Nemzet, 1890. január (9. évfolyam, 2638-2667. szám)

1890-01-02 / 2639. szám

— némettel. A szélső­ baloldal politikai program­mját ismertetve, constatálja, hogy dac­ára annak, hogy a párt programmja az Ausztriától való elválás és a personális unió, köztársasági szellem Magyarországon nincs s a Habsburg-házhoz való ragaszkodás általá­nos. Ifjú Ábrányi Kornélról szólva, elmondja, hogy ez nyíltan bevallotta neki , hogy a mérsé­kelt ellenzék és Tisza Kálmán álláspont­ja közt elvi különbség nincs, csak a kormány­zás formájában ígérnek a mérsékelt ellenzékiek jobbat. Bolgár Ferenczet és Ábrányit együtt úgy jellemzi, hogy mindkettőnek olyan a külső meg­jelenése, modora, sőt ruhája is, ha Madagascárban látná is őket az ember, akkor is rámondaná, hogy ezek a osztrákok. Bolgár Ferencz a többi közt azt mondta neki, hogy az osztrák hadsereg tisztjei közt semmi ellenséges indulat nincs az orosz hadsereg iránt s ebből az következtethető, hogy a háború Ausz­­tria-Magyarország és Oroszország közt egyhamar nem fog bekövetkezni. — Végre Fáik Miksáról emlékezik meg, némely többé kevésbbé helyes adatot mondva el Fáik életéből. »Honnan veszi Magyaror­szág, mint földmivelő ország azt a sok pénzt az üz­leti befektetésekre?« Kérdé Molcsanov Fáiktól. »Kölcsön ves­szük!« — felelt nevetve Fáik — »mert van hitelünk.« — Fáik is megerősítette előtte, hogy Tisza és gr. Apponyi közt nincs semmi elvi, csak személyes ellentét. »Apponyi gróf már kezd nem fiatal lenni, megunta bevárni, mig Tisza jó szántából elmegy, hát el akarja hajtani.« — A montenegrói fejedelem — akadémikus. Pétervárról, decz. 26-ról jelentik. A legelőbbkelő orosz tudományos testület, a tudományos akadémia, Miklós montenegrói fejedelmet közelebb tisztelet­beli tagjának fogja megválasztani. A javaslatot az akadémia elnöke,Konstantinovits Konstan­­t­i­n nagyherczeg tette ; a tudós urak kezdetben kissé huzakodtak a tervtől, de aztán elfogadták azt inkább politikai, mint tudományos okokból. — A magyarországi hirlapírók nyugdíjintézeté­nek igazgatósága f. hó 2-án, csütörtökön délután 4­/2 órakor az írók és művészek társasága helyiségeiben (Kerepesi­ ut 1. szám, II. emelet) ülést tart. Kéretnek a t. tagok, hogy ezen ülésen teljes számmal jelenje­nek meg. — Hymen. Kempelen Gyula, az orsz. ca­sino titkárának és pénztárosának leányát, Szerénát, ma eljegyezte dr. P­o­z­d­e­r Károly, budapesti gym­­nasiumi tanár. — Influenza. A fővárosban és a vidéken is egyre terjed az influenza. Mindhárom budapesti színházunk több művésze és művésznője megkapta már e bajt s a repertoir­okkal meglehetősen meg vannak akadva a színház-igazgatóságok. A m. kir. opera igazgatósá­gától a következő értesítést vettük: »A színházláto­gató közönség figyelmét semmiesetre sem kerülheti ki az utóbbi időben oly gyakori műsorváltozás. Az igazgatóság kötelességének tartja a közönségben ez­által támadt bizalmatlansággal szemben kijelenteni, hogy e változások oka egészen az igazgatóság körén kívül fekszik s egyedül csak a most divó járványnak tudandó be. Az operaháznak jelenleg körülbelül 70 tagja sínyli a járványt. Pozsonyból távirják lapunknak, hogy F­r­i­­gyes főherczeg influenzában erősen megbetege­dett, de a betegség jó irányú lefolyást vett. A katonai hatóságok az összes laktanyákban az influenzába esett katonák részére betegszobát rendeztettek be, mivel a kórházakban az influenza-betegek felvételét eltiltották. B­é­c­s­b­e­n Prochaska Leopoldina bárónő, al­tábornagy özvegye, tegnap 73 éves korában tüdőgyul­ladásban, mely az influenzából fejlődött ki, meghalt. A megboldogult a bécsi, társaságnak ismert és nagy műveltségű tagja volt. Évek hosszú során át számos regényt írt. Ugyancsak influenzában halt meg Betten­stein rendőr detectiv inspector Bécsben tegnap 70 éves korában. Bukarestből távirják : Itt igen sok influ­enza-eset fordul elő, melyek lefolyása azonban jóindu­latú. Az itteni helyőrség 1557 katonája kapta meg az influenzát. Sophiából távirják: Az influenza-esetek szaporodnak, de lefolyásuk nagyrészt jóindulatú. Több diplomata megbetegedett. Haláleset influenza követ­keztében nem fordult elő. — A