Nemzet, 1890. március (9. évfolyam, 2696-2726. szám)

1890-03-26 / 2721. szám

■>- Veszedelmes zsilip. Hódmezővásár­helyről távirják mai kelettel. A kőrös-, tisza-, marosmenti ármentesitő társulat vonalán a hódmező­vásárhelyi határban, a Tisza balpartján fekvő kosdi zsilipen, gyors­ vizáradás miatt, erős szivárgás tá­madt. Pokomándy igazgató, Endre és Szilágyi társu­lati mérnökök a veszélyes szivárgás elfogásán dolgoz­tatnak. A vásárhelyi tanács Fekete Márton társulati főigazgatót az esti órákban, távirati utón a helyszí­nére hívta intézkedés végett. Vásárhely városában nagy izgatottság uralkodik, mert ugyanezen a szaka­szon dőlt be pár év előtt a kis-tiszai zsilip.­­ A zóna­tarifa Ausztriában. Mint reggeli la­punk távirataiban említettük, Bacquehem osz­trák kereskedelmi miniszter tegnap a Reichsrath képviselőházának költségvetési bizottságában előter­jesztette az osztrák állami vasutakon­­. évi június 1-étől fogva életbe lépendő új személyszállítási díj­szabást. Az uj díjszabásnak alapja az az elv, hogy minden kilométernyi utazásnak az ára egy krajczár. De ez csak a harmadik osztályú kocsikra szól. A má­sodik osztályban két krajczár, az első osztályban há­rom krajczár a menetdíj kilométerenkint, gyorsvona­toknál a rendes dijakhoz 60 °­ C-os pótlék szedetik. Némileg complicálja ezt a nagyon egyszerű rendszert az, hogy a menetdíj mégsem a puszta kilométer­szám, hanem bizonyos zónák szerint számitta­­tik. Száz kilométerig 8 zóna van akként, hogy ötven kilométerig 10 — 10 kilométer, 50—80 kilomé­terig 15—15 kilométer és 80-100 kilométerig 20— 20 kilométer­ ad egy zónát; 100 kilométeren felüli min­den további 50 kilométer ad egy új zónát. Már most ha valaki 110 kilométernyi utat tesz, akkor nem 1 frt 10 kft fizet személyvonaton a III. osztályban, ha­nem 1 krt 50 krt, vagyis azon zónának legmagasabb diját, a­melybe a kérdéses távolság esik. Míg tehát a magyar vasutakon behozott zónatarifa 226 kilométe­ren túl a legmagasabb, de minden távolságra egyenlő menetárt állapít meg, miáltal a távolsági forgalom­nak adatik rendkívüli kedvezmény, az osztrák díj­szabás szerint, a­ki nagyobb távolságra utazik, meg­felelően többet is fizet. Mindazonáltal az utazás az új rendszer szerint Ausztriában is lényegesen olcsóbbo­dik, főleg kisebb távolságokra, amint az a következő adatokból kitűnik: Kilo­méter Bécsből menetdíj krajcárokban személyvonatra HI. oszt.II. oszt.I. oszt. uj díjszabás 65 130 195 ez adatokból, hogy főleg a III. osz­tályú utasokra igen jelentékeny a nyert kedvezmény. E mellett figyelembe veendő, hogy a zónák nem in­dulnak ki egyes nagyobb állomásokból, hanem min­den vasúti állomás egyúttal a zóna kiindulási pontja, melytől az utazás számíttatik. A menetárak leszállí­tásával egyidejűleg megszüntetik az eddigi 25 k­gr. szabadpodgyászt és a podgyászra alkalmazást nyer­nek a jelenlegi drága tarifa, 2/10 kr 10 kilogrammért kilométerenként. Az, hogy a podgyásztarifát nem mó­dosították, csökkenti az új személy díjszabás gyakor­lati értékét. Az új díjszabás életbeléptével megszűn­nek egyszersmind a menettérti jegyek, a füzetes je­gyek, az évadjegyek; csak az évi bérlet­jegyek ma­radnak továbbra is érvényben. Egy legközelebb beter­jesztendő törvényjavaslattal az új díjszabás elfoga­dása kötelezővé fog tétetni az osztrák magánvas­­utakra is.­­ Az Olt árad az egész vonalon, miután a me­leg időjárás következtében a havasokon olvad a hó. Mentén mindenütt ellepte a földeket, s helylyel-közzel egyes községeket is. Azt mondják, hogy az Olt ilyen nagy még nem volt, ami szomorú kilátásra nyújt al­kalmat, tekintettel arra, hogy a hó nagy tömege még csak ezután olvad. — Munkás por. Rómából távirják mai ke­lettel. A foglalkozás nélküli munkások 1989. február 8-iki zavargása miatt indított per tárgyalását ma hajnali 5 órakor fjezték be. Gevedettit 10 havi fogságra és 300 lira pénzbüntetésre, Constan­ti­n­i­t 3 havi fogságra és 380 lira pénzbüntetésre és Divenanziót 1 havi fogságra ítélték. Az elítélte­ket, minthogy vizsgálati fogságukat beszámították, azonnal szabadlábra helyezték. — Czigányhangverseny. A pesti jótékony nő­egyesület javára ma tartották­­ meg a vigadó termei­ben a czigányhangversenyt. Ügyes és jó gondolat volt az egyesülettől, mikor a problematicus értékű és sikerű álarczos­ bált kiküszöbölte jövedelmi forrásai közül 8 olyan mulatsággal