Nemzet, 1889. november (8. évfolyam, 2579-2608. szám)

1889-11-13 / 2591. szám

Majd fölemlítve a külügyeket, Salisbury kiemelte, hogy az összes nemzetek nemes versenyt ta­núsítanak Afrika civilizálási művében és Anglia ezen sorban nem az utolsó helyet foglalja el. A rab­szolgaellenes conferentia, mely Brüsszelben fog ös­­­szeülni, mozgalmat jelent a közvéleményben; az ös­­­szes nemzetek egyesülhetnek a rabszolgaság leküz­désére. Fölemlítve a walesi herczeg legutóbbi egyptomi útját, a miniszterelnök így szólt: A herczeg constatálhatta az Egyptomban elért óriási haladást, a­mióta Anglia jött ez ország segít­ségére. ítendezték a pénzügyek, kevesbítve az adók terhe, az egyptomi hadsereg újra szerveztetek. Az egyptomi csapatok két ízben visszaverték a mahdistákat, de Anglia tábornokai, tisztei és kato­nái segítségével. Nem bizonyos, hogy e segély nélkül, hasonló siker eléretett volna e? A veszély még mindig fennforog. A khalifának hatalma még nagy, Közép-Afrika óriási területei felett. Ezt nagyon is jól ismerjük; Emin pasa feletti sikerei nincsenek nagyon távol és ő nem fog elmu­lasztani egy alkalmat sem, hogy Egyptom bensejébe is átvigye a gyászos csatákat, melyeket nyert Sinkat­­nál és Khartumnál. Szükséges, hogy emlékeztessünk itt, miszerint vannak, kik azt mondják, hogy érdekeink teljes fenn­tartása mellett elhagyhatjuk Egyptomot. Mi hozzá­fogtunk Egyptomot képessé tenni arra, hogy önmaga intézze ügyeit, önmaga védje meg magát bel- s kül­­ellenségei ellen, de annak még nem jött el ideje, hogy Egyptomot önmagára hagyjuk, majd eljön előbb - utóbb. Ezt várva, politikánk addig nem változik. Kevés mondani­valóm van Európáról. A ne­hézségek, melyek Kréta szigetén fölmerültek, s me­lyek inkább hasonlítottak a factiók harczához, mint fölkeléshez, a kiegyenlítés jó útján vannak. A­mi saját politikánkat illeti, azt ismeri az egész világ. E politika mindenekelőtt a szerződések tiszteletén, vagyis a béke fentartásán alapszik. Hírek terjedtek el, hogy a brit politika bizonyos kötelezett­ségeket vállalt. Ezek azonban csak hírek. Mi fenn akarjuk tartani Európában és a Föld­közi-tengeren a helyzetet, a­mint az most van. Ha valami változás megzavarhatná a békét, úgy bizonyára az volna az, mely az egyik európai hatalmasság terü­letét meg akarná növeszteni a másik költségén. Az ily változás a háborút eredményezné. Mi mindenkép el akarjuk mellőzni ezt az eshetőséget. Ha az eur­ópai béke meg fogna zavartatni, úgy ezt ama gyászos féltékenységi érzelmek okoznák, me­lyeket nemzeti aspiratióknak neveznek. E pillanatban azonban, azt hiszem, hogy a béke esélyei nagyobbak, mint valaha voltak. Lord Salisbury beszéde végén a lord mayort éltet­. A forrongó Páris. — A minisztertanács intézkedései. — Tüntetések a Place de la Concordeon — A k­amara megnyitása. — Tiltakozás Jelcin választása ellen. — Letartóztatott képviselők. — •— Eredeti távirat. — Páris, nov. 12. Ma a boulangeristák tüntetést rendeztek Páris utczáin. Ezt a napot azért vá­lasztották, mert ma tartotta a kamara első ülé­sét. Mivel a tüntetés tervezésének már kora reg­gel híre ment, minisztertanácsot tartot­tak, melyen elhatározták, hogy a kormány a képviselők igazolása után is helyén marad. A hírre,hogy a boulangeristák, kik daczára párt­lapjaik figyelmeztetésének, a Place de la Con­­cordeon, a Concorde híd előtt, amelyen a kép­viselők a kamarába voltak menendők, tün­tetést akarnak rendezni, a minisztertanács megtett minden intézkedést , hogy min­den­­ esetleges rendzavarást meggátoljon. A térre kétszáz rendőrt küldtek, a szomszé­dos kaszárnyában pedig a katonaságot con­­signálták. A kormány úgy vélte, hogy min­den eshetőségre meg kell tennie a szükséges elővigyázati intézkedéseket, jóllehet a nép közönyös hangulata mellett bizonyosra vette, hogy a közönség tartózkodni fog a tüntetés­től. E véleményében azonban csalódott. A boulangeristák