság előtt Spanraft pályaőrt, hogy répát lopott tőle. A per a vádlott felmentésével végződött. Waldner azonban fellebbezett. A pályaőr ezért akart rajta buszút állani — A »vörös-kereszt« sorsjegyek húzása. Ma volt a »vörös-kereszt« sorsjegyek 21-ik kisorsolása ; ez alkalommal törlesztésül kihúzatott a következő 23 sorozatszám : 5289 432 4151 623 48 7391 6272 1808 157 6833 4365 4552 470 6400 2098 6558 5445 4254 1630 1741 4261 1711 2737. Mind e számok összes sorszámai 6 forintot nyertek. Kihúzattak továbbá: 10.000 frtos nyereménnyel: 4497—15. 500 frtos nyereménnyel: 189—9 és 6858—15.100 frtossal: 7576, 4237—68, 4409—49, 188—78, 2746—37. 50 forintos nyereménnyel: 7978—45, 3432—22,4248—57,674—100,1246 43,4405— 67, 4032—60, 5250—95, 2095—45, 6449—17, 7365— 37, 3217—79, 2419—65, 1825—13, 3336—70, 7796-41, 40—25, 4314, 2679—19, 748—92. 25 frtos nyereménnyel: 4112—54, 5492—74, 5854 54, 3286—29, 120—21, 1551—82, 5268—8, 425 —7, 2267—1, 2434—77, 3037—58, 368—65, 5039 50, 1754—49, 506—59, 785—3, 7977—24, 7631 94, 5539—7, 2492—51, 1987—94, 5800 37, 21—39, 6969—77, 862—80, 5357—53, 2427—45, 7402—15, 2199—67, 3171—46, 3492—24, 5226 82, 6364—25,3092—7. — Rövid hírek: I. Lajos portugál királyért ma délelőtt a bécsi udvari plébániában Galimberti nuntius gyászmisét mondott, melyen több főherczeg jelent meg. — Augier Emil kevéssel halála előtt igy sóhajtott föl: »Mégis szép az öregség ; az embert gondossággal, figyelemmel, tisztelettel és gyöngédséggel veszik körül; csak az kár, hogy rövid ideig tart.«— A franczia becsületrendet a párisi kiállításon résztvett külföldiek közül háromszázan kapják meg. — »János vitéz« czimü látványossághoz Erkel Elek irja a zenét. Thoren Ottónak, a nemrégen Párlatai elhalt nagy hirtt állatfestőnek hátrahagyott művei, melyek közül húsz kisebb-nagyobb festmény lesz a téli kiállításon. Thoren rendszerint küldött képeket kiállításainkra s azok közül többet meg is vásároltak nálunk. Egyik legszebb festménye Wahrmann Mór tulajdona. Csáky Albin gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter megígérte, hogy a téli kiállítást ez évben is személyesen fogja megnyitni. — Kamarazene. A »Hubay-Popper« féle kamara négyes-társulat nov. hó 11-én tartja első hangversenyét a fővárosi vigadó termében. Az estélyen közreműködnek Schuch Piroska asszony, a drezdai szász kir. operaház énekesnője és Moor Emanuel zeneszerző és zongoraművész Angliából, ki Hubay Jenővel együtt fogja bemutatni 3-ik hegedű szonátáját. Moor magyar születésű, de ifjú korában Angliába költözött, hol mint zeneszerző ismert névre tett szert. A kamara négyes-társulat kebelében tavaly óta változás állott be. Herczfeld Viktor másodhegedűs elfoglaltsága miatt kilépett s helyette most Brock József országos zeneakadémiai hegedű segédtanár működik. — A herczeg színdarabja megbukott. A milyen gyakoriak a herczegek a színdarabokban, éppen olyan ritkaság esett meg a napokban Coburgban. Az ottani színházban Oldenburg Elimár herczegtől előadtak egy vígjátékot »Schloss Parád« czim alatt. A szerző a premieren nem jelent meg. A darab megbukott. — Kitüntetett szobrász. Berlinből távirják. Az akadémia tanácsának értesítése szerint, a zsidó származású festők és