Nemzet, 1890. június (9. évfolyam, 2786-2815. szám)

1890-06-01 / 2786. szám

— Temetés. D­a­p­s­y László tanárt, a „Ma­­gyar Föld« szerkesztőjét ma délután 4 órakor álta­lános részvét mellett temették el a kerepesi temető­ben levő halottas házból, hol a ravatal fel volt állítva. Koszorút küldöttek a koporsóra az elhunytnak ta­nártársai, a református gymnasium tanuló ifjúsága, a természettudományi társulat és számos ismerőse. A temetésre megjelentek a temetőben Madarász József és Nagy István orsz. képviselők, Szily Kálmán az akadémia főtitkára, Lengyel Béla a természettudo­mányi társulat titkára, Szász Károly és Papp Károly ref. püspökök, Hieronymi Béla kir. táblai biró, György Aladár, Máday Izidor min. tanácsos, Ballagi Aladár, Plósz Pál, Csiky Kálmán, Kodolányi Antal, Szana Tamás; továbbá Vámosy Mihály ref. gymn. igazgató, Kovács Albert, Király Pál, Baráth Fe­­rencz, Szőts Farkas, Kacziány Géza, Duzs Sándor ta­nárok, Hodoly Elek ezredorvos Pozsonyból stb. A re­formátus gymnasium ifjúsága és a református theolo­­gusok testületileg vonultak ki. Az elhunyt tanár régi tanítványai közül is sokan voltak jelen. A theologu­­sok énekkara gyászdalt énekelt, majd Szász Károly püspök mondott megható beszédet. — A »Magyar Föld« szerkesztését ideiglenesen Kacziány Géza vette át. — A görög nyelv oktatásának eltörléséhez. Báró Pirquet, az osztrák parlament egyik előkelő tagja, ki tudvalevőleg Ausztriában a görög­ nyelv ellenes moz­galom élén áll, hosszabb levelet intézett Fenyvessy Ferencz orsz. képviselőhöz,­ melyben nagy elismerés­sel nyilatkozik Fenyvessynek a görög nyelv oktatásá­nak eltörlése érdekében kifejtett tevékenységéről. Az osztrák elvtársak megbízásából Pirquet üdvözletét küldi Fenyvessy Ferencznek és mindama országgyű­lési képviselőknek, kik a szép reformot megvalósítani segítették. »Fájdalom — írja Pirquet — hogy ne­künk Ausztriában még mindig várnunk kell ez igazi reformra, melylyel Magyarország megelőzött bennünket.« — Magyarok Berlinben. Lapunk mai reggeli kiadásában jeleztük álláspontunkat némely berlini újság dühöngései folytán, olyan berlini kirándulások­kal szemben, a­melyek szervezettségüknél fogva alig tudják megóvni magánjellegüket. Most dr. Hor­váth József úrtól, a berlini magyar egyesület elnö­kétől a következő táviratot kaptuk: »Ma több tekintélyes berlini polgár tanácskozott i. é. július 13-án ide érkező Magyarország különböző társadalmi osztályaihoz tartozó utazók számára előkészítendő fogadtatás felől. Constatálni lehetett, hogy minden városi körben, úgy a városi hatóságnál, mint a polgárság közt az az egyhangú óhaj, hogy a magyar vendégek fogadtatása szíves jellegű legyen. Folkenbeck közreműködésével albizottságot küldtek ki a Pro­gramm egyes részleteinek megállapítása végett. A városi inté­zetek minden vendég számára nyitva lesznek, ezen kívül egész sora a magán­ipari vállalatoknak. A fentebbieket, mint a gyű­lés által egyhangúlag megállapított nyilatkozatot a bizottság nevében közölni kérem. Dr. Horváth József:« Előttünk fekszik továbbá a német szövetségi lövészünnepély központi bizottságának meghívója a magyar lövész-egyletekhez, a­mely következőleg szól: »Magyarország lövészeihez! Berlin, a né­met birodalom fővárosa készülődik a tizedik német szövetségi lövészünnepélyre ez év június 6 —13. napján. Meghívjuk Ma­gyarország minden derék lövészét, hogy e nemzeti ünnepély­ben részt vegyen, a­mely ünnepély a szövetséges népek és tör­zsek összetartóságát van hivatva bizonyítani és újból megerő­síteni. A békés versenyben a tiszteletdíjakért irigységtől ment küzdésben erőteljes férfiak fognak egymás mellé sorakozni; fiai ugyanazon hatalmas és nagy népcsaládnak, a­kik fegy­­vert biróan és czéltudatosan törekszenek a maguk és az egész világ számára a békét megerősíteni. Örömmel fogja a birodal­mi főváros fogadni vendégeit, örömteli szívvel és kézszorítás­­sal őket üdvözölni, fölajánlva gazdagon kifejlett közéletei­nek minden élvezetét Magyarországból jövő kedves ven­dégeinek mulattatására. Azért, kedves lövész testvérek, ké­szüljetek a német birodalom fővárosának lövészünnepélyére, mely azt kiáltja felétek : »Üdvözlegyetek Berlinben, kedves barátaink Magyarországból.