tüntetése Joffrin ellen irányult, kit a legutóbbi választások al­kalmából Páris város 18-ik kerületében, a Montmartren képviselővé választottak Bou­langer ellen. Tudvalevőleg Boulanger párt­hívei a választás után azt híresztelték, hogy ők többségben voltak s hogy Joffrin megvá­lasztása az erőszak művének tulajdonítandó. A Place de la Concordeon történt rendőri in­tézkedéseket a belügyminiszter rendelte el. Alig múlt el 12 óra, a tér élénkülni kezdett. A különböző szobrokra, melyek a teret szegé­lyezik, a fiatalság fölkuporodott s onnét nézte a történendőket. Egyes boulangerista agitáto­rok munkászubbonyt vettek magukra, hogy a rendőrséget tévútra vezessék s magukat mint munkásokat adták ki. Az első nagyobb csoport d. u. két órakor jelent meg a téren, élén Deroulède, Laisant, Paulin, Mery, Castelin, Menorval, Mermeix és más bou­langerista képviselőkkel. A rendőrség csak a képviselőket bocsátotta át a téren, a tömeget azonban szétszórta s a republi­­kánus lovasgárda megakadályozta az újból való gyülekezést. A tömeget, mely a tér kö­rül csoportosult, csak a rendőrség cordona tartotta vissza. A boulangerista képviselők, valamint Joffrin megjelente nem keltett föl­­tünést és rendzavarás egyelőre nem történt. A tömeg lassanként oszlani kezdett. Később azonban ismét csoportosulások történtek s mivel a tüntetők a rendőrtiszt felszólításának nem engedelmeskedtek, a lovasgárda meg­tisztította a tért. A Szajna túlsó partján, a ka­mara palotája előtt csak kevés ember állt, de annál élénkebb képet öltöttek a ház fo­lyo­s­ó­i. A régi képviselők rokonszenvesen üdvözölték egymást, az újak pedig általános érdeklődés tárgyát képezték. Egymást érték a bemutatások és kérdezősködések. Egy­szerre csak megnépesült az ülésterem, meg­perdültek a dobok s Blanc képviselő, a 92 éves tiszteletre méltó aggastyán, mint korelnök elfoglalta az elnöki széket. Nyo­mában voltak a kamara legfiatalabb kép­viselői, kik mint körjegyzők teljesítették kötelességüket. Erre a képviselők elhelyez­kedtek a teremben. A ház korántsem hason­lít ahhoz a képhez, amelyet az 1885-diki ka­mara első ülése nyújtott. Akkor az ellenzék 60 tagról 200-ra szaporodott s általános volt az aggodalom a­ köztársaság jövője iránt. Ma a jobboldal padsorai nem voltak túltömöt­­tek. Az első sorban láttuk Fr­ipp­el püspö­köt és a monarchista párt főembereit, de hiányzott közülök az a provokáló hangulat, mely azelőtt, jellemezte őket. A republicanus táborban a hangulat ünnepélyes és emelke­dettnek mondható. Ferry, Goblet és más ne­vezetes politikusok helyén új fiatal emberek ültek. A képviselők pártszínezetük szerint a mai első ülésen nem csoportosulhattak töké­letesen. Baloldalt ült Fl­o­qu­ez, aki általá­nos figyelemben részesült, mint a többség elnökjelöltje. Mikor így a képviselők elhelyez­kedtek, Blanc korelnök megkezdte beszédét. Azt hangsúlyozta, hogy a köztársaság már ötödször diadalmaskodott a szövetséges ellen­ségek támadása fölött. A kamarának — úgy­mond — azon kell lennie, hogy ilyen fájdal­mas megpróbáltatások ne ismétlődjenek. Az elégületlenséget el kell oszlatni. Reméli, hogy a kamara nem fog visszaesni az eddigi hibába és kerülni fogja az izgalmat keltő meddő vi­tákat. A kiállítás sikerére utalva, mely a nem­zetek előtt Francziaországot hírnevessé tette, így szólt: »Rajtunk a sor, hogy Francziaor­szágot boldoggá tegyük azáltal, hogy meg­adjuk neki a nyugalmat, a munkát, a jó gaz­dálkodást és a társadalmi igazságot.« — Ez­után az ideiglenes elnök választására került a sor. Beadatott 510 szavazat. Ebből Fl­oquetre esett 348 s így ő a kamara ideiglenes elnöke lett. 92 szavazó­lap vagy üres volt, vagy érvénytelennek nyilvánítta­tott. Alelnökök lettek Develle 329 és Perier 309 szavazattal. Floquet nagy tetszéssel fogadott beszédben köszönte meg a kitüntetést. A kamara a mandátumok igazo­lása végett csütörtökig elnapolta üléseit. Az ülés délután 5 órakor ért véget.