Nemzet, 1890. február (9. évfolyam, 2668-2695. szám)

1890-02-24 / 2691. szám

tettem, volt más okom is, bár a k­épviselőházban a többség biztosítva volt, de mindenesetre olyat tettem, a­mi az ellenzék kívánságával megegyezett, és íme most ez is egyik bűnömül rovatik fel. A képviselő úr felhozza a belügyminiszteri programmot is. Azt, te hát, soha sem mondottam, hogy én a municipalismust — értsük meg egymást jól — nem akarom fentartani. Ezt nem mondotta a belügymi­niszter sem és nem mondta senki. Azt pedig, hogy, bár óhajtanám, hogy a választási rendszer megma­radjon, de félek tőle, hogy ez nem lesz lehető, már 1881-ben és azóta sokszor mondottam. (Úgy van! Ugy van ! jobbfelől.) Itt sem lehet tehát azt a nagy különbséget látni, ha csak az ember igazán kancsalitó szemüveget nem tesz fel. (Igaz! Úgy van! a jobb­oldalon. Ellenmondások a bal- és szélső balolda­lon. Zaj.) T. ház! Egy nagy igazságot — ezt meg akarom neki adni, úgy mint Helfi Ignácz t. képviselő úrnak is megadtam — Horánszky Nándor t. képviselő úr is mondott. Azt mondotta: félremagyarázni lehet; én hozzáteszem: félremagyarázni, vádolni, lefogásokkal illetni lehet, ezt ő ma is bebizonyította, de a józan és­szel azokat elhitetni nem lehet. (Igaz! Úgy van­ a jobboldalon. Ellenmondások és nagy zaj a bal- és s­z­élsőbalol­dalon ) Hosszú évek azok, te­hát, melyek óta nemcsak tetteimet, de intenzióimat is folytonos gyanúsítások­kal illetni kedves ellenzéki feladatuknak tartják. (Nagy zaj a szélső baloldalon.) És akármikor vissza­tekintek 15 évi múltamra . .. (Felkiáltások a szélső baloldalról: Szomorú múlt! Élénk éljenzés a jobboldalon. Nagy zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) akár­mikor visszatekintek 15 évi múltamra, mert azt, hogy a jövő milyen lesz majd meglátják önök. Ugron Gábor: Olyan szomorú soha sem lesz ! (Igaz! ügy van­­ a szélsőbaloldalon. Nagy zaj.) Tisza Kálmán miniszterelnök: T. ház! Ismét­­métlem — és tessék a képviselő úrnak tartani olyan­nak, a­milyennek tetszik, mert azzal nem gondolok, akár­milyennek tartja. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon. Ellenmondások, nagy zaj a szélsőbal­oldalon. Elnök csenget.) becsületes törekvéseim leg­szebb jutalmát épen abban lelem, hogy annyi hosszú idő óta, a gyanúsítás és rágalom minden eszközével sem birtak elleneim czélt érni. (Élénk, hosszan tartó helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a szélsőbaldalon.) Egy dolgot állított ismét a képviselő úr s mintegy engem tesz érte felelősé, de csak részben, hogy Magyarországon az általános választásoknál még egy kormány sem bukott meg. T. hát! Egy 22—23 éves parlalamenti élet­ben, hogy ez meg nem történt, talán nem bizo­nyíték, hogy meg nem történhetik. Hiszen más országokban is voltak oly esetek, hogy az általános választásoknál hosszú és hosszú időkön át kormány meg nem bukott, de a lehetőség erre ,meg van mindenütt, a világon, meg van itt is. És tessék elhinni, ha a képviselő urak . . . (Nagy zaj a szélső­baloldalon. Elnök csenget.) a­helyett, hogy azt a politikát követnék, amelyet most kö­vetnek, azaz a személy ellen intézett politikát, tárgyilagosan és elvi alapon jártak volna el, de egy­formán, nem mindig változtatva megállapodásaikat, akkor sokkal többre mentek volna, míg így éppen azon képviselőtársaimon, kik velünk egy köz­jogi alapon állónak látom beteljesedni lépésről­­lépésre az­on igazságot, hogy ha két ellenzéki párt szövetkezik, ez a szövetkezés mindig a túl­zóbb előnyére és a mérsékeltebb hátrányára szol­gál.­­Nagy mozgás a bal- és szélsőbaloldalon. Élénk helyeslés jobbfelől. Egy hang a szélsőba­lon . A balközép is úgy tett.) T. ház! Én kénytelen vagyok azt megmondani, amit különben már többször megmondottam és a­mit a múltak tényei is igazolnak, hogy a balközép idejében ez sohasem történt. (Zaj a bal és szélső baloldalon.) Még azokon a padokon ültem, mikor a legélesebb megtámadásokat kaptam, az akkor úgyne­vezett 48-as párt — most, gondolom, függetlenségi párt a neve — tagjai részéről. (Zaj a bal és szélső baloldalon.) választásokra pedig soha, nemcsak hogy nem szövetkeztem, de élő emberekre hivatkozom, hogy mikor egy közös választási actió megindítása szóba hozatott én voltam az, ki annak ellent mondtam. Egy okkal több reám haragudni a t. képviselő urak ré­széről, de nem ok arra, hogy ismét és ismét rám fog­janak olyat, a­mi valótlan. (Igaz! Úgy