laekeni királyi kastély égése. Brüsszelből azt a szomorú hírt hozza a táviró, hogy a belga király laekeni kastélya, mely gyönyörű berendezéséről s gazdag műgyüjteményeiről volt híres, leégett. A belga királyi pár szerencsére éppen Brüsszelben volt, kü­lönben még nagyobb szerencsétlenség is történt volna Távirataink ,a következőket jelentik : Brüsszelből je­lentik délutáni 5 órakor: A laekeni királyi kastély lángokban áll. A kastélyban volt műgyüjtemények mind elpusztultak. A király szobáit megmentették. Klementina herczegnőt csak nagy nehezen tudták meg­menteni. Egy későbbi távirat jelenti: A laekeni kas­télyban a tűz délután egynegyed három órakor ütött ki. A királyi pár Brüsszelben volt az újévi tisz­telgések fogadására. A tisztelgést nyomban megsza­kították s a királyné azonnal Laekenbe ment. Az első hírek azt állították, hogy Klementina herczegnő nevelőnője áldozatul esett a tűzvésznek, de e hír szerencsére nem bizonyult valónak. A tüzet a fűtőkészülék hibás volta idézte elő. — Gyermekszinház. A leégett német színház tagjai javára holnap csütörtökön a gyermekszinház­­ban »Aladin csodalámpája« czimü keleti varázsrege kerül színre mérsékelt helyárak mellett. — Páris—Berlin. A párisi községtanács decz. 28-ai ülésében érdekes ügyet tárgyalt. Egy százhúsz kereskedő által aláirt kérvény volt, mely arra hivat­kozva, hogy a németek Elsais-Lotharingiában meg­változtatják az utczák franczia neveit, azt kérte, hogy Párisban a »Berli­n«-ről nevezett utcza másként neveztessék. A párisi községtanács egyhangúlag elve­tette a folyamodványt. Az előadói javaslat ezen ügy­ről a többi között a következőt mondá: „Páris városa mindenkor kimutatta függetlenségét. Páris szintúgy, mint képviselői, mindenkor fölül tudtak emelkedni a csalfa okoskodásokon és megtorló rendszabályokon. Ha Berlinben igaztalanul járnak el, nekünk nem sza­bad azt követnünk. Páris városa nagylelkű és ven­dégszerető az összes nemzetek irányában. Az egész világ fővárosai és nagyvárosai utczáink feliratai kö­zött olvashatók. Magunkat kisebbítenők, ha ezek kö­zül egyet elnyomnánk.« — Válóper. Angliában — mint már említettük — nagy feltűnést kelt a válóper, melyet O’Shea kapi­tány indított meg neje ellen, kit azzal vádol, hogy bű­nös viszonyban áll P­a­r­n­e 11 a 1. E viszony 1886. áprilban kezdődik s a vádirat szerint az illetők több­ször találkoztak Elthamban, Brightonban, Alding­­tonban. O’Shea asszony sir Evelyn Wood tábornok nővére, ki kitüntette magát Egyptomban. 1867-ben ment nőül O'Sheához, a házasságból öt gyermek szü­letett, O’Shea és Parnell jó barátok voltak, de mióta a kapitány a Times-Parnell-perben vallott, e barát­ság megszűnt. — Rémület a színpadon. A »Párisi magyar. Ér­tesítő« írja, hogy a Port Saint Martin színház teg­nap igen izgalmas jelenetnek volt színhelye a Jean d’Arc főpróbája alkalmával. Az utolsó felvonásban »Domremy pásztornő«, a­kinek szerepét Sarah Bern­hardt adja, a máglyára lép, a­melyen megégetik. Ép­pen a darab e pontjához értek és meggyújtották a máglyát, a­midőn Sarah Bernhardt szörnyen el kezd sikoltozni. A bengáli lángok füstje egészen eltakarta a nagy művésznőt és fojtogatta. Társai még idején se­­gítségére siettek és az elalélt Saraht a kulisszák közé vitték, a­hol csakhamar magához tért. Sokkal rosszab­bul járt két gépész, a­kiket a széngőz annyir­a elhódí­tott, hogy ájultan rogytak össze, az egyik a helyszí­nen meg is halt. — Nagy sikkasztás Oroszországban. Pétervár­­ról távírják, hogy az orosz császári vasúti zászlóalj kezelésében nagy visszaéléseket fedeztek fel. A pénztárban, melyben 40,000 rubelnek kellett volna lenni, a revisio alkalmával, csak százat találtak, de érdekelt részről azonnal befizettek 17,000 rubelt. Több tiszt súlyosan kompromittáltnak látszik. — A pozsony-vármegyei sikkasztás. A pozsony­­vármegyei pénztárnál elkövetett sikkasztás ügyében a vizsgálatot Haifer törvényszéki bíró vezeti. Ursinyi rendőrségi biztos, ki Budapestre küldetett, mert azt hitték, hogy Bittó pénztárnok idemenekült, azt je­lenti, hogy biztos támpontokat talált Bittó kinyomo­zására . Kiss vonatvezető ugyanis azt