­­ Nem a teremben ugyan, de az ülés folyamán a bou­langeristák beszédre adtak okot a J­offrin­féle választás ügyében. A folyosón ugyanis a montmartrei boulangeristák nevében öt tagú küldöttség jelent meg, melyhez több boulangerista képviselő is csatlakozott. A küldöttség kihallgatást kért az elnöktől, hogy átadja neki tiltakozását Joffrin megválaszta­tása ellen. Az elnök azonban nem fogadta őket, hanem két titkárt küldött hozzájuk, kik a tiltakozást átvették. Az iratot a questurába helyezték s ezzel az incidens a kamarában véget ért. — De nem úgy az utczán, ahol a délután folyamán több kisbb-nagyobb rendzavarás fordult elő. Egy ilyen de­monstrate alkalmával Derouléde, továbbá La Herisse és Bondeau boulangerista képviselőket a rue royalban elfogták és a rue rugen­ei rendőrállomásra vitték. A délután fo­lyamán körülbelül hatvan embert fogtak el csoportosulás miatt. Kezdetben azt beszél­ték, hogy Mery képviselőt is letartóztatták, ez azonban­­ nem bizonyult valónak. Az elfo­­gottak közt van Fourrin, a »Le Drapeau« szerkesztője is. Hogy mikor fogják őket sza­badon bocsátani, nem bizonyos; csak annyit tudunk, hogy még este 107 órakor fogva vol­tak és valószínűnek tartják, hogy még ma este szabadlábra helyezik őket. Az elfoga­tást azzal indokolják, hogy a nevezettek vo­nakodtak eleget tenni a csoportosulások meg­akadályozása végett kirendelt rendőrbiztosok ama felszólításának, hogy oszoljanak szét.­­ Ma a senatus is tartott ülést, de egészen jelentéktelent s ezután hétfőig elnapolta ülé­seit. Megemlítjük végül,hogy a miniszter­­tanács mai ülésén az államtanács utján fel­hatalmazást kért arra, hogy a Giffard-hagya­­tékból 400,000 láncot fordíthasson a Kon­stantinápolyban építendő kórházra. Leírhatatlan szép volt a látvány, melyet a lelkesült fogadtatás nyújtott. A »Hohenzollern« ezután a ha­tóságok képviselőit vivő olasz ágyunaszádok s a gőz­hajók által követve, melyeken a meghívott vendégek voltak, Velenczébe indult s fél egykor érkezett ide, a­hol ágyudörgés hirdette megérkezését. A Rivánál a gondolák beláthatatlan tömege várta. A Riva dei Schiavonin szintén nagy néptömeg állott. A császári pár később Henrik herczeg társaságában a hatósá­gok képviselőinek tisztelgését fogadta s azután a hatóságok képviselőinek kíséretében, a tömeg és a yacht legénységének lelkes üdvözlése közt délutáni 3 óra 10 perczkor a hatóság diszbárkájába szállott s a fé­nyesen díszített gondolák és bárkák hosszú sora által követve, a Canal Grandén át a vasúti pályaudvarhoz ment. A menet alatt a nép a felségeket lelkesülten éltette. A pályaudvarban a császár szívélyes kézszo­­rítással búcsúzott el az őt kisérő méltóságoktól és megkérte a sindacót, hogy a lelkesült fogadtatásért, melyben őt a nép részesítette, fejezze ki köszönetét. A császári vonat 4 órakor indult el Monzába. A csá­szárné gondosán tért vissza a »Hohenzollern« hajóra s holnap este utazik el Veronába.­­ A német csá­szárné a pályaháztól való visszatértében a Márk-té­­ren kiszállott. A lakosság a császárnét meleg ova­­tiókkal üdvözölte. A syndaco a délután folyamán hir­detményt tett közzé, melyben tudatja, hogy Vilmos ,német császár nagyon rftig­ volt elégedve a szives fo­gadtatással, melyben Velencze lakossága részesítette. Monza, nov. 12. Vilmos német csá­szár este 9 óra 45 perczkor ide érkezett. A pályaudvarban Umberto király, a trón­örökös és a hatóságok fejei fogadták a fel­séges vendéget. A két uralkodó szívélyesen megcsókolta egymást. A városban nagy az élénkség, sok ház ki van világitva. A lakos­ság a császárt rendkivül szives fogadtatásban részesité. Este 10 órakor a császár lakosztá­lyában vacsora lesz. Berlin, nov. 12. A birodalmi gyűlés mai ülésében jelentéktelen vita után változatlanul elfo­gadta a birodalmi cancellári hivatal költségvetését. Richter képviselő kérdésére Bötticher minisz­ter kijelentette, hogy még nincs eldöntve, hol állítják föl a Vilmos-emléket. Ha ez irányban a szövetség­tanács határoz, a tervezetet a császár elé terjesztik. — Richter azt kérdi, miként vélekedik a kormány a birodalmi pénzügyminiszter kineveztetéséről ? — Bötticher miniszter szerint ez az alkotmány módosításával járna s így első sorban a szö­vetséges kormányoknak kell fölötte határozniuk. Erre azonban nincs ok, mert nem a birodalmi gyűlés határozatáról, hanem csak egy képviselő alkalmi fej­tegetéséről van­­ szó.