Nemzet, 1890. március (9. évfolyam, 2696-2726. szám)

1890-03-14 / 2709. szám

iskolázott elméje s előadása Mühlfeldre emlékez­­­­tettek, a­kihez fatálisan hasonlított abban is, hogy­­ nem tudott pénzzel bánni... Nevezetesebb perei vol­­­­tak di­ Markbreiternek mint védőnek, a Ring-szin­ j házi katasztrófa, a Zivny-féle felségárulási ügyek, a • bozeni Tournville • per, a szabadjegyekkel való­­ szédelgés és mások. — A nejéhez s Bécs­­ben élő nővéréhez állítólag intézett levelekről szóló híreket megczáfolják. A fent említett följelentés közbe nem lép, dr. Markbreiter még visszatérhetett volna bécsi­­ ismerőseinek körébe. Némelyek most is lehetőnek tartják, hogy ügyeinek rendezése — a ro­konok közbejöttével — eszközölhető leend. — A hitelezőihez irt levelek csaknem egyformán hang­zanak ; szövegük a következők: »Uram! Miután éveken át hiába küzdöttem a kedvezőtlen sors ellen, immár végem van és elbuktam. Erőim többé nem elegendők, erőfeszítéseim gyümölcstelenek. — Kénytelen vagyok hazám és családom elhagyására s Európán kívül keresni boldogulásomat. Szakadatla­nul azon leszek, hogy kötelezettségeimnek irányában megfelelhessek. Dr. Markbreiter E. A nóna Csehországban. A braunaui kórházba márczius 4-én egy átutazó vándorlegényt vettek föl, ki most már három nap óta halálhoz hasonló álomba merülten fekszik nyitott szájjal és szemmel, s csak a legerősebb rázásra észlelhető testén az élet némi jele. Az orvosok ezen betegségi jelenséget határozottan nónának konstatálták. Az Eiffel-torony november óta el volt zárva a nagy­közönség előtt. Eiffel ezen idő alatt szépítéseket és jelentékeny változásokat eszközölt e sok port föl­vert művének berendezésén. Az első emeleti vendég­lőket átalakították. A franczia vendéglőből húsz cabinet particulier és több kis terem lett, az elszász-lotaringiai sörödő óriási csarnokká változott át bálok, hangversenyek, s társas összejövetelek meg­tartására. Az orosz vendéglő mérsékelt áru étkező helyiséggé degradáltatott, az angol-amerikai restau­rant pedig eltűnt, helyét gyermek­játékok, bazárok, biliárdok és egyéb szórakoztató dolgok foglalják el. A második emelet, hol a »Figaro« külön száma nyo­matott, egyetlen csarnokká tágult reggelizők számára. A harmadik emelet most valóságos szalon gyönyörűen bebútorozva, telefon, távh­ővezeték, s naponként kétszer kiürítendő levélgyűjtőkkel berendezve. Az Eiffel-torony ily átalakulásában márczius végével nyílik meg újra a nagy­közönség özönének. Árvíz Amerikában, New­ Orleansból érkezett táv­iratok jelentik. A Misziszippi folyó rohamosan árad, el annyira, hogy a gát elszakadt s New­ Orleansnak a folyó közelében fekvő részét egészen elárasztotta. A vizet a Pontchartrain tavába igyekeznek beleszivat­­­tyúzni, mindamellett attól tartanak, hogy az ár elönti a város többi részét is. Rablógyilkosság és öngyilkossági kísérlet. Ol­mützben tegnap délelőtt egy napszámos kinézésű em­ber behatolt Oplustil Antal lakására, ki éppen borot­válkozott. Az idegen kiragadta a borotvát a 70 éves aggastyán kezéből s azzal keresztülmetszette az öreg úr torkát. Oplustilnak volt még annyi ereje, hogy a folyosóra kivánszoroghasson és segítségért kiálthas­son. Az összecsődült házbeliek a haldoklót vissza akarták vinni lakására, de meglepetésükre az ajtót belülről bezárva találták. Egy előhívott lakatos ki­nyitotta a lakásajtót és a gyilkost a konyhában véré­ben fetrengve találták. Az Oplustiltól elvett borotvá­val öngyilkossági szándékból fölmetszette az ereit. Oplustil néhány percznyi kínlódás után meghalt. A gyilkos, ki későbbi értesülés szerint, Nagy-Oujezdben egykor gazdálkodó volt, a hozzá intézett kérdésekre csak annyit felelt, hogy: »Én neki és ő nekem.« A súlyosan sebesültet az orsz. kórházba szállították. Panaszos diadal. A berlini »Freisinnige Ztg.