« A tizedik német szövetségi lö­vészünnepély központi bizottsága. Dr. For­ckenbeck főpolgármester, diszelnök. D i r s­c­h C. városi tanácsos, bi­zottsági elnök.« Úgy a beküldött nyilatkozat, mint a meg­búvó barátságos és udvarias, amiért kétségte­lenül elismeréssel tartozunk. Az utóbbit ille­tőleg azonban ne feledjük azonban, hogy erő­sen megtámadták már magát Forckenbeck ber­lini főpolgármestert is, amiért merészel a ma­gyarok ünnepélyes fogadásának előkészítésében részt venni. Tekintettel erre az animositásra, csak ismételhetjük azt, amit már mondottunk. Mindazok, akik ilyen testületi, vagy testületinek látszó kirándu­lást rendeznek, jól fontolják meg a felelősséget, ame­lyet ilyen módon magukra vesznek. A botrányhajhá­­szok mindig találnak alkalmat a botránycsiná­­lásra, magyarellenes scandalum Berlinben pedig nem tartozik a kívánatos dolgok közé. Legjobb azt kikerülni. Ha tehát azok, a­kik a lövé­szek berlini kirándulását rendeznék, nem tudják biztosítani magukat az iránt, hogy a magyar lövész­csapat magyar jellegének kétségtelen fentartása és megvédelmezése mellett — tehát anélkül, hogy bár­mely magyar lövészegyesület a német lövészszövetség tagjává váljék vagy olyanul lássék — elkerülhetnek minden botrányt és sértést, akkor természetesen nekik is csak azt tanácsolhatjuk, hogy az idén ők se menje­nek Berlinbe. — Halálozás. Szülik József prépost plébá­nos, a kalocsai főegyházmegye áldozó papja, mint Ó-Becséről távírják, ma délután 31/a órakor meghalt. Neve ismeretes volt az irodalomban, amelynek kora ifjúságától egész haláláig szolgálatában állott. Már mint semináriumi tanuló kezdett irogatni, kezdetben játszi kedvtelésből, utóbb arra termett hivatottság­­ból. Hangulatos szép költemények maradtak utánna, amelyek őrt állanak emlékénél. Régi betegsége férfi kora delén döntötte sírba a kedves modorú, barátsá­gos lelkipásztort, aki még a halált sem fogta mogor­ván, mert mikor közeledtét érezte, verset írt hozzá üdvözletül és egyúttal búcsúztatóul, akiket itt ha­gyott,­­ akiknél jó emléket hagyott. Nyugodjék bé­kével ! — Pozsonyi hírek. Hamis bankók. Az utóbbi időben gyakran előfordult az eset, hogy a po-­­­zsonyi főposta pénztárhoz a faluról hamis egy forin­tosokat küldöttek be. A hamisítások fametszetek ál­tal történtek, melyeket az erre illetékes budapesti törvényszékhez küldtek át és a vizsgálatot megindí­tották. — A pozsonyi törvényszék elnöke Bodroghy István beadta nyugalmaztatása iránti kér­vényét. — Eljegyzés: Ullrich Rezső cs. és kir. fő­hadnagy eljegyezte S­t­r­a­u­s­z Paula kisasszonyt Budapesten. — Wulff E. circusában, mint már néhány nap előtt jeleztük, a magyar hírlapírók nyugdíj-alapja s a hirlap-kiadóhivatalok hivatalnokainak betegsegélyző egylete javára szerdán, azaz június 4., nagy díszelő­adást tartanak, melynél a legkitűnőbb művészek s művésznők szerepelni fognak. Wulff E. igazgató ezen estére kiváló műsort állított össze. — Házasság. Dr. T­a­u­s­z­i­k Emil jún. 8-án tartja esküvőjét Fenyvessy Szeréna kisasszony­nyal, Fenyvessy Adolf, az országgyűlési gyorsiroda főnökének leányával, a dohány-utczai templomban. — Hegyszakadás. Az ojtozi-szorosban a »Gyil­kos« nevű szorulatnál május 24-én a meredek sziklás hegyoldalból egy jókora rész leszakadt, s kövestül együtt beomlott az Ojtoz patakba. A menydörgésszerű robaj megrázta a talajt s a vastag bükktörzsek dara­bokra zúzva hevernek a patakmederben, mely meg­duzzadt a leomló kő és fatömegtől. A rendkívül át­ázott talajban az egész szoros mentén több helyütt fordultak elő kisebb csuszamlások. Soósmező előtt a »Nagy-Szegoldal«-árok hozott be nagymennyiségű törmeléket, melynek eltakarítása sok fáradtságba ke­rült. Nevezetes, írja a »Szék, Nemzet«, hogy az ál­­lamot nem szenvedett sehol jelentékeny sérülést, ki­véve, hogy egy száraz védőfal összeomlott. — Elrabolt bankár. Filippo Arrigo milánói milliomos bankár, fia és ennek udvarmestere kísére­tében Termini közelében fekvő nyaralójából azzal tá­vozott, hogy a városba megy. A társaságot útközben, mint röviden már említettük, nyolc­ ember megtá­madta, Arrigót elfogták, társait pedig és néhány em­bert, a­kik véletlenül éppen arra jártak, meglán­­czolva egy szalmakunyhóba szállították. A rab­lók alkonyatkor Arrigó fiát és az udvarmes­tert azon utasítással bocsátották szabadon, hogy a fogva levő bankárért 400,000 lírányi váltság­díjat kerítsenek, mert míg a pénzt meg nem kapják, Arrigó fogoly marad. Természetesen még az­nap számos rendőr ment a helyszínére, de ott már semmit sem találtak. Arrigone levelet kapott szorongatott férjé­től, melyben arra kéri, hogy a váltság­díjat haladék­talanul küldje meg. Azt mondják, hogy a merényle­tet a caccamoi fegyházból nemrég megugrott fegyen­­czek követték el. A lakosság az eset miatt érthető módon föl van háborodva.