Nemzet, 1890. február (9. évfolyam, 2668-2695. szám)
1890-02-14 / 2681. szám
Sem következik, hogy a szabadelvű párton ezek iránt akárminő intriga folyik. Erre semmi ok fönn nem forog. A mérsékelt ellenzék ez idő szerinti szerkesztője ezzel a színpadi fordulattal inkább azt mutatta be, hogy mi van a saját színfalaik mögött, azaz, hogy mi volna ott akkor, ha a megkezdett nagy politikai színműben a megoldáshoz jutnának. De — mint mondtuk — még csak mindig az expositiónál vannak! — és maradnak is hosszú időre, saját türelmetlenkedésükre és unalmukra. Budapest, febr. 13. (Szerb egyházi congressus.) Az újvidéki »Szrbszki Narod« szerint a szerb metropolitai tanács február hó 17-én összeül Karloviczon a szerb egyházi congressusra vonatkozó választások napjának kitűzése és elrendelése végett. A »Zasztava«-pártiak értekezletet tartottak Újvidéken s megválasztották a központi bizottságot, mely a szerb egyházi congressusi választásokat fogja vezetni a maga pártbeli programmja szerint. A hajsza Bratianu ellen. Budapest, febr. 13. A román politikai világ nehéz dilemmából került ki a képviselőház tegnapi határozatával, amellyel megtagadta Bratianu vád alá helyezését. A többi miniszterek fölött külön szavazott a ház, de ezeknek a sorsa mellékes, mert az egész botrány czélját épen az képezte, hogy tönkre tegyék Bratianut azok, akik korlátlan hatalomvágyának útjában áll. Most már constatálhatjuk, hogy ez a kísérlet, bármennyi vakmerőséggel és erőszakoskodással iiszcenirozták, meddő maradt. És ezt Románia érdekében örömmel constatáljuk, mert eléggé sajnálatraméltó már magában véve az is, hogy ez a politikai hajsza egyáltalán lehetséges volt. A vád alá helyezési indítvány fölött folyt vita alatt leplezetlenül kimondották a képviselőházban, hogy a támadás Bratianu ellen a személyes bosszú és gyűlölködés műve volt. Kezdettől fogva így ítéltük meg mi is ezt a politikai pert, amelyet Bratianu halálos ellenségei indítottak azért, hogy lehetetlenné tegyék visszatérését a kormányra. Meg akarták fosztani Károly királyt egyik leghűbb tanácsadójától, akinek segítségével végezte a legszebb munkát, Romániának az európai cultúrához való közelebb hozása érdekében. És elválasztva Bratianut a királytól, magát a királyt akarták gyöngíteni, a Hohenzollerndynastia trónját akarták aláásni azok, akik közlönyükben, az »Ade verul«-ban, nyíltan hirdetik a felségárulást. Könnyen végzetes következményeket hozhatott volna Romániára, ha ezek az emberek diadalra jutnak aciójukkal. Catargiu bukása lehűtötte ugyan a merészségüket, de ha sikerül eltiporniuk a képviselőház és a senatus segítségével Bratianut, akkor izgatásuk a dynastia ellen bizonyosan nem ismert volna mértéket és ki tudja, micsoda szomorú eredményekre vezet a romániai zilált politikai viszonyok között, ahol csak stabilis, erős kormány képes helyreállítani a román politikai élet egyensúlyát. Hogy minő a politikai helyzet a szomszéd királyságban, azt abból is megítélhetjük, hogy Blahrembergék a képviselőházban hetvenhét szavazatot tudtak összeszedni vád alá helyező indítványuk mellett s így ez csak kilencz szóval bukott el. Pedig Manu miniszterelnök még az utolsó pillanatban föltárta a ház előtt azokat a veszedelmeket, amelyeket a boszu s a politikai szenvedély győzelme vonna maga után. A kormány semleges állásra helyezkedett, de mindenki tudta, hogy ellenzi a vád alá helyezést. És ami fő, mindenki tudta azt is, hogy maga a király a legélénkebben kivárta, hogy Bratianu megszabaduljon a vád alá helyezéstől, akinek személye ellen halálos ellenségei sem tudtak tényleges vádat kovácsolni, bár úgy fölforgatták a hivatalos actákat, hogy még a minisztériumok működése is megakadt egy darabig. Valóban nem meglepő, hogy erről a képviselőházról ismét azt halljuk, hogy a kormány föl akarja oszlatni Nem lehet azzal kormányozni, mert semmiféle kormány sem tudhatja mikor fordulnak ellene azok, akik