« diadalmasan konstatálja, hogy Magyarországon a magyarosítás nem terjed már oly gyorsan, mint ezelőtt. Szerinte a szászok, románok, szerbek, tótok nemzeti érzülete sokkal erősebben kifejlődött, semhogy most már hajlandók lennének megmagyarosodni. Más sza­vával mégis elismeri, hogy a magyarság egyre tágabb tért hódit, de azt — keseregve — annak tulajdonítja hogy a bevándorolt németek (a szászok kivételével) menthetően áldozatul esnek a magyarosításnak, mint­­hogy gyáván a magyarok lábaihoz borulva, anyag­érdekből megtagadják nemzetiségüket. Fővárosi ügyek. A nádorszigeti fürdő. A tanács néhány hónap­pal ezelőtt felterjesztést intézett a belü­gyminiszter­­hez, hogy a városligeti Artézi-fürdő kibővítése iránt már régebben hozott közgyűlési határozatot hagyja jóvá, hogy ekként a főváros a közönség által sűrűn látogatott fürdőnek kiépítése iránt minél előbb intéz­­kedhessék. A belügyminiszter most arról értesíti a fővárost, hogy mielőtt­­ ez ügyben határozna, tudni kívánja, eleget tett-e időközben a főváros azon felté­telnek, a­melyhez ő a für­dő kibővítésének engedélye­zését kötötte, s a­mely feltétel abból állott, hogy a városligeti tó vize a vízvezetékből naponkint 2800 köbméter vízzel felfrissíthessék, s ekként a tó elpos­­ványosodásából eredő közegészségi ártalmaknak elej vétessék. 1 e A házbéradó. A fővárosi tanács hirdetményt bocsátott ki az 1890—1892. évekre megállapított házbéradó tárgyában. E szerint a fővárosi házak tu­lajdonosai által 1890—1892. években fizetendő ál­lami és községi házbéradó, valamint a házbérkraj­­czárok megállapítása immár befejeztetvén, az ezekről készített kivetési lajstromok e hó 10-ikétől 17-ikéig fognak a fővárosi adószámviteli hivataloknál a reg­geli 8 órától déli 12 óráig terjedő hivatalos órák alatt közszemlére kitétetni. Az állami házadó után fize­tendő 1890. évi ált. jövedelmi pótadó külön fog köz­szemlére kitétetni. Uj gyógyszertár. Dr. Fischer Samu gyógy­szerész az Erzsébet körúton felállítandó gyógyszertár engedélyezéséért folyamodott, mely kérelmével azon­ban őt a közgyűlés elutasította. A belügyminiszter — mint értesülünk — a közgyűlés határozatával szem­ben megadta nevezett gyógyszerésznek az engedélyt arra, hogy az Erzsébet-körútnak a Király­ és Dob­­utczák közt fekvő szakaszán személyes üzleti jogú gyógyszertárt állíthasson fel. Ez elhatározását a mi­­niszter azzal indokolja, hogy ez új gyógyszertár felál­lítása által a meglévő gyógyszertárak fennállása a főváros szakközegeinek jelentése szerint nem lesz ve­szélyeztetve. A krisztinavárosi polgári kör azt a kérelmet in­tézte a közoktatási miniszterhez, hogy a Krisztina­városban algimnáziumot állítson fel. A miniszter — mint értesülünk — a polgári kör kérvényét azzal az elintézéssel küldötte le a fővároshoz, hogy bár tel­jesen méltányolja a kérelmet, de a fennálló pénzügyi helyzet nem engedi meg, hogy azt ez idő szerint tel­jesíthesse. Helyi hírek. Márcziusi ünnepély. A magyarországi ált. munkáspárt szombaton, márczius hó 15-én, a Weber-féle sörcsarnokban (Kerepesi-ut, Beleznay­­kert) a »budapesti munkáskor dalkara« szives közre­működése mellett hangversen­nyel és tánczvigalom­­mal egybekötött márcziusi­ ünnepélyt rendez. Az esetleges tiszta jövedelem a budapesti ált. mun­­kásbetegsegélyző- és rokkant-pénztár, özvegy- és ár­vaalapja, a budapesti munkáskor könyvtára és a mun­káslapok támogatására fordittatik. Az ünnepély kez­dete esti 7 órakor, a tánczvigalomé 9 órakor. Eltűnt leány. Megint egy fiatal leány tűnt el a fővárosból. Az eltűnt Schwarzenberg István Ferencz József­ rakparti kocsmáros 17 éves leánya Anna. A rendőrség körözi. Életuntak. Tegnap este fél nyolcz órakor a vi­gadó közelében egy ismeretlen, látszólag az intelli­gens osztályhoz tartozó, elegáns, csinos fiatal nő egy csavargőzösről a Dunába ugrott s nyomtalanul eltűnt a hullámok közt. Minden mentési kísérlet hiába való volt. — L­o­r­b­e­r Károly 26 éves, csaposlegény, ma délelőtt a Váczi körúton levő Sturm-féle korcsma pinczéjében felakasztotta magát.