vallotta, hogy Bittó Galánthán Budapestig váltott jegyet és ott ki is szállott. Ma este Bittóhoz czimzett ajánlott levél érkezett, melyben két kulcs volt. A rendőrség a le­velet lefoglalta. A feladás helye remélhetőleg biztos nyomra vezet. Zichy főispán délutánig nem érkezett meg. Azt hiszik, hogy rendkívüli közgyűlést fognak összehívni a jövő héten. — Gyászrovat: Nádor Gyula, az elhunyt ze­neszerző temetése nagy részvét mellett, ma délelőtt ment végbe a Klauzál-utczai halottas házból. A gyász­­szertartásiba számosan jelentek meg az elhunyt ro­konai, barátai és tisztelői közül. — Sikkasztó végrehajtó: Rózsa Dániel, a helybeli adófelügyelőségnél alkalmazott végrehajtó, mint a »Hírcsarnok« jelenti, 600 forintot a hivatalos pénzből elsikkasztott és megszökött. — Őrült bankár. Berlinből távirják, hogy Feinberg bécsi bankár, ki rokonának meglátoga­­tására időzött ott, megőrült. A vendéglőben »Dolgoruki herczegnek, a pétervári császár szárny­segédének« iratkozott be és egyéb dolgaiból is consta­­tálták elmezavart állapotát. Rokonai magángyógyin­tézetben helyezték el. — Strike. M­o­n­s­b­ó­l távirják mai kelettel. A bányamunkásokat ma este falragaszok utján felhív­ták, hogy 15 °­ C-os béremelést, legcsekélyebb bér fejé­ben 41/2 francot és naponta 9 órai munkaidőt kö­veteljenek. — Tűz. Múlt éjjel 2 órakor Pál János hajós­­utcza 2. sz. levő kőszén és szalma kereskedésében tűz támadt, mely sok tárgyat elhamvasztott. Innen a tűz át­terjedt V­i­d­a Mihálynak a szomszédban levő fűszer­­kereskedésébe s ott is pusztítást vitt végbe. A VI. ker. tűzoltóság egész reggelig oltotta a tüzet s ennek tulajdonítható, hogy a szomszédos épületek nem estek a lángoknak martalékul. A kár körülbelül ezer frt. — Typhus a fővárosban. A barak kórházban a typhusos betegek mai létszáma 121. Színház és művészet. Újévi tisztelgések a színházaknál. A­ nemzeti színház tagjai ma délelőtt 11 órakor testületileg jelentek meg P­a­u­l­a­y Ede igazgatónál, hogy őt újév napja alkalmából üdvözöljék. A tagok megbízásából Újházi Ede mondott üdvözlő beszé­det, melyben reflektált arr­a, hogy az utóbbi időben sűrűn emlegetik, hogy az igazgató még ki sincs ne­vezve. »Ez nem egészen áll — mondá Újházi — mert a közvélemény és a mi szeretetünk és ragaszkodásunk olyan kinevezés, mely bízvást fölér a hivatalos kine­vezéssel.« Zajos helyeslés követte Újházi beszédét, melyre Paulay meghatottan felelt s őszinte barát­ságáról biztosította az egész személyzetet. Az egybe­gyűltek ezután B­e­n­i­c­z­k­y Ferencz intendánsnál tisztelegtek, kinél Paulay Ede igazgató tolmácsolta szép beszédben a tagok jókivánatait. Az intendáns válaszában kijelentette, hogy a mennyire tőle telik, nemcsak a szabályokon belül s a hivatalos érintkezés­ben, hanem mindig és mindenütt igaz barátja lesz a tagoknak s előmozdítja érdekeiket. Lelkes éljenzés fogadta e beszédet, mire a tisztelgés véget ért. A m. kir. operaház tagjai ma déli 12 órakor igazgatójuk üdvözlésére gyűltek össze az operaház igazgatói irodájában Alszeghy Kálmán rendező mondott szép üdvözlő beszédet, mire Mahler meg­köszönve az üdvözlést, buzdítá a tagokat, hogy a ne­héz munka közepette el ne lankadjanak. Majd az intendáns üdvözlésére mentek az operaház egybe­­gyűlt, tagjai élükön Mahler igazgatóval, ki a követ­kező beszédet mondta el tiszta magyarsággal: »Ke­gyelmes Urunk! Ősi szép szokás szerint megjelen­tünk a mai napon Nagyméltóságod előtt, hogy szives kivánatainkat fejezzük ki az uj évre s egyszersmind megköszönjük a jóindulatot és kegyességet, melyben bennünket részesíteni méltóztatott. Részünkről töre­kedni fogunk azt a jövőre is megérdemelni azzal, hogy az intézet érdekére minden erőnkből közremű­ködünk. Kegyelmes urunkat az Isten sokáig éltesse. Éljen!« Ezután Alszeghy rendező emelte ki, mily nehéz munkájuk volt az elmúlt évben, s mégis sikerült a megszabott subventió túllépése nélkül si­kerrel zárni az évet. Az intendáns megköszönte az üdvözléseket, s örömmel constatálta, hogy az opera az idén deficit nélkül dolgozhatott, s az intézet sor­sát immár a tagok egyesült erejébe helyezi. Lel­kesült éljenzés közt hagyták el a tagok az intendánsi irodát.