addig támogatták. És a király, a ki kerülni kívánja a választások izgalmaga az atlasz, a munka ezer példányához 20,000 o. é. forintba került a kövek nélkül; felirataik magyar, német és angol nyelven készültek. Megemlítem itt, hogy az egész expeditio a grófnak 80,000 forintjába került s a könyv kiadásának költségei ennek felét meghaladják, úgy, hogy összesen 120,000 frtot költött az expeditio minden czéljaira. Őszintén örvendünk, hogy e nagyszabású s magyar irodalmunkban legelső ilyen irányú tudományos mű először magyarul jelent meg, de sajnáljuk, hogy az egész munkát annak magas ára (a magyar kiadás 60 frt) csak kevesek számára teszi megszerezhetővé. Előttünk van még a második kötet tartalmának vázlata; méltó párja az elsőnek; a hazahozott gyűjtemények szakszerű feldolgozását fogja adni a legjelesebb búvárok tollából. Bálint Gábor két értekezése van benne, az egyik a dravida nyelvekről, a másik a kanada, tanul, tulu, telegu dialectusokról. Széchenyi Béla gróf közli az ut összeállítását geogr. mérföldek szerint az általa meghatározott magasságokkal, a Shanghai és Bama közötti ut részletezését, az expedito alatt használt tudományos eszközök és fegyverek leírását, azután elősorolja, mit ajándékozott a magyar nemzeti múzeumnak, minő bajok és szerencsétlenségek érték az expeditiót, milyen vadakat láttak és lőttek, mennyit költöttek el az után, minő gyógyszereket vittek magukkal, milyen ajándékokat kaptak és adtak, végül egy összehasonlító szótárt állít össze a tangut és tibeti nyelvek közt, melyhez magyar tatár és magyar-mongol szójegyzéket csatol. A hozott kövületeket Lóczy Lajos, a khinai kőzeteket dr. Koch Antal kolozsvári egyetemi tanár,a microscopi kövületeket Schwager Konrád müncheni egyetemi assistens, a kveitai fossil ürgecsontokat dr. Nehring A. berlini tanár, a Nephrit és Jadeit gyűjteményt dr. Fischer H. freiburgi egyetemi tanár és Krenner József Sándor budapesti műegyetemi tanár, a fossil növényeket dr. Schenk, A. lipcsei egyetemi tanár, a növényeket Kanitz Ágoston kolozsvári egyetemi tanár, a lösz-csigákat dr. Hilber Vincze gráczi egyetemi tanár, az édesvízi csigákat dr. Neumayr M. bécsi egyetemi tanár, az emberi koponyákat (köztük a híres ajnpkoponyát) dr. Török Aurél, budapesti egyetemi tanár, a Szinganfui nestorianus emléket Heller I. (Pozsony), a rovarokat, halakat, kígyókat és madarakat a m. nemz. múzeum állattári tisztviselői írták le. E második kötet tehát méltó párja lesz az elsőnek s a legnagyobb érdeklődéssel várjuk ennek mielőbbi megjelenését. Ifj. JANKÓ JÁNOS, moit, utóvégre is kénytelen lesz beleegyezni a föloszlatásba, mert szilárd alapon álló kormánya nem lehet Romániának addig, amíg képviselőháza olyan kiszámíthatatlan, mint az, amely hetvenhét szavazattal támogatta a politikai boszu és a személyes gyűlölködés kárhozatos művét. Vármegyei élet: Pestvármegye közigazgatási bizottságából. Budapest, febr. 13. Pest-Pilis-Solt-Kis-Kunvármegye közigazgatási bizottsága ma délelőtt 10 órakor ülést tartott, melyen felolvasták Csiky pestvidéki kir. ügyész jelentését. E szerint jelenleg a fogházban le van tartóztatva 175 férfi, 23 nő, 17 fiú és 5 leánygyermek. Az ügyész jelentését tudomásul vevén, elhatározták, hogy Tahy Lajos közgazdasági előadónak a megye múlt évi közgazdasági állapotáról szóló jelentését a földművelésügyi miniszterhez felterjesztik. Ezután felolvasták a földmivelésügyi miniszter átiratát, mely szerint a phylloxera Szigetmonostor, Lóré, Pereg pestmegyei községekben és a Szigetségen fenyegető arányban fellépett. Most következett a dunapataji községi belső korcsma lebontási ügye, melyhez többen szóltak. A községi képviselőtestület ugyanis két ellentétes határozatot hozott ebben az ügyben. Először azt mondotta ki, hogy a róm. kath. templom tőszomszédságában levő korcsmát lebontatja, másodszor meg azt határozta el, hogy a korcsmát fenntartja. Eközben pedig Halász