­ Mire tettét észre­vették, meg volt halva. — O Ilona 19 éves cselédleány ma délelőtt a Rombach-utcza 14. szám a. lakásán életuntságból nagyobb mennyiségű lugolda­­tot ivott. Haldokolva szállították a Rókus-kórházba. Megszökött férj: Mártont! Ignáczné, szül. Far­kas Róza panaszt tett a rendőrségnél, hogy férje megszökött. Nem annyira a szökést fájlalja, mint azt, hogy a szökevény magával vitte az ő 13 darab sorsjegyét, 700 írtról szóló takarékpénztári könyvét és női arany óráját. Színház és művészet. Náday Ferencz, a nemzeti színház kitűnő mű­vésze ma délelőtt érkezett meg Székesfehérvárra, a­hol — mint reggeli lapunkban említettük — egyelőre egy előadásban fog részt venni jótékony czélra. Az indóházban a színházi konzorczium küldöttsége fo­gadta a művészt, ki a cziszterc­iták házának lesz ven­dége. Egyik bravúr-szerepében, a »Jó barátok« Tho­­losan orvosában lép föl. Előadás után a szinházi vá­lasztmány vacsorát ad a vendégművész tiszteletére a Vörösmarty-körben. Nagy kiállítás Stuttgartban. Mint Stuttgartból jelentik, ott a jövő évben nagy művészeti kiál­­lítást rendeznek, melynek védnökségét a Würt­temberg­ király vállalta el, rendező bizottságá­nak élén pedig a trónörökös áll. A bizottság tagjai: a miniszterelnök, a kultuszminiszter, továbbá, számos kiváló művész és műbarát. A vállalathoz szükséges tőke nagy részét már beszerezték. Zilahy Gyula a nemzeti színház tagja e héten Miskolczon, az ottani tűzoltók nyugdíjintézete javára, szívességből föllépett, mint Figaro, Beaumarchais »Figaro házasságá«-ban és élénk játékáért a zsúfolt ház nagy babérkoszorúval, sűrű tapssal és számtalan kihívásokkal tüntette ki. Halálozások: Pallavicini Alfréd úr­gróf, mint Kassáról táv­­írják, tegnap meghalt 77 éves korában sárosmegyei ó-falusi birtokán. Elhuny­tát e hó 16-án ideiglenesen az ó-falusi családi sírboltba helyezik el, az abauj­­szemerei családi sírbolt fölépülése után ott fognak földi maradványai végleg az örök nyugalomnak át­adatni. Nagyrákói Rakovszky István, tisza­beői nyu­galmazott plébános, elhunyt 74 éves korában. A te­metés ma d. u. 3 órakor ment végbe Budapesten a gyászoló család Sörház­ utcza 6. szám alatti házában. Az elhunyt nagybátyja volt Rakovszky István kir. ügyésznek. Doroszlay Adolf m. kir. erdőmester és erdő­­igazgatósági titkár Kolozsvárott élete 66-ik évében elhunyt. A zeneszerzés terén is szép sikereket aratott négyesei, indulói, dalai, széles körökben népszerűsé­get nyertek. Az 1873-diki kiállításon figyelmet kel­tett egy elmés szerkezetű facsuztató mintával. Id. Szigeti Vass Antal, Beregmegye volt t. fő­ügyésze, törvényszéki ülnöke, utóbb Beregszász város árvaszéki ülnöke Beregszászban elhunyt. N­­é­m­e­t kiegyezésről és elvtársai nevében kije­lentette, hogy nem fogadja el a javaslatot. Rieger visszautasította Vasaty személyes támadásait.­­ Ezután az ártatlanul elitéltek kárpótlásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását folytatták. Bécs, márcz. 14 S­m­o 1­k­a, a képviselőház el­nöke, abból az alkalomból, hogy ma lép elnökségének tizedik évébe, az összes miniszterek és képviselők által aláírt üdvözlő iratot kapott. Zágráb, márcz. 14. A tartománygyűlés mai ülésében az igazságügyi bizottság beter­jeszti jelentését a birtokháboritási törvény­­javaslatról. Annak idején napirendre fogják ki­tűzni. Az ad hoc bizottság azt javasolja, hogy K­u 1­­mer indítványa fölött, melyben a választásoknál állítólag elkövetett visszaélések megvizsgálására kü­lön bizottság kiküldését kéri, térjen a ház napirendre, mert ez az indítvány a jelenlegi tartománygyűlést törvénytelennek mondja. A bíráknak fegyelmi ügyek­ben való felelősségre vonásáról szóló törvényjavasla­tot harmadszori olvasásban elfogadták. Végül Stan­­kovics osztályfőnök válaszol az országos minta­­pincze ügyében hozzá intézett régebbi interpellá­­czióra. — Az ellenzék, daczára ismeretes elhatá­rozásának, részt vett a mai ülésen. Legköze­lebb szerdán lesz ülés. Táviratok. London, márcz. 