kedveskedett a közönség­nek, mely a jótékony áldozat fejében igazi élvezetet nyújt. A hangversenynek nagy és díszes közönsége volt. A Budapesten időző aristocratia, a főváros elő­kelő társasága sorakozott gr. Szápáry Gézáné, az egyesület elnöke körül s a vigadó nagy­terme zsúfo­lásig megtelt a legszebb közönséggel, mely igazi élve­zettel hallgatta a főváros legjobb czigánybandáinak fülbemászó muzsikáját. Rácz Pali, Radics, Berkes, Bunkó és Banda Marczi bandái jelentek meg az emel­vényen s ők játszották végig a tizenkét szám­ból álló programmot, melyben a magyar népdaltól az operazenéig volt minden, a­mi szép s fülnek tetsze­tős. Az öt banda együtt játszotta a Rákóczy-indulót, majd külön-külön vetekedtek a közönség elismerésé­ért. A prímások közül különösen Rácz Pali, meg Banda Marczi tűnt ki, a­ki Váczról csak az imént költözött át Budapestre. A szebbnél-szebb magyar népdalokat, a czigányok tüzes játékában, igazi élvezet­tel hallgatta a közönség, mely ugyancsak zajosan tapsolt minden szám után. — Zola munkái. Arról nagy kelendőségről, a melynek a nagy naturalista,­­Zola munkái, helyeseb­ben : maga Zola és kiadója, örvendenek, — figyelmet nyújt a »Gaulois«-ban közelebbről megjelent kis sta­­tistica: Zola legújabb regénye, »La béte humaine«-t a kiadó mindjárt az első napon 45,000 példányban bocsátotta a könyvpiaczra, »Nana« óta ehhez fogható sikere még nem volt Zolának. A Rougon-M­acquart­­cyclus nem kevesebb, mint egy millió példányban van elterjedve a föld hátán. A »Fortune de Rougon« 22.000, »Curée« 33.000, »Ventre de Paris« 30.000, »Conquête de Plassan« 22,000, »Faute de l’abbé Mouret« 44,000 és »Son excellence Eugene Rougon« 21,000 példán­nyal van képviselve ebben a millióban. Az »Assommoir 117,000, a »Page d’amour« 7000, az »Au Bonheur des Dames« 55,000, a »Pot Bouille« 75,000, a »Joie de Vivre« 44,000, a »Germinal« 83,000, az »Ouevre« 50,000, a »Terre« 88,000, a »Réve« pedig 77,000 példányban kelt el. Ez adatok valódiságáért a­ felelősség azonban a »Gaulois«-é, akit az élelmes kiadó föl is ültethetett. — Egy bankár elfogatása. A Kolozsvárott el­fog tt frankfurti bankár ügyében távirják Kolozs­várról . Frankfurtból Wahlkampf bankár ügyében ma ide érkezett a vádirat, mely szerint az ottani bíróság Wahlkampfot sikkasztással és csőddel vádolván, sürgős kiadatását kéri. — Budapest a születési statisticában. Érdekes kimutatás olvasható a »Statisticai havi füzetek«-ben arról, hogy Budapest az élveszületett gyermekek sta­­tisticájában Európa többi városai között milyen he­lyet foglal el. Budapesten ugyanis 1889-ben 17,283 gyermek született élve, vagyis minden ezer la­kosra 38 születés esett. Európa többi városai között tehát Budapest igen kedvező helyet foglal el, a­mennyiben az összes világvárosokat fölülmúlja a születések számában. Budapesten ugyanis minden 10,000 lakosra 1889-ben 382 élveszülött esett, éppen annyi, a­mennyi Münchenben. Ennél több csak Chemnitzben (476), Varsóban (466), Magdeburgban (426), Düsseldorfban (411), Altonában (394) s Nürn­­bergben (389) született. Budapestnél kevesebb születést mutatnak fel minden 10,000 lakosra: Ham­burg (371), Kopenhága (356), Bécs(338), Stockholm (328), Bukarest (320), Berlin (318), London (302), Brüsszel (289), Velencze (287), Sz.-Pétervár (279), Róma (278) s Paris (273). — Szerencsétlenség. Kolozsvárról a reggeli la­punkban említett szerencsétlenségre vonatkozólag a következőket távírják: A földomlás okozta catastro­­pha tárgyában a birói szemlét holnap tartják meg. Az áldozatokat szintén holnap bonczolják, mindhár­man baleset ellen biztosítva voltak. Az eddigi jelek szerint a szerencsétlenség csupán véletlenségből tör­tént , bűnösség senkit sem terhel. 61 St.­Pöltenbe 314 Salzburgba! 740 Bregenz Kitetszik régi » 1530 2280 2560 régi » 130 190 300 új » 350 700 1050 régi » 640 960 1520 »! » 750 1500 2250 Színház és művészet. — Blaha Lujza asszony, ki vasárnap délután hülés következtében hirtelen rosszul lett, ma már annyira jól van, hogy csütörtökön ismét fölléphet. Csütörtökön, pénteken és szombaton tehát folytatni fogják a »Szegény Jonathán« előadásait. A művésznő ápril 1-én Pozsonyba utazik és részt vesz az ottani színpártoló egylet alaptőkéjének javára tar­tandó előadásban. — Slavianszky-Agreneff orosz énekkarának két hangversenyére (ápril 1-én és 2-án) előjegyzéseket elfogad a népszínház nappali pén­ztára. Mindkét előadásban N­á­d­i a­k. a. is föl fog lépni. Az előadások bérleten kívül, mérsékelten föl­emelt helyárakkal fognak megtartani. A bérelt he­lyek márcz. 