Sándor főszolgabíró a korcsmát bezáratta. Mindezen intézkedések ellen fellebbezést jelentettek be. A közigazgatási bizottság azt határozta, hogy most egyelőre nyissák ki a korcsmát, a lebontás kérdését pedig hagyják a közgyűlésre. Ezután helybenhagyták a szentendrei két vadászterület közti határvonalra nézve tett községi intézkedést, de a rákospalotai harangozó-földeknek házhelyekké leendő felosztását s azon utcza nyitását nem hagyta helybe, hanem megsemmisítette a község ez iránti határozatát és utasította a községet, hogy máskor tartson előbb helyszíni szemlét, aztán ne két öl szélességű utczát mérjen ki, mert az tűzbiztonsági szempontból sem helyeselhető. De nem is szép. Ezután több kisebb fontosságú ügyet intéztek el. ''•gyST-S *=9** W S* aß Összeesküvés Bulgáriában. A mai napnak legérdekesebb híre az, hogy a bolgár események által kompromittált Hitrovo bukaresti orosz követ — a »N. Fr. Presse« bukaresti tudósítójának értesülése szerint — legközelebb személyes jelentéstételre Pétervárra utazik. Tudtunkkal ez nem volna az első eset, sőt, ha jól emlékszünk, a ruszcsuki pucs után is, Hitrovo Pétervárra hivatott, a mostanihoz hasonló okból sakkor is talált utat-módot magát a czár neheztelése ellenében igazolni. Nagy optimizmusra volna szükségünk azt hinni, hogy ezúttal cserbe hagyja furfangja és sikertelen marad a pánszlávizmustól saturált legfelsőbb orosz körök segédkezése, habár figyelembe veendő, hogy a helyzet jelenleg annyiban más, mint a ruszcsuki pucs alkalmával, hogy Oroszországnak ez idő szerint szüksége van kerülni annak látszatát, mintha erőszakosan megzavarni akarná a status quo-t Bulgáriában, amelyet Európának bolgár-barát diplomatiája, önkéntes elhatározásból, de szigorúan respectált. Kétségtelen ugyanis, hogy mi sem lehetne Oroszországra kellemetlenebb, mintha az európai diplomatia ez alkalomból a bolgár kérdést, ha mindjárt csak úgy érintve is felvetné, p. o. ha Romániát a gyanús elemekkel szemben erélyesebb óvintézkedésekre szólítaná fel. Nem érdektelen az sem, minő színben látják a török diplomatia körében a legutóbbi bolgár összeeküvést. A »Pol. Corr.« konstantinápolyi levele szerint az összeesküvésről oda érkezett jelentések az az orosz diplomatia részességét nem hangsúlyozzák oly mértékben, mint a külföldi lapok tudósításai. Mindamellett kétségtelennek látszik a konstantinápolyi körök előtt, hogy az orosz befolyás a szóban levő eseményeknél nagy szerepet játszott. A török fővárosban uralkodó felfogás szerint Hitrovo mindenben, amihez hozzáfogott, szerencsétlen kezűnek bizonyult s régtől fogva csudálkoznak azon, hogy meghagyják továbbra is Hitrovot jelenlegi működése színterén, ahol minden körülmény között gyanút kelt. Nelidov konstantinápolyi orosz nagykövet, állíólag éppen nem ért egyet Hitrovo működésével és ebbeli véleményét illetékes helyen már jóval ennek előtte ki is fejezte. Mindamellett az orosz politikát szolgáló konstantinápolyi lapok teljes hévvel védelmükbe fogadják Hitrovot és koholmányoknak mondják a híreket, amelyek őt összeköttetésben állónak mondják Panizza összeesküvésével. Ennek daczára Konstantinápoly összes ítélni képes körei abban a meggyőződésben élnek, hogy orosz kezek részt vettek az összeesküvésben. A bolgár összeesküvésről a »Novoje Vremja« is csaknem szóról szóra úgy nyilatkozik, mint a »Journal de St. Petersbourg«. Czikkéből kivesszük a következőket: Nikolajev és Panicza, bár barátságos lábon álltak Stambulovval, nem bírták teljes bizalmát és már régóta szigorú felvigyázat alatt álltak. Paniczának elfogatása és megbüntetése éppen nem meglepő. Egészen más a Baszmadzsijev dolga, aki Stambulovval a legjobb barátságban éll. Egy hk szerint mindezek az emberek, akik a bolgár diktátorral nincsenek megelégedve, az ő megbuktatására tettek szerencsétlen próbát, más hk szerint pedig egy tüzértiszt feljelentéséből az világlik ki, hogy az összeesküvés Coburg