­­ A nemzeti színház tagjai a tüzkárosult né­met szinészek javára a m. kir. operaházban január 3-án, pénteken az »Egyetlen leány« egyfelvo­­násos vigjátékot adják elő, melyben játszani fognak. Szigeti József (Szimbulinszky), Hegyesi Mari, Lán­­czy Ilka, Márkus Emilia, Csillag Teréz és Alszeghi Irma (Szimbulinszky leányai), továbbá Nádai, Víz­vári, Benedek, Mihályi­ és Pintér.­­ A népszínház műsora közbejött akadályok miatt, következőkép változott: Holnap, csütörtökön »A suhancz«, a czímszerepben Serédi Saroltával, pénteken az »Uff király«, szombaton »Náni«, vasár­nap »Éjjel az erdőn«. A »Pepitát«, Hegyi Béla három felvonásos operettejét Zipser és König zenekiadó czég vette meg. Az első előadás napjára a mű legszebb számaiból több kiadást rendeznek. — A műcsarnokból. Említettük már, hogy Thoren Ottó, a Párisban elhalt hírneves festő öz­vegye, annak alkalmából, hogy férje hátrahagyott műveinek a téli kiállításon még most is látható érde­kes gyűjteménye oly általános elismerésben részesült s a kormány a nemzeti muzeum számára, valamint itteni műpártolók azok közül néhányat meg is vásá­roltak, köszönete jeléül egy igen szép képet ajándéko­zott a képzőművészeti társulatnak. Hogy a társulat e becses ajándékot viszonozza, a választmány annak fejében Thorennét a társulat alapító tagjai közé vette fel. Az erre vonatkozó értesítésre Thorenné de­­czember hó 26-ról Párisból a következő levelet in­tézte gróf Károlyi Tiborhoz, a társulat elnökéhez: »Elnök ur! Sietek legfőbb köszönetemet kifejezni az irántam tanúsított érdeklődésért s ama megtisztelte­tésért, melyben az országos magyar képzőművészeti társulat részesített az által, hogy alapító tagjának megválasztott. Legyen meggyőződve, elnök úr, hogy mindenkor törekedni fogok hasznára lenni a tisztelt társulatnak, szerencsémnek tartva, hogy tagja lehe­tek s mindenben alkalmazkodni fogok a részemre megküldött alapszabályokhoz. Az által, hogy a társulat alapitó tagjai sorába fölvett, megbol­dogult férjem iránti kegyeletes érzelmeinek ad kifejezést s tanúságot tesz arról, hogy művé­szetét mily nagyra becsüli. Ha valami nyújthat vigasztalást a kegyetlen veszteség fölötti gyászomban, úgy leginkább azoknak osztatlan részvéte és rokon­­szenvnyilvánítása, a­kik ismerték megboldogult férje­met. Fogadja stb. Thoren Ottó özvegye.« Remélhető­leg a téli kiállítás végéig, január hó 15-ig a Thoren gyűjteményből még több kép fog elkelni, mert ez az utolsó kedvező alkalom az elhalt híres művész fest­ményeinek vásárlására. Újabban W­e­i­s­z Fülöp vette meg K­n­e 1f­i­n­g J. »Szerelmes pár« czimü festmé­nyét és K­e­s­z­l­e­r József P­i­o Joris, a kiváló olasz művész »Római mosónő« czimü képét. — Hangverseny. A »Jótékonyczélú zeneegyesü­let« pártoló tagjai sz­ámára tegnap hangversenyt ren­dezett, melyen az egyesületi »Magyar zeneiskola« felső kiművelési osztályainak tanítványai működtek közre. A hangversenyt szép számú közönség hall­gatta. — Ernest van Dyck, a hírneves belga tenorista, február második felében újra dalestélyt rendez Bu­dapesten. A kitűnő művész kiváló rokonszenvvel vi­seltetik hazánk és a magyar zene iránt, mit az is bi­zonyít, hogy levélbeli után kért Hubay Jenőtől né­hány dalt magyar stylben, persze német szövegre, hogy azokat külföldi hangversenyein mindenütt éne­kelhesse. Hubay Jenő Petőfi néhány dalát válasz­totta szövegül Neugebauer László fordításában, így például »A virágnak megtiltani nem lehet« és »Nem tesz fel a lány magában egyebet« kezdetűeket, s a dalokat már meg is küldötte Van Dycknak. — A Hubay-Popper quartett 5-ik kamaraestélye bérletben e hó 10-én tartatik meg a fővárosi vigadó kis termében dr. Brahm­s János, a hírneves zeneszerző személyes közreműködése mellett, a műsor Brahms műveiből van összeállítva. Érdekességét­ emeli az a körülmény, hogy Brahms első zongorahármasát telje­sen átdolgozta, és az új kéziratot e kamara estélyén fogja bemutatni. Fővárosi ügyek. — Az újév a fővárosnál, Budapest főváros tör­vényhatóságánál üdvözlő ivek voltak kitéve R­á­t­h Károly főpolgármester és Kamermayer Károly polgármester neveit-e. A délelőtt folyamán igen sokan írták­ alá az íveket. A polgármesterek, tanácsnokok és egyéb hivatalok főnökei előtt a hivatalnokokon kívül a közönség köréből is számosan adtak kifejezést üdv­­kivánataiknak.