­­ A birodalmi igazságügyi hi­vatal költségvetésének tárgyalásánál Baumbach képviselő kérdést tett a polgári törvénykönyv mun­kálatainak mibenléte iránt. Oehlschläger állam­titkár azt válaszolta, hogy a végleges publicatio ide­jét még csak megközelítőleg sem lehet meghatározni. A még hiányzó két speciális törvény, a telekkönyvi rendtartásról és a végrehajtási eljárásról szóló, már nem sokára megjelenik a könyvpiaczon. A szövetsé­ges kormányok megtettek minden intézkedést, hogy az egész mű­ a lehető leghamarabb elkészüljön. A birodalmi igazságügyi hivatal költségvetését a ház változatlanul elfogadta.­­ A belügyi költségvetés tár­gyalásánál a vita főkép a gyár­felügy­elők működése körül forgott. Berlin, nov. 12. A »Pol. Na­ehr.« valótlannak nyilvánitja a lapok jelentését, hogy a szövetségtanács Németország keleti és nyugati részei­­ben épitendő stratégiai vasutakra vo­natkozó javaslattal foglalkoznék. Ily javaslat egyálta­lán nem is létezik. Bern, nov. 12. A szövetségtanács eluta­sította azt a zürichi polgárt, a­ki egy svájczi vállalat részére felhatalmazást kért, a svájezi szövetség lobo­gójának a tengeren való használatára. Róma, nov. 12. Róma városában a válasz­tások végleges eredménye a következő: megválasztatott a szabadelvű központi bizottságnak mind a 64 jelöltje és a szabadelvű monarchista unió­nak 16 jelöltje, összesen 80 városi képviselő. T­áviratok. Belgrád, nov. 12. A s­kúp s­tin­a mai ülésé­ben Jankovich, a számvevőszék elnöke a szám­vevőszék előleges megkérdezése nélkül tiltakozott az ellen, hogy a miniszterek a költségvetést állítólag túl­lépték. A pénzügyminiszter megadta a kellő felvilágosításokat és azt mondta, hogy a számvevő­­szék tagjai Jankovich eljárását rosszalják. A s­k­u­p­­stina alelnöke sajnálatát fejezte ki Jankovich helytelen és törvénytelen eljárása fölött, aki ellen vizsgálatot fognak indítani. Belgrád, nov. 12. A belgrádi és zajcári skupstinai pótválasztásokon a radicáli­­sok győztek. Athén, nov. 12. (Eredeti távirat.) A görög cabinet a krétai ügyben való­színűleg újabb diplomatiai lépéseket fog kez­deményezni. (P. C.) Melbourne, nov. 12. A »Reuter-ügynökség« je­lenti : Az újabban érkezett szamoai táviratok nem erősitik meg azt a hírt, hogy súrlódások voltak M­a­­taafa és Tamasese párthívei között. Brüsszel, nov. 12. A képviselőház új ülés­szakát ma minden ünnepélyesség nélkül megnyi­tották. A ház eddigi elnökségét választotta meg. Az elnök kijelentette, hogy az ülésszak főtárgyát a a társadalmi reformtörvények fogják képezni.­ Két­száz diák kérvényt adott át a képviselőház palotájá­ban az átalános szavazatjog behozatala iránt. Velencze, nov. 12. A hatóságok képviselői és a meghívott személyiségek, Malamoccóba mentek, a német császári pár elé. Utjuknak szép időjárás ked­vezett s Malamoccóban a német hajórajt nagy lelke­sedéssel fogadták; a zenekarok a német hymnust zenditették rá. Vilmos császár és Auguszta Viktória császárné a »Hohenzollern« hajó pa­rancsnoki hídjáról üdvözölték az ujjongó néptömeget. Közgazdasági táviratok, Lemberg, nov. 12. A tartománygyű­­l­é­s felhívja a kormányt, hogy a Magyar­­országból érkező sertésszállítmá­­nyokra nézve ugyanoly eljárást kövessen, mint a galicziai sertésszállitmányokra nézve. Boroszló, nov. 12. Az itteni mar­ hapiaczra nézve a marhabehozatali tilalmat tegnaptól kezdve megszüntették. Árutőzsde, Bécs, nov. 12. (Gabona- és termény­­tőzsde.) A mai tőzsdén az irányzat lanyha volt, az árak változatlanok. Eladatott:Búza 1890.tavaszra 8.80 — 8.76 írton, máj.