Ferdinand, Stambulov és Mutkurov meggyilkolására irányult. Minden esetben kétségtelen, hogy Stambulov, aki idáig uralkodott a bolgár hadseregen, ezzel most ellenséges viszonyba jutott. Sophiában ostromállapot van kihirdetve s mintegy hetven tisztet fogtak el. A Bulgárián eddig uralkodott főemberek bajbakaptak s egymást akarják megsemmisíteni. Sztambulov, aki eddig a bolgár népet vette terrorismus alá, most a hadsereget akarja terrorizálni, hogy sikerül-e ez neki: a feleletre nem kell sokáig várakoznunk. Neki most azokat kell büntetnie, akikre eddig támaszkodott. Az orosz lapok fentebb ismertetett híreszteléseivel egy húron pendül a »Hrvatská«-nak, a horvát radicalisok közlönyének, állítólag Piroton át kapott sophiai értesülése, amely zágrábi levelezőnk távirata szerint, azt akarja elhitetni, hogy ha ezúttal sikerült is a főleg Stambulov és Mutkurov ellen irányult összeesküvést elnyomni, a hamu alatt a parázs egyre is ég és csak egy szikrára van szükség, hogy egész Bulgária lángokban álljon. Stambulov kormányzatával való elégedetlenség egyre jobban terjed és az összeesküvés elnyomatása daczára, Stambulov állása tarthatatlan. Nevezetesen a hadseregben nagy az elkeseredettség a Mannlicher-fegyver behozatala miatt, az összes törzstisztek egyhangú véleményadása ellenére. Basmadzev sophiai rendőrfőnök elmozdítása, az idősebb tisztek háttérbe szorítása az előléptetéseknél, sok ellenséget szerzett a kormánynak. Tavaszra egész Bulgária felkelése várható. Az összeesküvésre vonatkozólag a következő újabb táviratokat kapjuk: Köln, febr. 13. A »Kölnische Zeitung« szerint Stambulov kijelentette, hogy a bolgár kormány a fennálló capitulatiókat nem fogja megsérteni és az összeesküvésben részes külföldieket legközelebb consuljaiknak kiadja. Panicza lakásán egy bankházbeli tárczát találtak, felvágott zárral s azt hiszik, hogy az Paniczának a rustsuki banknál történt betörésében való részességéből származik. (F—tt.) Táviratok. A munkás-kérdés. BÉCS, febr. 13.. A képviselőház mai ülésén Krausz a német császár rendeleteire vonatkozólag a következő kérdéseket intézi Taaffe miniszterelnökhöz: 1. Jogosultnak látszik-e ez a feltevés, hogy az osztrákmagyar monarchia meg nem említése a kabinet rendeletben összefüggésben áll a fennálló szűkebb szerződési és szövetségi viszonnyal, amely szerint mindkét állam megegyezése a munkáskérdésben magától érthető? 2-szor,ha igen, azon álláspontra helyezkedik-e az osztrák-magyar közös kormány ma, melyet tavaly a Svájcz részéről kiindult kezdeményezéssel szemben elfoglalt, és különösen, hogy milyen állást szándékozik a német kabinetrendelet által felvetett kérdésben elfoglalni? BéCS, febr. 13. (Eredeti távirat.) A epsi bécsi svájczi követ ma adta át a svájczi szövetségtanács meghívását a május 5-re tervezett nemzetközi munkásvédő értekezletre a külügyminisztériumban. A jan. 28 ról keltezett jegyzékhez mellékelve van a tanácskozási programm is, amely több pontozatot sorol fel, így a vasárnapi munka betiltását, a gyermekek munkájának szabályozását, az éjjeli munka korlátozását a nőkre és gyermekekre nézve, a megállapodások életbeléptetésére vonatkozó módozatokat stb. Minden ponthoz kérdések vannak csatolva, amelyek a részletek pontosabb körvonalazására szolgálnak. (P.C.)_ Páris, febr. 13. A minisztertanács ma délelőtt tartott ülésén Spuller külügyminiszter előadta, hogy Münster gróf német nagykövet közölte vele a német császárnak a munkáskérdésben kibocsátott rendeleteit a német birodalmi cancellári hivatal, iratával együtt, mellyel megbízza a német nagykövetet, hogy hívja meg Francziaországot a javaslatba hozott értekezletre. A miniszter felvilágosította kartársait a kérdésekről és tudatta velük, hogy kiegészítő felvilágosításokat fog kérni a német diplomatiától egyes pontokra nézve. A két kabinet tehát még előbb tárgyalásokat fog egymással folytatni, mielőtt Francziaország megadná