14. Az alsóház tegnapi ülésében Stanhope hadügyminiszter a hadügyi költségvetés tárgyalásánál kijelenti, hogy az első védelmi vonal kiváló­­lag rendes csapatokból és néhány milicz­­zászlóaljból, összesen 11 ezer főből állana és e csapatok három hadtestbe osztatnának. Az önkéntesek és a miliczia többi része a máso­dik védelmi vonalat képezik és a helyőrségi szolgálatra, valamint a helyi védekezésre szol­gálnak. Stanhope sajnálja az önkéntesekre vonatkozó tegnapi szavazatot, mely nem volt egyéb pártmanővernél. Remény­, hogy a legközelebbi pénzügyi év folyamán úgy An­gliában, mint Indiában majdnem valamennyi csapat ismétlőfegyverrel fog elláttatni. A füstnélküli lőporral tett kísérletek kitünően sikerültek. Manchester, márcz. 14. A bányamunkások ér­tekezlete elhatározta, hogy ha most 5 °­ C-nyi és július­ban újra 5 °­ C-nyi béremelést kapnak, a bérkérdést megoldottnak tekintik, ellenkező esetben pedig szom­baton megkezdődik az átalános sztrájk. Berlin, márcz. 14. A­mennyire eddig hi­vatalosan bejelentetett, a berlini munkás­ér­tekezleten képviselve lesznek : Belgium, Dá­nia, Németország, Anglia, Francziaország, Olaszország, Luxemburg, Németalföld, Ausz­tria, Magyarország, Portugália, Svéd- és Nor­végország, Svájcz, Spanyolország, összesen több mint 60 képviselővel. Prága, márcz. 14. Holleschowitzban a K­u­­b­i­n­s­z­k­y-féle kartongyárban tegnap 30 munkás minden ok nélkül abbanhagyta a mun­kát és garázdálkodni kezdtek a gyár udva­rában. A rendőrség helyreállította a rendet és letar­tóztatta a bujtogatókat. A sztrájkolókat azonnal el­bocsátották a szolgálatból. Egy részük felkérte a gyár igazgatóságát, vegye vissza őket. Prága, márcz. 14. Az éjjel negyvennégy pékle­gény utazott Bécsbe, kiket a bécsi pékmesterek fo­gadtak itt föl. Prága, márcz. 14. A cseh egyetem rektorátusa hirdetményt tett közzé, melyben óva inti a tanulókat a kihágásoktól. Bécs, márcz. 14 A képviselőház mai ülé­sében rövid vita után elfogadta második és harmadik olvasásban az indemnity-javaslatot. A vita­­ folyamán V­a­s­a­l­y nagyon elitélőleg szólt a c­s­e­h­­ KÖZGAZDASÁG. Tőzsde-prolongáczió-tételek. A márczius 31-ére szóló tőzsdei prolongáczió tételei ma a következők voltak: magyar aranyjáradék 3—5 kr. report, ma­gyar papírjáradék 3—5 kr. deport, magyar hitelrész­vények simán és 1 frt deport, jelzáloghitelbank rész­vények 10—20 kr. report, leszámítoló bank­részvé­nyek 3—5 kr. report és rima-murányi részvények 15—20 kr. report. Fizetésképtelenség a fővárosban. A Stern József fiai czég fizetésképtelenségi ügyében tegnap tartott hitelezői értekezleten kiderült, hogy a likvi­­dácziónál 65 °­ C-os kvótát kaphatnak a hitelezők. Ez alapon elhatározták, hogy a czég vagyonát a törvé­nyes eljárás mellőzésével értékesítik. A gazdasági állapotok Erdélyben. S­z.-U­d­var­helyi levelezőnk írja: Évtizedek óta nem volt me­gyénk lakossága akkora megpróbáltatásnak kitéve, mint e tél folyamán. Megyénk egy­harmadát a múlt évi nagy jégverés tönkre­tette. A lakosság egy részé­nek még vetőmagja sem maradt, s így a vetőmagtól kezdve minden szem gabonát pénzen kellett vennie. Fokozta a bajt a nagy takarmány­hiány. Ez utóbbi különösen megviselte a földművelő néposztályt. Mert a gabona árán a rossz termés és jégverés nem nagyon volt észlelhető, de a takarmány ára nagyot emelke­dett. Szalma kevés lévén, már januárban a szal­mával fedett gazdasági épületek fede­lét is kezdették leszedni, hogy ez által a nagy széna­hiányon segítsenek. Ehhez járult még a hosszú tél, a még e hó elején is meg-megújult hava­zás, minek következtében határainkat még a köze­lebbi napokban is méteres hó borította. Csak két nap óta kezdődött meg a lassú olvadás , tehát korai kike­letre számítanunk sem lehet. A fent jelzett körülmé­nyek következménye volt, hogy megyénkből az ősz óta a szarvasmarh­a-k­i­v­i­t­e­l sok­kal nagyobb arányokat öltött, semhogy annak ká­ros visszahatása a mezőgazdaságra már a közel­jövő­ben igen érezhető ne legyen, sőt a marhaállomány ilyen rohamos és kényszerű apadása nagyon könnyen a gazdák anyagi romlását is vonhatja maga után, mert ha ily állapotba találna a közeli jövőben valami elemi csapás, a tönk kikerülhetetlen lenne. Az e hó 9—10-én megtartott országos baromvásárra a felhaj­tás elég nagy mennyiségű volt, min nem csudálkozha­­tunk, hisz