­­ A temesvári vérfürdőt Temesvárról táv­irják mai kelettel. A vásár­téren tegnap elkövetett vérengzés tettesei közül a rendőrség kettőt már kézre kerített. A czirkáló őrjárat ugyanis tegnap a gyar­­matai­ uton egy czigány kocsi alatt felében ketté tört kocsirudat talált, melynek repedései közt aludtvér látszott. A kocsi mellett csak egy kis leány volt, ki útba igazította a rendőröket. Ezek csakhamar kézre kerítették: Bocz Laczi és Szava Girodai czigány testvérpárt, kik a rablásairól és lopásairól hires Bocz czigánycsaládnak tagjai. A két jómadár azt állította, hogy a véres rudat a kocsin találták, ezt pedig teg­nap vették egy mehalai oláh asszonytól. Az asszonyt rögtön kikutatta a rendőrség s kitűnt, hogy a kocsin, mikor Boczék megvették, semmi sem volt. A gyanú újabb megerősítést nyervén, a két Boczot megmotoz­ták, ingük és alsó nadrágjuk tele volt vérfoltokkal. A­mikor lerántották róluk a ruhát, mindkettő keresztet vetett magára. Annyira megrémültek, hogy halálsá­­padtakká váltak s meg kellett őket támasztani, kü­lönben összerogytak volna. Később nagynehezen ma­gukhoz tértek. Bocz Laczi véresebb volt társánál. A hozzáintézett kérdésekre azt adta elő, hogy lován eret vágott. Majd mikor ezen állítását az állatorvos meg­­c­áfolta, azt felelte, hogy lovának légycsípésétől eredő vérfoltjai látszanak öltözetén. Folytonos hazugsá­gokba és ellenmondásokba keveredett, de azért sem ő, sem társa nem akar tudni semmit a tegnapi véres esetről. A rendőrs­ég mindkettőt átadta a törvény­széknek, a csendőrség pedig a banda többi tagjait üldözi s már nyomukban is van.­­ A műegyetemen ma délelőtt tartották meg a tisztújító­ ülést a jövő 1890/91-ik tanévre, melyen rectornak egyhangúlag Klimm Mihály ez idei rectort választották meg. A mérnök- és építészeti szakosz­tály decanja lett dr. König Gyula helyett, Czigler Győző műépítész, az ó­kori építés nyilvános tanára; a gépészmérnöki szakosztály decanjává Fölser Ist­ván ez idei decant, s az egyetemes és vegyészeti szak­osztály decanjává dr. Ilosvay Lajos ez idei decant választották meg. — Esküvő: F­r­i­d­r­i­k Géza miniszteri tisztvi­selő, junius hó­d­ikán, délután fél 7 órakor vezeti ol­tárhoz a belvárosi plébánia­templomban Havas Irma kisasszonyt, Havas Sándor fővárosi gépgyá­ros leányát.­­ A fűszerkereskedők pihenője. Ez év június hó 1-étől augusztus 31-ig bezárólag ünnep- és vasár­napokon délután 2 órától kezdve zárva tartják üzle­teiket a következő fűszerkereskedők: Kapsza Káz­­mér, Kaschnitz Gyula, Keményfy Géza, Borbás Gyula, Kunsteiny József, Dominig testvérek, Lud­wig Ferencz, Willmann József, Rozsnyanvszky N., Legányi Lajos, Lampel Lipót, Diósy Kálmán, Sarudy M. József, Windt Ignátz, Vidosfalvy Bódog, Miler J. S. — Apróságok. Az ügyvédnél. Pörös atyafi: (ügyvédéhez) »No ilyen valami. Hát a doctor úr a harma­dik fórumnál vesztette el a poromét ?« Ügyvéd: »De, barátom, maga igazán szerényte­len. Nem elég önnek, hogy a port két fokon megnyertem ? Egy év múlva. Feleség: »Emlékszel még a múlt júniusra, midőn engem megismerni tanultál ?« Férj: (sóhajtva) »Óh, s milyen szép hónap volt az a — május !« Rangosan. Irodatiszt: (nagy alázattal) Taná­csos úr Olaszországba szándékozik utazni ? Felső- vagy Alsó- Ola­zországot méltóztatik meglátogatni? Tanácsos: Magától értetődik, hogy Felső Olasz­országot ! Válogatós leány. Kérő: Drága Emma, akar ön enyém lenni ? Leány: Az fog-e történni mindig, a­mit én akarok ? Kérő: Mindig és mindenütt. Leány: Megengedi, hogy anyám nálunk lakjék ? Kérő: Szívesen. Leány: És fel fog hagyni a tartókkal és vacsoráig rendeslen haza jön ? Kérő: A legpontosabban Leány: Akkor nagyon sajnálom, de ilyen tutyi­­mutyi legény nekem férjnek nem kell. — Szörnyű gyilkosság Ausztráliában. Sidney­­ből jelentik, hogy ott, e hó 8-án a Melbourneba ve­zető vasútvonal mentén egy német