végleges válaszát. — Parlamenti körökben ama nézet felé hajlanak, hogy Francziaország válasza elutasító lesz. Más oldalról viszont azt jelentik, hogy a svájczi kormány el akar állani saját meghívásától a munkásügyben május 5-ikére tervezett berni értekezleten való részvételt, illetőleg a Hir szerint a svájczi kormány a német javaslathoz csatlakozik és visszavonja saját indítványát. Páris, febr. 13. A »Temps« Németország meghívására vonatkozólag megjegyzi, hogy Francziaország annak idején Svájcz javaslatát csak vonakodva fogadta el, mert a berni értekezlet pusztán elméleti jellegű lenne. Berlini értekezlet, úgy látszik, egészen más horderővel bír, nem lephet hát meg senkit, ha a kormány megfontolja a választ. London, febr. 13. Az alsóház mai ülésén Fergusson államtitkár kijelentette, hogy a kormány még nem kapott semmiféle értesítést a német kormánytól a munkásügyben tervezett értekezlet tárgyában. Bécs, febr. 13. A képviselőház ülésén Taaffe gróf miniszterelnök Exner és társainak interpellátiojára a bécsi kaszárnyakérdés tárgyában, azt válaszolja, hogy a kérdéses épületeket 1887-ben megbecsülték. A szükséges uj épületek tervei elkészültek, s a hadügyminisztériumnál vannak átvizsgálás végett. A kormány az ügy mielőbbi befejezését óhajtja. Ezután Pernerstorfer interpellatiójára válaszol s a városi tanácsnak a szedők strikeja alkalmával tett intézkedései tárgyában kijelenti, hogy a kereskedelmi minisztérium a felhívás lefoglalását és a tarifabizottság feloszlatását megerősítette és hogy a közigazgatási bíróság az ez ellen beadott felebbezés felett még nem határozott. Végül Zallingernek azt válaszolja az Anzengruber temetésekor előfordult állítólagos egyházellenes demonstrátiók tárgyában, hogy ilyesmi nem történt. Rittjner miniszteri tanácsos a zsidó hitközségekre vonatkozó javaslat ügyében kifejti, hogy a javaslat sem a zsidók lelkiismereti szabadságát, sem a községek autonómiáját nem veszélyezteti, mert csak a rabbinusok külső jogviszonyait szabályozza s nem avatkozik a községek belső ügyeibe. (Helyeslés tobbfelől.) Pininski a javaslatot illetőleg több módosítást óhajt. Lueger és Weitloff vezérszónokok megtartották zárbeszédeiket. Az elnök elrendelte a második karzat kiürítését, mert ott élénken tapsoltak és piszegtek. London, febr. 13. Az alsóház mai ülésén Matthews belügyminiszter benyújtotta a Parnellügyben kiküldött bizottság jelentését. Róma, febr. 13. A képviselőház ülésén Mazzoleni interpellátiójára, melyben azt kérdezte: mily lépések tétettek vagy vannak tervbe véve az iránt, hogy az angol-portugál viszály a berlini szerződés értelmében, a civilisació és a béke érdekében választott bíróság elé terjesztessék. Crispi kormányelnök kijelentette, hogy tekintettel az ez ügyben megindult tárgyalásokra, e kérdésre nem válaszolhat. Lisszabon, febr. 13. A legutóbbi tüntetések alkalmával tudvalevőleg 141 embert fogtak el s egy hadihajóra vitték őket. Az illetőket a jövő hét végén bíróság elé állítják. A vizsgálatot megindijtották. Páris, febr. 13. Tegnap óta az orléansi herczeget — az élelmezés kivételével — épp oly bánásmódban részesítik, mint a többi foglyot. A Conciergerie igazgatója felszólította a herczeget, hogy adja be írásban, kiknek látogatását akarja fogadni. A herczeg tizennyolc személyiséget nevezett meg, köztük hét rokonát. A tíz napi felebbezési idő elteltével a herczeget valamely vidéki, valószínűleg a nord-megyei loosi fogházba viszik. Azt hiszik, hogy Carnot köztársasági elnök csak bizonyos idő múlva fog megkegyelmezni a herczegnek, ki tehát kénytelen lesz büntetésének legalább egy részét elviselni. Páris, febr. 13. Jól értesült körökben azt beszélik, hogy az orléansi herczeg megkegyelmezése küszöbön áll. A tegnapi tüntetések meggátolták, hogy a herczeg büntetését mindjárt elengedjék, de minden arra mutat, hogy ha csak valami közbe nem jön, a herczeg a felebbezési idő lejártával