van­ jobbfe­­lől. Nagy zaj a bal és szélső baloldalon.) T. képviselőház ! Az a vád hangzott ellenem, — Horánszky J. képviselő úr mondta, — hogy mikép teljesíthetné a mostani miniszterelnök kötelességét bizonyos körökkel szemben, mikor tudja mindenki, hogy onnan felülről tartják csak. Hát t. képviselő­­h­áz, első megjegyzésem az, hogy — igaz, hogy most talán a másik fordulóba fognak átmenni a t. képvi­selő urak — nem olyan régen még, naponkint azt olvastam, hogy Tiszának odafenn már vége, abban már nem bíznak, csak a módot és jó alkalmat keresik, hogy megszabaduljanak tőle. (Zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Az az egy pedig bizonyos, tessék elhinni, hogy még a lefogásokban és gyanúsításokban is jó következetesnek lenni. (É­lénk tetszés a jobbol­dalon. Zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Egyébiránt mit értett Horánszky képviselő úr az alatt,hogy felülről tar­tatom, nem tudom, de ha azt értette, hogy azért vagyok itt, mert a korona által is tartatom, abban azt hiszem, olyat mondott, a­mi vadul csakugyan nekem fel nem róható, és a dolog természetében van, hogy éppen úgy, mint a törvényhozás többségének, úgy a koroná­nak feltétlen joga azt, aki valamely miniszteri­­ vagy miniszterelnöki székben ül, ott megtartani akarni, vagy megtartani nem akarni. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon.) Hogy mit akart tehát azzal a dolgokat nem ismerők félrevezetésére számított gyanúsítással, nem tudom. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon. Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon.) Egy dologban megfelelek a képviselő urak kí­vánságának, mert rögtön bezárom beszédemet. (Hall­juk ! Halljuk­­ jobbfelől.) Én, t. képviselőház, ha azt mondják, hogy nem tettem semmit a nemzet föleme­lésére ; ha azt mondják, hogy nem tettem semmit az ország érdekeinek előmozdítására,­­'Zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) akkor nyugodtan, bátran mutatok az én vezetésem alatt létrejött törvényekre. — (Nagy zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) bátran mind­arra, ami természetesen nem én általam, de tőlem is előmozdítva az országnak minden irányban való emelésére történt. (Élénk helyeslés jobb felöl.) És ha azt mondják, a­mint mondották, hogy a gonosz szellem pártolása volt az én fegyverem (úgy van bal­felöl Halljuk! Halljuk! jobb felöl) ezt visszautasítom a múltra, (Helyeslés jobb felöl, Zajos ellenmondás bal és szélsőbaloldalon) visszautasítom a jelenre is, mint­hogy épp azért, mert az ország gonosz szellemét nem pártolhatom, utasítom vissza az önök követelésének teljesítését. (Hosszantartó, élénk éljenzés jobb felől. Zajos Hoch! kiáltások és hosszas mozgás a bal- és szélsőbaloldalon.) Az ülés további folyamáról reggeli la­punkban közlünk tudósítást. A képviselőház pénzügyi bizottsága ma d. u. 6 órakor a képviselőházban, a szokott helyiségben ülést tart, melynek tárgyai: A hazai ipart támo­gató pénzintézeteknek adható állami kedvezmé­nyekről , a hazai iparnak állami kedvezményekben való részeltetéséről szóló törvényjavaslatok folytatá­­l­gos tárgyalása és végül a gróf Andrássy Gyulának állítandó emlékről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Budapest, febr. 24. (Informatiók a ke­reskedők és iparosok részére.) Baross ke­reskedelemügyi miniszter ugyan már eddig is több irányban megfelelő intézkedéseket tett, hogy a kü­lönböző kereskedelmi, ipari, vám- és szállítási conjunc­­turák tekintetében mindazok részére a tájékozódást megkönnyítse, a­kiknek nincs módjukban ezen ügyleteket folytonos tanulmányozó figyelemmel ki­sérni, így nevezetesen az államvasuti köze­gek utasíttattak, hogy a kereskedelmi körökkel érintkezve, a szükséges felvilágosításokat megadják s az ipari és kereskedelmi kamarák egyenest felszólit­­tattak, hogy ily kérdésekben az egyes, legközelebb eső üzletvezetőségekhez forduljanak, sőt a kereskedelem­ügyi miniszter nagy súlyt helyezett az állomási köze­gek kereskedelmi jellegű tevékenységére is. Mindezen felül újabban mozgalom indíttatott meg, hogy az egyes ipari és kereskedelmi kamarák a brassóinak mintájára szervezzék tudakozó irodájukat; intézkedett továbbá a miniszter, hogy egy közpon­ti t­u­d­a­k­o­z­ó­ i­r­od­a állíttassék fel a kereskedelmi múzeum szervezetében, a­mely a szükséges segédesz­közökkel felszerelve — mint értesülünk — már a f. é. április 