ember borzasztó gyilkosságot követett el. Schmied Alfrédnak hívják az illetőt, a­ki néhány hónap óta egy Taylor nevű 60 éves embernél szolgált, mint kocsis. Április 8-án a gazda és a kocsis egyfogatú kocsin az Al­­bert-tó vidékére indultak, de másnap reggel csak Schmied érkezett oda meg. A vidéken nem tud­ták, hogy a kocsisnak másodmagával kellett volna megjönnie s egy különös véletlen folytán, mégis gyanú támadt. Egy hidmunkás ugyanis látta, hogy Schmied kocsiját mossa s gyanúja támadt, hogy a kocsi véres lehet. Oda sompolygott s észrevette, hogy a járműről csepeg a vér. Azonnal rendőrt hívott, aki Schmiedet letartóztatta. A meglepett rendőrség a gyilkost el­felejtette megmotozni , nála maradt egy bo­­rotva, és egy forgópisztoly. A börtönben a bo­rotvával elmetszette a torkát, de még elég hamar megtudták s elvették tőle a gyilkos szerszámot. Alig távoztak az őrök, lövés dördült el a börtönben s a fo­goly félholtan rogyott össze, a torkát lőtte át a forgó­pisztolylyal. Sérülései azonban nem életveszélyesek s már túl is van minden veszélyen. Ezek után alaposan megmotozták és két tárczában nagyobb összeg pénzt találtak nála. A Taylor pénzestárczáját azonban nem tudták hova lett. A fogoly mindent tagadott s kérte, hogy presbyteriánus papot küldjenek, mert más em­berrel nem akar beszélni. A pap megjött, de a vád­lott minden czélzást került s kizárólag vallási dol­gokról beszélt. Időközben azonban váratlan fordula­tot vett az ügy , a rendőrség ugyanis a folyam partján a homokban a meggyilkolt holttestét két darabban megtalálta, mire a vádlott ágyához hivatva a papot és a rendőrfelügyelőt­­ vallott. Azt állítja, hogy a gyilkosság éjjelén együtt mulattak, sőt be is rúgtak Taylorral. A gazda későbben részeg disznónak ne­vezte s végül hajba kaptak. Schmied méregbe jött s egy baltával úgy szétzúzta gazdája koponyáját, hogy rögtön meghalt és leesett a kocsiról. Schmied ekkor elővette a borotvát s lemetszette Taylornak a fejét, azután a csonka holttesteket elásta. — Eltiltott misézés. Báró Hornig Károly vesz­prémi püspök közelebbről kibocsátott főpásztori kör­levelében megyéje papságához a következőket irja: Choremian Jakabot, ki magát apátnak mondja s bizonyos idő óta olvasókkal üzérkedvén, Magyaror­szágon tartózkodik, miután az esztergomi főmegye egyházi hatósága előtt, a reá háruló kötelesség sze­rint a hitterjesztésről czímzett congregatió bizonyít­ványával igazolni nem tudta, hogy az által vagy elöl­járói által szabályszerűen küldetett ki adományok gyűjtésére, vagy hogy ezek engedélyével időzik Ma­gyarországon, veszprémi egyházmegyém területén a misézéstől eltiltom. Amit tájékozásul világi és szer­zetes papságomnak tudomására juttatok. Károly veszprémi püspök. — Ugyanezen állítólagos apátot, ki jelenleg a fővárosban időzik, Simor herczegprímás is a fentebbivel azonos főpásztori körlevélben til­totta el a misézéstől.­­ A császárfürdőben az igazgatóság villa­nyos világítást rendeztetett be, a­mely pünkösd va­sárnapján kezdte meg működését. Azóta a fürdőven­dégek és a naponként oda özönlő fővárosi közönség nagy élvezetet talál azon tündéries fényben, a­mely az ezen évben amúgy is szépen díszített platán-udvart (nagy gyógy­udvart) elárasztja. — Munkásmozgalom. Zágrábból távírják. A pékstrike még egyre tart. Két mester feltétlenül megadta a segédek követelését, mert idegen munkáso­kat nem sikerült szerezni. — Rövid hírek. Elfogatás. Nápolyból jelentik, hogy marquis Enesto de Forcade herczeget csalárd bukás miatt elfogták. — Harcz a szökött katonával. Triesztből jelentik, hogy egy rendőr el akarta fogni Steska András szökött katonát, ki a haditengerészet­ből ugrott meg. De a detentor rátámadott a rend­őrre és 7 súlyos sebet ejtett rajta. — Fővárosi krónika. Tűz. A Rottenbiller­ utcza 5. sz. házban levő raktárban ma este tűz támadt, melyet a VI. és IX. kerületi tüzőrség localizált. A kár mintegy 600 forintra tehető. Egyesületek és társulatok. — A »Fehér kereszt Egyesület« Dániel Ernőné elnöklete alatt május hó 30-án tartott választmányi ülésében elnöknőnek megválasztatott gróf Károlyi Alajosné. Az egyesület örvendetes gyarapodását jel­zik a következő adatok: Budapest főváros adott 2000 frtot, Pestvármegye gróf Szapáry Istvánná nevére ágyalapítványul 1000 frtot, Eigel