maholnap nem kaphatni már semmiféle takarmányt. Ily körülmények között azonban nagy szerencséje a gazdaközönségnek, hogy a marha ára nem igen esett, mivel úgy a korábbi, mint a mostani vásárunkon is a nagy kínálatnak kielégítő kereslet felelt meg. Nem értük ugyan el még a mostani vá­sárunkon sem ezt az árat, melyet vártunk, de az alacsony árakhoz már évek óta úgy is hozzászoktunk. Eladatott e vásáron mintegy 230 pár ökör és 7—800 drb tehén és borjú. Az elsőrendű ökrök párját meg­vették 250—350 írton, a másodrendűek párját 160 —250 írton, a tehenek darabját 40—60 írton, az 1—2 éves borjuk drbját 15—30 írton. Az eladott ökrök nagyobb részét Budapestre, Nagy-Kőrösre és Aradra szállították. — Kolozsvárról írja leve­lezőnk : A marhák közt uralkodott száj- és köröm­fájás miatt több hónapon át voltunk kizárva a for­galomból s ez alatt sinylett az ipar, pangott a keres­kedés és nélkülözött a közönség. Várva vártuk tehát a tavaszi országos vásárt, mely e hó 9-én kezdődött és ma ért véget. Szarvasmarha 5000, ló 400 állítta­tott fel, az anyag vegyes volt, a­miben a szénaszük­ség miatt tapasztalható gyenge teleltetésnek is nagy része van s talán ez az egyik oka, hogy az árakban nem értük el a várt emelkedést. — A kereslet élénk volt, de azért vevőink kedvük szerint válogathattak s teljesen kielégítették szükségletünket. — Eladatott 1360 db. A legjobb minőségű igás ökör páronként 350—390 forintért kelt, közepes minőségű 260 — 320., gyengébb gyári hizlalásra való 120 — 220 frt. — Gazdaságilag hizlalt ökör páronkint 9—11 mm. élő­­sul­lyal, 200—260, tehenek ugyan ilyen minőségben 6— 9 mm. élősul­lyal 100—160 frtért keltek. Átlag­ban a gazdaságilag hizlalt marhának élősúly szerint 18—20 frtba jött métermázsája. Fejős tehén borjú nélkül 30—60, borjastól 40—80 forint volt. A nevelni való 1—2 éves ökörborjak párja 80—120, selejtesebb borjaké 50 — 75 írtért kelt. Lóvásá­runkon kevés jó lovat láttunk; a tömeget gyenge elcsigázott selejtes anyag adta. Eladatott 177 drb, melynek nagy részénél az átlagos ár az 50 frton alul maradt. Fiatalabb, könnyű, de jó minőségű kocsi-lovakat darabonkint 100 — 150 frt, a nehezebbe­ket pedig 180, 250—300 frtig vették. Sertés­­piaczunkon a sovány süldő keresett volt s ennek párja 28—38 forint. Hízott sertésből szo­katlanul nagy a kínálat ; más években ilyen­kor alig láttunk már hízott sertést a piaczon, de most a kiviteli akadályok hozzánk utalják a hizlalókat s bizony nem csekély veszteséggel 38—40 krajczárért 20—30 kilogramm leengedéssel, kényte­lenek kilogrammját adni a legjobb anyagnak. A fris szalonnának 46—48 frt mmázsája. — Gabona­­piaczunkon gyenge forgalom mellett a rozs és tengeri árak emelkedtek. Búza mm. 8 — 8.50, rozs 7— 7.50, tengeri 5—5.25, zab 7—7.20 forinton kelt. — A múlt napokban uralkodott zord hideget enyhe kellemes idő váltotta fel s a hó borította határ kezd már tisztulni. Vetéseink a hó alatt kitünően teleltek s ha ilyen enyhe időnk lesz, hamarosan ki fognak zöldülni. A tavaszi munkához még csak pár hét múl­tán foghatunk, mivel a beállott olvadás után földeink nem egyhamar szikkadnak fel. Az országos filloxera-bizottság általunk már közlött szervezési szabályzatának 2. §-a értelmében a földmivelésügyi miniszter a bizottság tagjaivá a következőket nevezte ki: gróf Andrássy Aladár földbirtokos (Budapest), Aczél Péter földbirtokos (Arad), Balassa István vin­czellér­ iskolai igazgató (Erd­ószeg), Baross Károly, az országos magyar gazdasági egyesület titkára, a »Borászati Lapok« szerkesztője (Budapest), gróf Bethlen Gábor főispán, filloxéra-ügyi kormánybiz­tos, (Segesvár), Bohuss István földbirtokos, (Világos), Csáky László gróf földbirtokos (Budapest),, Cserháti Sándor gazdasági akadémiai tanár (M.-Óvár), dr. Chyzer Kornél Zemplén vármegye tiszti főorvosa (S.-A.-Ujhely), Deininger Imre gazdasági tanintézeti igazgató (Keszthely), gróf Esterházy Ferencz föld­­birtokos (Devecser), Engelbrecht Károly vinczellér iskolai igazgató (Budapest) Elek Kálmán földbirto­kos (Sajó-Szt.