kegyelmet kap. Páris, febr. 13. A kamara élénk vita után, 318 szavazattal 191 ellen vizsgáló bizottságot küldött ki Picot conservativ párti képviselőnek Saint Diében Ferryvel szemben történt megválasztatása ügyében. Róma, febr. 13. A képviselőház ma folytatta a költségvetés tárgyalását. A pénzügyminiszter több szónokkal szemben kiemelte, hogy a deficit, mely az utolsó pénzügyi évben 250 millió volt, a jövő pénzügyi évben csak 32 millió lesz. Bevárandó tehát, hogy az adófizetők nem lesznek-e újabb terhektől megkímélhetők. A miniszter számszerűleg kimutatta, hogy a költségvetés összeállítása semmikép sem kivételes és hogy senkinek sincs joga, az olasz hitel soliditását kétségbe vonni. Róma, febr. 13. A »Riforma« szerint minden alapot nélkülöz a hír, mintha az olasz kormány 100 millió járadékot engedett volna át német bankároknak. Róma, febr. 13. Az »Esercito« határozottan megczáfolja a hírt, mintha a hadügyminiszter a király első főhadsegédévé fogna kineveztetek Róma, febr. 13. A »Stefani-ügynökség«-nek azt jelentik Zanzibárból, hogy a szultán meghalt. Róma, febr. 13. Adiganából azt jelentik, hogy Szejum és Alula vezérek január 26-án megütköztek egymással. Alula megveretett és súlyosan megsebesült. Belgrád, febr. 13. A szerb tisztikar az itteni lapok között a leghevesebb tollharczok tárgyát képezi. A kormánypárt lapja a »Svoboda« hevesen megtámadja a tiszteket, hazafiatlansággal vádolván őket is, felelőssé teszi a szlivniczai vereségért és gúnyosan megjegyzi, hogy a Trifunac kapitány által kiadott »Kossowo« czimü új katonai lapot, inkább »Slivnicá«-nak kellene nevezni. A »Sloboda« a tisztek közötti kormányellenes áramlatban Milán király kezét látja. A »Domovina« és a »Male Novine« a kormánypárti lap támadásait erélyesen visszaverik és azt mondják, hogy a »Sloboda« részéről a tisztikarra szórt sértegetések minden tárgyilagosan gondolkodó hazafi felháborodásának viharát keltik fel. A »Male Novine« azt állítja, hogy nagy politikai hiba a kormánytól, hogy megenged lapjának a tisztikar ellen ily kifakadásokat. — Mindenki feszült figyelemmel várja a tisztek fölötti tollharcz kimenetelét. E fölött különben maguk a tisztek is harczot kezdtek, nem ugyan fegyverrel, hanem szintén tollal, amennyiben két uj katonai lapot indítottak : »A hadsereg szava «-t és a »Kossovo «-t, melyek a szerb tisztikar érdekeit képviselik. Belgrád, feb. 13. A skupstina ma újból összeült s tárgyalás alá vette a választási törvényt második olvasásban. Ezt megelőzőleg, a pénzügyminiszter javaslatot terjesztett elő a 26 millió franc összegű vasúti kölcsönről, valamint arról az egyezségről, amelyet a kormány az anglo-bankkal a sójövedék megváltása tárgyában kötött. E szerint a bank az eddigi kezelés tekintetében a szavatosságtól felmentetik és fél millió francnyi biztosítékát visszakapja. A megváltási összeg 5.614,673 francban állapíttatott meg, melyben hátralékos 3.858,900 franc kölcsön bennfoglaltatik. A sókészletek megváltásáért 1.051,631 franc, a szállítás alatt levő sóért 51,023 frc, az épületekért 138,499 frc, a kisorsolt kötvények beváltásáért 54,661 frc és a veszteségek pótlásáért 450 000 frc, az egyezség jóváhagyása után egy hétre készpénzben kifizetendő. A hátralékos kölcsön után 1890. január 1-től kamat fizetendő és havi részletekben törlesztendő. Az anglobank a kötvényeket successive kiszolgáltatja. Az egyezmény csak úgy emelkedik jogérvényre, ha a skupstina f. hó 15/27-ig jóváhagyja. Belgrád, febr. 13. (Eredeti távirat.) A szerb kereskedelmi miniszter legközelebb a skupstina elé terjeszti az állami garanciával életbeléptetendő szerb gőzhajózási társulatra, továbbá a Csupiiatól az inesenji kőszénbányáig építendő helyi vonatra vonatkozó javaslatot. A miniszter ezekre 700,000 franc hitelt kér. A népszámlálásra és marhaállomány felvételére vonatkozó törvényjavaslatok szintén legközelebb be fognak terjesztetni. (P. C.) Bukarest, febr. 13. A kamara a Bratiano-kabinet többi minisztereit illetőleg is elvetette a bizottság által indítványozott vád alá helyezést. Sophia, febr. 13. Ferdinánd fejedelem ma Photiust, az újon kinevezett philippopoli görög metropolitát fogadta. A metropolitát Stransky miniszter mutatta be a fejedelemnek. Közgazdasági táviratok, Bécs, febr. 13. A hitelintézet közgyűlését márczius 29-ére hívták egybe. A Joubert-Ügy. — Eredeti távirat. — Bécs, febr. 13. A »N. Fr. Pr.