31-én d. e. 12 óráig tartatnak vissza a bérlők rendelkezésére. — A műbarátok körének választmánya ma dél­előtt a műcsarnokban gróf Dessewffy Aurélné szül Károlyi Pálma grófnő elnöklete alatt ülést tartott, melyben megalakították a kör szakbizottsá­gait. E szerint az irodalmi bizottság elnöke: C­s­á­k­y Albinné grófnő, előadója: Justh Zsigmond; állan­dó szakértő tagok: Berczik Árpád, Szana Tamás és Zichy Antal; a kézőművészeti bizottság elnöke: Ká­rolyi Gyuláné grófnő, előadó: Feszty Árpád, állandó szakértők : Benczúr Gyula, Keleti Gusztáv és Zala György; az iparművészeti bizottság elnöke: Zichy Nép. Jánosné grófnő, előadó: ifj. Batthyány Géza gr., állandó szakértők: Fittler Kamill, Györgyi Géza, Rauscher Lajos; a zenészeti bizottság elő­adója : Hubay Jenő, állandó szakértők: Aggházy Károly, Manojlovich Emil és verebi Végh János. A kör titkárának egyhangúlag megválasztották Kado­­csa Lippich Elek mint fogalmazót. A választmány köszönettel fogadta Neugebauer László, az ismert Petőfi-fordítónak önzetlen ajánlatát, mely szerint a kör pénztárnoki teendőinek díjtalan ellátását magára vállalni hajlandónak nyilatkozott. A megválasztott bizottságok már a napokban fognak külön-külön ta­nácskozni a legközelebbi teendők felett. A választ­mány ülésén is több érdekes terv merült fel, me­lyekre nézve a szakbizottságok lesznek hivatva véte­­ményt adni, az üveg a húzáskor piszkos volt. —■ Friedmann védő kéri, hogy a szerencsekereket az iratokhoz csatolják. — Gedeon ügyész: Eötvös kívánságai nem teljesít­hetők, mivel a július 6-diki fénysugarakat vissza­varázsolni nem lehet. A szerencsekerék lefogla­lásába bele­egyezik, de azt az iratokhoz csa­tolni bajos volna. (Derültség.) — Elnök: Kí­­vánják-e a védők a próbahúzás megejtését ? — Eötvös nem kívánja, minthogy úgy is csak szak­értők húznának, hanem az utczáról hívjanak be egy gyereket. — Elnök: Méltóztatik tudni, hogy a perben szerencsekerék is szerepel s számos jel mutat arra, hogy Margit a húzásba be volt oktatva s be­gyakorolva.­­ Már-már befejezéséhez közelgett a szemle, midőn meglepő fordulat állott be. Ivády osz­tálytanácsos szakértő ugyanis constatálni kívánja, hogy a szerencsekerék csak addig marad je­lenlegi egyenes helyzetében az ablakhoz 90 fokú szög alatt, míg a hüvelyek a számokkal mind bele vannak dobva, azután rézsut állittatik az ab­lakhoz 45 fok alatt, úgy, hogy belseje, különösen a tokocskák felülete teljesen meg van világítva. — Elnök: Ez nagyot változtat a dolgon. (Szobovicshoz.) Állítsa úgy a szerencsekereket, a­hogy a húzásnál állani szokott. — Szobovics megteszi. Úgy az ő, mint a többi lottóhivatalnok és a szakértők előadása ezen fontos körülményre való tekintettel, jegyző­könyvbe vétetett. Ezzel a tulajdonképeni szemle véget ért. A jelenlevők ezután több próbahúzást tettek, mely alkalommal Mayer bíróval megtörtént, hogy egy ízben hosszú keresgetés után világos szinü tokocskát húzott elő. A kis Niciphor árva fiú megmutatta az ügyésznek azt a helyet, a­hol Püspöky elküldte és a­merre eltávozott. A szemle déltájt fejeztetett be. Törvényszéki csarnok. A temesvári lottó-ügy. Temesvár, márcz. 25. Ma délelőtt tíz órakor a törvényszék tagjai, élükön M­a 1­y István elnökkel, alig tudtak utat törni a tömegen keresztül, mely a huzási teremhez vezető folyosót zsúfolásig megtöltötte. E teremben az asztal körül, hol máskor a lottóhuzási bizottság szokott ülni, most a büntető tanács tagjai foglaltak helyet. A korláton belül lévő helyeket a védők, Gedeon kir. ügyész, Ivády osztálytanácsos, Makay a jogügyi igaz­gatóság kiküldötte, dr. Doroghi és dr. Alföldi taná­rok, mint szakértők, továbbá Kemény dr., Grobetty, Maile,Topán és Danszkay tanuk, a kis Niciphor Gyula, a korláton kívül pedig az összes vádlottak, csekély számú közönség és a hirlapirók foglaltak helyet.