Nándor 200 frtot, ifj. Horváth Á. Jánosné 200 frtot, báró Wodiáner Albert 100 frt, Kubicika 50 frtot, Dréher Antal 25 frtot, Laczkó Náthán és Tóth László 10—10 forin­tot, stb. Dapsy László, az intézet buzgó tagjának el­hunyta fölött az egyesület jegyzőkönyvileg fejezte ki részvétét, s gyászoló családhoz részvétiratot intéz. Színház és művészet. — A népszínházban holnap és holnapután az énekkarok és a technikai személyzet javára tartanak előadást. Szinte hozzák a »Hőköm Mátyás«-t, e népszerű látványosságot, melynek legutolsó előadá­saira is nagy közönség gyűlt össze a népszínházban. A népszínház igazgatója készséggel engedte át a szín­házat, az intézet elsőrendű tagjai készséggel ajánlot­ták föl közreműködésüket, s a különböző vállalkozók szintén hozzájárultak a jótékony czél előmozdításához, mert ingyen nyomtatják és ragasztják a színlapokat, ingyen adják a gázt stb. — A városligeti színkörben holnap vasárnap a »Szép Helénát« adják. »A fenegyerekek« czímű bohózatban, mely először június 6-án kerül színre a főszerepet Szirmai Imre, a népszínház tagja fogja játszani; a darab iránt a közönség körében már most is élénk érdeklődés mutatkozik. — A hangverseny társaság , a­mely Kósa, Jó­zsef népszínházi tag vezetése alatt a népszínházi ta­gokból alakult, a napokban kezdi meg működését Turkev­én. — Vidéki hangverseny. Jászberényien az ottani nőegylet pünkösd hétfőjén az általa felállítandó árva­ház javára s a jászberényi temetőben levő 1848/9-es honvédsíremlék kijavítására sikerült hangversenyt rendezett, melynek fénypontját R. Markovits Ilka asszony művészi éneke képezte. A termet zsúfolásig megtöltötte a közönség, mely a művésznőt virág­eső­vel fogadta. Tudomány és irodalom — A büntetőjogi tanszék. A budapesti tudo­mány­egyetem jog- és államtudományi karánál ürese­désben levő büntetőjogi tanszékre ma történt meg a hármas kijelölés. A kar a következőket jelölte: I. helyen Wlassich Gyulát 8 szavazattal, Kautz Gusz­táv 5, és Fayer László 2 szavazata ellenében; II. he­lyen Kautz Gusztáv 11 szavazattal, Fayer László 4 szavazata ellenében; III. helyen Fayer Lászlót 11 szavazattal, Lukács Adolf 2 és Werner Rudolf 2 sza­vazata ellenében. — A »Közegészségügyi Szemle«, dr. Oláh Gyula üdvös missiót teljesítő folyóiratának május havi száma a következő tartalommal jelent meg: Dr. Oláh Gyula: A községek feladatai a közegészségügyi szolgálat terén. Dr. Gerlóczy Zsigmond: A köztisz­taságról. Dr. Cserey Zsigmond: Néhány szó a pót­lakások hygiéniájáról. Zellerin Mátyás: Az ivóvíz az iskolákban és a vasúti állomásokon. Dr. Nékám La­jos Sándor: A budapesti vas. Dr. Oláh Gyula: Az udvarok a fővárosban. Irodalom. Gyógyfürdők. A budapesti kir. orvosegylet. Az országos közegészség­­ügyi egyesület. Vegyesek. A szemle, mely kizárólag practicus közegészségügyi kérdéseket tárgyal világos, közérthető és tanácsadó modorban, éles szemmel veszi észre s hasznos kíméletlenséggel tárja fel mindazo­kat a hibákat, melyek a népünk közegészségét állan­dóan veszélyeztetik. A folyóirat előfizetési ára ne­gyedévre 2­árt. Szerkesztősége Budán, a várban, uri­­utcza 52. szám alatt, kiadóhivatala a pesti könyv­nyomda részvénytársaságnál, hold­ utcza 7.sz.alatt van. — Az akadémia I. (nyelv-­és széptudományi) osztálya június hó 2-án, hétfőn délután 5 órakor ülést tart. Tárgyai: 1. Szász Károly rendes tag Dante Purgatoriuma III—V. ének. 2. Lehr Albert levelező tag bemutatja Horváth Cyrillnek, mint ven­dégnek »Pelbart és codexeink« czimű értekezését. — Uj zenemüvek. Violettes. Galop. Zongorára szerzé és Viola Imrénének őszinte tisztelete és nagy­­rabecsülése jeléül ajánlja: ifj. Fáik Zsigmond. Kiadja: Klökner Gyula (Budapest, Erzsébet-körut 8. sz.) Ára 72 kr. — A fehér ibolyacsokor. Mazur polka. Zongorára szerzé és b. Dessewffy Antóniának ajánlja Kovács Sándor. Kapható a szerzőnél (Bu­dapest, I. ker. győri­ ut 5. sz.) Ára 1 frt. — Ne hadd magad Slézinger. Induló. Szerzé Vincze Zsigmond. A Rózsavölgyi czég kiadása. Ára 7­5 kr. — Hajnal uram. Melodrama. Szövegét irta B. Kovács Gyula, zenéjét: Kelemen Lajosné, Zathureczky Berta. Meg­jelent az Eberle czégnél Bécsben. Ára 1 frt 50 kr. — Ligujan­ budapesti népdalok. 