1-én működését meg fogja kezdhetni, felvi­lágosítást adván vámügyekben, díjszabási ügyekben és mindazon kérdésekre nézve, melyek a közönséget különösen kelet felé irányuló­­ forgalmunkban érdekelhetik. Ez a tudakozó iroda a hozzá szó­val vagy írásban fordulóknak a lehető legcse­kélyebb díjazás mellett és esetleg a­nélkül is, ren­delkezésére fog állani; maga a kereskedelmi mú­zeum pedig útbaigazítást ad, különösen a kereske­delmi összekötések érdekében. A kereskedelemügyi miniszter intézkedett továbbá arra nézve is, hogy a kereskedelmi múzeum által alkalmazott kereskedelmi utazók havonként teendő jelentései a központi értesí­tőben közzé tétessenek. Ezek a jelentések minden kí­vánható részletre kiterjednek. Az érdekelt feleken áll, hogy ezen mindenre ki­terjedő kormányzati intézkedések gyümölcsözőkké váljanak. Özv. gróf Andrássy Gyuláné, mint értesülünk, a gyászidő első, legsúlyosabb részét vejénél, Batthyány Lajos grófnál, Ikerváron fogja tölteni. A holnapi requiemen S­i­m­o­r János bíboros herczegprimás fog poi­tifikálni nagy és fényes papi segédlettel. Három püspök, C­s­á­s­z­k­a György sze­pesi, báró Hornig Károly veszprémi és Steiner Fülöp székesfehérvári püspök fog segédkezni a gyász­­szertartáson a herczegprimásnak, továbbá Márkus Gyula pápai praelatus, Csernoch János eszter­gomi kanonok, Wenczell Antal papnöveldei al­igazgató, Bundala spirituális, dr. Való Simon praefectus, B­og­isich Mihály budavári és Ho­rw­e­i­s­e­r József belvárosi prépost-plébános s nagy számú növendék pap. A requiemen a herczegprimás s assistensei ugyanazt az egyházi gyász ornatust vi­selik, melyet a felséges asszony, Erzsébet királyné, a budavári Mátyás-templomnak ajándékozott. A requiem alatt a templomi énekkar, mely ez alkalom­ból száz tagból áll, Mozart requiemét adja elő Noseda, Gyula egyházi karnagy vezetése alatt. * A tudomány­egyetem mind a négy facultásán holnap délelőtt, a gyászistentisztelet miatt, Haj­n­ik Imre rector rendeletére nem lesz előadás. A Torontál­ vármegye mai közgyűlésén H­e­r­t­e­­lendy Béla főispán indítványára, mint lapunknak táviratilag jelentik, egyhangúlag elhatározták, hogy az Andrássy Gyula gróf elhunyta feletti­ fájdalomnak jegyzőkönyvileg adnak kifejezést, a gyászoló család­hoz részvétiratot intéznek és maradandó emlékül a a dicsöültnek arczképét az ülésterem számára le­festetik.* Újvidék, feb­. 24. Andrássy Gyula gróf lelki üdveért ma isten­tiszteletet tartottak, melyen K­o­p­p­e­r apát cerebrált. Az istentiszteleten részt vettek: a megyei törvényhatóság, élén Blatt Victor főispán, a városi képviselet, a közös hadsereg és a honvédség tisztikara, a testületek és iskolák zászlóik alatt. A középületekre ez alkalommal újból kitűzték a gyászlobogókat. Andrássy és a szerbek. Az újvidék »Szrbsz­­k­i N­a­r o­d« Andrássy halála alkalmából a követ­kezőket beszéli el: A magyar alkotmánynak 1867 évben történt visszaál­lítása és Andrássy minisztériumának kinevezése idejében né­hai Masirevics Sámuel, pátriárka, magához hivatta ennek a lapnak a szerkesztőjét, — ki, akkoriban újvidéki szerb gym­­nasiumi tanár volt s élénk részt vett a szerb, valamint a nem szerb zsurnalisztikai mozgalmakban, — és így szólt hozzá : »Kedves Gruics ! « Felsége kijelentette előttem, hogy a dicsőségesen uralkodó dynasztia érdekei követelik, miszerint a szerbek mindnyájan támogassák Andrássyt, il­letve a magyar kormányt és államot, mert a szerbek mind­azt, a­mit jogosan kívánhatnak, csak Magyarországtól kap­hatják meg. Ebben az irányban és szellemben világosítsa fel papságát és híveit « így szólt hozzám a boldogult pátriárka s aztán így folytatá : »Erre a czélra, kedves Gruics, lapot kell alapítanunk, a »Szrbobrán«-ba és a többi lapokba pe­dig többé ne írjon.