­­ A központi tüzérségi irodában a tűzoltóparancsnoki tisztikar délelőtt 10 órakor tisz­telgett Sczerbovszky Szaniszló főparancsnok­nál, kihez Jani­csek Andor tűzfelügyelő tartott üdvözlő beszédet. A legénység szintén testületileg tisztelgett a főparancsnoknál és a tűzoltók nevében Erdélyi László őrparancsnok fejezte ki szeren­cse­­kivánatait. A tisztikar ezután Sczerbovszky főpa­rancsnok vezetése alatt tisztelgett Ráth Károly főpol­­gármesternél, Kamermayer Károly polgármesternél és Horváth János tanácsnoknál.­­ A számozatlan bérkocsik. A kereskedelem­ügyi miniszter elutasította az egyfogatu bérkocsi ipartársulatnak a számozatlan bérkocsik ellen be­adott panaszát, mert a számozatlan bérkocsi ipar gyakorlásától senki el nem tiltható, ha erre egyéb­ként az ipartörvény ér­telmében minősítve van. — Utczaburkolatok. Legközelebb a következő fővárosi utczák és terek nyernek új burkolatot: a szerb­ utczának az egyetemi épület mentén elvonuló része 6437 forint költségelőirányzattal asphaltozta­­tik; a Lipót­ téri bérkocsi-állomás asphaltozása 780 forinttal irányoztatik elő; a VII. ker. Józsika-utczá­­nak egy része terméskővel burkoltatik 3112 forint előirányzattal. Ezeken kivül árlejtést hirdetett a fő­város tanácsa a váczi- és Károly-köruton, a Mária Valéria-utczában, a fővámház környékén, a Deák Ferencz- és kor­onaherczeg-utczában és a kerepesi-ut külső részének gránitburkolatán az 1890., 1891. és 1892. év folyamán foganatositandó kövezetjavitásokra. Ajánlatok január 1- ig nyújthatók be Kun Gyula tanácsnoknál.­­ A városligeti fővárosi pavillonnak is ütött a végórája, mert lebontása iránt már kiírták a nyil­vános árverést. Külön árverezik az épület anyagát és k külön a szép ablaküvegtáblákat is. Ajánlatok e hó 20-ig nyújthatók be Kada Mihály alpolgármesternél. Törvényszéki csarnok. Újévi tisztelgések a bíróságoknál. A kir. curia bírái az újév alkalmából díszes üdvözlő feliratokat nyújtottak át Szabó Miklós curiai elnöknek és Daruváry Alajos másod­elnöknek. A budapesti kir. tábla elnökénél, V­aj­kay Ká­rolynál a délelőtt folyamában, egymásután tiszteleg­tek az összes tanácsok elnökeik vezetése alatt. A büntető tanácsok Sárkány J­ózsef kir. táblai alel­­nök vezetése alatt tették tiszteletüket a közkedvelt­­ségű elnöknél. Ezután a bírák Sárkány József al­­elnöknél fejezték ki szerencsekivánataikat. A budapesti kir. törvényszék elnökénél, Bogi­si­c­h Lajosnál a polgári törvényszék nagytermében ma délelőtt 11 óra után jelent meg a budapesti bíró­ságok egész bírói és jegyzői kara, hogy az új év beáll­tával lerójja a tisztelet szokásos adóját. A tisztelgők élén Székács Ferencz alelnök, a büntető­ osztály vezetője, meleg szavakban fejezte ki a bírói kar tisz­teletét és háláját az általánosan szeretett elnök iránt. B­o­g­i­s­i­c­h erre meghatottan köszönte meg kartár­sainak megemlékezését s mivel — úgymond — »az uj esztendőben hihetőleg nagy feladatnak nézünk elébe, buzdítom önöket a további szoros összetartásra, mert csak vállvetve, s a régi buzgalom nem lankadó megtartásával felelhetnek meg az igazságszolgáltatás emberei annak a birodalomnak, melyet bennük a kö­zönség helyez.« Ezután köszönetet mondva még azért a támogatásért, melyben őt részesítve, nehéz helyzetét megkönnyíteni igyekeztek, ő is viszont kivánta, hogy mindannyian elvegyék szorgalmuk és fáradozásaik méltó jutalmát, elérvén azt a czélt, mely után töreked­nek. A több mint száz főre menő tisztelgők ezzel lel­kes éljenzések között távoztak. A budapesti törvényszék büntető osztályának ve­zetőjénél, Székács Ferencz, kir. törvényszéki alelnök­­nél ma 9 órakor, újév alkalmával, Pap József leg­­idősb törvényszéki bíró vezetése alatt a büntető osz­tály személyzete tisztelgett. Pap József rövid üdvöz­lete után Székács Ferencz elnök köszönetét fejezvén ki megjelenésükért, kérte a megjelenteket, hogy mű­ködésében továbbra is oly szellemben és kitartással