9. és 10. füzet. Ének­hangra, zongorakisérettel. szerkeszti Nádor Gyula. Kiadja Nádor Kálmán. Ára egy füzetnek 30 kr. — Apollo. V. évf. 3. időszak. Szerkeszti és kiadja Goll János (Lázár u. 18.) Egy szám ára 40 kr. — Nem­zeti dal. Énekhangra, zongorakisérettel szerzé­: Föl­­dényi Frigyes. Kiadja: Táborszky Nándor. Ára 1 frt. — Viszontlátásra. Keringő. Zongorára szerzé és Paulheim Józsefnek ajánlja Ross Nándor. Budapest. A Táborszky-féle zenemükereskedés Ára 1 frt 20 kr. — Válogatott régi és uj magyar népdalok. Szer­keszti Tisza Aladár. Kiadja a Zipser és König czég. Egy füzet ára 50 kr. Fővárosi ügyek. — A társaskocsi ügyben elkészített szerződési tervezetet átvizsgálás végett átvette az angol consor­tium képviselője s mint halljuk, angolra lefordítva, elküldte Londonba, a­honnan tíz minta omnibust szándékoznak Budapestre küldeni. (Fölötte czélszerű lesz, ha a nagy öblös omnibusokba elhelyeznek apró gázmotorokat, a­melyek a mi omnibuslo­­vainkat tolni fogják, különben alig képzelhető el, hogy a mi társaskocsi-gebéink a nehéz angol kocsik előtt maguktól mászni képesek lesznek.)1 . A kikötői és javadalmi díjjegyzéket a belügy­miniszter nem hagyta jóvá, hanem arra a kereskede­lemügyi és földmivelési miniszterekkel több rendbeli észrevételeket tett; leiratában felhívja ennélfogva a fővárost, hogy ezeket az észrevételeket vegye tárgya­lás alá s az ehhez képest módosított díjjegyzéket még oly időben terjeszsze fel, hogy az még a régi díjjegy­zék lejárta előtt jóváhagyható legyen. — A budai körvasút közigazgatási bejárása. Több budai iparc­ég által a Duna jobb partján ter­vezett iparvasút közigazgatási bejárását a kereske­delmi miniszter 1. évi június hó 12-ére délelőtt 10 órára tűzte ki. A bejárás vezetésével a miniszter V­ö­­r­ö­s László osztálytanácsost bízta meg. Törvényszéki csarnok. Ügyész és ügyvéd. Zomborban Fülöp Kálmán jegyzőt sikkasztás gyanúja miatt letartóztatták. Vé­delmét Czvetkovics Péter ügyvéd vállalta el, a­ki a védelemért egy 4500 frtos és egy 3850 frtos váltót adatott magának. E miatt azonban Fülöp Kálmán neje, a­ki rendkívül nagyoknak találta ez összegeket, följelentette az ügyvédet az ügyészségnél, mire Do­­bák Antal kir. ügyész csalás miatt a vizsgálat meg­indítását indítványozta Czvetkovics ellen. Czvetko­vics e miatt párbajra hivatta az ügyészt, a­ki azonban megtagadta az elégtételt. Időközben a törvényszék Czvetkovics ügyében az eljárást megszüntetendőnek mondta ki. A közvádló fölebbezett és a kir. tábla csakugyan ismét elrendelte ez ügyben a rendes vizs­gálatot. Erre ismét Czvetkovics nyújtott be fölebbe­­zést, melyet azonban a kir. curia visszautasított. Gyilkosság. Említettük, hogy Charek János lim­­bachi parasztgazda Eberling János molnár segítsé­gével, kinek jutalom fejében 10 frtot ígért, orozva meggyilkolta 28 éves nejét az országúton. Ebben a bűnügyben a pozsonyi törvényszék ma hozott ítéletet. Mindkét vádlottat életfogytig tartó fegyházra ítélte. A vádlottak, valamint az­ ügyész fellebbeztek. A jó szomszédok. Érdekes tárgyalás volt e na­pokban az ipolysági kir. járásbíróság előtt. Hont­ és Bars-megye közönsége régóta élénk figyelemmel ki­séri amaz elkeseredett küzdelmet, mely Leidenfroszt Aurél és Hajdú Kálmán földbirtokosok között folyik. A két család közötti gyűlölséget csak növelte az a körülmény, hogy Leidenfroszt egy fegyveres csapat élén elfoglalta a Hajdú által bérelt vinári pusztát. Ebből aztán a perek és czivódások egész özöne ke­letkezett, mely azzal végződött, hogy Hajdú Kálmán levelet intézett Leidenfroszthoz, a­melyben a dúsgaz­dag földbirtokost gyávának és pimasznak nevezte el. Ezzel lovagias elégtétel kérésére akarta őt kénysze­ríteni, Leidenfroszt azonban becsületsértés miatt be­panaszolta. A tárgyaláson Hajdú Kálmán beismerte, hogy ő írta a levelet. Védője Szilárd Ferencz azt iparkodott kimutatni, hogy Hajdú Kálmán a régi ellenségeskedésekből kifolyólag kényszerítve volt a levél megírására, a­melylyel Leidenfrosztot lovagias elégtételadásra akarta kényszeríteni. A járásbiró Hajdú Kálmánt 100 frt pénzbüntetésre ítélte s a megokolásban kimondotta, hogy a bíróság nincs hi­vatva lovagiassági kérdésben határozni. Uzsoráskodó közjegyző. A kir. curia fegyelmi tanácsa ma d. e. 10 órakor Daruváry Alajos elnök­lete alatt Farkas Géza curiai biró referálásával tár­gyalta Dregán János szászsebesi kir. közjegyző