szobrászok javára alapított Beer Mihály-féle ösztöndíj (2250 márka) az egyedüli versenyzőnek, Konti Zsidor bécsi szobrásznak adományoztatok. — Daudet új drámája. Tegnap került először színre a párisi »Gymnase-szinházban« Daudet Alfons »Lutte pour la vie« (Küzdelem a létért) czimű öt felvonásos drámája, melyben a szerző »L’Immortel« czimű regényének személyei szerepelnek. A darab, daczára, hogy több megragadó jelenet van benne, csak félsikert aratott. — A »csárdás«, Mazzantini-Sztojanovics egy felvonásos ballétje érdekesnek ígérkezik. Mazzantini balletmester csak nem régiben tett alapos népismei s táncztanulmányokat Erdélyben. Ezeknek az eredménye látható lesz a csárdásban, mely négy képből áll. Az első a czigányok bevándorlását Magyarországba ábrázolja, a második Rákóczy táborában játszik, a harmadik Erdélyben s a negyedik a kiállítási iparcsarnok előtt folyik le. A Mátyás templom restaurálása czimmel lapunk esti kiadásában közölt hírben sajtóhibából állott Schulek tanár helyett Schuler Tamás. Színház és művészet. — Jótékony előadás a népszínházban. Az »Éjjel az erdőn« cz. népszínművet nem f. évi nov. 7-én, mint tévesen közöltetett, hanem f. évi nov. 4-én hétfőn adják a népszínházban a pesti szegény gyermekkert javára. — A téli képkiállitásra a műcsarnokban már nagy számmal érkeznek a festmények és szobrok. Az olasz művészek is érdekesen lesznek képviselve. Rómában a nemzetközi művészkör gyűjtötte össze a műveket. Rómából Simoni, Ferrarini, Joris Pio, Barenghi, Biseo Cesare, Ciffariello, Velenczéből Rotta Antonio, Lonza, Quadrone, Induno és Laurenti Cesare küldenek nagyobb szabású festményeket. A budapesti közönséget előreláthatólag érdekelni fogják Tudomány és irodalom. Az orsz. közegészségi egyesület ma délután Grünwald Béla elnöklete alatt tartotta rendes szakülését. Első értekező dr. Csatáry Lajos volt, aki a közegészségügy államosításáról tartott előadást, tekintettel a közigazgatás reformjára. A nagyérdekű fejtegetést, valamint a hozzáfűződött vitát lapunk más helyén közöljük. A Csatáry Lajos előadó véleménye fölött folytatott eszmecsere befejeztével dr. Bernát István értekezett a vasárnapi munkaszünetről. Kiemelte, hogy ama helyzet, melyben mi vagyunk, az egyoldalú materialistikus felfogás eredménye. Ellentétben áll a vallással, sérti a közerkölcsöket, hátrányos egészségileg, és nem okolható meg a gazdasági élet szempontjából sem. A túlfeszített, szakadatlan munka kimerülést idéz elő, és ez meglátszik az előállított termékeken is. Anglia és Amerika ma gazdaságilag elsők a világon, s ott a közvélemény a vasárnapi nyugalmat mint a nemzeti hatalom és vagyonosság egyik fő faktorát fogja fel. Egyes gyárosok a munkaidő reducálásával, többet és jobbat tudtak előállítani, mint előbb. A hatalom és gazdagság e forrását nem nélkülözhetjük mi sem, annál kevésbbé, mert erre nemcsak physicai, hanem szellemi munkával foglalkozó osztályoknak is szüksége van, hogy pihenve, a hetedik napon élhessen a családnak s a társadalom nemesebb érdekeinek. Indítványozza, hogy e tekintetben az egylet intézzen kérvényt a kereskedelmi és közoktatásügyi miniszterekhez a vasárnapi szünet buzgóbb felkarolása végett. Az előadás általános