-Péter), Emich Gusztáv földbirtokos, országgyűlési képviselő, bizottsági alelnök (Budapest), Földváry Mihály alispán (Budapest), dr. Gaál Jenő orsz. képviselő (Budapest), Gábor József nyugdíjazott vinczellér­ iskolai igazgató (Nagybá­­nya), Gamauf Vilmos, az erdélyi gazd. egylet titkára (Kolozsvár), Geiger Ede távirdahivatali főtiszt (Te­mesvár), Gönczy Pál nyug. államtitkár (Budapest), dr. Horváth Géza, a mezőgazd. rovartani állomás fő­­nöke (Budapest), Havranek József polgármester (Székesfehérvár), Herman Ottó országgyűlési képvi­selő (Budapest), Kerkápoly Károly egyetemi tanár (Budapest), gróf Keglevich István földbirtokos (Bu­dapest és Kis-Tapolcza) (Barsm.), Koritsánszky Já­nos az állami Miklós-telep igazgatója(Kecskemét),Ko­linski Viktor szol. és kert. isk. igazgató (Pozsony), dr. Liebermann Leó, az orsz. vegykísérleti áll. főnöke,(Bu­dapest), Lipthay István miniszteri tanácsos, (Buda­pest), Máday Izidor miniszteri osztálytanácsos, (Bu­dapest), Majláth István földbirtokos, (Kiskereskény), Matuska Alajos fővárosi tanácsnok, (Budapest), Mik­lós Gyula orsz. kor. kormánybiztos, (Budapest), Mol­nár István főispán, Zemplén várm. filloxéraügyi kor­mánybiztos, (S.-A.-Ujhely), Molnár István vinczellér­­iskolai igazgató, (Budapest), Mórágyi István vinczel­lér­ iskolai igazgató (Nagy-Enyed), Nedeszky Je­nő földbirtokos, (Fekete-Kastély), Ordódy Lajos, az orsz. magy. gazd. egylet igazgatója, (Budapest), Ottlik Iván miniszteri titkár (Budapest), Puteáni Géza báró földbirtokos (Szigliget), Sajó Károly, a mezőgazd. rovartani állomás asszisztense (Budapest), Skublits Gyula földbirtokos (B -Dörögd), Szabó Gyula földbirtokos (Miskolcz), Szabó József egye­temi tanár (Budapest), Szabó József az érd. gazd. egyl. elnöke, bizottsági alelnök (Kolo­svár), Szabó Lajos vinczellér-iskolai igazgató (Tarczal), Szalay Imre országgy. képviselő (Jelle), Szijj József föld­­birtokos (Nagyvárad), Szikszay Lajos Szilágy­vármegye alispánja (Tasnád), Vargha Imre vin­czellér-iskolai igazgató (Ménes),­ Vásárhelyi Béla földbirtokos (Arad), Wiczmándy Ödön gazdasági egy­leti elnök (S.-A.-Ujhely), Wartha Vincze műegye­temi tanár (Budapest.) A szervezeti szabályzat 5. §-a értelmében a szűkebb körű állandó bizott­ság pedig következőleg alakult meg: Elnök az or­szágos bizottságnak elnöke, mely állás ez­úttal üre­sedésben lévén, a bizottság jövő évi ülésén fog meg­választatni ; alelnökök az országos bizottság alelnö­­kei: Szabó József az »Erdélyi gazdasági egylet« elnöke és E­m­i­c­h Gusztáv orsz. képviselő; a bizottság által választott tagot: gr. Bethlen Gábor főispán, Gaál Jenő orsz. képv., S­kubli­cs Gyula földbirtokos, dr. Szabó Gyula földbirtokos, Vásárhelyi Béla földbirtokos, a földmivelési miniszter által kinevezett tagok: Lipthay István min. tanácsos, a földmivelés­ügyi minisztérium III. osztályának főnöke, Miklós Gyula országos borászati kormánybiztos, a III/9. bo­rászati és filloxéraügyi osztály vezetője, dr. Hor­váth Géza a mezőgazdasági rovartani állomás fő­nöke és Ottlik Iván miniszteri titkár, kit a minisz­térium egyszersmind a bizottság titkárává is kine­vezett. A peronospora viticola ellen való védekezés tár­gyában a földművelési minisztérium valamennyi tör­vényhatóságnak és valamennyi gazdasági, szőlészeti és borászati egyletnek a következő leiratot küld­te meg: A múlt év folytán az ország számos vidékén észleltetett a szőlőkben a peronospora viti­cola nevű káros penészgomba fellé­pése; — és így joggal tartani lehet attól, hogy ez évben ismét nagyobb mértékben fogja a szőlőket megtámadni, miért is jó eleve kívánatos e káros élősdi ellen minél hatékonyabb védekezésről gondoskod­ni. Kívánságom lévén a szőlőbirtokos közön­séget az ez irányban kifejtendő védekezés te­rén is minden módon támogatni, felhívom a közönséget, hogy az érdekeltek figyel­mét az alábbiakra a lehető legkiterjedtebb mérvben felhívni igyekezzék. Tudvalevő, hogy a nevezett káros penészgomba ellen a védekezésnek legsikeresebb mód­ja abban áll, hogy a szőlőlevelek a bordeaux-i