fe­gyelmi ügyét, a ki évtizedeken keresztül Üzletszerű­ig uzsoráskodott. Dregán 1875. óta közjegyző Szász­sebesen s légió azok száma, a kiket 10—20°/0 kölcsönnel befont. A nagyszebeni pénzügyigazgató­­ságnak 1888. év junius havában besúgta valaki, hogy a közjegyzőnek milyen mellékkeresete van, a nyo­mozó pénzügyi közeg 115 frt 98 kv kamat eltitkolást állapított meg. Dregán készségesen fizette meg ezen megállapított összeget, valamint a rá kisza­bott 200 forint bírságot is, csakhogy a dolgot valahogy a pénzügyigazgatóság ne találja dobra ütni, ez azonban marasztaló határozatát közölte a kolozsvári kir. ügyészséggel, minek következtében a közjegyzői kamra fegyelmi választmánya Oregán Já­nost a fegyelmi vétség legenyhébb büntetésére, írás­beli megfeddésre ítélte. Az ítélet megfellebbeztetvén, az ügy a kir. curia fegyelmi tanácsa elé került, a­hol a közjegyző beismerte, hogy apró kölcsönökkel segí­tett ugyan megszorult embertársain s szedett busás kamatokat, de az uzsoratörvény óta ezek a boldog napok eltűntek s ő soha sem lépte túl a törvényileg megszabott kamatláb határát. A felolvasott s eskü­vel megerősített tanúvallomások azonban állításának az ellenkezőjét bizonyítják, első­sorban azzal, hogy váltóra adott pénzt, követelését azután betábláztatta a kölcsönt vevő ingatlanára s azután kötelezvényt állíttatott ki, a kamatról nyugtát soha sem adott s mikor az ingatlan fölött megüttette a dobot, még a kitáblázási költséget is az adóssal fizettette meg, így Ponteán Marina férjezett Yulk Yazulné felvett tőle 100 frtot, melynek egy évi kamatját 20 frtot előre levonta, azután beperelte, a szegény asszony az ügy­védi dijakkal együtt fizetett 103 frtot s tartozik még 70 forinttal. Egy másik adósa ingatlanát potom áron elkótyavetyéltetvén, ez az árverés idejé­ben felakasztotta magát. Dregán ezt határozot­tan tagadja s azt állítja, hogy az illető neki is adósa volt ugyan s az ingatlant nem ő, hanem az »Albina« román részvénytársaság, melynek az áldozat 1000 írttal tartozott, árvereztette el. Ilyen tanú volt 38. A bizonyítási eljárás befejezte után Cser­na Vincze főügyészi helyettes vádbeszédében kiemeli, hogy a közjegyzői kamara fegyelmi választmányának ítéletét, a megfeddést enyhének találja, ha törvényszéki biró Bujtatnék ily ítélettel, az előmenetelében 2 esztendőre visszavettetnék s 10 évig nem részesülne dijpótlék­­ban; ellenben a közjegyzőre ily ítélet csupán erkölcsi hatású, ha gyengéd érzülettel van a természettől megáldva, úgy két esztendeig feszélyezve van az uzso­ráskodásban, de ennek eltelte után újra szabad a vásár. Kéri az 1886. 7. tcz. 46. §-ának alkalmazását s vádlottat 500 frt birság s az eljárási költség meg­fizetésére ítélni. A fegyelmi tanács a főügyészi he­lyettes indítványát tette magáévá s Dregán Jánost 200 frt megfizetésére ítélte, indokolásában kimond­ván, hogy ez állását, tisztességét megsértette, mikor üzletszerűen magas kamatokat szedett, a­mely per­­rendszerűen van bebizonyítva. N­A­P­T­Á­R. Vasárnap, junius 1-én. Rém. kath.: E. Sz. Hár. v. — Protest: E. Sz. Hár. v. — Görög-orosz: (május 20.) G. pünkösd. 1 n.­­- Zsidó: (Sivan 13.) Nap kél 4 6. 8 p., nyugszik 7 6. 47 p. — Hold kél 5 6. 46 p. d. u. nyugszik 3­6 4 p. éjjel. A magyarországi könyvnyomdászok jótékonysági körének hangversenye a régi polgári lövöldében. A budapesti tipográfiai dalkör kirándulása a szép juhásznéhoz. Orsz. iparegyesület bútoripari szakosztályának értekezlete (uj utcza 4. sz. a.) A józsefvárosi polgári kör átalakuló közgyűlése d. e. t6 ó. a fehérló szállodában. Budapesti általános munkás betegsegélyző és rokkant pénz­tár ülése. Apátkereszt átnyujtása a józsefvárosi apát-plébánosnak d. e. 10 órakor. Egyházi ünnep d. e. 10 ó. a belvárosi plébánia templomban. Természetrajzi gyűjtemények múzeuma saját épületében (muzeum körút) d. e. 10—12. Nemzeti múzeum term. és néprajzi tár d. e. 9— d. u. 1-ig. A múzeum többi tárai megtekinthetők 50 kr. belépő mellett. Deák mauzóleum nyitva délután 8—6 óra között. Történelmi arczképcsarnok d. e. 9—12 a budai várbazárban Országos képtár az akadémia palotájában d. e. 9 — d. u. 1. Iparművészeti múzeum az Andrássy-úton d. e. 9. d. u. 1-ig. Fehér-kereszt egyesület saját épületében (Mozsár-utcza) 16. megtekinthető d. e. 10— 12. és d. u. 