helyesléssel fogadtatott, és az indítvány keresztülviteli módozatai fölött a választmány fog határozni. A harmadik előadás idő hiánya miatt elmaradt A szakülést választmányi ülés követte. — Felsőoktatásunk reformja czim alatt Fenyvessy Ferencz, országgyűlési képviselő 24 lapos röpiratot irt (ára 20 kr), melyben Kasonczi mű előbbi röpirata ellen irt hirlapi czikkekkel polemisál, köztük lapunk egyik közleményével is. Mi ezúttal nem reflectálunk rá s fentartjuk az illető czikkirónak, hogy válaszoljon, ha ugyan érdemesnek fogja tartani. — Megjelentek a »Magyar Polgár« nyomdában Kolozsvárott »Beszédek, melyek a kolozsvári magyar királyi Ferencz József tudományegyetem MDCCCLXXXIX-XC. tanévi rectora és tanácsának beiktatása és a tanév megnyitása alkalmából 1889. évi szeptember 8-án tartattak« ; továbbá ugyanazon nyomdában: »Beszédek, melyek a kolozsvári magyar kir. Ferencz József tudományegyetem 1889. május hó 29-iki pályadij-kiosztási ünnepélyén tartattak és a négy tudományi kar jelentései a pályázatok eredményéről, valamint az uj pályatételekről. Zágrábban Scholz I. K. J. nyomdájában megjelent német nyelven dr. Frank József horvát tartománygyülési képviselő beszéde, melyet a tartománygyűlés 1889. okt. 6-iki ülésén a horvát-magyar pénzügyi kiegyezésről mondott. A Franklin-Társulat kiadásában újabban az érdekes munkák egész sorozata került ki a sajtó alól. Ezek a következők: »A mi hadseregünk.« Az osztrákmagyar monarchia népei fegyverben és zászlók alatt. Szécsi Mór, Bankalari Gusztáv és Rieger Ferencz közreműködésével szerkesztette Danczer Alfons. Tizenegy szinnyomatu képpel és a szöveg közé nyomott, 139 ábrával, Myrbach Felician báró eredeti rajzai után. Ára 6 frt. — »Irodalmi ismertető.* A költői és prózai műfajok irodalma és elmélete a magyar nemzeti irodalom történetének rövid áttekintésével, polgári fiú- és leányiskolák s egyéb tanintézetek felsőbb osztályai számára és magánhasználatra irta dr. Gyulay Béla fővárosi polgári iskolai igazgatótanár. Negyedik átdolgozott kiadás. Ara 1 írt 20 kr. — »Német nyelvtan és olvasókönyv« mindkét nembeli polgári iskolák számára szerkesztette Hoffmann Mór tanár. Első és második rész. A két kötetnek ára összesen 1 frt 80 kr. — »Poétika.* A költői műfajok ismertetése. Gymnasiumok és reáliskolák használatára irta és olvasókönyvvel ellátta Góbi Imre gymn. tanár. Ára 1 frt 40 kr. — »Az erjedés chemiájának kézikönyve« szesz- és sörgyárosok, gazdák, bortermelők és chemikusok számára irta dr. Szilágyi Gyula. Ára 2 frt. — »Közönséges irálytan« a levelezés és ügyiratok megtanulásához. Irta: Hoffmann Mór tanár. Ára 80 kr. — » Bibliai földek országisme,« vagyis Palesztina és a szt. Írásban előforduló országok és tartományok leírása. Második javított kiadás.,Irta: Róder Florent szt. Ferenczrendi áldozát. Ára 50 kr. — »A gyakorlati orvostan haladása.« Kiadta a »Gyógyászat« szerkesztősége. — »Pázmány válogatott egyházi beszédei.« Bevezetéssel és szótárral, szerkesztette Bellaágh Aladár. Ára 60 kr. — » Világtörténelem« polgári fiúiskolák számára; ötödik kiadás. Irta: Rit>áry Ferencz, átdolgozta Varga Ottó. Ára 1 frt. — » Világtörténelem,« a polgári és felsőbb leányiskolák számára. Irta: Ribáry Ferencz, átdolgozta Varga Ottó. Ára 1 frt. Ugyancsak a Francin-társulat kiadását képező »Jeles irók iskolai tára«-ban mint a 25. mű, megjelent: »Athalie.