« Ez volt a »Szrbszki Károd« néhai Ma­sirevics Sámuel pátriárka által történt alapíttatásának oka, ő tette le a kanczió felét és adta a működés megkezdéséhez szükséges költséget. A­mi a Szerbiában élő szerbeket illeti, ezek első­sorban Andrássynak tartoznak köszönettel azokért az eredményekért, a­melyeket a berlini konferenczián elértek, és nem Gorcsakovnak. Enn­ek mai napság legjobb tanúbi­zonysága a szerb régensség egyik tagja : Risztics János. Az orosz lapok is megemlékeznek Andrássy ha­láláról , így a »N­o­v­o­s­z­t­i« következőleg is: »Jól­lehet Andrássy gróf már több, mint tíz éve megszűnt tényleges szerepet játszani a Habsburgok birodalmá­ban, mindazáltal halála első­rangú és fontosságú ese­mény. Ő mint magyar, természetesen híve volt a dualisticus formának, de abból a gondolatból indult ki, hogy a kizárólagos uralom Translajtániában a magyaroké, Cislajtániában pedig a németeké legyen. Ugyanazért ő soha sem tudott azzal megbarátkozni, hogy a szlávoknak több befolyást engedjen az állami ügyekbe s ellene volt a jelenlegi osztrák miniszter­i elnök rendszerének. Ő egész életében oly odaadással küzdött nemzetéért, nemzete jogainak elismeréséért, hogy minden olyan kísérletet, a­mely ez ellen támadt, csaknem szentségtörésnek tartott. Figyelmeztet az­után a »Növeszti« arra, hogy­ Andrássy a delegat,fiák­ban mindig azt ajánlotta, hogy a háború kikerülése czéljából a keleti kérdésben, a­mennyire csak lehet, békét tartson Ausztria-Magyarország Oroszországgal. Távi­ra­­t o­k, Páris, febr. 24. Tirard és Constans miniszterek értekeztek tegnap Carnotval és a lapok azt várják, hogy a megbeszélés fo­lyamán elhatározták, hogy az orléansi h­e­r­c­z­e­g még egynéhány napig a Concier­gerieben marad és azután valamelyik fog­házba viszik. Páris, febr. 24. A »Journal des Dé­­bats« a minisztériumnak az orléansi herczeg ügyére vonatkozólag hozott hatá­rozatában a radikális kisebbség akaratának való meghódolást látja. Az a kérdés, vajjon a kormány mindenkor befolyásoltatni engedi-e majd magát a szélső­balpárt elégtdletlen­­sége által, sokkal fontosabb, mint maga az orléansi herczeg ügye. Páris, febr. 24. A »Figaro« a mun­kásügyben Németország által javaslatba hozott értekezletről szólván, azt mondja, hogy Francziaországnak részt kell vennie az érte­kezleten, talán nem éppen nagy lelkesedéssel, de teljesen loyális szándékokkal. Athén, febr. 24. A nápolyi herczeg Cor­­fuban való tartózkodása s az olympiai romok megte­kintése után Burgasba érkezett. A herczeg teljes incog­­nitóban utazik és nem száll a királyi palotába, hanem a »Savoia« fedélzetén a pyraeusi kikötőben fog hálni. Hivatalos fogadtatás nem lesz. Róma, febr. 24. Az elmúlt éjjel tizenegy óra tájt itt földrengés volt. Kár nem történt. HÍREK. Február 24. — A király ma délelőtt 10 órakor a budai kir. váriakban általános kihallgatást adott. Fo­gadtattak többek közül: gr. Zichy Jenő és Máriássy János altábornagy v. belső titkos tanácsosok, Hettyey Gyula, gr. Pejacsevics Gábor, báró Roszner Ervin, gr. Széchenyi Emil és gr. Zedtwitz-Utz kamarások, Kerczek Keresztély eredes, Hász Sándor kir. taná­csos, az aradi ügyvédi kamara elnöke, Szarvas Gábor kir. tanácsos, Elek Kálmán. — Személyi hír. Vilmos főherczeg tegnap Budapestre érkezett és a kir. várba szállt meg. — A szerviták templomában Ackermann M. Ignácz elhunyt szerzetes lelki üdveért ma délelőtt gyászistentiszteletet tartottak. A főoltáron Hiesz Bonifácz, a szervita-rend priorja mondott nagy papi segédlettel gyászmisét, míg két mellékoltáron a buda­pesti convent két legidősb tagja, Kovács János és Bauer Rudolf végzett csendes gyászmisét. — Halálozások: Dr. Téri József orvos, ki nemrég ülte meg orvosi működésének 30-dik évfordu­lóját, ma reggel 67 éves korában szívszélhűdés foly­tán meghalt. A­kik ismerték a rendkívül derék, lelki­­ismeretes orvost, őszinte részvéttel fogják venni dr. Téri váratlan halálának hírét. Elhuny­tát nagy család gyászolja. — Szűcs Antal törökszentmiklósi taka­rékpénztári igazgató, városi képviselő, tűzoltófőpa­­rancsnok, életének 54-dik évében elhunyt. — G­ö­t­z Ferencz keszthelyi városi pénztáros 73 éves korában meghalt. — Martin Ferencz, a tolnamegyei taka­rék és hitelbank igazgatója, életének 48-ik évében elhunyt. — Afrikai Stanley-kiál­itás Londonban. A Stan­­ley-kiállítás eszméjét Londonban annyira felka­rolták, hogy a kiállítás már márczius elején meg­nyitható lesz. A kiállításban az összes nevezetes Afrika-utazók és földrajztudósok részt vesznek és a belgák királya elvállalta a védnökséget, Stanley pe­dig a védnökhelyettes tisztségét. A kiállítás fel fogja ölelni Közép-Afrika néprajzát is s ki fogja tüntetni a világrész történeti fejlődését. Az Afrika utazók arcz­­képein kívül ki lesznek állítva azok felszerelései, a hittérítők működésének eredményei, a rabszolgake­reskedés, az afrikai hajózás, az afrikai állatvilág, Stanley és más afrikai felfedezők gyűjteményei stb. — Socialdemocrata zavargások. Már említet­tük, hogy Németországban az imént lezajlott válasz­tások