« holnapi számában a következőket jelenti: Nem szenved kétséget, hogy a párisi fenyitő biróság mellé kirendelt államügyész vádinditványt tett Joubert, az osztrák-magyar államvasut-társaság elnöke ellen, azért, mert Joubert részt vett a rézgyűrű-szövetkezet ügyeiben. Joubert legutóbbi bécsi tartózkodása alkalmával kijelentette, hogy aki a vádindítványról semmi tudomása nincs , de egyúttal mindazokat, akikkel ez ügyben beszélt, biztosította, hogy ha a lapoknak erre vonatkozó híre igaznak bizonyulna, vagyis, ha a párisi államügyész tényleg vád alá akarná helyeztetni, azonnal levonná a lépés következményeit, tekintettel az osztrák magyar államvasut társaságnál elfoglalt előkelő állására. Ma az osztrák-magyar államvasut társaság párisi bizottsága ülést tartott a czélból, hogy tárgyalás alá vegye Joubert elnöknek ama legutóbbi intézkedését, amellyel Ronna urat, a vasut társaság uradalmainak és birtokainak igazgatóját hosszabb időre szabadságolta. Meglehet azonban, hogy ez alkalommal nemcsak ez az ügy, hanem az a kérdés is megvitatás tárgyát képezte, váljon Joubert úr állása a vasúttársulat élén egy átalában tartható-e vagy sem ? Úgy látszik, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozott az osztrák és a magyar igazgatótanács is, s föltételezhető, hogy mind e testületek értesíteni fogják egymást azon lépéseket illetőleg, amelyeket szerintük Joubert úr nehéz helyzetére való tekintettel, tenni kell. Ma az osztrák igazgató tanácsban bizalmas, magán megbeszélést folytattak, de hogy miben állapodtak meg, nem került nyilvánosságra. Természetes azonban az osztrák igazgatótanács amaz óhajtása, hogy ki akarja kerülni annak az eshetőségnek lehetőségét, hogy a nagyvállalat elnöke, mint vádlott legyen kénytelen megjelenni a párisi fenyítőbíróság előtt, sőt mi több, hogy a bíróság által elítéltessék. Nagyon valószínű tehát, hogy Joubert úr már a legközelebbi napokban lemond az osztrák-magyar államvasut-társaság elnöki tisztéről. Valószínű továbbá az is, hogy de Serres úr, az államvasut osztrák igazgatóságában elfoglalt állásáról távozni fog. Azok az ügyek, melyek de Serres állásával összefüggésben vannak, oly fontos közérdekeket érintenek, hogy a parlamenti vitát csaknem kikerülhetetlenné teszik. Valószínű, hogy ez a vita, már a legközelebbi napokban megtörténik, anélkül, hogy azt a vasúti albizottság ülése megelőzné. Sőt mi több, nagyon valószínű, hogy a kormány már ez alkalommal is fölszólíttatik: nyilatkozzék, minő lépéseket akar tenni az osztrákmagyar államvasutak ügyében ? Ezek a vitatkozások kétségtelenül arra indítják az államvasutat, hogy a függőben levő személyi kérdéseket mielőbb oldja meg s mivel a társulat különben is elhatározta, hogy az építészeti igazgatóságot f. évi junius hó 1-jével megszünteti, miáltal de Serres tulajdonképp ügyköre megszűnik, valószínűnek mondható, hogy a személyválság küszöbön áll. De Serres különben, mint Párisból jelentik, ma oda hivatott; Rona igazgató pedig valószínűleg holnap tér vissza a franczia fővárosból Bécsbe. Értéktőzsde, Bécs, febr. 13. (Tőzsdei tudósítás.) Csekély ingadozások után zárlat felé Berlinre szilárd volt az irányzat. Berlin, febr. 13. (Tőzsdei tudósítás.) Többszörös ingadozás dlaczára az irányzat szilárd volt. A bányapiaczon az eladásra kínált áru, javult Glasgowra, magasabb árfolyamok mellett könnyen talált vevőkre. Német vasutak gyengék. Nemzetközi piacz nyugodt. Egyptomi járadék javult. Orosz értékek csendesek. Bécs, febr. 13. (Magyar értékek zárlata.) Magyar földteherm. kötv. 88.60. Erdélyi földteherm. kötv. —.