« Tragödie par Jean Racine. Magyarázta Gärtner Henrik főreáliskola tanár. Ára 50 kr. — A »Budapesti Szemle« kiváló folyóiratunk novemberi kötete gazdag és változatos tartalommal most hagyta el a sajtót. Közleményei a következők: Szabó József: A párisi tárlat tudományos szempontból ; — Radics Ferencz: Fáy András politikai működése a megyén és az országgyűlésen (II.); — Munkácsi Bernát: Nyelvészeti tanulmányom a vogulok földjén ; — Boross Károly: Mezőgazdasági reformok; — Haraszti Gyula: A szeg (elbeszélés, spanyolból); — Lévay József: Szobránezon, A szinnai kő virága, Szeptemberben (költemények) ; — König Gyula: Az egyetemi kérdések Magyarországon • — Értesitő. Fővárosi ügyek. — Az általános csatornázási terv ama munkáira nézve, melyek a Dunaparton s a Dunába torkollólag terveztetnek, a polgármester, mint vízjogi engedélyező hatóság, elrendelte az engedélyező tárgyalást s annak vezetésével Kun Gyula tanácsost delegálta. A tárgyalást tegnap délelőtt tartották meg a IX. ker. elöljáróság helyiségében, melyen a főváros kiküldöttein kívül, a m. kir. államvasutak, a folyammérnökség és culturmérnökség képviselői s mint szakértő B a 1r ó Mátyás vegyész vettek részt. A megjelentek az engedélyezendő vizimüvek ellen általánosságban nem tettek észrevételt, sőt azokat a főváros közegészsége szempontjából szükségeseknek és hasznosaknak jelentették ki. A részletekre áttérve, úgy a m. kir. államvasutak, mint a folyammérnökség képviselői több észrevételt tettek. A művek kivitelére nézve azonban legfontosabb megjegyzése Balló Mátyás vegyésznek volt, a ki azt kérte kikötni, hogy a szabad kiömlő csöve a Dunába ne 80, hanem 40, vagy 120 méternyire olyképp fektettessék, hogy annak szája lefelé nyiljon. Ez által az éretnék el, hogy a nyílás a folyam sodrába kerülne s a csatorna kifolyó tartalma külön folyóként a Duna-mederben tovább folynék s csak lassan s messze keverednék össze a Duna vizével, mely igy nem válnék a közegészségre ártalmassá. A tárgyalásról szóló jegyzőkönyvet felterjesztik a polgármesterhez, ki azután ennek alapján ki fogja adni az engedélyokiratot. — Lung György tanácsos szabadságideje letelvén, a katona- és illetőségi ügyosztály vezetését, melyet távollétében Mátray József tanácsjegyző látott el, ismét átvette. — Iparos tanulók iskoláztatása. A tanács ujabbi intézkedése folytán, a főv. alsófokú ipariskolákban ez évi november hó 1-től a tanítás este 6 órakor veszi kezdetét s 8 óráig fog tartani. — Az 1889-iki költségvetés november 5-től 20-ig lesz a III. ügyosztályban közszemlére kitéve; minden adózónak joga van észrevételeit rá megtenni s november 16-ig a tanácsnál benyújtani. — Apácza ápolónők. A főváros tudvalevőleg elhatározta, hogy a Rókus-kórházban is apácza ápolónőket alkalmaz. Haberbauer János tanácsos e végből Gráczba utazott s az ottani Szt.-Vinczéről czimzett apáczaszerzet fejedelemasszonyával tágyalt, a ki megígérte, hogy jövő évi márcz. 