alkalmából több helyütt socialdemocrata zavar­gások voltak. Újabban e zavargásokról a következő részleteket jelentik: Königsbergben a social­­democraták ezerekre menő számmal gyülekeztek este 8 óra tájban az »Alig. Zig« szerkesztősége elé, hogy megtudják a választás eredményét. Midőn a szerkesz­tőség az eredményt kihirdette, a tömeg fülszaggató kiabálásba tört ki. Az utcza tömve volt férfiakkal, asszonyokkal, suhanczokkal, sőt igen sok gyerkőcz is volt a tömegben. A rendőrség egész nyugodtan szem­lélte a tömeget, mely azonban kövekkel, palaczkokkal kezdte dobálni a rendőröket, kik végre kényszerültek fegyverrel szétkergetni a tömeget. A zavargók egy része egy másik utczába menekült, hol összecsoporto­sulván, az odaérkező rendőröket ismét kőzáporral fo­gadták, mire azok fegyverrel védelmezték magukat. A katonákat több kaszárnyában consignálták, de rájuk nem volt szükség. Három embert elfogtak. — Altonában a Hamburgból vörös zászló alatt oda vonult zavargó munkások csaptak nagy lár­mát, minek következtében a katonaság kivonult, a város két kapuját eláltotta és­­ visszanyomta a zavar­gókat a hamburgi területre. Állítólag egy munkás fejét a katonák szuron­nyal felhasították, egy másik­nak meg a nyakát megszúrták. — Hecklingen­­ben is nagy botrányokat csináltak a socialdemocra­­ták. Mielőtt a szavazatokat összeadták és a jegyző­könyvet aláírták volna, a socialdemocraták betódul­tak a választási helyiségbe, az asztalt feldöntötték, a szavazó­lapokat szétszórták, a jegyzőkönyvet össze­tépték. A dulakodásban egyik hivatalnok a lábát el­törte. A csendőrség a tíz kolompost, kik a zavargást vezették, elfogta. — Elfogott sikkasztó. Zágrábból tárírják lapunknak, hogy Busan József postatisztet, ki a múlt év végén a zenggi postahivatalnál 23,000 frt elsikkasztása után Amerikába szökött, ott elfogták és a magyar hatóságoknak kiszolgáltatták. A bünper vi­telére a zágrábi törvényszéket delegálták. — Rejtélyes öngyilkoság. A múlt hó 8-ikán Püspök-Ladányban egy elegáns fiatal nő szállt ki a budapesti vonatról. Az illető az első fogadóba szállt, s a vendégkönyvbe Terkes Antalné, szolnoki lakosnőnek jegyezte magát. Néhány nap múlva a fia­tal nő kiment a pályaházba s a dereczeni gyorsvonat kerekei alá vetette magát. A p.­ladányi hatóság Szolnok város elöljáróságánál tudakozódott a nő ki­léte felől, de onnan azt válaszolták, hogy Terkes An­­talnét nem ismerik. — Sikkasztás: Zágrábból távírják lapunk­­nak, hogy Radovanics Szavko mileniki községi tisztviselő önként jelentkezvén a rendőrségnél, beval­lotta, hogy egy zileniki szegény paraszt ember szá­mára, Amerikából érkezett pénzes levelet kifosztott. — Fiatal tolvajok. B­é­c­s­b­ő­l távírják a »P. Ll.«-nak, hogy ott két előkelő családból való fiatal embert, Gyurics Sándor lovag, 21 éves, Novák Ká­roly, 26 éves, ügyvédsegédeket elfogták, mivel főnö­kük lakásából, betörés utján ezüst tárgyakat, ruhá­kat és értéktárgyakat 3000 frt értékben elloptak. — Éjjeli támadás. Kovács Sebestyén cs. és kir. ruharaktári I. oszt. segéd (szakaszvezetői ranggal) a múlt éjjel az ó­budai laktanya felé ment és vele volt Román Lukács nevű czipészlegény barátja is. A rak­­tár­ utczában néhány részeg földműves beléjük kötött, a­miből előbb szóváltás, később véres dulakodás tá­madt. Román Lukácsot az ismeretlen támadók meg­fogták, hogy barátjának ne segíthessen, Kovácsot pedig összeszurkálták. A szerencsétlen szakaszvezetőt félholtan szállították be a XVII. számú helyőrségi kórházba. A tetteseknek még eddig semmi nyoma. — Fővárosi krónika. Eltűnt leány. Leopold Mária 12 éves lányka tegnap azt mondta szüleinek, h­ogy fölmegy a Calvaria-hegyre megnézni a processiót s azóta eltűnt. A szép lányka az óriás-utczában egy szabóhoz járt dolgozni. A rend­őrség azt hiszi, hogy helyes nyomon jár, ha a lánykát valami lelketlen lélekkofárnál keresi. Fővárosi ügyek. — A pénzügyi és gazdasági bizottság ma dél­előtt ülést tartott, melynek legfőbb tárgya a kere­­pesi-ut­i köztemetői sir­hely­ek és sírboltok dijának leszállítása iránt Rémi Róbert biz. tag által tett indítvány volt. Rémi Róbert azt indítvány­ozta, hogy a kerepesi-uti temetőben egy I. osztályú diszsir eddigi 200 frtnyi dija 100 frtra, a II. osztályúé 150 frtról 50 frtra, a III. osztályúé 100 frtról 30 frtra szállittassék le. Egy nagyobb sírbolt diját 2400 fo­rintról 1000 frtra, kisebb sírboltét, 1600 frtról 500 frtra