­­ Az elnök mindenekelőtt Szobovics és a fentebb emlí­tett tanuk által igazoltatja, hogy az 1889-ik évi jul. 6-ki húzás tényleg abban a helyiségben ment végbe, constatáltatja továbbá, hogy a szerencsekerék ugyan­azon a helyen állott, a­hova a szemle elején Groc­­­mal szolga állította. Átalánosan feltűnt, hogy a sze­­rencsekerékdobnak bádogoldala, derékszög alatt volt az ablak felé állítva, úgy, hogy a szerencsekerék bel­seje sötét volt. Végül megállapították, hogy a húzás alkalmával miként ültek a bizottság tagjai. — Az elnök azt kívánja, hogy a vizsgálóbíró által a múlt évben eszközölt helyszíni szemléről fölvett jegyző­könyvet olvassák fel. — Eötvös védő alaki szempont­ból nem helyez súlyt az akkori szemle jegyzőkönyvére, de az eljárás helyessége szempontjából a mellett van, hogy a szemléhez szükséges méréseket újólag eszkö­zöljék. A szerencsekerék belsejét — úgymond a védő — ha oldalt állítják az ablak felé, árnyék söté­­títi; Margit pedig nyilván szemközt állott s teljes világossággal. Mindezen fontos körülményeket ön­állóan kéri a jegyzőkönyvbe foglaltatni, a­mely jegy­zőkönyv tulajdonképen folytatása a végtárgyalás jegyzőkönyvének. Az ügyész hozzájárul Eötvös in­dítványához, mire a szakértők felmérése alapján jegyzőkönyvbe foglalják a terem tüzetes leírását. Ezután a vizsgáló­bíró által eszközölt szemle jegyző­könyvét olvasták fel, melynek tartalma a vizsgálat során már ismertetve volt. E jegyzőkönyvben el volt mondva, hogy a tíz feltűnően sötét hüvelyt a szakér­tők biztos fogással egymásután húzták ki a sze­rencsekerékből. A vizsgábíró által eszközöl szem­lénél Margit is jelen volt és az orvosi szak­értők konstatálták, hogy álló helyzetben Mar­git 90 emternyi távolságból nézhette a hüvelye­ket, de miután a húzásnál meg kellett hajolnia, e tá­volság 76 emterre apadt. — Niameasny védő óvást emel a jegyzőkönyv tartalma ellen, mert a szakértők a szerencsekerék üvegoldalán keresztül előbb kisze­melték a sötét tokokat és azután húztak. Vozáry an­nak idején azzal biztatta a védőt, hogy majd újabb próbát tart, de most megdöbbenéssel látja, hogy a vád e jegyzőkönyv alapján emeltetett s így a törvény­szék félrevezettetett. — Elnök: A vádhatározat nem szentirás, a törvényszék közvetlen észleletei alapján fog ítélni. — Eötvös a vizsgálóbírónak szemlejegyző­könyvét semmibe sem veszi, eredendő hibái miatt. Illetékes szakértőket kér, a falak színét, valamint egyes ablakok fénysugárzásának különbségét illetőleg. — Alföldy szakértő kijelenti, hogy ilyen műveletre tíz fénymérő lenne szükséges. Ő erre nem vállalkozik. — Eötvös: (szakértőhöz.) A jegyzőkönyv szerint a próbahúzáskor ön is húzott öt sötét tokot. Belenézett előbb ? — Alföldy: Természetesen. Az ember oda néz, a­hova nyúl. (Derültség.) — Eötvös: Tehát bele­nézett. Kihúzta a sötéteket. — Alföldy: Nem keres­tem ki, csak belenéztem, mert a nélkül nem nyúlhat­tam volna oda... — Eötvös: ^közbevág.) Nem vagyok kiváncsi a szakértő okoskodásaira. — Elnök felszó­lítja a védőt, hogy tartózkodjék az olyan sértő hang­tól, melyet most, máskor pedig egyéb tanuk irányá­ban használni szokott. — Eötvös: Constatálni kérem, hogy mikor mosták meg a szerencsekerék üvegfalát, mert hivatkozhatom tanukra, a­kik bizonyítják, hogy KÖZGAZDASÁG Magyar földhitelintézet. A magyar földhitelintézet ma délelőtti tartotta évi rendes közgyűlését Dessewffy Aurél gr. el­nöklete alatt. A határozatképesség constatálása után dr. Csengery Lóránt titkár terjesztette elő az igazga­tóság évi jelentését, mely szerint a múlt 1889. évben beérkezett az intézethez összesen 675 jelzálogos köl­­csönkérvény 24.647,700 frt kölcsönösszeg erejéig. Megszavaztatott 553 kölcsön 23.696,800 frt erejéig. Megtagadtatott és visszalépés által, vagy a ki­tűzött feltételek nem teljesítése miatt megszűnt 106 folyamodvány 1.108,100 frt erejéig. Egy hitbizomá­nyi ingatlanra engedélyeztetett 14.000,000 forintos kölcsön felvétele ama feltételek teljesítéséig, melyeket az intézet a hitbizományokra vonatkozó rendelet ér­telmében megállapított, függőben van. Tényleg fo­­lyóvá tétetett 412 kölcsönvevőnek 8.644,900 frt. Az intézet keletkezésétől 1889. év végéig engedé­lyezett kölcsönök összege, nem tekintve az eddig tör­tént törlesztéseket, 169.765,480 frtot tesz, mely ös­­­szesen 11,571 adós fél között oszlott meg. A kölcsönöknek a nagyobb és kisebb birtoko­sok közötti arányát kitüntető táblázat szerint a 3000 írtnál kisebb összeget tevő kölcsönök száma 5511, vagyis az összes kölcsönöknek csaknem fele. A múlt évi deczember 31-én tényleg fennállott kölcsönök összege a törlesztések levonásával 90.764,164 frt 21 krt tesz, melynek fedezetére 33.467,479 frt 30 krt tevő mellékértkekkel együtt 253.598,797 frt 81 