— júniusra —.------.— forinton. — Bors tavaszra 7.73 — 7.75 forinton, máj.—júniusra —.------.— írton. — Zab tavaszra 7.69—7.66 forinton, máj.—júniusra —.------.— forinton. — Tengeri 1890. május—júniusra 5.47—5.48 forinton, július— augusztusra —­----------írton. Hivatalos jegyzések déli 12 órakor a következők : Bu­za 1890. tavaszra 8.75—8.80 forinton, máj.—júniusra 8.86 — 8.91 forinton. — Bors tavaszra 7.70—7.75 írton, máj.—júniusra 7.80—7.85 forinton. — Tengeri 1890. május— júniusra 5.46—5.51 írton, június—júliusra 5.53—5.58 írton. — Zab tavaszra 7.65—7.70 forinton, május—júniusra 7.75 — 7.80 forinton. — Káposztarepcze február—márcziusra 18.------18.50 írton, aug.—szeptemberre 12.70—12.80 forinton. — Repczeolaj január—áprilisra 44.-------44.50 írton. — Szesz (Contingentálva) Kész szállításra 13.12—13.37 forinton, jan.— májusra 12.87 —13.12 forinton. Berlin, nov. 12. (T­e­r­m­é­n­y­v­á­s­á­r.) (Zárlat.) Búza november—deczemberre 185 márka 75 fillér (­ 10 frt 84 kr), ápril—májusra 194 márka 25 fillér (­ 11 frt 33 kr). — Bors november—deczemberre 168 márka 75 fillér (‰ 9 frt 85 kr) ; ápril—májusra 170 márka 50 fillér (‰ 9 frt 96 kr). — Zab novemberre 163 márka­­ f­ fillér (‰ 9 frt 51 kr); ápril—májusra 161 márka—fillér (‰ 9 frt 34 kr). — Rep­czeolaj novemberre 71 márka 80 fillér (‰ — frt — kr); ápril—májusra 65 márka 75 fillér (= — frt — kr). — Szesz november—deczemberre 31 márka 50 fillér (= — frt — kr); ápril—májusra 32 márka 50 fillér (= — frt — kr). Átszámítási árfolyam : 100 márka = 58 frt 50 krral. Stettin, nov. 12. (T­e­r­m­é­n­y­v­á­s­á­r.) Búza nov.— deczemberre 14 márka — fillér (­ 10 frt 76 kr) ; ápril— májusra 189 márka 50 fillér (= 11 frt 06 kr.); — Bors november—deczemberre 165 márka — fillér (= 9 frt 64 kr); ápril—májusra 168 márka — fillér (= 9 forint 85 kr.) — Repcze-olaj novemberrére 71 márka — fillér (= 41 frt 44 kr) ; ápril—májusra 65 márka — fillér (= 37 frt 44 kr).— Szesz helyben 50 márka fogyasztási adóval 50 márka 30 fillér (= — frt — kr); helyben 30 márka fogyasztási adóval 31 márka 50 fillér (= — frt — kr); novemberre 50 márka fogyasztási adóval — márka — fillér (= — frt — kr); ápril— májusra 70 márka fogyasztási adóval — márka — fillér (= — frt — kr.) Átszámítási árfolyam : 100 márka , 58 frt 50 krral. Köln, nov. 12. (T­e­r­m­é­n­y­v­á­s­á­r.) Búza novemb­erre 19 márka 50 fillér (= 11 frt S3 kr.); márcziusra 19 márka 90 fillér (= 11 frt 52 kr); fiozs novemberr­e 1é márka 50 fillér (= 9 frt 75 kr.) ; márcziusra 17 márka 10 fillér (= 9 frt 98 kr). — Repczeolaj (hordóstól) novemberre 73 márka — fillér (= — frt — kr); májusra 67 márka — fillér (= — frt— kr.) Átszámitási árfolyam : 100 márka = 58 frt 50 krral. Páris, nov. 12. (Terményvásár.) Búza folyó hóra 22 frk — ctme (­ 10 frt 37 kr.); deczemberre 22 frk 25 ctme (­ 10 frt 49 kr.) ; 4 első hóra 22 frk 60 ctme (= 10 frt 65 kr.) ; márcziustól 4 hóra 23 frank — ctme (= 10 forint 84 kr.) Liszt 12 márkás­ folyó hóra 50 frk 60 ctme (= 14 frt 99 kr.) ; deczemberre 51 frk 25 ctme (= 15 frt 20 kr.; 4 első hóra 51 frank 75 ctme (= 15 forint 33 kr.); már­cziustól 4 hóra 52 frk 40 ctme (= 15 forint 54 kr.) Repcze­olaj folyó hóra 74 frk 25 ctme (— 35 frt 01 kr.); deczem­­berre 75 frk — ctme (— 35 frt 36 kr.); 4 első hóra 75 frk 75 ctme (— 35 frt 72 kr.) ; márcziustól 4 hóra 73 frk — ctme (— 34 frt 42 kr.) Szesz folyó hóra 36 frk 50 ctme (— 18 frt 74 kr); deczemberre 36 frk 75 ctme (— 18 forint 87 kr); 4 első hóra 38 frk — c­me (­ 19 frt, 41 kr); májustól 4 hóra 39 frk 50 d­me (­ 20 frt 30 kr.) Átszámítási árfolyam: 100 frk *­ 47 frt 25 krral. Külföldi terménytőzsdék Értéktőzsde, Bécs, nov. 12. (Tőzsdei tudósítás.) Tartózkodó irányzattal elmúlva, végre Berlin nyomást gyakorolt. Különösen bankok és járadékok bágyadtak. Berlin, nov. 12. (T­ő­z­s­d­e­i tudósítás.) Tartós realisatiók mellett a közelgő prolongálás le­hetséges nehézségeire a forgalom gyenge volt. Az orosz piacz nyugodt. Zárlat felé magas párisi jelenté­sekre valamivel javult az irányzat. Bécs, nov. 12. (Magyar értékek zárlata.) Magyar földteherm. kötv. —.