1-ére 70, később pedig még 16 apáczát küld. — Az adóügyosztály is megkezdte költözködését a régi városházáról. Szombaton tehát az összes központi adóhivatalok, a IV. és V. ker. adópénztár, adóbehajtási hivatal és a tanács ügyosztálya a Vámház körút 2. sz. házban lesz. — Bérkocsi állomáshely aszfaltozása. A tanács az I. ker. alagut-utczai, a II. ker. fő- és jégveremutczai bérkocsi állomás helyek aszfaltozása s a szivutcza és Kun-utcza átkövezése iránt az árlejtést november 4-ére irta ki. — A budai színkör ügye. A tanács felhívása folytán, szakértőkből álló bizottság megvizsgálta a budai krisztina-városi színkört és constatálta, hogy mintegy 1200 írttal a színkört oly állapotba lehet hozni, hogy még két évig játszhatnak benne. Törvényszéki csarnok. Sajtóügyet referált ma a kir. curia I. büntető tanácsában Sé 11ey Sándor curiai biró. A sajtóügy, mint határőrvidéki tárgy, nem semmiségi panasz, hanem felebbezés folytán került a kir. curiára. Asztalos János ügyvédről Büchter Bódog mérnök és a pancsova-kubini ármentesitő társulat igazgatója azt irta ki a »Banater Post« czimü újságban, hogy 1860-ban csalás miatt börtönnel volt büntetve 1879-ben pedig mint államfogoly megszökött a váczi fegyházból. Asztalos viszont Büchlerről nyomatta ki, hogy 400 forintot sápolt, és más efféléket. Ennek következménye kölcsönös becsületsértési és rágalmazási per lett, amelynek alapján Asztalos 6 heti fogházra, Büchler pedig pénzbüntetésre ítéltetett. A kir. curia ma hozott határozatával ez ítéletet helybenhagyta. A nevető tolvaj, Schuber János csavargó lopási ügyét tárgyalta ma a törvényszék. Az őszbe csavarodott ember ott a vádlottak padján egyebet nem tett, mint hol a közvádlóra, hol a bírákra vigyorgott, s ha ezért a fogházőr becsületesen oldalba bökte, olyan furcsa grimace-okat vágott, hogy maga a komolyképű börtönőr is nevetésre fogta a dolgot. Az elnök egy ideig csak elnézte a furcsa vádlottat, egyszer aztán oda szólt hozzá: — Viselje magát nyugodtan. — Hiszen nyugodt vagyok, könyörgöm. Gondolom magamban: akkor is elitélnek, ha szomorú vagyok, meg akkor is, ha nevetek. Hát inkább nevetek. Nem kerül többe. No nem igaz? És nevetett ezután is, mintha csiklandozták volna. — Mi a neve ? Kérdó tőle az elnök. — Johann Nepomuk Schuber. — Hány éves? —Ne tessék kitalálni ! A törvényszék látva, hogy a vádlottnak nem nagyon tiszta az elméje, visszakisértette a czellájába s elrendelte orvosi megfigyeltetését. A vádlott útközben is egyre nevetett s jókedvében annyira ment, hogy egy alacsony joggyakornoknak, aki szembejött vele, becsületes baraczkot nyomott a fejére. Természetes, hogy a joggyakornok ezért a poklokba kívánta a jámbort, aki mellesleg mondva, már hatszor volt elitélve lopásért. Vád alá helyezett szülésznők. A bünfenyitő törvényszék ma tárgyalta Takács Istvánné, Schuhmann Józsefné budapesti szülésznők és patienseik Jeliszko Erzsébet és Haber Mária hajadonok bűnperét. A végtárgyaláson olyan közerkölcsiséget sértő dolgok merültek fel, melyek szükségessé tették, hogy a tárgyalást zárt ajtók mögött folytassák. A vádhatóságot Geguss Gusztáv kir. alügyész képviselte, kinek alapos vád indítványa után a törvényszék Schuhmann Józsefnét 2 évi, Takács Istvánnét 11* évi, Jeliszko Erzsébetet hat havi börtönre, Haber Máriát pedig 4 havi fogházra ítélte. Az elitéltek felebbeztek,