kéri leszállítani. A köztemetői bizottság elvi szempontból nem tesz kifogást a dijleszállitás ellen, a dijakat azonban következőleg kívánja megállapítani: I. osztályú diszsír ára 150 frtra, II. osztályúé 100 frtra, III. osztályúé 50 frtra, a nagyobb sírbolt dija 1500 frtra, kisebb sirbolté 1000 frtra szállí­tandó le. A tanács nem javasolja a sírhelyek árának leszállítását, mert ez a temető külső dí­szének volna ártalmára; a sírboltok dijának leszál­lításához pedig azzal az eltéréssel járul hozzá, hogy a nagyobb sírbolt dija nem 1500, hanem 1600 írtban állapíttassák meg. A főszámvevőség tekintettel arra, hogy a dijleszállítás a fővárosra nézve körülbelül 20,000 frtnyi deficittel járna, a javaslatok egyikét sem fogadja el. Rémi Róbert hosszabb beszédben fejtegette az okokat, a­melyek őt az indítvány meg­tételére bírták. Egyébiránt eltér eredeti indítvá­nyától, és magáévá teszi a köztemetői bizottság javas­latát. P­re­u­s­z­n­e­r Józ­sef a tanács előterjesztését tartja elfogadandónak. Császár Jenő közegészségi szempontból sem pártolja a díjleszállítást, mert sze­rinte a Kerepesi­ uti temetőnek túlságos igénybevétele a főváros közegészségi viszonyait veszélyeztetné. Herzog Péter ellene van a díjleszállitásnak, mint­hogy az által az uj köztemetői vasút kiépítése mint­egy fölöslegessé válik, mig hogy ha az eddigi árak megmaradnak, az említett vasút kiépítése bizonyos kényszernyomás alatt van. Kochmeis­­t­e­r Frigyes br. szintén csak a sir­bolt-árak leszállítását pártolja, mivel a mostani magas árak mellett az utóbbi időben a sírboltok egy­általán nem keltek. L­a­m­p­l főszámvevő magáévá teszi Kochmeister dr. nézetét. Rémi Róbert újabb felszólalása után a kérdést szavazás alá bocsátották s a bizottság 8 szavazattal 7 ellenében a sir-helyek árának leszállítását egyáltalán nem javasolja, a sir­­bolt-áruk leszállítására nézve pedig a tanács előter­jesztését fogadta el. E kérdéssel kapcsolatosan Németh Titusz az iránt interpellálja az elnököt, hogy mi késlelteti az új köztemetői vasút kiépítését ? Az elnök azzal felel, hogy a m. kir. államvasutak igazgatósága a vállalat által benyújtott tervet akként kivánja módosítani, hogy a négyvágányu áthidalás helyett hat vágányu áthidalás létesittessék. Ez aztán akadályozza a kiépí­tést. Preuszner ama nézetére vonatkozólag, hogy a fenforgó akadály elhárítása czéljából a kereskedelmi miniszter volna megkeresendő, Viola elnök megjegyzi, hogy e kérdés nincs napirenden s így e tek­itetben nem is határozhatnak. Azt azonban nem ellenzi,hogy az imént letárgyalt ügy azzal tétessék át a tanácshoz, hogy ez a vasút kiépítését lehetőleg sürgesse. A bi­zottság ily értelemben határozott. Ezután elfogadták a főszámvevőség ama javaslatát, hogy a tűzoltósági személyzet korpótlékára és lakbérére szükséges 6800 frt f­dezete csak a jövő évtől kezdve vétessék fel a budgetbe. — A kőbányai ut kikövezése. A kövező és csa­tornázó bizottság ma délelőtt ülést tartott, melyen a kőbányai­ ut kikövezési munkáira tartották meg az árlejtést. Összesen 6 ajánlatot adtak be: Fischer Henrik az összes munkákat mauthauseni gránittal 411,138 frt 70 krért, az évenkint való fentartást pe­dig 20 évig négyszög méterenkint 25 krért. Beuer és Schleisz az összes munkákat szintén mauthauseni grá­nittal, 421,009 frt 89 krért, a fentartást pedig 18 kr­ért, a pesti kőszénbánya és téglagyár rész­­társaság az összes munkákat keramittal 317,368 frt 69 krért a fentartást pedig 18 krért, Reinisch és Hirsch Mihály az összes munkákat mauthauseni gránittal 365,479 frt 14 krért, a fentartást pedig 19 krért, ugyanezek az összes munkákat keramittal 361,718 frt 62 krért a fentartást pedig 25 krért, végre Hirsch Sebestyén az összes munkákat kis­ sebesi gránittal 348,528 frt 48 krért, a fentartást pedig négyszögméterenkint és évenkint 10 krért. Minthogy az előállítási és fentar­­tási árak összevetéséből, legolcsóbb ajánlatnak Hirsch Sebestyéné tűnt ki, a bizottság ennek elfogadását fogja a tanácsnak javasolni. — A fővárosi egylet f. hó 25-én d. u. 5 órakor a régi városház tanácstermében értekezletet tart. KÖZGAZDASAG. Közlemények. Nagy küldöttség járt tegnap Baross Gábor ke­reskedelmi miniszternél. Szakmáry Károly, a kassai kereskedelmi és iparkamara alelnöke, Siposs A. Gyula kamarai tag és Deil Jenő a kamara titkára vezették a miniszter elé Bártfa, Eperjes, Igló, Lőcse, Gölnicz­­bánya, Kézsmárk, S.