támogassák. — Délelőtt 10 órakor az I—III. ker. büntető járásbíróság bírói kara Litvay járásbíró ve­zetése alatt tisztelgett Székács alelnöknél. A kereskedelmi- és váltótörvényszék elnökénél, Blaskovics Istvánnál fél 11 órakor a törvényszék bí­rói kara megjelenvén, tolmácsolta üdvözleteit az év­forduló alkalmával. Tizenegy órakor a kereskedelmi és váltótörvényszék végrehajtói és becsmesterei Gyön­­gyössy János végrehajtó vezetése alatt tisztelegtek az elnöknél. »Fellázadt rabok« czím alatt a »Magyar Hír­adó« kőnyomatú lap mindenféle valótlansággal fel­­czifrázott hírt bocsát világgá a pestvidéki ügyészség fogházában lezajlott állítólagos véres zendülésről. A legilletékesebb helyről nyert információnk alapján a tényállás a következő: A rabok közönségesen elége­detlenkedni szoktak, ha akár az élelmezésben, akár a rabmunka körül változás áll be. Most is így tör­tént, midőn az uj munkavállalkozó a szabó-munka helyett a czipészmunkát léptette életbe és erre fogta a rabokat, kik eddig a szabóműhelyben dolgoztak. A változás kellemetlenségeit csak fokozta azon körül­mény, hogy a királyi ügyész és két alügyész, valamint a fogházfelügyelő betegek és hivatalos teendőiket nem végezhették. Ezen kívül 56, többnyire már többször büntetett, rovott előéletű foglyot helyeztek át a bu­dapesti ügyészségtől, mert ott már elegendő hely nem volt, a pestvidéki törvényszék fogházába, hol a szabó­műhelyben nyertek alkalmazást. Ezek közül tizenegy gonosztevő, a legkitanultabb gazemberek, megta­gadta a munkát, azt adván okul, hogy fizetést úgy sem kapnak, hát minek dolgozzanak. Megjegyzendő, hogy a munka­vállalkozóval kötött szerződés szerint 21 napig, míg a foglyok az uj munkakörbe be nem gyakorolják magukat, fizetést nem kapnak. A tizenegy strikcoló panaszra ment Csiky kir. ügyész­hez, ki deczember 23-án, midőn betegségéből fel­épülve, hivatalában megjelent, fogadta az elégedetlen foglyokat. A kihallgatás alatt azonban két gonosztevő oly durva és illetlen magaviseletet és vakmerő fellé­pést tanúsított, hogy az ügyész lebilincseltetésüket elrendelte, a többieknek pedig megmagyarázta, hogy a bevett szokás szerint és a főügyészség által, a vál­lalkozóval kötött szerződés szerint 21 napig fizetést nem kapnak, de aztán kapni fognak. Azonban a strikcoló foglyok nem elégedtek meg az ügyész ma­gyarázatával, ki, több szava nem lévén hozzájuk, ki­parancsolta őket szobájából. Midőn a rabok az ajtón kifelé tolongtak, egy fogházőr az egyik foglyot kifelé tolta, ez pedig visszafordulván, visszalökte a fogház­őrt, ki aztán oldalfegyverével végig húzott a fogoly hátán, de sérülést nem ejtett rajta. Az említett kő­nyomatú lap azon jelentése tehát, hogy az illető fo­golynak az ütés folytán a koponyája elrepedt, ott mindjárt meghalt, sőt el is temettetett, a valóságnak meg nem felel, mert az ütés nyoma még könnyű testi sértésnek sem minősíthető. Erről az ügyészségnél bárki meggyőződhetik. A foglyokat ezután rendben levezették czelláikba. A műhelyben dolgozók közül pedig a zenebonában senki részt nem vett, azok to­vább folytatják zavartalan munkájukat. A tizenegy jómadáron kivül a többiek nem is panaszkodnak. En­nélfogva a fogházőröknek a rabokkal vívott »véres harczáról« szóló közlemény szintén mese. A kir. tábla hátraléka a lefolyt évben örvendete­sen apadt. Daczára annak, hogy 124,914 felebbezett ügy került a kir. táblához s igy ott az összes elinté­zendő ügyek száma a másfél százezerét jóval megha­ladta (155,884), az elmúlt évben a hátralék mégis 5118-czal fogyott. A restancia most 28,849, mig az év elején 33,967 volt. Ez évben pedig 3044 üg­gyel több volt az elintézendő ügyek száma a táblán, mint tavaly, de az elmúlt év alatt 130,032 ügyet, tehát 8190 üg­gyel többet intézett el a tábla és így fo­gyott a restancia 5118-czal. KÖZGAZDASÁG. Közlemények. Az italmérési adóról szóló törvény értelmében a készletek bejelentésének határideje a fővárosban legkésőbb január 3-ig van megállapítva. Szükségesnek tartjuk a főváros közönségét ezen beje­lentési kötelezettségre külön figyelmeztetni, mert úgy tudjuk, hogy múlt év ápril 1-én hasonló bejelentési