kr értékű jelzálog van lekötve. A forgalomban levő, ki nem sorsolt zálogle­velek összege 88.748,800 frtot tett, mely összeg­ből érez értékű záloglevelekre 1.713,000 frt, 5 °/C-os pa­­pirértéküekre 18.656,200 frt, 41/a °/C-os papirérté­­küekre 47.333,000 frt és 4 °/C-os papirértéküekre 21.046,606 frt esik. Ezenkívül a kisorsolt zálogleve­lek közül az év végén még forgalomban volt, azaz a pénztárnál beváltás végett még be nem mutattatott 690,600 frtnyi éretértékü és 4.224,600 frt papirér­­tékü záloglevél, melyből 71,520 frt éretértékü és 213,800 frt papirértékü záloglevél az 1888. év végéig megtartott sorsolásokból­­ maradt hátralékban és 1889. évi deczember 31-ig beváltás végett még be nem mutattatott. A beperelés alatt álló részlet­­hátralékok összege a múlt év végén 292,899 frt 46 frra rúgott, mely összeg a 90 millió forintot megha­ladó jelzálogos követelésekkel szemben minden irány­ban teljesen megnyugtató. A rendkívüli teljes és részletes törlesztések összege 387 adós részéről 5.718,056 forint 01 krra rúgott. Az üzleteredményi számla az év végén 1262,715 frt 22 kr t­i­s­z­t­a j­ö­v­e­d­e­l­m­e­t tüntet fel, mely egész összegében a tartalékalaphoz csatoltatott. Ezzel együtt az intézetnek az alapítás ideje óta tartalékba helyezett saját szerzeménye 7.848,055 frt 39 krra emelkedik. A jelentés részvétteljes hangon emlékszik meg, ama nagy veszteségről, mely az intézetet Andrássy Gyula gr. felügyelő bizottsági tag elhunytával érte. Méltányolván érdemeit, megjegyzi, hogy Andrássy Gyula gr. neve és emléke a magyar földhitelinté­zet történetében örökre hálás kegyelettel fog fenn­maradni. A jelentés tudomásul vétele és jóváhagyása után megválasztattak: igazgatósági elnökké Des­sewffy Aurél gróf, felügyelő bizottsági tagokká pedig: Apponyi Albert gróf, Csáky László gr., C­s­ó­r­y Lajos, Jankovich László gr., K­ö­v­e­s György, L­é­v­a­y Henrik, Mikes Miklós gr., Nyáry Jenő br., Orczy Andor br., Palla­­v­i­c­i­n­i Ede őrgróf, S­z­a­l­a­y Imre, S­z­a­p­á­r­y Gyula gr., Szontagh Pál, Tisza Kálmán, Tisza Lajos gr., Zichy Nándor gr. és A­n­­d­r­á­s­s­y Tivadar gr. (uj tag) tagokat. A választás után Dessewffy Aurél gr. igazgatósági elnök kö­szönetet mondott a beléje helyezett bizalomért és ígérte, hogy mindig szem előtt fogja tartani az in­tézet érdekeit és teljes erejéből azok előmozdítására fog törekedni, visszleszámitolás utján reducálja. A külföldi váltó- és érczpénz-üzlet főleg ama forga­lomra szorítkozott, mely a külföld erős értékpapírvá­­sárlásainak volt következménye. A külföldre irányuló terménykivitel gyenge lévén és mindössze egy pár czikkre szorítkozván, ez nagyon csekély anyagot szol­gáltatott. Az értékpapírüzlet a lefolyt évben igen széles keretben mozgott. A mozgalom leginkább Berlinből indult ki, mely átvette a tőzsdék vezetését és rendkívüli tevékenységet fejtett ki. Az értékpiacz­nak ez áramlatából az intézet annyiból húzott hasz­not, hogy alkalom nyílt arra, hogy a bizományi- és pénzváltó-üzletben nagyobb és jutalmazóbb forgalom fejlődött. Az értékkészlet az év végén — be­leértve a kamatokat — 1.590,090 frt 7 krral zárul, mely az 1888 ik év végén kimutatott 1.419,335 frt 78 kr.-hoz képest csak jelentéktelen növekedést jelez. E készlet legnagyobbrészt úgynevezett befektetési pa­pírokból áll. A lombard-üzletben a forgalom a már említett okoknál fogva nagyobb terjedelmű volt, mint az 1888 ik évben. Az esztendő vége felé az értékpapírok elhelyezése czéljából magasabb kamat­láb mellett is nagyon keresték a pénzt. Ez a körül­mény lehetővé tette a lombard- és report üzletek ki­­terjesztését. A betétek állománya pénztári jegyekre, folyó­számlára és takarékkönyvecskére, mely 1888-ban jelentékenyen emelkedett, a lefolyt év­ben is erős gyarapodást mutat föl. E három betéti ág állománya 8.968.710 frt 96 frral zárul 6.991.159 frt 47 krral szemben, tehát mintegy 2.600.000 frttal magasabban, mint az előző évben. A consortiah’s üzletekben való részesedést ille­tőleg a jelentés felemlíti, hogy a Magyar Jelzá­loghitelbank 4 °­ C-os nyereménykötvé­nyeinek 6 millió frtnyi átvételére alakult consor­­tialis üzlet az 1889-iki év elején számoltatott el. Az ebből az intézetre eső consortialis nyereség a mér­legben foglaltatik. A bécsi Union­ bankkal szövet­kezve gyakorolta az intézet az optiót a magyar jelzá­loghitelbank által kibocsátott 40 millió