—. Erdélyi földteherm. kötv. —.—. 5 és fél száz. magy. földh. int. zálogl. —.—. Erdé­lyi vasutrészv. 199.—. 1876. m. k. v. áll. első kötv. 113.—. Magy. nyer. k. sorsjegy 140.25. Szőlődézsmaválts. kötv. —.—. 5 száz. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi köles. sorsjegy 127.60. 4 száz. aranyjáradék 101.—. M. orsz. b.­részv. —.—. Magy. vasúti kölcsön 114.75. Magyar hitelb. részvény 331.25. Alföldi vasut-részv. 200.50. Magyar észak-kel. vasut­ r. 187.50. 1869. m. kir. v. áll. els. kötv. 99­90. Tiszav. vasut-r. 246.—. Magyar lesz. és váltóbank-r. 107.50. Kassa-Oderbergi vasut-r. 157.50. 5 száz. papir-járadék 97.10. _ Adria m. tengeri gőzh. r.-társ. —.—. Török dohány—.—. Északi vasut-részv. —.—. Magyar fegyvergyár r. t. — —. Bécs, nov. 12. (Osztrák értékek zárlata.) Osztrák hitelrészv. 310.75. Déli vasut-részv. 130.25. 4 százalé­kos aranyjáradék 109.40. Londoni váltóár 119.20. Károly La­jos vasut-részvénytársaság 188.50. 1864. sorsjegy 178.50. 4.2 száz. ezüstjáradék 85.75. 1860. sorsjegy 139.50. Török sorsjegy 40.50. Angol-osztrák bank-részv. 146.25. Osztrák államvasut részv. 240.—. 20 francos arany 9.48. 4­2. száz. papirjáradék 85.45. Osztrák hitelsorsjegy 184.50. Osztrák-magyar bank-1. 923.—. Cs. kir. vert arany 5.68. Német bankváltók 58.45. Elbe­­völgyi vasút 219.75. Dunagőzhajózási r. t. 390. Bécsi bank­­egyl. 117.—. Nemzetk. villamossági társ. részv. —.— Az irányzat nyomott. Bécs, nov. 12. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrészv. 311.90. Osztrák államvasut-r. 241.75. Unio-bank —.—. 1860. sorsjegy —.—. Angol-osztr. bank-részv. 147.—. 20 francos arany 9.48—. Déli vasut-részv. 130.50. Magyar hitelb.­részv. 332.— 1864. sorsjegy —. 4 °/0 m­agyar aranyjáradék 101 20. Magyar fegyvergyár —.—. Az irányzat szilárd. Frankfurt, nov. 12. (Esti tőzsde.) Károly Lajos vasúti részv. 160.50 40­ C-os osztrák aranyjáradék —.—. 4 °/0 magyar aranyjáradék 86 25. Osztr. hitelrészv. 264.50. Osztr. államv. részv. 206.37. Déli vasút r. t. 110.75. M. Gácsor. v. r. —.—. Az irányzat szilárd. Külföldi értéktőzsdék zárlata november 12-én. Átszámítási árfolyam: 100 márka vista , 58.1.0 forint. — 100 frank vista = 47.25. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultiméra (U) értendő, költségek nélkül. — Az ö-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. HÍREK. November 12. — Magyar feliratok a király kastélyaiban. Em­lítettük, hogy ő felsége parancsára a budai királyi váriakban, valamint a gödöllői királyi kastélyban az összes feliratokat »császári és királyi« jelzéssel lát­ják el. Újabban — mint a »Bud. Corr.« jelenti — ő felsége elrendelte, hogy mindazon épületekben, me­lyeket a király Magyarországon bir, magyar felira­tok alkalmazandók. Ennek következtében ő felsége cabinetirodája a budai várban már magyar felirattal van megjelölve. — Személyi hírek. Milán király tegnap Bel­­grádban Persiani orosz követet, ma pedig Patrimonio franczia követet látogatta meg s azután Pasicsot, a skupstina elnökét fogadta. — Erzsébet román királynét e hó 16-ára várják vissza Bukarestbe, a­hol Károly király fogadja. A királyi­ család a telet a fő­városban tölti. — Albrecht főherczeg tegnap Granadából Malagába utazott. — A walesi her­czeg ma délután 3 órakor Brindisibe érkezett. — Wilczek János gr. tegnap bécsi palotájában elcsú­szott és bal lábán megsérült. — Henrik porosz her­czeg, ki haditengerészetünkben sorhajókapitány, leg­közelebb Pólába érkezik, fogadására már is fényesen