kötelezettség alkalmával különösen a fővárosban sok visszaélés történt, a­mi a pénzügyi hatóságokat arr­a kényszerítette, hogy számos helyeken utóvizsgálato­kat ejtsen meg és több magánost épp úgy, mint ven­déglőst és kereskedőt érzékenyen megbüntessen. A pénzügyminiszter különben intézkedett az iránt, hogy a pénzügyi közegek a szállítási vállalatok és a fo­gyasztási vámvonalak kimutatásai alapján, az utóbbi időben ki mennyi italmérési adó alá eső készleteket kapott és a kiszámítható fogyasztás levonása után, könnyen megállapíthatók az egyesek tényleges kész­letei. Miután a készletek eltitkolása a törvény értel­mében tetemes büntetés alá esik, a vendéglősöknél még az italmérési engedélyek elvonásával is, azt his­­­szük, hogy a közönség érdekében járunk el, ha ezen határidőre a figyelmet ismételve fölhívjuk. Budapesti körvasút. A kereskedelemügyi minisz­ter Grünwald és társa czég, valamint a Lujza gőzma­lom-részvénytársaság, az első budapesti gőzmalom­részvénytársaság, a Ganz és társa vasöntöde és gép­gyár-részvénytársaságnak, Goldberger S. F. és fiai czégnek, a budapest-szentendrei helyi érdekű vasút Ó-Buda-Filatorigát állomásából, esetleg az ugyan­ezen állomást az ó­budai főtérrel összekötő gőzm­oz­­dony a­ körúti vasút egy alkalmas pontjából kiinduló­­lag, a Duna mentén a Császár-fürdőig és innen egy­felől a Margit-hídon át a budapesti körvasút egy al­kalmas pontjáig, másfelől a Pálffy-tér és Királyhegy­­utcza fölhasználásával, vagy pedig a Török-utcza men­tén, az országúton és vén­ező-uton át a déli vaspálya budai állomása mentén az alkotás-utczán és az úgy­nevezett német-völgyön át a m. kir. államvasutak Ke­lenföld állomásáig vezetendő helyi érdekű vasútvo­nalra az előmunkálati engedélyt egy év tartamára megadta. A magyar országos méhészeti egyesület január hó 2-án délután 6 órakor saját helyiségében (vámház tér) felolvasási estélyt tart következő tárgysorozat­tal:1. »Méhészet és népművelődés« Gergelyi Kálmántól. 2. A sonkoly eltartása és a tiszta viasz előállítása. Tichy Miklóstól. 3. Mézbor készítése. Tichy Miklóstól. 4. A méhek itatása. Binder Ivántól. 5. Néhány szó a méhészet érdekében. Ifj. Li­ebner Józseftől. Budapesti áru- és értéktőzsde. „ Január 1. Értéküzlet. (Ünnepi magánforgalom.) A mai ünnepi magánforgalomban szilárd volt az irányzat. Osztrák hitelrészvény 320—320.20, magyar hitelrészvény 344.50—3447/8, aranyjár­adék 100.95, papirjáradék 98.35, rima-murányi részv. 178 írton köttetett. NAPTÁR. Csütörtök, január 2. Rom. cath.: Makár apát hv. — Protest.: Abel, Szeth. — Görög-orosz : (decz. 21.) Jul’ana sz. — Zsidó : (Tel. 10.) Nap kél 7 ó. 51 p. nyugszik 4 6. 17 p. — Hold kél 1 6, 52 p. éjjel, nyugszik 4 ó. 11 p. d. u. igazságügyminiszter fogad d. u. 4. Cultusminiszter fogad déli 12—1-ig. Honvédelmi miniszter fogad d. u. 1—2. A történelmi társulat ülése d. u. 5 órakor az akadémiában Felolvasók: Gindely Antal és Óváry Lipót. Gyászistentisztelet az országos rabbiképző-intézet templomá­ban d. u. fél 4 órakor. Téli kiállítás a műcsarnokban. Megtekinthető 50 kr. belépti­­díj mellett reggeli 9 órától délután 4 óráig és villa­mos világítás mellett este 5 — 9 óráig. Az uj országház nagy gypsmintája megtekinthető egész nap. Jelentkezhetni az építészeti irodában. Beléptidíj 50 kr. a »Jó szív« javára. Kereskedelmi muzeum: Hazai termékek állandó kiállítása a városligeti nagy iparcsarnokban. Naponként belépti dij nélkül nyitva áll : délelőtt 9 — 12-ig és délután 2—5 óráig. Vasár- és ünnepnapokon délután 20 kr. a belépti dij. Nemzeti muzeum : term.