frt névértékű 4 °­ C-os nyeremény-kötvények összes maradékára s e szerint az 1889-iki évben e nyeremény-kötvényekből összesen mintegy 10 millió forintnyit vett át. Ebből szabad kézből való eladás utján mintegy 4 millió frtnyi nyeremény-kötvény jön elhelyezve, míg a 6 millió fétnyi maradékot új consortium vette át. Az ezekből származó haszon a folyó év nyereségében fog helyet foglalni. Részt vett továbbá az intézet az 5 °­ C-os kassa-oderbergi vasúti elsőbb­ségi kötvények conversiójában, a magyar fegyver- és lőszergyár részvényeinek kibo­csátásában, a nemzetközi villamossági tár­­saság részvényeinek kibocsátásában, »Jó-szív« sorsjegyek syndicatusában és a r­e­g á­r­e-k­ö­l­c­s­ö­n­­kötvények kibocsátásában is részesedik. A banküzletet illetőleg emelkedett a pénztári forgalom 541,616,355 frtról 575 840,959 20 frtra, a pénztári jegyek forgalma 9.766,300 frtról 10.086,500 frtra, a takarék betétekbeni forgalom 5.625,717­ 09 frtról 10.959,210­ 33 frtra, az értékpapírokban való forgalom 294.228,479 26 frtról 342.653,511­ 59 frtra, a lombard üzlet forgalma 70.092,651 24 frtról 122.553,159 48 frtra. Az intézet áruosztálya a lefolyt évben egészen a régi keretben működött, — ama lényeges különbséggel, hogy annak minden ága a megelőző, jónak mondható 1888 ik évet is haszoneredményében tetemesen túlhaladta. Mindannak daczára, hogy az áruosztályra nézve annyira fontos búzatermés, — mintegy 25*/8 millió métermázsa 1889 ben — az 1888. évinél mintegy 12 millió, az 1887. évinél pedig majdnem 17 millió métermázsával volt kisebb, — az előlegüzlettel szoros összefüggésben álló kamatjöve­delem ez idén az 1888. évi 120,306 frt 84 krral szem­ben 156,739 frt 57 krra emelkedett. Szintúgy a bi­zományi- és jutalék számla az 1888-ban elért 119,751 frt 45 krral szemben 152,61­4 frt 19 krnyi keresetet tüntet föl. A kedvezőtlen aratás után méltán lehetett tartani attól, hogy a fővárosi közraktárak üz­lete szenvedni fog, de a kereseti eredmény ellenkezőt bizonyít. A közraktári vállalat tényleg oly növekvő igénybevételnek örvend, a­mely számára állandó fog­lalkozást biztosít. Daczára a csekélyebb raktári for­galomnak, az eredmény a tavalyinál itt is kedvezőbb. Az előző 1888-ik évben ugyanis az 50­ C kereset el­érésére a főváros által biztosított subventiót 50,000 frtnyi teljes összegében kellett igénybe venni, ez idén pedig a jelzett czélra 41,487­49 frtnyi összeg elégséges volt, e szerint tehát az eredmény mintegy 8500 frttal nagyobb. A mérleg szerint az 1889-ik év folyamán az összes üzleti ágakban 1.305,842 frt 31 kr nyers jöve­delem éretett el. Ebből levonandó: tiszti fizetésre és kezelési költségekre 290,897 frt 48 kr, jövedelmi és 10 °­ C-os kamatadóra 133,882 frt 90 kr, leírásokra és a felügyelő bizottságnak 22,727 frt 24 kr, marad az 1889-ik év tiszta jövedelme gyanánt 858,334 frt 69 kr, illetőleg az 1888-ról áthozott 66,170 frt 56 kr nyereménymaradékkal együtt 924,505 frt 25 kr. A részvénytőke 50­ C-os kamatainak 500,000 frtnak le­vonása után marad 424,505 frt 25 kr, melyre vonat­kozólag az igazgatóság azt javasolja, hogy ezúttal az 5 °/C-os hányad helyett 100,000 frt tétessék a tartalék­­alaphoz, a­mi által ez az alap eléri a 350,000 forintot; javasolja továbbá, hogy a fenti 424,505 forint 25 krajczárból levonván az 1888-diki nye­­reségelővitelt, az igazgatóságnak 10 °­ C-os juta­lék fejében 35,833 frt 46 kr, a bank alkalmazottjainak nyugdíjalapja javára 15,000 frt fordittassék, 2 °­ C felülosztalékul részvényenként 2 frtjával 200,000 frt kiosztassék és a levonások után mutatkozó 73,671 frt 79 krnyi nyereségmaradvány az 1890. év szám­lájára vitessék át. E javaslat alapján az 1890. április 1-jén esedékes 13-ik sz. részvé­tszelvény 7­ártjával (7 °/C) váltatik be f. é. április 1-től fogva. A közgyű­lés a jelentést egyhangúlag tudomásul vette, az igaz­gatóság indítványait elfogadta, a felmentvényt min­den irányban megadta és dr. Zsigmondy részvé­nyes indítványára az igazgatóságnak köszönetet sza­vazott. Végül egyhangúlag megválasztattak a fel­ügyelőbizottságba Ráday Gedeon gróf, Kleiner Ármin, dr. M­and­ellő Károly és Roth József­ János elnöklete alatt. Az igazgatósági jelentés felem­­eti, hogy az ital­m­­érési ügy nagy részben igénybe vette a társulat tevékenységét s különösen az engedé­­yek megszerzése járt sok nehézséggel. A gyógyfüvek árusításánál elérték, hogy