készülnek. — Dessoir, a bécsi német népszínház tagja, tegnap elvesztette emlékező tehetségét és az orvosok constatálták, hogy agybántalmakban szenved. — Galimberti bécsi nunciusról azt h­íresztelik, hogy Párisba helyezik át. Mint a »Magy. Állam« ér­tesül, a Vaticánban erről mit sem tudnak. — J­u­s­t­h Zsigmond írótársunk egészségének helyreállítása vé­gett Egyptomba és Kis-Ázsia egyik tengerparti vá­rosba fog utazni. — Henri bey, volt kiewi alcon­­sult a porta Nisbe consullá nevezte ki. — Maybach porosz minisztert, mint mai kelettel távirják, Ottwei­­lerben egyhangúlag országgyűlési képviselővé válasz­tották. — Bottyán László ügyvéd, mint Nagy­­somkutról távirják, vármegyei bizottsági taggá egy­hangúlag megválasztatott. —­ D­á­n­i Nándor, eti­­k­ai biró, felépült betegségéből és ma már részt vett a tanácsülésben.­­ — Főherczegi jószágigazgatóság Alcsuthon. Jó­­­zsef főherczeg — mint székesfehérvári levelezőnk je­lenti — Libits Adolf alcsuthi uradalmi tiszttartóját összes uradalmainak központi jószágigazgatójává ne­vezte ki és elrendelte, hogy központi jószágigazgató­­­sága Budapestről Alcsuthra tétessék át. — Diplomatiánk köréből: A király gróf Cou­­denhove Henrik, gróf Wisniewski Jaroszláv, gróf Esterházy Pál és gróf Mensdorff- Pouilly-Dietrichstein Albert követségi at­­tach­okat, tiszteletbeli követségi titkárokká nevezte ki. — Ernst Lefévre, a franczia kamara volt alel­nöke, a »Rappel« szerkesztője, tegnapelőtt Párisban, hosszas szenvedés után mellbajban meghalt. 1833- ban született Havreban s a jogot végezve Párisba ment, a­hol belépett a »Rappel« szerkesztőségébe. Több ízben volt képviselő, s mint ilyen, a szélső bal­hoz tartozott. 1885 ben a kamara alelnökévé válasz­tatott. Lefévre egyike volt azoknak, kiket Hugo Victor végrendeletének végrehajtásával bízott meg. — Sarcey és Zola. Az Augier halála által meg­üresedett akadémiai tagságra jelöltek közül eddig ketten nyilatkoztak: Sarcey és Zola. Sarcey szinte megható levélben mondja el, hogy mennyire bántotta őt az a gondolat, mialatt jelöltségével foglalkozott; hogy ezentúl a »Temps«-ben közölt szinibírálatainak őszinteségében kételkedni fognak, mert azt hiszik majd, hogy jelöltségéért tesz némi engedményeket, legalább a rá szavazók műveivel szemben. Ennélfogva, bármennyire vágyódott is az akadémikus megtisztelő czíme után, elhatározta, hogy a jelöltségtől vissza­lép, minthogy egyéb vágyódása sincs, mint hogy az eddig élvezett tekintélyt, a hitet iratai őszinteségében, megőrizhesse és hogy ha meghal, fejfájára ezt írják : »Sarcey, tanár és hírlapíró.« — A »Gil Blas« egyik munkatársa meglátogatta Z­olát s akadémiai jelölt­ségéről beszélgetett vele. Az interview elején mind­járt szóba jött Zola legújabb regénye, melynek czíme lesz »Le béte humaine« (Az állat az emberben) és a vasúti életből van merítve. A könyv bölcselmi irány­zata Lombrose híres tanár tanulmányain alapszik. Vázolja az állatiajt, mely túléli bennünk többi ösztö­neinket, adott pillanatban felébred s magával ragad, áttörve minden társadalmi korlátot. Zola ellenségei azt híresztelték, hogy a mester e műben felhagyott előbbi modorával s ez mintegy vezeklés, hogy bejut­hasson az Akadémiába. »Mind­ez nevetséges« —• mondá Zola e híresztelésekre — »ha van valami, a mi előttem fontosabb, mint az Akadémiába való be­juttatásom, úgy művem az, a melyhez fogtam. A »béte humaine« egy újabb kő, melyet beillesztek a »Rougon - Macquart« alkotásba. Az Akadé­mia vagy befogad engemet, így a­mint vagyok, vagy egyáltalán nem vesz fel. Különben a »halhatatlanok« nyugodtak lehetnek; nem tudom, hogy tetézhetem-e a »La térré« és az »Assommoir« merészségeit. Nincs mit megbánnom annál kevésbé, mert a kezdő korszak félénkségén túl vagyunk s lá­tom, hogy sok író adoptálta modoromat. Csak még az Akadémia szentesítése hiányzik, mert a vidéken és a külföldön, a­hol bizalmatlanabbak, a »halhatatlan« czime a jövőben segítségemre lesz irodalmi irányel­veim terjedésére. Főleg ezen czélból törekszem bejut­ni az Akadémiába. E végből kész vagyok látogatáso­kat tenni és a formalitásoknak megfelelni, de ne kí­vánjanak concessiókat tőlem a jövőben megjelenendő műveimre nézve.