- és néprajzi tár d. e. 9— d. u. 1-ig. Többi tárai megtekinthetők 50 kr. belépti dij mellett. Technológiai iparmúzeum a saját palotájában (József­ körút 6.) megtekinthető köznapokon szombatot kivéve d. e. 9 —12-ig és d. u. 2—5-ig, szerdán még este 7—9. Vasár- és ünnepnap d. e. 10—12. Vörös-kereszt egylet Erzsébet kórháza (Budán, Krisztina-vá­­ros) I. és II. oszt. levő betegek meglátogathatók d. e. 9—11. és d. u. 2 — 5 óra között. Hl. oszt. levő bete­gek d. u. 2—4 óra között; idegenek megszemlélhe­tik a kórházat d. u. 2—4-ig. Mentő-egyesület helyisége (Lipót-bazár 47.) megtekinthető d. u. 3—5-ig. Fehér-kereszt egyesület saját épületében (Mozsár-utcza 16. sz. megtekinthető d. e. 10— 12. és d. u. 2—6-ig. A szabadalmi levéltár (Széchenyi-utcza 4. sz.) nyitva d. e. 9 —12-ig. Akadémia könyvtár zárva. Színházak. Budapest, 1880, csütörtök, január 2. Nemzeti színház. Évi bérlet 2. sz. Havi béri. 2. sz. Az egér. Vígjáték 3 felvonásban. Irta ’• Pailleron. Ford.: Fái J. Béla. Személyek: Moisandné Felekiné Clotilde, leánya Hegyesi M. Moisand Márta G.Csillag T. Rimbaut Pépa Lánczy I. Lagancey báróné Rákosi Sz. Simiers, marquis Náday Kezdete 7 órakor. M­agy. kir. operaház. Évi bérlet 2. Havi bérlet 2. A granadai éji szállás. Regényes opera 2 felvonásban. Szerzette : Kreutzer Konradin. Szövegét írta : Braun C. lovag. Fordította: Bodorfi Henrik. Személyek: Egy vadász Gomez, pásztor Gabriella Ambrozio Vasco,­ p.197toro]­ Pedro,­ Ottó, gróf Az opera után : Nap és föld. II. kép : A tengerparton. Személyek: Mayer, bankár Vincze F. Regina, felesége Hansné I. Adél, leánya Reisz R. Richard, lovag Kürthy A. Olíva D. Müller K. «T ayme Mazzantini L. Nina MarczellnéE. Í Ü \ carabinieri 2-ik) Revere M. Revere V. Gontran Mónori Gaston Kolozsvári L. Guy Fischer M. III. kép : Hegyről völgybe. Személyek : Finkenstein gr. Pini H. Malviné grófnő Zsuzsanits E. Sternheim báró Mazzantini L. Vendéglős Vincze J. Vendéglősné Hansné I. IV. kép : A fenyves-erdő télen. Előforduló tánczok : Az I. képben: Tavaszi körtáncz. Ali. képben : Spanyol nemzeti táncz. — Galopp. A III. képben : A vinczellérek és szüretelök táncza. A IV. képben: Az erdő nemzői­nek táncza. Kezdete 7 órakor. Várszínház. Nagy bérlet 38. Havi bérlet 1. Ibolyafaló. Vígjáték 4 felvonásban. Irta : Misei­. Fordította: L. F. Személyek: Rembach, ezredes Pintér Valeska, leánya Nagy Id. Wildheim Zsófia Szacsvayné Berndtné Szathmáryné Berndt Viktor Benedek Feldt Reinhard Horváth Belingné György né Golevszki Császár Schlegel Abonyi János, inas Mátrai Minna, komorna J. Gaál I. Péter, huszár Faludi Egy ur Kőrösmezei Altiszt Újházi Altiszt az őrségen Lévai Ujoncz Mihalovits Kezdete 7 órakor. Operette 3 felv. Bayard és Vanderbuch után megzenésí­tette Konti József. Személyek : Özv. Meunierné M. Csatai Zs. Eliz­­ Józsi­­ u­nokái Frank B. Serédi S. Bizot Kassai Márin Gyöngyi Emil, fia Hunyadi Márin báróné Pogány J. Durand, fűszeresÚjvári Rendőrtiszt Narczisz Dajka Béni I. Egy suhancz Vasváriná Groom Fodor Egy szolga Szabó Takács Deskasev I. Ábrányiné Szendrői Láng Hegedűs Juhász Ballet 4 képben. Gaál E. és Hassreiter J.-től. Zenéjét irta : Bayer .T. Betanította : Mazzan­­tini Lajos balletmester. Allegória: A világszellem Jaszinger I. A nap Alszeghy­né F. I. kép : Az orgona-ligetben. Személyek: Természetbúvár Mazzantini L. Költő Pini II. Aurora k. a. Hansné I. Malvina Zsuzsanits E. Kristóf Maruzzi F. 1- fő) nőnevelő Kollinszki E. 2- ik ) intézeti Hrosz E. 3- ik ) nevén­ Weisz Sz. 4 ik)­dék Hauptmann A. Népszínház: A suhancz. Kezdete 7 órakor. Heti sutsorobi Nemzeti szinház : Pénteken : A király házasodik. Szombaton: Egyetlen leány. — A kölcsönkért feleség. Vasárnap : Napam asszony. Magy. kir. operaház : Pénteken : a leégett német szinház tagjai javára, a m. kir. operaház és a nemzeti szín­ház tagjainak közreműködésével előadatik . I. Leonora­­nyitány 3. sz. II. Egyetlen leány. III. A windsori víg nők cz. dalműből a korcsmajelenet. IV. A trouba­dour cz. opera 3-ik felvonásának 2-ik része. V. Nap és föld. (Rendk. bérletszünet.) Szombaton : Faust. Ros­sini P. k. a. és Prevost H. úr vendégj. Vasárnap: Villars dragonyosai. — Nap és föld. (bérletszünet.) Várszínház: Vasárnap: Az egér. Népszínház: Pénteken : Uff király. Szombaton: Náni. Blaha L. assz. vendégj Vasárnap : Éjjel az erdőn. Blaha L. asszv. vendégj. Főszerkesztő: T­ó is: a, i IMI ó r. A szerkesztésért ideiglenesen felelős : Hegedűs Sándor. JNyil­ tér. (E rovat alatt közlöiteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) leg"u.ja.To­ b illetessem „G­lóri óla“ (egy üvegcse 1 frt 50 hr, 2 fr­t 50 hr, 5 frt.) Kapható: (2153) HÜLLER J. jL.-nél, Gyári raktár: Koronah­erczegi utca 5sa 8, V

Next