2—6-ig. Mentő-egyesület helyisége (Lipót-bazár 47.) megtekinthető d. u. 3—5-ig. Vörös-kereszt egylet Erzsébet kórháza (Budán, Krisztina­vá­­ros) A betegek délelőtt csak a kezelő orvos különös engedélyével, d. u. az I. és H. osztályban 2—6 óra és a HI. osztályban 2—4 óra között látogathatók meg Idegenek megszemlélhetik a kórházat d. u. 2—4-ig Iparművészeti múzeum az Andrássy-úton d. e. 9— d. u. 1-ig Svábhegyre fogaskerekű vasút indul félóránként, az Eötvös nyaralóban czigányzene. Amateur fotográfiái kiállítás a műcsarnokban. Nyitva reggeli 9 órától d. u. 6-ig Beléptidij 30 kr. Az uj országház nagy gypsmintája megtekinthető egész nap Jelentkezhetni az építészeti irodában. Beléptidij 50 kr. a »Jó szív« javára. Kereskedelmi múzeum: állandó kiállítása és a kereskedelmi tudakozó iroda a városligeti iparcsarnokban. Napon­ként belépti dij nélkül nyitva áll: délelőtt 9—12-ig és délután 5—7 óráig. Vasár- és ünnepnapokon délután 20 kr. a belépti díj. Technológiai iparmúzeum a saját palotájában (József-körút) megtekinthető köznapokon szombatot kivéve d.­­ 9 —12-ig és d. u. 2—5-ig, szerdán még este 7—9 Vasár- és ünnepnap d. e. 10—12. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7-ig. Egyetemi könyvtár d. e. 10—12-ig és d. u. 4—8-ig. Múzeumi könyvtár d. u. 9— d. u. 1-ig. Állatkert nyitva egész nap. Beléptidij 30 kr. Színházak. Budapest, 1890. vasárnap, junius 1. Magy. kir. operaház aug. 18-ig zárva. Nemzeti színház. Évi bérlet­­ 31 szt. Havi bérl. 1. sz. Pry Pál. Vígjáték 5 felvonásban. Irta: John Poole. Fordította : Csiky Gergely. Személyek: Hardy, ezredes Újházi Hardy Frank Kőrösmezei Witherton Gabányi Willis Zilahi Stanley Abonyi Harry, fia Benedek Pry Pál Vízvári Grasp Mátrai Doubledot Szigeti I. Simon, szolga Sántha Eliz Tolnainé Marianna J. Gaáll. Sublóné Lendvayné Phébé Vizváriné Inas Csabi Kezdete 71/8 órakor. Népszínház. Rendkivüli bérletszünet. Az énekkar és segédszemélyzet javára. Hököm Mátyás: Látványos bohóság, dalokkal és tánc­c­al, 4 szakaszban, 20 képben. Perrault meséje után Írták: Mortier, Leterrier és Vanloo. Ford. : Fái J. Béla. I. rész: 1. kép: Az emberevő kony­hája. 2. A tündér az ember­­evőnél. 3. A favágó kunyhója. 4. Hét fiú és hét leány. 5. Mese az oroszlánról és egér­ről. 6. Matyi a fa tetején. 7. Merre látszott a világosság. 8. Fénylő bogarak, mint út­mutatók. II. rész: 9-ik kép : Matyi bejut az em­berevőhöz. 10. Az ál ember­evők. 11. Az emberevő ebédje. 12. Matyi tervei. 13. A csizma­palotában. IV. rész: 14-ik kép: A koronák és háló­sapkák. 15. Utazás a hétmért­­földes csizmában. 16. Indulás a gyermekországba. IV. rész: 17-ik kép: Az emberevő a tündér fogságában. 18. Matyi király fővárosa. 19. Az aczél­­vár bombázása és bevétele. 20. Befejező kép. Kezdete 7 órakor. Nyári színház. (A városligetben) Szép Heléna. Operette 3 felvonásban Irta: Meilhac H. és Halévy L. Fran­caiéból fordította: Latabár Endre. Zenéjét szerzette: Offenbach J. Kezdete 7 órakor. Budai színkör. (A Krisztina városban.) Orpheus az alvilágban. Operette 4 felvonásban. Irta: Hector Cremieux. Forditotta: Evva Lajos. Zenéjét szerzette : Offenbach Jakab. Kezdete 7 órakor. Heti műsorok: Nemzeti színház : Hétfőn 2-án A­z Attaché. (Havi b­­riet 2. sz. Kedden: 3-án A Stomfai család. (Havi bérlet 3. sz.) Szerdán: 4-én Utolsó levél. (Havi bérlet 4. sz.) Csütörtökön: 5-én Denise. (Havi bérlet 5. sz.) Pénte­ken : 6-án A csapodár. (Új bet. 1-szer. Havi bérlet 6. sz.) Szombaton 7-én A csapodár. (Új bet. 2-szer Havi bérlet 7. szám.) Vasárnap: 8-án A strike. (Havi bérlet 8. sz.) Népszínház: Hétfőn: Hököm Mátyás. (Rendkívüli előadás, az énekkar és segédszemélyzet javára.) Budai Színkör* Hétfőn: Királyfogás. Kedden: A falu cso­dája. Szerdán : Orpheus az alvilágban. Csütörtökön : A vörös hajú. Pénteken : Fokról fokra. Szombaton : Bip van Winkle. Vasárnap : A betörők. Eggik­ tér. (E rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) KWIZDA-féle köszvény-folyadék, régen jónak bizonyult hziszer. (2575) Ára 1 írt o. é. Valódi csak akkor, ha fenti védjegygyel van ellátva. Minden gyógyszer­­tárban kapható. Főraktár Magyarország ré­szére , Budapesten, Török Jó­szef gyógyszertá­rában. — Naponkénti szétküldés postával a főraktár által. Kerületi gyógyszertár Korneuburgban, Bécs mellett.

Next