bármiféle gyógyfüvek és gyökerek egészben szabadon árusíthatók. A kereske­delmi tanoncziskolák ügyében is érvényesítette a tár­sulat befolyását a fővárosnál a tanórák kedvezőbb időszakra változtatásával. Az értesítő osztály, mely múlt évi július havában kezdte meg működését, életre­való intézménynek bizonyult. A társulat tagjainak száma jelenleg 1129. A segélyhitel-osztály 207 tag­nak 17,768 frt kölcsönt adott. A segélyalap vagyona 3260 frt. A betegsegélyző és temetkezési osztály tar­talékalapja 4300 forint. A takarék- és kölcsönegylet, mely ez évben fennállásának 10 éves jubilaeumát üli, 200,000 frt összforgalmi tőkével rendelkezik s a múlt évi forgalma 1.625,600 frt volt. A közgyűlés a jelen­tést tudomásul vette, az ez évi költségelőirányzatot jóváhagyta s a szokásos felmentvényt megadta. A felszámolás alatti első erdélyi vasúttársaság ma délelőtt tartotta évi közgyűlését. Bejelentették, hogy a múlt év okt. 1-én 186 db 200 frtos részvényt sorsoltak ki 37,200 frt névértékben, melyek ez év ápr. 1-én kerülnek beváltásra. A részvénytőke álladéka ily módon 69,010 darab marad 13,802,000 frt névér­tékkel. Az elsőbbségi kötvényekből 272 dbot sorsol­tak ki 54,400 frt értékben ápr. 1-én leendő visszafize­tésre. A kötvények álladéka ezzel 22,593 darabra apad 4.518,600 frt névértékkel. A közgyűlés a fel­­mentvényeket megadta. A szegedi szeszgyár és finomító részvénytár­saság ma tartotta rendes közgyűlését. Az igazgató­­sági jelentés felemlíti, hogy a lefolyt év eredménye a legnagyobb erő megfeszítés daczára mind a­mellett, hogy a gyár kifogástalanul működik, csak tengődést jelent. A tiszta nyereség 15,033 frt 78 krnyi leírások után 500 frt és 90 krt tesz, melyet új számlára írnak át. A közgyűlés a jelentés meghallgatása után a fel­mentvényt megadta. Magyar leszámítoló és pénzváltó bank. A magyar leszámítoló és pénzváltó bank ma délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését Széll Kál­mán elnöklete alatt. A határozatképesség constatálása után Beck Miksa vezérigazgató terjesztette elő az igazgatóság évi jelentését. A jelentés hangsúlyozza, hogy az el­múlt esztendőben az intézet nyugodt és normális vi­szonyok közt, minden megzavarás nélkül végezhette teendőit és fokozottabb működést fejthetett ki, mi­nek következtében az igazgatóság ama kellemes hely­zetben van, hogy kedvezőbb eredményt mutathat fel, mint a múlt évben. Az osztalék kiszabásánál azzal az óvatossággal járt el, a­melyet az osztaléknak a jövő­ben való lehető állandósítása tekintetéből szem előtt tartandónak vélt. A tartalék­alap növelésére is ma­gasabb hányadot hoz javaslatba, mint ez a korábbi években lehetséges volt. Az egyes üzleti ágakra térve, felemlíti a jelen­tés, hogy a leszámítolási üzlet kevésbbé volt jövedelmező, mint az előző évben. Ennek oka egyrészt abban rejlik, hogy a verseny erős nyomása alatt bizonyos tartózkodást kellett az üzletben tanú­sítani, másrészt abban keresendő, hogy az év folya­mán a pénzt nagyobb haszonnal értékesíthetvén a lombard és report-üzletekben, indíttatva érezte ma­gát az igazgatóság arra, hogy a tárcza-állományt a közlemények. A budapesti önsegélyző népbank ma délelőtt tartotta M­a­k­l­á­r­y Gyula elnöklete alatt évi rendes közgyűlését. A Bárány N. Ernő vezérigazgató ál­tal előterjesztett évi jelentés constatálja az intézet virágzását és fokozatos fejlődését. A múlt évben az intézetnek 2207 tagja volt, törzsbetét alapja 206,525 frtra emelkedett, tartalékalapja 10,805 frt 99 krra, míg a pénztár­ forgalom 825,813 frt 12 krt tett ki. A tiszta nyereség 10,649 frt 55 kr, melynek hovafordí­­tása iránt az igazgatóság indítványozza, hogy 5 °/0, 532 frt 48 kr, a tartalékalapra, 15 °/0,1597 frt 43 kr az igazgatóság tiszteletdijára, 2 °/0,212 frt 99 kr a vezérigazgató külön jutalékául, 319 frt 49 kr a bíráló s 400 frt a felügyelőbizottság tiszteletdijára, 600 frt az intézeti tisztviselők jutalmazására, a fenn­maradó 6987 frt 16 krból a törzsbefizetések után 6 °/0 Osztalék fizettessék ki s az 1889. évi osztalékszelvény május 1-től kedve t frt 50 krral beváltások. A köz­gyűlés a jelentést egyhangúlag tudomásul vette, a felmentvényt megadta s az igazgatóság indítványait elfogadta. Végül 24 rendes és 12 pót bíráló bizott­sági tagot választottak. Az első Budapest fővárosi kis- és középkereske­­dők társulata ma tartotta közgyűlését Diviáczky A kiadó tulajdonos Athenaeum irodalmi ■ nyomdai r. társulat betűivel, Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület, Budapesti áru- és értéktőzsde. Márczius 25. Gabona üzlet. A mai gabonatőzsdén csekély forga­lom volt. Értéküzlet. (Ü­nnepi forgalom.) A mai ünnepi forgalomban lanyha volt az irányzat. Osztrák hitelrészvény 308.50—307.70, magyar aranyjáradék 101.05 — 101, papirjá­­radék 97.95 frton köttetett. NftPTAH. Szerda, márczius 26. Rom. cath.: Manó vt. — Protest.: Manó. — Görög-orosz : (márcz. 