-A.-Ujhely, Tokaj és Ungvár vá­rosok kereskedőinek képviselőit. A küldöttség a há­­zalási törvényjavaslat némely intézkedéseinek meg­változtatását kérelmezte a miniszternél. Azon kérel­mek között, melyeket a küldöttség szónoka, Deil Jenő terjesztett a miniszter elé, kiemelendő azon kívánság, hogy a 10,000 lakosnál kevesebbel bírő városok is tilalmazhassék a házalást, ha az illető város kereske­delmi és industriális jelentősége a házalók működé­sét fölöslegessé teszik. Ezenkívül azt kérelmezték a vá­rosok, kamarájukkal egyetértőleg, hogy az ipartörvény novelláris után oda módosíttassék, hogy mind a kereskedők és iparosok, mind a kereskedelmi uta­zók csakis a szakmájukhoz tartozó kereskedők­kel köthessenek kereskedői ügyleteket és csakis eze­ket kereshessék fel minták előmutatása mellett, vagy anélkül. A miniszter, kinek a küldöttség egyúttal ön­feláldozó, lelkes és nagyszabású működéséért köszö­netet mondott, biztató szavakkal fogadta a kérelme­ket és azon meggyőződést erősítette meg a bizottság tagjaiban, hogy a tett emberével, oly férfiúval állanak szemben, ki meleg hévvel és hazafias lelkesedéssel ka­rolja fel a reá bízott ügyeket. Az aradi országos ki­állítás alkalmával tartandó kereskedelmi congressus díszelnöki tisztjét, mely neki a küldöttség által fel­­ajánltatott, elfogadta a miniszter. A küldöttség tagjai voltak: Branda és Justus (Lőcse), Hajtsch és Vá­­rolyi (Igló), Tüchler Mór és Lévay (Ungvár), Schön Sándor (S.-A.-Ujhely), Szentiványi (Gölniczbánya), Podhraczky, Gallotsik, Závodszky (Eperjes), Marko­­vics (Kézsmárk) és még számos kamarai tag. Közgazdasági táviratok. Értéktőzsde, Bécs, febr. 24. (Előtőzsde.) Osztr. hitelrészvény 821.65. Angol-osztrák bankrészvények 172.30. Unió bankrészvények 263.75. Déli vasúti részvény 136. —. Húsz francos arany 9.40­­. Osztrák-magyar államvasuti részv. 219.75. Magyar hitelrészvények 352.25. 4 százalékos magyar aranyjáradék 103.60. 5 százalékos magyar papirjáradék 99.50. Török birod. dohányegyedáru. társ. 113.75. Magyar jelzálog hitelbank sors­jegyek —.—. Magyar fegyvergyár —.—. Alpesi bánya-részv. 111.40. Az irányzat nyugodt. Bécs, febr. 24. (Megnyitás.) Osztr. hitelint. részv. 321.50. 20 frankos arany 9.40—. Magyar hitelbankrészvény —. —. 4 százalékos magyar aranyjárad. 103.60. 5 százalékos papir­­járad. —.—. Bécsi Tramway —.—. Az irányzat nyugodt. Árutőzsde, BÉCS, febr. 24. (Eredeti távirat.) (Gabona-és terménytőzsde.) Búza tavaszra 8.96 — 9.01 B­ú­z­a máj.— jun. 8.94—8.99 Búza őszre 8.08—8.13 Rozs tavaszra 8.35 — 8.40 Rozs máj.—jun. 8.35—8.40 Zab tavaszra 8.20— 8.25 Zab máj.—jun. 8.06 8.11 Zab őszre 6.26—6.31 Tengeri máj.—jun. 5.18—5.23 jan.—jul. 5.23—5.28 juh —aug. 5.32 — 5.37 Olaj kész szállításra aug.—szept. 45.00 — 45.50 Szesz nov. 12.57—12.87 jan.—máj. 13.-----13.25 Repcze aug.—szept. 18.50—19.00 jan. —ápr. 13.40—13.60 Budapesti áru- és értéktőzsde. Február 24. Gabonaüzlet. Búzát ma jól kínáltak, a kereslet élénk volt. Szilárd irányzat mellett elkelt mintegy 30,000 g, 27a— 5 krral magasabb árakon. Egyéb gabonanemüekben csekély üzlet, rozs árpa és zab szilárd, tengeri lanyha. Eladatott: Búza (uj) Tiszavidéki: 900 q 79* *8 k. 9 frt, 200 J79 k. 9 frt,800 q 78'5 k. 9 frt, 600 q 78*2 k. 9 frt, 100 q 78 k. 9 frt,100 q 79*4 k. 8 frt 92>/a kr, 200 q 79 k. 8 frt 92>/a kr, 100 q 78*5 k. 8 frt 927s kr, 100 q 78 k. 8 frt 92Vakr, 100 q 79 k. 8 frt 90 kr, 100 q 78 k. 8 frt 90 kr, 600 q 78*5 k. 8 frt 95 kr, 200 q 78*3 k. 8 frt 95 kr, 200 2 78 k. 6 frt 927a kr, 200 q 78 k. 8 frt 90 kr, 100 q 77*5 k. 8 frt 877a kr, 100 q 77 k. 8 frt 827a kr. 200 q 76*5 k. 8 frt 727a kr, 100 q 76 k. 8 frt 75 kr, 100 q 75*5 k. 8 frt 65 kr, 200 q 72*8 k. 8 frt 30 kr. — Pestmegyei, 200 q 79*6 k. 9 frt, 100 q 78*4 k. 8 frt 85 kr, 300 q 78*3 k. 8 frt 85 kr, 200 q 74*8 k. 8 frt 877a kr, 100 q 77*5 k. 8 frt 85 kr. — Kalocsai: 2700 q 74 5 8 frt 75 kr*. — Zen­­t­a­i : 1000 q (6) 77*7 k. 8 frt 87’/a kr. — Fehérmegyei: 300 q 76 k. 8 frt 60 kr. — B­á­c­s­m­e­g­y­e­i: 1000 q 74*8 k. 8 frt 627a kr, 100 q 72*4 k. 8 frt 25 kr. — Raktáráru: 950 q 76 k. 8 frt 65 kr, 1000 q 75*5 k. 8 frt 65 kr, 1000 q 75*2 k. 8 frt 60 kr, 3300 2 75 k. 8 frt 527a kr. — Zab : 200 q 7 frt 70 kr, 100 q 7 frt 80 kr, 100 q 7 frt 85 kr. — Tengeri (uj) : 200 q 4 frt 75 kr. Határidőüzlet. A határidőüzletben az irányzat szilárdult. Határidők jegyzése déli 12 órakor: Búza tavaszra 8.59— 8.61, őszre 7.80—7.82. Tengeri máj.