keve­rék (bouillie bordelaise) elnevezés alatt ismeretes rézgálicz és oltott mész, vagy még helye­sebben oltott mész helyett kristalizált szóda; csemege szőlőfajoknál pedig rézgálicz és am­móniák keverékéből álló oldattal ak­ként fecskendeztetnek be, hogy ez oldat a levelek fel­színét lehető egyenletes módon lepje el finom perme­tező cső alakjában. E keverék miként való összeállí­tása tekintetében a következők szolgáljanak rö­vid tájékoztatásul: 1. A bordeaux-i keveréket kétféle arányban szokták használni, vagy a) 100 liter víz, 3 kilogramm rézgálicz, 3 kilogramm égetett mész, vagy pedig b) 100 liter víz, 2 kilogramm rézgálicz, 2 kilogramm égetett mész. Az előbbi erősebb, az utóbbi valamivel gyengébb. Nagy fokú peronospora­­inváziónál az erősebb vegyületet tanácsos felhasznál­ni. Ebből a folyadékból egy hektárra körülbelül 400 liter, egy kát. holdra tehát mintegy 230 liter szüksé­ges. 2. A rézgálicz és szóda keverékéhez szintén két vagy három kilogramm rézgáliczot vesznek 100 liter vízre. Az előbbi szokottabb. A kevés arányú, vagy a­ 100 liter víz 2 kilogramm rézgálicz, 21/2 kilo­gramm kristályos szóda, vagy b) 100 liter viz, 3 ki­logramm rézgálicz, 33/2 kilogramm kristályos szóda. Ebből a keverékből is annyi kell hektáronkint és holdankint, mint az előbbiből. 3. A rézgálicz és am­móniák keverékéhez (eau céleste) kell: 100 liter viz, 1/s klgr. rézgálicz 1/2 — a/4 (22 °) ammoniak-szalmiak­­szesz. Egy hektárra 400, egy kat. holdra 230 lit. kell. 4. Egyszerű rézgálicz-oldathoz kell: 100 liter viz 1/2 ki­logramm rézgálicz. Ebből egy hektárra 1000 liter, tehát egy kat. holdra 575 liter kell. A csemege fa­joknál a rézgálicz és ammóniák keveréke (eau céleste) valamint az egyszerű rézgálicz-oldat van helyén, mert a szőlőfürtön jelentékeny nyomokat nem hagynak. E védekezési eljárás, hogy sikeres legyen, a gombá­nak megjelenése előtt, május utolsó, illetve június első napjaiban alkalmazandó, mert ha a szőlőben a peronospora első külső jelensége (a szőlőlevelek alsó lapján képződő fehér, törött czukor­­hoz vagy finom bérhez hasonló ki­virágzás) észleltetik — a­mi rendszerint július és augusztus hónapokban szokott bekövetkezni — akkor a baj már előre­hala­dott stádiumában van. Hogy a gazdaközönséget a fentiekben röviden jelzett védekezés alkalmazása körül ne csak a szükséges útbaigazítások nyújtásával, ha­nem a védekezéshez megkívántató segédeszközök be­szerzésének lehető megkönnyítésével is támogassam, egyidejűleg az iránt is intézkedtem, hogy az érdekel­tek az említett eljáráshoz szükséges anyagot, vala­mint az alkalmazásához igényelt eszközöket, t. i. a rézgáliczot és az alkalmas permetező készülékeket minél olcsóbb áron és minél kön­­­nyebben szerezhessék meg, nehogy ismét A kiadótulajdonos iktu­saaouis irodalmi s nyomdai r. társulat betűi^aL Budapest, barátok-Iste- -Athenamim­ánü)A bekövetkezzék rájuk nézve az előző években ismétel­ten tapasztalt azon káros kényszerűség, hogy nem gondoskodván idejekorán a védekezéshez szükséges eszközökről, kénytelenek voltak megelégedni az utol­só perczben kétszeres áron beszerzett, silány mi­nőségű czikkekkel.­­ Ugyanazért a minisztérium további intézkedik és Szávoszt Alfonz budapesti czé­­get (V­ Arany János utcza 11. sz.) bízta meg az­zal, hogy a közönséget a jelzett irányban megfelelően kiszolgálja. A nevezett czég megbízáshoz képest kész­nek nyilatkozott és illetőleg kötelezettséget vállalt arra, hogy a jelzett védekezéshez megkívántató réz­gáliczot (kék követ) usance szerinti első osztályú mi­nőségben métermázsánkint (100 kgrkint) 40 frtnyi áron szolgáltatja az érdekelteknek. Továbbá ugyan­ezen czég vállalkozott arra, hogy a peronospora elleni védekezésre úgy szerkezeténél, valamint anyagánál fogva egyaránt, minden tekintetben teljesen alkalmas­nak bizonyult marseilli permetezőt (melynek eredeti beszerzési ára Francziaországban 39 frank) ezen mi­nisztérium megbízásából darabonkint 18 írtjával , tehát jelentékenyen kedvezményes áron ren­delkezésükre bocsátja az érdekelteknek. A budapesti gabonatőzsdéről. Búzát ma mérsékelten kínáltak, a vételkedv gyönge, az irányzat szilárd volt és 8000 mm. kelt el változatlan árakon. Más magvak szilárdak. Elkelt: Búza: Tiszavidéki: 700 79», 9.07'/«. 