« Zola különben kijelentette azt is, hogy még nem biztos, va­jon ezúttal jelöltségét felál­­lítja-e ? Sejteni engedé különben azt is, hogy a hal­hatatlanok közé való bejutás küzdelmét egyszer majd regényben fogja feldolgozni. — Magyar papok Amerikában. Hazánkból Amerikába kivándorlott felvidéki lakosok Magyaror­szágból hívtak maguknak papot és mint a »M. Állam« jelenti, legújabban Tóth Elek eperjesi gör. kath. theo­­logiai tanár ment ki Washingtonba és New­ Yorkba. A kivándorlott görög kath. rusznyákoknak már kilencz templomok van Amerikában. — Franczia zarándokok Rómában. Említettük, hogy a pápa a Péter templom azon hajójában, hol a vaticáni zsinat tartatott, a franczia munkás zarándo­kok előtt tegnap reggel 8 órakor misét mondott, melyet megelőzőleg a zarándokok meggyóntak. A bazilikába csak jegy mellett lehetett bejutni. A pápa a bibornokok és udvara kíséretében jelent meg és a kettős sorban térdepelő munkás zarándokok közt áldást osztva, haladott végig. A pápát érkezésekor úgy, mint távozásakor zajos ovatióban részesítették, mely való­ságos tüntetéssé lett. A­míg a pápa a munkások sorain áthaladt, egy egész órát vett igénybe, mert majd minden egyes munkáshoz intézett buzdító sza­vakat és mindegyiknek adott emléktárgyat. Még körülbelül 15,000 franczia munkás fog Rómába érkezni mostanában. — Porczellán-kiállítás. A kiváló hírnévnek ör­vendő herendi porczellángyár kész áruiból — mint értesülünk — legközelebb díszes, bazár­­szerű kiállítás nyílik meg a fővárosban, a­mely álta­l alkalom nyílik arra, hogy a főváros közönsége a va­lódi herendi porczellánt megismerje. Kiállításra és ezzel kapcsolatban elárusításra kerülnek valóban mű­remek vázák és falidíszek, teljes asztalkészletek na­gyobb és kisebb összeállításban, kisebb mű­darabok zománczszerű festéssel, egész tárháza oly műtárgyak­nak, a­melyek főleg karácsonyi és újévi ajándékokul alkalmasak. Különös feltűnést fognak kelteni a he­rendi cobalt-festészeti tárgyak, valamint az új min­ták, a­melyek megrendelések alapjául szolgálnak. Figyelmeztetjük a közönséget továbbá arra a sajnos visszaélésre is, hogy némelyek »herendi« név alatt oly asztalkészleteket árusítanak, melyek a herendi gyárat soha sem látták. A valódi herendi gyártmány ennek a gyárnak a jegyével van ellátva, minél­fogva ezt a körülményt a vásárlásoknál figyelembe ajánljuk. — A tanítónők otthonának megnyitása. A Má­ria-Dorothea-egyesület által alapított tanítónők ott­honát az egyesület védnöke, M­á­r­i­a-D­o­r­o­t­h­e­a főherczegnő e hó 16-án (szombaton) délelőtt 11 óra­kor személyesen fogja megnyitni. Kl­o­t­i­l­d főher­­czegnő is jelen lesz a megnyitáson. Az ünnepi beszé­det Tóth József egyesületi alelnök fogja tartani. Azok az egyesületi tagok, kik az ünnepen résztvenni óhajtanak, jegyeiket Zirzen Janka pénztárnoknál átvehetik. Nem egyesületi tagok számára maga az egyesület elnöksége küld meghívókat, de tekintettel a szűk helyiségre csak korlátolt számban. — Az afrikai harcztérről, Zanzibárból távirják mai kelettel. A Wissmann főhadnagy által az usegu­­bai és usanbarai tengerparti vidékekre küldött por­­tyázó csapatok rohammal bevették az ellenséges ara­bok megerősített táborát és széjjel szórták az ellensé­ges csapatokat. A nevezett tengerparti vidékeken uralkodott nyugtalanság kedvezőre változik. —■ Esküvő: Dr. Szabó Sándor, a Rudas-fürdő orvosa, e hó 9-én vezette oltárhoz Békés-Gyulán Szentmihályi Mariska k. a.-t, Szentmihályi La­jos mérnök és földbirtokos leányát. — Hirtelen halál. Nagy-Szombatban Navarra Lőrincz, ferencz-rendi áldozópapot f. hó 9-én reggel,

Next