—jun. 4.90 — 4.94. Zab ta­vaszra 7.85 — 7.88, őszre 5.84—5.86. Káposztarepcze aug.— szept. 12­/8 —13—. Köttetett: Búza tavaszra 8.58 — 8.63—8.61, őszre 7.78 — 7.82 — 7.80. Tengeri máj.—jun. 4.89—4.93—4.91. Zab őszre 5.84—5.88. Káposztarepcze aug. —szept. 12.75—12.977a. Hivatalos jegyzések d. u. 2 órakor: Búza tavaszra 8.60 pénz, 8.62 áru, őszre 7.80 pénz, 7.81 áru. Tengeri máj.— jun. 4.90 pénz, 4.92 áru. Zab tavaszra 7.86 pénz, 7.9 > áru őszre 5.85 pénz, 5.90 áru. Káposztarepcze aug.—szept. 127s pénz, 13— áru. Terményüzlet. Terményekben ma mérsékelt volt a forgalom. — Zsiradék kissé kellemesebb. Disznózsír vá­rosi áru hordóstul 54,50—55 írtjával köttetett. — Sza­lonna 29—30 kilo nehéz 47 írtjával, 35 — 36 kilo nehéz áru 48 írtjával köttetett nagyobb tételekben. — Szilva határo­zottan s­ilárd, boszniai usance-minőségü 8V3 forintjával köttetett 56 kilónkint.. — Szilvasz szerbiai transito 18.50 forintjával került forgalomba. — Szesz tartósan ked­vetlen. Értéküzlet. A tőzsde lanyhább hangulatú volt és az árfolyamok a realizálási kedv következtében csökkentek. Ki­vált a helyi értékpapíroknál volt ez észlelhető. Ezek erős in­gadozás után legnagyobbrészt olcsóbban záródnak. A nemzet­közi értékekben alig volt üzlet. A járadékok árfolyamai nem igen változtak.­­ A valuták és érczváltók árfolyamai lanyhábbak. (Előtőzsde.) A mai előtőzsde üzlettelen volt. Osztrák hitelrészvény 321,40, magyar papírjáradék 99.50, Északm. kö­zénb. 169.50 —168.50 írton köttetett. Délelőtt 11 óra 15 p. zárulnak : Osztrák hitelrészvény 321.40, magyar 4 °/C-os aranyjáradék —.---, magyar 5 °/C-os papirjáradék 99.50—, magyar leszámítoló bank —.—. Az előtőzsde hivatalos zárlatai: Osztrák hitelrészvény 321.40—­ Magy. 4 °/o-os aranyjáradék —.-----. (Béli tőzsde.) A déli tőzsde szilárd volt. Osztrák hitelrészvény 321.70—322.10 magyar hitelrészvény 352.75, 4 °/C-os aranyjáradék 103.577­, 5 °/o-os papírjáradék 99.50, leszámítoló bank 115.50, jelzálogbank 160.50 írton köttetett. Délután 1 órakor zárulnak: Osztrák hitelrészvény 322.—. Magyar 4 °/C-os aranyjáradék 103.55—. Délután 1 óra 30 perczkor zárulnak. Osztrák hitelrészv 322.—. Magyar 4 °/o-os aranyjáradék 103.55—. Díjbiztositások: Osztrák hitelrészvények holnapra 2.-----3.— ; nyolc­­ napra 6.-----7.— ; egy hóra 12.50—13.50. Előfordult kötések : Magyar 5 száz, papírjáradék 99.60, budapesti bankegyesület 135 — 136, fiumei hitelbank részvénytársaság 104, osztrák hitelintézeti részvények 321.70—322.50, pesti magyar kereskedelmi bank 892 — 898, »Fonciére« pesti biztosító intézet 82.50—83, magyar nyugati vasút (székesfehérvár-győr-gráczi vonal) 194, pesti közúti vasút részvénytársaság 412 00, északmagyarországi egységes kőszénbánya részvénytársaság 169 —169.50, Frank­­lin-társulat 240, Ganz és társa vasöntöde és gépgyár 1505—1490, Drasche-féle kőszénbánya és téglagyár 480 —462, salgó­tarjáni kőszénbánya részvénytársaság 488— 492, nemzetközi villamossági társaság 261—265, rima-mu­rányi vasmű részvénytársaság 177 — 178, Schlick-féle vasön­töde és gépgyár 236, sertéshizlaló 314—317, magyar föld­hitelintézet 5 °/o-os záloglevelei 101.25.—. Szállításra a mai déli tőzsdén eladatott: Utolsó árkelet Előfordult kötések pénz ára legalacs. legmag. Aranyjáradék 28/2. 103.55—103.65 103.55—103.60 Papirjáradék 28/2. 99.45—99.50 99.47—99.50 Felszámolási árfolyamok : Magyar általános hitelbank .................... 353.— Osztrák hitelintézet .................................. 322.— T­udnivalók. Február 24. Nemzeti színház. : »STUART MÁRIA.« Történelmi szomo­­rújáték 5 felvonásban. Kezdete 7 órakor. Magy. kir. operaház. A policlinicai egyesület javára, a m. kir. operaház, nemzeti- és népszinház tagjainak köz­reműködésével. »AZ ÉN CSILLAGOM.« Vígjáték 1 felvonásban. — »BEETHOVEN V. SYMPHORIÁJA.« — »FAKCHOK SZERELME.« Eredeti daljáték 1 felvonásban. Kezdete 7 órakor. Népszínház. Blaha L. assz. mint vendég, »TÜNDÉRLAK MAGYARHOKBAK.« Képszinmü, dalokkal, 3 felvo­násban. Kezdete 7 órakor. Várszínház. Zárva. Az uj országház nagy gypsmintája megtekinthető egész nap jelentkezhetni az építészeti irodában. Beléptidíj 50 kr. a »Jó szív« javára. Főszerkesztő: CTóIs­ai JsZHói­. Felelős szerkesztő: CS­atári Ödön. *£ T.4*.A kiadó tulajdonos Athenaeum irodalmi - nyomdai r. társulat betűivel, Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület,

Next