14.) Benedek. — Zsidó : (Nisan 5.) József. Nap kél 5 ó. 58 p., nyugszik 6 ó. 18 p. — Hold kél 8 6. 48 p. reggel, nyugszik 12 óra után éjjel. Miniszterelnök mint belügyminiszter fogad d. u. fél 4 ó. A főváros törvényhatóságának közgyűlése d. u. 4 órakor. A Kisfaludy-társaság ülése d. u. 5 órakor az akadémiában. Felolvasók: Zichy Antal, Bayer József rendes ta­gok, Pekri Károly és Hanusz István vendégek. A régészeti és embertani társulat ülése d. u. 5 órakor az akadémiában. Felolvasók: Miskovszky Viktor, Hampel József dr. és Wosinszky Mór Az országos zene- és színművészeti akadémia 25 éves jubi­­laeuma. Országos képtár az akadémia palotájában d. e. 9 — d. u. 1-ig. Nemzeti muzeum : képár d. e. 9— d. u. 1-ig. Többi tárai megtekinthetők 50 kr. beléptidíj mellett. Színházak: Budapest 1890. szerda, márczius 26. Nemzeti színház. Általános térletszünet. Az orsz. m. kir. zene- és szín­művészeti akadémia szinészeti osztályának huszonötéves jubilaeuma. Múlt és jövő. Drámai prolog 1 felvonásban. Irta: Váradi Antal. Személyek: Nagy Imre P. Márkus E. Helvey L. G. Csillag T. Gyenes Fái Sz. Cs. Alszegi I. Nagy Ib. Horváth Ábrányiné Gabányi Egressy Lánczy I. Mátrai Tolnainé Kőrösmezei J. Gaál I. Faludi Benedek Császár Tóth Pintér Siff E. Henszler H. Rotter G. Takács Lukács J. Szirmai Keczeri I. Maróthy M. Mesalényi A Székely K. A prologban résztvevő színházi tagok mindnyájan az orsz. m. kir. zene- és színművészeti aka­démia szinészeti osztályának voltak növendékei. Az orsz. m. kir. zene- és szín­művészeti akadémia drámai osztályainak záróvizsgálata. I. Egy szellemdus hölgy. Vígjáték 1 felv. Irta: Berezik Á. Személyek: Jenő Tapolczai D. Bella Russer V. Szőllősi Irma Keczeri I. II. Jóslat harmadik felvonásának egy je­lenete. Irta: Csiky Gergely. Személyek: Olympia Székely K. Helios Góth S. III. Két év múltán. Vígjáték 1 felvonásban. Irta : Almási Tihamér. Személyek: Ervin Tapolczai D. Roxane Meszlényi A. IV- Az ember tragoediája. Irta : Madách Imre. Színre al­kalmazta : Paulay Ede. IV. és V. kép. Éva, mint Lucia Kimon, fiók Lucifer, mint ka­tona Lévay Gy. Tapolczai D. Klenovits Pesti K. Ráthonyi Á. Vidor D. Delli L. Győző L. Hegedűs Gy. Tanárok: Nagy Imre és Újházi Ede. Kezdete 7 órakor.­­fagy.kir. operaház. Íavi bérle: 57. Havi bérlet 17. A W­a­l­k U­r. A »Niebelung gyűrűje« czimü z­sedráma-trilogiának I-ső ré­sze, 3 felvonásban. Irta : Wag­ner Richard. Ford. : Csiky G. Kezdete 7 órakor. Népszínház, A suhancz. Operette 3 felv. Bayard és Vanderbuch után megzenésí­tette Konti József. Személyek : özv. Meuniemné M. Csatai Zs­ Eliz­­ unokái Józsi ) Bizot Morin Emil, fia Morin báróné Durand, fűszeres Újvári Rendőrtiszt Narczisz Dajka Egy suhancz Groom Egy szolga Mátyás király A nemzet geniusa Thalia Lelkesülés Tudás A tragoedia A comoedia A bohózat A dráma Az opera A népszínmű A nemzeti színház tagjainak csoportja ) A m. kir. ope­­­­raház tagjai­­­ nak csoportja ( A népszínház ) tagjainak cso­­­portja ) A szinészeti ) osztály ez évi ) növendékei- ) nek csoportja) 2-ik ) demagóg polgár 1- ső) 2- ik) 1- ső) 2- ik ) a népből 3- ik ) Chrispos Frank B. Serédi S. Kassai­­—' Gyöngyi Hunyadi Pogány J. Béni I. Vasváriné Fodor Szabó Kezdete 7 órakor. Várszinház: A SZÍNHÁZ ZÁRVA. Itteti műsorok­­mzeti színház : Csütörtökön: Froutrou. Pénteken : Hozo­mány nélkül, 1-szer. Szombaton és vasárnap: ugyanez. így. kir. operaház . Csütörtökön : Brankovics. Prevost H. ur vendége. Szombaton: Aida. Prevost H.­ur vendége. Vasárnap : Windsori vig nők. — Nap és föld. ír szinház . Csütörtökön : Trónkereső. Pénteken : Lakmé. Főszerkesztő: J"áIcai ex. Felelős szerkesztő: Grajári Ödön. Személyek: Ádám, mint Pharao Lucifer, mint Pharao minisz­tere Éva, mint rab­szolga neje Rabszolga Ádám, mint Mil­­tiades Pethes I. Lévay Gy. Maróthy M. Kishonti S. Pethes I. Maróthy M. Török I.

Next