—. 5 és fél száz. magy. földh. int. zálogl. —.—. Erdélyi vasutrészv. 201.—. 1876. m. k. v. áll. első kötv 113.50. Magy. nyer. k. sorsjegy 187.25. Szőlődézsmaválts. kötv. —.—. 5 száz. aranyjáradék —. Tiszai és szegedi köles. sorsjegy 126.75. 4 száz. aranyjáradék 103.80. M. orsz. b.részv. —. Magy. vasúti kölcsön 117.— . Magyar hitelb. részvény 350.— . Alföldi vasút-részv. 202.—. Magyar észak-kel. vasut-r. 190.50. 1869. m. kir. v. áll. els. kötv. —.—. Tiszav. vasut-r. 246.50. Magyar lesz. és váltóbank-r. 113.75. Kassa-Oderbergi vasut-r. 160.50. 5 száz. papir-járadék 99.30. Adria m. tengeri gőzb. r.-társ. —.—. Török dohány —.—. Északi vasut-részv. —. Magyar fegyvergyár r. t.------Bécs, febr. 13. (Osztrák értékek zárlata.) Osztrák hitelrészv. 321.35. Déli vasut-részv. 135.25. 4 százalékos aranyjáradék 110.70. Londoni váltóár 119.30. Károly Lajos vasut-részvénytársaság 187.50. 1864. sorsjegy 176.75. 4.2 száz. ezüstjáradék 89.25. 1860. sorsjegy 140.75. Török sorsjegy 36.20. Angol-osztrák bank-részv. 166.90. Osztrák államvasut részv. 217.25. 20 francos arany 9.43’/s. 42. száz. papirjáradék 88.85. Osztrák hitelsorsjegy 182.50 Osztrák-magyar bank-1. 927.—. Cs. kir. vert arany 5.59. Német bankváltók 58.15. Elbevölgyi vasút. 222.25. Dunagőzhajózási r. t. 380. Bécsi bankegyl. 124 50. Nemzetk. villamossági társ. részv. —.— Az irányzat szilárd. Külföldi értéktőzsdék zárlata február 13-án. Átszámítási árfolyam: 100 márka vista ± 58.10 forint. — 100 franc vista _ 47.30. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), medióra (M) vagy ultiméra (U) értendő, költségek nélkül. — Az O-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Berlin Frankfurt Pária Árf. Paritás Árf. Paritás Árf. Paritás 40/»-os magyar aranyjárad.. 88.80103.(»6 K 88.60103 a u 88.50103.795»/«-os „ papirjárad.. 85.70100.09 K 85.— 99.25 K —.— —.— 4 20/6-os osztrák „ 76.20 89 04 Ki76 OS 88 85 K—6 °/6 OS „ „ 87.60102.50 K 87.80102.75 K —.— —.— 4*20/0-os „ ezüstjárad.. 78.20 b8.9a K 76.40 89 16 K —.— —.— 4/0-os „ aranyjárad.. 95.40111.47 K 65.40111.S6K —.— —.— Magyar keleti vasúti kötv.. —.—— K — .-—.— —.— — • — 5”/0-os keleti -amit els. kötv. —. — - -. —— K--.--—. — — ■ — —. — Osztrák hitelrészvény........ 176.20S40.760274 —321 —ü —.——.— Osztrák-magyar bank........ —.—--.---798.- •981. < 2 K —. — —.— Osztrák-magyar államvasut 93 20217.72 O189.5021777 0465 —218 76M Déli vasút ............................. 58 — 84.70114.75185.20 ü303.75485 78M Erzsébet osztrák ny. vasut. —.— ---.---— —.— —.—-----Magyar-gácsországi vasút.. —. —------169.87 —.... — •T -T-.--Elbevölgyi vasutrészvény.. —.—-----—.— —. — —.—-----Károly Lajos vasút..............— -1161. *187.98 U —.—-----Kassa-oderbergi vasút........ 69.20160.97 K —.— —.— —.—-----Orosz bankjegy.................... kül.10.28.64 —.— —.— —.—-----Váltó bécsi piaczra.............. 171.76 58.10 171.50 58 20 —.—-- --II. kibocs. keleti kölcsön .. — .-—.— —.— —.— —.—-----Osztrák földhitel-részv.társ. ------—.— —.— —.— 0*2.50------3 °/6-os franczia járadék .... -----—.— —.— —.— 87.90------41/1 °/o-os franczia járadék .. -----—.— —.— —.— 105.85 -----Ottomán bankrészvény ... -----—.— —.— —.— 533.75-----Franczia törleszthető járad.——.— —.— —.— 91.75— 0 vjogzati kölcsön sz. n. Magyar jelzálog-hitelbank .— —.— —.— —.— —.— —.— Magyar országos bank........ —. — K Árutőzsde, Bécs, febr. 13. (Gabona- és terménytőzsde.) A mai tőzsdén az irányzat nyugodt volt, az árak változatlanok. Eladatott: Búza 1890.tavaszra 886 — 8.85 frton, máj.— júniusra 887 8 90 forinton. — Bors tavaszra 8.37 — 8.39 forinton, máj.—júniusra —.-----.— Irton. — Zab tavaszra 8.05 — 8.07 forinton, máj.—júniusra —.-----.— forinton. — Tengeri 1890. május—júniusra 5.20—5.21 forinton, július— augusztusra —--------Irton.