300 78", 9.05. 100 78», 9.05. 300 78,9.­ 100 78, 8 95. 200 78, 1000 77«, 8.97>/». 100 78, 100 77», 8.85. 400 75, 8.65. 100 76, 8.80. Pestvidéki: 300 78«, 8.90.100 77, 8.82­/.. Fehérvári: 300 77, 8.85. Tolnai: 1100 77», 8 90. Mind 3 havi időre. Árpa: 200 6.80.100 6.72’/a. Készpénzben. Zab : 100 8.— 100 7.47>/i. Készpénzben. Tengeri : (uj) 200 4.80. Készpénzben. A határidő-üzletben mérsékelt forgalom mel­lett a délelőtti jegyzések a következők: Búza márcz.—áprilisra 8.65—8.62, szept.—okt.-re 7.75—7.73, tengeri máj.—jun.-ra 4.82—4.80, káposztarepete aug.—szept.-re 12.50—12.55. A déli tőzsde zárlatai pedig: Búza márczius—áprilisra 8.62 pénz, 8­63 áru; szept. —okt -re 7.73 pénz, 7.74 áru; tengeri május—júniusra 4.80 pénz, 4.81 áru; zab márczius—áprilisra 8.15 pénz, 8.20 áru ; szept.—okt.-re 5.88 pénz, 5.90 áru; káposztarepete aug.—szept.-re 12.50 pénz, 12.60 áru. Mai hivatalos effektiv árak: A budapesti terménytőzsdéről. Terményekben mérsékelt volt a forgalom. Zsiráru szilárd. Városi disznózsír hordóstul 67, 3 dbos tábla­szalonna 48 frttal kelt. Szilva határozottan szilárd. Bosz­niai szokványáru 9.25, szerb 9 frttal kelt. Szlavóniai szil­­vaiz 22­50, szerb tranzito 19.50 frttal zárult. Szesz üzlet­felén. Heremagvak közül magyar luczerna zárlata : 65.— pénz, 72.— áru, vörös luczernáé : 36.— pénz, 43.— áru. A budapesti értéktőzsdéről. A tőzsde ma kedvetlen és üzlettelen volt. A vezető értékek árfolyamai ennek következtében kissé gyöngültek. A közlekedési részvények nyugodtak voltak, az államvasutiak lanyhultak. A helyi értékek kevés figyelemben részesültek. A valuták és külföldi váltók változatlanok. Hivatalos f­e­l­s­z­ám­o­l­ás­i ár­f­oly­am : osztr. hitelrészvény: 315.10, magyar aranyjáradék: 102.20. A díjbiztositásoknál: osztr. hitelrész­vény holnapra: 2.-----3.—, 8 napra: 5.— -—6.—, egy hóra: 10.-----12.— frt. Az árfolyamok következőleg alakultak: Az előtőzsdén üzlettelenség uralkodott. Osztr. hitelrészvény 815.30—315.50 írton került forgalomba. A déli tőzsdén magyar papirjáradék 98­55 írton, 1889. évi 4­/a száz , adóm. áll. vas. kötv. id. elism. 95.65 írton, m. 4 száz. adóm. Magyarorsz. földt. kötv. 88.75 írton, budapesti bankegyesü­let 124 írton, osztrák hitelintézet 315.40—315.10 írton, pesti magyar keresk. bank 874 írton, Konkordia-malom 430 írton, pesti közúti vasút 399—404 írton, Ganz-gyár 1445 írton, salgó-tarjáni kőszénbánya 471 írton, rima-murányi vasmű 166.75 írton, Jó sziv-sorsjegy 4.45 írton köttetett. Kivonat a Budapesti Közlönyből. — Budapest, márcz. 14. — Árveréseit Budapesten. Hatvani­ u. 1, márcz. 15. Baky Gyuláné inges. 539 írt. — Magyar u. 29, márcz. 24. Madu­­rovics Gyula ingós. 1773 frt. — Hatvani u. 1, márcz. 15. Madurovics Gyula ingós. 1773 frt — Szigetvári u. 20, márcz. 15. Pál János ingós. 408 frt. — S­­igligeti­ u. 2161, márcz. 22. Mellyes Belizár ingós. 484 frt. Árverések a vidéken. Gelencze, ápr. 15. Gelencze köz­ség ingtl. 7381 frt. — Csernegyház, ápr. 10. Botyán Torna ingtl. 3409 frt. — Borosjenő, ápr. 22. dr. Suhajda István ingtl. 6864 frt. — Ipolyság, márcz. 19. Buócz Lajos ingós, 3420 frt. — Tasnád, ápr. 3. özv. Tóth Ágostonná ingtl. 14946 frt. — H.-Pereszteg, márcz. 27. Simon Györgyné ingós. 3907 frt. — Tasnád, márciz. 26. Frankovics Ignácz 14360 frt. — Apaj, ápr. 8. Szeitler Johanna ingtl. 2588 frt. Vízállás, márczius 14 Színházak, ma, márczius 14-én: Nemzeti színház: A nagy Galeotto. — M. kir. operaház: Zárva. — Népszínház: Szegény Jonattan, először. — Várszínház: Zárva. Felelős szerkesztő: Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL Edison-phonograph­ óráig hallható a „Magyar király“ szálloda I. emeleti termében. Belépti díj 1 frt. (21>20) JXyílt tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) Ratfic* Vilmos és fia zenekara, "W (2607) "»"■"' —— u Kg

Next